A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2026. február 12. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal – Légi közlekedés – 549/2004/EK rendelet – Egységes európai égbolt – 550/2004/EK rendelet – Léginavigációs szolgálatok ellátása az egységes európai égbolt keretében – 8. cikk – Légiforgalmi irányítási szolgáltatások nyújtása – 14. cikk és 15. cikk – A légtérfelhasználókat terhelő díjak – Légiforgalmi távközlési szerver meghibásodása – Légi járatok törlése – Az érintett szolgáltató állítólagos vétkes mulasztása – Légtérfelhasználók – E felhasználók védelme egy ilyen mulasztás által okozott gazdasági károkkal szemben”
A C‑408/24. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) a Bírósághoz 2024. június 12‑én érkezett, 2024. május 27‑i határozatával terjesztett elő
a Republik Österreich
és
az Austrian Airlines AG
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: C. Lycourgos tanácselnök, O. Spineanu‑Matei, S. Rodin, N. Piçarra (előadó) és N. Fenger bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: G. Chiapponi tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2025. május 21‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
|
– |
az Osztrák Köztársaság képviseletében C. Nemeth és S. Ullreich, meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
az Austrian Airlines AG képviseletében J. Eichmeyer Rechtsanwältin, |
|
– |
az osztrák kormány képviseletében A. Posch, J. Schmoll és G. Kunnert, meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
a belga kormány képviseletében S. Baeyens és P. Cottin, meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
a francia kormány képviseletében B. Herbaut és B. Travard, meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
az Európai Bizottság képviseletében R. Álvarez Vinagre és G. Meessen, meghatalmazotti minőségben, |
a főtanácsnok indítványának a 2025. szeptember 4‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
|
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2009. október 21‑i 1070/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2009. L 300., 34. o.) módosított, a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10‑i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (léginavigációs‑szolgálati rendelet) (HL 2004. L 96., 10. o.; a továbbiakban: 550/2004 rendelet) 8. cikkének, és az 1070/2009 rendelettel módosított, az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10‑i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (keretrendelet) (HL 2004. L 96., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 3. o.; a továbbiakban: 549/2004 rendelet) 2. cikke 4. pontjának értelmezésére vonatkozik. |
|
2 |
E kérelmet a Finanzprokuratur által képviselt Republik Österreich (Osztrák Köztársaság) és az Austrian Airlines AG között a járatoknak az Austro Control által üzemeltetett légiforgalmi távközlési szerver meghibásodása miatti törlése miatt az e légitársaság által elszenvedett gazdasági kár megtérítése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő. |
Jogi háttér
Az uniós jog
Az 549/2004 rendelet
|
3 |
Az 549/2004 rendelet (7) preambulumbekezdése a következőket mondja ki: „A légtér olyan behatárolt erőforrást képez, amelynek optimális és hatékony kihasználása csak akkor lehetséges, ha figyelembe veszik valamennyi felhasználó igényeit, és adott esetben az egységes európai égbolt kidolgozása, a döntéshozatali folyamata és a végrehajtás során, ideértve az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot is, végig képviselik azokat.” |
|
4 |
E rendelet „Célkitűzés és tárgyi hatály” című 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Az egységes európai égbolt kezdeményezés célkitűzése az, hogy megerősítse a légi forgalom jelenlegi biztonsági előírásait, hozzájáruljon a légiközlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez, valamennyi légtérfelhasználó elvárásainak figyelembevételével az európai általános légi forgalom tekintetében fokozza a légiforgalmi szolgáltatások (ATM) és a léginavigációs szolgálatok (ANS) hatékonyságát. Az egységes európai égbolt magában foglalja a páneurópai útvonalhálózatok, az útvonal‑kezelési és légiforgalmi‑irányítási rendszerek összességét, amelyek kizárólag a biztonsági, hatékonysági és műszaki megfontolásokon alapulnak, és az összes légtérfelhasználó érdekét szolgálják. E cél elérése érdekében e rendelet megállapítja az egységes európai égbolt létrehozásának összehangolt szabályozási keretét.” |
|
5 |
Az említett rendelet 2. cikke többek között a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza:
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]” |
|
6 |
Ugyanezen rendeletnek „A közösségi fellépés területei” című 3. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő: „E rendelet összehangolt szabályozási keretet hoz létre az egységes európai égbolt létrehozása érdekében, összefüggésben: […] b) Az [550/2004 rendelettel]; […] […] valamint az e rendelet és a fent említett rendeletek alapján a[z Európai] Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályokkal.” |
Az 550/2004 rendelet
|
7 |
Az 550/2004 rendelet (4) és (10) preambulumbekezdése kimondja:
[…]
|
|
8 |
Az 550/2004 rendeletnek az „Alkalmazási kör és célkitűzés” címet viselő 1. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik: „A[z 549/2004 rendelet] alkalmazási körén belül e rendelet a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátására vonatkozik. E rendelet célja az, hogy megállapítsa a léginavigációs szolgálatok Közösségen belüli biztonságos és hatékony ellátásának közös követelményeit.” |
|
9 |
Az 550/2004 rendelet „Közös követelmények” című 6. cikke, amely e rendeletnek az e szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokat megállapító II. fejezetét nyitja meg, a következőképpen szól: „[Az 549/2004 rendelet] 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően közös követelményeket kell meghatározni a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozóan. A követelményeknek a következőket kell tartalmazniuk:
|
|
10 |
Az 550/2004 rendeletnek „A léginavigációs szolgáltatók tanúsítása” című 7. cikke előírja: „(1) A Közösségen belül valamennyi léginavigációs szolgálat ellátásához tagállami tanúsítvány szükséges. […] (3) A nemzeti felügyeleti hatóságok abban az esetben bocsátanak ki tanúsítványt a léginavigációs szolgáltatók részére, ha azok eleget tesznek a 6. cikkben említett közös követelményeknek. […] […] (7) A nemzeti felügyeleti hatóságok figyelemmel kísérik a közös követelményeknek és a tanúsítványok megadásához megkövetelt feltételeknek való megfelelést. E figyelemmel kísérés részleteit belefoglalják azokba az éves jelentésekbe, amelyeket a tagállamoknak [az 549/2004 rendelet] 12. cikkének (1) bekezdése szerint kell benyújtaniuk. Ha egy nemzeti felügyeleti hatóság megállapítja, hogy egy tanúsítvány jogosultja már nem tesz eleget az említett követelményeknek vagy feltételeknek, meghozza a megfelelő intézkedéseket, és ezzel egyidejűleg biztosítja a szolgáltatások folyamatosságát azzal a feltétellel, hogy a biztonságot ezáltal nem veszélyezteti. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a tanúsítvány visszavonását is.” |
|
11 |
Az 550/2004 rendeletnek „A légiforgalmi szolgáltatók kijelölése” című 8. cikke ekképp rendelkezik: „(1) A tagállamok az egyedi légtérblokkokon belül biztosítják a légiforgalmi szolgálatok kizárólagos alapon történő ellátását a joghatóságuk alá tartozó légtér tekintetében. E célból a tagállamok kijelölnek egy, a Közösségben érvényes tanúsítvánnyal rendelkező légiforgalmi szolgáltatót. […] (3) A tagállamok meghatározzák a kijelölt légiforgalmi szolgáltatókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. […] (4) A tagállamok saját belátásuk szerint választhatnak légiforgalmi szolgáltatót azzal a feltétellel, hogy ez utóbbinak eleget kell tennie a 6. és 7. cikkben említett követelményeknek és feltételeknek. […]” |
|
12 |
E rendeletnek a „Díjszámítási rendszerek” című III. fejezetében szereplő „Általános” című 14. cikke értelmében: „A 15. és 16. cikk előírásaival összhangban a léginavigációs szolgálatokra vonatkozó díjszámítási rendszernek a biztonság optimális szintjét fenntartva hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a légtérfelhasználóknak felszámított díjak meghatározása, kivetése és beszedése átláthatóbb legyen, a léginavigációs szolgálatok nyújtása költséghatékonyabbá váljon és a légi közlekedés hatékonyabban szerveződjön. […]” |
|
13 |
Az említett rendelet „Alapelvek” című 15. cikke előírja: „(1) A díjszámítási rendszer alapját a szolgáltatók részéről felmerülő azon költségek elszámolása képezi, amelyek a légtérfelhasználók részére biztosított léginavigációs szolgálatokhoz kapcsolódnak. A rendszer e költségeket a felhasználói kategóriák között osztja el. […] (3) A tagállamoknak a következő alapelveket kell alkalmazniuk a (2) bekezdéssel összhangban a díjak megállapításakor: […]
|
Az 1035/2011 végrehajtási rendelet
|
14 |
A 2014. május 2‑i 448/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2014. L 132., 53. o.) módosított, a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17‑i 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2011. L 271., 23. o.; a továbbiakban: 1035/2011 végrehajtási rendelet) tartalmaz egy, „A léginavigációs szolgálatok ellátásának általános követelményei” című I. mellékletet, amelynek szövege a következő:
|
Az osztrák jog
A légi közlekedésről szóló törvény
|
15 |
Az 1957. december 2‑i Bundesgesetz über die Luftfahrtnak (a légi közlekedésről szóló szövetségi törvény; BGBl. 253/1957. sz.) az alapügy tényállására alkalmazandó változata (a továbbiakban: a légi közlekedésről szóló törvény) 120. §‑a előírja: „(1) Amennyiben nemzetközi megállapodások, uniós rendeletek vagy e szövetségi törvény másként nem rendelkezik, az Austro Control GmbH felel a légiforgalmi irányítás, mint a szövetségi államra háruló közfeladat ellátásért. A[z 550/200] rendelet 8. és 9. cikke értelmében [a jelen törvény] 119. §‑a (2) bekezdése 1. pontjának a) alpontja szerinti légiforgalmi szolgálatok és [a jelen törvény] 119. §‑a (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontja szerinti légi navigációhoz szükséges meteorológiai szolgálatok kizárólagos alapon történő ellátására az Austro Control GmbH‑t jelölik ki. […] (5) A léginavigációs szolgáltatók kötelesek biztosítani a légiforgalmi irányítással kapcsolatban rájuk ruházott feladatok megfelelő és biztonságos ellátásához szükséges és a nemzetközi szabványoknak megfelelő légiforgalmi irányítási berendezések meglétét, valamint azokat biztonságos üzemkész állapotban tartani, és megfelelően üzemeltetni. […]” |
Az Austro Controlról szóló törvény
|
16 |
A Bundesgesetz über die Austro Control Gesellschaft mit beschränkter Haftungnak (az Austro Control korlátolt felelősségű társaságról szóló szövetségi törvény; BGBl., 898/1993) az alapügy tényállására alkalmazandó változata (a továbbiakban: Austro Controlról szóló törvény) 2. §‑ának szövege a következő: „(1) Az Austro Control GmbH látja el az eddig a Luftfahrtgesetz [(a légi közlekedésről szóló törvény)], valamint az e törvény alapján kiadott rendeletek és a Flugsicherungsstreckengebührengesetz [(az útvonalhasználati díjakról szóló törvény)] (BGBl. 137/1986. sz.) alapján a Bundesamt für Zivilluftfahrtra [(szövetségi polgári légiközlekedési hivatal)] ruházott feladatokat, kivéve azokat, amelyeket a Luftfahrtgesetz [(a légi közlekedésről szóló törvény)] 140b. §‑a alapján rendelet útján kell ellátni. Az Austro Control köteles a szövetségi törvények vagy az e szövetségi törvények alapján kiadott rendeletek által ráruházott feladatokat is ellátni. Ezekre a feladatokra működtetési kötelezettség vonatkozik. Az Austro Control köteles minden szervezési intézkedést megtenni annak érdekében, hogy ezeket a feladatokat az állami hatóságok felügyelete alatt elláthassa. […]” |
|
17 |
Az Austro Controlról szóló törvény „Felelősség” című 10. §‑ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Az Austro Control GmbH alkalmazottai által az e szövetségi törvény 2. §‑ának (1) és (3) bekezdése alapján e társaságra ruházott feladatok teljesítse során a törvények végrehajtása során okozott károkért a szövetségi állam az Amtshaftungsgesetz [(a hivatalos felelősségről szóló törvény; BGBl., 20/1949. sz.]) rendelkezései alapján felel. Az alkalmazott nem tartozik felelősséggel a károsultakkal szemben. […]” |
Az Amtshaftungsgesetz
|
18 |
A hivatalos felelősségről szóló törvény alapügyre alkalmazandó változatának (a továbbiakban: hivatalos felelősségről szóló törvény) 1. §‑ának (1) bekezdése ekképp rendelkezik: „A szövetségi állam, a tartományok, a községek, az egyéb közjogi testületek és a társadalombiztosítási intézmények […] a polgári jog rendelkezései szerint felelnek azért a vagyoni és személyi kárért, amelyet a szerveikként eljáró személyek másnak a törvények végrehajtása során jogellenes magatartással vétkesen okoznak; a szerv a károsulttal szemben nem tartozik felelősséggel. A kár csak pénzben téríthető meg.” |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
|
19 |
Az Austro Control korlátolt felelősségű társaság, amelynek egyedüli részvényese az Osztrák Köztársaság. Jogszabályban biztosított feladatainak ellátása során az Austro Control irányítja a légiforgalmi távközlés helyhez kötött szolgáltatási hálózatának szerverét (a továbbiakban: AFTN‑szerver), amely többek között a légi forgalomra vonatkozó műszaki információk továbbítását biztosítja a légitársaságok, az Austro Control és az Eurocontrol, a brüsszeli (Belgium) székhelyű európai koordinációs szervezet között. |
|
20 |
Az Austrian Airlines, a Bécs‑Schwechat repülőtéren (Ausztria) székhellyel rendelkező légitársaság az Austro Control által az e repülőtérről induló és oda érkező járataihoz nyújtott légiforgalmi szolgáltatásokat használja, az e szolgáltatásokért előírt díjak megfizetése ellenében. |
|
21 |
2016. augusztus 28‑án az AFTN‑szerver műszaki hibája az említett repülőtér leszállási és felszállási számának jelentős csökkenését eredményezte. Az Austrian Airlines azt állítja, hogy ez a hiányosság arra kényszerítette, hogy 60 járatot töröljön, amelyek 373140,46 euró összegű kárt okoztak számára, beleértve a jegyvisszatérítést, a harmadik társaságok járataira történő átfoglalásokat, a közös üzemeltetési járatokhoz kapcsolódó veszteségeket, az éttermi, szállás‑ és utasszállítási költségeket, a poggyászok visszaküldését és a személyzet túlóráinak díjazását. |
|
22 |
Az Austrian Airlines, mivel úgy ítélte meg, hogy az Austro Control felelős az AFTN‑szerver meghibásodásáért, mert nem tette meg megelőző jelleggel az e szerver megfelelő működéséhez szükséges technikai és humán intézkedéseket, az Austro Controlról szóló törvény 10. §‑ának (1) bekezdése és a hivatali felelősségről szóló törvény 1. §‑ának (1) bekezdése alapján kártérítési keresetet nyújtott be az Osztrák Köztársasággal szemben. |
|
23 |
A Finanzprokuratur által képviselt Osztrák Köztársaság vitatta az Austro Control bármely vétkes vagy jogellenes magatartását az AFTN‑szerver kezelése során. Ezenkívül azt állította, hogy a légi közlekedésre vonatkozó releváns nemzeti és uniós jogi rendelkezések kizárólag a légi közlekedés biztonságához fűződő közérdeket szolgálják, nem pedig a légtérfelhasználók vagyoni érdekeit, amit az e területre vonatkozó felelősségi rendszert előíró rendelkezések hiánya is megerősít. |
|
24 |
Az elsőfokú bíróság azzal az indokkal utasította el az Austrian Airlines által benyújtott kártérítési keresetet, hogy a légi közlekedésre vonatkozó nemzeti és uniós rendelkezések egyetlen célja a légi közlekedés szabályozása, nem pedig a légi fuvarozók vagyonának védelme. E körülmények között e bíróság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges megvizsgálni, hogy az Austro Control személyzete jogellenesen és vétkesen járt‑e el. |
|
25 |
Ezzel szemben a fellebbviteli bíróság, amelyhez az Austrian Airlines fordult, arra a következtetésre jutott, hogy bár az uniós jog légi navigációra vonatkozó rendelkezései elsősorban a légi közlekedés biztonságának biztosítására irányulnak, a légi fuvarozók mint légtérfelhasználók gazdasági érdekeit is védik, annál is inkább, mivel ez utóbbiak díjat fizetnek az Austro Controlhoz hasonló szolgáltatók által számukra nyújtott léginavigációs szolgáltatásokért. |
|
26 |
Az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria), a kérdést előterjesztő bíróság, amelyhez a Finanzprokuratur által képviselt Osztrák Köztársaság fellebbezést nyújtott be a fellebbviteli határozattal szemben, kifejti, hogy a hivatali felelősségéről szóló törvény 1. §‑ának (1) bekezdésére vonatkozó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti jog valamely rendelkezésének vétkes megsértése esetén is csak azok a károk téríthetők meg, amelyek megelőzése a megsértett rendelkezés legalább egyik céljának minősül. E bíróság pontosítja, hogy a közigazgatási szerv felelőssége megállapításának meghatározó kritériuma a megsértett rendelkezés védelemre irányuló, értelmezés útján meghatározott célja. |
|
27 |
Az említett bíróság főszabály szerint elismeri, hogy a nemzeti jog bármely rendelkezése az egyéni érdekek védelmére irányul, amennyiben egy ilyen rendelkezést megsértő szerv és a sérelmet szenvedett magánszemély között különleges jogviszony áll fenn. Ezzel szemben e rendelkezés az ilyen cél kizárására irányul, amennyiben a közszolgáltatási feladatoknak a szerv általi ellátása olyan jelentős és meghatározatlan számú személyt érint, hogy azokat a közösséggel kell egyenértékűnek tekinteni, ami még jogellenes és vétkes magatartás esetén is kizárja a közigazgatás felelőssége megállapításának lehetőségét. |
|
28 |
A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az alapeljárás felei közötti vita arra a kérdésre vonatkozik, hogy a légi közlekedésre vonatkozó uniós jogi rendelkezések, amelyek fő célja a légi közlekedés biztonságának garantálása, védik‑e a légtérfelhasználókat az 550/2004 rendelet 8. cikkének megfelelően kijelölt légiforgalmi szolgáltató, azaz a jelen esetben az Austro Control jogellenes és vétkes mulasztása által okozott vagyoni károkkal szemben is. Álláspontja szerint az e rendelet által követett cél meghatározó, és azt az uniós jogra és értelmezési módszereire tekintettel autonóm módon kell meghatározni. |
|
29 |
Szintén e bíróság szerint a 2022. június 2‑iSkeyes ítéletből (C‑353/20, EU:C:2022:423) az következik, hogy az 550/2004 rendeletnek a léginavigációs szolgálatokat meghatározó 2. cikke 4. pontjával összefüggésben értelmezett 8. cikke rendelkezései olyan jogokat biztosítanak a légtérfelhasználók számára, amelyeket e terület lezárása érinthet, és az uniós jog légi navigációra vonatkozó rendelkezéseinek célja nem korlátozódik a szigorú értelemben vett légi biztonságra. |
|
30 |
Az említett bíróság arra keresi a választ, hogy e felhasználók vagyoni érdekei az e rendelkezések által követett védelmi cél körébe tartoznak‑e, ami lehetővé tenné az Osztrák Köztársaság felelősségének megállapítását az Austro Control jogellenes és vétkes magatartásával okozott vagyoni károkért a hivatali felelősségről szóló törvénynek megfelelően. |
|
31 |
Ugyanezen bíróság megjegyzi, hogy az Austrian Airlines azon kötelezettsége, hogy az Austro Control által nyújtott légiforgalmi szolgáltatások igénybevételéért díjat fizessen, az e két jogalany közötti különleges jogviszony fennállása mellett szól. Különösen ezen okból e bíróság hajlik arra az álláspontra, hogy az 550/2004 rendeletnek az 549/2004 rendelet 2. cikkének 4. pontjával és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikke az egyes légtérfelhasználók vagyoni érdekeit is védi. |
|
32 |
E körülmények között az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé: „Úgy kell‑e értelmezni az [550/2004 rendelet] 8. cikkét, az [549/2004 rendelet] 2. cikkének 4. pontjával összefüggésben, hogy a légiforgalmi szolgálatok ellátása az egyes légtérfelhasználók számára a léginavigációs szolgálattal megbízott léginavigációs szolgáltatók jogellenes és vétkes mulasztásából eredő tisztán vagyoni kár bekövetkezésével szemben is védelmet nyújt?” |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
Előzetes észrevételek
|
33 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az előterjesztett kérdés, amely többek között az 550/2004 rendelet 8. cikke által követett védelmi cél terjedelmére vonatkozik, abból a tényből ered, hogy a hivatali felelősségéről szóló, a kérdést előterjesztő bíróság által értelmezett törvény értelmében e felelősség megállapításának meghatározó kritériuma a megsértett rendelkezés védelmi célja. A jelen ügyben e rendelkezés a légi közlekedésről szóló törvény 120. cikke, amely az Austro Controlt jelöli ki többek között arra, hogy e 8. cikknek megfelelően kizárólagos alapon biztosítsa a légiforgalmi szolgáltatásokat. |
|
34 |
Az alapeljárást illetően e bíróság pontosítja, hogy az Osztrák Köztársaság csak akkor tehető felelőssé az Austrian Airlines által az Austro Control esetleges vétkes mulasztása miatt elszenvedett gazdasági kárért, ha az uniós jog releváns rendelkezései elsősorban az említett légtérfelhasználók ilyen kárral szembeni védelmére irányulnak az 549/2004 rendelet 2. cikkének 8. pontja értelmében. |
|
35 |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést tehát e megfontolások fényében kell megvizsgálni. |
Az előterjesztett kérdésről
|
36 |
Egyetlen kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az 549/2004 rendelet 2. cikkének 4. pontját és az 550/2004 rendelet 8. cikkét ez utóbbi rendeletnek a léginavigációs szolgálatok ellátására és e szolgálatok díjszabására vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben, hogy e rendelkezések összessége arra is irányul, hogy megvédje a légtérfelhasználókat az azzal okozott gazdasági károkkal szemben, hogy a légiforgalmi szolgáltató vétkesen nem teljesítette az e rendelkezésekből eredő kötelezettségeit. |
|
37 |
Előzetesen meg kell állapítani egyrészt, hogy az 549/2004 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében e rendelet harmonizált szabályozási keretet hoz létre az „egységes európai égbolt” megteremtéséhez, amelynek célja a légiforgalom jelenlegi biztonsági előírásainak megerősítése, a légiközlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulás, valamint az európai általános légiforgalom tekintetében a légiforgalmi szolgáltatási rendszer és a léginavigációs szolgálatok általános teljesítményének javítása annak érdekében, hogy valamennyi légtérhasználó igényeit kielégítse. |
|
38 |
E rendelkezés azt is pontosítja, hogy az egységes európai égbolt egységes európai égbolt magában foglalja a páneurópai útvonalhálózatok, az útvonalkezelési és légiforgalmi‑irányítási rendszerek összességét, amelyek kizárólag a biztonsági, hatékonysági és műszaki megfontolásokon alapulnak, és az összes légtérfelhasználó érdekét szolgálják, amely fogalom e rendelet 2. cikke 8. pontjának megfelelően magában foglalja az általános légiforgalom szabályai szerint üzemeltetett légijármű‑üzemeltetőket. |
|
39 |
Másrészt az 550/2004 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően e rendelet „az [549/2004 rendelet] […] alkalmazási körében” a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő biztonságos és hatékony ellátására vonatkozik, e célból közös követelmények megállapításával. Az 550/2004 rendelet III. fejezete alapvető elemként e szolgáltatások díjszabásának rendszerét is előírja, amely magában foglalja a légtér használói által fizetendő díjakat is. |
|
40 |
Egyébiránt az 549/2004 rendelet 3. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy az „egységes európai égbolt” megvalósítására irányuló harmonizált keretszabályozás magában foglalja a Bizottság által többek között az e rendelet, valamint az 550/2004 rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedéseket is. E végrehajtási intézkedések között szerepel az 1035/2011 végrehajtási rendelet. |
|
41 |
E rendeleti keret pontosítását követően először is meg kell állapítani, hogy az 549/2004 rendelet 2. cikkének 4. pontja értelmében a „léginavigációs szolgálatok” fogalma magában foglalja az előterjesztett kérdésben kifejezetten említett légiforgalmi szolgálatokat, valamint a távközlési, navigációs és felderítési szolgálatokat, a légi navigációhoz szükséges meteorológiai szolgálatokat, és a légiforgalmi tájékoztató szolgálatokat. |
|
42 |
A légiforgalmi szolgálatok a „légiforgalmi szolgáltatások” szerves részét képezik, amely az 549/2004 rendelet 2. cikkének 10. pontja értelmében magában foglalja mindazokat a fedélzeti és földi funkciókat, amelyek a légi járművek biztonságos és hatékony mozgásához szükségesek valamennyi üzemeltetési fázisban. E cikk 11. pontja értelmében e szolgálatok magukban foglalják a légiforgalmi irányító szolgálatokat, a repüléstájékoztató szolgálatokat és a riasztószolgálatokat, e három fogalmat pedig az említett cikk 1. pontja, 23a. pontja, illetve 23b. pontja határozza meg. |
|
43 |
A „légiforgalmi irányító szolgálatok” célja egyrészt az összeütközések megelőzése légi járművek között, a munkaterületen a légi jármű és akadályok között, valamint – másrészt – a gyors és rendezett légi forgalom biztosítása. A „repüléstájékoztatási szolgáltatások” a repülések biztonságos és hatékony végrehajtásához hasznos tanácsok és tájékoztatások adását biztosítják. A „riasztószolgálatok” magukban foglalják megfelelő szervezetek értesítését, amennyiben a légi járművek kutatásra vagy mentésre szorulnak, valamint az ilyen szervezetek segítését. |
|
44 |
A fentiekből következik, hogy az 549/2004 rendelet 2. cikkének 11. pontja értelmében vett „légiforgalmi szolgálatok” alapvető jelentőséggel bírnak a légiforgalmi szolgáltatások szempontjából nemcsak a légtér biztonsága és optimális üzemeltetése szempontjából, hanem e terület azon használói számára is, akiknek tevékenysége e szolgáltatások megfelelő teljesítésétől függ (lásd ebben az értelemben: 2022. június 2‑iSkeyes ítélet, C‑353/20, EU:C:2022:423, 43. pont). |
|
45 |
Amint ugyanis arra a főtanácsnok is rámutatott indítványának 39. pontjában, a léginavigációs szolgálatok nyújtása, beleértve a légiforgalmi szolgálatokat is, nemcsak a biztonságos és hatékony egységes európai égbolt fennállásának biztosításához fűződő közérdeket szolgálja, hanem a légtérfelhasználók, és különösen a légi fuvarozók érdekeit és gazdasági tevékenységét is. |
|
46 |
E tekintetben az 549/2004 rendelet (7) preambulumbekezdése pontosítja, hogy a légtér korlátozott erőforrás, amelynek optimális és hatékony felhasználása csak akkor lehetséges, ha valamennyi használó igényeit figyelembe veszik. |
|
47 |
Másodsorban, az 550/2004 rendelet 8. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy jelöljenek ki légiforgalmi szolgáltatót, és határozzák meg e szolgáltató jogait és kötelezettségeit, amelynek – amint azt e cikk (4) bekezdése előírja – meg kell felelnie az e rendelet 6. cikkében felsorolt, a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelményeknek, és az említett rendelet 7. cikkének megfelelően tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. |
|
48 |
E 6. cikk értelmében e közös követelményeknek többek között a műszaki és operatív szakértelmet és alkalmasságot, a szolgáltatások minőségét, valamint a felelősséget és a biztosításit fedezetet kell tartalmazniuk. Ugyanezen rendelet 7. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében az Unióban a léginavigációs szolgálatok ellátásához tagállami tanúsítvány szükséges, amelynek feltétele, hogy a szolgáltató megfeleljen az említett közös követelményeknek. E 7. cikk (7) bekezdése értelmében, ha egy nemzeti felügyeleti hatóság megállapítja, hogy egy tanúsítvány jogosultja már nem tesz eleget ugyanezen követelményeknek, megteszi a megfelelő intézkedéseket, biztosítva ugyanakkor a szolgáltatások folyamatosságát. |
|
49 |
Amint azt az 550/2004 rendelet (4) preambulumbekezdése kimondja, a tagállamok által kijelölt szolgáltatók kötelesek olyan légiforgalmi szolgálatokat biztosítani, amelyek megfelelően kielégítik a légtérfelhasználók igényeit, és biztosítják e forgalom biztonságos és hatékony működését a léginavigációs szolgálatok ellátásának harmonizált keretén belül. |
|
50 |
A Bíróság megállapította, hogy az 550/2004 rendelet (10) preambulumbekezdéséből, 1. cikkének (1) bekezdéséből, valamint 7. cikkének (1) és (7) bekezdéséből az következik, hogy e rendelet célja valamennyi léginavigációs szolgálat folyamatosságának biztosítása az egységes európai égbolton belül (2022. június 2‑iSkeyes ítélet, C‑353/20, EU:C:2022:423, 44. pont), ami nélkül a légtérfelhasználók nem tudnának megfelelő feltételek mellett működni. |
|
51 |
Egyébiránt a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról és az „egységes európai égbolt” megvalósítására irányuló harmonizált szabályozási keret kiegészítéséről szóló 1035/2011 végrehajtási rendelet I. melléklete, amint arra a jelen ítélet 40. pontja emlékeztet, pontosítja, hogy a léginavigációs szolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy e szolgálataikat biztonságosan, hatékonyan, folyamatosan és fenntartható módon lássák el, az adott légtér általános terheltsége észszerű szintjének megfelelően (e melléklet 1. pontja), a különböző felhasználók igényeit a lehető legnagyobb mértékben kielégítő minőségpolitikát kell meghatározniuk (az említett melléklet 3.2. pontjának a) alpontja), és intézkedéseket kell hozniuk a hatályos jogszabályok alapján a polgári jogi felelősséggel kapcsolatban felmerülő kockázatok fedezésére (ugyanezen melléklet 7. pontja). |
|
52 |
Harmadsorban, az 550/2004 rendelet 14–16. cikke a légtérfelhasználók által a részükre nyújtott léginavigációs szolgálatokért fizetendő díjak megállapítását, kivetését és beszedését szabályozza. E 14. cikk értelmében e díjszámítási rendszernek hozzá kell járulnia többek között a léginavigációs szolgálatok ellátásának költséghatékonyságához és a légi járatok hatékonyságához, az optimális biztonsági szint fenntartása mellett. |
|
53 |
E rendelet 15. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a díjszámítási rendszer a léginavigációs szolgálatoknak a légtérfelhasználók javára a szolgáltatóknál felmerülő költségeinek figyelembevételén alapul. E cikk (3) bekezdésének f) pontja pontosítja, hogy a díjaknak ösztönzőleg kell hatniuk a léginavigációs szolgálatok léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony, eredményes és fenntartható ellátására a nagy fokú biztonság és a költséghatékonyság elérése céljából. |
|
54 |
A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy az 549/2004 rendelet és az 550/2004 rendelet, valamint az 1035/2011 végrehajtási rendelet megköveteli, hogy a légiforgalmi szolgáltatók megfelelő választ adjanak a légtérfelhasználók igényeire azáltal, hogy garantálják szolgáltatásaik biztonságát, folyamatosságát, fenntarthatóságát, hatékonyságát és költséghatékonyságát, értve ezalatt, hogy e szolgáltatások elengedhetetlenek e felhasználók tevékenységeihez, akik azok gazdasági költségeit viselik. |
|
55 |
A Bíróság lényegében ebben az értelemben állapította meg a 2022. június 2‑iSkeyes ítéletben (C‑353/20, EU:C:2022:423, 39. és 49. pont), hogy az 549/2004 és az 550/2004 rendelet rendelkezései bizonyos olyan jogokat biztosíthatnak a légtérfelhasználók számára, amelyeket a légtér lezárása érinthet. |
|
56 |
A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az Austro Control mint az Osztrák Köztársaság által kijelölt légiforgalmi szolgáltató által üzemeltetett AFTN‑szerver meghibásodása a Bécs‑Schwechat repülőtéren történő leszállási és felszállási számok jelentős csökkenéséhez, következésképpen pedig az Austrian Airlines által üzemeltetett járatok törléséhez vezetett, ami a jelen ítélet 44. pontjában hangsúlyozott, az e szolgáltatások nyújtása, és a légtérfelhasználók tevékenységük gyakorlására vonatkozó lehetőség közötti, a jelen ítélet 44. pontjában kiemelt függőségi viszonyt támasztja alá. |
|
57 |
Az alapügy tényállásának megállapítására és megítélésére, valamint a nemzeti jog értelmezésére és alkalmazására kizárólagos hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság feladata annak meghatározása (2013. június 4‑iZZ ítélet, C‑300/11, EU:C:2013:363, 36. pont; 2024. július 29‑iprotectus ítélet, C‑185/23, EU:C:2024:657, 36. pont), hogy a Bíróság által az előterjesztett kérdésre adott válaszra tekintettel megállapítható‑e az Osztrák Köztársaság felelőssége az Austrian Airlines által elszenvedett azon gazdasági kárért, amelyet az Austro Control esetleges vétkes mulasztása okozott. |
|
58 |
A fenti indokok összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy úgy kell‑e értelmezni az 549/2004 rendelet 2. cikkének 4. pontját és az 550/2004 rendelet 8. cikkét ez utóbbi rendeletnek a léginavigációs szolgálatok ellátására és e szolgálatok díjszabására vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezések összessége arra is irányul, hogy megvédje a légtérfelhasználókat az azzal okozott gazdasági károkkal szemben, hogy a légiforgalmi szolgáltató vétkesen nem teljesítette az e rendelkezésekből eredő kötelezettségeit. |
A költségekről
|
59 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
|
A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: |
|
A 2009. október 21‑i 1070/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10‑i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (keretrendelet) 2. cikkének 4. pontját és az 1070/2009 rendelettel módosított, a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10‑i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (léginavigációs‑szolgálati rendelet) 8. cikkét az 550/2004 rendeletnek a léginavigációs szolgáltatások nyújtására és e szolgáltatások díjszabására vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben, |
|
a következőképpen kell értelmezni: |
|
ezen rendelkezések összessége arra is irányul, hogy megvédje a légtérfelhasználókat az azzal okozott gazdasági károkkal szemben, hogy a légiforgalmi szolgáltató vétkesen nem teljesítette az e rendelkezésekből eredő kötelezettségeit. |
|
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: német.