European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/2546

2025.12.22.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/2546 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. december 10.)

a bejelentett beágyazott kibocsátások hitelesítésére vonatkozóan az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott elvek alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2023/956 rendelet megállapítja a 2026-tól kezdődően az Unió vámterületére behozott árukba beágyazott, tényleges értékek alapján meghatározott kibocsátások hitelesítésének elveit.

(2)

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre (EU ETS) vonatkozó, az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletben (2) meghatározott eljárásokkal való egyenértékűség és koherencia lehetőség szerinti biztosítása és egyszersmind az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) sajátosságainak figyelembevétele és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében kellő figyelmet kell fordítani az EU ETS keretében alkalmazandó releváns szabályokra. A CBAM sajátosságai miatt indokolt úgy rendelkezni, hogy a hitelesítő azon döntése, miszerint a fizikai helyszíni látogatást virtuális helyszíni látogatással helyettesíti, illetve mellőzi a helyszíni látogatást, ne legyen az illetékes hatóságok jóváhagyásához kötve.

(3)

Az (EU) 2023/956 rendelettel összhangban a hitelesítőknek a hitelesítés részeként fizikai helyszíni látogatást kell tenniük azon létesítményben, ahol releváns árukat termelnek. Indokolt úgy rendelkezni, hogy az első olyan évben, amikor hitelesítésre kerül sor valamely létesítményben, minden esetben kötelező legyen ott fizikai helyszíni látogatást tenni. A hitelesítés két egymás utáni évben történő elvégzése esetén a hitelesítő a második évben a helyszíni látogatással kapcsolatos költségek és adminisztratív terhek csökkentése érdekében a fizikai helyszíni látogatást virtuális helyszíni látogatással helyettesítheti, vagy akár mellőzheti is, amennyiben teljesülnek bizonyos konkrét kritériumok, amelyek biztosítják, hogy a hitelesítés megbízhatósága ne sérüljön. A hitelesítő csak akkor dönthet úgy, hogy így jár el, ha az előző évben fizikai helyszíni látogatást tett az érintett létesítményben. A fizikai helyszíni látogatásokra legalább kétévente sort kell keríteni. Azon létesítmények esetében, amelyekből villamos energiát importálnak az Unió vámterületére, illetve amelyekben villamos energiát használnak fel áruk termeléséhez, indokolt további rugalmasságot biztosítani a fizikai helyszíni látogatás virtuális helyszíni látogatással való helyettesítése tekintetében, mivel a hitelesítés az ilyen létesítmények esetében kevésbé bonyolult.

(4)

A hitelesítő abban az esetben is helyettesítheti a fizikai helyszíni látogatást virtuális helyszíni látogatással, ha súlyos, rendkívüli és előre nem látható körülmények akadályozzák abban, hogy fizikai helyszíni látogatást tegyen valamely létesítményben. Indokolt úgy rendelkezni, hogy amennyiben az alkalmazandó feltételek nem teljesülnek, ne legyen lehetséges elvégezni a létesítmény hitelesítését.

(5)

A hitelesítési folyamat alapvető részét képezi annak elemzése, hogy a bejelentett adatok milyen mértékben érzékenyek az olyan valótlanságokra és eltérésekre, amelyek lényegesek lehetnek. A hitelesítőnek kockázatalapú megközelítést kell alkalmaznia abból a célból, hogy az általa kiadott hitelesítő szakvélemény kellő bizonyosságot nyújtson a tekintetben, hogy a teljes kibocsátásra vonatkozó adatok nem tartalmaznak lényeges valótlanságot, és hogy a jelentés a hitelesítés alapján kielégítőnek minősíthető.

(6)

Az üzemeltetői kibocsátási jelentés hitelesítésének előkészítése, valamint a hitelesítő arra vonatkozó értékelésének támogatása érdekében, hogy valamely valótlanság, eltérés vagy meg nem felelés lényeges hatást gyakorol-e a kibocsátási adatokra vagy az ingyenes kiosztás kiigazítására, megfelelő lényegességi küszöbértékeket kell meghatározni, ügyelve az egyensúly megteremtésére a CBAM keretében végzett hitelesítési feladatok összetettsége és újszerűsége, valamint a számítás pontossága között. Tekintettel a CBAM sajátos jellegére, ezeket a küszöbértékeket az áruk szintjén kell meghatározni. A lényegességi szintek idővel felülvizsgálhatók, figyelembe véve az e rendelet alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokat.

(7)

A hitelesítői jelentések elkészítésének és benyújtásának megkönnyítése, olvashatóságának biztosítása és felülvizsgálatának elősegítése érdekében célszerű egy, a Bizottság által kidolgozandó egységes elektronikus sablont használni. A hitelesítői jelentésnek tartalmaznia kell a CBAM-nyilatkozat (EU) 2023/956 rendelet 6. cikke szerinti benyújtásához és az említett rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatához szükséges információkat.

(8)

Amennyiben e rendelet alkalmazásával összefüggésben személyes adatok kezelésére kerül sor, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és – adott esetben – az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alkalmazandó.

(9)

E rendelet rendelkezései a 2026. január 1-jétől kezdődően keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal kapcsolatos tevékenységeket végző hitelesítők által alkalmazandó hitelesítési elvekre vonatkoznak. Ezért indokolt ezt a rendeletet 2026. január 1-jétől alkalmazni.

(10)

A tagállamokkal – többek között szakértői szinten – folytatott technikai konzultációkkal párhuzamosan az Európai Bizottság széles körű konzultációkat folytatott az érintett érdekelt felekkel, köztük az ágazati képviselőkkel is, hogy információkat gyűjtsön az e rendeletben meghatározott szabályok kidolgozásához.

(11)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2025. november 17-én véleményt nyilvánított.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a CBAM-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2025/2551 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) 1. cikkében, valamint az (EU) 2025/2547 bizottsági végrehajtási rendelet (6) 1. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

„valótlanság”: kihagyás, tévesen közölt információ vagy hiba az üzemeltető jelentésében foglalt adatokban, nem tekintve a mérőműszerek, illetve a laboratóriumi elemzések kapcsán megengedett bizonytalanságot;

2.

„lényeges valótlanság”: olyan valótlanság, amely önmagában vagy más valótlanságokkal együttesen meghaladja a lényegességi szintet, vagy a hitelesítő szakértői megítélése alapján – nagysága és jellege miatt – befolyásolhatja a teljes bejelentett kibocsátás értékét vagy más releváns információkat;

3.

„lényegességi szint”: számszerű küszöbérték vagy határpont, amely felett a hitelesítő a valótlanságokat – akár önmagukban, akár más valótlanságokkal együttesen – lényegesnek minősíti;

4.

„eltérés”: az üzemeltető bármely olyan cselekedete vagy mulasztása, amely nem felel meg a nyomonkövetési terv vagy az adott létesítményre alkalmazandó nyomonkövetési módszertan tekintetében az (EU) 2025/2547 végrehajtási rendeletben meghatározott követelményeknek;

5.

„lényeges eltérés”: olyan eltérés, amely lényeges valótlanság előfordulásához vezet.

2. cikk

Fizikai helyszíni látogatások, valamint e látogatások virtuális helyszíni látogatásokkal való helyettesítése, illetve mellőzése

(1)   A hitelesítő az (EU) 2025/2551 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 2.12. szakaszában említett fizikai helyszíni látogatást virtuális helyszíni látogatással helyettesítheti, amennyiben teljesülnek a 3. vagy a 4. cikkben meghatározott feltételek.

(2)   A hitelesítő eltekinthet az (EU) 2025/2551 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 2.12. szakaszában említett fizikai helyszíni látogatással kapcsolatos kötelezettség teljesítésétől, amennyiben teljesülnek a 3. cikkben meghatározott feltételek.

(3)   Amennyiben a hitelesítő úgy dönt, hogy a fizikai helyszíni látogatást virtuális helyszíni látogatással helyettesíti vagy mellőzi, e döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az üzemeltetőt.

3. cikk

A virtuális helyszíni látogatásra, illetve a fizikai helyszíni látogatással kapcsolatos kötelezettség teljesítésének mellőzésére vonatkozó feltételek

(1)   A hitelesítő dönthet úgy, hogy virtuális helyszíni látogatást végez, illetve hogy eltekint a fizikai helyszíni látogatással kapcsolatos kötelezettség teljesítésétől, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

az aktuális jelentéstételi időszakot közvetlenül megelőző jelentéstételi időszakban került már sor hitelesítő által végzett fizikai helyszíni látogatásra;

b)

a fizikai helyszíni látogatással kapcsolatos kötelezettség teljesítésének mellőzése esetén az aktuális jelentéstételi időszakot megelőző két jelentéstételi időszakban került már sor hitelesítő által végzett fizikai helyszíni látogatásra;

c)

a hitelesítő kellően ismeri a létesítmény működését, a termelési folyamatokat, valamint a nyomonkövetési és a jelentési rendszert, beleértve az üzemeltető ellenőrzési rendszerét is;

d)

a hitelesítő úgy ítéli meg, hogy a létesítmény nyomonkövetési és jelentéstételi rendszerének jellege és összetettségi szintje, valamint az eredendő és az ellenőrzési kockázatok nem tesznek szükségessé fizikai helyszíni látogatást;

e)

a hitelesítő képes a hitelesítéshez szükséges valamennyi információt távolról beszerezni és értékelni, beleértve a nyomonkövetési tervben leírt módszertan helyes alkalmazására, az üzemeltető kibocsátási jelentésében szereplő adatokra, a termelési folyamatokra és a felhasznált prekurzorokra vonatkozó információkat is;

f)

a virtuális helyszíni látogatás elvégzésére vagy a fizikai helyszíni látogatás mellőzésére vonatkozó döntés a kockázatelemzés eredményein alapul, és a hitelesítő azonosította és megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hitelesítési kockázatot elfogadható szintre csökkentse, és ily módon kellő bizonyosságot szerezzen arról, hogy az üzemeltető kibocsátási jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat és eltéréseket;

g)

az utolsó helyszíni fizikai látogatás óta nem történt jelentős változás vagy módosítás a létesítményben vagy annak nyomonkövetési tervében, ideértve az alábbi jelentős változások bármelyikét:

1.

új termelési folyamatok vagy termelési útvonalak bevezetése, illetve meglévő termelési folyamatok vagy termelési útvonalak lezárása;

2.

a prekurzoroknak és az összetett áruknak a beágyazott kibocsátások kiszámításáról szóló (EU) 2025/2547 végrehajtási rendelet 4. cikkének (9) bekezdésében meghatározott közös termelési folyamatában bekövetkezett változások;

3.

a létesítmény energiaellátásában bekövetkezett változások;

4.

a termelési folyamatok vagy a termelési útvonalak közötti technikai kapcsolatok változásai, például a tüzelőanyagok, az anyagok, a mérhető hő, a hulladékgázok vagy a termelt áruk szállítására szolgáló új vezetékek kiépítése vagy meglévő vezetékek megszüntetése;

5.

tényleges értékek használata esetén a létesítményben termelt vagy más létesítményekből kapott prekurzorokkal kapcsolatos változások;

6.

a nyomonkövetési módszertan változása (számításon alapuló, mérésen alapuló, egyéb);

7.

olyan változások, amelyekről a hitelesítő a stratégiai elemzés vagy a kockázatelemzés során megállapította, hogy az előző hitelesítés során alkalmazottaktól jelentősen eltérő hitelesítési megközelítéseket igényelnek; ilyen például az új tüzelőanyagok vagy anyagok, illetve új mérőműszerek használata.

(2)   A hitelesítő eltekinthet a villamosenergia-termelő létesítményben teendő fizikai helyszíni látogatásra vonatkozó kötelezettség teljesítésétől, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a létesítmény az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletének hatálya alá tartozó áruk közül kizárólag villamos energiát termel;

b)

a létesítmény nem használ olyan anyagokat, tüzelőanyagokat vagy termelési folyamatokat, amelyek az üzemszerű működés során üvegházhatású gázokat bocsáthatnak ki. A következő létesítmények nem tekinthetők e kritériumnak megfelelőnek:

1.

azok a létesítmények, amelyek az (EU) 2025/2547 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 9. pontjában meghatározott biomasszát használnak;

2.

azok a létesítmények, amelyek – többek között geológiai tárolás vagy az üvegházhatású gázok tüzelőanyagok vagy egyéb anyagok termelése során történő felhasználása céljából – szén-dioxid-leválasztást végeznek;

3.

azok a létesítmények, amelyek üvegházhatású gázokat adnak át más létesítményeknek, csővezetékeknek vagy az (EU) 2024/1735 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkének 29. pontjában meghatározott szén-dioxid-szállítási infrastruktúráknak;

c)

az aktuális jelentéstételi időszakot közvetlenül megelőző öt jelentéstételi időszak alatt legalább egyszer sor került hitelesítő által végzett fizikai helyszíni látogatásra;

d)

teljesülnek az (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott feltételek.

4. cikk

A súlyos, rendkívüli és előre nem látható körülmények miatt virtuális úton végzett helyszíni látogatásra vonatkozó feltételek

A hitelesítő dönthet úgy, hogy virtuális helyszíni látogatást végez, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

az üzemeltető által nem befolyásolható súlyos, rendkívüli és előre nem látható körülmények akadályozzák a hitelesítőt abban, hogy fizikai helyszíni látogatást végezzen, és ezek a körülmények minden észszerű erőfeszítés ellenére sem orvosolhatók;

b)

a hitelesítőnek a virtuális helyszíni látogatás végzésére vonatkozó döntése a kockázatelemzés eredményein alapul;

c)

a hitelesítő azonosította és megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hitelesítési kockázatot elfogadható szintre csökkentse, és ily módon kellő bizonyosságot szerezzen arról, hogy az üzemeltető kibocsátási jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.

5. cikk

Lényegességi szintek és egyéb paraméterek

(1)   A hitelesítés tárgyát képező jelentéstételi időszakban bejelentett adatokkal kapcsolatos valótlanságok értékelésekor a hitelesítő a megfelelő Kombinált Nómenklatúra-kóddal (KN-kód) azonosított releváns áru minden egyes tonnájára a következő lényegességi szinteket alkalmazza:

a)

a teljes fajlagos beágyazott kibocsátás 5 %-a;

b)

a teljes fajlagos beágyazott ingyenes kiosztás 5 %-a.

(2)   A hitelesítő szakértői megítélés alapján értékeli azt is, hogy a valótlanságok vagy az eltérések – önmagukban, illetve más valótlanságokkal vagy eltérésekkel együttesen – mértékükből és jellegükből adódóan lényegesnek minősülnek-e a következők tekintetében:

a)

olyan – akár önmagukban, akár más valótlanságokkal együttesen figyelembe vett – valótlanságok, amelyek nem érik el az (1) bekezdés szerinti lényegességi szintet;

b)

az (1) bekezdésben nem említett paraméterek.

6. cikk

A hitelesítői jelentés formátuma

A hitelesítői jelentést a Bizottság által a CBAM-nyilvántartáson keresztül rendelkezésre bocsátott elektronikus sablon alapján kell elkészíteni.

Az elektronikus sablonnak tartalmaznia kell legalább az e rendelet mellékletben felsorolt információkat.

7. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. december 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 130., 2023.5.16., 52. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/956/oj).

(2)  A Bizottság (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról (HL L 334., 2018.12.31., 94. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2018/2067/oj).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data. europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).

(5)  A Bizottság (EU) 2025/2551 felhatalmazáson alapuló rendelete (2025. november 20.) az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelesítők akkreditálására, az akkreditált hitelesítők ellenőrzésére és felügyeletére, az akkreditáció visszavonására, valamint az akkreditáló testületek kölcsönös elismerésére és szakértői értékelésére vonatkozó feltételek meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L, 2025/2551, 2025.12.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2025/2551/oj).

(6)  A Bizottság (EU) 2025/2547 végrehajtási rendelete (2025. december 10.) az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az árukba beágyazott kibocsátások kiszámítására szolgáló módszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L, 2025/2547, 2025.12.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2547/oj).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1735, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1735/oj).


MELLÉKLET

A hitelesítői jelentés sablonja

1.   ÁLTALÁNOS AZONOSÍTÓ ADATOK

1.1.   Az üzemeltető és a létesítmény azonosítása

a)

az üzemeltető neve;

b)

az üzemeltető cégjegyzékszáma vagy tevékenység szerinti nyilvántartási száma;

c)

teljes cím angol nyelven;

d)

a hitelesítendő létesítmény azonosítása az alábbi adatok alapján:

1.

a létesítmény neve;

2.

a CBAM-nyilvántartásban szereplő egyedi létesítményazonosító;

3.

a létesítmény helye szerinti alkalmazandó ENSZ kereskedelmi és szállítási helynévkód (UN/LOCODE);

4.

a létesítmény teljes címe angol nyelven és földrajzi koordinátái, hosszúsági és szélességi fokban kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal.

1.2.   A hitelesítői jelentés azonosítása

a)

a hitelesítői jelentés egyedi azonosítója;

b)

a vonatkozó jelentéstételi időszak.

1.3.   A hitelesítő azonosítása

a)

a hitelesítő neve;

b)

a hitelesítő székhelye szerinti cím;

c)

amennyiben a hitelesítő kiszervezett bizonyos hitelesítési tevékenységeket, a hitelesítést végző csoport hivatali helyiségének (helyiségeinek) címe;

d)

a hitelesítő akkreditációs száma;

e)

a nemzeti akkreditáló testület neve;

f)

a nemzeti akkreditáló testület székhelye szerinti ország;

g)

az akkreditáció lejáratának időpontja;

h)

az akkreditációnak a CBAM szempontjából releváns hatóköre.

2.   A HITELESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

2.1.   A hitelesítést végző csoport

a)

a hitelesítést végző csoport vezetőjének neve;

b)

a vezető CBAM-ellenőr és a hitelesítést végző csoportban tagként részt vevő CBAM-ellenőrök és műszaki szakértők neve;

c)

adott esetben a fizikai vagy virtuális helyszíni látogatást végző vezető CBAM-ellenőr, CBAM-ellenőrök és műszaki szakértők neve.

2.2.   A fizikai és a virtuális helyszíni látogatások részletes adatai

a)

adott esetben a helyszíni fizikai látogatások dátuma és a helyszínen töltött napok száma;

b)

az utolsó fizikai helyszíni látogatás dátuma;

c)

adott esetben a virtuális helyszíni látogatás dátuma és annak részletes indokolása, hogy a látogatásra miért virtuális formában került sor;

d)

adott esetben a fizikai helyszíni látogatással kapcsolatos kötelezettség teljesítésének mellőzését alátámasztó indokok részletes kifejtése;

e)

adott esetben a hitelesítéshez kapcsolódó egyéb látogatások dátuma és helyszíne.

2.3.   A hitelesítési munka alapja

a)

a hitelesítés célkitűzései;

b)

a hitelesítés hatóköre;

c)

a hitelesítés elvégzéséhez szükséges akkreditációs hatókör;

d)

a hitelesítéshez használt nyomonkövetési terv dátuma és verziószáma;

e)

az üzemeltető jelentésének hitelesítése során alkalmazott kritériumok;

f)

az alkalmazott lényegességi szintek.

2.4.   A létesítmény és az adatok hitelesítése

a)

a létesítmény nyomonkövetési tervének összefoglalása, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

1.

a létesítményben a CBAM keretében kialakított összes termelési folyamat és útvonal felsorolása;

2.

arra vonatkozó információk, hogy hogyan számították ki az egyes termelési folyamatokhoz hozzárendelt közvetlen és közvetett kibocsátásokat;

3.

használnak-e nulla kibocsátási tényezős besorolású tüzelőanyagokat, illetve az üzemeltető hogyan bizonyítja esetükben a nulla kibocsátási tényezős besorolás alkalmazhatóságát;

4.

importálnak-e más létesítményekből vagy exportálnak-e más létesítményekbe mérhető hőt;

5.

előállítanak, illetve felhasználnak-e a létesítményben hulladékgázokat, vagy más létesítményekből importálnak-e, illetve más létesítményekbe exportálnak-e ilyen gázokat;

6.

alkalmaznak-e szén-dioxid-leválasztást;

b)

a hitelesített adatok összesítése, amely a következőket foglalja magában:

1.

a létesítmény jelentéstételi időszak alatti teljes közvetlen kibocsátása;

2.

ha a létesítményben olyan áruk termelése folyik, amelyek nem szerepelnek az (EU) 2023/956 rendelet II. mellékletében:

a)

a létesítmény jelentéstételi időszak alatti közvetett kibocsátásai;

b)

a fajlagos közvetett kibocsátásokra vonatkozó tényező meghatározásának módszere és a felhasznált információforrás;

c)

az egyes termelt áruk fajlagos közvetett beágyazott kibocsátása;

3.

az egyes áruk mennyisége a vonatkozó KN-kód szerinti funkcionális egységben mérve;

4.

az egyes termelt áruk fajlagos közvetlen beágyazott kibocsátása;

5.

adott esetben az Unió vámterületére importált villamos energia tekintetében:

a)

annak megerősítése, hogy minden olyan engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő esetében, amelyre vonatkozóan az üzemeltető a kibocsátási jelentéséhez nyilatkozattevő-specifikus kiegészítést mellékelt, valamint az adott kiegészítésben feltüntetett villamosenergia-mennyiség tekintetében teljesülnek az (EU) 2023/956 rendelet IV. mellékletének 5. szakaszában meghatározott kritériumok;

b)

összefoglaló azokról a bizonyítékul szolgáló elemekről, amelyek igazolják, hogy az (EU) 2023/956 rendelet IV. mellékletének 5. szakaszában meghatározott kritériumok mindegyike teljesül;

6.

az (EU) 2023/956 rendelet II. mellékletében fel nem sorolt áruk esetében:

a)

közvetett kibocsátások esetében, amennyiben termelnek villamos energiát a létesítményen belül, a villamos energiát:

—

kapcsolt energiatermelés útján állítják-e elő,

—

külön energiatermelés útján állítják-e elő,

—

fosszilis vagy megújuló forrásokból állítják-e elő,

—

egy termelési folyamat rendszerhatáráról exportálják-e;

b)

a közvetett kibocsátásoknak az (EU) 2025/2547 végrehajtási rendelet 9. cikkével összhangban, a tényleges értékek alapján meghatározott részaránya;

c)

a közvetett kibocsátások alapértelmezett értékek alapján meghatározott részaránya;

d)

a közvetett kibocsátások tényleges értékek alapján meghatározott részaránya tekintetében annak a megerősítése, hogy teljesülnek az (EU) 2023/956 rendelet IV. mellékletének 6. szakaszában a tényleges értékek használatára vonatkozóan meghatározott kritériumok;

e)

az (EU) 2025/2547 végrehajtási rendelet 9. cikkével összhangban kiszámított fajlagos közvetett kibocsátások;

7.

az egyes termelt áruk fajlagos beágyazott ingyenes kiosztása;

8.

a vonatkozó CBAM-referenciaértékek és a fajlagos beágyazott ingyenes kiosztás meghatározásához alkalmazott módszerek használatának megerősítése.

2.5.   A prekurzorokra vonatkozó adatok hitelesítése

a)

a létesítményben felhasznált és alapértelmezett értékek alapján beszámított egyes prekurzortípusokra vonatkozó adatok, kivéve az (EU) 2025/2547 végrehajtási rendelet 4. cikkének (9) bekezdése szerint a termelési folyamat során előállított prekurzorokat:

1.

KN-kód;

2.

árumegnevezés;

3.

származási ország, amennyiben ismert, és amennyiben a prekurzort a létesítményen kívül állították elő;

4.

az alkalmazandó alapértelmezett érték;

b)

a létesítményben felhasznált és tényleges értékek alapján beszámított egyes prekurzortípusokra vonatkozó adatok, kivéve az (EU) 2025/2547 végrehajtási rendelet 4. cikkének (9) bekezdése szerint a termelési folyamat során előállított prekurzorokat:

1.

KN-kód;

2.

árumegnevezés;

3.

származási ország;

4.

jelentéstételi időszak, valamint annak feltüntetése, hogy azt az alapértelmezett adatszolgáltatási időszak vagy a termelés tényleges időpontja alapján határozták-e meg;

5.

fajlagos beágyazott (közvetlen és – adott esetben – közvetett) kibocsátások;

6.

az üzemeltetőre és a prekurzor származási létesítményére vonatkozó adatok:

a)

az üzemeltető neve;

b)

a létesítmény neve;

c)

adott esetben a CBAM-nyilvántartásban szereplő egyedi létesítményazonosító;

d)

a vonatkozó jelentéstételi időszak;

7.

a prekurzor tényleges értékeinek hitelesítését elvégző hitelesítőre vonatkozó információk:

a)

a hitelesítő neve;

b)

a hitelesítő székhelye szerinti cím;

c)

amennyiben a hitelesítő kiszervezett bizonyos hitelesítési tevékenységeket, azon hivatali helyiség(ek) címe, ahonnan a szóban forgó hitelesítési tevékenységeket kiszervezték;

d)

a vezető CBAM-ellenőr neve és elérhetősége;

e)

a hitelesítő akkreditációs száma;

f)

a nemzeti akkreditáló testület neve;

g)

a nemzeti akkreditáló testület székhelye szerinti ország;

h)

az akkreditáció lejáratának időpontja;

i)

a hitelesítés elvégzéséhez szükséges akkreditációs hatókör;

j)

annak feltüntetése, hogy a hitelesítő nyilatkozata kellő bizonyossággal megállapítja-e, hogy a jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat és lényeges eltéréseket;

k)

a hitelesítési nyilatkozat kiállításának dátuma;

c)

amennyiben egy összetett árukat termelő létesítmény egy másik létesítménytől egy adott KN-kód alá tartozó, különböző jelentéstételi időszakokban előállított prekurzorokat kap, az (EU) 2025/2547 végrehajtási rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban az adott prekurzorhoz tartozó fajlagos beágyazott (közvetlen és – adott esetben – közvetett) kibocsátás;

d)

amennyiben egy összetett áru termelési folyamata során több különböző létesítményből származó prekurzortípust használnak fel, az adott prekurzorhoz tartozó, az (EU) 2025/2547 végrehajtási rendelet 14. cikkével összhangban kiszámított fajlagos beágyazott (közvetlen és – adott esetben – közvetett) kibocsátások.

2.6.   Hitelesítési nyilatkozat

a)

a hitelesítő nyilatkozata arról, hogy kellő bizonyossággal megállapítható-e, hogy a jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat és lényeges eltéréseket;

b)

a megállapított és helyesbített lényeges valótlanságokkal kapcsolatos információk;

c)

a megállapított és helyesbített lényeges eltérésekkel kapcsolatos információk;

d)

információk azokról a fennmaradó valótlanságokról, amelyeket a hitelesítői jelentés kiadása előtt nem helyesbítettek, valamint arról, hogy a szóban forgó valótlanságok lényegesek-e;

e)

információk azokról a fennmaradó eltérésekről, amelyeket a hitelesítői jelentés kiadása előtt nem helyesbítettek, valamint arról, hogy a szóban forgó eltérések lényegesek-e;

f)

információk azokról a fennmaradó meg nem felelésekről, amelyeket a hitelesítői jelentés kiadása előtt nem helyesbítettek, valamint arról, hogy a szóban forgó meg nem felelések lényegesek-e;

g)

adott esetben javítási célú ajánlások;

h)

a dátum, valamint a hitelesítő által feljogosított személy neve és aláírása.

3.   MELLÉKLET: AZ (EU) 2025/2547 VÉGREHAJTÁSI RENDELET IV. MELLÉKLETE SZERINTI ÜZEMELTETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KIBOCSÁTÁSI JELENTÉS

4.   AZ UNIÓ VÁMTERÜLETÉRE BEHOZOTT VILLAMOS ENERGIÁRA VONATKOZÓ ÜZEMELTETŐI KIBOCSÁTÁSI JELENTÉS NYILATKOZATTEVŐ-SPECIFIKUS KIEGÉSZÍTÉSE


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2546/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)