European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/2093

2026.9.16.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/2093 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2026. július 10.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bor lepárlásához, a zöldszürethez és a termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódóan igazolt válsághelyzetben teljesíthető nemzeti kifizetések tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 216. cikke (4) bekezdésére, valamint 223. és 227. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2026/471 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) számos, a bortermelési potenciál kiigazítására, a borpiac irányítására és a borágazat támogatására irányuló intézkedést vezet be abból a célból, hogy kezelje az ágazatot érintő különféle kihívásokat, és hozzáigazítsa az ágazatot az új piaci fejleményekhez a nemzetközi helyzet nagyfokú bizonytalansága közepette. Az (EU) 2026/471 rendelet egyebek mellett kiterjesztette az 1308/2013/EU rendelet 216. cikkének alkalmazási körét. A tagállamok válsághelyzetben bizonyos feltételek mellett a bor lepárlásán túl immár ahhoz is kérhetik a Bizottság jóváhagyását, hogy nemzeti kifizetéseket teljesítsenek a zöldszüretnek és a termő szőlőültetvények önkéntes kivágásának a támogatására. A Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy olyan szabályokkal egészítse ki az említett cikket, amelyek megállapítják az ilyen nemzeti kifizetések kapcsán alkalmazandó általános jogosultsági feltételeket és elsőbbségi kritériumokat; a Bizottság felhatalmazást kapott továbbá a szóban forgó intézkedések alkalmazását indokló piaci helyzetek meghatározására és a kifizetések összegének kiszámítására szolgáló módszer előírására, valamint a közös agrárpolitika egyéb támogatási intézkedéseivel való összhangra vonatkozó szabályok megállapítására is.

(2)

Ebben az összefüggésben helyénvaló meghatározni a válsághelyzet fennállására vonatkozó azon feltételeket, amelyek alapján a tagállamok engedélyt kérhetnek arra, hogy nemzeti kifizetéseket teljesítsenek a lepárlásnak, a zöldszüretnek és a termő szőlőültetvények kivágásának céljaira, valamint meg kell határozni azokat a borkategóriákat és borszíneket, amelyekre ezek az intézkedések alkalmazhatók.

(3)

A borlepárlás és a zöldszüret célja az, hogy eltávolítsa a piacról a felesleges bormennyiséget, illetve hogy már a szüret előtt megakadályozza a borfelesleg előállítását. Míg az előbbi intézkedések azokban a helyzetekben megfelelőek, amikor a borpiacot olyan konjunkturális túlkínálati helyzetek befolyásolják, amelyek piaci zavarokat okoznak vagy okozhatnak, a termő szőlőültetvények végleges kivágása alkalmasabb a kínálat és a kereslet közötti strukturális piaci egyensúlyhiány kezelésére. Következésképpen a szóban forgó intézkedések céljára teljesítendő nemzeti kifizetések jóváhagyását indokoló piaci körülmények meghatározó kritériumai egyrészt a konjunkturális piaci túlkínálat rövid és középtávú fennállásával, másrészt a hosszabb távú strukturális piaci egyensúlyhiánnyal kapcsolatosak. Ezért a nemzeti kifizetések jóváhagyását indokoló piaci körülmények kritériumait különbözőképpen kell meghatározni egyfelől a borlepárlás és a zöldszüret, másfelől a termő szőlőültetvények végleges kivágása tekintetében. Tekintettel az uniós borpiac erős szegmentációjára, helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a megfelelő földrajzi hatályra és a piaci válság által érintett bortípusokra összpontosító intézkedéseket hozzanak. Ezért helyénvaló engedélyezni, hogy a tagállamok által meghatározandó intézkedések regionális vagy nemzeti szinten, valamint egy vagy több borkategória és borszín tekintetében is alkalmazhatók legyenek.

(4)

Fontos továbbá az intézkedés tartalmától függő alapvető jogosultsági kritériumokat meghatározni. A zöldszürethez és a termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódó nemzeti kifizetésekre kizárólag a bortermelés céljából szőlőültetvényt művelő szőlőtermesztők jogosultak (bizonyos feltételek mellett), míg az egyéb, bort termelő, forgalmazó vagy lepárló gazdasági szereplők a borlepárláshoz kapcsolódó nemzeti kifizetésekkel támogathatók. E tekintetben a borlepárlás esetében fontos kötelezni a tagállamokat annak biztosítására, hogy amennyiben a kedvezményezettek nem bortermelők, a nemzeti kifizetésekből származó gazdasági előnyt adják tovább a bortermelőknek. Az uniós borágazati politika következetességének biztosítása érdekében meg kell akadályozni, hogy az engedély nélkül telepített szőlőültetvényekkel rendelkező szőlőtermesztők kivágási vagy zöldszüreti támogatásban részesülhessenek. Ugyancsak a szakpolitikai koherencia érdekében csak azon borok lepárlásához nyújtható állami támogatás, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós jogi követelményeknek és feltételeknek, beleértve adott esetben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra vonatkozó követelményeket is.

(5)

A különböző tagállamok bortermelői közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a verseny torzulásának elkerülése érdekében helyénvaló meghatározni azokat az elemeket, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a zöldszürethez, a borlepárláshoz és a termő szőlőültetvények kivágásához nemzeti kifizetések formájában nyújtandó támogatás maximális összegének kiszámításakor.

(6)

Annak elkerülése érdekében, hogy a zöldszüret és a borlepárlás rendszeres elhelyezési lehetőséggé váljon a strukturális piaci egyensúlyhiány által érintett régiókból származó borok esetében, helyénvaló, hogy az ilyen intézkedéseket ismétlődően alkalmazó tagállamok kezeljék az egyensúlyhiány mögöttes strukturális okait is. Ezért a zöldszüretre és a lepárlásra vonatkozó új engedélyek megadását függővé kell tenni a termő szőlőültetvények önkéntes kivágásának, valamint az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 58. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt feltételeknek a párhuzamos alkalmazásától a szerkezetátalakítási és átállítási beavatkozások végrehajtása során. E feltételekkel elkerülhető, hogy a szerkezetátalakítási és átállítási beavatkozások hozzájáruljanak a terméshozam növekedéséhez a strukturális piaci egyensúlyhiány által már eleve érintett régiókban.

(7)

Az e rendeletben említett nemzeti kifizetések kérelmezésére szolgáló rendszer megfelelő működésének és a rendszer tekintetében alkalmazott megközelítés összehangolt voltának a biztosítása érdekében helyénvaló bizonyos követelményeket meghatározni a tagállamok által a jóváhagyás iránti kérelmük indokolása céljából a Bizottság rendelkezésére bocsátandó információkra vonatkozóan, valamint kötelezni a tagállamokat arra, hogy egy meghatározott éves határidőn belül küldjenek értesítést az intézkedések tényleges végrehajtásáról.

(8)

Tekintettel azokra a kihívásokra, amelyekkel a borágazat jelenleg szembesül, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a következő gazdasági évben végrehajtsák az e rendeletben előírt intézkedéseket. Ezért indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet az 1308/2013/EU rendeletet kiegészítő szabályokat állapít meg a tagállamok által a borágazatban igazolt válsághelyzetben a bor lepárlásához, a zöldszürethez és a termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódóan az említett rendelet 216. cikkével összhangban teljesíthető nemzeti kifizetések jóváhagyására irányuló kérelmek tekintetében.

(2)   Ez a rendelet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket a tagállamok figyelembe vehetnek az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetések odaítélését indokoló piaci válság fennállásának megállapításához; meghatározza továbbá az általános jogosultsági feltételeket és a szóban forgó nemzeti kifizetések révén nyújtható tagállami támogatás maximális összegeinek kiszámítására vonatkozó szabályokat.

(3)   Ezenkívül ez a rendelet előír bizonyos, a szóban forgó nemzeti kifizetések és a közös agrárpolitika keretében a borágazatban végrehajtott, az ugyanazon termelési régióban nyújtott egyéb támogatásokra vonatkozó intézkedések közötti összhangra alkalmazandó követelményeket is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„lepárlás”: az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1. pontjában meghatározott bor elhelyezése legalább 92 térfogatszázalék alkoholtartalmú nyersalkohollá történő teljes lepárlás révén;

2.

„zöldszüret”: az 1308/2013/EU rendelet 3. cikke (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott művelet;

3.

„kivágás”: egy meghatározott, az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkében említett nyilvántartásban szereplő szőlőültetvény összes szőlőtőkéjének teljes kivágása és eltávolítása;

4.

„borkategória”: oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor vagy földrajzi árujelző nélküli bor;

5.

„borszín”: vörösbor, rozé bor vagy fehérbor.

3. cikk

Borlepárlás és zöldszüret igazolt válsághelyzetben

(1)   A tagállamok igazolt válsághelyzetben az e rendeletben meghatározott feltételek mellett nemzeti kifizetéseket teljesíthetnek a bor lepárlásához és a zöldszürethez kapcsolódóan, ha a Bizottság ezt az 1308/2013/EU rendelet 216. cikkének (2) bekezdése szerint jóváhagyja. Az ilyen nemzeti kifizetéseknek arányosnak és kellően indokoltnak kell lenniük, továbbá kifejezetten a válsághelyzet által érintett borokhoz és termelési régiókhoz kell kapcsolódniuk, összhangban e cikk (2) bekezdésével. A lepárlás és a zöldszüret nemzeti, illetve regionális szinten, egy vagy több borkategória és borszín tekintetében is végrehajtható.

(2)   A válsághelyzet fennállásának megállapításához annak a tagállamnak, amely élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések kapcsán nemzeti kifizetéseket teljesítsen, bizonyítania kell, hogy a támogatandó borkategóriák és borszínek tekintetében – az adott esettől függően nemzeti vagy regionális szinten – fennáll az alábbi piaci körülmények közül egy vagy több:

a)

a termelési szinten rendelkezésre álló legfrissebb borkészletek jelentős növekedése az előző öt gazdasági év azonos időszakában rendelkezésre álló átlagos borkészletekhez képest vagy az előző öt gazdasági év azonos időszakának vonatkozásában a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek kizárásával számított átlagos borkészletekhez képest;

b)

a termelési szinthez kapcsolódó átlagos borpiaci ár jelentős csökkenése a legutóbbi hat hónapban az előző öt gazdasági évben feljegyzett átlagos piaci árhoz képest vagy az előző öt gazdasági év vonatkozásában a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek kizárásával számított átlagos piaci árhoz képest;

c)

a termelési szinthez kapcsolódó összesített borpiaci eladások jelentős visszaesése a folyó gazdasági évben az összesített eladásoknak az előző öt gazdasági év azonos időszakára vonatkozó átlagához vagy az előző öt gazdasági év azonos időszakának vonatkozásában a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek kizárásával számított átlaghoz képest, feltéve, hogy az említett visszaesés nem a termelés csökkenéséből ered.

(3)   Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetésekre jogosult kedvezményezettek a zöldszüret esetében azok a szőlőtermesztők, akiknek, illetve amelyeknek a mezőgazdasági üzeme csak az uniós és a nemzeti jogszabályoknak megfelelő telepítési engedéllyel betelepített szőlőültetvényeket foglal magában, a lepárlás esetében pedig a bort termelő vagy forgalmazó természetes vagy jogi személyek, a bortermelői szervezetek vagy azok társulásai, a két vagy több bortermelő által alkotott társulások, illetve a szőlőből készült termékek lepárlói.

Amennyiben valamely lepárlási intézkedés kedvezményezettje nem bortermelő, az érintett tagállam gondoskodik az intézkedésből származó gazdasági előnynek az érintett bortermelők számára történő továbbadásáról.

(4)   A zöldszürethez kapcsolódó nemzeti kifizetés hektáronkénti maximális összege nem haladhatja meg a következők együttes összegét:

a)

az éretlen szőlőfürtök teljes eltávolításának vagy megsemmisítésének közvetlen költsége, amelyet a tagállam reprezentatív standard költségek alapján határoz meg;

b)

az ugyanazon a területen az előző három gazdasági évben termelt szőlő átlagértékének legfeljebb 50 %-át kitevő kompenzációs összeg, ahol az átlagértéket az adott földrajzi területen termelt borkategóriák és támogatható borszínek tekintetében a szőlő átlagos hozamai és átlagos árai alapján kell kiszámítani, az így kapott összegből levonva az ugyanazon a területen végzett szüret átlagos költségét; valamint

c)

a fenti két összeg összértékének legfeljebb 20 %-át kitevő ösztönző.

(5)   A lepárlási intézkedés tárgyát képező támogatható borok esetében a nemzeti kifizetés hektoliterenkénti maximális összege nem haladhatja meg a következők együttes összegét:

a)

a borlepárlási művelet költsége, amelyet a tagállam reprezentatív standard költségek alapján becsül meg;

b)

az utolsó hat hónapban a támogatható borkategóriák és borszínek, valamint az intézkedés földrajzi hatálya alá eső terület tekintetében érvényes átlagos piaci ár legfeljebb 50 %-ának megfelelő kompenzációs összeg; valamint

c)

a fenti két összeg összértékének legfeljebb 20 %-át kitevő ösztönző.

(6)   Az e rendelet alapján lepárolható boroknak az Unióból kell származniuk, és meg kell felelniük az Unión belüli forgalmazásra vonatkozó követelményeknek, valamint – az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében – a vonatkozó termékleírásnak.

4. cikk

Termő szőlőültetvények kivágása igazolt válsághelyzetben

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkében említett szőlőkatasztert vezető tagállamok az e rendeletben meghatározott feltételek mellett nemzeti kifizetéseket teljesíthetnek a termő szőlőültetvényeknek a területükön végrehajtott önkéntes kivágásához kapcsolódóan, ha a Bizottság ezt az 1308/2013/EU rendelet 216. cikkének (2) bekezdése szerint jóváhagyja. Az ilyen nemzeti kifizetéseknek arányosnak és a tagállam által kellően megindokoltnak kell lenniük, továbbá kifejezetten a strukturális piaci egyensúlyhiány által érintett borokhoz és termelési régiókhoz kell kapcsolódniuk, összhangban e cikk (2) bekezdésével. A kivágás nemzeti, illetve regionális szinten, egy vagy több borkategóriát vagy borszínt képviselő borokat termelő meghatározott területek vagy szőlőültetvények tekintetében is végrehajtható.

(2)   A strukturális piaci egyensúlyhiány fennállásának megállapításához annak a tagállamnak, amely élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedés céljára nemzeti kifizetéseket teljesítsen, bizonyítania kell, hogy a támogatható szőlőültetvényeken termelt borok kategóriái és az érintett borszínek tekintetében – az adott esettől függően nemzeti vagy regionális szinten – fennáll az alábbi piaci körülmények valamelyike:

a)

a becsült záró borkészletek átlagának jelentős növekedése az előző öt gazdasági évben az előző tíz gazdasági év becsült záró borkészleteinek átlagához képest. Ezenkívül a becsült borkészletekben az előző öt gazdasági évben bekövetkezett növekedésnek jelentősen nagyobbnak kell lennie a bortermelés átlagos mennyiségének az előző tíz gazdasági év azonos referencia-időszaka alatti növekedésénél.

Egy adott gazdasági év becsült záró borkészletei az adott gazdasági év tényleges záró borkészletei, megnövelve az ugyanabban a gazdasági évben a piacról nemzeti vagy uniós lepárlás vagy zöldszüret útján eltávolított bormennyiségekkel. A zöldszürettel eltávolított bormennyiség kiszámításához a zöldszürettel érintett területet át kell váltani az ugyanazon a földrajzi területen ugyanabban az évben elért átlagos hozamnak megfelelő bormennyiségre;

b)

az éves bortermelés az előző öt gazdasági év közül legalább háromban jelentősen meghaladta termelési szinten évente értékesített bormennyiséget;

c)

a 3. cikk (2) bekezdésében említett piaci körülmények legalább egyike az előző öt gazdasági év közül legalább háromban fennállt;

d)

a szőlőültetvények hektáronkénti átlagos éves jövedelmezőségének jelentős csökkenése az előző tíz gazdasági évben, a mezőgazdasági ágazat gazdasági elemzéséhez használt szabványos módszertan alapján.

(3)   A termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódó nemzeti kifizetésekre jogosult kedvezményezettek azok a szőlőtermesztők, akiknek, illetve amelyeknek a mezőgazdasági üzeme csak az uniós és a nemzeti jogszabályoknak megfelelő telepítési engedéllyel betelepített szőlőültetvényeket foglal magában.

(4)   Csak olyan szőlőültetvények támogathatók, amelyek szőlőtermését a támogatási kérelem kedvezményezett általi benyújtása idején folyó és az azt megelőző két gazdasági év során legalább egyszer leszüretelték, feltéve, hogy a vonatkozó szüreti jelentést benyújtották az érintett tagállam illetékes hatóságának.

(5)   Azok a szőlőültetvények, amelyek az előző öt pénzügyi évben az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján támogatott szerkezetátalakítási és átállítási művelet tárgyát képezték, nem támogathatók a kivágáshoz kapcsolódó nemzeti kifizetésekkel.

(6)   A kivágott termő szőlőültetvények esetében a nemzeti kifizetés hektáronkénti maximális összege nem haladhatja meg a következők együttes összegét:

a)

a kivágási művelet közvetlen költsége, amelyet a tagállam reprezentatív standard költségek alapján állapít meg; valamint

b)

az adott évre vonatkozó, a tagállam által az (EU) 2021/2115 rendelet 59. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdése b) pontjának alkalmazásában megállapított éves bevételkiesés mértékével azonos mértékű bevételkiesés legfeljebb 100 %-ának megfelelő összegű kompenzáció.

(7)   Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetéssel támogatott kivágás által érintett parcellákra vonatkozó információkat – többek között a kivágás évére és a kedvezményezett azonosítására vonatkozó információkat – meg kell őrizni a kivágás évét követő legalább tíz gazdasági évig az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkében említett szőlőkataszterben.

5. cikk

Összhang más támogatási intézkedésekkel

Azokban a tagállamokban, amelyek az előző öt gazdasági év közül legalább háromban teljesítettek a 3. cikkel összhangban lepárláshoz vagy zöldszürethez kapcsolódó nemzeti kifizetéseket egy adott földrajzi területen, adott borkategóriák és borszínek tekintetében, a nemzeti kifizetések teljesítése azzal a feltétellel hagyható jóvá további egy évre ugyanazon földrajzi terület és ugyanazon érintett borok tekintetében, hogy a tagállamok elfogadják a következő intézkedéseket:

a)

a 4. cikkel összhangban élnek a termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódó nemzeti kifizetések teljesítésének lehetőségével, illetve belefoglalják KAP stratégiai tervükbe az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének o) pontjában említett, a termő szőlőültetvények végleges kivágására irányuló beavatkozást legalább a következő két gazdasági, illetve pénzügyi év vonatkozásában; valamint

b)

KAP stratégiai tervük keretében megállapítják az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt egyedi agronómiai, szőlészeti vagy egyéb feltételeket az említett rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti beavatkozásra vonatkozóan.

6. cikk

Jóváhagyás iránti kérelem

Azok a tagállamok, amelyek élni kívánnak az 1. cikkben említett nemzeti kifizetések teljesítésének lehetőségével, benyújtanak a Bizottsághoz egy jóváhagyás iránti kérelmet, amely az érintett földrajzi területekhez, borkategóriákhoz és borszínekhez kapcsolódó minden egyes intézkedés vonatkozásában legalább a következő információkat tartalmazza:

—

a lepárlás és a zöldszüret tekintetében:

a)

az adott esetnek megfelelően az intézkedés földrajzi hatálya, az érintett borkategóriák és borszínek, vagy az ilyen borok termelésére szolgáló szőlőültetvények;

b)

a borra, a szőlőültetvényekre és a kedvezményezettekre vonatkozóan nemzeti szinten meghatározott további jogosultsági feltételek és lehetséges elsőbbségi kritériumok;

c)

az intézkedés időtartama, beleértve az intézkedés kezdő és záró dátumának megadását;

d)

a 3. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett piaci körülmények fennállását igazoló releváns információk;

e)

a lepárlandó támogatható bor várható mennyisége vagy a zöldszüret által várhatóan érintett terület;

f)

az előirányzott teljes költségvetés és a nemzeti kifizetés maximális összege a lepárolt bor egy hektoliterére vagy a zöldszüret által érintett terület egy hektárjára vetítve;

—

a termő szőlőültetvények kivágása tekintetében:

a)

az intézkedésföldrajzi hatálya, az érintett borkategóriák és borszínek;

b)

a szőlőültetvényekre és a kedvezményezettekre vonatkozóan nemzeti szinten meghatározott további jogosultsági feltételek és lehetséges elsőbbségi kritériumok;

c)

az intézkedés időtartama, beleértve az intézkedés kezdő és záró dátumának megadását;

d)

a 4. cikk (2) bekezdésének a), b) c) és d) pontjában említett piaci körülmények fennállását igazoló releváns információk;

e)

a kivágandó szőlőültetvények területe és a szóban forgó terület potenciális bortermelésének mennyisége;

f)

az előirányzott teljes költségvetés és a nemzeti kifizetés maximális összege hektáronként.

7. cikk

Értesítések

(1)   Azok a tagállamok, amelyeknek az 1. cikkben említett nemzeti kifizetések teljesítése iránti kérelmét jóváhagyták, szeptember 30-ig értesítést küldenek a Bizottságnak az előző gazdasági évre vonatkozóan, amelyben azokat alkalmazták, a következőkről:

a)

a piacról kivont bormennyiségek a 3. cikkel összhangban végrehajtott minden egyes lepárlási intézkedés esetében, borkategória és borszín szerinti bontásban, valamint a beszállított és lepárolt borból előállított alkohol mennyisége és a kapcsolódó nemzeti kifizetések összege;

b)

azok a területek, amelyek tekintetében a 3. cikkel összhangban zöldszürethez kapcsolódó nemzeti kifizetések teljesítésére került sor, borkategória és borszín szerinti bontásban, valamint a kapcsolódó nemzeti kifizetések összege;

c)

azok a területek, amelyek tekintetében a 4. cikkel összhangban a termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódó nemzeti kifizetések teljesítésére került sor, borkategória és borszín szerinti bontásban, valamint a kapcsolódó nemzeti kifizetések összege.

(2)   A (1) bekezdésben említett, a Bizottságnak eljuttatandó értesítéseket az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (4) megfelelően kell megküldeni.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2026. július 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 347., 2013.12.20., 671. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1308/oj.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/471 rendelete (2026. február 24.) az 1308/2013/EU, a 251/2014/EU és az (EU) 2021/2115 rendeletnek a borágazatra vonatkozó egyes piaci szabályok és ágazati támogatási intézkedések, valamint az ízesített borászati termékek tekintetében, valamint az (EU) 2024/1143 rendeletnek a szeszes italokra vonatkozó egyes címkézési szabályok tekintetében történő módosításáról (HL L, 2026/471, 2026.2.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/471/oj).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2115/oj).

(4)  A Bizottság (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. április 20.) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 171., 2017.7.4., 100. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2017/1183/oj).


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2026/2093/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)