European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat


C/2024/6816

2024.11.29.

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2024. október 21.)

Spanyolország gazdaság-, költségvetési, foglalkoztatás- és strukturális politikájáról

(C/2024/6816)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), amely létrehozta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: az Eszköz), 2021. február 19-én lépett hatályba. Az Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosítva. A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének prioritásaival összhangban az Eszköz segít elérni a gazdasági és társadalmi helyreállítást, valamint végrehajtani a fenntartható reformokat és beruházásokat, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítását, valamint a tagállamok gazdaságának reziliensebbé tételét szolgáló reformokat és beruházásokat. Közép- és hosszú távon szintén segít megerősíteni az államháztartás helyzetét, valamint fellendíteni a növekedést és a munkahelyteremtést, javítani az Unión belüli területi kohéziót, és támogatni a szociális jogok európai pillérének folytatódó végrehajtását.

(2)

A 2023. február 27-én elfogadott (EU) 2023/435 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: REPowerEU-rendelet) célja fokozatosan megszüntetni az Unió függőségét az orosz fosszilistüzelőanyag-behozataltól. Ez segítene elérni az energiabiztonságot és diverzifikálni az Unió energiaellátását, növelve ugyanakkor a megújuló energiaforrások elterjedését, az energiatárolási kapacitásokat és az energiahatékonyságot. Spanyolország új REPowerEU-fejezettel egészítette ki a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét olyan kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében, amelyek segíteni fogják a REPowerEU célkitűzéseinek elérését.

(3)

2023. március 16-án a Bizottság kiadta „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményt annak érdekében, hogy megalapozza a szakpolitikai döntéseket, és megteremtse a növekedés fokozásához szükséges keretfeltételeket. A közlemény kilenc egymást kölcsönösen megerősítő tényező tekintetében határozza meg a versenyképesség keretfeltételeit. Az említett tényezők közül a magántőkéhez való hozzáférés, a kutatás és innováció, az oktatás és a készségek, valamint a működő egységes piac emelkedik ki a reformok és a beruházások alapvető szakpolitikai prioritásaiként a jelenlegi termelékenységi kihívások kezelése, valamint az Unió és tagállamai hosszú távú versenyképességének fokozása céljából. 2024. február 14-én a Bizottság kiadta „Az egységes piac aktuális helyzete: az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2024. évi éves jelentés” című közleményt. Az említett közlemény részletesen ismerteti az európai egységes piac versenyképességi erősségeit és kihívásait, a beazonosított kilenc versenyképességi tényező szerint követve az éves fejleményeket.

(4)

2023. november 21-én a Bizottság elfogadta a 2024. évi éves fenntartható növekedési jelentést, megadva a gazdaságpolitikai koordináció 2024. évi európai szemeszterének startját. 2024. március 22-én az Európai Tanács jóváhagyta a 2024. évi éves fenntartható növekedési jelentés prioritásait, amelyek a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziója köré összpontosulnak. 2023. november 21-én a Bizottság – az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján – elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2024. évi jelentést is, amelyben Spanyolországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyeket érinthet az egyensúlyhiány, vagy fennáll ennek kockázata, és amelyek tekintetében részletes felülvizsgálatra volna szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a Spanyolország 2024. évi költségvetésiterv-javaslatára vonatkozó véleményt is. A Bizottság az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott és a 2024. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot, amely elemzi a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását. A Tanács 2024. április 12-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (6) (a továbbiakban: az euroövezetről szóló 2024. évi ajánlás) és 2024. március 11-én az együttes foglalkoztatási jelentést.

(5)

2024. április 30-án hatályba lépett az Unió új gazdasági kormányzási kerete. A keret magában foglalja a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló, új (EU) 2024/1263 rendeletet, a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, módosított 1467/97/EK tanácsi rendeletet (7) és a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelvet (8) is. Az új gazdasági kormányzási keret célkitűzései: reformok és beruházások végrehajtásával előmozdítani a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzni a túlzott költségvetési hiányt. Az új gazdasági kormányzási keret előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást is, és fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, hatékonyabb és következetesebb végrehajtással kombinálva mindezt. Minden egyes tagállamnak nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell benyújtania a Tanácsnak és a Bizottságnak. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv a tagállam költségvetési, reform- és beruházási kötelezettségvállalásait tartalmazza, a nemzeti törvényhozási ciklus rendes hosszától függően, 4 vagy 5 éves tervezési időhorizontra vonatkozóan. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekben foglalt nettó kiadási (9) pályának meg kell felelnie az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek, többek között azon követelményeknek, hogy az államadósságot a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályára kell állítani, vagy ilyen pályán kell tartani, vagy annak a bruttó hazai termék (GDP) 60 %-a alatti prudens szinten kell maradnia, továbbá az államháztartási hiányt középtávon a Szerződés által a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kell csökkenteni, illetve az alatt kell tartani. Amennyiben egy tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások mellett, a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható. Az említett nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek elkészítésének támogatása céljából a Bizottság 2024. június 21-én iránymutatást tett közzé a tagállamok által a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveikben és az elért eredményekről szóló éves jelentéseikben nyújtandó információkra vonatkozóan. Az (EU) 2024/1263 rendelet 5. és 36. cikkének megfelelően a Bizottság – adott esetben – referenciapályát és technikai információkat továbbított a tagállamok számára. A tagállamoknak 2024. szeptember 20-ig kell benyújtaniuk nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveiket, kivéve, ha a tagállam és a Bizottság megállapodik a határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. A tagállamok – a nemzeti jogi keretükkel összhangban – megvitathatják a középtávúterv-tervezetüket a nemzeti parlamentjükkel, felkérhetik a független költségvetési intézményeket véleménynyilvánításra, valamint konzultációt folytathatnak a szociális partnerekkel és más nemzeti érdekelt felekkel.

(6)

2024-ben a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere továbbra is az Eszköz végrehajtásával összhangban alakul. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása továbbra is elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek segítenek hatékonyan kezelni az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességét vagy jelentős részét. A 2019., 2020., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlások ugyanolyan relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is.

(7)

2021. április 30-án Spanyolország – az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottsághoz. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke értelmében a Bizottság – az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban – értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. 2021. július 13-án a Tanács elfogadta a Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatát (10), amelyet az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján 2023. október 10-én módosítottak a vissza nem térítendő pénzügyi támogatásra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása, valamint a REPowerEU-fejezet beillesztése céljából (11). A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság – az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban – határozatot fogadjon el, amely megállapítja, hogy Spanyolország kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldkövek és célok terén ne következzen be visszalépés.

(8)

2024. június 19-én a Bizottság közzétette a Spanyolországra vonatkozó, 2024. évi országjelentést. Ebben értékelte a Tanács által 2019 és 2023 között elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Spanyolország által elért eredményeket, és számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Spanyolország általi végrehajtását. Az említett elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat azonosított a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokat illetően, valamint újonnan felmerült és kialakulóban lévő kihívásokat. A jelentés szintén értékelte a Spanyolország által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.

(9)

A Bizottság – az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke alapján – Spanyolország vonatkozásában részletes felülvizsgálatot végzett. A Bizottság szolgálatai által az említett rendelet alkalmazásában Spanyolország makrogazdasági sebezhetőségeire vonatkozóan készített értékelés főbb megállapításait 2024 márciusában tették közzé. A Bizottság 2024. június 19-én megállapította, hogy Spanyolország esetében már nem áll fenn makrogazdasági egyensúlyhiány. Jelentős előrelépés történt a magas magánszektorbeli és külső adósságállományhoz kapcsolódó, határokon átnyúló jelentőséggel bíró sebezhetőségek csökkentése terén, és csökkent az államadósság is. A Covid19-válság okozta megszakítást követően a magánszektor adósságállománya és a negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP) 2021-ben újra csökkenésnek indult, amit az erőteljes nominális GDP-növekedés, valamint – a NIIP esetében – tartósan fennálló folyófizetésimérleg-többlet is segített. Az elkövetkező években várhatóan mindkét mutató tovább javul, bár a közelmúltbeli ütemhez képest fokozatosabban, mivel a nominális GDP-növekedés támogató hatása várhatóan csökkenni fog. A folyó fizetési mérleg egy évtizede többletet mutat, és 2023-ban a többlet tovább nőtt, ami a gyorsan növekvő exportot és az energiaárak csökkenését tükrözi. A magas GDP-arányos államadósság az erőteljes nominális GDP-növekedésnek köszönhetően csökken, de idén és a következő évben visszafogottabb javulás várható, ami a még viszonylag magas, de csökkenő költségvetési hiányra és a nominális GDP-növekedés támogató hatásának csökkenésére vezethető vissza. A munkanélküliségi ráta egy évtizede csökkenő tendenciát mutat, és az előrejelzések szerint ez folytatódni fog. A bankszektor reziliens maradt, ugyanakkor a hitelfelvevők szigorúbb finanszírozási feltételekkel szembesülnek. Jelentős szakpolitikai előrelépés történt az azonosított sebezhetőségek kezelése terén, többek között az elmúlt években a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának köszönhetően, de további erőfeszítésekre van szükség, különösen a magas államadósság csökkentése érdekében.

(10)

Az Eurostat által hitelesített adatok szerint Spanyolország GDP-arányos államháztartási hiánya a 2022. évi 4,7 %-ról 2023-ban 3,6 %-ra, a GDP-arányos államadósság pedig a 2022. év végi 111,6 %-ról 2023 végén 107,7 %-ra csökkent. A „2024. évi költségvetés-politikai iránymutatás” című, 2023. március 8-i bizottsági közleményben foglalt bejelentésnek megfelelően a Bizottság – a 2023. évi tényadatok alapján – a meglévő jogi rendelkezésekkel összhangban megteszi az első lépést a hiányalapú túlzotthiány-eljárás megindítása céljából. 2024. június 19-én a Bizottság a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést adott ki. Az említett jelentés értékelte Spanyolország költségvetési helyzetét, mivel az államháztartási hiány 2023-ban meghaladta a Szerződés által a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy – ezen értékelés fényében, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a Szerződés 126. cikkének (4) bekezdése alapján kifejezett véleménye mérlegelését követően – a Bizottság 2024 júliusában Spanyolországra vonatkozóan nem fogja a túlzotthiány-eljárás megindítását javasolni.

(11)

A Tanács 2022. július 12-én azt ajánlotta (12), hogy Spanyolország 2023-ban folytasson prudens költségvetési politikát, különösen azáltal, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedését a potenciális kibocsátás középtávú növekedése alatt tartja (13), figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Az ajánlás azt is tartalmazta, hogy Spanyolországnak készen kell állnia arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. A Tanács azt is ajánlotta, hogy Spanyolország bővítse a zöld és a digitális átállásra, valamint a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat, többek között az Eszköz és más uniós források felhasználásával. A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal (14) 2023-ban nagyjából semleges volt, és a GDP -0,2 %-ának felelt meg. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,3 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra, és összhangban volt a 2022. július 12-i tanácsi ajánlással. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások restriktív hatása arra vezethető vissza, hogy a GDP 0,6 százalékpontjával csökkentek az energiaár-emelkedés nyomán a háztartások és a vállalkozások támogatása érdekében hozott (célzott és nem célzott) szükséghelyzeti támogatási intézkedések nettó költségei. A nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások növekedése elsősorban a következőkhöz kapcsolódik: a nem természetbeni szociális ellátások – főként az inflációkövető nyugdíj-kiigazítás miatti – emelkedése, továbbá a folyó termelőfelhasználás, a védelmi kiadásokkal összefüggésben. Az Eszköz és más uniós alapok keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 1,3 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 2,3 %-át tették ki, ami 0,1 százalékpontos éves növekedést jelent. Spanyolország addicionális beruházásokat finanszírozott az Eszközből és más uniós alapokból. Spanyolország a zöld és a digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra – például a digitális eszköztárra, az elektromos és összekapcsolt járművekkel összefüggő PERTE projektekre (15), új szakképzési helyszínek létrehozására, valamint a zöld hidrogén területére – irányuló közberuházásokat finanszírozott. E közberuházásokat az Eszközből és más uniós alapokból finanszírozzák.

(12)

A Spanyolország által 2024. április 30-án a Bizottságnak megküldött aktualizált makrogazdasági és költségvetési előrejelzés a következőképpen foglalható össze. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2024-ben 2,0 %-os, 2025-ben pedig 1,9 %-os reál-GDP-növekedéssel számol, a GDP-deflátor növekedését pedig 2024-ben 3,5 %-ra, 2025-ben pedig 2,8 %-ra prognosztizálja. A GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben várhatóan 3,0 %-ra csökken, és 2025-ben a GDP 2,5 %-ának megfelelő szinten marad, míg a GDP-arányos államadósság 2024 végére várhatóan 105,5 %-ra és 2025 végére 104,1 %-ra csökken. A Spanyolország által benyújtott előrejelzések nem tartalmaznak a 2025 utáni időszakra vonatkozó költségvetési előrejelzéseket.

(13)

A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a reál-GDP 2024-ben 2,1 %-kal, 2025-ben pedig 1,9 %-kal nő, és a harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) mért infláció 2024-ben 3,1 %-on, 2025-ben pedig 2,3 %-on áll majd.

(14)

A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése 2024-re a GDP 3,0 %-ának megfelelő államháztartási hiányt prognosztizál, míg a GDP-arányos államadósság 2024 végére 105,5 %-ra csökken. A hiány 2024. évi csökkenése az elmúlt időszakbeli energiaválság társadalmi és gazdasági hatásának mérséklése céljából hozott intézkedések fokozatos megszüntetését tükrözi. A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal az előrejelzés szerint 2024-ben semleges, és a GDP 0,0 %-ának felel meg.

(15)

A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint az Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal (grants) finanszírozott kiadások nagysága 2024-ben várhatóan a GDP 1,3 %-a, szemben a 2023. évi 0,7 %-kal. Az Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal finanszírozott kiadások magas színvonalú beruházásokat és termelékenységnövelő reformokat fognak lehetővé tenni anélkül, hogy közvetlen hatást gyakorolnának Spanyolország államháztartási egyenlegére vagy államadósságára. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint 2024-ben várhatóan a kiadásoknak a GDP 1,0 %-át kitevő részét fedezik az Eszközből származó kölcsönökből, szemben a 2023. évi 0,0 %-kal.

(16)

A Tanács 2023. július 14-én azt ajánlotta (16), hogy Spanyolország folytasson prudens költségvetési politikát, különösen azáltal, hogy a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások (17) nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 2,6 %-ra korlátozza. A 2023. évi költségvetésük végrehajtása és a 2024. évi költségvetésiterv-javaslatuk elkészítése során a tagállamoknak figyelembe kellett venniük azt, hogy a Bizottság – a 2023. évi tényadatok alapján – javasolni fogja a Tanácsnak a hiányalapú túlzotthiány-eljárások megindítását. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Spanyolország nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben várhatóan 3,8 %-kal emelkednek (18), ami az ajánlott maximális növekedési ráta felett van. A nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások ajánlott maximális növekedési rátáját meghaladó többletkiadások 2024-ben a GDP 0,5 %-át teszik ki. Fennáll annak a kockázata, hogy ez nem fog megfelelni a Tanács ajánlásában foglaltaknak.

(17)

Ezenkívül a Tanács azt ajánlotta, hogy Spanyolország 2023–2024-ben a lehető leghamarabb vezesse ki a hatályban lévő szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket, és az így keletkező megtakarításokat fordítsa az államháztartási hiány csökkentésére. A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy ha az újbóli energiaár-emelkedések új vagy folytatódó támogatási intézkedéseket tesznek szükségessé, Spanyolországnak biztosítania kell, hogy az ilyen támogatási intézkedések a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, fiskálisan finanszírozhatóak legyenek, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési költsége (19) a becslések szerint 2023-ban a GDP 0,9 %-át, valamint az előrejelzések szerint 2024-ben a 0,2 %-át és 2025-ben a -0,1 %-át teszi ki. 2024 egy részében várhatóan továbbra is érvényben marad többek között a gázra kivetett héa csökkentése, a villamos energiára kivetett különadó, a tömegközlekedéssel kapcsolatos támogatások, valamint a villamosenergia-szolgáltatóknak a költségek fedezése és a hiány elkerülése érdekében nyújtott kompenzáció. Ha a kapcsolódó megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően az államháztartási hiány csökkentésére használnák fel, az említett előrejelzések 2024-ben a GDP 0,7 %-ának megfelelő költségvetési kiigazítást jelentenének, miközben a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások (20) az említett évben a GDP 0,3 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. A szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben kivezetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Azonban a kapcsolódó megtakarításokat az előrejelzés szerint nem használják fel teljes mértékben a költségvetési hiány csökkentésére. Fennáll annak a kockázata, hogy ez nem fog megfelelni a Tanács ajánlásában foglaltaknak.

(18)

Emellett a Tanács azt is ajánlotta, hogy Spanyolország tartsa fenn a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa az Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások és az egyéb uniós alapok hatékony felhasználását, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása érdekében. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások a 2023. évi GDP-arányos 2,3 %-hoz képest 2024-ben a GDP 2,4 %-ára emelkednek. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Viszont az uniós forrásokból – ideértve az Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat is – finanszírozott közkiadások a 2023. évi GDP-arányos 1,3 %-hoz képest 2024-ben várhatóan a GDP 1,6 %-ára nőnek.

(19)

Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján, és változatlan szakpolitikát feltételezve a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése 2025-ben a GDP 2,8 %-ának megfelelő költségvetési hiányt valószínűsít, a nettó kiadások 4,0 %-os növekedése mellett. A GDP-arányos államadósság 2025 végére várhatóan 104,8 %-ra csökken.

(20)

Az új uniós gazdasági kormányzási szabályok keretében Spanyolországnak középtávú költségvetési-strukturális tervet kell kidolgoznia a hiány és az államadósság csökkentése érdekében. Ez a terv kombinálhatná a bevételi és kiadási intézkedések elfogadását a megalapozott és fenntartható gazdasági növekedést elősegítő beruházásokkal és reformokkal. Spanyolország magas adóssággal rendelkező ország, decentralizált irányítási struktúrával. Nemzeti költségvetési keretrendszerében a központi kormányzat célokat tűz ki a régiók számára a strukturális egyenleg és a GDP-arányos államadósság, valamint a nominális kiadások maximális növekedési rátája tekintetében (kiadási szabály). Az új uniós gazdasági kormányzási szabályok betartásának biztosítása érdekében szükség lehet a nemzeti költségvetési keret aktualizálására. A demográfiai fejlemények várhatóan az egészségügyi ellátással, a tartós ápolás-gondozással és a nyugdíjakkal kapcsolatos közkiadások jelentős növekedéséhez vezetnek. Ami a nyugdíjakat illeti, az esetlegesen felmerülő közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatósági réseket a 2023. évi reform által bevezetett „lezárási rendelkezések” alkalmazásán keresztül lehet orvosolni. Az adóreformoknak a költségvetési konszolidációs stratégia központi részét kell képezniük. E tekintetben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok – a szakértők időközben benyújtott ajánlásaira építve – a következőkre irányulnak: i. az adórendszer hatékonyabbá és korszerűbbé tétele, valamint az új tendenciákhoz való igazítása; ii. a zöld átállás támogatása; valamint iii. a bevételek növelése és a méltányosság előmozdítása. Spanyolországnak emellett lehetősége lenne arra, hogy több környezetvédelmi vonatkozású adóbevételt szedjen be (2022-ben a GDP 1,5 %-a, szemben a 2,0 %-os uniós összesített átlaggal), többek között „a szennyező fizet” elve alkalmazásának megerősítése révén. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv célkitűzéseinek megvalósítását célzó intézkedések magukban foglalhatják a fogyasztási adók növelését is, miközben célzott kompenzációs intézkedésekkel védik a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket; ez erősítené a szociális transzferek azon képességét is, hogy csökkentsék az egyenlőtlenséget és a szegénységet, amelyek továbbra is magasak és különösen a gyermekeket érintik. A független spanyol adóhatóság (AIReF) ajánlásainak végrehajtása továbbra is kulcsfontosságú a kormányzati kiadások minőségének és hatékonyságának javításához, amihez hozzájárulhat a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret ambiciózus végrehajtása is. Ez különösen fontos az egészségügyi ellátás szempontjából, a költséghatékonyság javítása és a hozzáférés és a minőség terén meglévő regionális egyenlőtlenségek kezelése, valamint az alapellátás terén jelentkező jelentős beruházási igények kezelése érdekében.

(21)

Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedésekre építő további erőfeszítések még inkább növelhetik a gazdaság rezilienciáját és támogathatják a potenciális növekedést, segítve a fokozatosabb költségvetési pályára állást. Ez magában foglalja a szabályozásból eredő terhek és az üzleti klíma területét is. Különösen a méretfüggő szabályozás reformját a munkaügy, a könyvvizsgálat és az adózás területén, amelynek célja a tőke- és munkaerő-elosztás hatékonyságának javítása, a beruházások támogatása és a termelékenység növelésének elősegítése. Az igazságszolgáltatás hatékonysága terén meglévő hiányosságok kezelése a gazdasági torzulásokat is csökkentené. A polgári és gazdasági ügyek megoldásának ideje továbbra is hosszú, és az Igazságszolgáltatási Tanács meghosszabbított meg nem újítása szűk keresztmetszeteket okoz a vezető bírák kinevezésében. Az innováció további támogatására is van lehetőség. A K+F-beruházások növelése és a tudományos ökoszisztémával való szorosabb kapcsolatok növelhetik a vállalkozások termelékenységét. Spanyolország K+F-intenzitása 2022-ben 2021-hez képest változatlan maradt, továbbra is a GDP 1,4 %-át tette ki, ami jóval a 2,2 %-os uniós átlag alatt van, főként a magánkiadások elmaradása miatt (a GDP 0,8 %-a, ami jelentősen elmarad az 1,5 %-os uniós átlagtól). A felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervben és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) elfogadott programjaiban foglalt intézkedések ellenére úgy tűnik, hogy további erőfeszítésekre van szükség a K+F-re fordított magánkiadások, valamint a magán- és állami kutatóintézetek közötti tudástranszfer támogatása érdekében. Egyedi intézkedés lehet többek között: i. az állami kutatószervezetek fokozottan teljesítményalapúvá és professzionálisabbá tétele; valamint ii. a tudományos, technológiai és innovációs rendszer koordinációjának javítása a kutatási és innovációs politikák kidolgozása és végrehajtása során a kormányzat különböző szintjein.

(22)

Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és az említett rendelet V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2026-ig végrehajtandó, egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza. Az említett reformok és beruházások várhatóan segítenek kezelni a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások mindegyikét vagy jelentős részét. E szoros időkereten belül Spanyolország hosszú távú versenyképességének a zöld és a digitális átállás révén történő fokozásához kulcsfontosságú gyorsan haladni a REPowerEU-fejezetet is tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes végrehajtásával, biztosítva ugyanakkor a társadalmi méltányosságot. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt kötelezettségvállalások 2026 augusztusáig történő teljesítése szempontjából meghatározó jelentőséggel bír, hogy Spanyolország – a vonatkozó kihívások kezelésével – folytassa a reformok végrehajtását és felgyorsítsa a beruházásokat, miközben stabil közigazgatási kapacitást biztosít. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv mérete és összetettsége egyedi intézkedéseket tesz szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy a reformok és beruházások teljes mértékben és időben megvalósulhassanak. Ugyanez vonatkozik a felhasználási kapacitással kapcsolatos kihívásokra is. A beruházások erősen a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási időszakának végére koncentrálódnak, és különös figyelmet érdemelnek. Szükség van a közigazgatás különböző szintjei közötti koordináció megerősítésére is, az eljárások egyszerűsítése pedig felgyorsítaná a források végső kedvezményezettek általi fogadását. Ezek az elemek különösen fontosak a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott pénzügyi eszközökön keresztül kezelt jelentős összegű források felhasználásával kapcsolatos kihívások leküzdése szempontjából. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terven túlmutató egyéb gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák sikeres végrehajtásához változatlanul elengedhetetlen a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek és más érdekelt felek szisztematikus bevonása, és ezáltal a szakpolitikai stratégia iránti széles körű felelősségvállalás biztosítása.

(23)

A kohéziós politikai programok félidős felülvizsgálatának részeként Spanyolországnak – az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 18. cikkével összhangban – 2025 márciusáig felül kell vizsgálnia az egyes – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap és az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) által támogatott – programokat, figyelembe véve többek között a 2024. évi országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat, valamint a nemzeti energia- és klímatervét. Az említett felülvizsgálat képezi az alapját az egyes programokhoz nyújtott uniós finanszírozás végleges allokációjának. Spanyolország haladást ért el a kohéziós politikai programoknak és a szociális jogok európai pillérének a végrehajtása terén, ugyanakkor továbbra is vannak kihívások. Az egy főre jutó GDP nyolc spanyol régióban továbbra is az uniós átlag 75 %-a alatt van. Elengedhetetlen a kohéziós politikai programok végrehajtásának felgyorsítása és a közigazgatási kapacitás valamennyi szinten történő megerősítése. Továbbra is relevánsak a programok keretében elfogadott prioritások. A közigazgatási kapacitásra vonatkozó intézkedéseken túl különösen fontos az üzleti innovációba és a K+F-képességekbe történő beruházások gyors végrehajtása, különösen a regionális intelligens szakosodási stratégiák által azonosított iparágakban. Továbbra is kulcsfontosságúak a zöld átállásra irányuló, a nemzeti energia- és klímatervvel összhangban lévő beruházások, különösen a vízgazdálkodás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén, különösképpen a leginkább érintett területeken, például a Kanári-szigeteken, valamint a kelet- és dél-spanyolországi part menti területeken. A konvergenciához elengedhetetlenek azok a beruházások, amelyek vonzóbbá és versenyképesebbé teszik a népességcsökkenéssel küzdő régiókat. Változatlanul szükség van emellett a tartósan munkanélküliek és az idősebb munkavállalók munkaerőpiacra történő be-, illetve visszalépésének előmozdítására, a pályaorientáció megerősítésére, a strukturális munkaerőhiány kezelésére és az (EU) 2021/1004 tanácsi ajánlással (22) létrehozott európai gyermekgarancia végrehajtására. Az említett intézkedések hozzájárulnának a társadalmi felzárkózás támogatásához is, összhangban a Bizottság szolgálatai által a társadalmi konvergenciával kapcsolatos keret jellemzői alapján végzett második elemzéssel, amelyre 2024-ben került sor első alkalommal. Az (EU) 2024/1263 rendelet 3. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban az európai szemeszternek magában kell foglalnia a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásának a Bizottság általi felügyeletét, többek között a társadalmi konvergenciával kapcsolatos kockázatok azonosítását célzó kereten keresztül. Spanyolország az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) létrehozott Stratégiai Technológiák Európai Platformját is felhasználhatná az ipari átalakulás támogatására, különösen a stratégiai technológiák fejlesztésébe és gyártásába, valamint azok értékláncaiba való beruházás révén, elsősorban a deep tech innováció, a tiszta és erőforrás-hatékony technológiák, a mezőgazdaság és az egészséggel kapcsolatos biotechnológiák területén.

(24)

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv és más uniós alapok által kezelt gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokon túl Spanyolország további kihívásokkal néz szembe a jelentős és egyre növekvő vízhiány és vízellátási problémák miatt. Amint azt 2023-ban és 2024-ben is láthattuk, egyes régiókban egyre gyakoribbá válnak az aszályos és vízhiányos időszakok, és ezek már nem korlátozódnak a nyári hónapokra. Az éghajlatváltozás káros hatásainak, például az árvizeknek, a partok eróziójának és a talajeróziónak, az elsivatagosodásnak, az aszályoknak, a hőhullámoknak és az erdőtüzeknek az előrejelzése és kezelése továbbra is az egyik legjelentősebb kihívás Spanyolországban, amely e tekintetben az Unió egyik leginkább érintett tagállama. Az éghajlatváltozás várhatóan növeli az aszályok és árvizek gyakoriságát és súlyosságát, ami negatívan érinti az embereket, a biológiai sokféleséget, az államháztartást és a versenyképességet. Bár a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv és más uniós alapok tartalmaznak a spanyolországi vízügyi ágazat helyzetének javítását célzó intézkedéseket, további erőfeszítésekre van szükség, különösen a fenntartható vízgazdálkodás terén. Spanyolország KAP stratégiai tervével összhangban a további infrastrukturális beruházások hozzájárulnának a vízgazdálkodás javításához, többek között a mezőgazdasági ágazatban, amely a fő vízfogyasztó. A potenciálisan bővíthető intézkedések közé tartoznak a szennyvíz összegyűjtésére és kezelésére, a víz újrafelhasználására, a hálózati szivárgások csökkentésére és az általános vízellátásra, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens növények használatának növelésére, a nyomon követés javítására, valamint a természetalapú megoldások, az árvízmegelőzés és a folyók helyreállításának támogatására irányuló beruházások. Emellett a különböző kormányzati szintek közötti – többek között a hatékony végrehajtással és érvényesítéssel kapcsolatos – jobb koordinációt szolgáló mechanizmusok segítenék a meglévő intézkedésekben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását.

(25)

Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel 2024-ben a Tanács azt ajánlotta, hogy az euroövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – az euroövezetről szóló 2024. évi ajánlás végrehajtása érdekében. Spanyolország esetében az 1., 2., és 3. ajánlás hozzájárul az euroövezetről szóló 2024. évi ajánlásban foglalt első, második és negyedik ajánlás végrehajtásához,

AJÁNLJA, hogy Spanyolország 2024-ben és 2025-ben hozzon intézkedéseket a következők szerint:

1.

Kellő időben nyújtsa be a középtávú költségvetési-strukturális tervet. A megreformált Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban 2025-ben korlátozza olyan mértékűre a nettó kiadások növekedési rátáját, ami biztosítja többek között, hogy az államadósság középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, és az államháztartási hiány a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen. Biztosítsa a költségvetési fenntarthatóságot, többek között az alábbiak révén: az adórendszer felülvizsgálata és egyszerűsítése a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás, a kohézió és a zöld átállás támogatása érdekében; valamint a közkiadások minőségének, hatékonyságának és méltányosságának javítása.

2.

Erősítse meg az uniós alapok kezeléséhez szükséges közigazgatási kapacitást, gyorsítsa fel a beruházásokat és tartsa fenn a reformok végrehajtásának lendületét. Kezelje a vonatkozó kihívásokat, lehetővé téve a REPowerEU-fejezetet is magában foglaló helyreállítási és rezilienciaépítési terv folyamatos, gyors és hatékony végrehajtását, biztosítva a reformok és beruházások 2026 augusztusáig történő befejezését. Gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok végrehajtását. Az említett programok félidős felülvizsgálatával összefüggésben továbbra is koncentráljon az elfogadott prioritásokra, figyelembe véve ugyanakkor a Stratégiai Technológiák Európai Platformja kezdeményezés által a versenyképesség javítására kínált lehetőségeket.

3.

Javítsa a vízgazdálkodást az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli hatásaihoz való alkalmazkodás jobb kezelése, valamint a hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti reziliencia biztosítása érdekében, mégpedig a következők révén: a kormányzat és a közigazgatás valamennyi szintje közötti koordináció javítása; a mezőgazdaságban az aszálykockázat csökkentésére és a fenntartható vízgazdálkodásra irányuló, meglévő megoldások kiterjesztése, valamint vízhatékonyság és infrastrukturális beruházások; továbbá a természetalapú megoldások fejlesztésének támogatása.

Kelt Luxembourgban, 2024. október 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

NAGY I.


(1)   HL L, 2024/1263, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1263/oj.

(2)   HL L 306., 2011.11.23., 25. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/1176/oj.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 63., 2023.2.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/435/oj).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/1176/oj).

(6)  A Tanács ajánlása (2024. április 12.) az euroövezet gazdaságpolitikájáról (HL C, C/2024/2807, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2807/oj).

(7)  A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1997/1467/oj).

(8)  A Tanács 2011/85/EU irányelve (2011. november 8.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről (HL L 306., 2011.11.23., 41. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/85/oj).

(9)  Az (EU) 2024/1263 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott „nettó kiadás”: i. a kamatkiadások, ii. a diszkrecionális bevételi intézkedések, iii. az uniós alapokból származó bevételek által teljes mértékben fedezett, uniós programokkal kapcsolatos kiadások, iv. az Unió által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos nemzeti kiadások, v. a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások ciklikus elemei, valamint vi. az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított kormányzati kiadás.

(10)  ST 10150/21 INIT; ST 10150/21 ADD 1; ST 10150/21 ADD 1 REV 1; ST 10150/21 ADD 1 REV 2.

(11)  A Tanács végrehajtási határozata (2023. október 10.) a Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 13-i végrehajtási határozat módosításáról (ST 13695/23 INIT).

(12)  A Tanács ajánlása (2022. július 12.) Spanyolország nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Spanyolország 2022. évi stabilitási programját (HL C 334., 2022.9.1., 70. o.).

(13)  A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése alapján Spanyolország esetében a potenciális kibocsátás középtávú növekedése nominális értéken 2023-ban 7,2 %-ra tehető, a tízéves átlagos potenciális reálnövekedési ráta és a 2023. évi GDP-deflátor alapján.

(14)  A költségvetési irányvonal az államháztartás mögöttes költségvetési pozíciójában bekövetkezett éves változás mérőszáma. Mind a nemzeti finanszírozású, mind az uniós költségvetésből finanszírozott költségvetési politikákból eredő gazdasági impulzus értékelésére irányul. A költségvetési irányvonal i. a középtávú potenciális növekedés és ii. a diszkrecionális bevételi intézkedéseket nem tartalmazó elsődleges kiadások változása közötti különbözetként mérhető (és az elsődleges kiadások nem tartalmazzák a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket sem), de az elsődleges kiadások tartalmazzák az Eszköz és más uniós alapok keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások (grants) által finanszírozott kiadásokat. A mutató negatív előjele expanzív, pozitív előjele pedig restriktív költségvetési politikát jelent.

(15)   Proyectos estratégicos para la recuperación y transformación económica (gazdaságélénkítési és -átalakítási stratégiai projektek).

(16)  A Tanács ajánlása (2023. július 14.) Spanyolország 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Spanyolország 2023. évi stabilitási programját (HL C 312., 2023.9.1., 77. o.).

(17)  A nettó elsődleges kiadások alatt a következők nélkül számított nemzeti finanszírozású kiadásokat értjük: i. diszkrecionális bevételi intézkedések, ii. kamatkiadások, iii. ciklikus munkanélküliségi kiadások, valamint iv. egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések.

(18)  Ez figyelembe veszi a 2024-ben a GDP 0,2 %-át kitevő egyszeri intézkedéseket, amelyek azon bírósági ítéletekkel kapcsolatosak, amelyek szerint a kormánynak vissza kell térítenie a polgárok és a vállalkozások számára a többletként befizetett személyi jövedelemadót, illetve társasági adót.

(19)  A számadat az említett intézkedések éves költségvetési költségének szintjét mutatja, beleértve a bevételeket és kiadásokat, és adott esetben az energiaszolgáltatók váratlan nyereségére kivetett adókból származó bevételek nélkül.

(20)  E hatás, amely a nominális GDP arányaként fejezhető ki, az elsődleges államháztartási kiadások változásának és a középtávú (tízéves) átlagos potenciális nominális GDP-növekedésnek az összevetéséből adódik, ahol az elsődleges államháztartási kiadások nem tartalmazzák i. a diszkrecionális bevételi intézkedések járulékos költségvetési hatását, ii. az egyszeri kiadásokat, iii. a ciklikus munkanélküliségi kiadásokat, valamint iv. az Eszköz és más uniós alapok vissza nem térítendő támogatásaiból finanszírozott kiadásokat.

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1060/oj).

(22)  A Tanács (EU) 2021/1004 ajánlása (2021. június 14.) az európai gyermekgarancia létrehozásáról (HL L 223., 2021.6.22., 14. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2021/1004/oj).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/795 rendelete (2024. február 29.) a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról és a 2003/87/EK irányelv, valamint az (EU) 2021/1058, az (EU) 2021/1056, az (EU) 2021/1057, az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU, az (EU) 2021/1060, az (EU) 2021/523, az (EU) 2021/695, az (EU) 2021/697 és az (EU) 2021/241 rendelet módosításáról (HL L, 2024/795, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/795/oj).


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6816/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)