|
25.8.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 203/1 |
2006/1. sz. VÉLEMÉNY
a vállalkozásoknak, a kutatóközpontoknak és az egyetemeknek a hetedik keretprogram intézkedéseiben való részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére (2007–2013) vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(az EK-Szerződés 248. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján)
(2006/C 203/01)
TARTALOMJEGYZÉK
|
1–8 |
BEVEZETÉS |
|
9–13 |
ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK |
|
9–12 |
A Bizottság javaslata nem él a mélyreható változtatás lehetőségével |
|
13 |
Kulcsfontosságú javaslatok a résztvevőket szolgáló fokozott rugalmasság és egyszerűsítés érdekében |
|
14–90 |
KÜLÖN ÉSZREVÉTELEK |
|
14 |
A jogszabályok szövegezésére vonatkozó intézményközi előírások betartása |
|
15–16 |
A kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatásra vonatkozó szabályok betartásának felügyeletével kapcsolatos bizottsági kötelezettség |
|
17 |
A részvételi szabályok alkalmazhatósága az Európai Kutatási Tanács (ERC) keretében finanszírozott tevékenységekre |
|
18–19 |
A belső ellenőrzés és a külső ellenőrzés megkülönböztetése |
|
20–21 |
I. fejezet: Bevezető rendelkezések (1–3. cikk) |
|
22–81 |
II. fejezet: Részvétel (4–38. cikk) |
|
22–26 |
1. szakasz: Minimumfeltételek (4–12. cikk) |
|
27–57 |
2. szakasz: Eljárások (13–28. cikk) |
|
58–81 |
3. szakasz: Közösségi pénzügyi hozzájárulás (29–38. cikk) |
|
82–86 |
III. fejezet: Terjesztés, felhasználás és hozzáférési jogok (39-52. cikk) |
|
87–89 |
IV. fejezet: Európai Beruházási Bank (53. cikk) |
|
90 |
V. fejezet: Záró rendelkezések (54. cikk) |
|
91–94 |
KÖVETKEZTETÉS |
Melléklet: „Részvételi szabályok”
AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 248. cikke (4) bekezdésre és 279. cikkére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 160C. cikke (4) bekezdésére és 183. cikkére,
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 183. cikkére,
tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendelet (2) módosításáról szóló, 2005. július 20-i 1261/2005/EK, Euratom bizottsági rendeletre (3),
tekintettel a kutatás-fejlesztéshez nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretrendszerre (4), valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásának 8. cikkére (5),
tekintettel „ a vállalkozásoknak, a kutatóközpontoknak és az egyetemeknek a hetedik keretprogram intézkedéseiben való részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére (2007–2013) vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra” (6) (a továbbiakban: részvételi szabályok),
tekintettel a Bizottságnak a javaslattal kapcsolatos, a részvételi szabályok bevezető hivatkozásaiban szereplő véleménykérésére,
tekintettel az Európai Parlamentnek a Számvevőszékhez 2006. március 2-án benyújtott javaslattal kapcsolatos véleménykérésére,
mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 163. cikke (1) bekezdésének értelmében a Közösség célkitűzése, hogy erősítse a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjait, ösztönözze nemzetközi versenyképességének fejlődését, ugyanakkor támogassa az e szerződés egyéb fejezetei alapján szükségesnek ítélt kutatási tevékenységeket;
mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 164. cikke értelmében a Közösség a tagállamokban végzett tevékenységeket kiegészítő alábbi tevékenységeket folytatja:
|
a) |
kutatási, technológiai és demonstrációs programok végrehajtása a vállalkozásokkal, kutatóközpontokkal és egyetemekkel való és az azok közötti együttműködés előmozdításával; |
|
b) |
a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés előmozdítása a közösségi kutatás, technológiai fejlesztés és demonstráció területén; |
|
c) |
a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek eredményeinek terjesztése és kiaknázása; |
|
d) |
a közösségi kutatók képzésének és mobilitásának ösztönzése; |
mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 167. cikkének értelmében a többéves keretprogram végrehajtása érdekében a Tanács meghatározza a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére vonatkozó szabályokat, és megállapítja a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályokat;
figyelembe véve, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 274. cikkének értelmében a Bizottság a költségvetést saját felelősségére hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;
mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 164. cikke a) pontjában és 166. cikke (3) bekezdésében említett külön programok költségvetését a Bizottság az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 53. cikke (2) bekezdésének, valamint az azt végrehajtó szabályok 36. és 37. cikkének értelmében közvetlen vagy közvetett centralizált irányítás keretében hajtja végre;
mivel a Számvevőszék 2004/2. sz. véleménye (7) felvázolta azon integrált belső ellenőrzési keretrendszer elveit, amely lehetővé teszi a belső ellenőrzési rendszer oly módon történő kialakítását, hogy az ésszerű biztosítékkal szolgáljon arra, hogy a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére az érvényes jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kerül sor, és kezelésük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően történik;
mivel a Számvevőszék az 2004/1. sz. különjelentésében (8) arra a következtetésre jutott, hogy a soron következő hetedik keretprogram szükségtelen összetettségének elkerülése végett – ami akadályozná a kiadások feletti hatékony és megfelelő ellenőrzést – a Közösség kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokban való pénzügyi részvételét meghatározó szabályokat az első elvekből kiindulva kell felülvizsgálni,
ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:
BEVEZETÉS
A Bizottság részvételi szabályokra vonatkozó ajánlásának főbb jellemzői
|
1. |
A hetedik keretprogram jogalapját a következők képezik:
|
|
2. |
A Bizottság részvételi szabályokra vonatkozó javaslata általában megtartja a korábbi K+F programokhoz kialakított keretrendszert, a következők kivételével:
|
|
3. |
A Bizottság javaslata emellett a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek fokozottabb egyszerűsítésére összpontosít, különösen a következőkön segítségével:
|
|
4. |
A Bizottság a részvételi szabályok indokolásában több további intézkedést is javasol a hetedik keretprogram adminisztrációjának hatékonyabbá tételére, például a távértékelés bevezetését, a pályázatok elektronikus úton történő benyújtását, valamint egységes regisztrációs rendszer és információs szolgálatok kialakítását a Bizottságnál és a nemzeti kapcsolattartó pontokon. Maga a bizottsági javaslat azonban nem tartalmazza ezeket az intézkedéseket. Márpedig ha a jogalapban ezekről nem történik említés, akkor nincs garancia a végrehajtásukra (lásd a Számvevőszék által a 15. cikk (1) bekezdésének b) pontjához, a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjához és a 17. cikk a) pontjához javasolt módosításokat). |
A Számvevőszék véleménye
|
5. |
Véleményében a Számvevőszék kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a Bizottság által javasolt intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá a hetedik keretprogramból (2007–2013) finanszírozott közvetett intézkedések pénzügyi irányításának hatékonyságához és eredményességéhez. A Számvevőszék az Európai Parlament és a Tanács korábbi állásfoglalásait is figyelembe veszi, különösen a 2003-as pénzügyi évre (12) és a 2006. évi általános költségvetésre (13) vonatkozó mentesítési eljárás tekintetében. A Számvevőszék e véleményben szereplő észrevételei néhány esetben a hetedik keretprogramról szóló határozatra irányuló bizottsági javaslatra is hivatkoznak, és különösen annak a különböző finanszírozási rendszereket meghatározó III. mellékletére (lásd az (1) preambulumbekezdést). |
|
6. |
Amikor a részvételi szabályokra vonatkozó javaslatot a Bizottság 2005 decemberében elfogadta, a költségvetési rendeletnek és az azt végrehajtó szabályoknak a 2007-ben hatályba lépő jelenlegi módosításait a Tanács még csak részben fogadta el (lásd a (2) preambulumbekezdést). Ilyen körülmények között és a 2005/10. sz. véleményben (14) szereplő észrevételekre tekintettel a Számvevőszék úgy véli, lehetetlen meghatározni, hogy ez az ágazati szabályozás összhangban áll-e a felülvizsgált költségvetési rendelet általános elveivel és részletes rendelkezéseivel. |
|
7. |
A Számvevőszék e véleményben megállapított észrevételei és következtetése hasonlóképp vonatkoznak az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hetedik keretprogramjának (2007–2011) intézkedéseiben a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (15). |
|
8. |
A bizottsági javaslatnak az e vélemény figyelembevételéhez javasolt módosítására vonatkozó részletes ajánlások a mellékletben találhatók. |
ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK
A Bizottság javaslata nem él a mélyreható változtatás lehetőségével
|
9. |
Az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjai finanszírozásukat és a résztvevők számát tekintve a világ legnagyobb multinacionális kutatási programjai. A kutatási projektek közfinanszírozásának jelentős részét teszik ki úgy a tagállamokban, mint a társult országokban. Sok állami kutatóintézet, így az egyetemek számára gyakran a harmadik felektől érkező finanszírozás fő forrásai. |
|
10. |
Minden egyes kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban többezer jogalany vesz részt, a közvetett intézkedések számos különféle típusát alkalmazva. Ezek többsége többpartneres intézkedés, amelyet több résztvevő konzorciuma valósít meg. Minden egyes közvetett intézkedés esetében a Bizottság szerződéseket vagy megállapodásokat köt a résztvevők mindegyikével, ám ezen megállapodások többsége a közösségi költségvetésből csak viszonylag alacsony pénzügyi hozzájárulást nyújt. Amint arra a Számvevőszék rámutatott, az intézkedések sokféleségének és az egyéni támogatások nagy számának következményeképp jelentős az egy EUR elköltésére jutó tranzakciós költség (16). |
|
11. |
Másfelől a résztvevők jelezték a Számvevőszéknek, hogy a közösségi támogatásokat rendkívül nehezen kezelhetőnek tartják, különösen a Bizottság megfelelő iránymutatásának hiányában. A pályázatok elkészítése és a résztvevők konzorciumba szervezése költséges és időigényes gyakorlat, különösen az átlagos sikerarány alacsony mértékének fényében. A résztvevők azt is panaszolják, hogy a támogatások odaítélésére vonatkozó bizottsági eljárások túlságosan hosszadalmasak, és a közösségi alapok felhasználása nem kellően rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye a gyorsan bekövetkező tudományos változásokat. Ennek eredményeként a leginkább innovatív kutatási projekteket gyakran nem nyújtják be az európai kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok keretében. |
|
12. |
Miközben elismeri, hogy az összetettség bizonyos szintje elkerülhetetlen, a Számvevőszék úgy véli, a Bizottság javaslata elszalasztja annak lehetőségét, hogy mélyreható változtatásokat eszközöljön a hetedik keretprogramra vonatkozó igazgatási és pénzügyi szabályokban. A Számvevőszék megítélése szerint a jogalkotót a következő általános elveknek kell vezérelniük a hetedik keretprogram jogalapjának elfogadásakor:
A Számvevőszék véleménye szerint a részvételi szabályoknak azt az alapfeltevést kell tükrözniük, hogy az európai kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokban részt vevő kutatók megbízhatók abból a szempontból, hogy a közpénzeket a lehető legjobban használják fel, feltéve, hogy ez a jogalap által létrehozott korlátok között történik, biztosítva a hatékonyság Bizottság általi megfelelő ellenőrzését. Ezen ellenőrzések kidolgozásakor azonban szem előtt kell tartani, hogy a kudarc kockázata valamennyi kutatási tevékenység szükségszerű velejárója. |
Kulcsfontosságú javaslatok a résztvevőket szolgáló fokozott rugalmasság és egyszerűsítés érdekében
|
13. |
A fentiekkel összhangban és a Számvevőszék által korábban tett ajánlásokat figyelembe véve ez a vélemény több olyan területet is meghatároz, amelyeken a bizottsági javaslat nem bizonyulhat elégségesnek ahhoz, hogy a résztvevők számára nagyobb rugalmasságot és egyszerűsítést teremtsen a hetedik keretprogramban. E területek közül a leglényegesebbek a következők:
|
KÜLÖN ÉSZREVÉTELEK
A jogszabályok szövegezésére vonatkozó intézményközi előírások betartása
|
14. |
A rendelet olvashatósága javítható lenne, ha valamennyi lényeges meghatározás csoportosítva lenne a 2. cikkben (fogalommeghatározások) (17). A különféle meghatározások túl nagy száma és az emiatti zavar elkerülése céljából a meghatározások szövegezésén a korábbi kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokhoz képest csak akkor kell változtatni, ha a rendeletkészítők valóban lényegi változtatást kívánnak eszközölni. |
A kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatásra vonatkozó szabályok betartásának felügyeletével kapcsolatos bizottsági kötelezettség
|
15. |
A Szerződés 87. és 88. cikkének megfelelően a Bizottság feladata a tagállamokban létező valamennyi támogatási rendszer folyamatos vizsgálata, mivel az állami támogatás elvben tiltott (lásd a (3) preambulumbekezdést). A „Kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszerének” 5.12. bekezdése megállapítja a támogatás mértékének felső határait: „amikor a közösségi finanszírozás állami támogatással egészül ki, a teljes hivatalos támogatás nem haladhatja meg a 75 %-ot az ipari kutatás és az 50 %-ot a prekompetitív fejlesztési tevékenységek esetében” (lásd még 72. és 73. bekezdés). |
|
16. |
A „Kapacitások” külön program közvetlenül rendelkezik a „kutatási infrastruktúráknak” a hetedik keretprogram keretében történő állami- és magánfinanszírozásáról. Emellett a határozat III. melléklete megállapítja, hogy ezen infrastruktúrák finanszírozása a kutatási és technológiafejlesztési programból származó pénzeszközöket egyéb európai uniós (gyakorlatilag a strukturális alapokból származó) és nemzeti eszközökkel fogja kiegészíteni (18). Amint azt a Számvevőszék ellenőrzései nyilvánvalóvá tették, a kutatás és fejlesztés céljából nyújtott állami támogatás általános mennyiségeinek ellenőrzésére szolgáló jelenlegi bizottsági mechanizmusok nem megfelelőek ahhoz, hogy biztosítsák a „Kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszere” által a hetedik keretprogram keretében társfinanszírozott tevékenységekre vonatkozóan meghatározott küszöbértékek betartását. Emellett, amint arról a strukturális intézkedésekre vonatkozó korábbi számvevőszéki vélemény említést tesz (19), a Bizottságnak már nem állnak rendelkezésére részletes információk azon megosztott irányítás alatt álló tevékenységek végrehajtásáról, amelyekért a nemzeti vagy regionális hatóságok a felelősek, így a kutatási projektek finanszírozásáról, az innovációhoz és technológiaátadáshoz vagy a kutatási infrastruktúrákhoz nyújtott támogatásról. Amint arról a Számvevőszék a költségvetési rendeletről szóló véleményében (20) már említést tett, a Bizottságnak szorosan figyelemmel kell kísérnie azokat a potenciális kockázatokat, amelyek egyazon intézkedés közösségi költségvetésből történő különböző támogatásainak halmozódásából származnak. Ennélfogva a Számvevőszék javasolja, hogy a Bizottság dolgozzon ki megfelelő ellenőrzési eszközöket annak biztosítására, hogy a kutatási tevékenységek többféle forrásból történő finanszírozásának eseteiben az állami támogatásra vonatkozó szabályok be legyenek tartva. |
A részvételi szabályok alkalmazhatósága az Európai Kutatási Tanács (ERC) keretében finanszírozott tevékenységekre
|
17. |
A bizottsági javaslatnak megfelelően az Európai Kutatási Tanács (ERC) tanácsadó szervként jár el, amelyet a 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletnek (21) megfelelően egy, az igazgatási struktúrát biztosító végrehajtó hivatal egészít ki. A Számvevőszék egyetért a Bizottsággal abban, hogy a részvételi szabályokat az ERC keretében finanszírozott tevékenységekre is alkalmazni kell (22) annak biztosítása érdekében, hogy a határozat III. mellékletének a) részében létrehozott különböző rendszerek közösségi finanszírozásának valamennyi típusára ugyanazokat az elveket alkalmazzák. A Számvevőszék egyben úgy véli, hogy a javasolt struktúra kellő biztosítékkal szolgál az ERC tudományos autonómiájának garantálásához, valamint ahhoz, hogy irányítási struktúrájáról kellő gyorsasággal lehessen megállapodásra jutni, és azt végrehajtani (23). A Számvevőszék mindazonáltal javasolja, hogy a részvételi szabályok alkalmazhatóságát tegyék világossá a jogalapban (lásd (4a) preambulumbekezdés és az 1. cikk). |
A belső ellenőrzés és a külső ellenőrzés megkülönböztetése
|
18. |
A Számvevőszéknek mint az Európai Unió külső ellenőrének a jogai közvetlenül a Szerződés 248. cikkének (2) bekezdéséből származnak, ezért a Számvevőszéket mint a Bizottság külső ellenőrét nem lehet a belső ellenőrzés részének tekinteni. Következésképpen a részvételi szabályokban a belső és a külső ellenőrzés különféle mechanizmusait világosan el kell különíteni egymástól (24) (lásd (16) preambulumbekezdés). |
|
19. |
A Számvevőszék ezenkívül javasolja a következő hivatkozások beillesztését: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (25), a Bizottság által végrehajtott helyszíni ellenőrzésekről és felülvizsgálatokról szóló 2185/1996/EK, Euratom rendelet (26), valamint az Európai Csaláselleni Hivatal által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet (27) és 1074/1999/Euratom rendelet (28). Megjegyzendő, hogy ezek a rendeletek csak a Bizottságra vonatkoznak (lásd (15) preambulumbekezdés, (16) preambulumbekezdés és a 19. cikk (8) bekezdésének a) pontja). |
I. fejezet: Bevezető rendelkezések (1–3. cikk)
A „közvetett intézkedés” fogalmának tisztázása
|
20. |
A költségvetési rendelet végrehajtási szabályai a (38) preambulumbekezdésben előírják, hogy pontosan meg kell határozni a Közösség által finanszírozható közvetlen és közvetett intézkedések típusait. A Számvevőszék véleménye szerint azonban a „közvetett intézkedés” 1. cikkben szereplő meghatározása nem teljesen pontos, mivel e rendelet nem csak a határozat III. mellékletének a) részében meghatározott támogatási rendszerekre fog vonatkozni. A III. melléklet b) részében szereplő támogatási rendszereket illetően a Bizottság mindazonáltal azt javasolja, hogy ez a rendelet csak az EBB-nek nyújtott támogatásokra vonatkozzon. |
|
21. |
A Számvevőszék korábban már megállapította, hogy fennáll annak a kockázata, hogy a kutatási és technológiafejlesztési intézkedések alkalmazása megkerüli a rendes közbeszerzési eljárásokat. Ez másfelől annak ellenőrzését is megnehezítheti, hogy a Bizottság betartja-e az egyes programok igazgatási kiadásaira kötelezően előírt felső határokat (29). A Számvevőszék ezért javasolja a 2. cikkben szereplő „közvetett intézkedés” meghatározásának azon különféle formák kiírásával történő pontosítását, amelyeket a költségvetési rendelet értelmében egy közvetett intézkedés ölthet (például támogatások, ösztöndíjak és díjak, tiszteletdíjak és hozzájárulások, de akár a közbeszerzés is (30)) (lásd 1. cikk, 2. cikk (12) bekezdése, 13. cikk (1) bekezdése, 14. és 53. cikk). A határozat III. mellékletét szintén ennek megfelelően kell módosítani (31) (lásd még 27. bekezdés). Máskülönben a jogalap – különösen a közbeszerzés esetében – ambivalens helyzetet teremthetne a tekintetben, hogy mely rendelkezések vonatkoznak a közvetett intézkedések különböző formáira. |
II. fejezet: Részvétel (4–38. cikk)
1. szakasz: Alapfeltételek (4–12. cikk)
A részvétel alapfeltételeinek pontosítása
|
22. |
A Számvevőszék véleménye szerint a konzorciumokban részt vevők nagy száma gyakran jelent szükségtelen bürokratikus és túlzott adminisztratív terhet. Ez különösen igaz az „integrált projektek” és a „kiválósági hálózatok” koordinátoraira (32). Ennélfogva ajánlott, hogy a részvételi szabályok tisztázzák, hogy a hatékony végrehajtás elvét kell a legfontosabbnak tekinteni, különösen azokban az esetekben, amelyekben a résztvevők száma és típusa meghaladja a jogi alapkövetelményeket (lásd (9) preambulumbekezdés). |
|
23. |
A Bizottságnak a közvetett intézkedésekben részt vevő független jogalanyok számára és székhelyére vonatkozó jogi alapkövetelményekre vonatkozó ajánlása túlságosan korlátozó, illetve úgy értelmezhető. A Számvevőszék javasolja e feltételek egyértelműbb meghatározását (lásd 5. és 7. cikk). |
|
24. |
Ezen túlmenően a Bizottságnak a 10. cikkben pontosabban meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyeknek a közvetett intézkedések egyedüli résztvevőinek meg kell felelniük. Különösen azt kell egyértelművé tenni, hogy e rendelkezés csak az Európai Gazdasági Egyesülésekre (EGE) és a nemzetközi európai érdekszervezetekre alkalmazandó, vagy a jogalanyok egyéb típusaira is vonatkozik. |
Hiányoznak az ERC-támogatások átvihetőségét biztosító rendelkezések
|
25. |
A Bizottság javaslata szerint a támogatási megállapodásokat elviekben jogalanyokkal kötnék, nem egyéni kutatókkal. A hetedik keretprogram más részeivel ellentétben az ERC keretében a kutatók által javasolt „felderítő” kutatási projektek támogatásait egy adott kutató vagy kutatócsapat kutatási tevékenységeinek finanszírozására ítélik oda. Éppen ezért biztosítani kell, hogy a kutatók által javasolt „felderítő” kutatáshoz nyújtott támogatás átvihető legyen abban az esetben, ha az egyik kutató egy másik kutatási szervezetnél helyezkedik el (lásd 9. cikk (2) bekezdés). |
|
26. |
A Számvevőszék véleménye szerint ezt a kérdést a Bizottság és a kutató(ka)t foglalkoztató jogalany által aláírt támogatási megállapodásban, vagy a támogatás odaítéléséről szóló bizottsági határozatban lehetne rendezni. Ezek a dokumentumok tartalmazhatnának egy olyan záradékot, amely kimondja, hogy a támogatás odaítélésének feltétele egy bizonyos kutatónak a jogalanynál végzett munkája, és ha ez a kutató egy másik tagállamban vagy társult országban működő szervezetnél helyezkedik el, a támogatást szintén átutalják, ha azt a kutató kéri, és ha a Bizottság sikeresen elvégzi az új résztvevők működési és pénzügyi kapacitásának ellenőrzését és igazolását (lásd 34–36. bekezdés). |
2. szakasz: Eljárások (13–28. cikk)
Nem egyértelműek a pályázati felhívások alapján nyújtott támogatásoktól eltérő módon történő közösségi finanszírozásra alkalmazandó szabályok
|
27. |
A Bizottság javaslatában a határozat III. melléklete rendelkezik a támogatásoknak a költségvetési rendelet 160. cikke szerinti felhasználása alóli kivételekről (a végrehajtási szabályok 229. cikkének (3) bekezdése). Ilyen kivételt képez minden olyan közösségi finanszírozás, amely nem támogatások – ideértve a pályázati felhívás alapján nyújtott támogatásokat – formájában valósul meg. Ezek a következők:
|
|
28. |
Ezeket a kivételeket, amelyekre alapesetben a költségvetési rendeletben megállapított szabályok vonatkoznak, egyenként fel kell sorolni a határozat III. melléklete a) részének 3. pontjában – „Koordinációs és támogatási intézkedések” – (lásd 31. lábjegyzet) és a részvételi szabályok 14. cikkében (lásd még 21. bekezdés). Emellett a Számvevőszék azt javasolja, a Bizottság határozza meg, hogy a 14. cikkben említett egyes kivételekre a költségvetési rendelet mely rendelkezései vonatkoznak, és egyben pontosítsa, hogy e rendelet más rendelkezései azokra mennyiben nem vonatkoznak. |
A részvételi szabályokban nem említett horizontális kiválasztási és odaítélési kritériumok
|
29. |
A Számvevőszék véleménye szerint a Bizottság külön programokra vonatkozó javaslatában meghatározott kiválasztási és odaítélési kritériumok nem nyújtanak szilárd alapot az értékelések elvégzéséhez (lásd például az „Együttműködés” egyedi program 6. cikkének (3) bekezdését (34)). Ennek következményeként ezeket a kritériumokat és alkalmazásukat egy későbbi szakaszban, az egyes külön programok (éves) munkaprogramjában kell meghatározni, anélkül, hogy az Európai Parlament ezek meghatározásához hozzájárulhatna. |
|
30. |
A szabályok fokozott következetessége és átláthatósága érdekében a Számvevőszék kívánatosabbnak tartaná, ha a pályázatok értékelésének horizontális kiválasztási és odaítélési kritériumait ebben a rendeletben pontosan meghatároznák. Ezeket a horizontális kritériumokat aztán az egyes programokban vagy a munkaprogramokban ki lehetne egészíteni. |
|
31. |
A 15. cikkben meghatározott értékelési elvekkel és kiválasztási és odaítélési kritériumokkal kapcsolatban a Számvevőszék azt javasolja, hogy a rendelkezések a következő témákra is térjenek ki:
|
A Bizottság által kidolgozandó és elfogadandó végrehajtási szabályok
|
32. |
A Számvevőszék egyetért azzal a javaslattal, hogy a Bizottságnak konkrétabb szabályokat és eljárásokat kell kidolgoznia a támogatások odaítéléséhez vezető különböző lépéseknek és a független szakértők alkalmazásának a szabályozására. A szükségtelen bürokrácia elkerülése végett ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak kellően figyelembe kell venniük az egyedi finanszírozási mechanizmusok és a közvetett intézkedések típusai közötti különbségeket. Ezenkívül a Számvevőszék véleménye szerint ezeket a szabályokat a Bizottságnak mint testületnek kell elfogadnia, hogy ezek a hetedik keretprogramot végrehajtó valamennyi bizottsági szolgálatra nézve kötelezőek legyenek, és ezeket az átláthatóság érdekében közzé kell tenni (35) (lásd (13) preambulumbekezdés). |
|
33. |
A Számvevőszék ezenkívül – a Bizottság javaslatával ellentétben – azt ajánlja, hogy ezek a szabályok a tárgyalási szakaszra vonatkozzanak, amelyre a pályázatoknak a független szakértők által végzett összehasonlító értékelése alapján történő kiválasztása után, a támogatás odaítélését megelőzően kerül sor (36) (lásd 16. cikk és a 17. cikk (4) bekezdésének a) pontja). A szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a Bizottság a tudományos alkalmazási kört a tárgyalások alatt csak abban az esetben változtathassa meg, ha ez az értékelés eredménye szerint ajánlott. |
Ajánlott a jogalanyok központosított előzetes ellenőrzése és igazolása
|
34. |
A Számvevőszék egyetért azzal a javaslattal is, hogy a Bizottságnak pontosabb szabályokat és eljárásokat kell kidolgoznia a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokban részt vevők létezésének, jogállásának, valamint működési és pénzügyi kapacitásának ellenőrzésére (lásd (14) preambulumbekezdés és 16a. cikk). Eközben ügyelni kell arra, hogy a dokumentumok bekérése és a kapcsolódó ellenőrzések arányosak legyenek a fennálló pénzügyi kockázattal. Bizonyos jogalanyok (így állami szervek vagy KKV-k) esetében szem előtt kell tartani a jogalanynak a kért információk szolgáltatására való képességét is. A Számvevőszék úgy véli, hogy ezeket a szabályokat a Bizottságnak mint testületnek kell elfogadnia, hogy közös keretrendszer jöjjön létre, és a szabályok a hetedik keretprogramot végrehajtó valamennyi bizottsági szolgálatra (és végrehajtó hivatalra) nézve kötelezőek legyenek. Mindazonáltal a költségvetési rendelettel való teljes összhang megteremtése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni a résztvevők létezésének és jogállásának, valamint működési és pénzügyi kapacitásának ellenőrzését is. |
|
35. |
A kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokban részt vevő jogalanyok szinte mindegyike több közvetett intézkedésben is részt vesz, amelyeket gyakran eltérő bizottsági szolgálatok irányítanak. Amint azt a Számvevőszék világossá tette, ez gyakran azzal jár, hogy ugyanazt az információt egymást követően több alkalommal is bekérik. A Számvevőszék ezért javasolja egy központosított előzetes ellenőrzési rendszer létrehozását. Ennek a rendszernek lehetővé kell tennie, hogy az ellenőrzést a pályázatok értékelésétől függetlenül végezzék (37). A Számvevőszék megítélése szerint a következő általános elveket kell alkalmazni:
|
|
36. |
A Bizottság ezáltal közös keretrendszert hozna létre, hozzájárulva így az engedélyezésre jogosult tisztviselők általi kockázatértékelésnek a költségvetési rendelet 118. cikkével (a végrehajtási szabályok 182. cikkével) összhangban történő, következetes és koherens megközelítéséhez. Másfelől ennek hatására csökkenne a bankgaranciák iránti igény. Emellett a javasolt módosítás biztosítani fogja a Bizottságon belüli koherens megközelítést, elkerülve ezzel a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban részt vevőkre nehezedő szükségtelen bürokráciát, és felgyorsítva a kiválasztott pályázatok megtárgyalását. Ezen ellenőrzési rendszer részeként egy központi adatbázis létrehozása egyben hatékonyabban védené a Közösségek pénzügyi érdekeit (lásd (20) preambulumbekezdés és 16. cikk a) pont). |
A támogatások bizottsági határozat alapján történő odaítélése
|
37. |
A Bizottság 2002-től kezdődően több intézkedést is bevezetett a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok alatt odaítélt támogatásokat eredményező eljárások egyszerűsítésére (39). Ezek egyikeként a Bizottság mint testület a szükséges döntéshozatali hatásköröket felhatalmazás útján egyes bizottsági tagokra ruházta át, bizonyos alfeladatoknak a főigazgatókra történő további átruházásával. A hetedik keretprogram esetében a Bizottság a támogatások odaítélési eljárásának további egyszerűsítését javasolja, amely következtében többé nem lenne szükség bizottsági határozatra (lásd 16. cikk (8) bekezdés). |
|
38. |
A Számvevőszék ugyanakkor úgy véli, hogy a támogatásokat bizottsági határozat alapján kell odaítélni, mivel a költségvetési rendelet értelmében (40) a résztvevő rendesen alkalmazott költségelszámolási gyakorlatának megfelelően meghatározott közvetett költségeknek a költségvetési rendeletben megállapított 7 %-os vagy afeletti átalányfinanszírozásáról való megállapodás előfeltétele a Bizottság által lefolytatandó döntéshozatali eljárás (lásd 69. és 70. bekezdés). |
A független szakértőkre vonatkozó szabályok tisztázása
|
39. |
A független szakértőket a Bizottság arra alkalmazza, hogy értékeljék, illetve figyelemmel kísérjék a közvetett intézkedésekre és a folyamatban lévő intézkedésekre benyújtott pályázatokat, valamint a keretprogramok és külön programjaik kidolgozását, végrehajtását és eredményeit. Ennélfogva a Számvevőszék véleménye szerint a 17. cikket ki kell egészíteni az „ellenőrző tevékenységekre” történő hivatkozással, hogy az összhangban legyen a 27. cikkben szereplő javaslattal. |
|
40. |
Tekintve, hogy az ERC-támogatások egyedi jellegűek, a Számvevőszék szerint a 17. cikket külön záradékkal kell kiegészíteni arról, hogy a kutatók által javasolt „felderítő” kutatásokkal kapcsolatos pályázatok értékelésével szakértőket bíznak meg. A Számvevőszék véleménye szerint ezt a feladatot az ERC „Tudományos Tanácsának” vagy szakmai albizottságainak kell ellátnia. Ez az eltérő megközelítés egyrészt megkülönböztetné az ERC finanszírozását a keretprogramnak a Bizottság által közvetlenül irányított részeitől, másrészt egyértelművé tenné, hogy mi a „Tudományos Tanács” szerepe a pályázatok kiválasztásában (lásd még 17. bekezdés). |
A közös adatbázisok használatát és az elektronikus adatcserét meg kell határozni a részvételi szabályokban
|
41. |
A Számvevőszék véleménye szerint a Bizottság infokommunikációs rendszereinek az eljárás valamennyi szakaszában lehetővé kell tenniük a tranzakciók számítógépes feldolgozását (41). Noha a Bizottság régóta elkötelezett egy ilyen rendszer kiépítése mellett, eddig folyamatosan kudarcot vallott (42). |
|
42. |
A Számvevőszék ezért javasolja, hogy a részvételi szabályokban külön kötelezettségként szerepeljen az integrált adatbázisok és a közös számítógépes rendszer létrehozása (lásd 17. bekezdés a) pont). Ezzel összefüggésben a Számvevőszék üdvözli a Bizottságnak az indokolásban említett abbéli szándékát, hogy lehetővé tegye a pályázatok elektronikus úton történő benyújtását, és egységes regisztrációs rendszert hozzon létre (37), és ajánlja az erről szóló rendelkezésnek a részvételi szabályokba történő felvételét (lásd 16. cikk és 17. cikk a) pont). |
A támogatásimegállapodás-mintáknak tükrözniük kell a támogatási rendszerek sajátosságait
|
43. |
A határozat III. mellékletében javasolt támogatási rendszerek rendkívül sokféle jellegére való tekintettel a Számvevőszék ajánlja a kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek és közvetett intézkedések különböző típusaira vonatkozó megállapodások külön mintáinak kidolgozását (lásd 19. cikk). |
|
44. |
Ezen túlmenően a független szakértők kijelölésiokmány-mintájának a Bizottság általi jóváhagyásáról rendelkező 17. cikk (4) bekezdésével összhangban a Számvevőszék úgy véli, hogy a Bizottság szolgálatai közötti összhang megteremtése érdekében a részvételi szabályoknak rendelkezniük kell a támogatásimegállapodás-minták Bizottság általi hivatalos jóváhagyásáról (43). |
Túl összetett a közvetlen intézkedések irányítási struktúrája
|
45. |
A Közösség az európai kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok elindulása óta magánjogi szerződések (vagy támogatási megállapodások) útján hozott létre jogi kapcsolatot a közvetett intézkedés résztvevői és a Bizottság között. Ez a módszer kezdetben a különböző országokból származó jogalanyok közötti koordináció megerősítését és a multinacionális együttműködés elmélyítését célozta. Ez ugyanakkor olyan helyzet kialakulásához vezetett, amelyben a résztvevők magukat a Bizottsággal szerződő feleknek tekintik, vagy amelyben a Bizottságra mint a konzorciumban részt vevő aktív partnerre tekintenek. Ez egyben a közvetett intézkedés minden résztvevőjének tényleges vétójogot teremtett, ami a gyakorlatban gyakran a sikeres kutatáshoz szükséges rugalmasság elvesztését eredményezi. |
|
46. |
A Számvevőszék véleménye szerint a Bizottságnak nem feladata, hogy közvetlenül részt vegyen az egyes közvetett intézkedések irányításában. A Bizottság szerepének ilyen értelmezése jelentős mértékben hozzájárul a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok számos szereplője által kifogásolt bürokratikus terhekhez. Az egyes konzorciumok felelőssége kell, hogy legyen a belső döntéshozatali struktúráknak az egyedi szükségletekhez igazodó meghatározása, és az egyéni résztvevőké, hogy megállapodjanak egymással valamennyi, a közvetett intézkedés irányításával kapcsolatos lényeges kérdésben. |
|
47. |
A Számvevőszék ezért a korábbi javaslatokkal összhangban (44) egyszerűsített irányítási struktúrát javasol a közvetett intézkedéseket irányító konzorciumok számára. A Számvevőszék véleménye szerint az egyes résztvevőknek a konzorcium más résztvevőivel szemben fennálló sajátos jogait és kötelezettségeit a konzorciumi megállapodásban vagy szükség esetén bármely más írásos megállapodásban kell rögzíteni. A Számvevőszék emellett a támogatás odaítélésével kapcsolatban úgy véli, hogy a Bizottságnak támogatási megállapodást kell kötnie a többi résztvevő nevében eljáró koordinátorral (lásd 23. cikk). |
|
48. |
A Bizottság jelenlegi javaslatának legfőbb hátránya az, hogy a támogatási megállapodásban szereplő információk az egyéni résztvevőkre vonatkoznak, ami szükségtelenül bonyolítja a támogatások kezelését, és amennyiben változás történik a részvételben, megsokszorozza a szükséges kiigazítások számát. Ezenkívül a Bizottság javaslatának megfelelően valamennyi résztvevő szerződő fél a Bizottsággal kötött támogatási megállapodásban, ami minden egyes résztvevőnek tényleges vétójogot ad. |
|
49. |
Ennélfogva a Számvevőszék ajánlja a 19. cikk oly módon történő módosítását, hogy a támogatási megállapodás csak a közvetett intézkedéshez elengedhetetlenül szükséges elemeket tartalmazza, úgymint:
Minden más szempontot, beleértve az egyéni résztvevőkre jellemző pénzügyi szempontokat is, a konzorciumi megállapodásban kell meghatározni. Ennek következményeként a konzorciumi megállapodást a kiválasztott pályázat megtárgyalása után, de még a támogatási megállapodás aláírása vagy a támogatás bizottsági határozattal történő odaítélése előtt kell megkötni (lásd 23. cikk és 24. cikk (2) bekezdés). |
|
50. |
A Bizottság javaslata alapján nem világos, hogy a résztvevők jogi értelemben hogyan csatlakoznak a támogatási megállapodáshoz. Különösen az nem világos, hogy a támogatási megállapodás hogyan tud anélkül hatályba lépni, hogy valamennyi résztvevő felhatalmazná (azaz megbízná) a koordinátort még a támogatási megállapodás aláírását megelőzően. A Számvevőszék által javasolt alternatív struktúrában ez a koordinátor és a résztvevők közötti megállapodás (amely a koordinátort felhatalmazza arra, hogy jogi képviselőként a többi résztvevő nevében eljárjon, és nevükben jogilag kötelező erejű támogatási megállapodást kössön) a konzorciumi megállapodásban lenne rögzítve. |
A résztvevők egymás közötti jogait és kötelességeit a konzorciumi megállapodásban kell meghatározni, a támogatási megállapodással összhangban
|
51. |
A fentiek következtében a részvételi szabályoknak egyértelművé kell tenniük, hogy támogatási megállapodás a résztvevők jogainak és kötelességeinek nem kizárólagos forrása, mivel a résztvevők közötti kapcsolatok tekintetében a konzorciumi megállapodás további jogokat és kötelességeket határozhat meg (lásd 24. cikk). A konzorciumi megállapodásoknak különösen a következőket kell a támogatásimegállapodás-mintákkal összhangban meghatározniuk:
|
|
52. |
A Számvevőszék javasolja, hogy a Bizottság dolgozzon ki külön konzorciumimegállapodás-mintákat, közös szabványt biztosítva ezáltal. A konzorciumoknak azonban lehetővé kell tenni, hogy ezt a modellt a szükségleteikhez igazítsák. A konzorciumimegállapodás-minta Bizottság általi hivatalos jóváhagyása ezért a támogatásimegállapodás-mintával ellentétben nem tekinthető szükségesnek (lásd 24. cikk (3) bekezdés). A Bizottságnak ugyanakkor tájékoztatást, támogatást és képzést kell nyújtania – lehetőleg a tárgyalási szakaszban – arra vonatkozóan, hogyan lehet ilyen konzorciumi megállapodásokat kötni. |
A koordinátoroknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy alvállalkozásba adják az igazgatással és vezetéssel kapcsolatos tevékenységeket
|
53. |
Tekintve, hogy a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok igazgatási szabályai összetettek, a jogalanyok egy része (beleértve azokat, akik tudományos szempontból a fő résztvevőknek számítanak) nem kívánja átvenni a koordinátor szerepét. Ez különösen igaz az állami egyetemek és a kis- és középvállalkozások esetében, amelyeknél gyakran hiányoznak a megfelelő struktúrák az adminisztráció támogatásához. A koordinátornak ezért a Számvevőszék véleménye szerint lehetőséget kell kapnia arra, hogy az adminisztratív és vezetési feladatokat külső szolgáltatóknak alvállalkozásba adja, azzal a feltétellel, hogy ezek kihelyezésébe a többi résztvevő a konzorciumi megállapodásban beleegyezik (lásd 25. cikk (3) bekezdés) (45). |
A konzorcium összetételének megváltoztatását igazságos, átlátható és versenyképes módon kell megvalósítani
|
54. |
Bár elismeri, hogy a folyamatban lévő intézkedésekhez csatlakozó jogalanyokat tisztességes, átlátható és versenyképes módon kell kiválasztani, a Számvevőszék véleménye szerint a „versenyfelhívások” (46) közzétételére vonatkozó követelmény egyrészt túlságosan költséges, másrészt szervezését tekintve időigényes. A gyakorlatban a legtöbb konzorcium nem lenne képes kivitelezni, hogy összetételének megváltoztatásához ezt az eljárást alkalmazza. A Számvevőszék ezért a 26. cikk (3) bekezdésének törlését ajánlja. A Számvevőszék véleménye szerint ugyanakkor a támogatásimegállapodás-mintába bele kell foglalni azt a követelményt, miszerint ha egy folyamatban lévő intézkedéshez újabb jogalanyok csatlakoznak, azokat tisztességesen, átláthatóan és versenyképesen kell kiválasztani (lásd 19. cikk (1) bekezdés a) pont). |
|
55. |
A Bizottságnak csak abban az esetben szabad jogosultnak lennie arra, hogy egy konzorcium összetételének megváltoztatása ellen kifogást emeljen, ha ez a változtatás az intézkedés tudományos alkalmazási körét és jogilag kötelező európai jellegét veszélyezteti. Ez minden más esetben a közvetett intézkedésben részt vevő jogalanyok feladata (lásd 26. cikk (4) bekezdés). |
A részvételi szabályoknak egyértelműen kell rendelkezniük a felülvizsgálatról, mint a közvetett intézkedések ellenőrzésének eszközéről
|
56. |
A Számvevőszék javasolja a Bizottság azon jogi kötelezettségének pontos meghatározását, amely szerint a korábbi kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokra is kiterjedően ellenőriznie kell a közvetett intézkedések és a program végrehajtását (lásd még a határozat 7. cikke) (47). A Számvevőszék véleménye szerint a Bizottság ellenőrzési tevékenységéről szóló rendelkezéseknek kimondottan meg kell említeniük a felülvizsgálatot (vagy meghallgatást) mint alternatív ellenőrzési megközelítést (lásd 19. cikk (4) bekezdés és a 27. cikk (2) bekezdés). Emellett ilyen felülvizsgálatokat lehetne alkalmazni abban az esetben, ha egy intézkedés vagy egy adott jogalany részvételének lehetséges befejezését kell értékelni (lásd 18. cikk (5) bekezdés). Ami a pályázatok értékelését végző szakértők kijelölését illeti (lásd 40. bekezdés), a Számvevőszék úgy véli, hogy az ERC keretében finanszírozott, kutatók által javasolt „felderítő” kutatások ellenőrzése a „Tudományos Tanács” vagy szakmai albizottságainak felelőssége kell, hogy legyen (lásd 27. cikk (6) bekezdés). |
A programfelügyeleti tevékenységek eredményeit be kell mutatni a tagállamok képviselőiből álló programbizottságnak
|
57. |
Amint azt a Számvevőszék ellenőrzései is kimutatták, a programbizottságok meghatározó szerepet játszanak a kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek ellenőrzésében. Ennélfogva a Számvevőszék úgy véli, a részvételi szabályoknak ki kell mondaniuk, hogy a Bizottság programellenőrző tevékenységeinek eredményeit, beleértve a korábbi kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokat érintőket is, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 202. cikkének megfelelően be kell mutatni egy, a tagállamok képviselőiből álló programbizottságnak (lásd (17) preambulumbekezdés és a 27. cikk). |
3. szakasz: Közösségi pénzügyi hozzájárulás (29–38. cikk)
A Számvevőszék üdvözli a finanszírozási rendszerek egyszerűsítésére tett javaslatokat
|
58. |
A Számvevőszék üdvözli a finanszírozási rendszerek egyszerűsítésére tett javaslatokat (48). A Bizottságnak mindazonáltal a részvételi szabályokban pontosan meg kell határoznia, hogy milyen intézkedéstípusokra, támogatási formákra, külön tevékenységekre és költségtípusokra (azaz közvetlen vagy közvetett) alkalmaznak átalányfinanszírozást (ideértve az egységre vetített költségskálát is) vagy átalányösszeg szerinti finanszírozást. A Számvevőszék megítélése szerint a jogalapnak világosnak kell lennie ebben a tekintetben, hogy már a hetedik keretprogram kezdetétől jogbiztonságot nyújtson a résztvevőknek a költségvetési szabályok tekintetében (lásd 30. cikk). |
Csak megfelelő esetben szabad teljes intézkedésekre átalányösszegeket alkalmazni
|
59. |
A közvetett intézkedések többségének értéke alapján a Számvevőszék úgy véli, hogy az egyes projektek egyértelműen meghatározott munkafolyamatai esetében alkalmazhatók átalányösszegek, esetleg az egyes mérföldkövek teljesítéséhez kötve. Ilyen átalányösszegeket alapos tárgyalási eljárás alapján is meg lehet határozni. Az átalányösszegek alkalmazása azonban gyakorlati nehézséget jelent a kifizetés időpontjában, amikor a Bizottságnak értékelnie kell, hogy e munkafolyamatokat mennyiben teljesítették a megállapodásban előírtak szerint. Az átalányrendszer végrehajtásában különösen akkor jelentkeznének nehézségek, ha a munkafolyamatokat elhalasztanák, csak részben fejeznék be, vagy más tevékenységekkel helyettesítenék. A teljes intézkedésekre vonatkozó átalányösszegek tekintetében, amelyekbe beletartoznak a 35. cikkben szereplő kiválósági hálózatok esetében javasoltak is, a Számvevőszék óvatosabb megközelítést ajánl (lásd még 78. és 79. bekezdést). |
|
60. |
Amennyiben a Bizottság részéről nem érkezik részletesebb javaslat, a Számvevőszék indítványozza, hogy az átalányösszegek teljes intézkedésekre történő alkalmazását korlátozzák a határozat III. mellékletének a) részében meghatározott „koordinációs és támogatási tevékenységekre” és „a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató tevékenységekre” (lásd részvételi szabályok 30. cikkének (1) bekezdése). A Számvevőszék arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is mérlegelje az átalányösszegek teljes intézkedésekre történő alkalmazásának kiterjesztését. Ezt a részvételi szabályok időközi értékelését követően a jogalapba is be lehetne illeszteni (lásd 54. cikk). |
|
61. |
Emellett a 30. cikk (2) bekezdésében a közösségi pénzügyi hozzájárulás kiszámítási módjára vonatkozó bizottsági javaslat következetlen, így azt pontosabb terminológia alkalmazásával (úgymint a „maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás”, amelyet a „becsült költségvetés” alapján kell megállapítani) egyértelművé kell tenni (49). |
Biztosítani kell a „nonprofit” elv betartását
|
62. |
A felülvizsgált költségvetési rendeletre irányuló bizottsági javaslat alapján a „közvetett intézkedés” egészét a támogatás kedvezményezettjének lehet tekinteni, ami elviekben lehetővé teszi, hogy a többpartneres intézkedések egyéni résztvevői nyereségre tegyenek szert (50). Ezért a részvételi szabályok 31. cikkében egyértelművé kell tenni, hogy a „nonprofit” elv a közvetett intézkedések valamennyi résztvevőjére vonatkozik. |
A költségtérítés szabályait a résztvevő számviteli elveire és költségelszámolási gyakorlatára kell alapozni
|
63. |
A Számvevőszék javasolja, hogy a 31. cikk (3) bekezdésének c) pontja hivatkozzon annak az országnak a számviteli elveire, amelyben a jogalany székhellyel rendelkezik, valamint a résztvevő rendes „költségelszámolási gyakorlatára”. Ezen túlmenően a Számvevőszék véleménye szerint a „kizárólag a közvetett intézkedés célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek megvalósítása céljából” kitétel elegendő annak biztosításához, hogy csak a intézkedés elvégzéséhez szükséges költségeket térítsék meg. |
|
64. |
A Számvevőszék véleménye szerint csak a visszaigényelhető közvetett adókat kell nem támogatható költségnek tekinteni. A gyakorlatban a részt vevő jogalanyok bizonyos típusainak (úgymint nem kormányzati szervezetek, alapítványok, egyesültek) és a természetes személyeknek nincs lehetőségük a közvetett adók, így a hozzáadottérték-adó (HÉA) visszaigénylésére (51). Ezek tehát a résztvevő számára költséget jelentenek, ezért ezen esetekben a vissza nem igényelhető közvetett adóknak visszatéríthetőnek kell minősülniük (lásd 31. cikk (3) bekezdés e) pont). |
|
65. |
A „hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak” a költségvetési rendeletben szereplő elvei ugyanakkor nem feltétlenül képezik részét a résztvevő számviteli elveinek és költségelszámolási gyakorlatának. A Számvevőszék ezért javasolja, hogy a 31. cikk (3) bekezdése c) pontjának utolsó mondatát töröljék. |
Alternatív javaslatok arra vonatkozóan, hogyan lehet a közösségi pénzügyi hozzájárulást átlátható, megbízható és egyszerűen kezelhető módon meghatározni
|
66. |
A Számvevőszék több alkalommal is javaslatot tett egy olyan rendszerre, amely egyszerűbbé tenné a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok támogatható költségeinek megtérítését (52). A Számvevőszék véleménye szerint egységes költségrendszerre kell alapozni a költségek kiszámításának és bejelentésének rendszerét, valamint a közösségi pénzügyi hozzájárulás meghatározását (lásd 94. bekezdés). Ezt a költségrendszert valamennyi finanszírozási rendszer esetében alkalmazni kell, és ennek kellő rugalmasságot kell biztosítania ahhoz, hogy a közvetett intézkedésekben részt vevő valamennyi jogalany alkalmazhassa. Ezenfelül ahhoz, hogy egy rendszer átlátható, megbízható és egyszerűen kezelhető legyen, a felmerülő költségek bejelentésére lehetőség szerint a résztvevő rendes (költség)elszámolási gyakorlatát kell alkalmazni. |
A közvetlen költségek három kategóriája
|
67. |
Ennek az egyszerűsített rendszernek a közvetlen költségek három kategóriáját kell megkülönböztetnie („személyzeti költségek”, „úti- és tartózkodási költségek” és „egyéb különleges költségek”), amelyek bármely résztvevő (költség)elszámolási rendszerében könnyen elkülöníthetők és visszakereshetők.
|
A tárgyalások során kialakított átalányfinanszírozáson alapuló közvetett költségek
|
68. |
A Bizottság javaslatából nem derül ki egyértelműen, milyen átalányfinanszírozást kell alkalmazni a támogatható közvetett költségek elszámolására (azaz az, hogy a hatodik keretprogram FCF modellje [teljes költségmodell meghatározott arányú közvetett költséggel] szerinti 20 %-os rátát vagy a költségvetési rendeletben alaprendszerként megállapított 7 %-os rátát kell-e alkalmazni). Az sem világos, hogy a résztvevők milyen feltételek mellett választhatják ezt az átalányfinanszírozási rendszert. |
|
69. |
A Bizottság javaslatával ellentétben a Számvevőszék úgy véli, hogy a résztvevőknek el kell tudniuk számolni a rendes költségelszámolási gyakorlatuknak megfelelően megállapított átalánydíjakat (lásd 38. bekezdés). E díjak „ésszerűségét” az egyes pályázatok megtárgyalásakor kellene alátámasztani, a résztvevők számviteli információi alapján és a könyvvizsgálói igazolás kiállításakor a külső könyvvizsgáló igazolásával (lásd 34. cikk a) pont). |
|
70. |
A Számvevőszék véleménye szerint az ilyen, tárgyalásos úton kialakított átalánydíjak használata drasztikusan leegyszerűsítené a költségek Bizottság felé történő bejelentését. A résztvevők csak akkor tudnak mind a saját belső szabályaikkal, mind részvételi szabályokkal teljes összhangban eljárni, ha lehetőséget kapnak arra, hogy saját költségelszámolási rendszerüket használják a ténylegesen felmerülő költségek kiszámítására és bejelentésére. A gyakorlatban ez azt vonná maga után, hogy a résztvevők a közvetett költségek után olyan átalánydíjakat is elszámolhatnának, amelyek a közvetlen költségek 20 százalékát (azaz azt az arányt, amelyet a korábbi kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok megállapítottak) számottevően meghaladják (53). |
A támogatás felső korlátjának emelését csak az egységes költségrendszer bevezetése indokolja
|
71. |
A korábbi kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokkal ellentétben a Bizottság a 33. cikkben a támogatás felső szintjeinek (azaz a visszatérítési rátáknak) 50 %-ról 75 %-ra történő emelését javasolja az államháztartási szervek, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények, a kutatóintézetek és a KKV-k esetében, valamint ezzel egy időben javasolja a hetedik keretprogramra egy egységes költségtérítési rendszer bevezetését. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az addicionális költségek (AC) rendszere, amelyet főként az államháztartási szervek és a felsőoktatási intézmények vesznek igénybe, valamint a teljes költségelszámolás (FC) rendszere megszűnik. A Számvevőszék korábban kritikával illette az AC rendszert, mivel nem teszi lehetővé a résztvevők társfinanszírozásban való részesedésének ellenőrzését, és gyakorlati megvalósulásában gyakran hátrányosan megkülönböztette az FC rendszert alkalmazó jogalanyokat (54). |
|
72. |
A Számvevőszék ezért teljes mértékben támogatja a Bizottság javaslatát, amennyiben:
A hagyományos AC rendszer megszüntetésének a résztvevők támogatására gyakorolt hatását a felső támogatási határok megemelkedése ellensúlyozza. A Bizottság javaslata így elkerülhetővé teszi azt a helyzetet, hogy a hetedik keretprogram a korábbi kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokhoz képest egyszerűen magasabb támogatást nyújtson alapvetően ugyanahhoz a kutatási erőfeszítéshez. |
|
73. |
Ami a Bizottság azon javaslatát illeti, hogy a közvetett intézkedések bizonyos tevékenységeinek támogatható költségeit 100 %-ig finanszírozzák, a Számvevőszék úgy véli, hogy ez az arány csak a vezetéssel és képzéssel kapcsolatos tevékenységek esetében indokolt, és a részvételi szabályoknak világosan ki kell mondaniuk, hogy ez az arány semmilyen körülmények között sem általánosítható (lásd 33. cikk (4) bekezdés). |
Nincsenek kellően kifejtve a költségek jelentésére és a könyvvizsgálói hitelesítésre vonatkozó rendelkezések
|
74. |
A Számvevőszék véleménye szerint az összes szakasz valamennyi költségét jelenteni kell, ezáltal biztosítva, hogy a Bizottság ellenőrizni tudja a közvetett intézkedés eredményes társfinanszírozását (lásd 34. cikk). |
|
75. |
A Számvevőszék úgy véli, hogy a részvételi szabályoknak pontosan meg kell határozniuk a könyvvizsgálói igazolások alkalmazási körét és tartalmát (lásd 34. cikk a) pont) (55). A költségvetési rendelettel (56) és a részvételi szabályokkal összhangban a könyvvizsgálói igazolásoknak az alábbiakról kell bizonyítékkal szolgálniuk:
|
|
76. |
A könyvvizsgálói igazolásokat egy külső könyvvizsgálónak kell elkészítenie, vagy államigazgatási szervek esetén egy arra illetékes hivatalos személynek. A külső könyvvizsgálónak meg kell felelnie az 1984. április 10-i 84/253/EGK nyolcadik tanácsi irányelvvel (57) összhangban megállapított követelményeknek. A köztisztviselő hatáskörét a nemzeti jogszabályoknak és az illetékes hatóságoknak kell meghatározniuk. A könyvvizsgálói igazolást kiállító külső könyvvizsgálónak – vagy államháztartási szervek esetében az illetékes köztisztviselőnek – a könyvvizsgáló kiválasztásáért felelős résztvevőtől függetlennek kell lennie. |
|
77. |
A könyvvizsgálói igazolások a Bizottság belső ellenőrzéseinek alapvető elemei. A Számvevőszék véleménye szerint ez szükségessé teszi, hogy a Bizottság hozzáférjen a külső könyvvizsgálók dokumentációjához és munkaanyagaihoz. A hozzáférés biztosításának kötelezettségét be kell illeszteni a támogatásimegállapodás-mintába és a külső könyvvizsgáló megbízási szerződésébe. |
A kiválósági hálózatokra nem kell külön finanszírozási szabályokat alkalmazni
|
78. |
A Számvevőszék véleménye szerint a kiválósági hálózatokra nem kell külön szabályokat alkalmazni, és ezért a 35. cikket törölni kell (lásd még 59. bekezdés). Az sem teljesen világos, hogy a Bizottság hogyan állapította meg az évente és kutatónként alkalmazandó 23 500 EUR-s átalányösszeget. Semmi nem mutat arra, hogy e rátát a hatodik keretprogram alatt működő kiválósági hálózatok költségstruktúrájának tényekre alapozott vizsgálatával állapították volna meg. Emellett a mesterségesen rögzített összegek hátrányosan megkülönböztetik azokat a jogalanyokat, amelyek magasabb nominális bérszint jellemezte tagállamokban vagy társult országokban rendelkeznek székhellyel. |
|
79. |
Ezenkívül a javasolt finanszírozási mechanizmus nincs összhangban a hálózatban részt vevő szervezetek integrációjának támogatására irányuló, a határozat III. melléklete a) részének 2. pontjában („Kiválósági hálózatok”) megfogalmazott célkitűzéssel. A részvételi szabályok jelenlegi formája szerinti mechanizmus implicit módon a kutatási tevékenységek társfinanszírozásáról gondoskodik, és nem azon tevékenységekéről, amelyek egy hosszabb távú együttműködés keretében folytatott tevékenységek integrálásához járulnak hozzá. |
A „garanciaalap” nem oldja meg a kedvezményezettek által tapasztalt nehézségeket
|
80. |
A Számvevőszék tapasztalatai szerint a résztvevők Bizottsággal való kapcsolataiban a résztvevők jogi és pénzügyi életképességének ellenőrzésekor a fő adminisztratív nehézséget a Bizottság szolgálatai által támasztott nem szabványos követelmények, valamint a túlzott, gyakran ismétlődő tájékoztatás iránti megkeresések jelentik (lásd 34–36. bekezdés). |
|
81. |
Az ún. garanciaalap létrehozása ugyanakkor nem oldja meg a résztvevők nehézségeit, és ráadásul nem valószínű, hogy költséghatékonynak bizonyul majd (lásd (20) preambulumbekezdés és 38. cikk) (58).
Következésképpen a Számvevőszék ajánlja a (20) preambulumbekezdés és a 38. cikk törlését. |
III. fejezet: Terjesztés, felhasználás és hozzáférési jogok (39–52. cikk)
A kapcsolt szervezetek új ismeretekhez való hozzáférési jogainak létrehozása
|
82. |
Ipari résztvevők esetén gyakran nem a rész tvevő jogalanyok rendelkeznek a közvetett intézkedéshez szükséges háttérismeretekkel, hanem egy ipari csoporton belüli másik szervezet. A Számvevőszék véleménye szerint és a 46. cikk (1) bekezdésében az új ismeretek felhasználásával kapcsolatban megállapított kötelezettséggel összhangban az új ismeretekhez, bizonyos feltételekkel, a közvetett intézkedésben részt vevőkhöz kapcsolt szervezetek is hozzáférési jogokat kaphatnak (lásd 42. cikk és a 49–50. cikk). A kapcsolt vállalkozásnak különösen a következőknek kell eleget tennie:
A kapcsolt szervezetek esetében nyújtandó kölcsönös hozzáférési jogokra vonatkozó számvevőszéki javaslat megszüntetné ezt a sajátos visszatartó tényezőt, és ezáltal segítené az ipari szereplők részvételét a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokban. |
A közös tulajdonban lévő új ismeretek felhasználásának előmozdítása
|
83. |
A Számvevőszék véleménye szerint az a rendelkezés, miszerint a társtulajdonosok felhasználhatják a közös tulajdonú új ismereteket, előremutató, mivel akadályozza olyan helyzetek kialakulását, amelyekben a közösen birtokolt ismereteket egyáltalán nem lehet kiaknázni, ha egyes konzorciumtagok az ismeretek védelmében azt nem engedélyeznék. A Bizottság javaslata ugyanakkor növelheti annak kockázatát, hogy ha erről előzetesen nem rendelkeztek, a résztvevők a közös tulajdonjog elkerülése érdekében a lehető legnagyobb mértékben strukturálják munkájukat, ami viszont azt jelentheti, hogy a résztvevők vonakodhatnak az együttműködéstől. A Számvevőszék megítélése szerint a konzorciumra kell hagyni annak eldöntését, hogy e rendelettel, a támogatási megállapodással és a konzorciumi megállapodással összhangban hogyan kívánja kezelni e közös tulajdonjogot. Ennélfogva a Számvevőszék ajánlja a közös tulajdoni megállapodás megkötésére vonatkozó kötelezettség felvételét a 40. cikk (1) bekezdésébe, valamint a 40. cikk (2) bekezdése b) pontjának törlését, ezáltal ösztönözve a résztvevőket egy közös tulajdoni megállapodás megkötésére. |
Csak különleges körülmények között kell előírni azt, hogy a Bizottságot értesítsék a tulajdonjog átruházásáról
|
84. |
A Számvevőszék megítélése szerint általában nem szükséges, hogy a Bizottságot tájékoztassák a tulajdonjog átruházásáról. Mindazonáltal, amennyiben az átruházás ellentétes az európai gazdaság versenyképességének fejlesztésével vagy az etikai elvekkel, a Bizottságot előzetesen értesíteni kell. A Számvevőszék ajánlja a Bizottságnak, hogy állapítson meg ezen esetekre iránymutatással szolgáló szabályokat. Minden más esetben a tulajdonjog átruházásával kapcsolatban a résztvevőknek kell megállapodásra jutniuk (lásd 42. és 43. cikk). |
A támogatás odaítélését követően nem korlátozhatók vagy vonhatók meg a hozzáférési jogok
|
85. |
A Számvevőszék véleménye szerint összeegyeztethetetlen és szükségtelen lenne a hozzáférési jogok alá eső háttérismeretek (azaz minden, a közvetett intézkedés végrehajtásához vagy az eredmények felhasználásához szükséges szellemi tulajdonjog) további korlátozásának vagy kizárásának engedélyezése (lásd 48. cikk). Bizonyos háttérismereteknek e korlátozása vagy kizárása azt vonhatná maga után, hogy a közvetett intézkedéseket nem lehetne a javasolt módon megvalósítani, vagy az abból származó új ismereteket nem lehetne terjeszteni. |
|
86. |
Ezenkívül a hozzáférési jogokat lényegükből adódóan egy közvetett intézkedés valamennyi résztvevőjének biztosítani kell (lásd 49. cikk). E jogokat csak akkor kell külön kérvényezni, és az érintett feleknek ezekről csak akkor kell további megállapodást kötniük, ha e hozzáférési jogok további feltételekhez kötöttek. A Számvevőszék véleménye szerint a hozzáférési jogokat a fent ismertetett kölcsönösségi alapon a kapcsolt szervezeteknek is biztosítani kell (lásd 82. bekezdés). |
IV. fejezet: Európai Beruházási Bank (53. cikk)
A „kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus” tekintetében szükséges pontosítás
|
87. |
Amint arra a Bizottság a határozat III. mellékletének b) részében javaslatot tesz, a „kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus” finanszírozási rendszere az Európai Beruházási Banknak (EBB) nyújtott támogatás formájában valósul meg. A Számvevőszék véleménye szerint azonban további pontosításra van szükség az EBB kölcsönfinanszírozási és garanciafedezeti tevékenységeinek alkalmazási körét tekintve (62) (lásd (23) preambulumbekezdés és 53. cikk). |
|
88. |
Ami a „kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus” finanszírozási rendszerét illeti, a Számvevőszék annak tisztázását is ajánlja, hogy a részvételi szabályok minden része vonatkozik-e az EBB-nek nyújtott támogatásokra (beleértve a III. fejezet – „Terjesztés, felhasználás és hozzáférési jogok” – rendelkezéseit is). |
|
89. |
Továbbá a bizottsági javaslatnak megfelelően az EBB-nek a közösségi pénzügyi támogatást csak a költségvetési rendelet rendelkezéseinek alapján nyújtják. További pontosításra van azonban szükség a tekintetben, hogy az EBB hogyan és milyen szabályok szerint nyújtja kölcsöneit és garanciáit. A Számvevőszék véleménye szerint ezeket az EBB-nek saját szabályainak megfelelően, a Bizottság által a támogatási megállapodásban meghatározott általános iránymutatást és elveket figyelembe véve kell nyújtania és kezelnie (lásd 53. cikk (2) és (3) bekezdése). |
V. fejezet: Záró rendelkezések (54. cikk)
|
90. |
Mivel a hetedik keretprogram hétéves programozási időszakot ölel fel, a részvételi szabályoknak elő kell írniuk, hogy bizonyos idő elteltével felülvizsgálatra és esetleges módosításokra van szükség. A javasolt időközi értékelésnek különösen azt kell felmérnie, hogy megvalósult-e az igazgatási és pénzügyi előírások tervezett egyszerűsítése, és szükség esetén javaslatot kell tennie a foganatosítandó intézkedésekre (lásd 54. cikk). |
KÖVETKEZTETÉS
|
91. |
A Számvevőszék úgy véli, hogy a Bizottság javaslata sok területen jelentős lépést tesz a hetedik keretprogram gazdaságos, eredményes és hatékony végrehajtásához szükséges egyszerűsítés és rugalmasság irányában. |
|
92. |
A fent kifejtett okok miatt azonban nem sikerült mindig követni azokat az elveket és kritériumokat, amelyeknek e változtatásokat vezérelniük kellene, és ennek következtében a Bizottság elszalasztotta a szükséges egyszerűsítés megvalósításának lehetőségét. A Számvevőszék véleménye szerint a Bizottság néhány javaslata nem indokolt, és azzal a kockázattal jár, hogy szükségtelenül tovább bonyolítja a hetedik keretprogram irányítását. |
|
93. |
Más területeken további egyszerűsítésre és nagyobb rugalmasságra van szükség, ezek kapcsán a Számvevőszék további változtatásokat ajánl, úgymint:
|
|
94. |
A Bizottság részvételi szabályokra irányuló javaslata tartalmazza ennek az egyszerűsített rendszernek néhány elemét, különösen az egységes költségrendszer bevezetését, de nem sikerül átlátható, megbízható és könnyen kezelhető rendszert kidolgoznia a költségek kiszámítására és bejelentésére, valamint a közösségi pénzügyi hozzájárulás meghatározására. A javasolt költségtérítési rendszer túlságosan bonyolult és jellegéből fakadóan a Bizottság által nehezen ellenőrizhető. Ezenkívül nincs kellő megfeleltetés a költségek megtérítésére javasolt struktúra és a résztvevők (költség)elszámolási információi között. Ennek eredményeként, és a jogalkotó által elfogadandó jelentős változtatások hiányában, a résztvevők elégedetlensége a jövőben is megmarad, és a hetedik keretprogram alatt is jelentős lesz a költségek résztvevők általi többletbejelentésének mértéke és gyakorisága. |
Ezt a véleményt a Számvevőszék 2006. április 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.
a Számvevőszék nevében
Hubert WEBER
elnök
(1) HL L 248., 2002.9.16. (a HL L 25., 2003.1.30. által módosított).
(6) COM(2005) 705 végleges.
(7) HL C 107., 2004.4.30., 1. o. Lásd még a Bizottság integrált belső ellenőrzési keretrendszer létrehozására vonatkozó intézkedési tervét, COM(2006) 9 végleges, 2006. január 17. (különösen az I. melléklet 1. sz. intézkedését).
(8) HL C 99., 2004.4.23., 1. o.
(9) Lásd a Bizottság javaslatát COM(2005) 119 végleges.
(10) Lásd a Bizottság javaslatait: COM(2005) 439 végleges, COM(2005) 440 végleges, COM(2005) 441 végleges, COM(2005) 442 végleges, COM(2005) 443 végleges, COM(2005) 444 végleges, COM(2005) 445 végleges, 2005. szeptember 21.
(11) A Bizottság javaslata az együttműködésen alapuló kutatást kilenc alprogramra osztja: „Egészségügy”, „Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia”, „Információs és kommunikációs technológiák”, „Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák”, „Energia”, „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, valamint „Biztonság és űrkutatás”.
(12) Lásd a 2003-as mentesítő határozatok nyomon követéséről a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek készített bizottsági jelentéseket (COM(2005) 448 végleges, 2005. szeptember 19., COM(2005) 449 végleges, 2005. szeptember 19.).
(13) 740. módosításában az Európai Parlament az előirányzatok 10 %-át tartalékban lévő „egyéb kezelési költségekként” a költségvetés 02 01 02 11 hivatkozású sorába helyezte. Ezen előirányzatokat fel kell szabadítani, amint a Bizottság kellő erőfeszítésről tett tanúságot eljárásainak a Számvevőszék 2004/1. sz. különjelentésében szereplő ajánlásokkal összhangban történő egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére.
(14) HL C 13., 2006.1.18. Lásd 12. bekezdés.
(15) COM(2006) 42 végleges, 2006. január 7.
(16) Lásd 2004/1. sz. külön jelentés, 74., 78. és 79. bekezdés.
(17) A Bizottság javaslatában több meghatározás is szerepel a részvételi szabályok egyéb cikkeiben (pl. a „terjesztés”, „hozzáférési jogok” vagy „felhasználás” meghatározásai az 1. cikkben vagy a „jogalany” meghatározása a 4. cikkben), ám ezek némelyike nincs teljesen összhangban a jogalap más részeiben történő alkalmazásával (pl. a „közvetett intézkedés” javasolt meghatározása az 1. cikkben). Más esetekben a jogalap olyan kifejezéseket használ, amelyek meghatározása hiányzik (ilyen például a „kutatók által javasolt »felderítő« kutatási projektek” a 9. cikkben, a „koordinátor” a 23. és 25. cikkben, a „bevételek”a 31. cikkben.
(18) A tagjelölt országokban működő szervezetek részvételének esetében a III. melléklet megállapítja, hogy hasonló feltételek mellett további hozzájárulás nyújtható az előcsatlakozási pénzügyi eszközökből.
(19) Lásd a Számvevőszék 2005/2. sz. véleménye, 10. és 11. bekezdés.
(20) Lásd a Számvevőszék 2005/10. sz. véleménye 46. és 47. bekezdés.
(21) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(22) Lásd a határozat III. melléklete a) részének 4. pontja. Egyedi projektek.
(23) Az ERC végrehajtó hivatalának a Bizottság által a szerződések értelmében élvezett végrehajtó hatáskörrel történő felruházásakor alkalmazni kell a költségvetési rendelet 54. cikkének rendelkezéseit. Különösen az átruházott végrehajtási feladatokat kell világosan meghatározni és maradéktalanul felügyelni (lásd még 40. bekezdés).
(24) A külső és a belső ellenőrzés eltérő szerepéről lásd még a Számvevőszék 2004/2. sz. véleményében ismertetett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre vonatkozó számvevőszéki javaslatot.
(25) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.
(26) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.
(27) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.
(28) HL L 136., 1999.5.31., 8. o.
(29) Lásd 2004/1. sz. külön jelentés, 18. és 78. bekezdés.
(30) Lásd költségvetési rendelet 160. cikke (a végrehajtási szabályok 229. cikkének (3) bekezdése).
(31) Az a) szakasz 3. pontjának („Koordinációs és támogatási intézkedések”) utolsó mondatában a következő szerepel: „Ezek a tevékenységek az ajánlattételi felhíváson kívül egyéb eszközökkel is végrehajthatók”. Ennek helyébe a következőnek kell lépnie: „A költségvetési rendelet és az azt végrehajtó szabályok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban ezen intézkedések a támogatásokon kívül a következő formákat is ölthetik: termékek vagy szolgáltatások szerződéssel létrehozott és ajánlati felhívás alapján kiválasztott közbeszerzése; versenyeket követő tanulmányi, kutatási vagy képzési ösztöndíjak és díjak; szervezeteknek fizetett tagdíj; vagy független szakértőknek adott tiszteletdíjak” .
(32) Lásd még a Számvevőszéknek a többpartneres közvetett intézkedéseket folytató konzorciumok egyszerűsített irányítási struktúrájára vonatkozó javaslatát (lásd 45–52. bekezdés).
(33) A 14. cikkre vonatkozó bizottsági javaslatból ugyanakkor hiányzik egy külön az ösztöndíjakra és díjakra vonatkozó rendelkezés (lásd még 30. cikk (1) bekezdés).
(34) Lásd az „Együttműködés” egyedi programról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot (COM(2005) 440 végleges, 2005. szeptember 21., 6. cikk (3) bekezdés: „ A munkaprogramban elő kell írni az egyes finanszírozási rendszerek alapján benyújtott, közvetett intézkedésekre irányuló pályázatok elbírálási és a projektek kiválasztási kritériumait. A kritériumok a kiválóságra, a hatásra és a végrehajtásra vonatkoznak, és e keretek között a munkaprogram konkrétabb vagy további követelményeket, súlyozásokat és küszöbértékeket állapíthat meg.”
(35) Lásd még 2004/1. sz. külön jelentés, 88., 92. és 128. bekezdés.
(36) Megjegyzendő, hogy a „kiválasztás” kifejezés arra utal, hogy a Bizottság az értékelés eredményei alapján elkészíti azon pályázatok listáját, amelyek az értékelés valamennyi alapfeltételét kielégítik (lehetőleg tartaléklistával arra az esetre, ha netán további támogatások elosztására nyílna lehetőség a tárgyalási időszak alatt), illetve egy listát az elutasítandó pályázatokról (nem támogathatók; nem teljesítik az értékelés alapfeltételeit; költségvetési korlátok miatt nem támogathatók).
(37) 2004/1. sz. különjelentés, 92. és 122. bekezdés.
(38) Meg kell jegyezni, hogy kiindulópontként a Bizottság létrehozhatná az igazoló dokumentumok első csoportját, azon dokumentumok archívumának felhasználásával, amelyeket a korábbi kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokban részt vevő valamennyi jogalanytól kértek.
(39) 2004/1. sz. külön jelentés, 66. bekezdés.
(40) Lásd költségvetési rendelet 117. cikke (a végrehajtási szabályok 181. cikke).
(41) Ezek a szakaszok elsősorban a következők: a pályázatok elektronikus úton történő benyújtása, szakértők azonosítása és kiválasztása, a pályázatok értékelése és kiválasztása, a pályázatok megtárgyalása, a támogatások odaítélése és kezelése, a projekteredmények (úgymint jelentések és pénzügyi kimutatások) bemutatása, valamint a résztvevőkkel folytatott kommunikáció.
(42) Az 2004/1. sz. külön jelentés, 86. és 138. cikk; a Számvevőszék éves jelentése a 2004-es pénzügyi évről, 6.10. bekezdés.
(43) 2004/1. sz. különjelentés, 111. bekezdés.
(44) 2004/1. sz. különjelentés, 115. bekezdés.
(45) Ezen alvállalkozásba adott szolgáltatások költségeit később a Bizottság a 33. cikk (4) bekezdésének megfelelően a „vezetéssel és képzéssel” kapcsolatos tevékenységekre meghatározott ráták szerint megtérítheti.
(46) A „versenyfelhívás” kifejezést a hatodik keretprogram már használta, jogilag azonban nem határozta meg. A Bizottság azóta informális iránymutatásokkal szolgált arra vonatkozóan, hogyan kivitelezhető egy „versenyfelhívás” (általában véve a „pályázati felhíváshoz” hasonló eljárás). A Bizottság nem közölt információt azon esetek számáról, amelyekben eddig ténylegesen lefolytattak ilyen eljárást.
(47) Az 2004/1. sz. külön jelentés, 62. bekezdés.
(48) A Számvevőszék éves jelentése a 2004-es pénzügyi évről, 6.47. bekezdés; 2004/1. sz. külön jelentés, 36–39. és 139. bekezdés.
(49) A számítás során figyelembe kell venni, hogy az egyes résztvevők milyen különböző tevékenységeket végeznek (pl. igazgatási és képzési tevékenységeket, amelyek társfinanszírozási rátája eltérő), hogy az egyes tevékenységek függvényében átalányösszegek vagy átalányfinanszírozás alkalmazására kerül-e sor, hogy milyen a résztvevő jogi személyek költségszerkezete, és hogy a 33. cikk milyen felső finanszírozási korlátokat állapít meg. Természetesen ez az alapelv a támogatható költségek 31. cikkben meghatározott megtérítésére is vonatkozik.
(50) A Számvevőszék 2005/10. sz. véleménye, 44. bekezdés.
(51) A Bizottság azon javaslata, hogy csak az „azonosítható” közvetett adók ne legyenek támogathatók, arra ösztönözheti a résztvevőket, hogy költségjelentésükben ne tüntessék fel a HÉA-t.
(52) A Számvevőszék éves jelentése a 2001-es pénzügyi évről, 4.47. bekezdés; 2004/1. sz. külön jelentés, 36-40. bekezdés és 115. bekezdés, valamint a 2005/3. sz. vélemény, 13. bekezdés.
(53) 2004/1. sz. különjelentés, 30–33. bekezdés.
(54) 2004/1. sz. különjelentés, 23–26. bekezdés.
(55) A 2004/2. sz. vélemény V. bekezdése: A belső ellenőrzési rendszer alapját az ellenőrzési eljárások egy láncának kell képeznie, amelynek minden szintjéhez külön meghatározott, a többi szinten végzett munkát is figyelembe vevő célkitűzéseket rendelnek. Az egy bizonyos küszöbértéket meghaladó kiadásokra vagy költségekre vonatkozó kérelmeket egy közös megközelítési és tartalmi szabályon alapuló, független könyvvizsgáló által készített igazolással és jelentéssel együtt kell benyújtani.
(56) Lásd költségvetési rendelet 117. cikke (a végrehajtási szabályok 180. cikkének (2) bekezdése).
(57) HL L 126., 1984.5.12., 20. o.
(58) 2004/2. sz. vélemény VIII. bekezdése: A belső ellenőrzési rendszerek megkövetelik a megfelelő egyensúlyt egy adott költségvetési terület ellenőrzésének költsége és azon haszon között, amely a veszteségek és a szabálytalanságok kockázatának az ellenőrzések által elfogadható szintre történő csökkentésével jelentkezik.
(59) A Számvevőszék által a konzorciumok önállóságának növelésével kapcsolatban javasolt módosításoknak (lásd 18., 19. és 23–26. cikk), valamint a résztvevők létezése, jogállása és működési és pénzügyi kapacitása Bizottság általi ellenőrzésének (lásd 16. cikk a) pont) olyan mértékben kell csökkentenie a közösségi költségvetéssel szemben jelentkező potenciális kockázatot, hogy az esetek többségében az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ne kelljen egy harmadik személy egyetemleges felelősségen alapuló kezességét vagy visszavonhatatlan és feltétel nélküli egyetemleges kezességet kérnie (amely a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 182. cikke (3) bekezdésének értelmében kötelező, ha az előfinanszírozás meghaladja a támogatás teljes összegének 80 %-át).
(60) Megjegyzendő, hogy a Bizottság a 38. cikk (2) bekezdésében javasolja, hogy a következőknek ne kelljen hozzájárulniuk a garanciaalaphoz: államháztartási szervek; a közvetett intézkedés azon résztvevői, amelyek részvételérért tagállam vagy társult ország garanciát vállalt; közép- és felsőfokú oktatási intézmények; a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató intézkedések résztvevői; a felderítő kutatások résztvevői; valamint a KKV-k javára végzett intézkedések kivételével a konkrét csoportok javára végzett intézkedések résztvevői.
(61) Lásd még 2005/10. sz. vélemény 20. és 22. bekezdése.
(62) Azt is tisztázni kell, hogy a határozat III. mellékletének szövegezése alapján ez a hetedik keretprogram hatályán kívüli intézkedésekre is kiterjed-e, így például az EUREKA-projektekre, illetve hogy a III. mellékletben említett intézkedéseken (úgymint közös technológiai kezdeményezések, nagyléptékű projektek, beleértve az Eureka-projekteket is, valamint új kutatási infrastruktúrák) kívül egyéb intézkedések is részesülhetnek-e az EBB kölcsönfinanszírozási és garanciafedezeti tevékenységeiből.
MELLÉKLET
„RÉSZVÉTELI SZABÁLYOK”
COM(2005) 705 végleges – Rendelet
|
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg) |
A SZÁMVEVŐSZÉK 2006/1. SZ. VÉLEMÉNYE ÁLTAL javasolt módosítások |
(lásd a 2006/1. sz. vélemény alábbi bekezdését) |
|||||||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, |
|
|
|||||||
|
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 167. cikkére és 172. cikkének második bekezdésére, |
|
|
|||||||
|
tekintettel a Bizottság javaslatára (1), |
|
|
|||||||
|
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2), |
|
|
|||||||
|
tekintettel a Számvevőszék véleményére (3), |
|
|
|||||||
|
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (4), |
|
|
|||||||
|
MIVEL: |
|
|
|||||||
|
|
5. |
|||||||
|
|
6. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
15., 16. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[új (4a) preambulumbekezdés] Ezt a rendeletet kell alkalmazni az Európai Kutatási Tanács (ERC) keretében támogatott tevékenységekre is. |
2., 17. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
22., 23., 24. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[új (11a) preambulumbekezdés] A Bizottságnak a hetedik keretprogramot az integrált belső ellenőrzési keretrendszernek megfelelően kell végrehajtania. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
32., 33.. |
|||||||
|
|
34., 35., 36. |
|||||||
|
|
19. |
|||||||
|
|
18., 19. |
|||||||
|
|
57. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
34., 35., 36.,, 80., 81. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
2. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
ELFOGADTA EZT A RENDELETET: |
|
|
|||||||
|
I. FEJEZET Bevezető rendelkezések |
|
|
|||||||
|
1. cikk |
1. cikk |
|
|||||||
|
Tárgy |
Tárgy és alkalmazási terület |
|
|||||||
|
Ez a rendelet meghatározza, hogy a vállalkozások, a kutatóközpontok, az egyetemek és egyéb jogalanyok milyen szabályok szerint vehetnek részt a hetedik keretprogram létrehozásáról szóló […/…/…] határozat III. mellékletének a) részében meghatározott finanszírozási rendszerek igénybevételével egy vagy több résztvevő által végrehajtott cselekvésekben (a továbbiakban: közvetett cselekvések). |
[( 1 )] Ez a rendelet meghatározza, hogy a vállalkozások, a kutatóközpontok, az egyetemek és egyéb jogalanyok milyen szabályok szerint vehetnek részt a hetedik keretprogram létrehozásáról szóló […/…/…] határozat III. mellékletének a) részében meghatározott finanszírozási rendszerek igénybevételével egy vagy több résztvevő által végrehajtott cselekvésekben (a továbbiakban: közvetett cselekvések), az e cikk (8) bekezdésében említett kivétellel. |
20., 21.. |
|||||||
|
A rendelet az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) rendelkezéseivel összhangban meghatározza a hetedik keretprogram keretében végrehajtott közvetett cselekvések résztvevőinek nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás szabályait is. |
[( 2 )] A rendelet az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) rendelkezéseivel összhangban meghatározza a hetedik keretprogram keretében végrehajtott közvetett cselekvések résztvevőinek nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás szabályait is. |
|
|||||||
|
A hetedik keretprogram keretében végrehajtott kutatás eredményeire vonatkozóan a rendelet meghatározza az új ismeretek bármely arra alkalmas eszközzel történő közreadására vonatkozó szabályokat az új ismeretek védelmére irányuló eljárás érdekében történő közreadás kivételével, de beleértve a tetszőleges eszközzel történő közzétételt is (a továbbiakban: terjesztés). |
[( 3 )]A hetedik keretprogram keretében végrehajtott kutatás eredményeire vonatkozóan a rendelet meghatározza az új ismeretek bármely arra alkalmas eszközzel történő közreadására vonatkozó szabályokat az új ismeretek védelmére irányuló eljárás érdekében történő közreadás kivételével, de beleértve a tetszőleges eszközzel történő közzétételt is (a továbbiakban: terjesztés).] |
|
|||||||
|
A rendelet meghatározza az új ismereteknek a szóban forgó közvetett cselekvéstől eltérő kutatási tevékenységekben, termék vagy eljárás kifejlesztésében, létrehozásában és forgalomba hozatalában, illetőleg szolgáltatás létrehozásában és nyújtásában történő közvetlen vagy közvetett hasznosítására (a továbbiakban: felhasználás) vonatkozó szabályokat is. |
[( 4 )] A rendelet meghatározza az új ismereteknek a szóban forgó közvetett cselekvéstől eltérő kutatási tevékenységekben, termék vagy eljárás kifejlesztésében, létrehozásában és forgalomba hozatalában, illetőleg szolgáltatás létrehozásában és nyújtásában történő közvetlen vagy közvetett hasznosítására (a továbbiakban: felhasználás) vonatkozó szabályokat is.] |
|
|||||||
|
A rendelet meghatározza az új ismeretekre és a háttérismeretekre vonatkozó használati engedélyek és felhasználói jogok (a továbbiakban: hozzáférési jogok) szabályait is. |
[( 5 )] A rendelet meghatározza az új ismeretekre és a háttérismeretekre vonatkozó használati engedélyek és felhasználói jogok (a továbbiakban: hozzáférési jogok) szabályait is. ] |
|
|||||||
|
|
[(6)] Ezt a rendeletet az Európai Kutatási Tanács (ERC) keretében támogatott cselekvésekre kell alkalmazni. |
2., 17., |
|||||||
|
|
[(7)] Ezt a rendeletet kell alkalmazni az Európai Beruházási Banknak (EBB) nyújtott támogatásokra, amelyek hozzájárulnak a hetedik keretprogram létrehozásáról szóló […/…] határozat III. mellékletében meghatározott cselekvések finanszírozását szolgáló hitelek és garanciák biztosításához és tőkeellátásához. |
|
|||||||
|
|
[8. a (21) preambulumbekezdésből áthelyezve] A rendelet hatálya nem terjed het ki a Szerződés 171. cikke alapján létrehozott közös vállalkozásoknak és egyéb struktúráknak nyújtott, valamint a Szerződés 169. cikke alapján nyújtott, a hetedik keretprogramot létrehozó […/…] határozat III. mellékletének b) részében meghatározott pénzügyi hozzájárulásra. |
|
|||||||
|
2. cikk |
|
14. |
|||||||
|
Fogalommeghatározások |
|
|
|||||||
|
A költségvetési rendeletben és a végrehajtási szabályokban előírt fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában: |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
20., 21. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
3. cikk |
|
|
|||||||
|
Titoktartás |
|
|
|||||||
|
A támogatási megállapodásban, a kijelölési okmányban vagy a szerződésben megállapított feltételeknek megfelelően a Bizottság és a résztvevők a számukra bizalmasként megjelölt adatokat, ismereteket és dokumentumokat kötelesek bizalmasan kezelni. |
|
|
|||||||
|
II. FEJEZET Részvétel |
|
|
|||||||
|
1. SZAKASZ MINIMUMFELTÉTELEK |
|
|
|||||||
|
4. cikk |
|
|
|||||||
|
Általános elvek |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Az 5. cikk (1) bekezdésében, valamint a 7., 8. és 9. cikkben említett olyan közvetett cselekvések esetén azonban, amelyekben a minimumfeltételek tagállamban székhellyel rendelkező jogalany részvétele nélkül is kielégíthetők, a közvetett cselekvésnek támogatnia kell a Szerződés 163. és 164. cikkében kitűzött célok megvalósítását. |
Az 5. cikk (1) bekezdésében, valamint a 7., 8. és 9. cikkben említett olyan közvetett cselekvések esetén azonban, amelyekben a minimumfeltételek tagállamban székhellyel rendelkező jogalany részvétele nélkül is kielégíthetők, a közvetett cselekvésnek támogatnia kell a Szerződés 163. és 164. cikkében kitűzött célok megvalósítását. |
|
|||||||
|
Jogalanynak minősül minden olyan természetes személy vagy a székhelye szerinti nemzeti jog, a közösségi jog vagy a nemzetközi jog alapján alapított jogi személy, amely jogképes és saját nevében eljárva jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket szerezhet. |
[Jogalanynak minősül minden olyan természetes személy vagy a székhelye szerinti nemzeti jog, a közösségi jog vagy a nemzetközi jog alapján alapított jogi személy, amely jogképes és saját nevében eljárva jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket szerezhet.] |
|
|||||||
|
|
Az 5. cikk (1) bekezdésében, valamint a 7., 8. és 9. cikkben említett olyan közvetett cselekvések esetén azonban, amelyekben a minimumfeltételek tagállamban székhellyel rendelkező jogalany részvétele nélkül is kielégíthetők, a közvetett cselekvésnek támogatnia kell a Szerződés 163. és 164. cikkében kitűzött célok megvalósítását. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
5. cikk |
|
22., 23., 24. |
|||||||
|
Minimumfeltételek |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
6. cikk |
|
|
|||||||
|
Függetlenség |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
7. cikk |
|
22., 23., 24. |
|||||||
|
A nemzetközi együttműködésben partner országokat érintő közvetett cselekvések |
|
|
|||||||
|
Olyan együttműködésen alapuló projektek esetében, amelyekben a munkaprogram értelmében a nemzetközi együttműködésben partner országok a tagállamokkal és a társult országokkal paritásos alapon vesznek részt, a következő minimumfeltételeket kell teljesíteni: |
Olyan együttműködésen alapuló projektek esetében, amelyekben a […/…] határozat III. melléklete 1. szakaszának a) része szerint a munkaprogram értelmében a nemzetközi együttműködésben partner országok a tagállamokkal és a társult országokkal paritásos alapon vesznek részt, a következő minimumfeltételeket kell teljesíteni: |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
8. cikk |
|
|
|||||||
|
Koordinációs és támogatási cselekvések. A kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések |
|
|
|||||||
|
A koordinációs és támogatási cselekvésekben, valamint a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvésekben minimumfeltételként legalább egy jogalanynak kell részt vennie. |
|
|
|||||||
|
Az első bekezdés nem alkalmazandó a kutatási projektek koordinálását végző cselekvésekre. |
|
|
|||||||
|
9. cikk |
|
2. |
|||||||
|
Kutatók által javasolt „felderítő” kutatási projektek |
|
|
|||||||
|
Az Európai Kutatási Tanács keretében finanszírozott, a kutatók által javasolt „felderítő” kutatási projekteket támogató cselekvésekben minimumfeltételként legalább egy, tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező jogalanynak kell részt vennie. |
[( 1)] A […/…] határozat III. melléklete 4. szakaszának a) része értelmében a Az Európai Kutatási Tanács keretében finanszírozott, a kutatók által javasolt „felderítő” kutatási projekteket támogató cselekvésekben minimumfeltételként legalább egy, tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező jogalanynak kell részt vennie. |
|
|||||||
|
|
[( 2)] A Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Kutatási Tanács keretében finanszírozott, kutatók által javasolt „felderítő” kutatási projektekhez nyújtott támogatásoknak a tagállamokban vagy társult országokban székhellyel rendelkező jogalanyok közötti hordozhatóságát. |
25., 26. |
|||||||
|
10. cikk |
|
24. |
|||||||
|
Egyetlen résztvevő |
|
|
|||||||
|
Ha a közvetett cselekvés minimumfeltételeit teljesítik olyan jogalanyok, amelyek együttesen egyetlen jogalanyt alkotnak, akkor ez utóbbi egyedüli résztvevője lehet közvetett cselekvésnek mindenkor, ha székhelye tagállamban vagy társult országban van. |
Ha a közvetett cselekvés minimumfeltételeit teljesítik olyan jogalanyok, amelyek együttesen egyetlen jogalanyt alkotnak, úgymint az Európai Gazdasági Egyesülések (EGE) vagy a nemzetközi európai érdekszervezetek, akkor ez utóbbi egyedüli résztvevője lehet közvetett cselekvésnek mindenkor, ha székhelye tagállamban vagy társult országban van. |
|
|||||||
|
11. cikk |
|
|
|||||||
|
Nemzetközi szervezetek és harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok |
|
|
|||||||
|
A jelen fejezetben előírt minimumfeltételek és az egyedi programokban vagy a vonatkozó munkaprogramokban lefektetett esetleges további feltételek teljesülése esetén a közvetett cselekvések nyitva állnak a nemzetközi szervezetek és a harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok részvétele előtt. |
|
|
|||||||
|
12. cikk |
|
|
|||||||
|
További feltételek |
|
|
|||||||
|
A jelen fejezetben előírt minimumfeltételeken túlmenően az egyedi programok és a munkaprogramok további feltételeket írhatnak elő a résztvevők minimális számára vonatkozóan. |
|
|
|||||||
|
Az egyedi programok és a munkaprogramok a közvetett cselekvés jellegének és céljainak függvényében előírhatnak további feltételeket a résztvevők típusára és indokolt esetben székhelyére vonatkozóan is. |
|
|
|||||||
|
2. SZAKASZ ELJÁRÁSOK |
|
|
|||||||
|
1. ALSZAKASZ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS |
|
|
|||||||
|
13. cikk |
|
|
|||||||
|
Pályázati felhívás |
|
|
|||||||
|
|
20., 21. |
|||||||
|
A végrehajtási szabályokban előírt közzétételen túlmenően a Bizottság a pályázati felhívásokat a hetedik keretprogram internetes oldalain, egyedi információs csatornákon, valamint a tagállamok és a társult országok által létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül teszi közzé. |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
14. cikk |
|
20., 21., 27., 28., |
|||||||
|
Kivételek |
|
|
|||||||
|
A Bizottság nem ír ki pályázati felhívást: |
A költségvetési rendeletnek és végrehajtási szabályainak megfelelően a A Bizottság nem ír ki pályázati felhívást: |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
2. ALSZAKASZ A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE |
2. ALSZAKASZ A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE, KIVÁLASZTÁSA, MEGTÁRGYALÁSA ÉS A TÁMOGATÁSOK ODAÍTÉLÉSE |
|
|||||||
|
15. cikk |
15. cikk |
30., 31. |
|||||||
|
Értékelés, kiválasztás és a szerződés odaítélése |
Értékelési elvek és, kiválasztási és a szerződés-odaítélése i kritériumok |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A munkaprogram előírhat különös kritériumokat, és meghatározhatja a kritériumok alkalmazásának részletes szabályait. |
|
|
|||||||
|
|
[(1a)] Különösen az Európai Kutatási Tanács keretében támogatott, kutatók által javasolt „felderítő” kutatásra külön kiválasztási és szerződés-odaítélési kritériumokat lehet meghatározni. |
30, 31. |
|||||||
|
|
[(1b)] Amennyiben arról a munkaprogramok vagy pályázati felhívások rendelkeznek, távértékeléseket lehet végezni. |
4., 31. |
|||||||
|
|
31. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
16. cikk |
16. cikk |
32., 33. |
|||||||
|
A benyújtás, az értékelés, a kiválasztás és a szerződés-odaítélés eljárásai |
A benyújtás, az értékelés, a kiválasztás, a tárgyalás és a szerződés-odaítélés eljárásai |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[(3a)] A munkaprogramban szereplő eltérő rendelkezés hiányában a közvetett cselekvésekre vonatkozó pályázatokat elektronikus úton kell benyújtani. |
4. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[(4a); a 15. cikk (3) bekezdéséből áthelyezve] A közvetett cselekvésekre vonatkozó pályázatokat az értékelés eredményei nek összehasonlító elemzése alapján kell kiválasztani. |
|
|||||||
|
|
[(5)] A résztvevőket írásban kell tájékoztatni az értékelés eredményéről. Egy konzorcium által javasolt közvetett cselekvések esetén az értékelés eredményét és a pályázat kiválasztásával kapcsolatos információkat csak a koordinátorral kell közölni. |
|
|||||||
|
|
[(6)] A kiválasztott pályázatoknál a Bizottság szükség esetén megállapodhat a résztvevőkkel a közvetett cselekvés tudományos, működési és pénzügyi vonatkozásainak módosításáról, a munkaprogram és a pályázati felhívás keretein belül és a pályázatértékelés eredményeinek figyelembevételével. |
|
|||||||
|
|
[(7)] A 16a. cikkben meghatározott ellenőrzési eljárás alkalmazásakor a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a résztvevők szükség szerint rendelkeznek a közvetett cselekvés elvégzéséhez szükséges működési és pénzügyi kapacitással. |
|
|||||||
|
|
[(8)] A Bizottság azon pályázatoknak ítél meg támogatást, amelyek tárgyalása sikerrel zárult. Minden más pályázatot el kell utasítani. |
37., 38. |
|||||||
|
|
16a. cikk |
34., 35., 36., 42. |
|||||||
|
|
A közvetett cselekvésben részt vevők létezésének, jogállásának és működési és pénzügyi kapacitásának ellenőrzése |
|
|||||||
|
|
A Bizottság felelős a közvetett cselekvésekben részt vevők létezésének, jogállásának és működési és pénzügyi kapacitásának ellenőrzéséért. Az ellenőrzésnek a résztvevő által benyújtott megfelelő támogató dokumentumokon kell alapulnia, amelyek lehetővé teszik létezésének és jogállásának, valamint pénzügyi és működési kapacitásának megállapítását. Ezeket a dokumentumokat rendszeres időközönként, vagy a Bizottság kérésére bármikor naprakésszé kell tenni. A kettős ellenőrzés elkerülése érdekében a Bizottság igazolja a sikeres ellenőrzést, amelyet további értesítésig az egyazon résztvevő által benyújtott valamennyi pályázatra elégségesnek kell tekinteni. E célból a Bizottság létrehoz egy egységes ellenőrzési és igazolási rendszert, és külön szabályokat fogad el és tesz közzé. |
|
|||||||
|
17. cikk |
|
39. |
|||||||
|
Független szakértők kijelölése |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A 14. cikkben említett koordinációs és támogatási cselekvések esetében független szakértőket csak akkor kell kijelölni, ha azt a Bizottság helyénvalónak ítéli. |
A 14. cikkben említett koordinációs és támogatási cselekvések esetében független szakértőket csak akkor kell kijelölni, ha azt a Bizottság helyénvalónak ítéli. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A független szakértőket az alkalmas jelöltek jegyzékének összeállítása érdekében magánszemélyeknek kiírt pályázati felhívások, illetve nemzeti kutatóintézetek, kutatási intézmények vagy vállalkozások részére kibocsátott felhívások alapján kell kiválasztani. |
|
|
|||||||
|
Ha szükségesnek ítéli meg, a Bizottság a jegyzékekben nem szereplő, de megfelelő szaktudással rendelkező személyt is felkérhet. |
|
|
|||||||
|
Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy független szakértői csoportok kijelölésekor a nemek között ésszerű egyensúly álljon fenn. |
|
|
|||||||
|
|
[(2a)] A kutatók által javasolt „felderítő” kutatások értékelésére és figyelemmel kísérésére a Bizottság szakértőket jelöl ki az Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának javaslata alapján. |
40. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
44. |
|||||||
|
|
[(4a)] A Bizottság elfogadja és közzéteszi a független szakértők kijelölésére és alkalmazására vonatkozó szabályokat. |
32., 33. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
17a. cikk |
4., 41., 42. |
|||||||
|
|
Adatbázisok és az adatok elektronikus úton történő kicserélése |
|
|||||||
|
|
[(1)] A Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy a hetedik keretprogramban finanszírozott valamennyi közvetett cselekvésre vonatkozó adatot integrált adatbázisokban és közös számítógépes rendszerben rögzítsenek és dolgozzanak fel. |
|
|||||||
|
|
[(2)] A Bizottság elősegíti a pályázatok és támogatások kezelésének minden vonatkozásával kapcsolatos adatok elektronikus úton történő kicserélését. |
|
|||||||
|
3. ALSZAKASZ VÉGREHAJTÁS ÉS TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS |
3. ALSZAKASZ KÖZVETETT CSELEKVÉSEK VÉGREHAJTÁSA ÉS TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS |
|
|||||||
|
18. cikk |
18. cikk |
|
|||||||
|
Általános rendelkezések |
Általános A támogatási megállapodások végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
56. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
19. cikk |
19. cikk |
43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50.. |
|||||||
|
A támogatási megállapodás általános rendelkezései |
A támogatási megállapodás általános rendelkezései |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A támogatási megállapodás ugyanezen feltételekkel összhangban meghatározza azon jogalanyok jogait és kötelezettségeit is, amelyek a közvetett cselekvés végrehajtása során válnak résztvevővé. |
A támogatási megállapodás ugyanezen feltételekkel összhangban meghatározza azon jogalanyok jogait és kötelezettségeit is, amelyek a közvetett cselekvés végrehajtása során válnak résztvevővé. |
|
|||||||
|
|
[(1a) a 18. cikk (2) bekezdéséből áthelyezve] Minden egyes közvetett cselekvésnél, a 14. cikkben említettek kivételével, a A Bizottság a 19. cikk (7) bekezdésében előírt említett minta felhasználásával alapján, az érintett finanszírozási rendszer jellemzőinek figyelembevételével elkészíti a Közösség és a résztvevők nevében eljáró koordinátor közötti támogatási megállapodást. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
56. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[(8a) a (16) preambulumbekezdésből áthelyezve] Az egyes cselekvésekre létrehozandó támogatásimegállapodás-minták oknak a 2185/96/Euratom, EK, 1073/99 és 1074/99 tanácsi rendeletben megállapított eljárásokkal összhangban rendelkezniük kell ek a Bizottság vagy a Bizottság meghatalmazottja felügyelettel és pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogköréről, a Számvevőszék által végzendő ellenőrzésekről, valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által végzett helyszíni ellenőrzésekről. |
19. |
|||||||
|
20. cikk |
|
|
|||||||
|
A hozzáférési jogokra, a felhasználásra és a terjesztésre vonatkozó rendelkezések |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Ebből a célból a támogatási megállapodásban elő kell írni, hogy a résztvevők kötelesek a Bizottságnak tervet benyújtani az új ismeretek felhasználásáról és terjesztéséről. |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
21. cikk |
|
|
|||||||
|
A megszűnésre vonatkozó rendelkezések |
|
|
|||||||
|
A támogatási megállapodásban elő kell írni a megállapodás teljes vagy részleges megszűnésének eseteit különösen e rendelet megsértésével, a teljesítés elmaradásával és a szerződésszegéssel összefüggésben, és meg kell határozni, milyen következményekkel jár a résztvevőkre nézve, ha valamely résztvevő nem teljesíti kötelezettségeit. |
|
|
|||||||
|
22. cikk |
|
|
|||||||
|
Különös rendelkezések |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[(5); a 47. cikkből áthelyezve] Felderítő kutatásra irányuló cselekvések esetén a résztvevők kötelesek tevékenyen biztosítani, hogy a támogatási megállapodás a terjesztésre vonatkozóan külön rendelkezéseket állapíthat meg az új ismeretek terjesztését, és ennek során kötelesek a szellemi tulajdonjogok oltalmának szükségességére, a gyors terjesztés előnyeire, a titoktartásra és a résztvevők jogos érdekeire tekintettel eljárni . |
|
|||||||
|
23. cikk |
23. cikk |
45., 46., 47., 48., 49., 50. |
|||||||
|
Aláírás és csatlakozás |
Aláírás és csatlakozás többpartneres közvetett cselekvések esetén |
|
|||||||
|
A támogatási megállapodás a koordinátor és a Bizottság aláírásával lép hatályba. |
[(1)] A támogatási megállapodás a többi résztvevő nevében eljáró koordinátor és a Bizottság aláírásával lép hatályba. |
|
|||||||
|
A támogatási megállapodás minden olyan résztvevőre alkalmazandó, amely formálisan csatlakozott hozzá. |
A támogatási megállapodás minden olyan résztvevőre alkalmazandó, amely formálisan csatlakozott hozzá a konzorciumi megállapodáshoz. |
|
|||||||
|
|
[(2)] [ A konzorcium összetételének megváltoztatásához a 26. cikk (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges. ] |
|
|||||||
|
4. ALSZAKASZ KONZORCIUM |
|
|
|||||||
|
24. cikk |
|
51., 52., |
|||||||
|
Konzorciumi megállapodás |
|
|
|||||||
|
Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a közvetett cselekvésben részt venni kívánó jogalanyok megállapodást (a továbbiakban: konzorciumi megállapodást) kötelesek kötni a következő kérdések szabályozására: |
[( 1 )] Ha a A pályázati felhívás eltérő rendelkezésének hiányában másként nem rendelkezik, a közvetett cselekvésben részt venni kívánó jogalanyok megállapodást (a továbbiakban: konzorciumi megállapodást) kötelesek kötni a következő kérdések szabályozására. |
|
|||||||
|
|
A közvetett cselekvésben részt vevők számára további jogokat és kötelezettségeket hozhat létre, a támogatási megállapodásban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően, a következő kérdések szabályozására: |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[(2)] A konzorciumi megállapodás valamennyi, a közvetett cselekvésben részt venni kívánó jogalany között jön létre a támogatási megállapodásnak a koordinátor általi aláírását megelőzően. |
|
|||||||
|
|
[(3)] E rendeletnek megfelelően a Bizottság külön konzorciumimegállapodás-mintát dolgoz ki a hetedik keretprogram létrehozásáról szóló […/…] határozat III. mellékletének a) részében meghatározott finanszírozási rendszerek mindegyikére. |
|
|||||||
|
25. cikk |
|
45., 46., 47., 48., 49., 50. |
|||||||
|
Koordinátor |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
||||||||
|
|
|
|||||||
|
Új koordinátor kijelöléséhez a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges. |
Új koordinátor kijelöléséhez a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges. |
|
|||||||
|
|
[(3)] Amennyiben arról a konzorciumi megállapodás rendelkezik, a koordinátor a 33. cikk (4) bekezdésének megfelelően alvállalkozásba adhatja az igazgatási és vezetési tevékenységeket. |
53. |
|||||||
|
26. cikk |
|
54., 55., |
|||||||
|
A konzorcium változásai |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
55. |
|||||||
|
A konzorcium a pályázatokat a 15., illetve a 17. cikkben előírt elvek alapján az eredeti cselekvésre irányadó kritériumok szerint, a konzorcium által kijelölt független szakértők segítségével értékeli. |
A konzorcium a pályázatokat a 15., illetve a 17. cikkben előírt elvek alapján az eredeti cselekvésre irányadó kritériumok szerint, a konzorcium által kijelölt független szakértők segítségével értékeli. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Ha az összetétel megváltoztatásával együtt a konzorcium a támogatási megállapodás más olyan módosításaira is javaslatot tesz, amelyek közvetlenül nem függnek össze az összetétel megváltoztatásával, akkor ezekhez a változtatásokhoz a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges. |
[ Ha a Az összetétel megváltoztatásával hoz együtt a konzorcium a támogatási megállapodás más olyan módosításaira is javaslatot tesz, amelyek közvetlenül nem függnek össze az összetétel megváltoztatásával, akkor ezekhez a változtatásokhoz a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges. ] |
|
|||||||
|
5. ALSZAKASZ A PROGRAMOK ÉS A KÖZVETETT CSELEKVÉSEK ELLENŐRZÉSE. INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS |
|
|
|||||||
|
27. cikk |
27. cikk |
39., 56. |
|||||||
|
Ellenőrzés |
Ellenőrzés és felülvizsgálat |
|
|||||||
|
A Bizottság a 19. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott rendszeres időközi jelentések alapján ellenőrzi a közvetett cselekvések végrehajtását. |
[( 1 )] A Bizottság a 19. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott rendszeres időközi jelentések alapján ellenőrzi a közvetett cselekvések végrehajtását. |
|
|||||||
|
A Bizottság ellenőrzi különösen a 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében az új ismeretek felhasználásáról és terjesztéséről benyújtott tervek végrehajtását. |
… |
|
|||||||
|
|
[(2)] A Bizottság rendszeres időközönként a közvetett cselekvések vagy azok teljesítésének felülvizsgálatát is elvégezheti. Ilyen felülvizsgálatok annak megállapítására is végezhetők, hogy a közvetett cselekvést a 18. cikk (5) bekezdésének megfelelően meg kell-e szüntetni. |
|
|||||||
|
Ehhez a Bizottság igénybe veheti a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértők közreműködését. |
Ehhez a Bizottság igénybe veheti a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértők közreműködését. |
|
|||||||
|
A Bizottság a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértők közreműködésével ellenőrzi a hetedik keretprogramot, egyedi programjait és szükség szerint a korábbi keretprogramokat. A Bizottság a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértőkből csoportokat állíthat fel a közösségi kutatáspolitika végrehajtásával kapcsolatos tanácsadásra. |
[( 3 )] A Bizottság a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértők közreműködésével ellenőrzi a hetedik keretprogramot, egyedi programjait és szükség szerint a korábbi keretprogramokat. A Bizottság a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértőkből csoportokat állíthat fel tanácsot kérhet a közösségi kutatáspolitika végrehajtásával kapcsolatban kapcsolatos tanácsadásra. |
|
|||||||
|
|
[( 4 ) áthelyezve fentről] Ehhez a Bizottság igénybe veheti a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértők közreműködését. |
|
|||||||
|
|
[(5)] A Bizottság a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság által elnökölt bizottságot tájékoztatja az e cikk (1)-(3) bekezdésének megfelelően végzett ellenőrzési tevékenységeinek eredményeiről. |
57. |
|||||||
|
|
[(6)] Az ERC keretében finanszírozott, kutatók által javasolt „felderítő” kutatások ellenőrzéséért az ERC „Kutatási Tanácsa” vagy illetékes albizottságai a felelősek. |
56. |
|||||||
|
28. cikk |
|
|
|||||||
|
Tájékoztatás |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A tájékoztatás címzettje ugyanakkor köteles a megkapott információt bizalmasan kezelni, kivéve akkor, ha a kérdéses információ nyilvánosságra kerül vagy azt a résztvevők nyilvánosságra hozzák, vagy ennek hiányában ha a kérdéses információt a részvevők a bizalmasságra vonatkozó korlátozás nélkül bocsátották a Bizottság rendelkezésére. |
|
|
|||||||
|
3. SZAKASZ KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS |
|
|
|||||||
|
1. ALSZAKASZ FINANSZÍROZÁSI JOGOSULTSÁG ÉS A TÁMOGATÁS FORMÁI |
|
|
|||||||
|
29. cikk |
|
|
|||||||
|
Finanszírozási jogosultság |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
30. cikk |
|
|
|||||||
|
A támogatás formái |
|
3., 58., 59., 60., 61. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A közösségi pénzügyi hozzájárulás öltheti ugyanakkor átalányfinanszírozás (ideértve az egységre vetített költségskálát is) vagy átalányösszegek szerinti finanszírozás formáját is, és a támogatható költségek megtérítése átalányfinanszírozással vagy átalányösszegekkel együttesen is alkalmazható |
A közösségi pénzügyi hozzájárulás öltheti ugyanakkor átalányfinanszírozás (ideértve az egységre vetített költségskálát is) vagy átalányösszegek szerinti finanszírozás formáját is, és a támogatható költségek megtérítése átalányfinanszírozással vagy átalányösszegekkel együttesen is alkalmazható. |
|
|||||||
|
|
Teljes közvetett cselekvésekre átalányösszeg csak a koordinációs és támogatási cselekvéseknél, valamint a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogatható cselekvéseknél alkalmazható. |
60. |
|||||||
|
A közösségi pénzügyi hozzájárulás ösztöndíj vagy díj formájában is adható. |
A közösségi pénzügyi hozzájárulás ösztöndíj vagy díj formájában is adható. |
|
|||||||
|
|
61. |
|||||||
|
31. cikk |
|
|
|||||||
|
A támogatható költségek megtérítése |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A támogatható költségek megtérítésén alapuló közösségi pénzügyi hozzájárulás nem eredményezhet nyereséget. |
A támogatható költségek megtérítésén alapuló közösségi pénzügyi hozzájárulás nem eredményezhet nyereséget. A nyereség meglétét az egyes résztvevők szintjén kell megállapítani. |
62. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
63., 65. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
64. |
|||||||
|
Az a) pont szempontjából átlagos személyi költségek akkor vehetők figyelembe, ha megfelelnek a résztvevőnél alkalmazott gazdálkodási elveknek és számviteli gyakorlatnak, és nem térnek el jelentősen a tényleges költségektől. |
Az a) pont szempontjából átlagos személyi költségek akkor vehetők figyelembe, ha megfelelnek a résztvevőnél alkalmazott gazdálkodási elveknek és számviteli gyakorlatnak, és nem térnek el jelentősen a tényleges költségektől. |
|
|||||||
|
32. cikk |
32. cikk |
66., 67., 68., 69., 70. |
|||||||
|
Közvetlen támogatható költségek és közvetett támogatható költségek |
Közvetlen támogatható költségek és közvetett támogatható költségek |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[(1a)] A közvetlen költségek jelenthetik a személyzeti, úti- és tartózkodási költségeket és egyéb különleges költségeket. |
67. |
|||||||
|
|
[(1b)] A személyzeti költségek magukban foglalják a résztvevő által közvetlenül alkalmazott személyzet díjazását és a kapcsolódó költségeket. Azokat a résztvevő a személyzet által a közvetett cselekvéssel tényleges eltöltött idő nyilvántartása alapján számolja fel. Egy résztvevő átlagos költségeket vagy a személyzet egyes kategóriáira vetített költségskálát számolhat fel, feltéve hogy azokat a rendes költségelszámolási gyakorlatnak megfelelően állapítja meg. |
|
|||||||
|
|
[(1c)] A közvetett cselekvésben részt vevő személyzet úti- és tartózkodási költségeit ténylegesen felmerülő költségként vagy költségskála alapján kell elszámolni, feltéve, hogy azt a résztvevő rendes költségelszámolási gyakorlatának megfelelően vagy a Bizottság által meghatározott költségskála alapján állapítják meg. |
|
|||||||
|
|
[(1d)] Egyéb különleges költségek (beleértve a tartós felszereléseket, felhasználói díjakat, fogyasztási cikkeket és az alvállalkozásba adást is) csak akkor támogathatók, ha arról a támogatási megállapodás rendelkezik. |
|
|||||||
|
|
68., 69., 70. |
|||||||
|
|
68. |
|||||||
|
33. cikk |
|
3., 71., 72., 73., |
|||||||
|
A támogatás felső korlátja |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Az államháztartási szervek, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények, a kutatóintézetek és a KKV-k esetén azonban a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 75 %-át fedezheti. |
|
71., 72. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
73. |
|||||||
|
Az első albekezdés alkalmazásában egyéb tevékenységnek minősül többek között a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvésektől eltérő cselekvésben végzett képzés, a koordináció, a hálózatok fenntartása és a terjesztés. |
Az első albekezdés alkalmazásában egyéb tevékenységnek minősül többek között a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvésektől eltérő cselekvésben végzett képzés, a koordináció, a hálózatok fenntartása és a terjesztés. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
34. cikk |
34. cikk |
74. |
|||||||
|
A támogatható költségek jelentése és könyvvizsgálói hitelesítése |
A támogatható költségek jelentése és könyvvizsgálói hitelesítése |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A jelentésben meg kell jelölni és a cselekvés végeztével igazolással meg kell erősíteni, ha a kérdéses cselekvéshez kapcsolódik társfinanszírozás. |
A jelentésben meg kell jelölni és a cselekvés végeztével igazolással meg kell erősíteni, ha a kérdéses cselekvéshez kapcsolódik társfinanszírozás. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
34a. cikk |
69., 75., 76., 77. |
|||||||
|
|
Könyvvizsgálói igazolás |
|
|||||||
|
|
[(1)] A bejelentett költségeket a költségvetési rendeletnek és végrehajtási szabályainak megfelelően kell igazolni. |
|
|||||||
|
|
[(2)] E rendeletnek és a támogatási megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a könyvvizsgálói igazolásnak biztosítania kell, hogy: |
75. |
|||||||
|
|
|
|
|||||||
|
|
|
|
|||||||
|
|
[(3)] A könyvvizsgálói igazolást egy külső könyvvizsgálónak kell kiállítania, vagy államigazgatási szervek esetén egy arra jogosult hivatalos személynek. A külső könyvvizsgálónak meg kell felelnie az 1984. április 10-i 84/253/EGK nyolcadik tanácsi irányelvvel összhangban megállapított követelményeknek. A köztisztviselő hatáskörét a nemzeti jogszabályok és az illetékes hatóságok határozzák meg. A könyvvizsgálói igazolást kiállító külső könyvvizsgálónak vagy – államigazgatási szervek esetén – az illetékes hivatalos személynek a könyvvizsgáló kiválasztásáért felelős résztvevőtől függetlennek kell lennie. |
76. |
|||||||
|
|
[(4)] A Bizottságnak hozzáférést kell biztosítani a könyvvizsgálói igazolást alátámasztó dokumentumokhoz. |
77. |
|||||||
|
35. cikk |
35. cikk |
59., 78., 79. |
|||||||
|
Kiválósági hálózatok |
Kiválósági hálózatok |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Az egységösszeget a Bizottság a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban kiigazíthatja. |
Az egységösszeget a Bizottság a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban kiigazíthatja. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A részleteket a közös tevékenységi program végrehajtásában elért előrehaladás szerint, a kutatási erőforrások és kapacitások integráltságának a konzorciummal közösen megállapított és a támogatási megállapodásban előírt mutatók segítségével történő mérése alapján kell folyósítani. |
A részleteket a közös tevékenységi program végrehajtásában elért előrehaladás szerint, a kutatási erőforrások és kapacitások integráltságának a konzorciummal közösen megállapított és a támogatási megállapodásban előírt mutatók segítségével történő mérése alapján kell folyósítani. |
|
|||||||
|
2. ALSZAKASZ KIFIZETÉS, SZÉTOSZTÁS, VISSZAKÖVETELÉS ÉS GARANCIÁK |
|
|
|||||||
|
36. cikk |
|
|
|||||||
|
Kifizetés és szétosztás |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A koordinátor ezt az információt kérésre közli a Bizottsággal. |
|
|
|||||||
|
37. cikk |
|
|
|||||||
|
Visszakövetelés |
|
|
|||||||
|
A Bizottság a költségvetési rendelettel összhangban határozatot hozhat pénzeszközök visszaköveteléséről. |
|
|
|||||||
|
38. cikk |
38. cikk |
3., 80., 81. |
|||||||
|
Kockázatok fedezésére visszatartott összegek |
Kockázatok fedezésére visszatartott összegek |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Az a) és b) pontban felsorolt valamennyi résztvevő csak saját tartozásaiért felel. |
Az a) és b) pontban felsorolt valamennyi résztvevő csak saját tartozásaiért felel. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
III. FEJEZET Terjesztés, felhasználás és hozzáférési jogok |
|
|
|||||||
|
1. SZAKASZ ÚJ ISMERETEK |
|
|
|||||||
|
1. ALSZAKASZ TULAJDONJOG |
|
|
|||||||
|
39. cikk |
|
|
|||||||
|
Az új ismeretek tulajdonjoga |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
40. cikk |
|
83. |
|||||||
|
Az új ismeretek közös tulajdona |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[(3)] A Bizottság e rendelettel összhangban kidolgozza a közös tulajdoni megállapodás mintáját. |
|
|||||||
|
41. cikk |
|
|
|||||||
|
Konkrét csoportok tulajdonjoga új ismeretek felett |
|
|
|||||||
|
A hetedik keretprogram létrehozásáról szóló […/…] határozat III. melléklete 6. szakaszának a) részében meghatározott k Konkrét csoportok javára végzett cselekvések esetén a 39. cikk (2) bekezdése és a 40. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az érintett résztvevők eltérő megállapodása hiányában ilyenkor az új ismeretek azon résztvevők közös tulajdonát képezik, amelyek a közvetett cselekvéssel kedvezményezett konkrét csoporthoz tartoznak. |
|
|||||||
|
Ha az új ismeretek tulajdonosai nem tagjai az említett csoportnak, a tulajdonosoknak biztosítaniuk kell, hogy az említett csoport az új ismeretek tekintetében rendelkezzen mindazokkal a jogokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a támogatási megállapodás technikai mellékletében foglaltak szerint használni és terjeszteni tudja az új ismereteket. |
Ha az új ismeretek tulajdonosai nem tagjai az említett csoportnak, a tulajdonosoknak biztosítaniuk kell, hogy az említett csoport az új ismeretek tekintetében rendelkezzen mindazokkal a azokkal a kizárólagos jogokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a támogatási megállapodás technikai mellékletében foglaltak szerint használni és terjeszteni tudja az új ismereteket. |
|
|||||||
|
42. cikk |
|
82., 84. |
|||||||
|
Új ismeretek átruházása |
Az új ismeretekkel kapcsolatos tulajdonjog és hozzáférési jogok átruházása |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[(1a] Az új ismeretekhez az azokat létrehozó munkát elvégző résztvevőkhöz kapcsolt szervezeteknek is hozzá kell férniük, ha a kapcsolt vállalkozás:
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A többi résztvevő ugyanakkor írásos megállapodásban lemondhat arról a jogáról, hogy előzetesen külön értesítést kapjon minden olyan esetben, ha egy adott résztvevő tulajdonjogát egy konkrétan megnevezett harmadik félre átruházza. |
A többi résztvevő ugyanakkor írásos megállapodásban lemondhat arról a jogáról, hogy előzetesen külön értesítést kapjon minden olyan esetben, ha egy adott résztvevő tulajdonjogát egy konkrétan megnevezett harmadik félre átruházza. |
|
|||||||
|
|
[(2a)] Ugyanazon cselekvés többi résztvevőjét nem kell előzetesen értesíteni [egy] évvel
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Ha a többi résztvevő igazolja, hogy a tulajdonjog-átruházás hátrányosan befolyásolná jogaikat, a tervezett átruházás mindaddig nem valósulhat meg, amíg az érintett résztvevők megállapodásra nem jutnak. |
Ha bármelyik másik a többi résztvevő igazolja, hogy a tulajdonjog-átruházás hátrányosan befolyásolná jogaikat, a tervezett átruházás mindaddig nem valósulhat meg, amíg az érintett résztvevők megállapodásra nem jutnak. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
43. cikk |
|
84. |
|||||||
|
Az európai versenyképesség megőrzése és etikai elvek |
|
|
|||||||
|
A Bizottság kifogással élhet a hetedik keretprogramhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany részére történően az új ismeretek tulajdonjogának átruházásával vagy az új ismeretekre vonatkozó kizárólagos használati engedély megadásával szemben, ha úgy véli, hogy ez nem felel meg az európai gazdaság versenyképességének növeléséhez fűződő érdeknek, vagy etikai elvekkel összeegyeztethetetlen. |
A E rendelet 42. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság kifogással élhet a tagállamban vagy társult országban hetedik keretprogramhoz nem társult harmadik országban székhellyel nem rendelkező harmadik személyek jogalany részére történően az új ismeretek tulajdonjogának átruházásával vagy az új ismeretekre vonatkozó kizárólagos használati engedély megadásával szemben, ha úgy véli, hogy ez nem felel meg az európai gazdaság versenyképességének növeléséhez fűződő érdeknek, vagy etikai elvekkel összeegyeztethetetlen. |
|
|||||||
|
Ilyen esetekben a tulajdonjog átruházása vagy a kizárólagos használati engedély megadása mindaddig nem történhet meg, ameddig a Bizottság elegendőnek nem tartja a meghozandó védintézkedéseket. |
|
|
|||||||
|
2. ALSZAKASZ OLTALOM, KÖZZÉTÉTEL, TERJESZTÉS ÉS FELHASZNÁLÁS |
|
|
|||||||
|
44. cikk |
|
|
|||||||
|
Az új ismeretek oltalma |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Ha egy résztvevő jogos érdekére hivatkozik, akkor bármely időpontban ki kell tudnia mutatni, hogy jogos érdeke aránytalanul nagy kárt szenvedne. |
Ha egy résztvevő jogos érdekére hivatkozik, akkor bármely időpontban ki kell tudnia mutatni, hogy jogos érdeke aránytalanul nagy kárt szenvedne. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
A Bizottság az érintett résztvevő egyetértésével ilyen esetekben átveheti a szóban forgó új ismeretek tulajdonjogát, és intézkedéseket hozhat megfelelő és hatékony oltalmukra. Az érintett résztvevő csak akkor utasíthatja vissza egyetértése megadását, ha igazolni tudja, hogy jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvednének. |
A Bizottság az érintett résztvevő egyetértésével ilyen esetekben átveheti a szóban forgó új ismeretek tulajdonjogát, és intézkedéseket hozhat megfelelő és hatékony oltalmukra. Az érintett résztvevő csak akkor utasíthatja vissza egyetértése megadását, ha igazolni tudja, hogy jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvednének. |
|
|||||||
|
45. cikk |
|
|
|||||||
|
A közösségi pénzügyi támogatás megjelölése |
|
|
|||||||
|
Az új ismeretekkel kapcsolatban megjelenő minden kiadványban, minden, a résztvevők által vagy nevében benyújtott szabadalmi bejelentésben és minden egyéb terjesztés során hivatkozni kell arra, hogy a szóban forgó új ismeretek közösségi pénzügyi támogatás segítségével jöttek létre. |
|
|
|||||||
|
E hivatkozás feltételeit a támogatási megállapodásban kell megállapítani. |
|
|
|||||||
|
46. cikk |
|
|
|||||||
|
Felhasználás és terjesztés |
|
|
|||||||
|
|
82. |
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Az értesítést követően bármely érintett résztvevő kifogással élhet, ha úgy véli, hogy az új ismeretekhez fűződő jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvedhetnek. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztésre, ha megfelelő lépések történtek e jogos érdekek védelme érdekében. |
Az értesítést követően bármely érintett résztvevő a résztvevők által konzorciumi megállapodásukban vagy bármely más írásos megállapodásban meghatározott határidőn belül kifogással élhet, ha úgy véli, hogy az új ismeretekhez vagy a háttérismeretekhez fűződő jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvedhetnek. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztésre, ha megfelelő lépések történtek e jogos érdekek védelme érdekében. |
|
|||||||
|
47. cikk |
47. cikk |
|
|||||||
|
Terjesztés a felderítő kutatásra irányuló cselekvésekben |
Terjesztés a felderítő kutatásra irányuló cselekvésekben |
|
|||||||
|
Felderítő kutatásra irányuló cselekvések esetén a résztvevők kötelesek tevékenyen biztosítani az új ismeretek terjesztését, és ennek során kötelesek a szellemi tulajdonjogok oltalmának szükségességére, a gyors terjesztés előnyeire, a titoktartásra és a résztvevők jogos érdekeire tekintettel eljárni. |
[áthelyezve a 22. cikk (5) bekezdésébe] Felderítő kutatásra irányuló cselekvések esetén a résztvevők kötelesek tevékenyen biztosítani az új ismeretek terjesztését, és ennek során kötelesek a szellemi tulajdonjogok oltalmának szükségességére, a gyors terjesztés előnyeire, a titoktartásra és a résztvevők jogos érdekeire tekintettel eljárni. |
|
|||||||
|
2. SZAKASZ HOZZÁFÉRÉSI JOGOK A HÁTTÉRISMERETEKHEZ ÉS AZ ÚJ ISMERETEKHEZ |
|
|
|||||||
|
48. cikk |
|
85. |
|||||||
|
Háttérismeretek |
|
|
|||||||
|
A résztvevők írásos megállapodásban meghatározhatják, mely háttérismeretekre van szükség a közvetett cselekvéshez, és adott esetben kizárhatnak bizonyos háttérismereteket. |
A résztvevők írásos a konzorciumi megállapodásban meghatározhatják, mely háttérismeretekre van szükség a közvetett cselekvéshez, és adott esetben kizárhatnak bizonyos háttérismereteket. |
|
|||||||
|
49. cikk |
|
82., 86. |
|||||||
|
Alapelvek |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
[(1a)] A hozzáférési jogokat az 50., 51. és 52. cikknek megfelelően valamennyi résztvevő és kapcsolt szervezetei számára biztosítottnak kell tekinteni, feltéve hogy:
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
50. cikk |
|
82. |
|||||||
|
Közvetett cselekvés végrehajtását szolgáló hozzáférési jogok |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani. |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Ha a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás előtt az összes résztvevő eltérő értelmű megállapodást nem kötött, ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani. |
Ha a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás előtt az összes a résztvevők a konzorciumi megállapodástól eltérő értelmű megállapodást nem kötöttek, ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani. |
|
|||||||
|
A KTF-szereplők a háttérismeretekre vonatkozó hozzáférési jogokat jogdíjmentesen kötelesek biztosítani. |
|
|
|||||||
|
51. cikk |
|
|
|||||||
|
A felhasználást szolgáló hozzáférési jogok |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Ezeket a hozzáférési jogokat vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani. |
Ha a konzorciumi megállapodás másként nem rendelkezik, e Ezeket a hozzáférési jogokat vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Ezeket a hozzáférési jogokat vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani. |
Ezeket a hozzáférési jogokat vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen a konzorciumi megállapodásban elfogadott feltételek mellett kell biztosítani. |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
Az érintett résztvevők megállapodhatnak eltérő időkorlát alkalmazásában. |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
52. cikk |
|
|
|||||||
|
A felhasználói jogokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések a „felderítő” kutatásra irányuló cselekvésekhez és a konkrét csoportok javára végzett cselekvésekhez |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
IV. FEJEZET Európai Beruházási Bank |
|
2., 20., 21., 87., 88., 89. |
|||||||
|
53. cikk |
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
89. |
|||||||
|
|
89. |
|||||||
|
V. FEJEZET Záró rendelkezések |
|
|
|||||||
|
54. cikk |
|
60., 90. |
|||||||
|
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni. |
|
|
|||||||
|
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. |
|
|
|||||||
|
|
Ez a rendelet a Bizottság által legkésőbb 2010-ben elvégzendő időközi értékelés alapján felülvizsgálható. |
|
|||||||
|
Kelt Brüsszelben, |
|
|
|||||||
|
az Európai Parlament részéről |
a Tanács részéről |
|
|
||||||
|
az elnök |
az elnök |
|
|
||||||
(1) HL C […]., […]., […]. o.
(2) HL C […]., […]., […]. o.
(3) HL C […]., […]., […]. o.
(4) Az Európai Parlament 2005. áprilisi véleménye és a…-i tanácsi határozat.
(5) HL C […]., […]., […]. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL L 357., 2002.12.31., 1. o. Az 1261/2005/EK, Euratom bizottsági rendelettel (HL L 201., 2005.8.2., 3. o.) módosított rendelet.
(8) Jelenleg: A kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszere (HL C 45., 1996.2.17., 5. o.). Lásd még a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről, 8. cikk (lásd HL L 336., 1994.12.23. ).
(9) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.
(10) HL C […], […], p. […].