<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRCJ2005HUB.1000911501.case.xml"><NO.CASE>C-465/02</NO.CASE><NO.CASE>C-466/02</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62002J0465</NO.CELEX><NO.SEQ>0005.0002</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>9178</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>9214</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>37</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20051025">2005. 10. 25-I</DATE> ÍTÉLET — C-465/02. ÉS C-466/02. SZ. EGYESÍTETT ÜGYEK</LEFT><RIGHT>NÉMETORSZÁG ÉS DANIA KONTRA BIZOTTSÁG</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (nagytanács)</P><P><DATE ISO="20051025">2005. október 25.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelvei: német és dán.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A C-465/02. és C-466/02. sz. egyesített ügyekben,</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Németországi Szövetségi Köztársaság</HT> (képviseli: W.-D. Plessing, meghatalmazotti minőségben, segítője: M. Loschelder Rechtsanwalt)</P><PARTY.STATUS>felperesnek (C-465/02. sz. ügy)</PARTY.STATUS></PLAINTIFS><P>és</P><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Dán Királyság</HT> (képviselik: J. Molde és J. Bering Liisberg, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)</P><PARTY.STATUS>felperesnek (C-466/02. sz. ügy),</PARTY.STATUS></PLAINTIFS><?PAGE NO="I-9179"?><P>támogatják:</P><INTERVENERS><P>a <HT TYPE="BOLD">Francia Köztársaság</HT> (képviselik: G. de Bergues és A. Colomb, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxemburg),</P><P><HT TYPE="BOLD">Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága</HT> (képviseli: C. Jackson, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)</P><PARTY.STATUS>beavatkozók,</PARTY.STATUS></INTERVENERS><DEFENDANTS><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai</HT> Közösségek Bizottsága (képviselik: J. L. Iglesias Buhigues és H. C. Støvlbæk, valamint A.-M. Rouchaud-Joët és S. Grünheid, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)</P><PARTY.STATUS>alperes ellen,</PARTY.STATUS></DEFENDANTS><?PAGE NO="I-9180"?><P>támogatja:</P><INTERVENERS><P>a <HT TYPE="BOLD">Görög Köztársaság</HT> (képviselik: V. Kontolaimos és I.-K. Chalkias, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)</P><PARTY.STATUS>beavatkozó,</PARTY.STATUS></INTERVENERS><P>az EK 230. cikk alapján megsemmisítés iránt <DATE ISO="20021230">2002. december 30-án</DATE> benyújtott keresete tárgyában,</P></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (nagytanács),</P><P>tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, C. W. A. Timmermans, A. Rosas és J. Malenovský tanácselnökök, J.-P. Puissochet, R. Schintgen, N. Colneric, S. von Bahr, J. N. Cunha Rodrigues (előadó), J. Klucka, U. Lõhmus és E. Levits bírák,</P><P>főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer,</P><P>hivatalvezető: K. Sztranc tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20050215">2005. február 15-i</DATE> tárgyalásra,</VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20050510">2005. május 10-i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="I-9181"?><PREAMBLE.FINAL><P>meghozta a következő</P></PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>ítéletet</P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>A Németországi Szövetségi Köztársaság és a Dán Királyság az 1107/96/EK rendelet mellékletének a feta név tekintetében történő módosításáról szóló, <DATE ISO="20021014">2002. október 14-i</DATE> 1829/2002/EK bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="277" DATE.PUB="2002" PAGE.FIRST="10">HL L 277., 10. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 37. kötet, 195. o., a továbbiakban: megtámadott rendelet) megsemmisítését kérik.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Jogi háttér</P></TI></TITLE><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, <DATE ISO="19920714">1992. július 14-i</DATE> 2081/92/EGK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="208" DATE.PUB="1992" PAGE.FIRST="1">HL L 208., 1. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 4. o., a továbbiakban: alaprendelet) 2. cikkének (1)-(3) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire e rendeletnek megfelelően lehet közösségi oltalmat szerezni.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9182"?><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>E rendelet alkalmazásában:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">eredetmegjelölés:</HT> valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>amely e régióból, meghatározott helyről vagy ezen országból származik, és</P></ITEM><ITEM><P>amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek, valamint az e meghatározott földrajzi területen folyó termelésnek, feldolgozásnak és előállításnak köszönhető;</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">földrajzi jelzés:</HT> valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy — kivételes esetben — országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése,</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>amely e régióból, meghatározott helyről vagy ezen országból származik, és</P></ITEM><?PAGE NO="I-9183"?><ITEM><P>amely az e földrajzi származásnak tulajdonítható sajátos minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, és amelynek termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása a meghatározott földrajzi területen folyik.</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>(3)</NO.P><TXT>Eredetmegjelölésnek kell tekinteni a valamely régióból vagy meghatározott helyről származó, mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert jelölő egyes olyan, hagyományos földrajzi vagy akár nem földrajzi elnevezést is, amely eleget tesz a (2) bekezdés a) pontjának második francia bekezdésében említett feltételeknek.<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/></TXT></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>Nem lehet bejegyezni a szokásossá vált elnevezéseket.</TXT><P>E rendelet alkalmazásában <QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="00BB"/>szokásossá vált elnevezés<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="00AB"/> a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer olyan elnevezése, amely - bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetileg állították elő vagy hozták forgalomba - a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer közismert elnevezésévé vált.</P><P>Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés szokásossá vált-e, vagy nem, az összes tényezőt figyelembe kell venni, különösen:</P><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>az azon tagállamban fennálló körülményeket, ahonnan az elnevezés ered, illetve a fogyasztási területen fennálló körülményeket,</P></ITEM><?PAGE NO="I-9184"?><ITEM><P>a többi tagállamban fennálló körülményeket,</P></ITEM><ITEM><P>a vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat.</P></ITEM></LIST></P><P>Amennyiben a 6. és 7. cikkben megállapított eljárást követően a bejegyzés iránti kérelmet azért utasítják el, mert az elnevezés szokásossá vált, a Bizottság az erre vonatkozó határozatot közzéteszi az <HT TYPE="ITALIC">Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/></HT></P></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Az alaprendelet 5-7. cikke az elnevezésbejegyzési eljárás <QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>normál eljárását<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/> határozza meg. Ennek keretében az említett rendelet 7. cikke a bejegyzési kérelemmel szembeni kifogásolási eljárásról rendelkezik.</TXT></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>A rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>Ha a Bizottságot a 7. cikknek megfelelően nem értesítik kifogási nyilatkozatról, az elnevezést be kell vezetni a Bizottság által vezetett, az <QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="00BB"/>Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="00AB"/> elnevezésű nyilvántartásba, amely tartalmazza a csoportosulások és az érintett felügyeleti szervek nevét.<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-9185"?><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>Az alaprendeletben foglalt intézkedések elfogadására a 15. cikk a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>A Bizottságot feladatai ellátásában a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselőjének elnökletével működő bizottság segíti.</P><P>A Bizottság képviselője benyújtja a meghozandó intézkedések tervezetét a bizottsághoz. A bizottság a tervezetet az elnök által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül véleményezi. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdése szerint az azon határozatok esetében megállapított többséggel hozzák, amelyeket a Tanácsnak kell elfogadnia a Bizottság javaslatára. A bizottságon belül a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben rögzített módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.</P><P>A Bizottság elfogadja a tervezett intézkedéseket, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.</P><P>Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy ha a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé a meghozandó intézkedésekről. A Tanács minősített többséggel jár el.</P><P>Amennyiben a Tanácshoz utalástól számított három hónapos határidő elteltével a Tanács nem járt el az ügyben, a Bizottság elfogadja a javasolt intézkedéseket.<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-9186"?><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>Ezenkívül a rendelet 17. cikke a következőképpen vezeti be az <QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>egyszerűsített eljárásnak<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/> nevezett elnevezésbejegyzési eljárást:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy a náluk jogi oltalom alatt álló elnevezések közül, illetve azokban a tagállamokban, ahol nem létezik oltalmi rendszer, a használat alapján elismert elnevezések közül melyeket szándékoznak e rendeletnek megfelelően bejegyezni.</TXT></NP><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>A 15. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság bejegyzi az (1) bekezdésben említett azon elnevezéseket, amelyek megfelelnek a 2. és a 4. cikknek. A 7. cikk nem alkalmazható. Szokásos elnevezések azonban nem vehetők fel a nyilvántartásba.</TXT></NP><NP><NO.P>(3)</NO.P><TXT>A tagállamok mindaddig fenntarthatják az (1) bekezdésnek megfelelően közölt elnevezések nemzeti oltalmát, amíg a bejegyzés tárgyában nem születik határozat.<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/></TXT></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>A 2081/92/EGK rendelet módosításáról szóló, <DATE ISO="20030408">2003. április 8-i</DATE> 692/2003/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="099" DATE.PUB="2003" PAGE.FIRST="1">HL L 99., 1. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 38. kötet, 454. o.) 1. cikkének 15. pontja értelmében a nevezett 17. cikket el kell hagyni, azonban rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell a már bejegyzett megnevezésekre vagy olyan megnevezésekre, amelyek tekintetében a bejegyzési kérelmet a 17. cikkben meghatározott eljárás szerint a 692/2003 rendelet hatálybalépését megelőzően, azaz <DATE ISO="20030424">2003. április 24.</DATE> előtt tették meg.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9187"?><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>Az eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és különleges tulajdonságok tanúsítványa tekintetében tudományos bizottság felállításáról szóló, <DATE ISO="19921221">1992. december 21-i</DATE> 93/53/EGK határozatával (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="013" DATE.PUB="1993" PAGE.FIRST="16">HL 1993. L 13., 16. o.</REF.DOC.OJ>) a Bizottság egy <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>tudományos bizottságnak<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/> elnevezésű bizottságot állított fel, amelynek feladata a Bizottság kérésére megvizsgálni többek között az alaprendelet alkalmazása során felmerülő szakmai problémákat.</TXT></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>A határozat 3. cikke szerint a tudományos bizottság tagjait a Bizottság nevezi ki a tudományosan magas képesítésű és a határozat 2. cikkében meghatározott területeken szakértelemmel rendelkező személyek közül. A határozat 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikkének (1) bekezdése alapján a bizottság a Bizottság képviselőjének összehívására ülésezik, és azokat a kérdéseket vitatja meg, amelyekről a Bizottság véleményt kért.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A jogvita alapját képező tényállás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>11</NO.P><TXT><DATE ISO="19940121">1994. január 21-i</DATE> levelével a görög kormány az alaprendelet 17. cikke alapján kérte a <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/> elnevezés eredetmegjelölésként történő bejegyzését.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT><DATE ISO="19960612">1996. június 12-én</DATE> a Bizottság elfogadta a 2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló, <DATE ISO="19960612">1996. június 12-i</DATE> 1107/96/EK rendeletet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="148" DATE.PUB="1996" PAGE.FIRST="1">HL L 148., 1. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 19. kötet, 176. o.). A rendelet 1. cikkének első bekezdése értelmében a rendelet mellékletének A részében, a sajtok rovatban és <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>Görögország<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/> tagállam neve alatt szereplő <QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/> elnevezést oltalom alatt álló eredetmegjelölésként jegyezték be.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9188"?><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>A Bíróság <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-289/96+C-293/96+C-299/96" YEAR="1996" PAGE.ECR="I-1541">C-289/96., C-293/96. és C-299/96. sz., Dánia és társai kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="19960316">1996. március 16-án</DATE> hozott ítéletével (EBHT 1996., I-1541.)</REF.DOC.ECR> hatályon kívül helyezte az 1107/96 rendeletet annyiban, amennyiben a <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="201D"/> elnevezés oltalom alatt álló eredetmegjelölésként került bejegyzésre.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>Ennek az ítéletnek a 101. pontjában a Bíróság megállapította, hogy a Bizottság a <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/> elnevezés bejegyzésekor nem vette figyelembe, hogy ezt az elnevezést a Görög Köztársaságon kívül néhány más tagállamban régóta használják.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>Az említett ítélet 102. pontjában a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság annak a kérdésnek a vizsgálatánál, hogy a <QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/> szokásos elnevezése, nem vette figyelembe az össze tényezőt, amelyre pedig az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint köteles lett volna.</TXT></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>Ezen ítélet alapján a Bizottság <DATE ISO="19990525">1999. május 25-én</DATE> elfogadta az 1070/99/EK rendelet mellékletének módosításáról szóló 1107/96 rendeletet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="130" DATE.PUB="1999" PAGE.FIRST="18">HL L 130., 18. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 274. o.), amely törölte a <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="201D"/> elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásából, valamint a 1107/96 rendelet mellékletéből.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT><DATE ISO="19991015">1999. október 15-i</DATE> levelével a Bizottság kérdőívet küldött a tagállamoknak a <QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/> elnevezésű sajtok előállításáról és fogyasztásáról, valamint arról, mennyire ismert ez az elnevezés az egyes tagállamok fogyasztói számára.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9189"?><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>A kérdőívekre adott válaszokat a tudományos bizottság elé terjesztették, amely <DATE ISO="20010424">2001. április 24-én</DATE> meghozta véleményét (a továbbiakban: a tudományos bizottság véleménye). A bizottság ebben a véleményében egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy a <QUOT.START ID="QS0019" REF.END="QE0019" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0019" REF.START="QS0019" CODE="201D"/> elnevezés nem szokásos jellegű.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT><DATE ISO="20021014">2002. október 14-én</DATE> a Bizottság elfogadta a megtámadott rendeletet. Ez alapján a <QUOT.START ID="QS0020" REF.END="QE0020" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0020" REF.START="QS0020" CODE="201D"/> elnevezést újból bejegyezték az oltalom alatt álló eredetmegjelölések nyilvántartásába.</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>Az említett rendelet 1. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0021" REF.END="QE0021" CODE="201E"/>A <QUOT.START ID="QS0022" REF.END="QE0022" CODE="00BB"/>Φέτα<QUOT.END ID="QE0022" REF.START="QS0022" CODE="00AB"/> (Feta) név oltalom alatt álló eredetmegjelölésként bejegyzésre kerül a 2081/92/EGK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében előírt, <QUOT.START ID="QS0023" REF.END="QE0023" CODE="00BB"/>Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása<QUOT.END ID="QE0023" REF.START="QS0023" CODE="00AB"/> elnevezésű nyilvántartásba.</P><P>Az 1107/96/EK rendelet mellékletének A) része a <QUOT.START ID="QS0024" REF.END="QE0024" CODE="00BB"/>Sajtok<QUOT.END ID="QE0024" REF.START="QS0024" CODE="00AB"/> <QUOT.START ID="QS0025" REF.END="QE0025" CODE="00BB"/>Görögország<QUOT.END ID="QE0025" REF.START="QS0025" CODE="00AB"/> cím alatt a <QUOT.START ID="QS0026" REF.END="QE0026" CODE="00BB"/>Φέτα<QUOT.END ID="QE0026" REF.START="QS0026" CODE="00AB"/> (Feta) névvel egészül ki.<QUOT.END ID="QE0021" REF.START="QS0021" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>A megtámadott rendelet (20) preambulumbekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0027" REF.END="QE0027" CODE="201E"/>(20)</NO.P><TXT>A tagállamok által küldött tájékoztatás szerint a Közösség területén ténylegesen feta névvel illetett sajtok - valamilyen markáns, görög jellegű szöveg vagy rajz feltüntetésével - kifejezetten vagy burkoltan görög földrajzi<?PAGE NO="I-9190"?> területre, kultúrára vagy hagyományra utalnak még akkor is, ha előállításuk Görögországon kívül, más tagállamban történt. így az értékesítési stratégia részeként szándékosan sugalmazzák a feta elnevezés és Görögország közötti kapcsolatot, kihasználva ezzel az eredeti termék jó hírét, ami a fogyasztók megtévesztésének valóságos kockázatát jelenti. Kisebbségben vannak azok a nem görögországi eredetű, de a Közösségben ténylegesen feta néven forgalmazott sajtok, amelyek címkéjén nincsen közvetlen vagy közvetett utalás Görögországra, és a ténylegesen ily módon forgalmazott sajt menynyisége a közösségi piac nagyon kis részét képviseli.<QUOT.END ID="QE0027" REF.START="QS0027" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>A nevezett rendelet (33)-(37) preambulumbekezdéséig:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0028" REF.END="QE0028" CODE="201E"/>(33)</NO.P><TXT>A Bizottság tudomásul vette a Tudományos Bizottság tanácsadói véleményét. Úgy véli, hogy a tagállamok által benyújtott, illetve a Bizottság által végzett vagy végeztetett vizsgálatokból kitűnő jogi, történeti, kulturális, politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és műszaki adatok átfogó elemzése révén az a következtetés vonható le, hogy a 2081/92/EGK rendelet 3. cikkében a szokásos elnevezés tekintetében megkövetelt kritériumok egyike sem teljesült, következésképpen a feta név nem lett <QUOT.START ID="QS0029" REF.END="QE0029" CODE="00BB"/>a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer olyan elnevezése, amely - bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetileg állították elő vagy hozták forgalomba - a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer közismert elnevezésévé vált<QUOT.END ID="QE0029" REF.START="QS0029" CODE="00AB"/>.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(34)</NO.P><TXT>Mivel a feta elnevezés szokásos elnevezésként nem kapott megerősítést, a Bizottság a 2081/92/EGK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban ellenőrizte, hogy a görög hatóságoknak a feta név oltalom alatt álló eredetmegjelölésként történő bejegyzése iránti kérelme eleget tesz-e az ugyanazon rendelet 2. és 4. cikkében foglaltaknak.</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="I-9191"?><ITEM><NP><NO.P>(35)</NO.P><TXT>A feta név a 2081/92/EGK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében hagyományos nem földrajzi elnevezés. A rendelkezésben említett <QUOT.START ID="QS0030" REF.END="QE0030" CODE="201E"/>régió<QUOT.END ID="QE0030" REF.START="QS0030" CODE="201D"/> és <QUOT.START ID="QS0031" REF.END="QE0031" CODE="00BB"/>hely<QUOT.END ID="QE0031" REF.START="QS0031" CODE="00AB"/> kifejezés közigazgatásilag nem, csak geomorfológiai szempontból értelmezhető, mivel egy adott termékben megtestesülő természeti és emberi tényezők túlnyúlhatnak a közigazgatási határokon. A fenti 2. cikk (3) bekezdése értelmében azonban egy elnevezés által takart földrajzi terület nem feltétlenül jelent egy egész országot. A feta név esetében ezért megállapítást nyert, hogy a 2081/92/EGK rendelet 2. cikke (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdésében említett meghatározott földrajzi terület csak Görögország szárazföldi részét és Leszbosz nomoszt jelenti a többi sziget és szigetcsoport nélkül, mivel azokhoz nem kapcsolódnak a szükséges természeti és/vagy emberi tényezők. Másfelől a földrajzi terület közigazgatási meghatározását finomították és pontosították, mivel a görög hatóságok által benyújtott termékleírás kötelező kumulatív követelményeket tartalmaz: különösen a nyersanyag származási területét korlátozták jelentős mértékben, mivel a feta sajt előállításához felhasznált tejnek a hagyományosan tenyésztett helyi juh- és kecskefajtáktól kell származnia, amelyek takarmányozása a figyelembe vehető régiók legelőinek növényzetére épül.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(36)</NO.P><TXT>A közigazgatási meghatározás alá tartozó és a termékleírás követelményeit kielégítő földrajzi terület elég egységes ahhoz, hogy eleget tegyen a 2081/92/EGK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és a 4. cikk (2) bekezdésének f) pontjában foglalt követelményeknek. A feta sajt nyersanyagát szolgáltató juhok és kecskék tartásának lényegi elemét jelentő külterjes és vándorlegeltetés évszázados hagyománnyal bír, ami elősegítette az időjáráshoz és annak a honos növényzetre gyakorolt hatásához való alkalmazkodást. Ez kistermetű, őshonos juh- és kecskefajták kialakulásához vezetett, amelyek különlegesen szívósak és ellenállók, olyan környezetben is képesek a túlélésre, ahol az élelem kis mennyiségben, minőségét tekintve viszont rendkívül változatos növényi összetételben áll rendelkezésre - ez adja meg a végtermék sajátságos, különleges aromáját és zamatát. A fenti természeti és sajátságos emberi tényezők, különösen a préselés nélküli szűrést előíró hagyományos gyártási módszer kölcsönhatása révén szerzett a feta sajt kiváló nemzetközi hírnevet.</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="I-9192"?><ITEM><NP><NO.P>(37)</NO.P><TXT>Mivel a görög hatóságok által benyújtott termékleírás tartalmaz minden, a 2081/92/EGK rendelet 4. cikkében előírt információt, és a leírás formai elemzése során nem derült fény semmilyen nyilvánvaló értékelési hibára, a feta nevet oltalom alatt álló eredetmegjelölésként kell bejegyezni.<QUOT.END ID="QE0028" REF.START="QS0028" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A felek kérelmei és a Bíróság előtti eljárás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>A C-465/02. sz. ügyben a Németországi Szövetségi Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>semmisítse meg a megtámadott rendeletet;</P></ITEM><ITEM><P>a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>A C-466/02. sz. ügyben a Dán Királyság azt kéri, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>semmisítse meg a megtámadott rendeletet;</P></ITEM><ITEM><P>a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP><?PAGE NO="I-9193"?><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>A Bizottság mindkét ügyben azt kéri, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>utasítsa el a keresetet;</P></ITEM><ITEM><P>a felperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>A Bíróság elnöke <DATE ISO="20030513">2003. május 13-i</DATE> és <DATE ISO="20030603">június 3-i</DATE> végzésével engedélyezte a Francia Köztársaság, illetve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága beavatkozását a felperes kereseti kérelmeinek támogatására, valamint a Görög Köztársaság beavatkozását a Bizottság kérelmeinek támogatására.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>A Bíróság elnöke <DATE ISO="20050113">2005. január 13-i</DATE> végzésével egyesítette a C-465/02. és C-466/02. sz. ügyeket a szóbeli szakasz lefolytatása és az eljárást befejező ítélet meghozatala céljából.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az elfogadhatóságról</P></TI></TITLE><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>A görög kormány előadja, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Dán Királyság késedelmesen terjesztette elő a keresetét. A megtámadott rendeletet <DATE ISO="20021015">2002. október 15-én</DATE> hirdették ki. Mivel a kereseteket csak <DATE ISO="20021230">2002. december 30-án</DATE> nyújtották be, nem tartották be az EK 230. cikk ötödik bekezdésében megállapított két hónapos határidőt.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9194"?><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Ez az érvelés nem fogadható el. A keresetindítási határidő az eljárási szabályzat 81. cikkének (1) bekezdése szerint ugyanis a szóban forgó jogi aktus kihirdetésétől számított tizennegyedik nap végétől kezdődik. Ehhez hozzá kell számítani az eljárási határidőknek az eljárási szabályzat 81. cikkének (2) bekezdése szerinti meghoszszabbodását, vagyis további tíz napot. Ezeket a szabályokat figyelembe véve a jelen keresetet határidőn belül nyújtották be.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az ügy érdeméről</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>Az első jogalapról</P></TI></TITLE><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>A német kormány az alaprendelet 15. cikkében meghatározott bizottság (a továbbiakban: a rendelet szerinti bizottság) eljárási szabályzatának megsértését sérelmezi, valamint az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, <DATE ISO="19580415">1958. április 15</DATE>4 1. tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="P" NO.OJ="017" DATE.PUB="1958" PAGE.FIRST="385">HL 1958. 17., 385. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 3. o.) megsértését. A rendelet szerinti bizottság <DATE ISO="20011120">2001. november 20-i</DATE> ülésén vizsgálandó iratokat a német kormánynak nem az ülés előtt tizennégy nappal és nem német nyelven küldték meg.</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>A Bíróság elé terjesztett észrevételek szerint a rendelet szerinti bizottságnak a nevezett ülés időpontjában még nem volt eljárási szabályzata. Ezért eljárási mintaszabályzatot kell alapul venni - az 1999/468/EK tanácsi határozatot (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="038" DATE.PUB="2001" PAGE.FIRST="3">HL 2001. C 38., 3. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 124. o.).</TXT></NP><?PAGE NO="I-9195"?><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>Ennek 3. cikke (1) és (2) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0032" REF.END="QE0032" CODE="201E"/>1.</NO.P><TXT>Az elnök a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően rendszerint az ülést megelőzően legkésőbb 14 naptári nappal megküldi a bizottság tagjainak a meghívót, a napirendet és azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekre vonatkozóan a bizottság véleményét kérik, továbbá valamennyi munkadokumentumot [...].</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Sürgős ügyekben és azonnal végrehajtandó intézkedések meghozatalakor az elnök a bizottság tagjának indítványára vagy saját kezdeményezésből az (1) bekezdésben megállapított határidőt az ülés napját megelőző 5 naptári napra rövidítheti [...].<QUOT.END ID="QE0032" REF.START="QS0032" CODE="201D"/></TXT></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19580415">1958. április 15-i</DATE> 1. rendelet 3. cikke szerint :</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0033" REF.END="QE0033" CODE="201E"/>Azokat az okmányokat, amelyeket a Közösség valamely intézménye küld egy tagállamnak vagy a tagállamok valamelyikének joghatósága alá tartozó személynek, az adott állam nyelvén kell megszövegezni.<QUOT.END ID="QE0033" REF.START="QS0033" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Megállapítható, hogy a Bizottság <DATE ISO="20011109">2001. november 9-i</DATE> elektronikus levelével megküldte a meghívót a német kormánynak a rendelet szerinti bizottság <DATE ISO="20011120">2001. november 20-i</DATE> ülésére. A meghívóban első napirendi pontként a feta-ügyben folytatandó véleménycsere szerepelt. A Bizottság az elektronikus levélhez két mellékletet csatolt, mindkettőt angol és francia nyelven is. Az egyik a Bizottság <DATE ISO="19991015">1999. október 15-i</DATE>, a feta előállítására, fogyasztására és ismertségére vonatkozó kérdőívére<?PAGE NO="I-9196"?> adott tagállami válaszokat összegezte. A másik melléklet a tudományos bizottságnak az említett ügyhöz kapcsolódó véleményének tervezetét tartalmazta.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>A rendelet szerinti bizottság <DATE ISO="20011120">2001. november 20-i</DATE> ülésén a német küldöttség kérte ennek a két mellékletnek a német szövegét. Megállapítható, hogy ezt a német küldöttség egyáltalán nem kapta meg.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>Még ha feltételezzük is, hogy nem felel meg az 1. rendelet 3. cikkének az, hogy nem volt meg a német nyelvű szöveg, az ilyen fajta szabálytalanság nem eredményezi a megtámadott rendelet megsemmisítését.</TXT></NP><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>Ilyen eljárási szabálytalanság ugyanis csak akkor vonja maga után a végül elfogadott jogi aktus megsemmisítését, ha e szabálytalanság hiányában az eljárás más eredményre vezetett volna (lásd e tekintetben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="209/78—215/78+218/78" YEAR="1980" PAGE.ECR="3125">209/78-215/78. és 218/78. sz., Van Landewyck és társai kontra Bizottság egyesített ügyben <DATE ISO="19801029">1980. október 29-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1980., 3125. o.] 47. pontját</REF.DOC.ECR>; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="128/86" YEAR="1987" PAGE.ECR="4171">128/86. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="19871020">1987. október 20-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 1987., 4171. o.] 25. pontját</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-142/87" YEAR="1990" PAGE.ECR="I-959">C-142/87. sz., Belgium kontra Bizottság, ún. <QUOT.START ID="QS0034" REF.END="QE0034" CODE="201E"/>Tubemeuse<QUOT.END ID="QE0034" REF.START="QS0034" CODE="201D"/> ügyben <DATE ISO="19900321">1990. március 21-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1987., I-959. o.] 48. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>A szóban forgó ülésen a rendelet szerinti bizottság csupán kerekasztal-beszélgetést tartott a <QUOT.START ID="QS0035" REF.END="QE0035" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0035" REF.START="QS0035" CODE="201D"/>-ügyről és a Bizottság kérdőívének eredményéről. A bizottság a rendeletre tett bármely javaslatot csak később, a <DATE ISO="20020516">2002. május 16-i</DATE> ülésen vizsgált. Ekkor azonban a bizottságnak nem sikerült elérnie a javaslat elfogadásához szükséges minősített szavazattöbbséget. <DATE ISO="20020627">2002. június 27-i</DATE> ülésén aztán a Tanács sem tudta elfogadni a rendeletre tett javaslatot ugyanebben a tárgyban, szintén a minősített többség hiánya miatt. A Németországi Szövetségi Köztársaság mindkét ülésen az előterjesztett javaslat ellen szavazott. Még ha a <DATE ISO="20011120">2001. november 20-i</DATE> ülésen<?PAGE NO="I-9197"?> rendelkezésére állt volna is a tagállamnak a két szóban forgó irat német szövege, akkor sem léphetett volna fel eredményesebben az említett javaslat ellen.</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Mivel a Tanács nem fogadott el rendeletet, a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (5) bekezdése alapján maga fogadta el a megtámadott rendeletet. Ez a szerv ezáltal hatáskörrel rendelkezett arra, hogy saját felelősségi körében meghozza a tervezett intézkedéseket.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Ilyen feltételek mellett annak a körülménynek, hogy a rendelet szerinti bizottságot <DATE ISO="20011120">2001. november 20-i</DATE> ülésére kevesebb mint 14 nappal korábban hívták össze, és hogy az ülésen nem állt rendelkezésre a szóban forgó két irat német szövege, nem volt semmilyen kihatása a végül meghozott intézkedésre.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Következésképpen az első jogalapot el kell utasítani.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A második jogalapról</P></TI></TITLE><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>A német kormány az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megsértésére hivatkozik. A <QUOT.START ID="QS0036" REF.END="QE0036" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0036" REF.START="QS0036" CODE="201D"/> szó az olasz nyelvből ered, és <QUOT.START ID="QS0037" REF.END="QE0037" CODE="201E"/>szeletet<QUOT.END ID="QE0037" REF.START="QS0037" CODE="201D"/> jelent. A XVII, században került át a görög nyelvbe. A <QUOT.START ID="QS0038" REF.END="QE0038" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0038" REF.START="QS0038" CODE="201D"/> elnevezést nemcsak Görögországban, hanem a Balkán és a Közép-Kelet országaiban is használják sós<?PAGE NO="I-9198"?> lében pácolt sajtokra. Tévesen vizsgálta a bizottság a megtámadott rendelet preambulumbekezdéseiben azt, hogy szokásossá vált elnevezése a <QUOT.START ID="QS0039" REF.END="QE0039" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0039" REF.START="QS0039" CODE="201D"/>. Mivel ez a szó legelőször is nem földrajzi kifejezés, a Bizottságnak azt kellett volna bizonyítania, hogy a szóhoz olyan földrajzi jelentés társult, amely nem terjed ki valamely tagállam egész területére. Azt a területrészt továbbá, amelyet a görög kormány bejegyzési kérelmében megjelölt, mesterségesen alakították ki; létezését sem a hagyomány, sem a közvélekedés nem támasztja alá. A feta másfelől alapvetően nem, illetve nem kizárólag a földrajzi környezetnek köszönheti minőségét és tulajdonságait; a megtámadott rendelet (36) preambulumbekezdésében szereplő állításokat sem a görög kormány bejegyzési kérelme, sem pedig a tudományos bizottság megállapításai nem támasztják alá. Végül nem egyezik meg a termelési és az előállítási terület, mint ez a görög jogszabályokból, illetve abból is kiderül, hogy a Közösség feta termelésére az égei-tengeri szigeteknek nyújt támogatást.</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>A dán kormány előadja, hogy a <QUOT.START ID="QS0040" REF.END="QE0040" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0040" REF.START="QS0040" CODE="201D"/> elnevezés nem felel meg a vonatkozó, az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek. Erre vonatkozóan az említett kormány szerint elsősorban a kérelmező ország és másodsorban a Bizottság feladata bizonyítani, hogy valamely eredetmegjelölés hagyományos nem földrajzi elnevezésként történő bejegyzésének fennállnak a feltételei. A dán kormány szerint a szóban forgó ügyben a bejegyzés céljából megnevezett földrajzi terület - azaz Görögország szárazföldi része és Lesbos nomosz (közigazgatási egység) -gyakorlatilag egész Görögországot magában foglalja, és nem jelöltek meg olyan objektív ismérveket, amely ezt a területet megkülönböztetné a meg nem nevezett régióktól. A dán kormány kifejti, hogy nincs meg a <QUOT.START ID="QS0041" REF.END="QE0041" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0041" REF.START="QS0041" CODE="201D"/> sajt és a kérelemben megjelölt földrajzi terület között szükséges kizárólagos kapcsolat azon egyszerű ok miatt, hogy a feta eredetileg a Balkán teljes területéről, nem pedig csupán Görögországból ered. A megjelölt földrajzi terület éghajlati és morfológiai szempontból igen változatos képet mutat, és a görög fetának számos, eltérő ízű fajtája van. A feta nemzetközi hírnevét nem lehet egyértelműen és közvetlenül a megjelölt földrajzi területnek tulajdonítani, hanem a 20. század második felében nagyrészt más államok - többek között a Dán Királyság - jelentős termelésének és kivitelének tudható be.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9199"?><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>A francia kormány, amely beavatkozóként a német és a dán kormányt támogatja, előadja, hogy az olaszul <QUOT.START ID="QS0042" REF.END="QE0042" CODE="201E"/>szeletet<QUOT.END ID="QE0042" REF.START="QS0042" CODE="201D"/> jelentő <QUOT.START ID="QS0043" REF.END="QE0043" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0043" REF.START="QS0043" CODE="201D"/> szó nem földrajzi elnevezés. Következésképpen az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. Ez a rendelet 2. cikke (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdésére utal, eszerint a <QUOT.START ID="QS0044" REF.END="QE0044" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0044" REF.START="QS0044" CODE="201D"/> elnevezést csak akkor lehetne oltalom alatt álló eredetmegjelölésként bejegyezni, ha minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek, valamint az e meghatározott földrajzi területen folyó termelésnek, feldolgozásnak és előállításnak lenne köszönhető. Egyrészt azonban az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével szemben a fetatermelés földrajzi területe gyakorlatilag a Görög Köztársaság teljes területét lefedi, másrészt pedig a görög területen kívül, többek között Franciaországban hasonló feltételek mellett termelnek fetát, mint a görög területeken. Közösségi támogatásoknak köszönhetően ugyanis a francia sajtkészítő üzemek a kézműves eljáráshoz igazították az ipari technológiát és jelenleg évente 10-12000 tonna fetasajtot termelnek. Ez a két megállapítás kizárja azt, hogy a <QUOT.START ID="QS0045" REF.END="QE0045" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0045" REF.START="QS0045" CODE="201D"/> elnevezést oltalom alatt álló eredetmegjelölésként jegyezzék be a Görög Köztársaság számára.</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság kormánya szintén a német és a dán kormány támogatására avatkozott be, ám észrevételt nem terjesztett elő.</TXT></NP><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>A jelen jogvitában megállapítható, hogy a <QUOT.START ID="QS0046" REF.END="QE0046" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0046" REF.START="QS0046" CODE="201D"/> szó a <QUOT.START ID="QS0047" REF.END="QE0047" CODE="201E"/>szelet<QUOT.END ID="QE0047" REF.START="QS0047" CODE="201D"/> jelentésű olasz <QUOT.START ID="QS0048" REF.END="QE0048" CODE="201E"/>fetta<QUOT.END ID="QE0048" REF.START="QS0048" CODE="201D"/> szóból eredeztethető, és a XVII, században került át a görög nyelvbe. Az is bizonyos, hogy a <QUOT.START ID="QS0049" REF.END="QE0049" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0049" REF.START="QS0049" CODE="201D"/> nem valamely régió, meghatározott hely vagy ország neve az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében véve. Ezért ez a szó e rendelkezés alapján nem jegyezhető be eredetmegjelölésként. Legfeljebb az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján lehet bejegyezni, ez a rendelkezés ugyanis<?PAGE NO="I-9200"?> az eredetmegjelölés fogalmát kiterjeszti többek között a hagyományos nem földrajzi elnevezésekre is.</TXT></NP><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>Ezen az alapon került bejegyzésre oltalom alatt álló eredetmegjelölésként a <QUOT.START ID="QS0050" REF.END="QE0050" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0050" REF.START="QS0050" CODE="201D"/> szó a megtámadott rendelettel. A rendelet (35) preambulumbekezdése szerint <QUOT.START ID="QS0051" REF.END="QE0051" CODE="201E"/>[a] feta név a(z) [alap] rendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében hagyományos nem földrajzi elnevezés<QUOT.END ID="QE0051" REF.START="QS0051" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>Ahhoz, hogy ez utóbbi rendelkezés alapján oltalomban részesüljenek, a hagyományos nem földrajzi elnevezéseknek <QUOT.START ID="QS0052" REF.END="QE0052" CODE="201E"/>valamely régióból vagy meghatározott helyről<QUOT.END ID="QE0052" REF.START="QS0052" CODE="201D"/> származó terméket vagy élelmiszert kell megjelölniük.</TXT></NP><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>Ezen túlmenően az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésére utaló 2. cikk (3) bekezdése megköveteli, hogy a termék, illetve az élelmiszer minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek, valamint az e meghatározott földrajzi területen folyó termelésnek, feldolgozásnak és előállításnak legyen köszönhető.</TXT></NP><NP><NO.P>50</NO.P><TXT>E két rendelkezés együttes olvasatából következően a 2. cikk (3) bekezdésében hivatkozott régió vagy hely olyan földrajzi környezetként határozható meg, amelynek - ideértve az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőket is - valamely mezőgazdasági termék vagy élelmiszer sajátos jellemzőit köszönheti. A hivatkozott származási területnek tehát olyan homogén természeti jellemzőket kell megjelenítenie, amelyek elhatárolják a szomszédos területektől (lásd e tekintetben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="12/74" YEAR="1975" PAGE.ECR="181">12/74. sz., Bizottság kontra Németország ügyben <DATE ISO="19750220">1975. február 20-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 1975., 181. o.] 8. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><?PAGE NO="I-9201"?><NP><NO.P>51</NO.P><TXT>Ezen különböző kritériumok alapján kell megvizsgálni, hogy a származási terület megtámadott rendeletben szereplő meghatározása megfelel-e az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.</TXT></NP><NP><NO.P>52</NO.P><TXT>Mivel a Bizottság e célból a vonatkozó görög jogszabályokra támaszkodik, fel kell idézni, hogy a feta sajt oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) történő elismeréséről szóló, <DATE ISO="19940111">1994. január 11-i</DATE> 313025. sz. görög miniszteri rendelet 1. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0053" REF.END="QE0053" CODE="201E"/>A <QUOT.START ID="QS0054" REF.END="QE0054" CODE="00BB"/>feta<QUOT.END ID="QE0054" REF.START="QS0054" CODE="00AB"/> elnevezés a Görögországban, konkrétan (<QUOT.START ID="QS0055" REF.END="QE0055" CODE="00BB"/>syngekrimena<QUOT.END ID="QE0055" REF.START="QS0055" CODE="00AB"/>) az e cikk (2) bekezdésében megnevezett régiókban, juhtejből vagy juh- és kecsketej keverékéből hagyományosan gyártott, sós lében pácolt sajt oltalom alatt álló eredetmegjelölése (OEM).</P><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A <QUOT.START ID="QS0056" REF.END="QE0056" CODE="00BB"/>feta<QUOT.END ID="QE0056" REF.START="QS0056" CODE="00AB"/> gyártásához használt tej kizárólag Macedónia, Trákia, Epirusz, Tesszália, Közép-Görögország, Peloponnészosz régióból és Leszbosz nomoszból származhat.<QUOT.END ID="QE0053" REF.START="QS0053" CODE="201D"/></TXT></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>53</NO.P><TXT>A fetatermelés így meghatározott földrajzi területe kizárólag Görögország szárazföldi részére és Leszbosz nomoszra terjed ki. Nem része ennek a földrajzi területnek Kréta szigete és egyes görög szigetcsoportok, mint a Sporádok, a Kikládok, a Dodekanézosz és a Iónszigetek.</TXT></NP><NP><NO.P>54</NO.P><TXT>Az ebből a földrajzi területből kimaradt részeket nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni. A nemzeti szabályozás által a <QUOT.START ID="QS0057" REF.END="QE0057" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0057" REF.START="QS0057" CODE="201D"/> elnevezésű sajt termelésére<?PAGE NO="I-9202"?> meghatározott terület tehát nem fedi le a Görög Köztársaság teljes területét. Nem kell ezért azt vizsgálni, hogy az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján valamely elnevezéshez tartozó földrajzi terület lehet-e egy ország egész területe.</TXT></NP><NP><NO.P>55</NO.P><TXT>Meg kell azonban vizsgálni azt, hogy a meghatározott területet mesterségesen alakították-e ki.</TXT></NP><NP><NO.P>56</NO.P><TXT>E tekintetben a 313025. sz. miniszteri rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában megállapítja, hogy &#x201E;a feta gyártásához olyan hagyományosan tartott juh-és kecskefajták tejét kell használni, amelyek alkalmazkodtak a fetatermelési területhez, és amelyek táplálkozásának alapja ennek a régiónak a növényzete.</TXT></NP><NP><NO.P>57</NO.P><TXT>A Bíróság elé terjesztett információkból, és különösen a görög kormány által <DATE ISO="19940121">1994. január 21-én</DATE> a Bizottsággal a <QUOT.START ID="QS0058" REF.END="QE0058" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0058" REF.START="QS0058" CODE="201D"/> elnevezés eredetmegjelölésként való bejegyzése céljából közölt leírásból kitűnik, hogy ez a rendelkezés a miniszteri rendelet 1. cikkével összefüggésben arra irányul, hogy meghatározza a vonatkozó földrajzi területet, különösen a geomorfológiai jellemzők (a terület elsősorban vagy félig hegyvidéki jellege), az éghajlati jegyek (enyhe tél, forró nyár és tartós napsugárzás), valamint növénytani adottságok (balkáni középhegységek jellegzetes növényvilága) szempontjából.</TXT></NP><NP><NO.P>58</NO.P><TXT>Ezek az adatok megfelelően jelzik azt, hogy ez a terület homogén természeti jellemzőket jelenít meg, amelyek elhatárolják a szomszédos területektől. Az iratokból kitűnik, hogy Görögország azon részei, amelyek nem tartoznak a meghatározott területbe, nem rendelkeznek ezekkel a természeti tényezőkkel. Ebből tehát kitűnik, hogy a szóban forgó meghatározott területet nem mesterségesen alakították ki.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9203"?><NP><NO.P>59</NO.P><TXT>Az égei-tengeri szigeteknek feta termelésére nyújtott támogatásra vonatkozó közösségi szabályozással kapcsolatban igaz, hogy az egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában a kisebb égei-tengeri szigetek javára hozott egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, <DATE ISO="19930719">1993. július 19-i</DATE> 2019/93/EGK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="184" DATE.PUB="1993" PAGE.FIRST="1">HL L 184., 1. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 14. kötet, 338. o.) 6. cikkének (2) bekezdése, mielőtt a <DATE ISO="20020218">2002. február 18-i</DATE> 442/2002/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="068" DATE.PUB="2002" PAGE.FIRST="4">HL L 68., 4. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 35. kötet, 260. o.) 1. cikkének (4) bekezdésével módosításra került, támogatást nyújtott <QUOT.START ID="QS0059" REF.END="QE0059" CODE="201E"/>az alábbi, helyben előállított sajtok magántárolásához: Feta, legalább két hónapos [...]<QUOT.END ID="QE0059" REF.START="QS0059" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>60</NO.P><TXT>Ez a rendelkezés azt bizonyítja, hogy az Égei-tenger kisebb szigetein is termelnek fetát.</TXT></NP><NP><NO.P>61</NO.P><TXT>A Bíróság elé terjesztett észrevételeiben a Bizottság egyébként megerősítette, hogy az Égei-tenger néhány kisebb szigetén helyben állítanak elő fetát.</TXT></NP><NP><NO.P>62</NO.P><TXT>Mindazonáltal azt is tisztázta, hogy ezek a szigetek közigazgatásilag Leszbosz nomoszhoz tartoznak.</TXT></NP><NP><NO.P>63</NO.P><TXT>Ez a nomosz viszont a feta termelési területét meghatározó nemzeti szabályozás által megállapított területbe tartozik.</TXT></NP><NP><NO.P>64</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a 2019/93 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése összhangban áll a fetatermelés földrajzi területének a nemzeti szabályozás szerinti és az elnevezés<?PAGE NO="I-9204"?> bejegyzési kérelmében szereplő meghatározásával, tekintve hogy a német kormány által előterjesztett ellentétes érv nem bizonyult megalapozottnak.</TXT></NP><NP><NO.P>65</NO.P><TXT>A felperesek arra hivatkoznak, hogy a feta minősége vagy jellemzői nem köszönhetőek főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek, mint ahogy ezt az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése feltételül szabja.</TXT></NP><NP><NO.P>66</NO.P><TXT>Mindazonáltal a megtámadott rendelet (36) preambulumbekezdése számos olyan tényezőt sorol fel, amelyek arra utalnak, hogy a feta túlnyomórészt a meghatározott terület földrajzi sajátosságainak köszönheti jellemzőit. A német kormány állításával szemben ez a megfogalmazás a görög kormány által előterjesztett leíráson alapszik, amely részletesen felsorolja azokat a természeti és emberi tényezőket, amelyeknek a feta sajátos jellemzői köszönhetők.</TXT></NP><NP><NO.P>67</NO.P><TXT>Ezen tényezők körébe tartozik a tartós napsugárzás, a hőmérsékletingadozás, a váltakozó legeltetés, a külterjes legelőgazdálkodás és a növényzet.</TXT></NP><NP><NO.P>68</NO.P><TXT>A felperesek nem bizonyították, hogy a Bizottság vonatkozó megállapítása megalapozatlan.</TXT></NP><NP><NO.P>69</NO.P><TXT>Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalapot ezért mint megalapozatlant el kell utasítani.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-9205"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A harmadik jogalapról</P></TI></TITLE><NP><NO.P>70</NO.P><TXT>A német kormány szerint a megtámadott rendelet az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdésébe ütközik. A <QUOT.START ID="QS0060" REF.END="QE0060" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0060" REF.START="QS0060" CODE="201D"/> szokásossá vált megnevezés a 3. cikk (1) bekezdése értelmében. A Bizottság nem vett megfelelően figyelembe minden tényezőt, többek között a Görögországon kívüli más tagállamokban folyó fetagyártást, a Görögországon kívüli fetafogyasztást, a fogyasztó érzékelését, a nemzeti és közösségi szabályozást és a Bizottság korábbi megítélését. A fogyasztó megtévesztésének a megtámadott rendelet (20) preambulumbekezdésében hivatkozott kockázata nem támaszthatja alá a <QUOT.START ID="QS0061" REF.END="QE0061" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0061" REF.START="QS0061" CODE="201D"/> elnevezés oltalmát, mivel a termék megtévesztő kiszerelésének nincsen köze ahhoz a kérdéshez, hogy az elnevezés szokásossá vált-e, vagy eredetmegjelölésnek minősül-e.</TXT></NP><NP><NO.P>71</NO.P><TXT>A német kormány szerint továbbá hiányzik annak a megállapításnak az EK 253. cikk szerinti megfelelő indokolása, miért nem vált szokásossá a <QUOT.START ID="QS0062" REF.END="QE0062" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0062" REF.START="QS0062" CODE="201D"/> elnevezés; e tekintetben nem elégséges egy bizottsági tanácsadó véleményére történő hivatkozás.</TXT></NP><NP><NO.P>72</NO.P><TXT>A dán kormány szerint a Bizottság a megtámadott rendelet elfogadásával megsértette az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdését és 17. cikkének (2) bekezdését, mivel a <QUOT.START ID="QS0063" REF.END="QE0063" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0063" REF.START="QS0063" CODE="201D"/> szó szokásossá vált elnevezés. Szerinte ha valamely elnevezés kezdettől fogva szokásos jellegű, vagy később vált azzá, akkor viszszafordíthatatlanul és örökre megőrzi ezt a jellegét. A kérelmező ország és másodsorban a Bizottság feladata bizonyítani, hogy valamely nem földrajzi elnevezés nem vált szokásossá.</TXT></NP><NP><NO.P>73</NO.P><TXT>A dán kormány kiemeli továbbá, hogy a feta - sem mint elnevezés, sem pedig mint termék - nem kifejezetten Görögországból ered. A fogyasztási és a termelési területbe több balkáni ország is beletartozik. A Görög Köztársaság maga is importált, termelt, fogyasztott vagy exportált <QUOT.START ID="QS0064" REF.END="QE0064" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0064" REF.START="QS0064" CODE="201D"/> elnevezéssel sajtot, köztük olyat is, amely tehéntejből készült. Valószínű, hogy ezt az elnevezést a görög fogyasztók évek múltán szokásossá vált elnevezésként érzékelték. Más közösségi vagy Közösségen<?PAGE NO="I-9206"?> kívüli államban is, ahol nagy mennyiségben fogyasztanak és termelnek fetát, szokásossá vált elnevezésnek tartják a fogyasztók a fetát. Származási területén kívül is számos tagállamban és harmadik országban megengedetten termelnek és fogyasztanak fetát.</TXT></NP><NP><NO.P>74</NO.P><TXT>A dán kormány szerint továbbá a feta dániai termelése és fogyasztása semmiképpen nem ütközik a tisztességes és hagyományosan gyakorolt kereskedelmi szokásokba, és nem idézi elő a megtévesztés tényleges kockázatát sem, mivel a dán jog már 1963 óta előírja a <QUOT.START ID="QS0065" REF.END="QE0065" CODE="201E"/>dán feta<QUOT.END ID="QE0065" REF.START="QS0065" CODE="201D"/> elnevezést. Az, hogy a feta szokásossá vált elnevezés, a közösségi jogalkotó - köztük a Bizottság - rendelkezéseinek és jogi aktusainak összességéből következik.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>Az elnevezés szokásos jellegéről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>75</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0066" REF.END="QE0066" CODE="201E"/>Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés szokásossá vált-e, vagy nem, az összes tényezőt figyelembe kell venni, különösen:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>az azon tagállamban fennálló körülményeket, ahonnan az elnevezés ered, illetve a fogyasztási területen fennálló körülményeket,</P></ITEM><ITEM><P>a többi tagállamban fennálló körülményeket,</P></ITEM><ITEM><P>a vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat.<QUOT.END ID="QE0066" REF.START="QS0066" CODE="201D"/></P></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-9207"?><NP><NO.P>76</NO.P><TXT>A dán kormány azon érvével kapcsolatban, miszerint a <QUOT.START ID="QS0067" REF.END="QE0067" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0067" REF.START="QS0067" CODE="201D"/> szó balkáni eredetű sajtfélét jelent, megállapítható, hogy sós lében pácolt sajtot régóta nemcsak Görögországban, hanem a Balkán más országaiban és a Földközi-medence délkeleti részén is termelnek. Ezekben az országokban azonban az ilyen sajtokat nem <QUOT.START ID="QS0068" REF.END="QE0068" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0068" REF.START="QS0068" CODE="201D"/> néven ismerik, hanem másként nevezik, mint ez a tudományos bizottság véleménye B pontjának a) alpontjából kiderül.</TXT></NP><NP><NO.P>77</NO.P><TXT>Magában a Görög Köztársaságban folyó termelést illetően a dán kormány nem vitatottan azt állítja, hogy 1988-ig importáltak Görögországba <QUOT.START ID="QS0069" REF.END="QE0069" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0069" REF.START="QS0069" CODE="201D"/> elnevezéssel olyan sajtot, amelyet nem hagyományos görög módon, tehéntejből készítettek, és 1987-ig gyártottak ennek a tagállamnak a területén olyan sajtot, amely nem hagyományos módon és többek között tehéntejből készült.</TXT></NP><NP><NO.P>78</NO.P><TXT>El kell ismerni, hogy ha ez a gyakorlat folytatódna, akkor a <QUOT.START ID="QS0070" REF.END="QE0070" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0070" REF.START="QS0070" CODE="201D"/> elnevezés szokásos elnevezéssé válna. Le kell szögezni mindazonáltal, hogy az élelmiszertörvény <QUOT.START ID="QS0071" REF.END="QE0071" CODE="201E"/>sajttermékek<QUOT.END ID="QE0071" REF.START="QS0071" CODE="201D"/> címet viselő 83. cikkének módosítását jóváhagyó, <DATE ISO="19881205">1988. december 5-i</DATE> 2109/88. sz. miniszteri rendelet a hagyományos termelést folytató földrajzi terület meghatározásáról rendelkezik. 1994-ben a 313025. sz. miniszteri rendelet a feta sajtra valamennyi rendelkezést egységes szerkezetbe foglalta. Mindez a szabályozás tehát olyan új helyzetet teremtett, amelyben ez a gyakorlat nem ismétlődhet meg.</TXT></NP><NP><NO.P>79</NO.P><TXT>A más tagállamokban folytatott termeléssel kapcsolatban arra kell emlékeztetni, hogy a Bíróság a Dánia és társai kontra Bizottság ítélet (hivatkozás fent) 99. pontjában kimondta, hogy az a körülmény, hogy valamely terméket másik tagállamban adott elnevezéssel jogszerűen forgalmaztak, olyan tényezőnek minősül, amelyet figyelembe kell venni annak megítélésekor, hogy ez az elnevezés időközben szokásossá vált-e az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9208"?><NP><NO.P>80</NO.P><TXT>A Bizottság egyébként elismeri, hogy a Görög Köztársaságon kívül egyes más tagállamokban is gyártanak fetát, így a Dán Királyságban, a Németországi Szövetségi Köztársaságban és a Francia Köztársaságban. A megtámadott rendeletnek a (13)-(17) preambulumbekezdéséig tartó részében az szerepel, hogy a Görög Köztársaság évente mintegy <FT TYPE="NUMBER">115000</FT> tonnát termel. Dániában 1998-ban közel <FT TYPE="NUMBER">27640</FT> tonnát termeltek. A franciaországi termelés 1988 és 1998 között <FT TYPE="NUMBER">7960</FT> és <FT TYPE="NUMBER">19964</FT> tonna között ingadozott. A németországi termelés 1985 óta <FT TYPE="NUMBER">19757</FT> és <FT TYPE="NUMBER">39201</FT> tonna között van.</TXT></NP><NP><NO.P>81</NO.P><TXT>Ezekből a preambulumbekezdésekből az is kiderül, hogy a feta termelését Németországban 1972-ben, Franciaországban 1931-ben, Dániában pedig az 1930-as években kezdték meg.</TXT></NP><NP><NO.P>82</NO.P><TXT>Ezenkívül az is megállapítható, hogy az így termelt sajtot teljességgel jogszerűen forgalmazhatták még Görögországban is, legalábbis 1988-ig.</TXT></NP><NP><NO.P>83</NO.P><TXT>Jóllehet viszonylag jelentős mértékben és hosszú ideig termeltek így, hangsúlyozni kell - a tudományos bizottsági vélemény összefoglalójának első francia bekezdésével egyezően —, hogy a fetatermelés súlypontja továbbra is Görögországban volt.</TXT></NP><NP><NO.P>84</NO.P><TXT>Másfelől az a körülmény, hogy valamely terméket a Görög Köztársaságon kívül más tagállamban jogszerűen gyártanak, csak egy olyan szempont, amelyet figyelembe kell venni az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9209"?><NP><NO.P>85</NO.P><TXT>A különböző tagállamok fetafogyasztását illetően - a termeléssel ellentétben - meg kell jegyezni, hogy a megtámadott rendelet (19) preambulumbekezdéséből következően az egy főre eső éves közösségi fetafogyasztás több mint 85 százalékát Görögország adja. Mint a tudományos bizottság is megállapítja, a fetafogyasztás súlypontja tehát ebben a tagállamban van.</TXT></NP><NP><NO.P>86</NO.P><TXT>A Bíróság elé terjesztett információk arra utalnak, hogy a görögországi fogyasztók többsége földrajzi értelemben, nem pedig szokásos elnevezésként érti a <QUOT.START ID="QS0072" REF.END="QE0072" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0072" REF.START="QS0072" CODE="201D"/> szót. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Dániában a fogyasztók többsége szerint szokásossá vált elnevezésről van szó. A többi tagállamot illetően a Bíróságnak nincsen biztos adata.</TXT></NP><NP><NO.P>87</NO.P><TXT>A Bíróság elé terjesztett adatok azt is bizonyítják, hogy a nem görög tagállamokban a fetát rendszeresen olyan címkékkel forgalmazzák, amelyeken a kulturális hagyományokra és a görög civilizációra utalnak. Joggal lehet ebből arra következtetni, hogy ezekben a tagállamokban a fogyasztók a fetát olyan sajtnak tekintik, amely a Görög Köztársasággal van kapcsolatban, még ha valójában valamely másik tagállamban is készült.</TXT></NP><NP><NO.P>88</NO.P><TXT>Ezek a különböző szempontok, amelyek a más tagállamokbeli fetafogyasztásra vonatkoznak, arra utalnak, hogy a <QUOT.START ID="QS0073" REF.END="QE0073" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0073" REF.START="QS0073" CODE="201D"/> nem szokásossá vált elnevezés.</TXT></NP><NP><NO.P>89</NO.P><TXT>Ami a német kormánynak a megtámadott rendelet (20) preambulumbekezdésének második mondatára irányuló érvét illeti, a jelen ítélet 87. pontjából következik, hogy joggal állítható a Görög Köztársaságon kívüli más tagállamok fogyasztóival<?PAGE NO="I-9210"?> kapcsolatban, hogy <QUOT.START ID="QS0074" REF.END="QE0074" CODE="201E"/>[...] szándékosan sugalmazzák a feta elnevezés és Görögország közötti kapcsolatot, kihasználva ezzel az eredeti termék jó hírét, ami a fogyasztók megtévesztésének valóságos kockázatát jelenti<QUOT.END ID="QE0074" REF.START="QS0074" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>90</NO.P><TXT>A német kormánynak ezzel ellentétes előterjesztése tehát nem megalapozott.</TXT></NP><NP><NO.P>91</NO.P><TXT>A nemzeti szabályozást illetően figyelembe kell venni, hogy a megtámadott rendelet tizennyolcadik és harmincegyedik bekezdése szerint a tagállamok közül kizárólag a Görög Köztársaság és a Dán Királyság hozott külön szabályokat a fetára vonatkozóan.</TXT></NP><NP><NO.P>92</NO.P><TXT>A dán szabályozás nem <QUOT.START ID="QS0075" REF.END="QE0075" CODE="201E"/>fetáról<QUOT.END ID="QE0075" REF.START="QS0075" CODE="201D"/>, hanem <QUOT.START ID="QS0076" REF.END="QE0076" CODE="201E"/>dán fetáról<QUOT.END ID="QE0076" REF.START="QS0076" CODE="201D"/> tesz említést, ami azt sugallja, hogy a jelző nélküli <QUOT.START ID="QS0077" REF.END="QE0077" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0077" REF.START="QS0077" CODE="201D"/> elnevezés továbbra is Görögországra utal.</TXT></NP><NP><NO.P>93</NO.P><TXT>Ezen túlmenően - mint azt a Bíróság a Dánia és társai kontra Bizottság ítélet (hivatkozás fent) 27. pontjában megállapította - a <QUOT.START ID="QS0078" REF.END="QE0078" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0078" REF.START="QS0078" CODE="201D"/> elnevezést az osztrák Köztársaság és a Görög Királyság között <DATE ISO="19720620">1972. június 20-án</DATE>, a két állam között a származásmegjelölések, eredetmegjelölések és a mezőgazdasági, kézműves és ipari termékek elnevezései oltalmára vonatkozó, <DATE ISO="19700605">1970. június 5-i</DATE> megállapodás végrehajtásához kötött egyezmény (BGBL. 378/1972 és 379/1972) részesíti oltalomban. Ezt az elnevezést azóta osztrák területen kizárólag görög termékekre használhatják.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9211"?><NP><NO.P>94</NO.P><TXT>Mindezekből az következik, hogy a vonatkozó nemzeti szabályozások alapján a <QUOT.START ID="QS0079" REF.END="QE0079" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0079" REF.START="QS0079" CODE="201D"/> nem szokásossá vált elnevezés.</TXT></NP><NP><NO.P>95</NO.P><TXT>Ami azonban a közösségi szabályozást illeti, a közös vámtarifa szerinti nómenklatúrában és a közösségi export-visszatérítési szabályozásban a <QUOT.START ID="QS0080" REF.END="QE0080" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0080" REF.START="QS0080" CODE="201D"/> elnevezés a származási tagállamra való utalás nélkül szerepel.</TXT></NP><NP><NO.P>96</NO.P><TXT>Ez utóbbi szabályozás és a vámnómenklatúra azonban a vámjogra vonatkoznak, és nem irányulnak a ipari tulajdonhoz fűződő jogok szabályozására. Ezek a rendelkezések ezért a jelen szövegösszefüggésben nem döntők.</TXT></NP><NP><NO.P>97</NO.P><TXT>A Bizottság korábbi megítélésére Vonatkozóan megállapítható, hogy <DATE ISO="19850621">1985. június 21-én</DATE> egy európai képviselő írásban feltett 13/85. sz. kérdésére a Bizottság a következőket válaszolta: <QUOT.START ID="QS0081" REF.END="QE0081" CODE="201E"/>[...] a feta egy sajttípus, és nem egy eredetmegjelölés.<QUOT.END ID="QE0081" REF.START="QS0081" CODE="201D"/> (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="248" DATE.PUB="19850930" PAGE.FIRST="13">HL C 248. 1985.9.30., 13. o.</REF.DOC.OJ>).</TXT></NP><NP><NO.P>98</NO.P><TXT>E tekintetben azonban utalni kell arra, hogy ebben az időben az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések még nem álltak közösségi oltalom alatt, ezt az alaprendelet teremtette meg első ízben. Amikor ez a válasz született, a <QUOT.START ID="QS0082" REF.END="QE0082" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0082" REF.START="QS0082" CODE="201D"/> elnevezést Görögországban csak a hagyományos szokások oltalmazták.</TXT></NP><NP><NO.P>99</NO.P><TXT>Mindezekből az következik, hogy több releváns és jelentős tényező utal arra, hogy ez a szó nem szokásossá vált elnevezés.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9212"?><NP><NO.P>100</NO.P><TXT>Ezekre a szempontokra tekintettel meg kell állapítani, hogy a Bizottság jogszerűen határozott úgy a megtámadott rendeletben, hogy a <QUOT.START ID="QS0083" REF.END="QE0083" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0083" REF.START="QS0083" CODE="201D"/> szó nem szokásossá vált elnevezés az alaprendelet 3. cikke értelmében.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>Az indokolásról</P></TI></TITLE><NP><NO.P>101</NO.P><TXT>Végül azzal az érvvel kapcsolatban, miszerint nem elegendően indokolt az a megállapítás, hogy a <QUOT.START ID="QS0084" REF.END="QE0084" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0084" REF.START="QS0084" CODE="201D"/> elnevezés nem szokásossá vált elnevezés, egyrészt a tudományos bizottsági vélemény alkalmazási körét, másrészt az indokolás részletességének mértékét kell megvizsgálni.</TXT></NP><NP><NO.P>102</NO.P><TXT>Az említett rendelet (11)-(33) preambulumbekezdésig tartó részében, valamint a (33) preambulumbekezdésében a Bizottság maga is vizsgálja a <QUOT.START ID="QS0085" REF.END="QE0085" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0085" REF.START="QS0085" CODE="201D"/> szó szokásossá vált jellegét. Csak a (22)-(32) preambulumbekezdésig tartó részben ismétli meg a Bizottság a tudományos bizottság véleményét. Nem helytálló ezért azt állítani, hogy az említett rendeletben a <QUOT.START ID="QS0086" REF.END="QE0086" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0086" REF.START="QS0086" CODE="201D"/> szó szokásossá vált jellegére vonatkozó indokolás kizárólag ennek a véleménynek az ismétlése.</TXT></NP><NP><NO.P>103</NO.P><TXT>A 93/53 határozat szerint a tudományos bizottságot a Bizottság állította fel és tagjait a Bizottság nevezi ki. A bizottság a Bizottság képviselőjének összehívására ülésezik, és azokat a kérdéseket vitatja meg, amelyekről a Bizottság véleményt kért.</TXT></NP><NP><NO.P>104</NO.P><TXT>E rendelkezések szerint a Bizottság saját megítélése szerint szabadon terjeszthet eredetmegjelölésekre vonatkozó kérdéseket a bizottságba kinevezett szakértők elémint ezt a jelen ügyben is tette —, hogy segítsenek tisztázni a problémát. Annak eldöntése is a Bizottságra tartozik, milyen mértékben támaszkodik a bizottsági véleményre.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9213"?><NP><NO.P>105</NO.P><TXT>A megtámadott rendelet (33) preambulumbekezdéséből következően a Bizottság a jelen esetben magáévá tette a tudományos bizottság által kidolgozott iránymutatásokat. Ez az eljárás megfelel mind a 93/53 határozat, mind pedig az EK 253. cikke rendelkezéseinek.</TXT></NP><NP><NO.P>106</NO.P><TXT>Azzal kapcsolatban, mennyire részletes a megtámadott rendelet indokolása arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a <QUOT.START ID="QS0087" REF.END="QE0087" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0087" REF.START="QS0087" CODE="201D"/> szó szokásos jellegű-e, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EK 253. cikk szerinti indokolásnak meg kell felelnie az adott jogi aktus jellegének, és pontosan és egyértelműen kell kifejezésre juttatnia a jogi aktust kibocsátó szerv érvelését úgy, hogy az érintett megismerhesse a megtett intézkedés indokait és a hatáskörrel rendelkező bíróság gyakorolni tudja felülvizsgálati jogkörét (lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-328/00" YEAR="2002" PAGE.ECR="I-1461">C-328/00. sz. Weber-ügyben <DATE ISO="20020207">2002. február 7-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2002., I-1461. o.] 42. pontját</REF.DOC.ECR> és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Ugyanakkor a jogi aktus kibocsátója nem köteles állást foglalni azokkal a tényezőkkel kapcsolatban, amelyek egyértelműen másodlagosak, és nem kell esetleges feltételezésekbe sem bocsátkoznia (lásd e tekintetben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-367/95 P" YEAR="1998" PAGE.ECR="I-1719">C-367/95. P. sz., Bizottság kontra Sytraval és Brink's France ügyben <DATE ISO="19980402">1998. április 2-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 1998., I-1719. o.] 64. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>107</NO.P><TXT>A megtámadott rendelet (11)—(33) preambulumbekezdésig tartó részében a Bizottság egyértelműen kifejti azokat a lényeges szempontokat, amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a <QUOT.START ID="QS0088" REF.END="QE0088" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0088" REF.START="QS0088" CODE="201D"/> az alaprendelet 3. cikke értelmében nem szokásossá vált elnevezés. Ez az ismertetés az EK 253. cikk értelmében elegendő indokolásnak minősül.</TXT></NP><NP><NO.P>108</NO.P><TXT>Következésképpen nincsen alapja annak az érvnek, miszerint nem elegendő a megtámadott rendelet indokolása azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy a <QUOT.START ID="QS0089" REF.END="QE0089" CODE="201E"/>feta<QUOT.END ID="QE0089" REF.START="QS0089" CODE="201D"/> elnevezés nem szokásos jellegű.</TXT></NP><NP><NO.P>109</NO.P><TXT>Ebből következően az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdésének és az EK 253. cikke meģsértésére alapított jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</TXT></NP><?PAGE NO="I-9214"?><NP><NO.P>110</NO.P><TXT>Mindezekre a szempontokra tekintettel a jelen keresetet el kell utasítani.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>111</NO.P><TXT>Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Németországi Szövetségi Köztársaságot és a Dán Királyságot, mivel pervesztesek lettek, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére. Az eljárási szabályzat 69. cikkének 4. §-ával összhangban a Görög Köztársaság, a Francia Köztársaság és az Egyesült Királyság - mint beavatkozók - maguk viselik saját költségeiket.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján, a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:</P></INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>A kereseteket elutasítja.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezi a C-465/02. sz. ügy és a Dán Királyságot C-466/02. sz. ügy költségeinek viselésére.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>A Görög Köztársaság, a Francia Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága maguk viselik saját költségeiket.</TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>