|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2026/2093 |
2026.9.16. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2026/2093 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2026. július 10.)
az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bor lepárlásához, a zöldszürethez és a termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódóan igazolt válsághelyzetben teljesíthető nemzeti kifizetések tekintetében történő kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 216. cikke (4) bekezdésére, valamint 223. és 227. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2026/471 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) számos, a bortermelési potenciál kiigazítására, a borpiac irányítására és a borágazat támogatására irányuló intézkedést vezet be abból a célból, hogy kezelje az ágazatot érintő különféle kihívásokat, és hozzáigazítsa az ágazatot az új piaci fejleményekhez a nemzetközi helyzet nagyfokú bizonytalansága közepette. Az (EU) 2026/471 rendelet egyebek mellett kiterjesztette az 1308/2013/EU rendelet 216. cikkének alkalmazási körét. A tagállamok válsághelyzetben bizonyos feltételek mellett a bor lepárlásán túl immár ahhoz is kérhetik a Bizottság jóváhagyását, hogy nemzeti kifizetéseket teljesítsenek a zöldszüretnek és a termő szőlőültetvények önkéntes kivágásának a támogatására. A Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy olyan szabályokkal egészítse ki az említett cikket, amelyek megállapítják az ilyen nemzeti kifizetések kapcsán alkalmazandó általános jogosultsági feltételeket és elsőbbségi kritériumokat; a Bizottság felhatalmazást kapott továbbá a szóban forgó intézkedések alkalmazását indokló piaci helyzetek meghatározására és a kifizetések összegének kiszámítására szolgáló módszer előírására, valamint a közös agrárpolitika egyéb támogatási intézkedéseivel való összhangra vonatkozó szabályok megállapítására is. |
|
(2) |
Ebben az összefüggésben helyénvaló meghatározni a válsághelyzet fennállására vonatkozó azon feltételeket, amelyek alapján a tagállamok engedélyt kérhetnek arra, hogy nemzeti kifizetéseket teljesítsenek a lepárlásnak, a zöldszüretnek és a termő szőlőültetvények kivágásának céljaira, valamint meg kell határozni azokat a borkategóriákat és borszíneket, amelyekre ezek az intézkedések alkalmazhatók. |
|
(3) |
A borlepárlás és a zöldszüret célja az, hogy eltávolítsa a piacról a felesleges bormennyiséget, illetve hogy már a szüret előtt megakadályozza a borfelesleg előállítását. Míg az előbbi intézkedések azokban a helyzetekben megfelelőek, amikor a borpiacot olyan konjunkturális túlkínálati helyzetek befolyásolják, amelyek piaci zavarokat okoznak vagy okozhatnak, a termő szőlőültetvények végleges kivágása alkalmasabb a kínálat és a kereslet közötti strukturális piaci egyensúlyhiány kezelésére. Következésképpen a szóban forgó intézkedések céljára teljesítendő nemzeti kifizetések jóváhagyását indokoló piaci körülmények meghatározó kritériumai egyrészt a konjunkturális piaci túlkínálat rövid és középtávú fennállásával, másrészt a hosszabb távú strukturális piaci egyensúlyhiánnyal kapcsolatosak. Ezért a nemzeti kifizetések jóváhagyását indokoló piaci körülmények kritériumait különbözőképpen kell meghatározni egyfelől a borlepárlás és a zöldszüret, másfelől a termő szőlőültetvények végleges kivágása tekintetében. Tekintettel az uniós borpiac erős szegmentációjára, helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a megfelelő földrajzi hatályra és a piaci válság által érintett bortípusokra összpontosító intézkedéseket hozzanak. Ezért helyénvaló engedélyezni, hogy a tagállamok által meghatározandó intézkedések regionális vagy nemzeti szinten, valamint egy vagy több borkategória és borszín tekintetében is alkalmazhatók legyenek. |
|
(4) |
Fontos továbbá az intézkedés tartalmától függő alapvető jogosultsági kritériumokat meghatározni. A zöldszürethez és a termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódó nemzeti kifizetésekre kizárólag a bortermelés céljából szőlőültetvényt művelő szőlőtermesztők jogosultak (bizonyos feltételek mellett), míg az egyéb, bort termelő, forgalmazó vagy lepárló gazdasági szereplők a borlepárláshoz kapcsolódó nemzeti kifizetésekkel támogathatók. E tekintetben a borlepárlás esetében fontos kötelezni a tagállamokat annak biztosítására, hogy amennyiben a kedvezményezettek nem bortermelők, a nemzeti kifizetésekből származó gazdasági előnyt adják tovább a bortermelőknek. Az uniós borágazati politika következetességének biztosítása érdekében meg kell akadályozni, hogy az engedély nélkül telepített szőlőültetvényekkel rendelkező szőlőtermesztők kivágási vagy zöldszüreti támogatásban részesülhessenek. Ugyancsak a szakpolitikai koherencia érdekében csak azon borok lepárlásához nyújtható állami támogatás, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós jogi követelményeknek és feltételeknek, beleértve adott esetben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra vonatkozó követelményeket is. |
|
(5) |
A különböző tagállamok bortermelői közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a verseny torzulásának elkerülése érdekében helyénvaló meghatározni azokat az elemeket, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a zöldszürethez, a borlepárláshoz és a termő szőlőültetvények kivágásához nemzeti kifizetések formájában nyújtandó támogatás maximális összegének kiszámításakor. |
|
(6) |
Annak elkerülése érdekében, hogy a zöldszüret és a borlepárlás rendszeres elhelyezési lehetőséggé váljon a strukturális piaci egyensúlyhiány által érintett régiókból származó borok esetében, helyénvaló, hogy az ilyen intézkedéseket ismétlődően alkalmazó tagállamok kezeljék az egyensúlyhiány mögöttes strukturális okait is. Ezért a zöldszüretre és a lepárlásra vonatkozó új engedélyek megadását függővé kell tenni a termő szőlőültetvények önkéntes kivágásának, valamint az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 58. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt feltételeknek a párhuzamos alkalmazásától a szerkezetátalakítási és átállítási beavatkozások végrehajtása során. E feltételekkel elkerülhető, hogy a szerkezetátalakítási és átállítási beavatkozások hozzájáruljanak a terméshozam növekedéséhez a strukturális piaci egyensúlyhiány által már eleve érintett régiókban. |
|
(7) |
Az e rendeletben említett nemzeti kifizetések kérelmezésére szolgáló rendszer megfelelő működésének és a rendszer tekintetében alkalmazott megközelítés összehangolt voltának a biztosítása érdekében helyénvaló bizonyos követelményeket meghatározni a tagállamok által a jóváhagyás iránti kérelmük indokolása céljából a Bizottság rendelkezésére bocsátandó információkra vonatkozóan, valamint kötelezni a tagállamokat arra, hogy egy meghatározott éves határidőn belül küldjenek értesítést az intézkedések tényleges végrehajtásáról. |
|
(8) |
Tekintettel azokra a kihívásokra, amelyekkel a borágazat jelenleg szembesül, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a következő gazdasági évben végrehajtsák az e rendeletben előírt intézkedéseket. Ezért indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
(1) Ez a rendelet az 1308/2013/EU rendeletet kiegészítő szabályokat állapít meg a tagállamok által a borágazatban igazolt válsághelyzetben a bor lepárlásához, a zöldszürethez és a termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódóan az említett rendelet 216. cikkével összhangban teljesíthető nemzeti kifizetések jóváhagyására irányuló kérelmek tekintetében.
(2) Ez a rendelet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket a tagállamok figyelembe vehetnek az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetések odaítélését indokoló piaci válság fennállásának megállapításához; meghatározza továbbá az általános jogosultsági feltételeket és a szóban forgó nemzeti kifizetések révén nyújtható tagállami támogatás maximális összegeinek kiszámítására vonatkozó szabályokat.
(3) Ezenkívül ez a rendelet előír bizonyos, a szóban forgó nemzeti kifizetések és a közös agrárpolitika keretében a borágazatban végrehajtott, az ugyanazon termelési régióban nyújtott egyéb támogatásokra vonatkozó intézkedések közötti összhangra alkalmazandó követelményeket is.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„lepárlás”: az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1. pontjában meghatározott bor elhelyezése legalább 92 térfogatszázalék alkoholtartalmú nyersalkohollá történő teljes lepárlás révén; |
|
2. |
„zöldszüret”: az 1308/2013/EU rendelet 3. cikke (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott művelet; |
|
3. |
„kivágás”: egy meghatározott, az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkében említett nyilvántartásban szereplő szőlőültetvény összes szőlőtőkéjének teljes kivágása és eltávolítása; |
|
4. |
„borkategória”: oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor vagy földrajzi árujelző nélküli bor; |
|
5. |
„borszín”: vörösbor, rozé bor vagy fehérbor. |
3. cikk
Borlepárlás és zöldszüret igazolt válsághelyzetben
(1) A tagállamok igazolt válsághelyzetben az e rendeletben meghatározott feltételek mellett nemzeti kifizetéseket teljesíthetnek a bor lepárlásához és a zöldszürethez kapcsolódóan, ha a Bizottság ezt az 1308/2013/EU rendelet 216. cikkének (2) bekezdése szerint jóváhagyja. Az ilyen nemzeti kifizetéseknek arányosnak és kellően indokoltnak kell lenniük, továbbá kifejezetten a válsághelyzet által érintett borokhoz és termelési régiókhoz kell kapcsolódniuk, összhangban e cikk (2) bekezdésével. A lepárlás és a zöldszüret nemzeti, illetve regionális szinten, egy vagy több borkategória és borszín tekintetében is végrehajtható.
(2) A válsághelyzet fennállásának megállapításához annak a tagállamnak, amely élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések kapcsán nemzeti kifizetéseket teljesítsen, bizonyítania kell, hogy a támogatandó borkategóriák és borszínek tekintetében – az adott esettől függően nemzeti vagy regionális szinten – fennáll az alábbi piaci körülmények közül egy vagy több:
|
a) |
a termelési szinten rendelkezésre álló legfrissebb borkészletek jelentős növekedése az előző öt gazdasági év azonos időszakában rendelkezésre álló átlagos borkészletekhez képest vagy az előző öt gazdasági év azonos időszakának vonatkozásában a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek kizárásával számított átlagos borkészletekhez képest; |
|
b) |
a termelési szinthez kapcsolódó átlagos borpiaci ár jelentős csökkenése a legutóbbi hat hónapban az előző öt gazdasági évben feljegyzett átlagos piaci árhoz képest vagy az előző öt gazdasági év vonatkozásában a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek kizárásával számított átlagos piaci árhoz képest; |
|
c) |
a termelési szinthez kapcsolódó összesített borpiaci eladások jelentős visszaesése a folyó gazdasági évben az összesített eladásoknak az előző öt gazdasági év azonos időszakára vonatkozó átlagához vagy az előző öt gazdasági év azonos időszakának vonatkozásában a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek kizárásával számított átlaghoz képest, feltéve, hogy az említett visszaesés nem a termelés csökkenéséből ered. |
(3) Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetésekre jogosult kedvezményezettek a zöldszüret esetében azok a szőlőtermesztők, akiknek, illetve amelyeknek a mezőgazdasági üzeme csak az uniós és a nemzeti jogszabályoknak megfelelő telepítési engedéllyel betelepített szőlőültetvényeket foglal magában, a lepárlás esetében pedig a bort termelő vagy forgalmazó természetes vagy jogi személyek, a bortermelői szervezetek vagy azok társulásai, a két vagy több bortermelő által alkotott társulások, illetve a szőlőből készült termékek lepárlói.
Amennyiben valamely lepárlási intézkedés kedvezményezettje nem bortermelő, az érintett tagállam gondoskodik az intézkedésből származó gazdasági előnynek az érintett bortermelők számára történő továbbadásáról.
(4) A zöldszürethez kapcsolódó nemzeti kifizetés hektáronkénti maximális összege nem haladhatja meg a következők együttes összegét:
|
a) |
az éretlen szőlőfürtök teljes eltávolításának vagy megsemmisítésének közvetlen költsége, amelyet a tagállam reprezentatív standard költségek alapján határoz meg; |
|
b) |
az ugyanazon a területen az előző három gazdasági évben termelt szőlő átlagértékének legfeljebb 50 %-át kitevő kompenzációs összeg, ahol az átlagértéket az adott földrajzi területen termelt borkategóriák és támogatható borszínek tekintetében a szőlő átlagos hozamai és átlagos árai alapján kell kiszámítani, az így kapott összegből levonva az ugyanazon a területen végzett szüret átlagos költségét; valamint |
|
c) |
a fenti két összeg összértékének legfeljebb 20 %-át kitevő ösztönző. |
(5) A lepárlási intézkedés tárgyát képező támogatható borok esetében a nemzeti kifizetés hektoliterenkénti maximális összege nem haladhatja meg a következők együttes összegét:
|
a) |
a borlepárlási művelet költsége, amelyet a tagállam reprezentatív standard költségek alapján becsül meg; |
|
b) |
az utolsó hat hónapban a támogatható borkategóriák és borszínek, valamint az intézkedés földrajzi hatálya alá eső terület tekintetében érvényes átlagos piaci ár legfeljebb 50 %-ának megfelelő kompenzációs összeg; valamint |
|
c) |
a fenti két összeg összértékének legfeljebb 20 %-át kitevő ösztönző. |
(6) Az e rendelet alapján lepárolható boroknak az Unióból kell származniuk, és meg kell felelniük az Unión belüli forgalmazásra vonatkozó követelményeknek, valamint – az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében – a vonatkozó termékleírásnak.
4. cikk
Termő szőlőültetvények kivágása igazolt válsághelyzetben
(1) Az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkében említett szőlőkatasztert vezető tagállamok az e rendeletben meghatározott feltételek mellett nemzeti kifizetéseket teljesíthetnek a termő szőlőültetvényeknek a területükön végrehajtott önkéntes kivágásához kapcsolódóan, ha a Bizottság ezt az 1308/2013/EU rendelet 216. cikkének (2) bekezdése szerint jóváhagyja. Az ilyen nemzeti kifizetéseknek arányosnak és a tagállam által kellően megindokoltnak kell lenniük, továbbá kifejezetten a strukturális piaci egyensúlyhiány által érintett borokhoz és termelési régiókhoz kell kapcsolódniuk, összhangban e cikk (2) bekezdésével. A kivágás nemzeti, illetve regionális szinten, egy vagy több borkategóriát vagy borszínt képviselő borokat termelő meghatározott területek vagy szőlőültetvények tekintetében is végrehajtható.
(2) A strukturális piaci egyensúlyhiány fennállásának megállapításához annak a tagállamnak, amely élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedés céljára nemzeti kifizetéseket teljesítsen, bizonyítania kell, hogy a támogatható szőlőültetvényeken termelt borok kategóriái és az érintett borszínek tekintetében – az adott esettől függően nemzeti vagy regionális szinten – fennáll az alábbi piaci körülmények valamelyike:
|
a) |
a becsült záró borkészletek átlagának jelentős növekedése az előző öt gazdasági évben az előző tíz gazdasági év becsült záró borkészleteinek átlagához képest. Ezenkívül a becsült borkészletekben az előző öt gazdasági évben bekövetkezett növekedésnek jelentősen nagyobbnak kell lennie a bortermelés átlagos mennyiségének az előző tíz gazdasági év azonos referencia-időszaka alatti növekedésénél. Egy adott gazdasági év becsült záró borkészletei az adott gazdasági év tényleges záró borkészletei, megnövelve az ugyanabban a gazdasági évben a piacról nemzeti vagy uniós lepárlás vagy zöldszüret útján eltávolított bormennyiségekkel. A zöldszürettel eltávolított bormennyiség kiszámításához a zöldszürettel érintett területet át kell váltani az ugyanazon a földrajzi területen ugyanabban az évben elért átlagos hozamnak megfelelő bormennyiségre; |
|
b) |
az éves bortermelés az előző öt gazdasági év közül legalább háromban jelentősen meghaladta termelési szinten évente értékesített bormennyiséget; |
|
c) |
a 3. cikk (2) bekezdésében említett piaci körülmények legalább egyike az előző öt gazdasági év közül legalább háromban fennállt; |
|
d) |
a szőlőültetvények hektáronkénti átlagos éves jövedelmezőségének jelentős csökkenése az előző tíz gazdasági évben, a mezőgazdasági ágazat gazdasági elemzéséhez használt szabványos módszertan alapján. |
(3) A termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódó nemzeti kifizetésekre jogosult kedvezményezettek azok a szőlőtermesztők, akiknek, illetve amelyeknek a mezőgazdasági üzeme csak az uniós és a nemzeti jogszabályoknak megfelelő telepítési engedéllyel betelepített szőlőültetvényeket foglal magában.
(4) Csak olyan szőlőültetvények támogathatók, amelyek szőlőtermését a támogatási kérelem kedvezményezett általi benyújtása idején folyó és az azt megelőző két gazdasági év során legalább egyszer leszüretelték, feltéve, hogy a vonatkozó szüreti jelentést benyújtották az érintett tagállam illetékes hatóságának.
(5) Azok a szőlőültetvények, amelyek az előző öt pénzügyi évben az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján támogatott szerkezetátalakítási és átállítási művelet tárgyát képezték, nem támogathatók a kivágáshoz kapcsolódó nemzeti kifizetésekkel.
(6) A kivágott termő szőlőültetvények esetében a nemzeti kifizetés hektáronkénti maximális összege nem haladhatja meg a következők együttes összegét:
|
a) |
a kivágási művelet közvetlen költsége, amelyet a tagállam reprezentatív standard költségek alapján állapít meg; valamint |
|
b) |
az adott évre vonatkozó, a tagállam által az (EU) 2021/2115 rendelet 59. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdése b) pontjának alkalmazásában megállapított éves bevételkiesés mértékével azonos mértékű bevételkiesés legfeljebb 100 %-ának megfelelő összegű kompenzáció. |
(7) Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetéssel támogatott kivágás által érintett parcellákra vonatkozó információkat – többek között a kivágás évére és a kedvezményezett azonosítására vonatkozó információkat – meg kell őrizni a kivágás évét követő legalább tíz gazdasági évig az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkében említett szőlőkataszterben.
5. cikk
Összhang más támogatási intézkedésekkel
Azokban a tagállamokban, amelyek az előző öt gazdasági év közül legalább háromban teljesítettek a 3. cikkel összhangban lepárláshoz vagy zöldszürethez kapcsolódó nemzeti kifizetéseket egy adott földrajzi területen, adott borkategóriák és borszínek tekintetében, a nemzeti kifizetések teljesítése azzal a feltétellel hagyható jóvá további egy évre ugyanazon földrajzi terület és ugyanazon érintett borok tekintetében, hogy a tagállamok elfogadják a következő intézkedéseket:
|
a) |
a 4. cikkel összhangban élnek a termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódó nemzeti kifizetések teljesítésének lehetőségével, illetve belefoglalják KAP stratégiai tervükbe az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének o) pontjában említett, a termő szőlőültetvények végleges kivágására irányuló beavatkozást legalább a következő két gazdasági, illetve pénzügyi év vonatkozásában; valamint |
|
b) |
KAP stratégiai tervük keretében megállapítják az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt egyedi agronómiai, szőlészeti vagy egyéb feltételeket az említett rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti beavatkozásra vonatkozóan. |
6. cikk
Jóváhagyás iránti kérelem
Azok a tagállamok, amelyek élni kívánnak az 1. cikkben említett nemzeti kifizetések teljesítésének lehetőségével, benyújtanak a Bizottsághoz egy jóváhagyás iránti kérelmet, amely az érintett földrajzi területekhez, borkategóriákhoz és borszínekhez kapcsolódó minden egyes intézkedés vonatkozásában legalább a következő információkat tartalmazza:
|
— |
a lepárlás és a zöldszüret tekintetében:
|
|
— |
a termő szőlőültetvények kivágása tekintetében:
|
7. cikk
Értesítések
(1) Azok a tagállamok, amelyeknek az 1. cikkben említett nemzeti kifizetések teljesítése iránti kérelmét jóváhagyták, szeptember 30-ig értesítést küldenek a Bizottságnak az előző gazdasági évre vonatkozóan, amelyben azokat alkalmazták, a következőkről:
|
a) |
a piacról kivont bormennyiségek a 3. cikkel összhangban végrehajtott minden egyes lepárlási intézkedés esetében, borkategória és borszín szerinti bontásban, valamint a beszállított és lepárolt borból előállított alkohol mennyisége és a kapcsolódó nemzeti kifizetések összege; |
|
b) |
azok a területek, amelyek tekintetében a 3. cikkel összhangban zöldszürethez kapcsolódó nemzeti kifizetések teljesítésére került sor, borkategória és borszín szerinti bontásban, valamint a kapcsolódó nemzeti kifizetések összege; |
|
c) |
azok a területek, amelyek tekintetében a 4. cikkel összhangban a termő szőlőültetvények kivágásához kapcsolódó nemzeti kifizetések teljesítésére került sor, borkategória és borszín szerinti bontásban, valamint a kapcsolódó nemzeti kifizetések összege. |
(2) A (1) bekezdésben említett, a Bizottságnak eljuttatandó értesítéseket az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (4) megfelelően kell megküldeni.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2026. július 10-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1308/oj.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/471 rendelete (2026. február 24.) az 1308/2013/EU, a 251/2014/EU és az (EU) 2021/2115 rendeletnek a borágazatra vonatkozó egyes piaci szabályok és ágazati támogatási intézkedések, valamint az ízesített borászati termékek tekintetében, valamint az (EU) 2024/1143 rendeletnek a szeszes italokra vonatkozó egyes címkézési szabályok tekintetében történő módosításáról (HL L, 2026/471, 2026.2.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/471/oj).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2115/oj).
(4) A Bizottság (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. április 20.) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 171., 2017.7.4., 100. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2017/1183/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2026/2093/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)