EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.10.27.
COM(2026) 1037 final
2026/0340(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálásáról, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
{SEC(2026) 1037 final} - {SWD(2026) 1037 final} - {SWD(2026) 1038 final} - {SWD(2026) 1039 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az európai migrációs és menekültügyi rendszer működéséhez és fenntarthatóságához egy olyan átfogó migrációs rendszerre van szükség, amely hosszú távon kezeli a migrációt. Az Európai Unióban (a továbbiakban: EU vagy Unió) való tartózkodásra nem jogosult harmadik országbeli állampolgárok tényleges visszatérése elengedhetetlen az európai rendszer integritásához.
Az európai migrációs és menekültügyi stratégiában 11 ismertetett új migrációs megközelítés részeként az EU immár szigorú szabályokkal és korszerűbb visszaküldési szabályokkal rendelkezik. Az új visszaküldési rendelet 22 hatékonyabb eljárások, a tagállamok közötti és a harmadik országokkal folytatott megerősített együttműködés, valamint a visszaküldések végrehajtását támogató eszközök segítségével megerősíti a visszaküldésre vonatkozó közös megközelítést. Ezenkívül a visszaküldési folyamatok egyszerűsítése és automatizálása szintén hozzájárulhat a nemzeti hatóságok igazgatási terheinek és munkaterhének csökkentéséhez, ami a visszaküldési rendszer egyszerűsítéséhez és hatékonyságának növeléséhez vezethet. A visszaküldési rendelet szervesen kapcsolódik a migrációs és menekültügyi paktum szabályaihoz, amelyek felszámolják a menekültügy és a visszaküldés közötti joghézagokat, többek között a külső határokon folytatott eljárások révén, továbbá megerősítik a különböző hatóságok közötti, a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti, valamint az európai uniós ügynökségekkel és a harmadik országokkal folytatott együttműködést.
Az EU előrehaladást ért el a visszaküldés hatékonyságának fokozása terén. 2025-ben a tagállamok 487 285 kiutasítási határozatot adtak ki, és 136 665 jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt küldtek vissza ténylegesen, ami 28 %-os visszaküldési aránynak felel meg. Bár ez a visszaküldési arány egyértelmű javulást jelent 2024-hez (24 %-os visszaküldési arány) képest, továbbra is jelentős előrelépésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy ténylegesen visszaküldjék a terület elhagyására kötelezett összes harmadik országbeli állampolgárt.
Ennek fényében a Bizottság további lépéseket tesz a visszaküldések hatékonyságának növelése érdekében azáltal, hogy előterjeszti ezt az új kezdeményezést, amely közös digitális gerinchálózatot hoz létre az érintett hatóságok, folyamatok és eszközök összekapcsolásához. Továbbá e kezdeményezés mellett a Bizottság a Frontex megbízatásának felülvizsgálatát is javasolja annak érdekében, hogy jelentősen megerősítse a közös uniós visszaküldési rendszerben uniós szereplőként betöltött szerepét. Az új visszaküldési rendelettel együtt ezek a kezdeményezések az EU azon fokozott törekvését tükrözik, hogy a jól irányított uniós migrációs rendszer szerves részeként gyors és hatékony visszaküldéseket hajtson végre.
A digitalizáció fontos eszköz az EU eszköztárában, amely arra szolgál, hogy hatékonyabbá tegye a visszaküldéseket, támogassa a visszaküldési rendelet által létrehozott új közös uniós visszaküldési rendszer végrehajtását és csökkentse az igazgatási terheket. A hatékonyabb eljárásokat és koordinációt, valamint a megbízhatóbb adatgyűjtést lehetővé tévő digitális rendszerek döntő jelentőséggel bírnak a migrációs politika és szabályok hatékony kidolgozása, érvényesítése és nyomon követése terén. Hozzájárulnak a visszaküldéssel kapcsolatos döntéshozatal minőségének, következetességének és időszerűségének javítását, valamint a végrehajtás megerősítését célzó korszerű, biztonságos és hatékony eszközök biztosításához. A digitalizáció hozzájárul ahhoz, hogy az információk ott és akkor álljanak rendelkezésre, ahol és amikor arra szükség van, továbbá elősegíti a folyamatok automatizálását, a manuális munka és az igazgatási terhek csökkentését, a hatóságok közötti együttműködés megkönnyítését, valamint a visszaküldések nyomon követésének és végrehajtásának javítását. A visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálása ezért a közös uniós visszaküldési rendszer fontos támogató eszköze, amely kiegészíti a Frontex megerősített operatív szerepét a visszaküldés terén, és segíti az EU visszaküldéssel kapcsolatos fokozott törekvéseinek összehangoltabb, hatékonyabb és eredményesebb fellépéssé alakítását.
Az elmúlt években tett jelentős nemzeti és uniós szintű erőfeszítések ellenére a visszaküldéssel kapcsolatos digitális ügyviteli környezet továbbra is széttagolt, azt egyenetlen fejlődés és korlátozott adatmegosztás jellemzi, az adatok rendelkezésre állása, a funkciók és az interoperabilitás terén pedig jelentős különbségek mutatkoznak. Először is, nem minden érintett hatóság tud könnyen hozzáférni a visszaküldés, visszafogadás és visszailleszkedés hatékony végrehajtásához szükséges információkhoz. Elégtelen az e folyamatok gyors lezárásához szükséges, rendelkezésre álló adatok ugyanazon tagállamon belüli, tagállamok közötti (illetve tagállamok és Frontex közötti), valamint tagállamok (vagy Frontex) és harmadik országok közötti megosztása és elérhetősége. Másodszor, a migrációs hatóságokat túlzott igazgatási terhek sújtják. Harmadszor, részletesebb és rövidebb időn belül rendelkezésre álló statisztikákra van szükség a visszaküldésről, a visszafogadásról és a visszailleszkedésről.
E problémák három fő tényezőre vezethetők vissza. Először is a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálása továbbra is elégtelen és széttagolt az egész Unióban. A nemzeti visszaküldési rendszerek nagy eltérést mutatnak a rendelkezésre állás, a működés és az interoperabilitás tekintetében, és gyakran nem kapcsolódnak a visszafogadást és a visszailleszkedést szolgáló meglévő uniós eszközökhöz. Az irányítás hasonlóképpen széttagolt, a felelősségi körök megoszlanak a tagállamok, az uniós ügynökségek és a harmadik országbeli partnerek között, ami következetlen előírásokhoz, összetett adatvédelmi megállapodásokhoz, valamint a külső finanszírozástól és együttműködéstől való függőséghez vezet. Másodszor, még ha léteznek is – akár integrált – digitális ügyviteli rendszerek, e rendszerek funkciói gyakran nem megfelelőek. Ritkán alkalmazzák az olyan kulcsfontosságú funkciókat, mint a határidők kiigazítása vagy a kiutasítási határozatok automatikus nyomon követése. A Schengeni Információs Rendszerhez való csatlakozásnak vagy a visszatérők egységes azonosítójának hiányához hasonló technikai korlátok párhuzamos ügyekhez és megbízhatatlan statisztikákhoz vezethetnek. Harmadszor, az adatok megosztására és az informatikai rendszerek fejlesztésére vonatkozó, kellően egyértelmű jogalapok hiánya korlátozza a meglévő informatikai rendszerek használatát, valamint akadályozza új rendszerek kifejlesztését.
Mindezek alapján e javaslat a visszaküldési rendeletben meghatározott, az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére, visszafogadására és visszailleszkedésére vonatkozó szabályok hatékonyabb és eredményesebb végrehajtását hivatott támogatni, és hozzá kíván járulni a migrációval kapcsolatos új megközelítés végrehajtásához. Az új közös szabályok végrehajtásának támogatásához szükséges digitális eszközök biztosításával a javaslat hozzá fog járulni ahhoz, hogy a közös visszaküldési rendszer a gyakorlatban hatékonyabb és működőképesebb legyen, valamint egyszerűbb és automatizáltabb munkafolyamatokkal rendelkezzen, amelyek csökkentik az igazgatási terheket. Hosszú távon ez lenne az első lépés egy olyan átfogó, integrált és digitalizált uniós migrációkezelési rendszer megvalósítása felé, amely túlmutat a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatokon, és más migrációs folyamatokra, például a menekültügyre is kiterjedhet.
A kezdeményezés célja, hogy az adatvédelmi szabályokkal összhangban fokozzák az illetékes hatóságok közötti adatmegosztást annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok lebonyolításához és nyomon követéséhez szükséges információk; jelentősen csökkenjenek a nemzeti hatóságok igazgatási terhei és munkaterhelése; előmozdítsák a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok digitalizálását és javítsák a meglévő informatikai rendszerek korlátozott funkcióit annak biztosítása érdekében, hogy a folyamatok és a jelentéstételi követelmények mindinkább digitalizáltak és automatizáltak, illetve egyszerűbbek legyenek; valamint javítsák az adatgyűjtést annak érdekében, hogy automatizált módon pontosabb és részletesebb statisztikák jöhessenek létre, illetve azok időben rendelkezésre álljanak.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ursula von der Leyen elnök 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásában a visszaküldést illetően új közös megközelítést jelentett be, amely új jogi keretet határoz meg az eljárás felgyorsítása és egyszerűsítése, a visszaküldések méltó körülmények között történő megvalósításának biztosítása, az ügyvitel digitalizálása és a kiutasítási határozatok Európán belüli kölcsönös elismerése érdekében 33. A migrációs és menekültügyi paktum a digitális rendszerekben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását szorgalmazza, hogy a migráció terén hatékonyabb eljárások álljanak rendelkezésre.
Az önkéntes visszatérésre és a visszailleszkedésre vonatkozó uniós stratégia 44 és az uniós visszaküldési koordinátor hatékonyabb visszaküldést célzó operatív stratégiája 55 kiemelte annak fontosságát, hogy a hatékonyság javítása érdekében maradéktalanul kiaknázzák a digitális rendszerekben rejlő lehetőségeket. E szempontot a Bizottság a 2025. évi munkaprogramjában 66 is megemlíti, a 2026. évi munkaprogramjában 77 pedig a közös európai visszaküldési rendszer korszerűsítésére irányuló munka folytatásának egyik formájaként és erőteljes egyszerűsítési dimenzióval rendelkező kezdeményezésként hivatkozik a visszaküldési folyamat digitalizálására. A hosszú távú európai menekültügyi és migrációkezelési stratégia ismételten hangsúlyozta, hogy a visszaküldéssel, a visszailleszkedéssel és a visszafogadással kapcsolatos digitális ügyviteli rendszerek fejlesztése még inkább hozzá fog járulni a nemzeti hatóságok igazgatási munkaterhének csökkentéséhez, valamint a folyamatok egyszerűsítéséhez és automatizálásához.
A visszaküldési rendelet a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok kezelésére szolgáló digitális rendszereket a közös visszaküldési rendszer 88 egyik elemeként határozza meg, figyelembe véve, hogy a digitális rendszerek kulcsszerepet játszanak a visszaküldési szabályok hatékony végrehajtásának támogatása, többek között a kiutasítási határozatok kötelező kölcsönös elismerését támogató digitális funkciók lehetővé tétele szempontjából. A visszaküldési rendelet az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban egyértelműen meghatározza a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok lezárásához szükséges adatok megosztásának és továbbításának jogalapját, de nem foglalkozik az ezen adatok megosztására és továbbítására szolgáló technikai eszközökkel. E technikai eszközök részletes meghatározása hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket vezessenek be és hajtsanak végre.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság javaslatot terjeszt elő a Frontex megbízatásának felülvizsgálatára annak érdekében, hogy egyúttal a közös visszaküldési rendszerben uniós szereplőként betöltött feladatkörét is bővítse. A megbízatás felülvizsgálata révén az Ügynökség rendelkezni fog az ahhoz szükséges feladatokkal és képességekkel, hogy hozzájárulhasson a visszaküldés, a visszafogadás és a visszailleszkedés digitalizálásához, szinergiákat teremtve e javaslattal, és Unió-szerte elősegítve az integráltabb, hatékonyabb és eredményesebb visszaküldési rendszerhez szükséges közös digitális gerinchálózat kiépítését.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat összhangban van a digitális kornak megfelelő európai megoldások megtalálására és előmozdításra, a folyamatok egyszerűsítésére és az érintett nemzeti és uniós hatóságok igazgatási munkaterhének csökkentésére irányuló szélesebb körű uniós törekvéssel. Adott esetben az újonnan létrehozott rendszerek funkcióinak az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 99 összhangban mesterségesintelligencia-rendszereket kell használniuk.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az uniós fellépés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja. Az említett cikk felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy intézkedéseket fogadjanak el az illegális bevándorlás és a jogellenes tartózkodás tekintetében, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és hazaszállítását is. Ennek egyik eszköze a hatékony digitális visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyviteli rendszerek kifejlesztése és bevezetése.
Ezenkívül a javaslat az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontján alapul, hogy célzottan módosítani lehessen a 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 1010. Az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a külső határokat átlépő személyek ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket, valamint a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges intézkedéseket fogadjanak el.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az azonosított problémák nemzeti szinten nem oldhatók meg hatékonyan. A jelenlegi digitális környezet széttagoltságának nagyságrendjére tekintettel, uniós koordináció és megfelelő uniós jogi keret nélkül a tagállamok továbbra is elszigetelt rendszereket fognak fejleszteni, ami hatékonysági problémákhoz, egyenlőtlen digitalizációhoz és magasabb költségekhez vezet. Ez akadályozná a közös visszaküldési szabályok, többek között az új visszaküldési rendelet végrehajtását, ami az optimálistól elmaradó mértékű visszaküldésekhez vezetne. Ez a migrációs és menekültügyi paktum szabályainak megfelelő működésére is kihatna, valamint a schengeni térségre is hatással lenne.
A releváns informatikai rendszerek tagállamok közötti – többek között az uniós információs rendszerek segítségével történő – összekapcsolásának, a következetes adatcserének és a működés tagállamokon belüli hatékonyságnak biztosításához elengedhetetlen az uniós szintű beavatkozás. Kizárólag egy uniós szinten összehangolt megközelítéssel kezelhetők koherens módon azok a határokon átnyúló összetett problémák, amelyekkel a tagállamok – például az egymás közötti elégtelen adatmegosztás tekintetében – jelenleg szembesülnek.
•Arányosság
Az azonosított problémák kezeléséhez a javaslat részben decentralizált megközelítésen alapuló, a meglévő nemzeti és uniós szintű rendszerekre támaszkodó megoldást irányoz elő.
A visszaküldési ügyek kezelését illetően ez a megoldás rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy visszaküldési ügyviteli eszközeiket (a továbbiakban: nemzeti RECAMAS) vagy a Frontex által kidolgozott mintadokumentumra és előírásokra (a továbbiakban: RECAMAS modell), vagy a Frontex által kidolgozott és a RECAMAS modellen alapuló, több digitális modulból álló informatikai referenciaimplementációra (a továbbiakban: Frontex RECAMAS), vagy a kettő kombinációjára alapozzák. E megközelítés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a korábbi beruházásokra támaszkodjanak, ugyanakkor biztosítsák a közös keret irányába mutató konvergenciát.
A visszafogadási ügyviteli rendszerről (a továbbiakban: iRCMS) és a visszailleszkedési ügyviteli rendszerről (a továbbiakban: RIAT) uniós szinten fognak gondoskodni.
Mivel a javaslat a meglévő rendszerekre épít és egy részben decentralizált megközelítésre támaszkodik, így nem lépi túl az azonosított problémák megoldásához szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az új integrált digitális ügyviteli rendszer nemzeti és uniós szintű létrehozására irányuló célkitűzésre tekintettel a rendelet a legmegfelelőbb eszköz a kívánt szakpolitikai célkitűzések eléréséhez.
A rendeletek kötelező erejűek, közvetlenül alkalmazandók valamennyi tagállamban, és Unió-szerte egységes szabályokat biztosítanak. A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok digitális kezelésével kapcsolatos jelenlegi széttagoltsági problémák és következetlenségek túlnyomó részt az eltérő nemzeti megközelítéseknek tudhatók be. E problémákat tehát rendelettel lehet a legjobban kezelni.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
2025-ben valamennyi érdekelt fél bevonásával mélyreható és átfogó konzultációs folyamatra került sor.
Interjúkat folytattak az uniós tagállamok és a schengeni társult országok nemzeti hatóságaival, az érintett uniós ügynökségekkel és intézményekkel (eu-LISA, Frontex, európai adatvédelmi biztos), valamint a civil társadalmi szervezetekkel, a nemzetközi szervezetekkel, a tudományos körökkel és a visszailleszkedéssel foglalkozó partnerekkel.
Az érdekelt felek három típusa (azaz az uniós tagállamok és a schengeni társult országok nemzeti hatóságai, a civil társadalmi szervezetek és a nemzetközi szervezetek) körében három különböző írásbeli felmérést végeztek.
A Bizottság véleményezési felhívást tett közzé, amelynek keretében 2025. november 7. és 2025. december 5. között lehetett észrevételeket tenni. Hét uniós polgártól, egy nemzetközi szervezettől, egy nem kormányzati szervezettől, egy szakmai szervezettől és egy vállalattól/vállalkozástól összesen 11 hozzászólás érkezett.
2025. szeptember 30-án munkaértekezletre került sor a tagállamok, a schengeni társult országok és a Bizottság képviselőinek részvételével.
A Bizottság 2025. december 9-én érdekelti találkozót tartott a tagállamok, a schengeni társult országok és a Frontex képviselőivel.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Tárgytalan.
•Hatásvizsgálat
A javaslatot hatásvizsgálat kíséri.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapvető jogok
A hatásvizsgálat keretében értékelték a javasolt intézkedések alapvető jogokra gyakorolt hatását. Megállapítást nyert, hogy a javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat.
Kockázatok merülhetnek fel abban az esetben, ha nem határozzák meg kellően egyértelműen a különböző informatikai rendszerek irányítását, ami megnehezítené a különböző adatfeldolgozók és adatkezelők feladat- és felelősségi körének, valamint az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak az azonosítását. E kockázatok mérséklése érdekében egyértelmű rendelkezéseket állapítanak meg a rendszerek irányítására és a megfelelő alkalmazandó szabályokra vonatkozóan. Az adatvédelmi szabályok szerinti feladat- és felelősségi köröket egyértelműen megosztják (azaz ki minősül az adatkezelőnek, illetve adatfeldolgozónak).
Biztosított az általános adatvédelmi rendeletnek és az uniós intézményekre, szervekre, hivatalokra és ügynökségekre vonatkozó adatvédelmi rendeletnek való megfelelés. A javaslat számos biztosítékot tartalmaz, ideértve a titkosítást, a hozzáférés-ellenőrzést és az ellenőrzési naplózást.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ahogy azt a kísérő pénzügyi és digitális kimutatás részletesen meghatározza, az uniós és tagállami szinten szükséges beruházások összeegyeztethetők a 2028–2034-es időszakra javasolt többéves pénzügyi kerettel, és annak keretében finanszírozhatók.
A tagállamok a nemzeti RECAMAS rendszerük fejlesztésére és javítására – a menekültügy, a migráció és az integráció uniós támogatásának a 2028–2034-es időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal 1111 összhangban – nemzeti programjaik keretében elkülönített forrásokat is felhasználhatnak.
A Frontex RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer, valamint a biztonságos kommunikációs csatorna (a továbbiakban: kommunikációs portál) fejlesztését és karbantartását az uniós költségvetésből fogják finanszírozni.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A jogalkotási javaslat a következő mutatókon alapuló nyomonkövetési és értékelési rendelkezéseket tartalmazza.
1. egyedi célkitűzés: az adatmegosztás fokozása
•A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyekre vonatkozó, a tagállamok által kért és a visszaküldési rendeletben meghatározott alkalmazandó határidőkön belül más tagállamok rendelkezésére bocsátott adatkészletek száma.
•Az iRCMS rendszeren keresztül feldolgozott visszafogadási kérelmek száma.
2. egyedi célkitűzés: a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok digitalizálása, automatizálása és egyszerűsítése
•A meglévő nemzeti RECAMAS rendszerek száma.
•A Frontex RECAMAS rendszert vagy annak egyes részeit használó tagállamok száma.
•Az iRCMS és a RIAT rendszert integráló nemzeti RECAMAS rendszerek száma.
•Az európai keresőportállal (ESP), a jelentések és statisztikák központi adattárával (CRRS) és a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS) összekapcsolt nemzeti RECAMAS rendszerek száma.
•A kommunikációs portállal összekapcsolt nemzeti RECAMAS rendszerek száma.
•Egyszerűsített vagy automatizált részfolyamatok száma.
•A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyek feldolgozásának átlagos időtartama.
•Az új eljárásokkal és informatikai rendszerekkel kapcsolatban képzésben részesült személyzet létszáma.
3. egyedi célkitűzés: pontos statisztikák létrehozásának lehetővé tétele
•Az automatikusan létrehozott (visszaküldési rendelet szerinti) statisztikai adatkészletek száma.
•A visszaküldési rendeletben meghatározott alkalmazandó határidőkön belül rendelkezésre bocsátott (visszaküldési rendelet szerinti) statisztikai adatkészletek száma.
Az új szabályok alkalmazását a schengeni értékelési és monitoringmechanizmuson keresztül is nyomon fogják követni.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az első fejezet az általános rendelkezésekre vonatkozik (1–6. cikk). Meghatározza a rendelet tárgyát (1. cikk) és a vonatkozó fogalommeghatározásokat (2. cikk). Megállapítja a több digitális elemből álló informatikai architektúrát (3. cikk), valamint a visszaküldéssel, visszafogadással és visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálásának célkitűzéseit (4. cikk). Tisztázza a meglévő uniós információs rendszerek és interoperabilitási elemek (5. cikk), valamint az egyéb releváns nemzeti informatikai rendszerek (6. cikk) szerepét.
A második fejezet (7–14. cikk) az ügyviteli rendszerekre vonatkozik, és az adatok rögzítésével (7. cikk), az adatokba való betekintéssel (8. cikk), valamint az adatok helyesbítésével és törlésével (9. cikk) kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Meghatározza azokat a közös működési jellemzőket, amelyekkel a visszaküldésre, visszafogadásra és visszailleszkedésre vonatkozó három jövőbeli informatikai rendszernek egyaránt rendelkeznie kell (10. cikk), valamint azokat a konkrét lényeges működési jellemzőket, amelyekkel az egyes rendszereknek egymástól függetlenül kell rendelkezniük: a nemzeti visszaküldési ügyviteli eszköz (a továbbiakban: nemzeti RECAMAS) (11. cikk), az uniós integrált visszafogadási ügyviteli rendszer (a továbbiakban: iRCMS) (12. cikk) és az uniós visszailleszkedési ügyviteli rendszer (a továbbiakban: RIAT) (13. cikk). Létrehozza a migrációs hatóságok közötti kommunikációs csatornát (a továbbiakban: kommunikációs portál) (14. cikk).
A harmadik fejezet a rendszerek kifejlesztésére és üzemeltetésére, valamint a kapcsolódó feladatokra vonatkozik (15–26. cikk). A fejlesztési szakaszt illetően meghatározza a feladat- és felelősségi köröket (15. cikk), valamint a programirányítási tanács létrehozásával biztosítja a megfelelő informatikai irányítást, ami a más informatikai rendszerek fejlesztése során általában alkalmazott gyakorlatot tükrözi (16. cikk). Meghatározza a rendszerek üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladat- és felelősségi köröket (17. cikk), és külön rendelkezéseket tartalmaz az adatbiztonság (18. cikk), a naplózás (19. cikk), az adatmegőrzés (20. cikk), az érintettek jogai (21. cikk), a statisztikák (22. cikk), a személyes adatok kezelésével kapcsolatos felelősség (23. cikk), a személyzet képzése (24. cikk), a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti szükséges együttműködés (25. cikk), valamint a rendeletnek való meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciók (26. cikk) vonatkozásában.
A negyedik fejezet (27–30. cikk) más uniós jogi aktusok, egész pontosan a következő jogi aktusok célzott módosításával foglalkozik:
•a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA) szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelet, mivel a Frontex támogatása és a kommunikációs portál létrehozása érdekében bővül eu-LISA megbízatása (27. cikk),
•a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet (28. cikk),
•az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 és (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet; a módosítás célja annak biztosítása, hogy a jelentések és statisztikák központi adattára összekapcsolható legyen a nemzeti rendszerekkel, valamint annak lehetővé tétele, hogy az újonnan létrehozott kommunikációs portált a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer által azonosított kapcsolatok feloldásának támogatása érdekében információcseréhez is használhassák (29. és 30. cikk).
Az ötödik fejezet a záró rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a költségek kérdésével foglalkoznak (31. cikk), előírják a tagállamok számára, hogy értesítsék a Bizottságot az illetékes hatóságokról (32. cikk), valamint a működés fokozatos megkezdésének biztosítása érdekében rendszerenként és tagállamonként rendelkeznek a fokozatos alkalmazhatóságról (33. cikk). Bizottsági eljárásrendre vonatkozó rendelkezést tartalmaz (34. cikk), valamint létrehozza a tanácsadó csoportot, amely némi technikai támogatást nyújt a programirányítási tanácsnak (35. cikk). Előírja a tagállamok számára kapcsolattartó pontok létrehozását (36. cikk), valamint meghatározza a nyomonkövetési és értékelési intézkedéseket (37. cikk). A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba (38. cikk).
2026/0340 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálásáról, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 121,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 132,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A közös európai menekültügyi rendszer fenntarthatósága és a schengeni térség megfelelő működése azon múlik, hogy ki tudunk-e építeni egy olyan átfogó rendszert, amely hosszú távon kezeli a migrációt. A hatékony visszaküldési politika a hiteles migrációkezelési rendszer kulcsfontosságú eleme.
(2)A migrációs és menekültügyi paktum célja egy ilyen rendszer kiépítése, amely gyors és egyértelmű folyamatokra, valamint a különböző hatóságok közötti, a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti, az uniós ügynökségekkel és a harmadik országokkal folytatott szoros és összehangolt együttműködésre támaszkodik. Az egész menekültügyi és migrációs rendszer hatékonyságának és koherenciájának növelése érdekében a paktummal kapcsolatos jogszabályok hézagmentesen összekapcsolják a menekültügyi és a visszaküldési eljárásokat.
(3)Az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó közös rendszer létrehozásáról szóló (EU) 2026/2280 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 (3) a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének, visszafogadásának és visszailleszkedésének kezelésére szolgáló digitális rendszereket a közös visszaküldési rendszer kulcsfontosságú elemeiként határozza meg.
(4)A Bizottság, az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 15 4 létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (a továbbiakban: eu-LISA), az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 16 5 létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Frontex), az Európai Unió (EU) 2021/2303 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 17 6 létrehozott Menekültügyi Ügynöksége és a tagállamok a migrációkezelés vonatkozásában jelentős beruházásokat hajtottak végre az információtechnológiai (IT) rendszerek fejlesztése és végrehajtása terén.
(5)Ami a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitelt illeti, tagállamonként jelentős eltérések figyelhetők meg az informatikai rendszerek rendelkezésre állása, digitalizációs szintje és funkciói terén. A meglévő nemzeti és uniós szintű visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési informatikai rendszereket egymástól függetlenül különböző szereplők fejlesztették ki, ami korlátozott interoperabilitási és adatmegosztási lehetőségeket kínáló, széttagolt digitális környezetet teremtett.
(6)A jelenlegi jogi és operatív keret a visszaküldési folyamat egészében korlátozza a hatékony információcserét és -kezelést, rontja a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési eljárások hatékonyságát, valamint igazgatási terhekkel jár. A közös uniós visszaküldési rendszer létrehozásának támogatása érdekében ezért létre kell hozni a digitális visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési rendszerek koherens keretét.
(7)Valamennyi tagállamnak nemzeti visszaküldési ügyviteli eszközt (a továbbiakban: nemzeti RECAMAS) kell használnia, biztosítva a visszaküldési eljárások szisztematikus és gyors lefolytatását. A minimális szintű eredményesség és hatékonyság biztosítása érdekében a nemzeti RECAMAS rendszernek vagy a Frontex által kidolgozott mintadokumentumon és előírásokon (a továbbiakban: RECAMAS modell), vagy a Frontex által kidolgozott és a RECAMAS modellen alapuló informatikai referenciaimplementáción (Frontex RECAMAS), vagy a RECAMAS modellnek és a Frontex RECAMAS bizonyos digitális moduljainak kombinációján kell alapulnia. A tagállamok kidolgozhatják nemzeti RECAMAS rendszerüket, és abba beépíthetik a Frontex RECAMAS bizonyos moduljait, például a visszaküldési eljárás alá vont harmadik országbeli állampolgárokkal való kommunikációra szolgáló alkalmazást. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a Frontex RECAMAS rendszernek vagy egyes moduljainak bevezetése mellett döntenek, azokat integrálniuk kell saját digitális környezetükbe, és saját igényeiknek megfelelően testre kell szabniuk. A Frontex RECAMAS rendszert önálló, nem éles üzemű informatikai rendszerként kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani. Következésképpen a Frontex RECAMAS nem működhet éles környezetben, és nem tartalmazhat személyes adatokat.
(8)A visszafogadási és visszailleszkedési eljárásokkal összefüggésben a harmadik országokkal és a harmadik országokban található harmadik felekkel folytatott gyors és hatékony együttműködés elősegítése érdekében – a személyes adatok nemzetközi továbbítására alkalmazandó szabályokkal összhangban és az érintettek alapvető jogainak kellő tiszteletben tartása mellett – uniós szinten létre kell hozni egy integrált visszafogadási ügyviteli rendszert (a továbbiakban: iRCMS) és egy uniós visszailleszkedési ügyviteli rendszert (a továbbiakban: RIAT). E rendszereknek lehetővé kell tenniük a harmadik országbeli állampolgárok azonosításához, az úti okmányok kiállításához, a visszaküldési műveletek megszervezéséhez, valamint a visszailleszkedéshez és az érkezést követő segítségnyújtáshoz szükséges információk biztonságos kezelését és cseréjét. Az iRCMS rendszert különösen a visszafogadási eljárások kezeléséhez kell használni, és e célból összekapcsolható a harmadik országok digitális visszafogadási ügyviteli rendszereivel. A RIAT rendszert a visszailleszkedési eljárások kezeléséhez kell használni, és e rendszernek lehetővé kell tennie a visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik felek számára a vonatkozó adatokba való betekintést és azok rögzítését. Annak biztosítása érdekében, hogy a jogosult felhasználók hatékonyan és zökkenőmentesen használhassák e rendszereket anélkül, hogy a különböző rendszerekhez való hozzáféréskor ki és be kellene jelentkezniük, az iRCMS és a RIAT rendszert integrálni kell a nemzeti RECAMAS rendszerbe.
(9)Az (EU) 2019/817 18 7 és az (EU) 2019/818 19 8 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai keresőportál megkönnyíti az (EU) 2019/817 rendelet 4. cikkének 15. pontjában és az (EU) 2019/818 rendelet 4. cikkének 15. pontjában említett uniós információs rendszerekhez (a továbbiakban: uniós információs rendszerek) való hozzáférést és azok lekérdezését. Az európai keresőportálnak az egyidejű lekérdezés lehetővé tételével meg kell könnyítenie a tagállami hatóságok és az uniós ügynökségek e rendszerekhez való gyors, zökkenőmentes, hatékony, rendszeres és ellenőrzött hozzáférését. A tagállami hatóságoknak – például a migrációs hatóságoknak – és az uniós ügynökségeknek e rendszerek lekérdezésére az e rendszereket szabályozó jogi eszközök szerinti hozzáférési jogaikkal összhangban az európai keresőportált kell használniuk, amennyiben erre a feladataik ellátásához szükség van.
(10)Pontos és megbízható statisztikákra van szükség a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok hatékonyságának megfelelő nyomon követéséhez és értékeléséhez. A jelentések és statisztikák közös adattára (a továbbiakban: CRRS) lehetővé teszi, hogy az uniós információs rendszerekből statisztikákat állítsanak elő. Mivel a CRRS egy uniós szinten már létező statisztikai eszköz, a digitális eszközök megkettőzésének elkerülése érdekében célszerű lenne ezt a digitális eszközt is igénybe venni annak érdekében, hogy pontos és megbízható statisztikákat lehessen előállítani a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatban. A CRRS számára tehát lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerből ilyen statisztikákat állítson elő, ezért azt ennek megfelelően módosítani kell. A statisztikákat saját felelősségi körüknek megfelelően hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok, a Frontex, az eu-LISA és a Bizottság számára.
(11)Számos tagállamban a meglévő visszaküldési ügyviteli rendszerek más releváns nemzeti rendszerekhez és adatbázisokhoz, például menekültügyi ügyviteli rendszerekhez vagy igazságügyi hatóságokat támogató információs rendszerekhez kapcsolódnak, amelyek a visszaküldési visszafogadási és visszailleszkedési ügyek kezelését közvetlenül vagy közvetve támogató adatokat tartalmaznak. Más tagállamokban visszaküldési ügyviteli eszközöket fejlesztenek ki. Következésképpen a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy fenntartsák és fejlesszék ezeket a kapcsolatokat, továbbá biztosítsák, hogy nemzeti RECAMAS rendszerüket a nemzeti joggal összhangban, valamint a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való alapvető jog tiszteletben tartása mellett úgy alakítsák ki, hogy az lehetővé tegye a más releváns nemzeti rendszerekkel való kapcsolatot.
(12)Az illetékes hatóságok, más nemzeti hatóságok és a Frontex számára lehetővé kell tenni, hogy a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyviteli rendszerekben rögzítsék az említett eljárások hatékony lefolytatásához szükséges valamennyi adatot, beleértve a személyes adatokat is. Az adatoknak a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyek hatékony kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk, és minden hatóságnak biztosítania kell, hogy az általa rögzített adatok pontosak és naprakészek legyenek.
(13)Az illetékes hatóságoknak, más nemzeti hatóságoknak és a Frontexnek biztosítaniuk kell, hogy anonimizált adatok alapján megbízható és pontos statisztikákat szolgáltassanak a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatban.
(14)A személyes adatok kezelésével összefüggésben e rendelet alapján végzett valamennyi műveletnek meg kell felelnie adott esetben az (EU) 2016/679 20 9, illetve és az (EU) 2018/1725 21 10 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.
(15)Az illetékes hatóságok csak a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatokhoz férhetnek hozzá közvetlenül. Amennyiben azonban az európai keresőportál használata, illetve az iRCMS vagy a RIAT rendszer használata során az derül ki, hogy ugyanazon harmadik országbeli állampolgárral szemben különböző tagállamokban több visszaküldési ügy van folyamatban, bármely, az adott harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan adatokat rögzítő illetékes hatóságnak az (EU) 2026/2280 rendelet 36. cikkében említettek szerint kérésre az ügy feldolgozása céljából át kell adnia az adott harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan rögzített adatokat a másik érintett illetékes hatóság számára. Adott esetben a kért adatokat biztonságos kommunikációs csatornán (a továbbiakban: kommunikációs portál) keresztül kell kicserélni. Az illetékes adatrögzítő hatóság beleegyezésével biztosítani kell, hogy a Frontex a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatokba csak az adatrögzítés céljával megegyező célból nyerhessen betekintést.
(16)Az illetékes hatóságok és a Frontex számára elő kell írni azt a kötelezettséget, illetve biztosítani kell azt technikai lehetőséget, hogy helyesbítsék és töröljék az általuk rögzített pontatlan, hiányos vagy jogellenesen rögzített adatokat. Személyes adatok esetében ezt a kötelezettséget az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban kell teljesíteni. Ha egy illetékes hatóság vagy a Frontex tudomására jut, hogy egy másik illetékes hatóság ténylegesen pontatlan adatokat rögzített, mielőbb tájékoztatnia kell az adatokat rögzítő illetékes hatóságot a pontatlanságról. Ezeket az információkat a kommunikációs portálon keresztül kell továbbítani.
(17)A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyviteli rendszerek minimális szintű hatékonyságának biztosítása érdekében működési követelményeket kell megállapítani. A funkcióknak lehetővé kell tenniük, hogy az ügyekhez egyetlen azonosítót rendeljenek és az ügyeket hatékonyan kezeljék, ideértve az ügyek automatizált létrehozását, a személyazonosság-ellenőrzést, az eljárások állapotának és a határidőknek a valós idejű nyomon követését, az adatok Schengeni Információs Rendszerből való lekérdezését, a harmadik országokkal és az illetékes hatóságokkal való biztonságos adatcserét, ugyanakkor meg kell könnyíteniük a harmadik országbeli állampolgárokkal folytatott digitális kommunikációt, a kulcsfontosságú eljárások automatizálását, például a visszafogadási kérelmek benyújtását, a kiutasítási határozatok kiadását, a figyelmeztető jelzések és az európai kiutasítási határozat Schengeni Információs Rendszeren belüli létrehozását, az informatikai támogatású visszailleszkedési ügykezelést, ideértve a pénzügyi irányítást, a minőségbiztosítást és a segítségnyújtási programok teljesítményének nyomon követését, valamint a panaszok és incidensek nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat, a járatfoglalásra szolgáló operatív eszközöket, az útiokmány-kezelést és a visszaküldési műveletek gyakorlati végrehajtását megkönnyítő logisztikai koordinációt, továbbá az ügyek ingadozó számának előrejelzésére, a nyomonkövetési célú statisztikák előállítására és a visszaküldési politikák alkalmazásával kapcsolatos átláthatóság biztosítására szolgáló elemzési képességeket. Amennyiben a fejlesztési szakaszban relevánsnak ítélik, a rendszer funkcióinak az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 22 11 összhangban mesterségesintelligencia-rendszereket kell használniuk.
(18)A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyek kezeléséhez szükséges adatok nem mindig állnak rendelkezésre az uniós információs rendszerekben, vagy azért, mert az adatok nem rögzíthetők az uniós információs rendszerekben – például mert a visszafogadási eljárásokkal összefüggésben az állampolgárság valószínűnek látszó bizonyítékával kapcsolatos egyes adatkategóriák túl specifikusak ahhoz, hogy azokat az Eurodacban vagy a Schengeni Információs Rendszerben tárolják –, vagy azért, mert az adatokat még nem rögzítették az uniós információs rendszerekben, illetve már törölték az uniós információs rendszerekből. Ilyen esetekben, illetve szükség esetére a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy gyorsan és biztonságosan megosszák a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyek kezeléséhez szükséges adatokat. Az egyedüli kapcsolattartó pontoknak össze kell hangolniuk és meg kell könnyíteniük az ilyen információcserét.
(19)Létre kell hozni egy kommunikációs portált, amely technikai eszközöket biztosít a tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjai és az uniós ügynökségek számára a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyek kezeléséhez szükséges adatok gyors, biztonságos és hatékony megosztásához, amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre a vonatkozó uniós információs rendszerekben. A kommunikációs portálnak az irregulárismigráció-kezelési alkalmazáson (a továbbiakban: IRMA) keresztül össze kell kapcsolnia az összes nemzeti RECAMAS rendszert és a Frontexet, ezáltal megkönnyítve a hatékony adatcserét. A tagállamoknak a kommunikációs portált hozzáférési jogaikkal és az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban kell használniuk, amennyiben az ilyen adatok megosztására a feladataik ellátásához van szükség.
(20)A Frontexnek saját szakértelmére támaszkodva folytatnia kell a RECAMAS modell fejlesztését. A meglévő visszafogadási ügyviteli rendszerek gyakori felhasználójaként és a RIAT fő felhasználójaként a Frontex van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy feleljen az iRCMS és a RIAT kifejlesztéséért, technikai fejlesztéseiért és üzemeltetési igazgatásáért. Mivel a visszaküldési ügyviteli eszközök nemzeti szintűek maradnak, továbbra is a tagállamoknak kell felelniük a nemzeti RECAMAS rendszer kifejlesztéséért, technikai fejlesztéseiért és üzemeltetési igazgatásáért.
(21)A kommunikációs portál fejlesztése során előnyben kell részesíteni a meglévő, jól működő digitális infrastruktúrák migrációs hatóságok közötti adatközléshez való igénybevételét, mivel ez lehetővé tenné a kommunikációs portál gyorsabb műszaki kivitelezését, és hozzájárulna a pénzügyi költségeinek csökkentéséhez. Következésképpen a kommunikációs portál a jelenleg az eu-LISA felelősségi körébe tartozó meglévő digitális infrastruktúrán, például a SIRENE vagy a DublinNet rendszereket alátámasztó digitális infrastruktúrán alapulhatna. Tehát az eu-LISA-nak kell felelnie e biztonságos kommunikációs csatorna kifejlesztéséért, technikai fejlesztéseiért és üzemeltetési igazgatásáért, valamint az üzemeltetési igazgatás szempontjából releváns kutatási fejlemények nyomon követéséért. Az eu-LISA megbízatásának aktualizálása, valamint azzal a feladattal való megbízása érdekében, hogy támogassa a Frontex-et a RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer fejlesztésében, a rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
(22)A visszafogadási eljárásokban részt vevő harmadik országokkal folytatott digitális információcsere hozzájárul az együttműködés hatékonyságának javításához és elősegíti a visszafogadási ügyek időben történő kezelését. Ennélfogva, amennyiben a harmadik országgal kötött vonatkozó megállapodások ilyen digitális információcseréről rendelkeznek, a Frontexnek a Bizottság kérésére meg kell honosítania az érintett információk biztonságos továbbításának lehetővé tételéhez szükséges technikai megoldásokat. Az ilyen együttműködésnek az egyedi visszafogadási ügyhöz szükséges információkra kell korlátozódnia, és nem biztosíthat általános hozzáférést a harmadik ország számára az iRCMS rendszerhez vagy az abban tárolt információkhoz.
(23)Az összes érdekelt fél közötti hatékony együttműködés, valamint a RECAMAS modell, a Frontex RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál fejlesztési szakaszának megfelelő irányítása és koordinálása érdekében létre kell hozni egy programirányítási tanácsot. E programirányítási tanácsnak a Frontex igazgatótanácsa, az eu-LISA igazgatótanácsa, a Frontex és az eu-LISA ügyvezető igazgatója, valamint a Bizottság által kinevezett 10 tagból kell állnia. A programirányítási tanácsnak az összes nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál működésének megkezdéséig rendszeresen üléseznie kell. A programirányítási tanácsnak a működés megkezdése után továbbra is kell üléseznie. A programirányítási tanácsnak rendszeresen jelentéseket kell készítenie, és e jelentéseket meg kell osztania a Frontex és az eu-LISA igazgatótanácsával.
(24)A nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és kommunikációs portál magas szintű biztonságának biztosítására azért van szükség, mert e rendszerek érzékeny műveleti vonatkozású és személyes adatokat kezelnek, amelyek rossz kezekbe kerülése veszélyeztetheti az egyének jogait, biztonságát és magánéletét. Elengedhetetlen továbbá a tagállamok, a Frontex és az eu-LISA között kicserélt információk bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának megőrzése, ezáltal fenntartva a bizalmat és továbbra is biztosítva a visszaküldések igazgatása terén folytatott hatékony együttműködést. A tagállamoknak, a Frontexnek és az eu-LISA-nak ezért a felelősségi körükbe tartozó rendszerek esetében magas szintű adatbiztonságról kell gondoskodniuk. E célból a tagállamoknak, a Frontexnek és az eu-LISA-nak technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy megvédjék az említett rendszereken belül kezelt személyes adatokat és egyéb adatokat az ilyen adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítésével, elvesztésével, megváltoztatásával, jogosulatlan közlésével, illetve az azokhoz való jogosulatlan hozzáféréssel szemben. Ezen intézkedéseknek biztosítaniuk kell különösen a fizikai védelmet, a hozzáférés-ellenőrzést, az adattárolás ellenőrzését, a felhasználók ellenőrzést, az adathozzáférés ellenőrzését, az adatátvitel ellenőrzését, az adatrögzítés ellenőrzését, az adattovábbítás ellenőrzését, az adatok visszaállítását, a megbízhatóságot, az integritást és az önellenőrzést, ideértve a biztonsági incidensre utaló releváns események 24 órán belüli automatikus észlelését is.
(25)Az adatkezelés jogszerűségének biztosítása, az adatok integritásának és biztonságának garantálása, valamint a hatékony felügyelet lehetővé tétele érdekében a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben, valamint a kommunikációs portálon végzett valamennyi adatkezelési műveletet naplózni kell. Az illetékes hatóságoknak, az adatvédelmi felügyeleti hatóságoknak, valamint adott esetben a Frontexnek és az eu-LISA-nak a feladataik ellátásához szükséges mértékben hozzáféréssel kell rendelkezniük a naplófájlokhoz.
(26)A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az az adatkezelés céljából szükséges. Működési szempontból 10 éves megőrzési időszakra van szükség ahhoz, hogy az illetékes hatóságok idővel azonosíthassák, nyomon követhessék és értékelhessék a visszaküldéssel kapcsolatos ügyeket – ideértve azokat az eseteket is, amikor az egyének különböző személyazonosságokkal újra felbukkannak a rendszerben –, valamint az eljárásokon és hatóságokon átívelően biztosítsák az ügykezelés folytonosságát. Támogatni kell továbbá a kiutasítási határozatok, a beutazási tilalmak és a kapcsolódó nyomonkövetési intézkedések előkészítését, kiadását, elismerését és végrehajtását, ideértve a megfelelés ellenőrzését, a visszatérési kockázatok kezelését és az ismételt kérelmek vagy fellebbezések kezelését, valamint meg kell előzni a visszailleszkedési támogatási rendszerekkel való visszaéléseket, ideértve a különböző tagállamokban benyújtott ismételt kérelmeket is. Amennyiben a beutazási tilalom időtartama meghaladja a 10 évet, a tilalom időtartama alatti megőrzés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hatóságok hatékonyan ellenőrizni és érvényesíteni tudják a tilalmat, valamint határigazgatási, migrációellenőrzési és közbiztonsági célokból pontos nyilvántartást tudjanak vezetni. Az adatok tényleges törlésének biztosítása érdekében a rendszereknek biztosítaniuk kell, hogy az adatok a megőrzési időszak lejártakor automatikusan törlődjenek. Mivel a Frontex nem ad ki kiutasítási határozatot, az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] előírtaknak megfelelően a Frontexre külön szabályokat és rövidebb megőrzési időszakot kell alkalmazni.
(27)Az érintetteknek ténylegesen képesnek kell lenniük arra, hogy az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban gyakorolják jogaikat.
(28)A személyes adatok Frontex és eu-LISA általi, e rendelet szerinti kezelésére az (EU) 2018/1725 rendeletet, a személyes adatok tagállamok általi, e rendelet szerinti kezelésére pedig az (EU) 2016/679 rendeletet kell alkalmazni. Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat és elveket. A személyes adatok e rendelet szerinti kezelését különösen az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban és oly módon kell végezni, amely biztosítja e jogok és elvek maradéktalan tiszteletben tartását.
(29)Az operatív nyomon követés támogatása érdekében a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerből származó releváns statisztikai adatokat automatizált módon kell rögzíteni a CRRS-ben.
(30)A RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál működése során az elszámoltathatóság és a hatékony adatvédelmi irányítás biztosítása érdekében meg kell határozni a személyes adatok kezelésében részt vevő hatóságok szerepét. Az irányítási szerepek megosztásának tükröznie kell az egyes érintett rendszerekben részt vevő szereplők operatív felelősségi köreit és műszaki kapacitásait. Ennek megfelelően a tagállamoknak ki kell jelölniük a nemzeti RECAMAS rendszerbe bevitt adatok és az üzemeltetési igazgatás tekintetében adatkezelőként eljáró nemzeti hatóságot, ugyanakkor a Frontexnek adatfeldolgozóként kell eljárnia abban az esetben, ha adatokat rögzít e rendszerekben. Az iRCMS esetében az egyes tagállamokat adatkezelőnek kell tekinteni az e rendszerben általa rögzített adatok kezelése tekintetében. A Frontexet az iRCMS rendszerben általa rögzített adatok kezelése és a rendszer üzemeltetési igazgatása tekintetében adatfeldolgozónak kell tekinteni. A RIAT esetében az egyes tagállamokat az e rendszerben a nemzeti visszailleszkedési támogatási programok keretében felmerülő ügyek kapcsán általa rögzített adatok kezelése tekintetében adatkezelőnek kell tekinteni. A tagállamokat és a Frontexet a RIAT rendszerben az uniós visszailleszkedési támogatási program keretében kezelt ügyek kapcsán rögzített személyes adatok kezelése tekintetében közös adatkezelőknek kell tekinteni. A Frontexet a RIAT rendszerben a nemzeti visszailleszkedési támogatási programok keretében felmerülő ügyek kapcsán általa rögzített adatok kezelése és a RIAT üzemeltetési igazgatása tekintetében adatfeldolgozónak kell tekinteni. A kommunikációs portál esetében a tagállamokat és a Frontexet a kommunikációs portálon keresztül kicserélt személyes adatok kezelése tekintetében közös adatkezelőnek kell tekinteni. Az eu-LISA-t a kommunikációs portál üzemeltetési igazgatása tekintetében adatfeldolgozónak kell tekinteni.
(31)A nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál biztonságos és jogszerű működésének biztosítása érdekében az illetékes hatóságok, a Frontex és az eu-LISA e rendszerekhez való hozzáférésre jogosult személyzetének megfelelő és rendszeres képzésben kell részesülnie.
(32)Előfordulhat, hogy a Schengeni Információs Rendszerben szereplő bizonyos, a visszaküldés, a visszafogadás és a visszailleszkedés szempontjából releváns adatoknak a megfelelő figyelmeztető jelzés rendszerből való törlését követően is a tagállamok rendelkezésére kell állniuk a visszaküldési ügyek további kezelése érdekében. Ezen információkra a személyek azonosításához és visszaküldési előzményeik megállapításához lehet szükség, amennyiben a személyek később újra belépnek a tagállamok területére, és új visszaküldési eljárás alá vonják őket. A releváns információknak a nemzeti RECAMAS rendszerre irányadó, alkalmazandó adatvédelmi és adatmegőrzési szabályokkal összhangban a nemzeti rendszerekben történő megőrzése biztosítaná azok ilyen későbbi eljárásokhoz való rendelkezésre állását, és megkönnyítené a személyek azonosítását, ideértve azt az esetet is, amikor egy másik tagállam kiutasítási határozatot adott ki, majd azt a kölcsönös elismerésre vonatkozó alkalmazandó szabályokkal összhangban elismerték. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 12 4. cikkében említett, kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekben szereplő adatokhoz, és megőrizzék azokat. Mivel ez a lehetőség a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférést feltételezi, azzal azok a tagállamok élhetnek, amelyek az (EU) 2018/1860 rendelet szerint a Schengeni Információs Rendszert használják. Különös figyelmet kell fordítani a Schengeni Információs Rendszerben szereplő adatok minőségére. Amennyiben egy tagállam releváns kiegészítő vagy módosított adatokkal, illetve olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek arra utalnak, hogy az adatok a tények szempontjából tévesek vagy azokat jogtalanul tárolták, a megállapított eljárásokkal összhangban kiegészítő információk cseréje útján tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzésben szereplő adatokat kiegészítsék, módosítsák vagy töröljék. Az (EU) 2018/1860 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(33)A tagállami hatóságok közötti, valamint az említett hatóságok és az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 13 7. cikke alapján létrehozott ETIAS központi egység közötti hatékony, biztonságos és szabványosított kommunikáció biztosítása érdekében a kommunikációs portálnak az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendeletben előírt kommunikáció csatornájaként is szolgálnia kell. A kommunikációs portál e célra történő igénybevétele lehetővé tenné a kommunikációs eszközök gyorsabb műszaki kivitelezését. Az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2019/818 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(34)A nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál működtetése hatékony, biztonságos és szabályos megkezdésének biztosítása érdekében rugalmas megközelítést kell biztosítani az említett rendszerek használatának kezdő időpontját illetően. A tagállamok számára elő kell írni, hogy legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül nemzeti RECAMAS rendszert hozzanak létre és alkalmazzanak, valamint értesítsék a Bizottságot és a Frontexet arról, mikortól kezdik el használni e rendszert. Az átfogó architektúra különböző elemei működése egységes és megbízható megkezdésének biztosítása érdekében a Bizottságnak az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál fejlesztésének befejezését az átfogó tesztek sikeres elvégzését követően végrehajtási jogi aktusok útján kell megállapítania. Ennek alapján a tagállamoknak az előírt határidőn belül meg kell hozniuk az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál nemzeti RECAMAS rendszerbe való integrálásához szükséges intézkedéseket, valamint értesíteniük kell a Bizottságot és a Frontexet a sikeres integrációról. A Frontexnek hasonlóképpen meg kell tennie a kommunikációs portál irregulárismigráció-kezelési alkalmazásba való integrálásához szükséges intézkedéseket, és erről értesítenie kell a Bizottságot. Ezt követően a Bizottságnak a sikeres integrációról és az átfogó tesztelésről szóló nyilatkozatok alapján végrehajtási jogi aktusok útján meg kell állapítania az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál érintett tagállamokon belüli működésének, valamint adott esetben azok Frontex általi üzemeltetésének megkezdését. A Bizottságnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot az így megállapított vonatkozó időpontokról, e végrehajtási jogi aktusokat pedig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A tagállamoknak és adott esetben a Frontexnek az így megállapított időpontoktól meg kell kezdeniük az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál használatát.
(35)A nemzeti RECAMAS rendszerük fejlesztése és javítása érdekében a tagállamoknak [a menekültügy, a migráció és az integráció céljára a 2028–2034-es időszakra nyújtott uniós támogatás létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel] összhangban uniós pénzügyi támogatásban kell részesülniük. A Frontex RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál fejlesztését és karbantartását az uniós költségvetésből kell finanszírozni.
(36)Mivel a rendelet céljait, azaz a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel hatékonyságának digitalizált eszközök és interoperábilis rendszerek révén történő javítását, és ezáltal a belső határok nélküli térség hatékony működéséhez való hozzájárulást az egyes tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azonban a tagállamok által alkalmazandó közös és egységes megközelítés biztosítására irányuló intézkedés nagyságrendje és hatásai miatt az Unió szintjén az jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(37)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy meghatározza a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer működési jellemzőinek egységes alkalmazásához szükséges műszaki és üzemeltetési követelményeket, meghatározza a kommunikációs portálhoz való csatlakozáshoz szükséges műszaki követelményeket, meghatározza a CRRS-ben való adatrögzítéshez szükséges műszaki követelményeket, valamint az ügyek állapotára vonatkozó adatok rögzítéséhez szükséges konkrét adattípusokat, és meghatározza a kommunikációs portálon keresztül megvalósuló kommunikáció formátumait. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 25 14 megfelelően kell gyakorolni.
(38)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.
(39)[Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint az (EU) …/… tanácsi határozat [a 19. jegyzőkönyv 4. cikke alapján elfogadott tanácsi határozat] … cikkével összhangban részt vesz e rendelet alkalmazásában.] vagy [E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvvel összhangban nem vesz részt, és az Írországra nézve – az említett jegyzőkönyv 4. cikkére is figyelemmel – nem kötelező és nem alkalmazandó.]
(40)Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 26 15 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.
(41)Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 27 16 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.
(42)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 28 17 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.
(43)Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.
(44)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos […]-án/én véleményt nyilvánított,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet szabályokat állapít meg a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálására vonatkozóan, és különösen a digitális ügyviteli rendszerekre, azok fejlesztésére, működésére és az azokat üzemeltető hatóságok felelősségi körére vonatkozóan.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„uniós információs rendszerek”: az (EU) 2019/817 rendelet 4. cikkének 15. pontjában és az (EU) 2019/818 rendelet4. cikkének 15. pontjában említett nagy méretű IT-rendszerek;
2.„központosított rendszer”: olyan rendszer, amelyben az ellenőrzés, a döntéshozatal vagy az adatkezelés egyetlen központi hatóságnál összpontosul;
3.„egyesített rendszer”: olyan rendszer, amelyben a különálló szervezetek megtartják jogi és működési függetlenségüket, ugyanakkor egy közös keret, protokoll vagy szabályrendszer alapján együttműködnek egymással;
4.„harmadik országbeli állampolgár”: az (EU) 2026/2280 rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott harmadik országbeli állampolgár;
5.„kiutasítási határozat”: az (EU) 2026/2280 rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott kiutasítási határozat;
6.„illetékes hatóság”: az (EU) 2026/2280 rendelet 41. cikkében említett illetékes hatóságok bármelyike;
7.„illetékes adatrögzítő hatóság”: az az illetékes hatóság, amely az adatokat a nemzeti visszaküldési ügyviteli eszközében (nemzeti RECAMAS), az uniós integrált visszafogadási ügyviteli rendszerben (iRCMS) vagy az uniós visszailleszkedési ügyviteli rendszerben (RIAT) rögzíti;
8.„ügy”: a nemzeti RECAMAS, az iRCMS vagy a RIAT rendszerben valamely harmadik országbeli állampolgár visszaküldésével, visszafogadásával és adott esetben visszailleszkedésével kapcsolatban létrehozott digitális fájl;
9.„többszörös ügyek”: ugyanazon harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatban két vagy több tagállamban előforduló két vagy több ügy;
10.„informatikai referenciaimplementáció”: a tagállamok e rendelet végrehajtásában való támogatása céljából kidolgozott és a tagállamok által konkrét operatív igényeiknek megfelelően testreszabható, egyetlen újrahasználható informatikai megoldás vagy megoldáscsomag, beleértve az ahhoz kapcsolódó dokumentációt is;
11.„más releváns nemzeti informatikai rendszerek”: az ügyeknek a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben történő kezelését közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek, beleértve a menekültügyi rendszereket, az igazságügyi hatóságokat támogató információs rendszereket, a külföldiek adatbázisait, a nemzeti járatfoglalási rendszereket, a bűnügyi információs rendszereket, az automatizált ujjnyomat-azonosító rendszereket.
3. cikk
Műszaki architektúra
(1)A visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálását a következők létrehozása, működtetése és hatékony alkalmazása révén kell biztosítani:
a)az egyes tagállamokban használt nemzeti visszaküldési ügyviteli eszköz, amely központosítható vagy egyesíthető (a továbbiakban: nemzeti RECAMAS);
b)az egyes nemzeti RECAMAS rendszerekbe integrált uniós integrált visszafogadási ügyviteli rendszer (a továbbiakban: iRCMS);
c)az egyes nemzeti RECAMAS rendszerekbe integrált uniós visszailleszkedési ügyviteli rendszer (a továbbiakban: RIAT);
d)az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelettel létrehozott európai keresőportál (a továbbiakban: ESP);
e)az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelettel létrehozott jelentések és statisztikák központi adattára (a továbbiakban: CRRS);
f)a 14. cikkben említett kommunikációs portál, amely biztosítja a különböző nemzeti RECAMAS rendszereket használó hatóságok közötti biztonságos kommunikációs csatornaként szolgáló kommunikációs infrastruktúrát.
(2)A tagállamok a következők egyike alapján dolgozzák ki nemzeti RECAMAS rendszerüket:
a)az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Frontex) által kidolgozott mintadokumentum és előírások (a továbbiakban: RECAMAS modell);
b)a Frontex által kidolgozott és a RECAMAS modellen alapuló, több digitális modulból álló informatikai referenciaimplementáció, amelyet a tagállamoknak el kell fogadniuk, és konkrét operatív igényeiknek megfelelően testre kell szabniuk (a továbbiakban: Frontex RECAMAS);
c)a RECAMAS modell és a Frontex RECAMAS egyedi digitális moduljainak kombinációja, a RECAMAS modellben részletesen meghatározottak szerint.
4. cikk
A visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálásának célkitűzései
A visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálásának célkitűzései a következők:
a)a közös uniós visszaküldési rendszer végrehajtásának támogatása az (EU) 2024/1349 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 29 18 és az (EU) 2026/2280 rendeletnek megfelelően;
b)az illetékes hatóságok kiutasítási határozatok kiadása és végrehajtása terén való támogatása az (EU) 2024/1349 rendeletnek és az (EU) 2026/2280 rendeletnek megfelelően;
c)az illetékes hatóságoknak a visszafogadás kezelése és végrehajtása terén való támogatása az (EU) 2024/1349 rendeletnek és az (EU) 2026/2280 rendeletnek megfelelően;
d)az illetékes hatóságoknak a visszailleszkedési támogatás nyújtásának kezelése és végrehajtása terén való támogatása az (EU) 2024/1349, rendeletnek, az (EU) 2026/2280 rendeletnek és az (EU) …/… rendeletnek [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] megfelelően;
e)a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos megbízható és pontos statisztikák biztosítása, többek között nyomon követés és értékelés, valamint a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és az operatív felhasználás megalapozása céljából, az (EU) 2024/1349 rendeletnek és az (EU) 2026/2280 rendeletnek megfelelően.
5. cikk
Uniós információs rendszerek
A 7. cikkben említett adatok kezelésének és a többszörös ügyek azonosításának megkönnyítése érdekében a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszert használó valamennyi illetékes hatóság az európai keresőportált használja az uniós információs rendszerekhez való hozzáféréshez, az említett uniós információs rendszereket szabályozó jogi eszközökkel, valamint az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelettel összhangban.
6. cikk
Kapcsolódás más releváns nemzeti informatikai rendszerekhez
A nemzeti RECAMAS rendszernek más releváns nemzeti informatikai rendszerekkel való, nemzeti joggal összhangban történő összekapcsolása céljából a tagállamok biztosítják a nemzeti RECAMAS és az említett rendszerek közötti, az adatok említett rendszerekbe való, illetve azok általi gyors, biztonságos és hatékony továbbításához szükséges műszaki kompatibilitást.
2. fejezet
ÜGYVITELI RENDSZEREK
7. cikk
Az adatok nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT rendszerben való rögzítése
(1)Az illetékes hatóságok a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzítik az (EU) 2026/2280 rendelet 36. cikkének (6) bekezdésében említett azon adatokat, amelyek megfelelőek, relevánsak és az (EU) 2024/1349 rendeletnek, az (EU) 2026/2280 rendeletnek és az (EU) …/… rendeletnek [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] való megfelelés biztosításához szükséges mértékre korlátozódnak, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
(2)Az illetékes hatóság beleegyezésével a Frontex az (EU) …/… rendelet [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] [8.] szakaszával összhangban hatásköreinek gyakorlása és feladatainak ellátása során rögzíti a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben az e cikk (1) bekezdésében említett adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
(3)Az egyes illetékes hatóságok és adott esetben a Frontex felelnek annak biztosításáért, hogy a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben általuk rögzített adatok pontosak és naprakészek legyenek.
(4)A Frontex az uniós visszailleszkedési támogatási program végrehajtása során a visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik feleknek jogot biztosíthat a RIAT rendszerben (EU) 2026/2280 rendelet 36. cikkének (6) bekezdésében említett visszailleszkedéssel kapcsolatos adatok rögzítésére. A visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik felek felelnek annak biztosításáért, hogy a RIAT rendszerben általuk rögzített adatok pontosak és naprakészek legyenek.
8. cikk
A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatokba való betekintés
(1)Az egyes illetékes adatrögzítő hatóságok csak az általuk rögzített adatokba tekinthetnek be a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben.
(2)Az illetékes adatrögzítő hatóság beleegyezésével a Frontex az (EU) …/… rendelet [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] [8.] szakaszával összhangban hatásköreinek gyakorlása és feladatainak ellátása során betekinthet a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatokba.
(3)Amennyiben egyharmadik országbeli állampolgárral szemben több ügy van folyamatban, bármely, az adott harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan adatokat rögzítő illetékes hatóság az (EU) 2026/2280 rendelet 36. cikkében említettek szerint kérésre átadja az adott harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan rögzített adatokat a másik érintett illetékes adatrögzítő hatóság számára. Adott esetben az (EU) 2026/2280 rendelet 36. cikkének (3) bekezdésével összhangban ezeket az adatokat ki kell cserélni a kommunikációs portálon keresztül.
(4)A Frontex az uniós visszailleszkedési támogatási program végrehajtása során a visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik feleknek jogot biztosíthat a RIAT rendszerben (EU) 2026/2280 rendelet 36. cikkének (6) bekezdésében említett visszailleszkedéssel kapcsolatos adatokba való betekintésre.
9. cikk
A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatok helyesbítése és törlése
(1)Az egyes illetékes adatrögzítő hatóságok vagy Frontex haladéktalanul helyesbíti vagy törli a nemzeti RECAMAS, az iRCMS vagy a RIAT rendszerben általa rögzített pontatlan, hiányos vagy jogellenesen rögzített adatokat. Csak az illetékes adatrögzítő hatóság vagy az ilyen adatokat rögzítő Frontex jogosult az adatok helyesbítésére vagy törlésére.
(2)Ha az illetékes hatóság arra utaló információval rendelkezik, hogy a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatok pontatlanok, hiányosak vagy azokat jogellenesen rögzítették, a kommunikációs portálon keresztül mielőbb tájékoztatja az illetékes adatrögzítő hatóságot vagy adott esetben a Frontexet.
(3)Ha a Frontex arra utaló információval rendelkezik, hogy az illetékes adatrögzítő hatóság által a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatok pontatlanok, hiányosak vagy azokat jogellenesen rögzítették, a kommunikációs portálon keresztül mielőbb tájékoztatja az illetékes adatrögzítő hatóságot.
(4)A visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik felek haladéktalanul helyesbítik vagy törlik a RIAT rendszerben általuk rögzített pontatlan, hiányos vagy jogellenesen rögzített adatokat. Ha a visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik fél olyan információval rendelkezik, amely arra utal, hogy a RIAT rendszerben rögzített adatok pontatlanok, hiányosak vagy azokat jogellenesen rögzítették, erről mielőbb tájékoztatja a Frontexet.
10. cikk
A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer működési jellemzői
(1)A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer a következő működési jellemzőkkel rendelkezik:
a)egyetlen azonosító kiadása minden olyan harmadik országbeli állampolgár számára, akit illetően visszaküldéssel, visszafogadással és adott esetben visszailleszkedéssel kapcsolatos ügy indult;
b)a harmadik országbeli állampolgár jogszerű tartózkodásának megszűnésekor az automatikus ügyindítás lehetősége;
c)többszörös ügyek azonosítása az uniós információs rendszereken belül a megfelelő hozzáférési jogokkal összhangban végzett keresés útján, valamint az iRCMS és a RIAT rendszeren keresztül;
d)a 7. cikkben említett szükséges adatok nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT rendszer közötti automatikus lekérdezése;
e)az (EU) 2018/1860 rendelet 4. cikkében említett, kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésben és az (EU) 2026/2280 rendelet 5. cikkének (13) bekezdésében említett európai kiutasítási határozatban szereplő adatokhoz való hozzáférés lehetősége;
f)az (EU) 2024/1358 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 19 27. cikkének (4) bekezdésében és 28. cikkének (4) bekezdésében említett adatokhoz való hozzáférés lehetősége;
g)a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT annak érdekében történő testreszabásának lehetősége, hogy a rendszereket a jogi és igazgatási követelmények alapján alkalmazandó eljárási munkafolyamatokhoz és kapcsolódó határidőkhöz igazítsák;
h)az alkalmazandó határidők nyomon követésének és az ügyek rangsorolásának lehetősége;
i)az illetékes hatóságok és a harmadik országbeli állampolgárok számára biztosított azon lehetőség, hogy digitális eszközökön keresztül biztonságosan kommunikáljanak és dokumentumokat cseréljenek, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok által használható külön mobilalkalmazást is;
j)a 7. cikkben említett adatok illetékes hatóságok közötti, valamint illetékes hatóságok és Frontex közötti, kommunikációs portálon keresztüli biztonságos cseréjének lehetősége;
k)hozzáférés a tagállamok, a Frontex és az eu-LISA visszaküldéssel, visszafogadással és visszailleszkedéssel, valamint nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT használatával kapcsolatos releváns képzési anyagaihoz;
l)annak lehetősége, hogy minden egyes ügyhöz egy vagy több állapotot rendeljenek az eljárás szakaszának és típusának megfelelően (a továbbiakban: az ügy állapota), beleértve az ügy állapotának a kiutasítási határozat megsemmisítése vagy felfüggesztése esetén történő frissítésével kapcsolatos lehetőséget is;
m)az összes ügy áttekintésének és különösen harmadik országok és ügy állapota szerinti bontásának lehetősége;
n)a releváns információknak az igazságügyi hatóságok munkáját támogató információs rendszerekbe történő továbbításával kapcsolatos lehetőség;
o)az (EU) 2026/2280 rendeletben és a 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 20 7. cikkében említett statisztikák előállítása szempontjából releváns adatjelentések automatikus létrehozásának lehetősége;
p)a jelenlegi és múltbeli összesített vagy anonimizált statisztikai adatokon alapuló prediktív elemzés az ügyek ingadozó számának előrejelzése érdekében;
q)visszaküldési műveletek szervezésének lehetősége egy vagy több járatfoglalási rendszeren keresztül.
(2)A RECAMAS modell részletesen meghatározza az (1) bekezdésben említett működési jellemzőket.
(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (1) bekezdésében meghatározott működési jellemzők egységes alkalmazásához szükséges műszaki és üzemeltetési követelményeket. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
11. cikk
A nemzeti RECAMAS működési jellemzői
(1)A nemzeti RECAMAS rendszer a következő működési jellemzőkkel rendelkezik:
a)technikai támogatás a harmadik országbeli állampolgárok nyilvántartásba vételének kezeléséhez;
b)technikai támogatás a kezdeti vizsgálatok és ellenőrzések, köztük a kiszolgáltatottságra vonatkozó ellenőrzések kezeléséhez;
c)technikai támogatás a harmadik országbeli állampolgárok azonosításának, valamint személyazonosságuk és állampolgárságuk megerősítésének kezeléséhez;
d)hozzáférés az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 21 12. cikkének (3) bekezdésében említett jegyzékhez;
e)a kiutasítási határozatok és a kitoloncolást elrendelő határozatok előkészítéséhez, kibocsátásához és az azokról szóló értesítéshez nyújtott támogatás;
f)az európai kiutasítási határozat Schengeni Információs Rendszeren belüli létrehozása és frissítése (EU) 2018/1860, (EU) 2018/1861 és (EU) 2026/2280 rendelettel összhangban történő automatizálásának lehetősége;
g)a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések és a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések Schengeni Információs Rendszeren belüli létrehozása és frissítése (EU) 2018/1860, és (EU) 2018/1861 rendelettel összhangban történő automatizálásának lehetősége;
h)az (EU) 2026/2280 rendelet III., IV. és VI. fejezetében említett, a szökés megelőzésére, az őrizetre és az őrizet alternatíváira irányuló intézkedések kezelése;
i)az adott ügynek az (EU) 2024/1349 rendelet alapján alkalmazandó, határon folytatott visszaküldési eljárásról az (EU) 2026/2280 rendelet alapján alkalmazandó visszaküldési eljárássá történő átalakításának lehetősége.
(2)A RECAMAS modell részletesen meghatározza az (1) bekezdésben említett működési jellemzőket.
(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (1) bekezdésében meghatározott működési jellemzők egységes alkalmazásához szükséges műszaki és üzemeltetési követelményeket. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
12. cikk
Az iRCMS működési jellemzői
(1)Az iRCMS rendszer a következő működési jellemzőkkel rendelkezik:
a)a végrehajtható kiutasítási határozat kibocsátását követően a visszafogadási eljárás automatikus megindításának lehetősége;
b)a visszafogadási kérelem automatikus létrehozásának lehetősége;
c)az (EU) 2026/2280 rendelet 37., 38. és 39. cikkében említett adatok harmadik országok illetékes hatóságaival való biztonságos kommunikációjának és cseréjének lehetősége, többek között egy harmadik országbeli digitális rendszerhez való csatlakozás és közvetlen biztonságos üzenetküldés révén, ideértve a személyazonosítási meghallgatások iRCMS rendszeren keresztül történő megszervezésének és lefolytatásának lehetőségét is;
d)az ügyek nemzeti és uniós visszafogadási eszközök vagy bevált gyakorlatok alapján történő kezelésének lehetősége;
e)annak lehetősége, hogy a harmadik országok illetékes hatóságaitól megkapják az állampolgárság ellenőrzésének és a személyazonosság megállapításának eredményét;
f)az ideiglenes úti okmányok átvételének és kinyomtatásának lehetősége;
g)a járatok foglalásának és kezelésének lehetősége, többek között a visszaküldés végrehajtásával kapcsolatos egyéb feladatok tekintetében illetékes harmadik felekkel való kommunikáció lehetősége révén.
(2)A RECAMAS modell részletesen meghatározza az (1) bekezdésben említett működési jellemzőket.
(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (1) bekezdésében meghatározott működési jellemzők egységes alkalmazásához szükséges műszaki és üzemeltetési követelményeket. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
13. cikk
A RIAT működési jellemzői
(1)A RIAT rendszer a következő működési jellemzőkkel rendelkezik:
a)hozzáférés a visszailleszkedési támogatás nyújtásának helye szerinti harmadik országokra vonatkozó releváns információkhoz, többek között a rendelkezésre álló visszailleszkedési támogatás tartalmához;
b)a nemzeti visszailleszkedési támogatási program végrehajtása során az illetékes adatrögzítő hatóság számára, az uniós visszailleszkedési támogatási program végrehajtása során pedig a Frontex számára azzal kapcsolatban biztosított lehetőség, hogy a visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik feleknek a 7. cikk (4) bekezdésével, a 8. cikk (4) bekezdésével és a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban jogot biztosítson a 7. cikkben említett, visszailleszkedéssel kapcsolatos adatok rögzítésére, az azokba való betekintésre, valamint azok helyesbítésére és törlésére;
c)az illetékes hatóság számára biztosított lehetőség arra, hogy egyedi esetekben kommunikáljon a visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik felekkel;
d)a járatok foglalásának és kezelésének lehetősége, többek között a visszaküldés végrehajtásával kapcsolatos egyéb feladatok tekintetében illetékes harmadik felekkel való kommunikáció lehetősége révén;
e)a visszailleszkedési támogatás végrehajtásának, nyomon követésének és pénzügyi irányításának lehetősége, többek között a visszailleszkedési támogatási programokkal kapcsolatos költségvetés-felhasználás nyomon követése révén;
f)annak lehetősége, hogy a tagállamok és a Frontex által bevitt adatok alapján áttekintést kapjanak az egyes harmadik országbeli állampolgároknak nyújtott visszailleszkedési támogatásról, mind az uniós, mint a nemzeti visszailleszkedési támogatási programokra kiterjedően;
g)az uniós és nemzeti visszailleszkedési támogatási programokkal kapcsolatos ügyek kezelésének lehetősége;
h)a többek között a visszailleszkedési támogatás minőségének értékeléséhez szükséges, visszailleszkedésre vonatkozó statisztikák előállításának lehetősége;
i)a harmadik országok további visszailleszkedési támogatási programjaihoz és nemzeti visszailleszkedési rendszereihez történő továbbirányítás kezelésének lehetősége;
j)a visszailleszkedési támogatási ügyekkel kapcsolatos minőségbiztosítási ellenőrzések elvégzésének lehetősége, beleértve a visszailleszkedési tervek értékelését, a nyomonkövetési intézkedések figyelemmel kísérését, valamint a jóváhagyási és ellenőrzési nyomvonalak rögzítését;
k)a visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik felek teljesítménye nyomon követésének lehetősége, ideértve a reagálási képességre, a visszailleszkedési tervek végrehajtására, az ügyek lezárására és a rendelkezésre álló pénzügyi támogatás felhasználására vonatkozó mutatókat is;
l)a visszailleszkedési támogatás nyújtásával kapcsolatos panaszok és incidensek rögzítésének és kezelésének lehetősége, ideértve a korrekciós intézkedések nyomon követését, valamint a megfelelő hozzáférés-ellenőrzés és nyomonkövethetőség biztosítását is.
(2)A RECAMAS modell részletesen meghatározza az (1) bekezdésben említett működési jellemzőket.
(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (1) bekezdésében meghatározott működési jellemzők egységes alkalmazásához szükséges műszaki és üzemeltetési követelményeket. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
14. cikk
Kommunikációs portál
(1)Kommunikációs portált kell létrehozni az (EU) 2026/2280 rendelet 36. cikkében említett adatok megosztásának megkönnyítése érdekében, anélkül, hogy ez érintené ezen adatok uniós jogban előírt más célokra történő felhasználását.
(2)A kommunikációs portált integrálni kell az összes nemzeti RECAMAS rendszerbe és az (EU) …/… rendelet [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] [57.] cikkében említett irregulárismigráció-kezelési alkalmazásba (a továbbiakban: IRMA).
(3)Az egyes illetékes hatóságokon belül az egyedüli kapcsolattartó pont fér hozzá a kommunikációs portálhoz. Az egyedüli kapcsolattartó pontok felelnek az (EU) 2026/2280 rendelet 36. cikkével összhangban végzett adatcsere koordinálásáért és megkönnyítéséért.
(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a kommunikációs portálnak a tagállamok nemzeti RECAMAS rendszerébe való integrálásához szükséges műszaki követelményeket. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
3. fejezet
KIFEJLESZTÉS, ÜZEMELTETÉS ÉS FELADATOK
15. cikk
Kifejlesztés és technikai fejlesztések
(1)A Frontex felel a RECAMAS modell (EU) …/… rendelet [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] [55.] cikkével összhangban történő kifejlesztéséért és fejlesztéseiért.
(2)A Frontex felel a Frontex RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszernek az (EU) …/… rendelet [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] [55.] cikkével összhangban, az eu-LISA támogatásával történő kifejlesztéséért – beleértve a tervezést is –, valamint technikai fejlesztéseiért.
(3)A tagállamok felelnek a nemzeti RECAMAS kifejlesztéséért – beleértve a tervezést is –, valamint technikai fejlesztéseiért. A tagállamok felelnek azért, hogy az iRCMS és a RIAT rendszert az (EU) …/… rendelet [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] [55.] cikkével összhangban, a Frontex támogatásával integrálják a nemzeti RECAMAS rendszerükbe. A tagállamok felelnek adott esetben a Frontex RECAMAS vagy egyes moduljainak integrációjáért és testreszabásáért.
(4)Az eu-LISA felel a kommunikációs portál kifejlesztéséért – beleértve a tervezést is –, valamint technikai fejlesztéseiért. A tagállamok felelnek azért, hogy a kommunikációs portált az eu-LISA támogatásával integrálják a nemzeti RECAMAS rendszerükbe.
(5)A Frontex, az eu-LISA és a tagállamok együttműködnek egymással és összehangolják munkájukat.
(6)A technikai fejlesztések során figyelembe kell venni az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 22 7. cikkében említett releváns Interoperábilis Európa megoldásokat.
16. cikk
Programirányítási tanács
(1)A RECAMAS modell, a Frontex RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál fejlesztési szakaszában létre kell hozni egy 10 tagból álló programirányítási tanácsot. A tanács a következő tagokból áll:
a)a Frontex igazgatótanácsa által a tagjai vagy póttagjai közül kinevezett három tag;
b)az eu-LISA igazgatótanácsa által a tagjai vagy póttagjai közül kinevezett három tag;
c)az ügyvezető igazgató által kinevezett, az eu-LISA-t képviselő tag;
d)az ügyvezető igazgató által kinevezett, a Frontex-et képviselő tag;
e)a Bizottság által kinevezett két tag.
A programirányítási tanács a fejlesztési szakaszban, az összes nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál működésének megkezdéséig rendszeresen, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A programirányítási tanács gondoskodik a RECAMAS modell, a Frontex RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál fejlesztési szakaszának megfelelő irányításáról és koordinálásáról. A programirányítási tanács havonta írásbeli jelentést nyújt be a Frontex és az eu-LISA igazgatótanácsa számára a program előrehaladásáról.
(2)Az összes tagállamon belüli működés 33. cikkel összhangban megállapított megkezdésétől kezdve a programirányítási tanács évente legalább egy alkalommal ülésezik. A programirányítási tanács gondoskodik a RECAMAS modell, a Frontex RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál technikai fejlesztéseinek megfelelő irányításáról és koordinálásáról.
(3)A programirányítási tanács nem rendelkezik döntéshozatali hatáskörrel, továbbá nem képviselheti a Frontex és az eu-LISA igazgatótanácsát.
(4)A Frontex igazgatótanácsa meghatározza a programirányítási tanács eljárási szabályzatát, amely különösen a következőkről rendelkezik:
a)a programirányítási tanács elnöksége;
b)az ülések helyszíne;
c)az ülések előkészítése;
d)szakértők üléseken való részvétele;
e)azok a kommunikációs tervek, amelyek a Frontex és az eu-LISA igazgatótanácsának részt nem vevő tagjai számára teljes körű tájékoztatást nyújtanak.
(5)A programirányítási tanács elnökségét egy olyan tagállam tölti be, amelyre nézve az uniós jog értelmében teljes mértékben kötelezőek az uniós informatikai rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök. Az elnök a Frontex igazgatótanácsa által kinevezett, az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett tagok egyike.
(6)A programirányítási tanácsnak a Frontex igazgatótanácsa és a Frontex ügyvezető igazgatója által kinevezett tagjai esetében az összes utazási és ellátási költséget a Frontex fedezi. A programirányítási tanácsnak az eu-LISA igazgatótanácsa és az eu-LISA ügyvezető igazgatója által kinevezett tagjai esetében az összes utazási és ellátási költséget az eu-LISA fedezi. A Frontex titkárságot biztosít a programirányítási tanács számára.
(7)A 35. cikkben említett tanácsadó csoport a fejlesztési szakaszban, az összes nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál működésének megkezdéséig rendszeresen, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A tanácsadó csoport minden ülés után beszámol a programirányítási tanácsnak. A tanácsadó csoport biztosítja a programirányítási tanács tevékenységét támogató szakértelmet, valamint nyomon követi a Frontex, a tagállamok és az eu-LISA által végzett előkészületek alakulását.
17. cikk
Üzemeltetési igazgatás
(1)A Frontex felel az iRCMS és a RIAT rendszer üzemeltetési igazgatásáért.
(2)Amennyiben a Frontex által az (EU) …/… rendelet [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] [88.] cikkével összhangban egy harmadik ország illetékes hatóságával kötött munkamegállapodás az (EU) 2026/2280 rendelet 37., 38. és 39. cikkével összhangban rendelkezik a visszafogadás céljából szükséges adatok digitális cseréjéről, a Frontex a Bizottság kérésére megteszi a szükséges intézkedéseket az iRCMS és az adott harmadik ország releváns digitális rendszere közötti biztonságos kapcsolat létrehozására és fenntartására az ilyen adatcserék megkönnyítése érdekében. Az adatcsere az érintett tagállam és a harmadik ország között alkalmazandó visszafogadási eljáráshoz feltétlenül szükséges adatokra korlátozódik. A harmadik ország nem kap hozzáférést az iRCMS rendszerhez vagy az egyedi visszafogadási ügyekkel kapcsolatban kicserélt adatoktól eltérő adatokhoz.
(3)A tagállamok felelnek a nemzeti RECAMAS üzemeltetési igazgatásáért.
(4)Az eu-LISA felel a kommunikációs portál üzemeltetési igazgatásáért.
(5)Az üzemeltetési igazgatás magában foglalja mindazokat a feladatokat, amelyek e rendelettel összhangban a nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál folyamatos rendelkezésre állásának biztosításához szükségesek.
(6)A Frontex, az eu-LISA és a tagállamok költség-haszon elemzés alapján biztosítják, hogy a nemzeti RECAMAS, a Frontex RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál tekintetében mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák.
18. cikk
Adatbiztonság
(1)A Frontex gondoskodik az iRCMS és a RIAT biztonságáról. A tagállamok a nemzeti RECAMAS biztonságáról gondoskodnak. Az eu-LISA pedig a kommunikációs portál biztonságáról gondoskodik. A Frontex, az eu-LISA és a tagállamok feladatai közé tartoznak különösen a következők:
a)az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére vonatkozó készenléti tervek kidolgozása által;
b)jogosulatlan személyek adatkezelő berendezéshez való hozzáférésének és azon nemzeti létesítményekbe való belépésének megtagadása, amelyekben a tagállam a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer vagy a kommunikációs portál céljaival összhangban végez műveleteket (berendezések, a hozzáférés ellenőrzése és a létesítménybe való belépéskor végzett ellenőrzések);
c)az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);
d)a jogosulatlan adatbevitelnek és a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzésének, módosításának vagy törlésének megakadályozása (adattárolás ellenőrzése);
e)annak megakadályozása, hogy a számítógépes adatkezelő rendszereket adatátviteli berendezések segítségével jogosulatlan személyek használják (felhasználók ellenőrzése);
f)a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben, valamint a kommunikációs portálon végzett jogellenes adatkezelésnek, illetve az adatok jogellenes módosításának vagy törlésének megakadályozása (adatbevitel ellenőrzése);
g)annak biztosítása, hogy a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer és a kommunikációs portál használatára jogosult személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése);
h)annak biztosítása, hogy a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerhez és a kommunikációs portálhoz hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság létrehozza az adatokhoz való hozzáférésre, azok bevitelére, frissítésére, törlésére vagy a profilokban történő keresésre jogosult személyek feladat- és hatáskörét rögzítő profilokat (személyzeti profilok);
i)lehetőség biztosítása annak ellenőrzésére és megállapítására, hogy adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (adatátvitel ellenőrzése);
j)annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy ki, mikor, mely adatokat és milyen célból kezelt a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben és a kommunikációs portálon (adatrögzítés ellenőrzése);
k)a személyes adatoknak a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerbe és a kommunikációs portálra vagy az említett rendszerekből vagy portálról történő továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy törlésének megakadályozása, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (adattovábbítás ellenőrzése);
l)annak biztosítása, hogy a telepített rendszerek üzemzavar esetén helyreállíthatóak legyenek (helyreállítás);
m)annak biztosítása, hogy a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer és a kommunikációs portál ellássa feladatait, hogy a feladatok során fellépő hibákról jelentés készüljön (megbízhatóság), és a tárolt személyes adatok a rendszer hibás működése esetén ne sérüljenek (integritás);
n)az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességének figyelemmel kísérése, és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos azon szervezeti intézkedések megtétele, amelyek az e rendeletnek való megfelelés biztosításához (önellenőrzés), valamint a b)–k) pontban felsorolt intézkedések alkalmazásából adódóan kialakuló bármely olyan helyzet 24 órán belüli automatikus észleléséhez szükségesek, amely biztonsági incidens bekövetkezését jelezheti.
(2)A Frontex, az eu-LISA és a tagállamok a programirányítási tanácson és a tanácsadó csoporton belül együttműködnek egy biztonságikockázat-kezelési folyamaton alapuló egységes adatbiztonsági megközelítés biztosítása érdekében.
19. cikk
Naplózás
(1)Az adatkezelési művelet jogszerűségének ellenőrzése, a rendszerek megfelelő működésének biztosítása, az önellenőrzés biztosítása, valamint az adatok integritásának és biztonságának biztosítása érdekében a nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál keretében végzett összes adatkezelési műveletről naplófájlt vezetnek.
(2)A naplófájlnak a következőket kell tartalmaznia:
a)az adatkezelési művelet célja;
b)a kezelt adatok;
c)az adatkezelési művelet dátuma és időpontja;
d)az adatkezelést végző szervezet és felelős személy neve.
(3)A naplófájlok kizárólag az (1) bekezdésben említett célokra használhatók fel, és létrehozásukat követően három évvel törölni kell őket.
(4)A naplófájlok a (3) bekezdésben említett időtartamoknál hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már folyamatban lévő ellenőrzési és/vagy felügyeleti eljárásokhoz van szükség rájuk.
(5)Minden illetékes hatóság hozzáféréssel rendelkezik az általa rögzített adatokkal kapcsolatos naplófájlokhoz.
(6)Önellenőrzés, valamint az iRCMS és a RIAT megfelelő működésének és az azokban kezelt adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a Frontex hozzáféréssel rendelkezik a megfelelő naplófájlokhoz.
(7)Önellenőrzés, valamint a kommunikációs portál megfelelő működésének és az ott kezelt adatok integritásának és az adatbiztonságnak biztosítása céljából az eu-LISA hozzáféréssel rendelkezik a megfelelő naplófájlokhoz.
(8)A nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos a feladataik ellátásához szükséges mértékben kérésre hozzáférhetnek a naplófájlokhoz.
20. cikk
A tárolt adatok megőrzésének időtartama
(1)Amennyiben a visszaküldést az (EU) 2018/1860 rendelet 6. cikkével összhangban megerősítették, a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatokat a visszaküldés megerősítésének időpontjától számított 10 évig kell tárolni. A kiutasítási határozat megsemmisítése vagy visszavonása esetén a megfelelő adatokat haladéktalanul törölni kell.
(2)Amennyiben a kiutasítási határozathoz az (EU) 2026/2280 rendelet 8. cikkével összhangban beutazási tilalom társul, a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatokat addig kell tárolni, amíg a beutazási tilalom hatályban van, vagy az (1) bekezdésben említett ideig, attól függően, hogy melyik a hosszabb.
(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett adattárolási időszak lejártakor az adatokat automatikusan törölni kell a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerből.
(4)Ez a cikk nem érinti az (EU) …/… rendelet [az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet] [110.] cikkével összhangban a Frontexre alkalmazandó külön szabályokat.
21. cikk
Az érintettek jogai
Az érintettek az alkalmazandó adatvédelmi szabályok szerinti jogaik gyakorlása céljából kérelmet intézhetnek a Frontexhez, amely a 23. cikkel összhangban a kommunikációs portálon keresztül továbbítja a kérelmet az illetékes adatkezelőnek.
22. cikk
Statisztikák
(1)Az (EU) 2026/2280 rendelet 46. cikkében és a 862/2007/EK rendelet 7. cikkében említett anonimizált adatokat, valamint az ügyek állapotára vonatkozó anonimizált adatokat a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerből automatizált módon kell rögzíteni a CRRS-ben.
(2)A CRRS által előállított statisztikákhoz hozzáférést kell biztosítani az illetékes hatóságok, a Frontex, az eu-LISA és a Bizottság számára.
(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a CRRS-ben való rögzítéshez szükséges műszaki követelményeket, valamint az ügyek állapotára vonatkozó adatok rögzítéséhez szükséges konkrét adattípusokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
23. cikk
A személyes adatok kezelésével kapcsolatos felelősség
(1)A nemzeti RECAMAS esetében minden tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely az e rendszerben általa rögzített adatok kezelése és a rendszer üzemeltetési igazgatása tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja szerinti adatkezelőnek minősül. A Frontex az e rendszerben általa rögzített adatok kezelése tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 12. pontja szerinti adatfeldolgozónak minősül.
(2)Az iRCMS esetében az egyes tagállamokban az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt hatóság az e rendszerben általa rögzített adatok kezelése tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja szerinti adatkezelőnek minősül. A Frontex az iRCMS rendszerben általa rögzített adatok kezelése és a rendszer üzemeltetési igazgatása tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 12. pontja szerinti adatfeldolgozónak minősül.
(3)A RIAT esetében az egyes tagállamokban az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt hatóság az e rendszerben a nemzeti visszailleszkedési támogatási programok keretében kezelt ügyek kapcsán általa rögzített adatok kezelése tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja szerinti adatkezelőnek minősül. A tagállamok által kijelölt hatóságok és a Frontex a RIAT rendszerben az uniós visszailleszkedési támogatási program keretében kezelt ügyek kapcsán rögzített személyes adatok kezelése tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 26. cikkével, illetve az (EU) 2018/1725 rendelet 28. cikkével összhangban közös adatkezelőknek minősülnek. Az egyes közös adatkezelők felelősségi köre a RIAT rendszerben általuk rögzített adatokra korlátozódik. A Frontex a RIAT rendszerben a nemzeti visszailleszkedési támogatási programok keretében kezelt ügyek kapcsán általa rögzített adatok kezelése és a RIAT üzemeltetési igazgatása tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 12. pontja szerinti adatfeldolgozónak minősül.
(4)A kommunikációs portál esetében a tagállamok által az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt hatóságok és a Frontex a kommunikációs portálon keresztül kicserélt személyes adatok kezelése tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 26. cikkével, illetve az (EU) 2018/1725 rendelet 28. cikkével összhangban közös adatkezelőnek minősülnek. Az egyes közös adatkezelők felelősségi köre a kommunikációs portálon általuk kezelt adatokra korlátozódik. Az eu-LISA a kommunikációs portál üzemeltetési igazgatása tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 12. pontja szerinti adatfeldolgozónak minősül.
24. cikk
A személyzet képzése
(1)Az illetékes hatóságok és a Frontex nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT rendszerhez, illetve kommunikációs portálhoz való hozzáférésre jogosult személyzete – mielőtt engedélyt kapna a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben, illetve a kommunikációs portálon tárolt adatok kezelésére, valamint a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerhez, illetve a kommunikációs portálhoz való hozzáférés megadását követően rendszeres időközönként – megfelelő képzésekben részesül az adatbiztonságról, az alapvető jogokról, többek között az adatvédelemről, valamint az adatkezelési szabályokról és eljárásokról, ideértve az adatminőség javítását célzó intézkedéseket is. A személyzetet tájékoztatni kell a vonatkozó – többek között a 26. cikkben meghatározott – bűncselekményekről és szankciókról.
(2)A tagállamok a nemzeti RECAMAS rendszerrel kapcsolatban képzéseket nyújtanak a személyzetük számára.
(3)A Frontex a Frontex RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerrel kapcsolatban képzéseket nyújt a személyzete és az illetékes hatóságok számára.
(4)Az eu-LISA a kommunikációs portál technikai működésével kapcsolatban képzéseket nyújt az illetékes hatóságok számára.
25. cikk
A nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés
Az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikkével összhangban a nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – saját hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással felelősségi köreiken belül, és gondoskodnak különösen a kommunikációs portál koordinált felügyeletéről.
26. cikk
Szankciók
A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat és intézkedéseket érintő minden későbbi módosításról.
4. fejezet
EGYÉB UNIÓS JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSAI
27. cikk
Az (EU) 2018/1726 rendelet módosítása
Az (EU) 2018/1726 rendelet a következőképpen módosul:
1. Az 1. cikk a következő (4c) és (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) Az ügynökség felel az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel 3423 [e rendelet] összhangban a migrációs hatóságok közötti biztonságos kommunikációs csatorna (a továbbiakban: kommunikációs portál) kifejlesztéséért – beleértve a tervezést is –, üzemeltetési igazgatásáért és technikai fejlesztéseiért.
(4d) Az ügynökség felelősségi körébe tartozik, hogy támogassa:
a) az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget a visszaküldési ügyviteli eszköz referenciaimplementációjának (a továbbiakban: Frontex RECAMAS) (EU) …/… rendelettel [e rendelet] összhangban történő kifejlesztésében, beleértve a technikai fejlesztéseket is;
b) az (EU) …/… rendelettel [e rendelettel] összhangban az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget az uniós integrált visszafogadási ügyviteli rendszer (a továbbiakban: iRCMS) és az uniós visszailleszkedési ügyviteli rendszer (a továbbiakban: RIAT) kifejlesztésében, beleértve a technikai fejlesztéseket is.”
2. A szöveg a következő 8e. és 8f. cikkel egészül ki:
„8e. cikk
A kommunikációs portálhoz kapcsolódó feladatok
A kommunikációs portál tekintetében az ügynökség a következő feladatokat látja el:
a) az (EU) …/… rendelet [e rendelet] 15. cikkének (4) bekezdése és 17. cikkének (4) bekezdése által rá ruházott feladatok;
b) a kommunikációs portál technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatok, beleértve a képzési anyagok biztosítását is.
8f. cikk
A Frontex RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerhez kapcsolódó feladatok
A Frontex RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer tekintetében az ügynökség ellátja az (EU) …/… rendelet [e rendelet] által rá ruházott feladatokat.”
3. A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az ügynökség nyomon követi a SIS, a VIS, az Eurodac, az EES, az ETIAS, a DubliNet, az ECRIS-TCN, az e-CODEX-rendszer, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja, a kommunikációs portál és az 1. cikk (5) bekezdésében említett egyéb nagy méretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatási fejleményeket.”
4. A 19. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő qq) ponttal egészül ki:
„qq) az (EU) …/… rendelet [e rendelet] 37. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadja a kommunikációs portál fejlesztéséről és tevékenységeiről szóló jelentéseket.”
28. cikk
Az (EU) 2018/1860 rendelet módosítása
Az (EU) 2018/1860 rendelet a következő 17a. cikkel egészül ki:
„17a. cikk
Az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet [e rendelet] alkalmazásában a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekben szereplő adatok nemzeti ügyviteli rendszereken belüli megőrzése
(1) Az (EU) 2018/1861 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, egy másik tagállam által a 3. cikk alapján bevitt, kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően a végrehajtó tagállam illetékes hatósága az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 3524 [e rendelet] alapján létrehozott saját nemzeti RECAMAS rendszerében az (EU) …/… rendelet [e rendelet] 7. cikkének (1) bekezdésében említett célokhoz szükséges mértékig tárolhatja az említett figyelmeztető jelzésben szereplő adatokat.
(2) Amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az (EU) 2018/1861 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésével összhangban módosította a figyelmeztető jelzést, a végrehajtó tagállam ennek megfelelően frissíti ezeket az adatokat az (EU) …/… rendelet [e rendelet] alapján létrehozott nemzeti RECAMAS rendszerében.
(3) Az (EU) 2018/1861 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az (1) bekezdés alapján megőrzött adatokat az (EU) …/… rendelet [e rendelet] 20. cikkének (1)–(3) bekezdésével összhangban kell tárolni és törölni.
(4) Az (1) bekezdés alapján megőrzött adatok továbbítására vagy rendelkezésre bocsátására a 15. cikk vonatkozik.”
29. cikk
Az (EU) 2019/817 rendelet módosítása
Az (EU) 2019/817 rendelet a következő 48a. cikkel egészül ki:
„48a. cikk
Kommunikációs portál
(1) Az e rendeletben előírt, tagállami hatóságok közötti, valamint e hatóságok és az ETIAS központi egység közötti kommunikációt az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 3625 [e rendelet] alapján létrehozott kommunikációs portálon keresztül kell folytatni a következő célokból:
a) a 48. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti adatvédelmi jogok gyakorlása;
b) az illetékes hatóság tájékoztatása a kapcsolat 31. cikk (3) bekezdése és 33. cikk (5) bekezdése szerinti helyesbítéséről vagy törléséről;
c) tájékoztatás a kapcsolat 32. cikk (7) bekezdése szerinti helyesbítéséről vagy törléséről;
d) az illetékes hatóság tájékoztatása a kapcsolat 32. cikk (7) bekezdése szerint hibás rögzítéséről.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a kommunikációs portálon keresztül megvalósuló, e rendelet szerinti kommunikáció formátumainak meghatározása céljából. E végrehajtási jogi aktusokat a 74. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”
30. cikk
Az (EU) 2019/818 rendelet módosítása
Az (EU) 2019/818 rendelet a következőképpen módosul:
1. A 39. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A SIS-t, az Eurodac-ot és az ECRIS-TCN-t szabályozó jogi eszközökkel összhangban e rendszerek célkitűzéseinek támogatása, valamint a rendszerek közötti statisztikai adatok és elemzési jelentések szakpolitikai, működési és adatminőségi célokból történő biztosítása érdekében létrejön a jelentések és statisztikák központi adattára (CRRS). A CRRS az (EU) 2024/982 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3726, az (EU) 2025/13 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3827 és az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 3928 [e rendelet] célkitűzéseit is támogatja.
(2) A CRRS-t, amely az (EU) 2024/1358 rendelet 12. cikkében, az (EU) 2018/1862 rendelet 74. cikkében és az (EU) 2019/816 rendelet 32. cikkében említett adatokat és statisztikákat uniós információs rendszer szerint logikailag különválasztva tartalmazza, az eu-LISA hozza létre és valósítja meg, valamint technikai telephelyein tárhelyszolgáltatást biztosít a CRRS számára. Az eu-LISA emellett adatokat és statisztikákat gyűjt az (EU) 2024/982 rendelet 71. cikkének (2) bekezdésében az (EU) 2025/13 rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében említett routerből. Az eu-LISA továbbá az (EU) …/… rendelet [e rendelet] 22. cikkében említett adatokat és statisztikákat is gyűjti. A CRRS-hez ellenőrzött és biztonságos módon, egyedi felhasználói profilokkal, kizárólag jelentések és statisztikák készítése céljából biztosítható hozzáférés az (EU) 2024/1358 rendelet 12. cikkében, az (EU) 2018/1862 rendelet 74. cikkében, az (EU) 2019/816 rendelet 32. cikkében, az (EU) 2024/982 rendelet 71. cikkének (2) bekezdésében, az (EU) 2025/13 rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) …/… rendelet [e rendelet] 22. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok számára.”;
b) a (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
„d) az (EU) …/… rendelettel [e rendelet] összhangban a CRRS-nek a nemzeti visszaküldési ügyviteli eszközökkel (a továbbiakban: nemzeti RECAMAS), az uniós integrált visszafogadási ügyviteli rendszerrel (a továbbiakban: iRCMS) és az uniós visszailleszkedési ügyviteli rendszerrel (a továbbiakban: RIAT) való összekapcsolására szolgáló biztonságos kommunikációs infrastruktúra.”
2. A szöveg a következő 48a. cikkel egészül ki:
„48a. cikk
Kommunikációs portál
(1) Az e rendeletben előírt, tagállami hatóságok közötti, valamint e hatóságok és az ETIAS központi egység közötti kommunikációt az (EU) …/… rendelet [e rendelet] alapján létrehozott kommunikációs portálon keresztül kell folytatni a következő célokból:
a) a 48. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti adatvédelmi jogok gyakorlása;
b) az illetékes hatóság tájékoztatása a kapcsolat 31. cikk (3) bekezdése és 33. cikk (5) bekezdése szerinti helyesbítéséről vagy törléséről;
c) tájékoztatás a kapcsolat 32. cikk (7) bekezdése szerinti helyesbítéséről vagy törléséről;
d) az illetékes hatóság tájékoztatása a kapcsolat 32. cikk (7) bekezdése szerint hibás rögzítéséről.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a kommunikációs portálon keresztül megvalósuló, e rendelet szerinti kommunikáció formátumainak meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 70. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”
3. A 62. cikk a következőképpen módosul:
a) a cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az illetékes tagállami hatóságok, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az eu-LISA és a Bizottság megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya betekintés céljából hozzáféréssel rendelkezik az (EU) …/… rendelet [e rendelet] 22. cikkében említett, nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT rendszerrel kapcsolatos adatokhoz.”;
b) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(6) Az (1), (2), (3) és (3a) bekezdés alkalmazásában az említett bekezdésekben említett adatokat az eu-LISA a CRRS-ben tárolja. A CRRS-ben szereplő adatok alapján nem válhat lehetővé az egyének azonosítása, ugyanakkor az adatok az (1), a (2), a (3) és a (3a) bekezdésben felsorolt hatóságok számára lehetővé teszik, hogy személyre szabott jelentéseket és statisztikákat kérjenek le a határforgalom-ellenőrzés hatékonyságának fokozása, a vízumkérelmeket feldolgozó hatóságok segítése, valamint a tényeken alapuló uniós migrációs és biztonsági szakpolitikák kialakításának elősegítése érdekében.”
5. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. cikk
Költségek
A nemzeti RECAMAS kifejlesztésével – többek között technikai fejlesztéseivel – és üzemeltetési igazgatásával kapcsolatban felmerült költségeket az egyes tagállamok fedezik. Ide tartoznak a Frontex RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál nemzeti RECAMAS rendszerbe való integrálásával, valamint a Frontex RECAMAS testreszabásával kapcsolatban felmerült költségek is.
32. cikk
Értesítések
(1)A tagállamok értesítik a Bizottságot, a Frontexet és az eu-LISA-t a 23. cikkel összhangban adatkezelőnek, illetve közös adatkezelőnek tekintendő hatóságról.
(2)A tagállamok értesítik a Bizottságot, a Frontexet és az eu-LISA-t a 7., 8. és 9. cikkben említett azon illetékes hatóságokról, amelyek adatokat rögzíthetnek, adatokba tekinthetnek be, valamint adatokat helyesbíthetnek vagy törölhetnek.
(3)A tagállamok értesítik a Bizottságot, a Frontexet és az eu-LISA-t a 14. cikk (3) bekezdésében említett egyedüli kapcsolattartó pontjukról.
(4)A Frontex az e cikkben említett információk számára nyilvános honlapot tart fenn, amelynek tartalmát folyamatosan frissíti.
33. cikk
A működés megkezdése
(1)A tagállamok legkésőbb [HL: kérjük, töltse ki: e rendelet hatálybalépésének napjától számított négy év]-ig nemzeti RECAMAS rendszert vezetnek be és kezdenek el használni. Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a Frontexet arról az időpontról, amikor elkezdte használni nemzeti RECAMAS rendszerét.
(2)A Bizottság – miután a Frontex bejelentette az iRCMS és a RIAT eu-LISA támogatásával elvégzendő átfogó tesztelésének sikeres befejezését – végrehajtási jogi aktus útján megállapítja az iRCMS és a RIAT kifejlesztése befejezésének időpontját.
(3)A (2) bekezdéssel összhangban megállapított időponttól vagy – amennyiben az későbbi – az (1) bekezdésben említett értesítés időpontjától számított egy éven belül minden tagállam meghozza az iRCMS és a RIAT rendszernek a 15. cikk (3) bekezdésével összhangban a nemzeti RECAMAS rendszerbe történő integrálásához szükséges intézkedéseket, és értesíti a Bizottságot és a Frontexet a sikeres integrációról.
(4)A Bizottság – miután a Frontex az érintett tagállamok tekintetében bejelentette az iRCMS és a RIAT érintett tagállamok nemzeti RECAMAS rendszerébe történő sikeres integrálását – végrehajtási jogi aktus útján megállapítja azt az időpontot, amelytől kezdve az iRCMS és a RIAT megkezdi a működését az érintett tagállamokban, illetve a Frontex üzemelteti e rendszereket. A Frontex nyilatkozatának az átfogó tesztek sikeres befejezésén kell alapulnia, amelyet a (3) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően az érintett tagállammal vagy tagállamokkal együttműködve és az eu-LISA támogatásával kell elvégezni.
(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján megállapítja a kommunikációs portál kifejlesztése befejezésének időpontját, miután az eu-LISA bejelentette, hogy sikeresen befejeződött a kommunikációs portál átfogó tesztelése, amelyet szükség esetén a Frontexszel és a tagállamokkal együttműködésben kell elvégezni.
(6)Az (5) bekezdéssel összhangban megállapított időponttól vagy – amennyiben az későbbi – az (1) bekezdésben említett értesítés időpontjától számított egy éven belül minden tagállam meghozza a kommunikációs portálnak a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban a nemzeti RECAMAS rendszerbe történő integrálásához szükséges intézkedéseket, és értesíti a Bizottságot és a Frontexet a sikeres integrációról. Az (5) bekezdéssel összhangban megállapított időponttól számított egy éven belül a Frontex meghozza a kommunikációs portálnak a 14. cikk (2) bekezdésével összhangban az irregulárismigráció-kezelési alkalmazásba történő integrálásához szükséges intézkedéseket, és értesíti a Bizottságot a sikeres integrációról.
(7)A Bizottság – miután az eu-LISA az érintett tagállamok tekintetében bejelentette a kommunikációs portál érintett tagállamok nemzeti RECAMAS rendszerébe és irregulárismigráció-kezelési alkalmazásba történő sikeres integrálását – végrehajtási jogi aktus útján megállapítja azt az időpontot, amelytől kezdve a kommunikációs portál megkezdi a működését az érintett tagállamokban, illetve azt a Frontex üzemelteti. Az eu-LISA nyilatkozatának az átfogó tesztek sikeres befejezésén kell alapulnia, amelyet a (6) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően az érintett tagállamokkal együttműködve kell elvégezni.
(8)A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2), a (4), az (5) és a (7) bekezdéssel összhangban megállapított időpontokról.
(9)A (2), (4), (5) és (7) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(10)A tagállamok és adott esetben a Frontex a (4), illetve (7) bekezdéssel összhangban a megállapított időponttól megkezdik az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál használatát.
34. cikk
Bizottsági eljárásrend
(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
35. cikk
Tanácsadó csoport
(1)A Frontex tanácsadó csoportot hoz létre.
(2)A tanácsadó csoport biztosítja a Frontex és az eu-LISA számára a RECAMAS modellel, a Frontex RECAMAS, a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerrel, valamint a kommunikációs portállal kapcsolatos szakértelmet, különösen éves munkaprogramjaik és éves tevékenységi jelentéseik összeállításával összefüggésben.
(3)A tanácsadó csoport nemzeti szakértőkből, a Frontex két projektmenedzseréből, az eu-LISA két projektmenedzseréből és a Bizottság egy tagjából áll. Elnöki tisztét a Frontex tölti be.
36. cikk
Kapcsolattartó pont
Mindegyik tagállam kijelöl egy hatóságot kapcsolattartó pontként e rendelet végrehajtására. Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot e hatóság nevéről. Ha egy tagállam megváltoztatja az általa kijelölt hatóságot, erről tájékoztatja a Bizottságot.
37. cikk
Nyomon követés és értékelés
(1)A Frontex éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak a Frontex RECAMAS, a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer fejlesztéséről és tevékenységeiről, így többek között azok technikai működéséről és biztonságosságáról is. Az éves jelentésnek tartalmaznia kell az e rendszerek üzemeltetési igazgatásával – többek között az adatvédelemmel és a biztonsági incidensekkel – és teljesítményével kapcsolatos információkat a szolgáltatás eredményeivel, költséghatékonyságával és minőségével kapcsolatos célok tekintetében előre meghatározott mennyiségi mutatók alapján.
(2)Az eu-LISA éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak a kommunikációs portál fejlesztéséről és tevékenységeiről, így többek között annak technikai működéséről és biztonságosságáról is. Az éves jelentésnek tartalmaznia kell az e rendszer irányításával és teljesítményével kapcsolatos információkat a szolgáltatás eredményeivel, költséghatékonyságával és minőségével kapcsolatos célok tekintetében előre meghatározott mennyiségi mutatók alapján.
(3)A Bizottság öt évvel az összes nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál működésének megkezdése után, majd azt követően ötévente értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. E célból a Bizottság – a személyes adatokhoz való hozzáférés lehetősége nélkül – állandó hozzáféréssel rendelkezik a Frontex RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerhez, valamint a kommunikációs portálhoz.
(4)A tagállamok a Frontex, az eu-LISA és a Bizottság rendelkezésére bocsátják az e cikkben említett éves jelentések és értékelések elkészítéséhez szükséges információkat.
(5)Az (EU) 2022/922 tanácsi rendelettel 40 29 összhangban értékelések végezhetők.
38. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
[…] […]
PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3
1.3.Célkitűzés(ek)3
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3
1.3.4.Teljesítménymutatók4
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása5
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével5
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.5
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága6
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel7
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is7
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama8
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)8
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK10
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések10
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)10
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása10
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk11
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)11
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések12
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA13
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)13
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása15
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása15
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok15
3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása20
3.2.2.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok20
3.2.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek20
3.2.3.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott20
3.2.4.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése22
3.2.5.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség22
3.2.6.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása23
3.2.7.Becsült humánerőforrás- és előirányzat-szükséglet decentralizált ügynökségnél23
3.3.Becsült bevételi hatás26
4.Digitális vetületek27
4.1.Digitális vonatkozású követelmények27
4.2.Adatok30
4.3.Digitális megoldások33
4.4.Interoperabilitási értékelés41
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések45
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálásáról, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
1.2.Az érintett szakpolitikai terület
Belügy
1.3.Célkitűzés(ek)
1.3.1.Általános célkitűzések
A visszaküldési rendeletben meghatározott visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési szabályok végrehajtásának támogatása, valamint a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásához való hozzájárulás. E két célkitűzés elérése hozzá fog járulni a schengeni térség megfelelő működéséhez és a közös európai menekültügyi rendszer fenntarthatóságához.
1.3.2.Egyedi célkitűzések
1. egyedi célkitűzés: az ugyanazon tagállamon belüli illetékes hatóságok közötti, a tagállamok közötti, a tagállamok és a Frontex közötti, valamint a tagállamok vagy a Frontex és harmadik országok közötti adatmegosztás adatvédelmi szabályokkal összhangban való fokozása annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok lebonyolításához és nyomon követéséhez szükséges információk.
2. egyedi célkitűzés: A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok digitalizálásának előmozdítása és a meglévő informatikai rendszerek korlátozott funkcióinak kijavítása annak biztosítása érdekében, hogy a folyamatok és a jelentéstételi követelmények mindinkább digitalizáltak és automatizáltak, illetve egyszerűbbek legyenek.
3. egyedi célkitűzés: A pontosabb és megbízhatóbb statisztikák automatizált összeállításának lehetővé tétele és az adatgyűjtés időkeretének lerövidítése a tényeken alapuló szakpolitikai munka és döntéshozatal jobb támogatása érdekében.
1.3.3.Várható eredmények és hatások
A tagállamok kifejlesztik, fenntartják és működtetik nemzeti visszaküldési ügyviteli eszközeiket (nemzeti RECAMAS).
A Frontex fenntartja és frissíti a RECAMAS modellt, és az eu-LISA-val együttműködve kifejleszti a Frontex RECAMAS rendszert, amelyet az arra hajlandó tagállamok elfogadhatnak és testreszabhatnak. A Frontex eseti alapon, azonnal használható informatikai megoldásokat is ki fog dolgozni (pl. RECAP, a harmadik országbeli állampolgárok és a migrációs hatóságok közötti kommunikációt lehetővé tevő alkalmazás), amelyek integrálhatók a nemzeti RECAMAS rendszerekbe. A Frontex az eu-LISA-val együttműködve kifejleszti és fenntartja az uniós integrált visszafogadási (iRCMS) és visszailleszkedési (RIAT) ügyviteli rendszert, amelyet integrálni kell a nemzeti RECAMAS rendszerbe.
Az eu-LISA kommunikációs portált fog kifejleszteni, amely lehetővé teszi a visszaküldési hatóságok számára, hogy megosszák azokat az információkat, amelyek nem oszthatók meg a meglévő vagy jövőbeli uniós információs rendszereken keresztül.
A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési eljárások ügyvitelének digitalizálásával a kezdeményezés felgyorsítja, egyszerűsíti és észszerűsíti a folyamatokat, növeli azok átláthatóságát, valamint csökkenti az illetékes nemzeti hatóságok és a Frontex munkaterhét.
1.3.4.Teljesítménymutatók
1. egyedi célkitűzés:
–a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyekre vonatkozó, a tagállamok által kért és a visszaküldési rendeletben meghatározott alkalmazandó határidőkön belül más tagállamok rendelkezésére bocsátott adatkészletek száma,
–az iRCMS rendszeren keresztül feldolgozott visszafogadási kérelmek száma.
2. egyedi célkitűzés:
–a meglévő nemzeti RECAMAS rendszerek száma,
–a Frontex RECAMAS rendszert vagy annak egyes részeit használó tagállamok száma,
–az iRCMS és a RIAT rendszert integráló nemzeti RECAMAS rendszerek száma,
–az európai keresőportállal (ESP), a jelentések és statisztikák központi adattárával (CRRS) és a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS) összekapcsolt nemzeti RECAMAS rendszerek száma,
–a kommunikációs portállal összekapcsolt nemzeti RECAMAS rendszerek száma,
–egyszerűsített vagy automatizált részfolyamatok száma,
–a visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési ügyek feldolgozásának átlagos időtartama,
–az új eljárásokkal és informatikai rendszerekkel kapcsolatban képzésben részesült személyzet létszáma.
3. egyedi célkitűzés:
–az automatikusan létrehozott (visszaküldési rendelet szerinti) statisztikai adatkészletek száma,
–a visszaküldési rendeletben meghatározott alkalmazandó határidőkön belül rendelkezésre bocsátott (visszaküldési rendelet szerinti) statisztikai adatkészletek száma.
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:
☑ új intézkedés
¨ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 41
¨ meglévő intézkedés meghosszabbítása
¨ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükségletek a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
A rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül az összes rendszert (nemzeti RECAMAS, Frontex RECAMAS, iRCMS, RIAT és kommunikációs portál) ki kell fejleszteni a következő indikatív ütemtervvel összhangban:
– 2028. harmadik negyedév: a rendelet hatálybalépése,
– 2028. harmadik/negyedik negyedév: az informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó irányítási keret létrehozása,
– 2028. harmadik negyedév – 2030. első negyedév: kezdeti szakasz, ideértve a munkaerő-felvételt is,
– 2030. első–második negyedév: beszerzési szakasz,
– 2030. második negyedév – 2032. első negyedév: fejlesztési szakasz,
– 2032. első–második negyedév: tesztelési szakasz,
– 2032. második–harmadik negyedév: fokozatos bevezetési szakasz és a működés fokozatos megkezdése.
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes)
Az azonosított problémák nemzeti szinten nem oldhatók meg hatékonyan. A jelenlegi digitális környezet széttagoltságának nagyságrendjére tekintettel, uniós koordináció és megfelelő uniós jogi keret nélkül a tagállamok továbbra is elszigetelt rendszereket fognak fejleszteni, ami hatékonysági problémákhoz, egyenlőtlen digitalizációhoz és magasabb költségekhez vezet. A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok elégtelen digitális kezelése akadályozza a közös visszaküldési szabályok jövőbeli végrehajtását, ami az optimálistól elmaradó mértékű visszaküldésekhez vezetne. Ez a migrációs és menekültügyi paktum szabályainak megfelelő működésére is kihatna, valamint a schengeni térségre is hatással lenne.
A releváns informatikai rendszerek tagállamok közötti (többek között az uniós információs rendszerek segítségével történő) összekapcsolásának, a következetes adatcserének és a működés tagállamokon belüli hatékonyságnak biztosításához elengedhetetlen az uniós szintű beavatkozás. Kizárólag egy uniós szinten összehangolt megközelítéssel kezelhetők koherens módon azok a határokon átnyúló összetett problémák, amelyekkel a tagállamok – például az egymás közötti elégtelen adatmegosztás tekintetében – jelenleg szembesülnek.
A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)
A kezdeményezés uniós hozzáadott értéket fog teremteni, mivel egy uniós kezdeményezés uniós szintű közös keretet hozhat létre, amely várhatóan javítja az adatmegosztást, felgyorsítja az eljárásokat, csökkenti az igazgatási terheket és lehetővé teszi a részletesebb statisztikák előállítását. Ezt a tagállamok egyénileg eljárva nem tudják ugyanilyen módon elérni. A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési folyamatok uniós szintű digitalizálásának harmonizált megközelítése javítani fogja a visszaküldési rendszer általános hatékonyságát, és összhangban lesz a migrációs és menekültügyi paktum tágabb célkitűzéseivel. Végső soron a következetes digitalizációs erőfeszítések támogatni fogják a schengeni térség megfelelő működését és a közös európai menekültügyi rendszer fenntarthatóságát.
Az egységes digitális keret meg fogja erősíteni az EU pozícióját a harmadik országokkal folytatott tárgyalások és interakciók során, és javítani fogja az egységes eljárásokat előíró 24 uniós visszafogadási eszköz végrehajtását. Hozzájárulna a harmadik országokon belüli észszerűbb megközelítéshez és következetes elvárásokhoz, és valamennyi tagállam számára előnyös lenne.
Az uniós szintű erőfeszítések méretgazdaságosságot eredményeznek azáltal, hogy csökkentik az átlagköltségeket, elkerülik az elszigetelt rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó párhuzamos erőfeszítéseket, és támogatják a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt, többek között az adatok és statisztikák megbízhatóságának növelése révén. Az erőforrások és a szakértelem összevonásával az EU szilárdabb és méretezhetőbb megoldásokat kínálhat, mint az egyénileg eljáró tagállamok.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A visszaküldést illetően a Frontex – annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat visszaküldési ügyviteli eszközeik javításában és a minimális szintű hatékonyság biztosításában – megbízatásával (más néven: az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet) összhangban visszaküldési ügyviteli modellt (a továbbiakban: RECAMAS modell) dolgozott ki. A RECAMAS modell olyan sablon (azaz dokumentum, nem pedig informatikai rendszer), amely alapot biztosít a tagállamok számára saját ügyviteli rendszereik hasonló módon történő kiépítéséhez és létrehozásához, lehetővé téve az érintett tagállami hatóságok közötti megerősített együttműködést, ugyanakkor javítva az adatgyűjtést. Az uniós visszaküldési koordinátor operatív stratégiájának és a migrációs és menekültügyi paktumra vonatkozó közös végrehajtási tervnek a keretében 2024–2025-ben valamennyi tagállamnak meg kellett volna kezdenie a RECAMAS modellen alapuló nemzeti rendszer kifejlesztését és végrehajtását. Eddig 26 uniós tagállam rendelkezik olyan visszaküldési ügyviteli eszközzel, amely bizonyos mértékben igazodik a RECAMAS modellhez, de közülük csak 12 üzemeltet teljes mértékben a RECAMAS modellen alapuló rendszert.
Ami a visszafogadást illeti, annak érdekében, hogy a tagállamok és a harmadik országok hatékony, digitális és szabványosított módon folytathassák le a visszafogadási eljárásokat, a Bizottság támogatta a visszafogadási ügyviteli rendszerek fejlesztését és üzemeltetését, bár e rendszerek használatát uniós szinten nem szabályozzák külön szabályok. A rendszerek fizikailag harmadik országokban találhatók és harmadik országok tulajdonában vannak, és folyamatos karbantartási költségeket igényelnek. Jelenleg mindössze hat visszafogadási ügyviteli rendszer működik: Örményország, Banglades, Grúzia, Pakisztán, Srí Lanka és Ukrajna vonatkozásában. A hat visszafogadási ügyviteli rendszer lehetővé teszi a visszafogadási kérelmek harmadik országhoz történő benyújtását, valamint az állampolgárság ellenőrzésével és megerősítésével, az úti okmányok kiállításával és a visszaküldési műveletekkel kapcsolatos munkafolyamatok nyomon követését. Ezek külön rendszerek, amelyek mindegyike esetében eltérő bejelentkezési eljárásra van szükség, és amelyek nem teszik lehetővé az információk tagállami és uniós rendszerekből való közvetlen feltöltését. A Bizottság vezető szerepet játszik annak elősegítésében, hogy az arra hajlandó tagállamok kapcsolódjanak a meglévő visszafogadási ügyviteli rendszerekhez, és pénzügyileg hozzájárul azok megfelelő műszaki karbantartásához és üzemeltetéséhez.
Ami a visszailleszkedést illeti, a tagállamok visszatérési tanácsadói és a visszailleszkedést végrehajtó harmadik országbeli partnerek közötti, visszailleszkedési ügyekkel kapcsolatos kommunikáció biztosítása érdekében a Bizottság kifejlesztette a visszailleszkedési támogatást elősegítő eszközt (a továbbiakban: RIAT). A RIAT az Európai Migrációs Hálózat 2008-ban létrehozott információcsere-rendszerének (EMN IES) részét képezi. A kommunikáció mellett a RIAT rendszert a különböző visszailleszkedési programok – többek között a Frontex saját uniós visszailleszkedési programja – keretében az ügyek pénzügyi és adminisztratív kezelésére, valamint adatgyűjtésre is használják. Jelenleg valamennyi uniós tagállam, Svájc, Norvégia és Izland, valamint néhány visszailleszkedéssel foglalkozó partner kapcsolódik a RIAT rendszerhez.
A meglévő informatikai rendszerek rendelkezésre állása, használata és funkciói tagállamonként igen eltérőek. A meglévő visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési informatikai rendszereket különböző szereplők egymástól függetlenül fejlesztették ki uniós és nemzeti szinten egyaránt. A jelenlegi jogi kereteken és működési struktúrán belül korlátozottak a továbbfejlesztési és adatmegosztási lehetőségek. Ez széttagolt és nem hatékony digitális környezetet eredményez.
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel
A migrációs és menekültügyi paktum kifejezetten a gyors és hatékony migrációs eljárásokat lehetővé tevő tényezőként határozza meg a digitalizációt. A digitális rendszerek elengedhetetlenek az operatív együttműködés javításához, a megbízható adatgyűjtés biztosításához, az igazgatási terhek csökkentéséhez, valamint az uniós migrációs szabályok nyomon követésének és végrehajtásának megerősítéséhez. Ez a célkitűzés összhangban van azzal a szélesebb körű uniós szakpolitikai törekvéssel, hogy olyan európai digitális megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek az alapvető jogok védelme és az adatvédelem garantálása mellett egyszerűsítik az eljárásokat.
Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatása (2024–2029), a Bizottság 2025. és 2026. évi munkaprogramja – amelyek kifejezetten úgy mutatják be a kezdeményezést, mint amely erőteljes egyszerűsítési dimenzióval3 rendelkezik –, valamint az európai menekültügyi és migrációkezelési stratégia4 hangsúlyozta, hogy digitalizálni kell a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitelt. A visszaküldési rendelet az adatvédelmi szabályokkal összhangban olyan közös uniós visszaküldési rendszert hozott létre, amely lehetővé teszi az adatok fokozott megosztását és továbbítását.
Az uniós és tagállami szinten szükséges beruházások a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kapcsán megtárgyalt összegek részét képezhetik.
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
A kezdeményezés új informatikai rendszerek létrehozását vonja maga után, amelyekkel a Frontexet és az eu-LISA-t bízzák meg.
A Frontex informatikai referenciaimplementációt dolgoz ki és tart fenn a visszaküldési ügyviteli eszközhöz (Frontex RECAMAS), az uniós integrált visszafogadási ügyviteli rendszerhez (iRCMS), valamint az uniós visszailleszkedési ügyviteli rendszerhez (RIAT).
Az eu-LISA kommunikációs csatornát fog kialakítani, kifejleszteni és fenntartani a migrációs hatóságok között (kommunikációs portál).
E célkitűzések eléréséhez ki kell bővíteni a Frontex és az eu-LISA megbízatását, mivel a meglévők nem terjednek ki ezekre az új feladatokra. Ezért további pénzügyi és emberi erőforrásokra van szükség ahhoz, hogy mindkét ügynökség el tudja látni az új feladatait.
A programirányítási tanács és tanácsadó csoport támogatni fogja az új informatikai rendszerek kifejlesztését és további fejlesztéseit. A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság mindkét szervezetben részt vesz. Az ülésekre rendszeresen, évente legalább hat alkalommal kerül sor a fejlesztési szakaszban. Általánosabban fogalmazva, a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságnak nyomon kell majd követnie a jövőbeli rendelet kidolgozását, végrehajtását és általános betartását. Ennek megfelelően új személyzetre van szükség ahhoz, hogy a Bizottság el tudja látni az új feladatait.
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama
¨ határozott időtartam
–¨ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
–¨ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében
☑ határozatlan időtartam
–végrehajtás 2028-tól 2034-ig tartó beindítási időszakkal,
–azt követően: rendes ütemű végrehajtás
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 42
¨ Közvetlen irányítás a Bizottság által
–¨ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–¨ végrehajtó ügynökségen keresztül
¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal
☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
–¨ az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap
–☑ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
–¨ közjogi szervek
–¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek
–¨ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek
–¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek
–¨ valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.
Megjegyzések
Közvetett irányítás esetében – a végrehajtás két decentralizált ügynökségen (Frontex, eu-LISA) keresztül valósul meg.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy biztosított legyen a javasolt intézkedések működésének nyomon követése és a fő szakpolitikai célkitűzések fényében történő értékelése. A Bizottság az összes nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál működésbe lépésétől számított öt év elteltével, majd ötévente értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, amelyben értékeli a rendelet végrehajtását és annak hozzáadott értékét. A jelentés a releváns alapvető jogokra gyakorolt bármely közvetlen vagy közvetett hatásról is beszámol. Megvizsgálja a célkitűzések tekintetében elért eredményeket, valamint az alapul szolgáló indokok folytatólagos helytállóságát és a jövőbeli alternatívákra gyakorolt esetleges hatásokat.
A Frontex éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak a Frontex RECAMAS, a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer fejlesztéséről és tevékenységeiről, így többek között azok technikai működéséről és biztonságosságáról is.
Az eu-LISA éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak a kommunikációs portál fejlesztéséről és tevékenységeiről, így többek között annak technikai működéséről és biztonságosságáról is.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszereknek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmusoknak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása
E javaslat egy részét az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen keresztül és az eu-LISA költségvetésére támaszkodva, közvetett irányítás keretében hajtják végre.
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA költségvetését a hatékony és eredményes belső kontrollal összhangban kell végrehajtani. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA ezért köteles az ellenőrzési láncban részt vevő megfelelő szereplők által koordinált, megfelelő ellenőrzési stratégiát alkalmazni. Ami az utólagos ellenőrzéseket illeti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre és az eu-LISA-ra mint decentralizált ügynökségekre különösen a következők vonatkoznak:
–a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által végzett belső kontroll,
–az Európai Számvevőszék éves jelentései az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozat kiadása mellett,
–az Európai Parlament által adott éves mentesítés,
–az OLAF által különösen annak biztosítása érdekében végzett esetleges vizsgálatok, hogy az ügynökségek számára elkülönített forrásokat megfelelően használják fel.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA partnereként a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság megvalósítja a decentralizált ügynökségekre vonatkozó ellenőrzési stratégiáját, és így éves tevékenységi jelentése keretében biztosítja a megbízható jelentéstételt. Jóllehet a decentralizált ügynökségek teljes mértékben felelősek költségvetésük végrehajtásáért, az uniós költségvetési hatóságok által megállapított éves hozzájárulások rendszeres kifizetéséért a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság felel.
Végezetül az európai ombudsman az ellenőrzés és az elszámoltathatóság további szintjét biztosítja.
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA által végrehajtott költségvetéshez külön belső ellenőrzési keretrendszerre van szükség, amely az Európai Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerén alapul. Az egységes programozási dokumentumnak a belső kontrollrendszerekről, míg az összevontéves tevékenységi jelentésnek (CAAR) a belső kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről kell tájékoztatást nyújtania, a kockázatértékelés tekintetében is.
Ezen túlmenően az európai adatvédelmi biztos, valamint a Frontex és az eu-LISA adatvédelmi tisztviselője felügyeli a személyes adatok Frontex és eu-LISA általi kezelését.
Végezetül a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA partnereként éves kockázatkezelési eljárást folytat az ügynökségek műveleteihez kapcsolódó potenciális magas kockázatok azonosítása és értékelése céljából. A kritikusnak tekintett kockázatokról évente jelentés készül a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság kockázatkezelési tervének keretében, a kockázatok enyhítésére irányuló intézkedéseket tartalmazó cselekvési terv kíséretében.
Operatív szinten az azonosított fő kockázat az új informatikai rendszerek időben történő kifejlesztéséhez szükséges pénzügyi és emberi erőforrás hiánya.
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA esetében a „kontrollköltségek/a kezelt kapcsolódó források értéke” arányról a Bizottság számol be. A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság 2024. évi éves tevékenységi jelentése szerint a közvetett irányítású megbízott szervezetek és a decentralizált ügynökségek, így az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség esetében ez az arány 0,11 %.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések
A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság a csalás elleni stratégiáját továbbra is a Bizottság csalás elleni stratégiájával összhangban alkalmazza többek között annak biztosítása érdekében, hogy a belső csalás megelőzését célzó kontrolljai teljes mértékben összhangban legyenek a Bizottság csalás elleni stratégiájával, és a csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítése a csalás kockázatát magában hordozó területek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre irányuljon.
A közvetett irányítás esetében a csalás, a korrupció és az egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csalás elleni küzdelemre vonatkozó különös rendelkezései és az eu-LISA alapító rendeletei határozzák meg. Ezek értelmében a két decentralizált ügynökségnek többek között csalás elleni stratégiát kell elfogadnia.
Emellett a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság az OLAF által rendelkezésre bocsátott módszertan alapján saját csalás elleni stratégiát dolgozott ki és hajt végre. A decentralizált ügynökségek, köztük az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a stratégia hatálya alá tartoznak.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028–2034-es MFF-ről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)
·Meglévő költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. 43 |
EFTA-országoktól 44 |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 45 |
más harmadik országoktól 46 |
egyéb címzett bevétel |
|
|
1 |
[XX.YY.YY.YY] (Frontex) |
Nem differenciált előirányzatok |
NEM |
NEM |
IGEN |
IGEN |
|
1 |
[XX.YY.YY.YY] (eu-LISA) |
diff. |
NEM |
NEM |
IGEN |
IGEN |
·Létrehozandó új költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. |
EFTA-országoktól |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
1 |
Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, mezőgazdaság, vidékfejlesztés és tengeri térségek, jólét és biztonság |
Decentralizált ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulás
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
FRONTEX |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
Költségvetési sor: <…….> / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás |
44,130 |
18,023 |
18,134 |
18,244 |
18,768 |
19,309 |
19,447 |
156,054 |
A következő többéves pénzügyi keretben az ügynökség számára elkülönítendő előirányzatok összege indikatív, és a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodástól függ. Az e javaslat által kijelölt feladatok állandó jellege miatt ezt az összeget be kell építeni az ügynökség támogatásába, és adott esetben a többéves pénzügyi keret ugyanazon fejezete alá tartozó vonatkozó programkeret egyenértékű csökkentésével kell kompenzálni. Amennyiben kompenzációs csökkentésre van szükség, előfordulhat, hogy az éves költségvetési eljárás keretében felül kell vizsgálni az ügynökség számára elkülönített forrásokat.
|
eu-LISA |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
Költségvetési sor: <…….> / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás |
14,120 |
8,113 |
8,196 |
8,280 |
8,615 |
8,960 |
9,059 |
65,343 |
A következő többéves pénzügyi keretben az ügynökség számára elkülönítendő előirányzatok összege indikatív, és a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodástól függ. Az e javaslat által kijelölt feladatok állandó jellege miatt ezt az összeget be kell építeni az ügynökség támogatásába, és adott esetben a többéves pénzügyi keret ugyanazon fejezete alá tartozó vonatkozó programkeret egyenértékű csökkentésével kell kompenzálni. Amennyiben kompenzációs csökkentésre van szükség, előfordulhat, hogy az éves költségvetési eljárás keretében felül kell vizsgálni az ügynökség számára elkülönített forrásokat.
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
58,250 |
26,136 |
26,330 |
26,524 |
27,382 |
28,269 |
28,506 |
221,397 |
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
58,250 |
26,136 |
26,330 |
26,524 |
27,382 |
28,269 |
28,506 |
221,397 |
|
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
|
Az 1. FEJEZETHEZ tartozó
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
58,250 |
26,136 |
26,330 |
26,524 |
27,382 |
28,269 |
28,506 |
221,397 |
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
58,250 |
26,136 |
26,330 |
26,524 |
27,382 |
28,269 |
28,506 |
221,397 |
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
58,250 |
26,136 |
26,330 |
26,524 |
27,382 |
28,269 |
28,506 |
221,397 |
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
58,250 |
26,136 |
26,330 |
26,524 |
27,382 |
28,269 |
28,506 |
221,397 |
|
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
6 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
|
Az 1–3. FEJEZETHEZ tartozó
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
58,250 |
26,136 |
26,330 |
26,524 |
27,382 |
28,269 |
28,506 |
221,397 |
|
ÖSSZESEN
|
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
58,250 |
26,136 |
26,330 |
26,524 |
27,382 |
28,269 |
28,506 |
221,397 |
|
|
4 |
„Igazgatási kiadások” 47 |
|
DG HOME |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||
|
Ÿ Humánerőforrás |
0,388 |
0,388 |
0,388 |
0,388 |
0,388 |
0,388 |
0,388 |
2,716 |
|||
|
Ÿ Egyéb igazgatási kiadások |
0,048 |
0,048 |
0,048 |
0,048 |
0,048 |
0,048 |
0,048 |
0,336 |
|||
|
MIGRÁCIÓÜGYI ÉS UNIÓS BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
3,052 |
||
|
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
3,052 |
||
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
58,686 |
26,572 |
26,766 |
26,960 |
27,818 |
28,705 |
28,942 |
224,449 |
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
58,686 |
26,572 |
26,766 |
26,960 |
27,818 |
28,705 |
28,942 |
224,449 |
A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028–2034-es MFF-ről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.
3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.2.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
4. FEJEZET |
||||||||
|
Humánerőforrás |
0,388 |
0,388 |
0,388 |
0,388 |
0,388 |
0,388 |
0,388 |
2,716 |
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,048 |
0,048 |
0,048 |
0,048 |
0,048 |
0,048 |
0,048 |
0,336 |
|
4. FEJEZETI részösszeg |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
3,052 |
|
4. FEJEZETEN kívül |
||||||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
ÖSSZESEN |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
0,436 |
3,052 |
A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés igazgatásához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028–2034-es MFF-ről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.
3.2.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
3.2.3.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 48
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
|
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(Közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(Közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
• Külső munkatársak (FTE-ben) |
||||||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor |
– a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
[XX.01.YY.YY] |
– az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
(CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028–2034-es MFF-ről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.
Figyelembe véve a 4. fejezet általánosságban véve nehéz helyzetét, mind a személyzet, mind az előirányzatok szintje tekintetében, a humánerőforrás-igényeknek a főigazgatósághoz tartozó, már az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságon vagy a Bizottság más szolgálatain belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni.
A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (FTE-ben):
|
A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő |
Kivételes esetben további személyzet* |
|||
|
A 4. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó |
A BA sorból finanszírozandó |
Díjakból finanszírozandó |
||
|
Létszámtervi álláshelyek |
2 AD álláshely |
N/A |
||
|
Külső munkatársak (CA, SNE, INT) |
||||
A következők által elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
A Bizottság új feladatokat kap: ·A jövőbeli rendelet kidolgozásának, végrehajtásának és általános betartásának nyomon követése. ·Felkészülés az új informatikai rendszerek kifejlesztését és további fejlesztéseit támogató programirányítási tanács és tanácsadó csoport üléseire, és az azokon való részvétel. Az ülésekre rendszeresen, évente legalább hat alkalommal kerül sor a több évig tartó fejlesztési szakaszban. |
|
Külső munkatársak |
N/A |
3.2.4.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése
NEM ALKALMAZHATÓ
Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.
Kivételes esetben a 4. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.
Az 1–3. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.
|
Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
4. FEJEZET |
||||||||
|
Informatikai kiadások (szervezeti) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
4. FEJEZETI részösszeg |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
4. FEJEZETEN kívül |
||||||||
|
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
||||||||
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3.2.5.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A javaslat/kezdeményezés
–☑ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.
Frontex, eu-LISA – a 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni.
Igazgatási tételek – további költségvetési igények
–¨ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.
–¨ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.
3.2.6.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása
A javaslat/kezdeményezés
–☑ nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–¨ harmadik felek általi társfinanszírozást irányoz elő az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Összesen |
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2.7.Becsült humánerőforrás- és előirányzat-szükséglet decentralizált ügynökségnél
Személyzeti szükségletek (teljes munkaidős egyenértékben)
|
Ügynökség: FRONTEX |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat) |
28 |
28 |
28 |
28 |
32 |
32 |
32 |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat) |
|||||||
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen) |
28 |
28 |
28 |
28 |
32 |
32 |
32 |
|
Szerződéses alkalmazottak |
9 |
9 |
9 |
9 |
10 |
10 |
10 |
|
Kirendelt nemzeti szakértők |
|||||||
|
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen |
9 |
9 |
9 |
9 |
10 |
10 |
10 |
|
ÖSSZES alkalmazott |
37 |
37 |
37 |
37 |
42 |
42 |
42 |
|
|
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat) |
15 |
15 |
15 |
15 |
17 |
17 |
17 |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat) |
|||||||
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen) |
15 |
15 |
15 |
15 |
17 |
17 |
17 |
|
Szerződéses alkalmazottak |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
|
Kirendelt nemzeti szakértők |
|||||||
|
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
|
ÖSSZES alkalmazott |
20 |
20 |
20 |
20 |
22 |
22 |
22 |
Uniós költségvetési hozzájárulásból biztosított előirányzatok (adott esetben), millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Ügynökség: FRONTEX |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
1. cím: Személyzeti kiadások |
2,730 |
5,570 |
5,681 |
5,795 |
6,319 |
6,861 |
6,999 |
39,954 |
|
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások |
3,320 |
1,029 |
1,029 |
1,028 |
1,028 |
1,028 |
1,028 |
9,490 |
|
3. cím: Operatív kiadások |
38,080 |
11,424 |
11,424 |
11,421 |
11,421 |
11,420 |
11,420 |
106,610 |
|
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN |
44,130 |
18,023 |
18,134 |
18,244 |
18,768 |
19,309 |
19,447 |
156,054 |
Ami 2028-at illeti, a munkaerő-felvételre várhatóan júliusban kerül sor; ezért csak az átlagköltség 50 %-át kell figyelembe venni. 2032-ben a további személyzet tekintetében is ugyanezt a megközelítést alkalmazzák. A személyzeti költségeket Lengyelország (Frontex) esetében a jelenlegi 82,3 %-os, Strasbourg (eu-LISA) esetében pedig 113,60 %-os korrekciós együtthatóval igazítják ki.
Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Ügynökség: eu-LISA |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
1. cím: Személyzeti kiadások |
2,030 |
4,141 |
4,224 |
4,308 |
4,643 |
4,989 |
5,088 |
29,423 |
|
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások |
3,000 |
0,922 |
0,922 |
0,922 |
0,922 |
0,921 |
0,921 |
8,530 |
|
3. cím: Operatív kiadások |
9,090 |
3,050 |
3,050 |
3,050 |
3,050 |
3,050 |
3,050 |
27,390 |
|
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN |
14,120 |
8,113 |
8,196 |
8,280 |
8,615 |
8,960 |
9,059 |
65,343 |
A javaslattal/kezdeményezéssel összefüggésben egy decentralizált ügynökségnél jelentkező humánerőforrás- és előirányzat-szükségletek áttekintése/összefoglalása (millió EUR-ban)
|
Ügynökség: FRONTEX |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST) |
28 |
28 |
28 |
28 |
32 |
32 |
32 |
– |
|
Szerződéses alkalmazottak |
9 |
9 |
9 |
9 |
10 |
10 |
10 |
– |
|
Kirendelt nemzeti szakértők |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
- |
|
ÖSSZES alkalmazott |
37 |
37 |
37 |
37 |
42 |
42 |
42 |
– |
|
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok |
44,130 |
18,023 |
18,134 |
18,244 |
18,768 |
19,309 |
19,447 |
156,054 |
|
Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Társfinanszírozott előirányzatok (adott esetben) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
44,130 |
18,023 |
18,134 |
18,244 |
18,768 |
19,309 |
19,447 |
156,054 |
|
Ügynökség: eu-LISA |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST) |
15 |
15 |
15 |
15 |
17 |
17 |
17 |
– |
|
Szerződéses alkalmazottak |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
– |
|
Kirendelt nemzeti szakértők |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
- |
|
ÖSSZES alkalmazott |
20 |
20 |
20 |
20 |
22 |
22 |
22 |
– |
|
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok |
14,120 |
8,113 |
8,196 |
8,280 |
8,615 |
8,960 |
9,059 |
65,343 |
|
Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Társfinanszírozott előirányzatok (adott esetben) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
14,120 |
8,113 |
8,196 |
8,280 |
8,615 |
8,960 |
9,059 |
65,343 |
3.3. Becsült bevételi hatás
–☑ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:
–¨ a saját forrásokra
–¨ az egyéb bevételekre
–¨ adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési sor: |
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok |
A javaslat/kezdeményezés hatása 49 |
||||||
|
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
||
|
… jogcímcsoport |
||||||||
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.
N/A
Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).
N/A
4.Digitális vetületek
4.1.Digitális vonatkozású követelmények
|
Hivatkozás a követelményre |
A követelmény összefoglaló leírása |
A követelmény által érintett érdekelt felek |
Fő folyamatok |
Kategóriák |
|
3. cikk, 27. cikk (Műszaki architektúra) |
Az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével (nemzeti RECAMAS), visszafogadásával (iRCMS) és visszailleszkedésével (RIAT) kapcsolatos három digitális ügyviteli rendszer létrehozása, ideértve az e rendszereket összekötő kommunikációs csatornát (kommunikációs portál) is |
Illetékes tagállami hatóságok Uniós ügynökségek (Frontex, eu-LISA) Harmadik országbeli illetékes hatóságok (az iRCMS esetében) A visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik felek (a RIAT esetében) |
Digitális rendszerek létrehozása |
Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
5. cikk (Uniós információs rendszerek) |
A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszert használó illetékes hatóságok az európai keresőportált használják az uniós információs rendszerekhez való hozzáférés céljából |
Illetékes tagállami hatóságok |
Adatkezelés |
Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
6. cikk (Kapcsolódás más releváns nemzeti informatikai rendszerekhez) |
Minden nemzeti RECAMAS rendszernek lehetővé kell tennie a más releváns nemzeti informatikai rendszerekkel való összeköttetést |
Illetékes tagállami hatóságok |
Adatkezelés |
Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
7–9. cikk (ügyviteli rendszerek) |
7. cikk: Az adatok nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT rendszerben való rögzítése 8. cikk: A rögzített adatok lekérdezése 9. cikk: A rögzített adatok helyesbítése és törlése |
Illetékes tagállami hatóságok Frontex |
Adatkezelés |
Digitális megoldás Adatok Digitális közszolgáltatás |
|
10–14. cikk (ügyviteli rendszerek) |
Lényeges működési jellemzők: i. a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer közös jellemzői (10. cikk); ii. a nemzeti RECAMAS jellemzői (11. cikk); iii. az iRCMS jellemzői (12. cikk); iv. a RIAT jellemzői (13. cikk); v. a kommunikációs portál jellemzői (14. cikk). |
Illetékes tagállami hatóságok Uniós ügynökségek (Frontex, eu-LISA) |
Adatkezelés |
Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
15–17. cikk (Kifejlesztés, üzemeltetés és feladatok) |
A következőkre vonatkozó szervezeti intézkedések: Kifejlesztés és technikai fejlesztések (15. cikk) Programirányítási tanács (16. cikk) Üzemeltetési igazgatás (17. cikk) |
Illetékes tagállami hatóságok Uniós ügynökségek (Frontex, eu-LISA) Bizottság |
Digitális rendszerek létrehozása |
Digitális közszolgáltatás |
|
18. cikk (Adatbiztonság), 19. cikk (Naplózás), 20. cikk (A tárolt adatok megőrzésének időtartama) |
Az iRCMS, a RIAT és a nemzeti RECAMAS rendszer biztonságának biztosítását szolgáló intézkedések Az összes adatkezelési művelet naplózásával kapcsolatos intézkedések, valamint a tárolt adatok megőrzésének időtartama |
Illetékes tagállami hatóságok Uniós ügynökségek (Frontex, eu-LISA) |
Digitális rendszerek létrehozása |
Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
22. cikk (Statisztikák), 29. és 30. cikk (az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet módosítása) |
A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési statisztikák előállításának automatizálása |
Illetékes tagállami hatóságok eu-LISA |
Adatkezelés |
Adatok Digitális közszolgáltatás |
|
28. cikk (Az (EU) 2018/1860 rendelet módosítása) |
Annak lehetővé tétele, hogy a Schengeni Információs Rendszerből származó, a visszaküldés, a visszafogadás és a visszailleszkedés szempontjából releváns adatokat megőrizzék a nemzeti rendszerekben |
Illetékes tagállami hatóságok eu-LISA |
Adatkezelés |
Adatok Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
32. cikk (Értesítések) |
Értesítésekhez kapcsolódó adatáramlások |
Illetékes tagállami hatóságok Uniós ügynökségek (Frontex, eu-LISA) Bizottság |
Adatkezelés |
Adatok |
|
33. cikk (A működés megkezdése) |
A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer és a kommunikációs portál működésének megkezdésével kapcsolatos szervezeti intézkedések |
Illetékes tagállami hatóságok Uniós ügynökségek (Frontex, eu-LISA) Bizottság |
Digitális rendszerek létrehozása |
Digitális közszolgáltatás |
|
36. cikk (Kapcsolattartó pont) |
Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot a kijelölt hatóság nevéről (vagy a kijelölést érintő bármely változásról). |
Illetékes tagállami hatóságok Bizottság |
Adatkezelés |
Adatok |
|
37. cikk (Nyomon követés és értékelés) |
A Frontex RECAMAS, a nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál kifejlesztésének és tevékenységeinek nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos adatáramlások |
Illetékes tagállami hatóságok Uniós ügynökségek (Frontex, eu-LISA) Bizottság |
Adatkezelés |
Adatok |
4.2.Adatok
|
Adattípus |
Hivatkozás a követelmény(ek)re |
Standard és/vagy előírás (ha van) |
|
A visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitelhez szükséges adatok |
A 7. cikke (1) bekezdése, amely a visszaküldési rendelet 36. cikkének (6) bekezdésére hivatkozik. |
N/A |
|
A visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos statisztikai adatok |
22. cikk |
N/A |
|
A Schengeni Információs Rendszerből származó, a visszaküldés, a visszafogadás és a visszailleszkedés szempontjából releváns adatok |
28. cikk |
N/A |
|
Értesítésekhez kapcsolódó adatáramlások |
32. cikk |
N/A |
|
Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot a kijelölt hatóság nevéről (vagy a kijelölést érintő bármely változásról). |
36. cikk |
N/A |
|
A Frontex RECAMAS, a nemzeti RECAMAS, az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál kifejlesztésének és tevékenységeinek nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos adatáramlások |
37. cikk |
N/A |
Az európai adatstratégiának való megfelelés
Tekintettel a kezelt adatok típusára és arra, hogy ezen adatokat a visszaküldéshez, a visszafogadáshoz és a visszailleszkedéshez kapcsolódóan konkrét célokból fogják kezelni, a javasolt kezdeményezés igen csekély mértékben releváns az adatok valódi egységes piacának megvalósítására irányuló célkitűzés szempontjából, amely az európai adatstratégia alapvető célkitűzése.
Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés
Először is, a javasolt informatikai architektúra az uniós információs rendszerek (pl. Schengeni Információs Rendszer, Eurodac, határregisztrációs rendszer) használatára fog támaszkodni, amelyeket rendszeresen lekérdeznek majd az európai keresőportálon keresztül. Ezen uniós információs rendszereknek és az interoperabilitási keretnek köszönhetően csak egyszer tárolják az adatokat, amelyekhez az illetékes nemzeti hatóságok azonnal hozzáférhetnek.
Másodszor, azon adatok esetében, amelyek esetleg nem állnak rendelkezésre az uniós információs rendszereken belül, a kommunikációs portált fogják használni, amely hasznos és nélkülözhetetlen további technikai eszközt biztosít az adatok megosztásához anélkül, hogy az az uniós információs rendszerekkel párhuzamosan működne.
Harmadszor, a lényeges működési jellemzőkkel kapcsolatos egyik követelmény a három ügyviteli rendszer, azaz a nemzeti RECAMAS (visszaküldési), az iRCMS (visszafogadási) és a RIAT (visszailleszkedési) rendszer közötti automatikus adatlekérdezés lesz. Ez az egyszeri adatszolgáltatás elvével összhangban biztosítani fogja, hogy az illetékes hatóságoknak csak egyszer kelljen ugyanazokat az adatokat megadniuk.
Adatáramlások
|
Adattípus |
Hivatkozások a követelményekre |
Adatokat szolgáltató érdekelt fél |
Adatokat kapó érdekelt fél |
Az adatcsere kiváltó oka |
Gyakoriság (adott esetben) |
|
A visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitelhez szükséges adatok |
A 7. cikke (1) bekezdése, amely a visszaküldési rendelet 36. cikkének (6) bekezdésére hivatkozik. |
Illetékes tagállami hatóságok. Frontex (az ügy illetékes hatóság kérésére történő feldolgozása esetén) Harmadik országbeli illetékes hatóságok (a visszafogadási eljárás egy részében) A visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik felek (a visszailleszkedési eljárás egy részében) |
A tagállamok illetékes hatóságai Frontex (az ügy illetékes hatóság kérésére történő feldolgozása esetén) Harmadik országbeli illetékes hatóságok (a visszafogadási eljárás egy részében) A visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik felek (a visszailleszkedési eljárás egy részében) |
Visszaküldéssel, visszafogadással és visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyek kezelésének szükségessége |
N/A |
|
A visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos statisztikai adatok |
22. cikk |
A tagállamok illetékes hatóságai (adatszolgáltatás a CRRS részére) eu-LISA (statisztikák előállítása a CRRS-en keresztül) |
Illetékes tagállami hatóságok. Frontex eu-LISA. Bizottság |
A jelentéstételi követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettség |
A visszaküldési rendelet 46. cikkével összhangban évente, illetve a 862/2007/EK rendelet 7. cikke alapján negyedévente |
|
A Schengeni Információs Rendszerből származó, a visszaküldés, a visszafogadás és a visszailleszkedés szempontjából releváns adatok |
28. cikk |
A tagállamok illetékes hatóságai |
A tagállamok illetékes hatóságai |
Visszaküldéssel, visszafogadással és visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyek kezelésének szükségessége |
N/A |
4.3.Digitális megoldások
|
Digitális megoldás |
Hivatkozások a követelményekre |
Fő tervezett funkciók |
Illetékes szerv |
Hogyan biztosítják a hozzáférhetőséget? |
Hogyan veszik figyelembe az újrafelhasználhatóságot? |
MI-alapú technológiák használata (adott esetben) |
|
Nemzeti RECAMAS |
3. cikk (Műszaki architektúra) 6. cikk (Kapcsolódás más releváns nemzeti informatikai rendszerekhez) 7. cikk (Az adatok nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT rendszerben való rögzítése) 8. cikk (A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatok lekérdezése) 9. cikk (A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatok helyesbítése és törlése) 10. cikk (A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer közös lényeges működési jellemzői) 11. cikk (A nemzeti RECAMAS lényeges működési jellemzői) |
A RECAMAS modellen, a Frontex RECAMAS rendszeren vagy a kettő kombinációján kell alapulnia Minden nemzeti RECAMAS rendszernek lehetővé kell tennie más releváns nemzeti informatikai rendszerek összekapcsolását, valamint az adatok e rendszerekből és e rendszerekbe történő gyors, biztonságos és hatékony továbbítását Lehetővé teszi az illetékes hatóságok (és az illetékes hatóság beleegyezésével a Frontex) számára, hogy adatokat rögzítsenek Lehetővé teszi az illetékes adatrögzítő hatóságok számára az általuk rögzített adatokba való betekintést. Az illetékes adatrögzítő hatóság beleegyezése mellett lehetővé teszi a Frontex számára az adatokba való betekintést Lehetővé teszi, illetve előírja az illetékes adatrögzítő hatóságok és a Frontex számára, hogy adatok helyesbítsenek vagy töröljenek Olyan lényeges működési jellemzők kialakítása, amelyeknek mindhárom ügyviteli rendszernek meg kell felelnie (pl. egyetlen azonosító kiadása minden olyan harmadik országbeli állampolgár számára, akit illetően visszaküldéssel, visszafogadással és adott esetben visszailleszkedéssel kapcsolatos ügy indult). Olyan lényeges működési jellemzők kialakítása, amelyeknek valamennyi nemzeti RECAMAS rendszernek meg kell felelnie (pl. a kiutasítási határozatok előkészítéséhez, kiadásához és az azokról való értesítéshez nyújtott támogatás). |
Tagállamok |
N/A |
Az európai keresőportál használata lehetővé teszi az uniós információs rendszerekben tárolt információkhoz való hozzáférést. A rendszernek biztosítania kell a szükséges adatok nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT rendszer közötti automatikus lekérdezését. |
Adott esetben a rendszer funkcióinak az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban mesterségesintelligencia-rendszereket kell használniuk. |
|
iRCMS |
3. cikk (Műszaki architektúra) 10. cikk (A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer közös lényeges működési jellemzői) 12. cikk (Az iRCMS lényeges működési jellemzői) |
Uniós integrált visszafogadási ügyviteli rendszer Olyan lényeges működési jellemzők kialakítása, amelyeknek mindhárom ügyviteli rendszernek meg kell felelnie (pl. egyetlen azonosító kiadása minden olyan harmadik országbeli állampolgár számára, akit illetően visszaküldéssel, visszafogadással és adott esetben visszailleszkedéssel kapcsolatos ügy indult) Olyan lényeges működési jellemzők kialakítása, amelyeknek az iRCMS rendszernek meg kell felelnie (pl. a végrehajtható kiutasítási határozat kibocsátását követően a visszafogadási eljárás automatikus megindításának lehetősége) |
Frontex |
N/A |
Az európai keresőportál használata lehetővé teszi az uniós információs rendszerekben tárolt információkhoz való hozzáférést. A rendszernek biztosítania kell a szükséges adatok nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT rendszer közötti automatikus lekérdezését. |
Adott esetben a rendszer funkcióinak az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban mesterségesintelligencia-rendszereket kell használniuk. |
|
RIAT |
3. cikk (Műszaki architektúra) 10. cikk (A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer közös lényeges működési jellemzői) 13. cikk (A RIAT lényeges működési jellemzői) |
Uniós visszailleszkedési ügyviteli rendszer Olyan lényeges működési jellemzők kialakítása, amelyeknek mindhárom ügyviteli rendszernek meg kell felelnie (pl. egyetlen azonosító kiadása minden olyan harmadik országbeli állampolgár számára, akit illetően visszaküldéssel, visszafogadással és adott esetben visszailleszkedéssel kapcsolatos ügy indult). Olyan lényeges működési jellemzők kialakítása, amelyeknek a RIAT rendszernek meg kell felelnie (az illetékes hatóság számára lehetőség biztosítása arra, hogy egyedi esetekben kommunikáljon a visszailleszkedési támogatás tekintetében illetékes harmadik felekkel) |
Frontex |
N/A |
Az európai keresőportál használata lehetővé teszi az uniós információs rendszerekben tárolt információkhoz való hozzáférést. A rendszernek biztosítania kell a szükséges adatok nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT rendszer közötti automatikus lekérdezését. |
Adott esetben a rendszer funkcióinak az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban mesterségesintelligencia-rendszereket kell használniuk. |
|
Frontex RECAMAS |
3. cikk (Műszaki architektúra) 10. cikk (A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer közös lényeges működési jellemzői) 11. cikk (A nemzeti RECAMAS lényeges működési jellemzői) |
A visszaküldési ügyviteli eszköz referenciaimplementációja Olyan lényeges működési jellemzők kialakítása, amelyeknek mindhárom ügyviteli rendszernek meg kell felelnie (pl. egyetlen azonosító kiadása minden olyan harmadik országbeli állampolgár számára, akit illetően visszaküldéssel, visszafogadással és adott esetben visszailleszkedéssel kapcsolatos ügy indult). Olyan lényeges működési jellemzők kialakítása, amelyeknek valamennyi nemzeti RECAMAS rendszernek meg kell felelnie, és amelyeket a Frontex RECAMAS referenciaimplementációjának tartalmaznia kell |
Frontex |
N/A |
Ez a rendszer egy referenciaimplementáció, ezért nem tartalmaz adatokat |
Adott esetben a rendszer funkcióinak az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban mesterségesintelligencia-rendszereket kell használniuk. |
|
Kommunikációs portál |
3. cikk (Műszaki architektúra) 14. cikk (Kommunikációs portál) |
Az illetékes hatóságok közötti kommunikációs csatorna Olyan lényeges működési jellemzők kialakítása, amelyeknek a kommunikációs portálnak meg kell felelnie, valamint egyedüli kapcsolattartó pont létrehozása a kommunikációs portálon keresztül történő adatcsere koordinálása és megkönnyítése céljából |
eu-LISA |
N/A |
Ez a rendszer egy kommunikációs csatorna, ezért nem tárol adatokat. |
Adott esetben a rendszer funkcióinak az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban mesterségesintelligencia-rendszereket kell használniuk |
|
CRRS |
3. cikk (Műszaki architektúra) 22. cikk (Statisztikák) |
Jelentések és statisztikák központi adattára a statisztikák nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT rendszerből való előállításához A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és RIAT rendszerből származó, visszaküldéssel, visszafogadással és visszailleszkedéssel kapcsolatos anonimizált adatok CRRS-ben történő automatikus rögzítésére vonatkozó kötelezettség megállapítása a statisztikák előállítása, valamint az illetékes hatóságok, a Frontex, az eu-LISA és a Bizottság számára az előállított statisztikákhoz való hozzáférés biztosítása érdekében |
eu-LISA |
N/A |
E rendszer biztosítja, hogy a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzített adatokból statisztikákat állítsanak elő. |
Adott esetben a rendszer funkcióinak az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban mesterségesintelligencia-rendszereket kell használniuk |
A harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének, visszafogadásának és visszailleszkedésének kezelésére szolgáló digitális rendszerek, azaz a nemzeti RECAMAS, a Frontex RECAMAS, a RIAT, az iRCMS és a kommunikációs portál.
|
Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben) |
A megfelelés magyarázata |
|
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet |
Adott esetben a rendszer funkcióinak az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban mesterségesintelligencia-rendszereket kell használniuk. Nagy kockázatú MI-rendszerek használata esetén az MI-rendelet megfelelő követelményei alkalmazandók |
|
Az uniós kiberbiztonsági keret |
A rendszerek meg fognak felelni az uniós kiberbiztonsági keretnek |
|
Az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet |
Adott esetben a rendszerek ki fogják használni az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet által Unió-szerte kínált lehetőségeket a biztonságos elektronikus azonosítás, hitelesítés és bizalmi szolgáltatások tekintetében |
|
Az egységes digitális kapu és az IMI |
N/A |
|
Egyéb |
N/A |
4.4.Interoperabilitási értékelés
|
A digitális közszolgáltatás vagy a digitális közszolgáltatások kategóriája |
Leírás és az interoperabilitásra gyakorolt hatás |
Hivatkozás a követelmény(ek)re |
Interoperábilis Európa megoldás(ok) |
Egyéb interoperabilitási megoldás(ok) |
|
A migrációkezelés digitalizációja |
Az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével (nemzeti RECAMAS), visszafogadásával (iRCMS) és visszailleszkedésével (RIAT) kapcsolatos három digitális ügyviteli rendszer létrehozása, ideértve az e rendszereket összekötő kommunikációs csatornát (kommunikációs portál) is
|
3. cikk (Műszaki architektúra); 5. cikk (Uniós információs rendszerek); 6. cikk (Kapcsolódás más releváns nemzeti informatikai rendszerekhez); 7–9. cikk (Ügyviteli rendszerek); 10–14. cikk (Ügyviteli rendszerek); 15–17. cikk (Kifejlesztés, üzemeltetés és feladatok); 20. cikk (A tárolt adatok megőrzésének időtartama); 28. cikk (Az (EU) 2018/1860 rendelet módosítása). |
Esetleg a rendszerek fejlesztési szakaszában meghatározandó. A rendelet előírja, hogy „a technikai fejlesztések során figyelembe kell venni az (EU) 2024/903 rendelet 7. cikkében említett releváns Interoperábilis Európa megoldásokat”. |
Igen. A rendszerek a határok és a vízumügy területén az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott interoperabilitási keretet fogják használni. |
|
Migrációkezelésre vonatkozó statisztikák |
A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési statisztikák előállításának automatizálása |
22. cikk (Statisztikák), 29. és 30. cikk (az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet módosítása) |
Nem |
Igen. A rendszerek az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet által létrehozott jelentések és statisztikák központi adattárát (CRRS) fogják használni. |
A migrációkezelés digitalizációja
|
Értékelés |
Intézkedés(ek) |
Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak) |
|
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal Kérjük, sorolja fel az alkalmazandó digitális és ágazati szakpolitikákat |
A három ügyviteli rendszer (nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT) teljes mértékben igénybe fogja venni az uniós információs rendszereket (pl. a SIS-t vagy a határregisztrációs rendszert az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2017/2226 rendelettel összhangban), különösen az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet által létrehozott európai keresőportál (ESP) használatával, amely hozzáférést biztosít az uniós információs rendszerekben tárolt releváns adatokhoz Amennyiben a három ügyviteli rendszerbe (nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT) és/vagy a kommunikációs portálba MI-funkciókat építenek be, eleget tesznek az (EU) 2024/1689 rendeletnek, többek között a nagy kockázatú MI-rendszerek esetleges bevezetése tekintetében Összeköttetés a releváns nemzeti informatikai rendszerekkel, valamint megfelelő adatkezelési tevékenységek, amelyeket az adatvédelmi szabályokkal és a nemzeti jog által meghatározott feltételekkel összhangban kell végezni (6. cikk) |
N/A |
|
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések Kérjük, sorolja fel a tervezett irányítási intézkedéseket |
Hozzáférési jogok: -7. cikk: Az illetékes hatóságok és (az illetékes hatóságok jóváhagyását követően) a Frontex adatokat rögzíthetnek a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben. Ők felelnek annak biztosításáért, hogy az adatok pontosak és naprakészek legyenek. -8. cikk: Az egyes illetékes hatóságok és a Frontex általi adatbetekintésre vonatkozó részletes szabályok. -9. cikk: Az illetékes adatrögzítő hatóság és a Frontex felel a ténylegesen pontatlan adatok helyesbítéséért és törléséért. Ha az illetékes hatóságok/Frontex ténylegesen pontatlan adatokra utaló információkkal rendelkeznek, erről tájékoztatják az illetékes adatrögzítő hatóságot (és a Frontexet). -14. cikk: Az egyes illetékes hatóságokon belül az egyedüli kapcsolattartó pont fér hozzá a kommunikációs portálhoz. Fejlesztés és üzemeltetés: -15. cikk: A Frontex felel a RECAMAS modell, a Frontex RECAMAS, az iRCMS és a RIAT fejlesztéséért. -15. cikk: A tagállamok felelnek a nemzeti RECAMAS fejlesztéséért, valamint az iRCMS, a RIAT és a kommunikációs portál nemzeti RECAMAS rendszerbe való integrálásáért. -15. cikk: Az eu-LISA felel a kommunikációs portál fejlesztéséért. -16. cikk: Programirányítási tanácsot kell létrehozni. -17. cikk: A Frontex felel az iRCMS és a RIAT rendszer üzemeltetési igazgatásáért. -17. cikk: Az iRCMS-hez csatlakozni kívánó harmadik országok kiválasztásához a Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges. -17. cikk: A tagállamok felelnek a nemzeti RECAMAS üzemeltetési igazgatásáért. -17. cikk: Az eu-LISA felel a kommunikációs portál üzemeltetési igazgatásáért. -20. cikk: A tárolt adatok megőrzésének időtartamára vonatkozó szabályok és az ahhoz kapcsolódó felelősségi körök. |
N/A |
|
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket |
7. cikk: A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerben rögzítendő adatoknak magukban kell foglalniuk az (EU) 2026/2280 rendelet] 36. cikkének (6) bekezdésében említett adatokat is. 28. cikk: Lehetővé teszi a Schengeni Információs Rendszerből származó releváns adatok nemzeti RECAMAS rendszerben való megőrzését. A meglévő interoperabilitás javulni fog, mivel a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a nemzeti RECAMAS rendszerben megőrizzék a Schengeni Információs Rendszerből származó releváns információkat. |
N/A |
|
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és szabványok alkalmazása Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket |
Az interoperabilitás biztosított, mivel a három ügyviteli rendszer (nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT) az európai keresőportálon keresztül fog hozzáférni az uniós információs rendszerekhez. Emellett a nemzeti RECAMAS rendszert (amelybe az iRCMS és a RIAT rendszert is integrálják) összekapcsolják a kommunikációs portállal. A nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszer közös jellemzői: -5. cikk: Az e rendszereket használó illetékes hatóságok az európai keresőportált használják az uniós információs rendszerekhez való hozzáférés céljából. -10. cikk: A kommunikációs portál lehetővé teszi az illetékes hatóságok közötti, valamint az illetékes hatóságok és a Frontex közötti biztonságos adatcserét. -10. cikk: Végrehajtási jogi aktusok elfogadása a lényeges működési jellemzők egységes alkalmazásához szükséges műszaki és üzemeltetési követelmények meghatározása, valamint az előre nem látható műszaki vagy üzemeltetési hiányosságok kezelése céljából. -14. cikk: A kommunikációs portált integrálni kell az összes nemzeti RECAMAS rendszerbe, az iRCMS és a RIAT rendszerbe, valamint az irregulárismigráció-kezelési alkalmazásba (IRMA). Végrehajtási jogi aktusok elfogadása a kommunikációs portál létrehozására és az ahhoz való kapcsolódásra vonatkozó technikai követelmények meghatározása céljából. -15. cikk: A technikai fejlesztés során figyelembe kell venni a releváns Interoperábilis Európa megoldásokat. Nemzeti RECAMAS: -3. cikk: A tagállamok nemzeti RECAMAS rendszerének alapját a következők képezik: a Frontex által kidolgozott mintadokumentum és előírások (RECAMAS modell), a Frontex által kidolgozott és a RECAMAS modellen alapuló informatikai referenciaimplementáció (Frontex RECAMAS), vagy a RECAMAS modellnek és a Frontex RECAMAS bizonyos digitális moduljainak kombinációja. -6. cikk: Lehetővé teszi más releváns nemzeti informatikai rendszerek összekapcsolását az adatok e rendszerekből és e rendszerekbe történő továbbítása céljából. -11. cikk: A nemzeti RECAMAS jellemzőit részletező vagy kiegészítő végrehajtási jogi aktusok. iRCMS: -12. cikk: Az iRCMS jellemzőit részletező vagy kiegészítő végrehajtási jogi aktusok. RIAT: -13. cikk: A RIAT jellemzőit részletező vagy kiegészítő végrehajtási jogi aktusok. |
N/A |
Migrációkezelésre vonatkozó statisztikák
|
Értékelés |
Intézkedések |
Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak) |
|
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal Kérjük, sorolja fel az alkalmazandó digitális és ágazati szakpolitikákat |
A jelentések és statisztikák központi adattárát (CRRS) létrehozó (EU) 2019/817 és (EU) 2019/818 rendelet A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK rendelet az (EU) 2026/2280 rendeletet („visszaküldési rendelet”), |
N/A |
|
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések Kérjük, sorolja fel a tervezett irányítási intézkedéseket |
A CRRS irányítása nem módosul, és azt továbbra is az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet szabályozza 22. cikk: A CRRS által előállított statisztikákhoz hozzáférést kell biztosítani az illetékes hatóságok, a Frontex, az eu-LISA és a Bizottság számára |
N/A |
|
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket |
22. cikk: Az (EU) 2026/2280 rendelet 46. cikkében és a 862/2007/EK rendelet 7. cikkében említett anonimizált adatokat, valamint az ügyek állapotára vonatkozó, a nemzeti RECAMAS, az iRCMS és a RIAT rendszerből származó anonimizált adatokat rögzíteni kell a CRRS-ben. |
N/A |
|
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és szabványok alkalmazása Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket |
Az interoperabilitás biztosított, mivel a három ügyviteli rendszer (nemzeti RECAMAS, iRCMS és RIAT) a CRRS-t fogja használni. |
N/A |
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések
|
Az intézkedés leírása |
Hivatkozás a követelményre |
A Bizottság szerepe az intézkedés végrehajtásában |
Bevonandó érdekelt felek |
Várható ütemezés |
|
Az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével (nemzeti RECAMAS), visszafogadásával (iRCMS) és visszailleszkedésével (RIAT) kapcsolatos három digitális ügyviteli rendszer létrehozása, ideértve az e rendszereket összekötő kommunikációs csatornát (kommunikációs portál) is |
3. cikk (Műszaki architektúra), 7–14. cikk (ügyviteli rendszerek), 18. cikk (Adatbiztonság), 19. cikk (Naplózás), 20. cikk (A tárolt adatok megőrzésének időtartama) |
A Bizottság tagja lesz a programirányítási tanácsnak és a tanácsadó csoportnak, amely támogatni fogja a rendszerek folyamatos fejlesztését. |
Tagállamok, Frontex, eu-LISA és Bizottság |
A működés megkezdése 2034-ig |
|
A visszaküldési, visszafogadási és visszailleszkedési statisztikák előállításának automatizálása |
22. cikk (Statisztikák), 29. és 30. cikk (az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet módosítása) |
A Bizottság tagja az interoperabilitási programirányítási tanácsnak és az interoperabilitással foglalkozó tanácsadó csoportnak, amelyek támogatják az interoperabilitási elemek folyamatos fejlesztését |
Tagállamok, Frontex, eu-LISA és Bizottság |
A működés megkezdése 2034-ig |
|
Annak lehetővé tétele, hogy a Schengeni Információs Rendszerből származó, a visszaküldés, a visszafogadás és a visszailleszkedés szempontjából releváns adatokat megőrizzék a nemzeti rendszerekben |
28. cikk (Az (EU) 2018/1860 rendelet módosítása) |
A Bizottság tagja a SIS tanácsadó csoportnak, amely nyomon követi és támogatja a SIS folyamatos fejlesztését és kiigazítását |
Tagállamok, Frontex, eu-LISA, Europol, Eurojust és Bizottság |
A működés megkezdése 2034-ig |