EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.1.16.
COM(2025) 14 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Magyarország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.1.16.
COM(2025) 14 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Magyarország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Magyarország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikkére,
tekintettel az (EU) 2024/1263 rendeletre és különösen annak 17. cikkére,
tekintettel a Bizottság ajánlására,
mivel:
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
(1)Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 , a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet 2 és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv 3 együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret központi elemei. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.
(2)Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. E terveknek két célkitűzést kell megvalósítaniuk: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak kezelését célzó reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek tartalmaznia kell a nettó kiadási 4 pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv négy- vagy ötéves időtartamára (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően). Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá, hogy a tagállam miként fogja kezelni a közös uniós prioritásokat. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások megvalósítása mellett.
(3)A Bizottság a terv benyújtását követően értékeli, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.
(4)Ezt követően a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.
MAGYARORSZÁG NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVÉVEL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK
(5)Magyarország 2024. november 4-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy megállapodás született a Bizottsággal az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról. A későbbi benyújtással Magyarország azt kívánta biztosítani, hogy a terv pontos képet adjon költségvetési folyamatairól és kötelezettségvállalásairól, összhangban a 2025. évi költségvetés-tervezéssel. 2024. december 20-án Magyarország kiegészítést nyújtott be a tervhez, mely frissebb adatokat és módosított nettó kiadási pályát tartalmazott, amely biztosítja egyfelől azt, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 %-a alá csökkenjen, másfelől azt, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, illetve ilyen pályán maradjon.
A terv benyújtását megelőző eljárás
(6)A Bizottság azzal a céllal, hogy keretet biztosítson a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtásához vezető párbeszédhez, 2024. június 21-én az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének megfelelően megküldte Magyarországnak a referenciapályát 5 . A Bizottság 2024. november 4-én közzétette a referenciapályát 6 . A referenciapálya kockázatalapú, és biztosítja, hogy az államadósság a költségvetési kiigazítási időszak végére – a kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül – megalapozottan csökkenő pályán legyen vagy középtávon prudens szinten maradjon, továbbá, hogy a költségvetési hiány a kiigazítási időszakban a GDP 3 %-a alá csökkenjen, és középtávon e referenciaérték alatt maradjon. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. Az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének d) pontja, valamint 7. és 8. cikke értelmében a referenciapálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó referenciaértékkel, az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is. Magyarország referenciapályája szerint – a 2024 júniusában továbbított előzetes iránymutatás alapjául szolgáló bizottsági feltételezések alapján, és négyéves kiigazítási időszakkal számolva – a nettó kiadások növekedése nem haladhatja meg az 1. táblázatban szereplő értékeket. Ez a kiigazítási időszakban (2025–2028) a nettó kiadások 4,4 %-os átlagos növekedésének felel meg.
|
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2025–2028 átlag |
|
|
A nettó kiadások maximális növekedése (éves, %) |
4,4 |
4,8 |
4,5 |
4,3 |
4,4 |
1. táblázat: A Bizottság által Magyarország részére 2024. június 21-én megküldött referenciapálya
Forrás: a Bizottság számítása.
(7)Magyarország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 júliusában és szeptemberében szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Magyarország által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések, továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.
(8)A Magyarország által benyújtott terv nem számol be a hazai érdekelt felekkel (köztük a szociális partnerekkel) a benyújtás előtt folytatott konzultációról. A tervben szereplő információk szerint azt követően kerülhet sor konzultációra a tervről a parlamenttel, hogy a kormány benyújtotta a 2025. évi költségvetési tervezetet a parlamentnek.
Egyéb kapcsolódó eljárások
(9)A Tanács 2024. július 26-án megállapította, hogy a hiánykritériumnak való meg nem felelés miatt Magyarországon túlzott hiány áll fenn.
(10)2024. november 26-án a Bizottság ajánlást tett az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésén alapuló, a Magyarországon fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló tanácsi ajánlásra 7 . A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv tanácsi jóváhagyásáig az ajánlott korrekciós nettó kiadási pálya tükrözte a frissebb adatok – köztük a Bizottság 2024. őszi előrejelzése – alapján aktualizált, négyéves költségvetési kiigazítást előirányzó referenciapályát (2. táblázat). A Bizottság 2025. január 16-án, Magyarország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének értékelését követően az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásra irányuló módosított ajánlást fogadott el Magyarország számára. A Tanács a jelen ajánlással egyidejűleg az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésén alapuló ajánlást fogadott el a Magyarországon fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. Az említett ajánlásoknak az új gazdasági kormányzási keretre való áttéréshez igazodó és az által indokolt, egyidejű elfogadása biztosítja az ajánlott kiigazítási pályák közötti összhangot.
2. táblázat: A frissebb adatok alapján aktualizált referenciapálya
|
Év |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2025–2028 átlag |
|
|
Növekedési ráta (%) |
Éves |
3,9 |
3,3 |
3,3 |
3,1 |
3,4 |
|
Kumulált (*) |
7,6 |
11,1 |
14,7 |
18,3 |
n.a. |
|
(*) A kumulált növekedési ráták kiszámítása a 2023-as báziséven alapul.
(11)A Bizottság 2024. június 19-én megállapította, hogy Magyarországon makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Magyarország mindenekelőtt az árnyomáshoz, valamint a külső és a kormányzati finanszírozási igényekhez kapcsolódó sebezhetőségekkel néz szembe, amelyek továbbra is relevánsak, bár a külső környezet javulásának hatására egyes rövid távú kockázatok enyhültek 8 .
(12)A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Magyarországhoz 9 .
A TERV ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTALI ÉRTÉKELÉSE
(13)Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság a következőképpen értékelte a tervet:
Háttér: makrogazdasági és költségvetési helyzet és kilátások
(14)2023-ban Magyarország GDP-je 0,9 %-kal csökkent a gyenge belső és külső kereslet miatt. A Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP-növekedés 0,6 %-ra gyorsul, elsősorban a magánfogyasztás élénkülése és a nettó export pozitív hozzájárulása miatt. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 1,8 %-kal nő, ami a fogyasztásnak és a beruházások mérsékelt élénkülésének tudható be. 2026-ban az előrejelzések szerint a reál-GDP 3,1 %-kal nő, amit a belső kereslet és az exportok fellendülése vezérel. Magyarországon a potenciális GDP-növekedés mértéke a 2024. évi 1,4 %-ról 2026-ra várhatóan 1,7 %-ra nő, ami a beruházásokra és a termelékenység növekedésére vezethető vissza. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 4,1 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben csekély mértékben, 4,5 %-ra emelkedik, majd 2025-ben 4,3 %-ra és 2026-ban 4,1 %-ra csökken. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 14,6 %-ról 2024-ben 7,2 %-ra csökken, majd 2025-ben 4,1 %, 2026-ban pedig 3,3 % lesz.
(15)2023-ban Magyarország költségvetési hiánya a GDP 6,7 %-ának felelt meg. A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező 2024. őszi előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2024-ben a GDP 5,4 %-a lesz, majd 2025-ben 4,6 %-ra, 2026-ban pedig 4,1 %-ra csökken. A Bizottság előrejelzése nem veszi figyelembe Magyarország 2025. évi költségvetését, amelyet az Országgyűlés 2024 decemberében fogadott el. 2023 végén az államadósság a GDP 73,4 %-át tette ki, és 2024 végére várhatóan a GDP 74,5 %-ára emelkedik. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 74,5 %-án stabilizálódik, 2026 végére pedig a GDP 73,8 %-ára csökken. A Bizottság költségvetési előrejelzése csak hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedéseket vesz figyelembe és nem tartalmazza a Magyarország által benyújtott tervben szereplő összes intézkedést.
A tervben szereplő nettó kiadási pálya és főbb makrogazdasági feltételezések
(16)Magyarország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.
(17)A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt.
(18)Magyarország a függelékkel kiegészített tervben kötelezettséget vállal a 3. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami a 2025–2028-as időszakban a nettó kiadások évi 4,0 %-os átlagos növekedését jelenti. A tervben szereplő, a 2025–2028-as kiigazítási időszakra vonatkozó átlagos nettó kiadásnövekedés alacsonyabb, mint a Bizottság által 2024. június 21-én továbbított referenciapálya, de magasabb a frissebb adatok alapján aktualizált referenciapályánál. A terv azzal számol, hogy a potenciális GDP-növekedés mértéke (a 2024. évi 1,4 %-ról) 2025-ben 1,5 %-ra, majd 2028-ban 1,7 %-ra nő. A terv azzal is számol, hogy a GDP-deflátor növekedési rátája (a 2024. évi 7,2 %-ról) 2025-ben 4,1 %-ra, majd 2028-ban 3,4 %-ra csökken.
3. táblázat: A Magyarország tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
Átlag a terv érvényességi időszakában 2025–2028 |
|
|
A nettó kiadások növekedése
|
4,6 |
4,3 |
4,0 |
3,9 |
3,7 |
4,0 |
|
A nettó kiadások növekedése
|
4,6 |
9,1 |
13,5 |
17,9 |
22,2 |
n.a. |
|
Potenciális GDP-növekedés (%) |
1,4 |
1,5 |
1,7 |
1,7 |
1,6 |
1,6 |
|
Infláció (GDP-deflátor növekedése) (%) |
7,2 |
4,1 |
3,5 |
3,4 |
3,4 |
3,6 |
Forrás: Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve és a Bizottság számításai.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államadósságra gyakorolt hatásai
(19)Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 74,0 %-ról a kiigazítási időszak végére (2028) fokozatosan a GDP 68,2 %-ára csökkenne, amint az a következő táblázatban is szerepel. A kiigazítási időszak után középtávon (azaz 2038-ig) az adósságráta a terv szerint várhatóan tovább csökken, és 2038-ban a GDP 54,5 %-a lesz. A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenne. Ez a terv feltételezései alapján megalapozott, mivel 2038-ra az adósság a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése keretében elvégzett valamennyi determinisztikus stresszteszt szerint a GDP 60 %-a alá kerülne. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt kritériumnak.
4. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Magyarország tervében
|
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2038 |
|
|
Államadósság (a GDP %-ában) |
73,4 |
74,0 |
73,5 |
71,3 |
69,9 |
68,2 |
54,5 |
|
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) |
–6,7 |
–4,9 |
–3,6 |
–2,5 |
–2,0 |
–1,5 |
–2,2 |
Forrás: Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államháztartási egyenlegre gyakorolt hatásai
(20)A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a GDP-arányos költségvetési hiány a 2024. évi 4,9 %-ról 2026-ra 2,5 %-ra, 2028-ra pedig 1,5 %-ra csökkenne. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének b) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A költségvetési kiigazítás ütemezése
(21)A strukturális elsődleges egyenleg változásaként számított költségvetési kiigazítás ütemezése a tervben leírtak alapján lineáris, az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában előírtaknak megfelelően. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában meghatározott, a későbbre ütemezést tiltó védintézkedéssel.
5. táblázat: A strukturális elsődleges egyenleg alakulása Magyarország tervében
|
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
|
|
Strukturális elsődleges egyenleg (a GDP %-ában) |
–1,7 |
0,6 |
1,2 |
1,7 |
2,3 |
2,8 |
|
A strukturális elsődleges egyenleg változása (százalékpont) |
n.a. |
2,3 |
0,5 |
0,5 |
0,5 |
0,5 |
Forrás: Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve
A terv összhangja a túlzott hiány esetén követendő eljárással
(22)A tervben meghatározott nettó kiadási pálya összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás követelményeivel (különös tekintettel az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott minimális éves strukturális kiigazításra).
A terv összhangja a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel
(23)A prevenciós ág keretében az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkében meghatározott, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel kapcsolatos követelmény azt hivatott biztosítani, hogy a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez képest egy közös mozgástér álljon rendelkezésre. A követelmény 2027-től alkalmazandó Magyarországra, mivel a terv szerint a hiány 2026-tól csökken a GDP 3 %-a alá. 2027-ben és 2028-ban az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkével összhangban a strukturális elsődleges egyenleg éves kiigazítása nem lehet kevesebb 0,4 százalékpontnál, ha a strukturális deficit a megelőző évben a GDP 1,5 %-a felett volt, hogy biztosított legyen a strukturális értelemben a GDP 1,5 %-ának megfelelő közös rezilienciacélú mozgástér. A tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalásokból és makrogazdasági feltételezésekből következő költségvetési kiigazítás 2027-ben és 2028-ban a GDP 0,5 %-ának felel meg. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel.
A terv összhangja az adósságfenntarthatósági védintézkedéssel
(24)Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. cikkével összhangban, mivel a terv szerint az államadósság a kiigazítási időszakban a GDP 60 %-a és 90 %-a között lesz, az adósságrátának évente átlagosan legalább 0,5 százalékponttal kell csökkennie mindaddig, amíg 60 % alá nem csökken. Ez a csökkenés 1,7 százalékpontnak felel meg és a 2027–2028-as időszakra vonatkozik, tehát az időszak első éve az az év, amikor a terv szerint megszüntetik a túlzotthiány-eljárást. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az adósságfenntarthatósági védintézkedéssel.
A tervben foglalt makrogazdasági feltételezések
(25)A terv olyan feltételezéseken alapul, amelyek összhangban vannak a 2. táblázatban szereplő, frissebb adatok (köztük a Bizottság 2024. őszi előrejelzése) alapján aktualizált referenciapályát alátámasztó feltételezésekkel, két változó, nevezetesen a kiindulási pont (a 2024. évi strukturális elsődleges egyenleg) és a GDP-deflátor 2026. évi növekedése kivételével. A feltételezések közötti eltéréseket körültekintően meg kell vizsgálni annak biztosítása céljából, hogy azok megalapozott és adatokkal alátámasztott gazdasági érveken alapuljanak. A feltételezések közötti eltérések értékelése az alábbiakban olvasható, a különállóan kezelt egyes különbségek értékelésével együtt.
·A terv kedvezőbb kezdeti költségvetési pozícióval számol, és a GDP 0,6 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleget feltételez, szemben a Bizottság 2024. őszi előrejelzésében szereplő 0,2 %-kal. A tervben foglalt magasabb strukturális elsődleges egyenleg a 2024 januárja és novembere közötti időszakban elért, vártnál kedvezőbb költségvetési eredményt, elsősorban a vártnál magasabb nem adójellegű bevételeket és a vártnál valamelyest alacsonyabb kiadásokat tükrözi. Következésképpen ez a feltételezés indokoltnak tekintendő és hozzájárul a nettó kiadások magasabb átlagos növekedéséhez a kiigazítási időszakban.
·A terv 2026-ban 3,5 %-os inflációval (GDP-deflátor) számol, szemben a Bizottság 2024. őszi előrejelzésében szereplő 3,3 %-kal. A terv ezt az eltérést a 2026. évi magasabb béremelésekkel indokolja, tekintettel a magyarországi munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek között 2024. november 25-én megkötött hároméves bérmegállapodásra. Ennek megfelelően a minimálbér 2025-ben 9 %-kal emelkedik, ami összhangban van a Bizottság 2024. őszi előrejelzésével. A megállapodás értelmében 2026-ban a minimálbér 13 %-kal emelkedik, ami a Bizottság 2024. őszi előrejelzéséhez képest magasabb bérnövekedést és inflációt jelent. Ez a feltételezés indokoltnak tekintendő és hozzájárul a nettó kiadások terv szerinti magasabb átlagos növekedéséhez a kiigazítási időszakban.
Összességében a tervben szereplő nettó kiadási pálya és a frissebb adatok alapján aktualizált referenciapálya közötti különbség kellően indokolt feltételezésbeli eltérésekkel magyarázható, összhangban az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkének b) pontjával. Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen ahhoz vezetnek, hogy a nettó kiadások terv szerinti átlagos növekedése meghaladja a frissebb adatok alapján aktualizált referenciapályát. Ezen értékelés alapján a terv teljesíti az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkének b) pontjában meghatározott követelményt.
A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.
A tervben foglalt költségvetési stratégia
(26)A terv nem tartalmaz részletesen kidolgozott és számszerűsített költségvetési stratégiát. A releváns szakpolitikai intézkedések pontos részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, majd számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. A 2025. évi elfogadott költségvetés meghatározza azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek révén a kormány teljesíteni kívánja a 2025. évi nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást. A terv továbbá különböző területeket érintő, nem számszerűsített hiánynövelő intézkedéseket tartalmaz, melyek befolyásolhatják a középtávú költségvetési eredményeket. Ezért további költségvetési intézkedésekre lehet szükség a tervben foglalt kötelezettségvállalások teljesítéséhez.
A tervben szereplő azon reform- és beruházási törekvések, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagálnak és az Unió közös prioritásait kezelik
(27)A terv ismerteti az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban, köztük a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokban – azonosított fő kihívásokra reagáló, valamint az EU közös prioritásait kezelő reformokkal és beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai szándékokat. A terv mintegy 132 reformot és beruházást tartalmaz, melyek a közös uniós prioritásokra irányulnak, közülük 41 a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, 29 pedig a kohéziós politikai alapokból részesül pénzügyi támogatásban.
(28)A méltányos zöld és digitális átállásra vonatkozó közös prioritás – többek között az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések – összefüggésében a terv több mint 40 reformot és beruházást tartalmaz. A zöld átállásal kapcsolatos számos reform és beruházás a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési tervben – többek között a REPowerEU-fejezetben – foglalt intézkedésként jelenik meg, vagy azokat a kohéziós politikai alapok támogatják. A terv intézkedéseket tartalmaz a klímasemlegességre és a környezetbarát közlekedésre való átállás támogatására, különösen az elektromos gépjárművek számának növelése, továbbá a vasútvonalak, a töltőállomások és a kerékpárutak fejlesztése révén. Más reformok és beruházások az ország hulladékgazdálkodásának javítására, és kiemelten a körforgásos gazdaság támogatására irányulnak, például hulladékgazdálkodási terv kidolgozása és intelligens hulladékgyűjtési infrastruktúra kiépítése révén. A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja a környezetbarát gyártási folyamatok támogatása és a zöld készségek erősítése. További intézkedések a vízinfrastruktúra javítására, a vízgazdálkodás vonatkozásában az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás felgyorsítására, természetmegőrzési beruházások megvalósítására, továbbá szén-dioxid kvóta adó bevezetésére irányulnak. Számos reform és beruházás Magyarország digitális átállását hivatott elősegíteni, például az adóbevallást és az adóellenőrzést szolgáló digitális megoldások (eÁFA, e-számla és e-pénztárgép) biztosítása, a digitális készségek fejlesztése, az egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer megreformálása, továbbá a vállalkozások és a közintézmények digitális felkészültségének, valamint az energiarendszer és a hulladékgazdálkodás digitalizációjának javítása révén. A méltányos zöld és digitális átállásra vonatkozó közös prioritással kapcsolatos intézkedések célja a fenntartható közlekedésre, a hulladék- és a vízgazdálkodásra, az energetikai átállásra, az adózás egyszerűsítésére, a döntéshozatal minőségére, a vállalkozások digitalizációjára és a munkaerőpiacra vonatkozó 2019. évi, 2020. évi, 2022. évi és 2023. évi országspecifikus ajánlások teljesítése. A terv nem tartalmaz a fosszilis a tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére vonatkozó 2023. évi és 2024. évi országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos intézkedéseket.
(29)A társadalmi és gazdasági rezilienciára – többek között a szociális jogok európai pillérére – vonatkozó közös prioritás összefüggésében a terv mintegy 80 reformot és beruházást tartalmaz, amelyek Magyarország szerint várhatóan hozzájárulnak az ország társadalmi és gazdasági rezilienciájának megerősítéséhez. A társadalmi és gazdasági rezilienciával kapcsolatos számos reform és beruházás a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési tervben – többek között a REPowerEU-fejezetben – foglalt intézkedésként jelenik meg, vagy azokat a kohéziós politikai alapok támogatják. A terv intézkedéseket tartalmaz a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok – többek között a fiatalok és az idősek – munkaerőpiaci hozzáférésének javítására (például új bölcsődei férőhelyek létrehozása révén), a lakhatás javítására (például a „Felzárkózó települések” program keretében új szociális lakások építése és különböző otthonteremtési programok révén), az oktatás javítására (például a pedagógusok béremelése révén) és az egészségügy javítására (például az alapellátás és a kórházak fejlesztése) vonatkozóan. A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a társadalmi kohézió előmozdítására, továbbá az állami oktatás, a felsőoktatás és a szakképzés digitális és infrastrukturális fejlesztésére irányulnak. Több intézkedés célozza a foglalkoztathatóság átképzés révén történő javítását és a vállalkozások fejlesztésének támogatását. Az olyan intézkedések, mint a kis- és középvállalkozásoknak szóló kedvezményes kölcsönök a vállalkozások exportkapacitásainak növelésére irányulnak. A kutatás és az innováció terén a terv olyan intézkedéseket tartalmaz, mint a nemzeti laboratóriumok létrehozása, ami az innováció ösztönzését szolgálja. A terv továbbá a közigazgatás és az adóztatás modernizálását célzó reformokat és beruházásokat foglal magában. A terv intézkedéseket tartalmaz az elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv végrehajtására, valamint rendszeres kiadási felülvizsgálatok elvégzésére vonatkozóan. A tervben szereplő reformok és beruházások célja az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre, a szociálpolitikára, az üzleti környezetre, a költségvetési keretre, az adózásra, a korrupció elleni küzdelemre, a bírói függetlenségre, a munkaerőpiacra és az egészségügyre vonatkozó 2019. évi, 2020. évi, 2022. évi, 2023. évi és 2024. évi országspecifikus ajánlások teljesítése. A terv nem tartalmaz a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára vonatkozó 2022. évi országspecifikus ajánlás teljesítését célzó intézkedéseket, mert a terv értelmében a kormány nem tervezi módosítani a nyugdíjrendszert a közeljövőben. Továbbá, a terv nem tartalmaz a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz kapcsolódó 2023. évi és 2024. évi azon országspecifikus ajánlások teljesítését célzó intézkedéseket, amelyek a makrogazdasági politikák hatékony koordinációját, valamint a kamat- és az árplafonok torzító hatásának csökkentése érdekében azok fokozatos megszüntetését szorgalmazzák. A terv nem tartalmaz intézkedéseket a munkanélküli segély megfelelőségére vonatkozó 2019. évi, 2020. évi, 2022. évi, 2023. évi és 2024. évi országspecifikus ajánlások teljesítésére sem, a terv értelmében ugyanis a kormány nem tervezi módosítani a munkanélküli segély időtartamát. A terv nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek a szociális párbeszédre vonatkozó 2023. és 2024. évi országspecifikus ajánlások teljesítését szolgálják. Végezetül, a terv nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek a veszélyhelyzeti intézkedéseknek az egységes piac és a jogállamiság elve szerinti korlátozott alkalmazására vonatkozó 2020. évi, 2023. évi és 2024. évi országspecifikus ajánlások teljesítését szolgálják.
(30)Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritás összefüggésében a terv olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek Magyarország várakozásai szerint hozzájárulnak majd az ország energiabiztonságának megerősítéséhez. E reformok és beruházások egy része a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési tervben – többek között a REPowerEU-fejezetben – foglalt intézkedésként jelenik meg, vagy azokat a kohéziós politikai alapok támogatják. A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja szélerőművek telepítése, a lakások energiahatékonyságának növelése, a lakossági napelemek telepítésének támogatása és a fűtési rendszer elektrifikálása. A tervben szereplő további reformok az alternatív megújuló energiaforrások alkalmazására, a középületek (például korházak, oktatási intézmények) modernizálására, továbbá az ipar és a vállalkozások energiahatékonyságának javítására irányulnak. A terv ezen túlmenően olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek célja az energiahálózatok fejlesztése és az energiatárolási kapacitások bővítése. A tervben szereplő, az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritással kapcsolatos intézkedések célja az energiára vonatkozó 2022. évi, 2023. évi és 2024. évi országspecifikus ajánlások teljesítése.
(31)A védelmi képességekre vonatkozó közös prioritás összefüggésében a terv nem tartalmaz intézkedéseket. A terv feltételezi, hogy a védelmi kiadások szintje a GDP 2 %-a marad a terv időhorizontjában.
(32)A terv információval szolgál a kohéziós alapokkal és Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való koherenciáról és – adott esetben – kiegészítő jellegről. A terv reformokról és beruházásokról szóló fejezete kifejezetten feltünteti, hogy az adott intézkedés a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben vagy a kohéziós politikai programokban szerepel-e. Továbbá, a 9. táblázat átfogó áttekintést nyújt az intézkedésekről és azok kapcsolódásáról a helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez, a kohéziós politikai programokhoz és a közös prioritásokhoz. A terv kifejti, hogy a kormány nem ért egyet a nyugdíjrendszer megreformálását célzó szakpolitikai intézkedésekkel, melyeket egy független szakértő javasolt a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott reformmal kapcsolatban. A terv azt is említi, hogy a kormány a helyreállítási és rezilienciaépítési terv vonatkozó intézkedése keretében vállaltnál később fog megszüntetni egyes extraprofitadókat és ágazati adókat, más adók fokozatos megszüntetését viszont nem tervezi.
(33)A terv áttekintést nyújt Magyarország közös uniós prioritásokkal kapcsolatos közberuházási igényeiről, a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos 4. prioritás kivételével. A méltányos zöld és digitális átállásra vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja az éghajlat-politikai célkitűzéseket is, a tervben foglalt beruházási igények alapján több beruházásra kerül majd sor a vállalkozások zöld és digitális átállása és a közigazgatás digitalizációja terén. Új beruházások célozzák az oktatási rendszer digitális eszközökkel való ellátását és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítését. A társadalmi és gazdasági rezilienciára vonatkozó közös prioritást illetően a terv beruházási igényeket határoz meg a vállalkozások export- és innovációs kapacitásainak javítása terén. A terv értelmében beruházási igény mutatkozik az aktív munkaerőpiaci politikák – elsősorban átképzési és továbbképzési programok révén történő – fejlesztése, valamint a legszegényebb háztartások támogatása terén. Az egészségügy összefüggésében az egészségügyi eljárások digitalizációját célzó beruházások az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítésére és az ellátás minőségének javítására irányulnak. A vasútvonalak felújításába és a digitalizációba irányuló közberuházások hozzájárulnak a közlekedési ágazat fenntarthatóbbá tételéhez. Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritás összefüggésében a terv a megújulóenergia-termelést, a lakó- és a középületek energiahatékonyságának javítását, a villamosenergia-hálózat fejlesztését, továbbá az elektromobilitást és a kapcsolódó infrastruktúrát érintő beruházási igényeket tartalmaz.
A Bizottság következtetése az értékelés alapján
(34)Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.
ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS
(35)Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Magyarországnak címzett ajánlásában,
AJÁNLJA, hogy Magyarország:
(1)Biztosítsa, hogy a nettó kiadások növekedése ne haladja meg az ezen ajánlás I. mellékletében meghatározott felső határokat.
A Tanács emellett felkéri Magyarországot, hogy biztosítsa az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint a közös uniós prioritások érvényesítését célzó reformok és beruházások végrehajtását.
I. MELLÉKLET
A nettó kiadások maximális növekedési rátája
(éves és kumulált növekedési ráták nominális értéken)
Magyarország
|
Év |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
|
|
Növekedési ráta (%) |
Éves |
4,3 |
4,0 |
3,9 |
3,7 |
|
Kumulált (*) |
9,1 |
13,5 |
17,9 |
22,2 |
|
(*) A kumulált növekedési ráták kiszámítása a 2023-as báziséven alapul. A kumulált növekedési rátákat az utólagos megfelelésnek a kontrollszámlán történő éves nyomon követése során használják.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök