(1)

Svédország hatóságai 2004. augusztus 20-án kelt levelükben az egyes észak-svédországi háztartások és szolgáltató társaságok által felhasznált villamos energia tekintetében kedvezményes adómérték bevezetését lehetővé tevő eltérésért folyamodtak a Bizottsághoz a 2003/96/EK irányelv 19. cikke értelmében.

(2)

1981 júliusa óta Svédország kedvezményes energiaadó-mértéket alkalmaz az Észak-Svédországban felhasznált villamos energia tekintetében, ahol a fűtési költségek átlagosan 25 %-kal magasabbak, mint az ország többi részén.

(3)

Az észak-svédországi háztartások és szolgáltató társaságok villamos energiára fordított költségeinek csökkentése ezen fogyasztókat a déli országrész fogyasztóival megegyező bánásmódban részesíti. Az intézkedés tehát regionális és kohéziós szakpolitikai célkitűzésekre irányul.

(4)

Az észak-svédországi villamosenergia-fogyasztás tekintetében a kedvezményes adómérték – 20 EUR/MWh – sokkal magasabb marad, mint a 2003/96/EK irányelvben rögzített közösségi minimummérték. Ezenkívül a kedvezményes adómérték arányban áll az észak-svédországi háztartások és szolgáltató társaságok által kifizetett fűtési többletköltségekkel. Ebből következően ilyen adómérték alkalmazásának biztosítania kell az adózás ösztönző hatásának az energiahatékonyság növelése tekintetében történő fenntartását.

(5)

A Bizottság áttekintette a vonatkozó kedvezményt, és megállapította, hogy az nem torzítja a versenyt, illetve nem akadályozza a belső piac működését, valamint nem összeegyeztethetetlen a Közösség környezetvédelmi, energia- és közlekedési politikájával.

(6)

Ez a megközelítés megegyezik a Bizottság álláspontjával az állami támogatással kapcsolatos C 42/03-as számú ügyben ( 2 ), amelyben a Bizottság nem emelt kifogást a kedvezményes adómértékként nyújtott állami támogatás ellen a 2005. december 31-én záruló időszakra.

(7)

Helyénvaló tehát az észak-svédországi villamosenergia-fogyasztás tekintetében kedvezményes adómérték alkalmazásának Svédország részére történő engedélyezése 2005. december 31-ig,