<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-07-202607C116202400960-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0096-24-202606878-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="8/09/2026 15:41:07" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="N7n3BPFtFCzmVYdQAUYCWRUrZLQmskiR7S7Dl/r3bFvfTgkWUmD7+BuvlJdzHf5Vy2W1sinLvzAsb6GiH45YUzjBKVmXiniZZMAmJy2qnc4FyqsaPnBOwa6u2+gNfnuwjlSFNCt4tejyIiy+efTW0Zq/nmew/65u0nuyO+WDQpY=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="palotti" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="54f5d410-5fc1-456a-89d7-54ba38344579" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0096" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="palotti" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 30-07-26 10:44:20" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-08-31T07:22:52Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="89753bc0aa58411185c18e1b710db29a" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0096" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 07. 16‑i ítélet – C‑96/24., C‑103/24. és C‑112/24. sz. egyesített ügyek</div>
      <div id="rId21" style="default">Rzecznik Dyscyplinarny Sądu Najwyższego</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. július 16.  (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Jogállamiság – Bírói függetlenség – Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke – A Sąd Najwyższyre (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) kinevezett bíró függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények tiszteletben tartásának vizsgálatát lehetővé tévő nemzeti szabályozás – Az e követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére hivatott ítélkező testület összetétele – Az ilyen testület tagja kinevezési feltételeinek szabálytalansága – Az e szabálytalanságból levonandó következtetések – Pártatlanság – Az uniós jog elsőbbsége”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑96/24., C‑103/24. és C‑112/24. sz. egyesített ügyekben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott három előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyeket a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) a Bírósághoz 2024. február 6‑án, 7‑én, illetve 12‑én érkezett, 2024. január 11‑i határozataival terjesztett elő az
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      X. Y. (C‑96/24),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      X. Y. (C‑103/24),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      L. S. (C‑112/24)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      ellen,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      a Prokuratura Krajowa,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      a Rzecznik Dyscyplinarny Sądu Najwyższego,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      a Zastępca Rzecznika Dyscyplinarnego przy Sądzie Okręgowym w Piotrkowie Trybunalskim
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      részvételével folyamatban lévő eljárásokban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-14" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      tagjai: I. Jarukaitis tanácselnök (előadó), K. Lenaerts, a Bíróság elnöke, a negyedik tanács bírájaként eljárva, M. Condinanzi, N. Jääskinen és R. Frendo bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      főtanácsnok: N. Emiliou,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna és S. Żyrek, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében K. Herrmann és P. J. O. Van Nuffel, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-1">
      tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-24" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkével összefüggésben történő értelmezésére vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmeket a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) bíráját, X. Y.‑t érintő eljárásban (C‑96/24. sz. ügy) az e bíróság hatáskörébe tartozó Izba Odpowiedzialności Zawodowej (szakmai felelősségi tanács) testület előtt, az ügyészség e bíróval szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezése iránti kérelmét követően, valamint a Sąd Rejonowy w P.‑n (P.‑i kerületi bíróság, Lengyelország) tisztséget betöltő bírákkal, X. Y.‑nal és L. S.‑sel szemben a szakmai felelősségi tanács előtt indított fegyelmi eljárások keretében terjesztették elő (C‑103/24. és C‑112/24. sz. ügyek).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A legfelsőbb bíróságról szóló törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2022. június 9‑i ustawa o zmianie ustawy o Sądzie Najwyższym oraz niektórych innych ustaw (a legfelsőbb bíróságról szóló törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvény; Dz. U., 2022, poz. 1259.) által módosított, 2017. december 8‑i ustawa o Sądzie Najwyższym (a legfelsőbb bíróságról szóló törvény; Dz. U., 2018, poz. 5.; a továbbiakban: a legfelsőbb bíróságról szóló törvény) 29. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-2">
      „[…]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-2">
      2. § A [Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország)] vagy szervei tevékenységeinek keretében nem lehet megkérdőjelezni a [bíróságok], az állam alkotmányos szervei vagy a felügyelő és jogvédelmi szervek jogszerűségét.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-2">
      3. § A [Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság)] vagy más hatóság nem állapíthatja meg és nem értékelheti a bírák kinevezésének vagy az e kinevezésből eredő bírói tisztség gyakorlására vonatkozó jogkörnek a jogszerűségét.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-2">
      4. § A [Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság)] bírája kinevezésének körülményei nem képezhetik az e bíró részvételével hozott határozat megtámadásának vagy e bíró függetlensége és pártatlansága kétségbe vonásának kizárólagos indokát.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-2">
      5. § A függetlenség és pártatlanság követelményének a [Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság)] bírája vagy [az e] bíróságra kirendelt bíró általi tiszteletben tartása a 7. §‑ban említett jogalany kérelmére a bíró kinevezésével kapcsolatos körülményekre és a kinevezését követő magatartására figyelemmel vizsgálható, ha az adott ügy körülményei között ez a jogalany helyzetére és az ügy jellegére figyelemmel a függetlenség vagy pártatlanság elvének az ügy kimenetelét érintő megsértéséhez vezethet.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-2">
      6. § Az 5. §‑ban említett követelmények teljesítésének megállapítása iránti kérelmet (a továbbiakban: függetlenségi és pártatlansági teszt) a [Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság)] olyan bírájával vagy az e bírósághoz kirendelt olyan bíróval szemben lehet benyújtani, aki olyan ítélkező testületben vesz részt, amely az alábbiakat vizsgálja:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-2">
      1) jogorvoslati kérelem;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-2">
      7. § A 6. §‑ban említett esetekben a [Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság)] előtti eljárásban részt vevő bármely fél jogosult ilyen kérelem benyújtására.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-3">
      9. § A kérelemnek meg kell felelnie az eljárási iratra vonatkozó követelményeknek, és emellett tartalmaznia kell a következőket:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-41" title="page-3">
      1) a jelen ügyben az 5. §‑ban említett követelmények teljesítésének megállapítása iránti kérelem;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-42" title="page-3">
      2) a kérelmet alátámasztó körülmények, valamint az azok alátámasztására szolgáló bizonyítékok.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-3">
      10. § A legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikke 9. §‑ában említett követelményeknek meg nem felelő kérelmet mint elfogadhatatlant a formai hiánypótlásra való felhívás nélkül el kell utasítani. A határidőn túl benyújtott vagy más okból elfogadhatatlan kérelmet mint elfogadhatatlant szintén el kell utasítani.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-3">
      15. § A [Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság)] a kérelmet a kérelemmel érintett bíró meghallgatását követően, kivéve, ha a meghallgatás lehetetlen vagy komoly nehézségekbe ütközik, a [Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság)] valamennyi tagja közül sorshúzás útján kiválasztott öt bíróból álló tanácsban, zárt ülésen vizsgálja meg. A bíró írásbeli észrevételeket tehet. Az érintett bírót ki kell zárni a sorshúzásból.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-3">
      18. § Ha a kérelemnek helyt ad, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) kizárja a bírót az ügyből. A bíró kizárása egy ügyből nem indokolhatja e bíró kizárását a részvételével vizsgált más ügyekből.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-3">
      21. § A kérelem elbírálását követően hozott végzéssel szemben a [Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság)] előtt a [Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság)] valamennyi tagja közül sorshúzás útján kiválasztott hét bíróból álló ítélkező testülethez lehet fellebbezni. Az érintett bírót és a megtámadott végzés meghozatalában részt vevő bírót ki kell zárni a sorshúzásból.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-3">
      24. § A törvény által nem szabályozott kérdésekben a kérelemmel kapcsolatos eljárásra alkalmazandó, az eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a kérelem alapján indult eljárásra és a jogorvoslati eljárásra.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-3">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001. július 27‑i ustawa Prawo o ustroju sądów powszechnych (a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény; Dz. U. 98. szám, poz. 1070.) alapügyekben alkalmazandó változatának 128. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-4">
      „A büntető törvénykönyv általános részének rendelkezéseit és a büntetőeljárási törvénykönyv rendelkezéseit – a 344a. és a 396a. cikke kivételével – az e fejezetben nem szabályozott ügyekben megfelelően alkalmazni kell, figyelembe véve a fegyelmi eljárás jellegéből eredő sajátos jellemzőket.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A büntetőeljárási törvénykönyv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1997. június 6‑i módosított ustawa – Kodeks postępowania karnego (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv) (Dz. U. 1997., 89. szám, poz. 555.; a továbbiakban: a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv) 40. és 41. cikke szabályozza azokat az eseteket, amikor egy bírót a törvény alapján az ügy tárgyalására alkalmatlannak kell tekinteni (iudex inhabilis, a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 40. cikke), valamint azokat az eseteket, amelyekben kizárás iránti kérelmet lehet benyújtani, különösen, ha fennáll olyan körülmény, amely észszerű kétségeket ébreszthet az e bíró előtt folyamatban lévő ügyre vonatkozó pártatlanságát illetően (iudex suspectus, a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 41. cikke).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑96/24. sz. ügy</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) szakmai felelősségi tanácsa előtt az e bíróságon tisztséget betöltő X. Y. bíróval szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezése tárgyában indult eljárás, amely a mentelmi jogának felfüggesztését vonta maga után.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen eljárás keretében X. Y. bíró a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 5. §‑án alapuló kérelmet terjesztett elő, amely annak vizsgálatára irányult, hogy a szakmai felelősségi tanácsban egyesbíróként eljáró A. K. bíró megfelel‑e a függetlenség és pártatlanság követelményének. Többek között arra hivatkozott, hogy e bírót az új összetételű Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország; a továbbiakban: KRS) javaslatára nevezték ki a Sąd Najwyższyre (legfelsőbb bíróság), és kiemelte az említett bírónak a médiában is közzétett nyilatkozatát, amelyben különbséget tesz „régi” és „új” bírák között, hangsúlyozva, hogy az előbbiek „kulturálatlanul, ízléstelenül, a bírói méltóságot sértő módon viselkednek”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkében előírt eljárásnak megfelelően e kérelmet a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) tagjai közül sorshúzással kijelölt öt bíróból álló különleges testületnek kellett megvizsgálnia. A jelen ügyben e testület a korábbi KRS javaslatára kinevezett három bíróból, valamint két olyan bíróból – Z. B.‑ből és A. S.‑ből – áll, akiket az új összetételű KRS javaslatára az A. K. bíró kinevezésével azonos eljárás szerint neveztek ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">X. Y. bíró a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 5. §‑án alapuló, Z. B. és A. S. bírákra vonatkozó függetlenségi és pártatlansági teszt iránti kérelmeket terjesztett elő. E kérelmeket a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) elnöke – aki egyben a szakmai felelősségi tanács elnöke is – két végzésével elfogadhatatlannak nyilvánította, azzal az indokkal, hogy a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelmények tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló eljárás nem alkalmazandó az ilyen típusú kérelmek elbírálására hivatott ítélkező testület tagjai közé sorshúzással kijelölt bírákra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 24. §‑a és a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 40. és azt követő cikkei alapján a jelen ítélet 7. pontjában említett kérelmet elbíráló, öt bíróból álló ítélkező testület előadó bírája – aki maga is a korábbi KRS javaslatára került kinevezésre, és aki egyben a kérdést előterjesztő bíró is – kérte Z. B. és A. S. bírák kizárását, mivel úgy ítélte meg, hogy e bírák nem feltétlenül felelnek meg a függetlenség és pártatlanság követelményének. Azt is hangsúlyozta, hogy e kizárás iránti kérelmet nem vizsgálhatja a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) olyan bírája, akinek kinevezésére az új összetételű KRS bevonásával lefolytatott – bírák kinevezésére irányuló – eljárás keretében került sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett kizárás iránti kérelmet a 2023. december 14‑i végzéssel a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 4. §‑a, valamint a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 41. cikkének 1. és 2. §‑a alapján, és a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény alapügyekre alkalmazandó változatának 128. cikkével való analógia útján elfogadhatatlannak nyilvánították. Ezt a végzést a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) egy olyan bírája hozta, akit e tisztségre az új összetételű KRS határozata alapján lefolytatott kinevezési eljárás keretében neveztek ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság szerint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) valamely bírája függetlenségének és pártatlanságának vizsgálata iránti kérelem benyújtásának a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 5. §‑ában előírt lehetősége nem teszi lehetővé a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelménye megsértésének orvoslását, annál is inkább, mivel ezt a lehetőséget a lengyel jogalkotó jelentősen korlátozta. E törvény 29. cikkének 4. §‑a ugyanis tiltja, hogy egy bíró függetlenségét vagy pártatlanságát kizárólag a kinevezésének körülményei alapján meg lehessen kérdőjelezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy az érintett bíró kinevezését követő magatartásával kapcsolatos körülmények függetlenségi és pártatlansági teszt iránti kérelemben történő megemlítése nem vonhatja maga után a kérelem elfogadhatatlanságát. Ha azonban e körülmények nem teszik lehetővé a függetlenség és pártatlanság követelménye megsértésének megállapítását, e kérelem elutasítható, ideértve azt az esetet is, ha az érintett bíró kinevezési eljárása során súlyos szabálytalanságok történtek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 6. §‑a korlátozza azon ügyek körét, amelyekben ilyen kérelmet be lehet nyújtani és az eredményes lehet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság szerint a lengyel jogalkotó indokolatlanul vélelmezte, hogy egy bírónak az új összetételű KRS javaslatára történő kinevezése automatikusan megfelel a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményének. Így ez a szabályozási konstrukció nemcsak logikai ellentmondásokat vet fel, hanem körkörös érvelésen is alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bíróság úgy véli, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 5. §‑a és az uniós jog, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4‑én aláírt európai egyezmény (kihirdette: az 1993. évi XXXI. tv.; a továbbiakban: EJEE) között fennálló nyilvánvaló ellentmondás ellenére szükséges, hogy a Bíróság döntsön a feltett kérdésekről. A legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 5. és azt követő §‑aiban előírt jogi mechanizmus ugyanis hibrid jogalkotói megoldásnak felel meg, amelynek célja a Sąd Najwyższyre (legfelsőbb bíróság) a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelménye szempontjából szabálytalanul kinevezett bírák de facto legalizálása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi továbbá, hogy a Bíróságnak meg kell jelölnie, hogy a függetlenségi és pártatlansági teszt iránti kérelmeket hogyan kell az uniós jogra tekintettel elbírálni, különösen egy olyan tagállami bíró által, aki részt vett a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező, szabálytalan összetételű ítélkező testületben, és aki kimerítette a jogszerű összetétel elérése céljából rendelkezésre álló nemzeti jogi lehetőségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) egyesbíróként eljárva úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-73" title="page-6">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének [a Charta] 47. cikkének [első és második bekezdésével] összefüggésben értelmezett második albekezdését, hogy:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-74" title="page-7">
      a) a nemzeti Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) az érdekelt fél által annak vizsgálatára irányuló kérelemmel kezdeményezett külön eljárásban, hogy a Sąd Najwyższynek (legfelsőbb bíróság) a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírájával szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezésével kapcsolatos ügyet elbíráló ítélkező testületbe kinevezett bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, köteles hivatalból megvizsgálni, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) összes bírája közül sorshúzással kijelölt ítélkező testület (a bíróval szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezésével kapcsolatos ügyben) »törvény által megelőzően létrehozott« bíróságnak minősül‑e, amennyiben a nemzeti jog csak a bíróság függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó bírósági attribútumok vizsgálatát írja elő[?]
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-75" title="page-7">
      b) amennyiben az annak vizsgálata iránti kérelem, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, azon az állításon alapul, hogy e bírót e tisztségre (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során nevezték ki, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) összes bírája közül sorshúzással kijelölt öt bíróból álló ítélkező testületének nem lehetnek tagjai olyan bírák, akiket ugyanilyen szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki, mivel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) ilyen ítélkező testülete nem tekinthető a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak[?]
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-76" title="page-7">
      c) amennyiben az annak vizsgálatára irányuló ügyben, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) (a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] bírájával szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezésével kapcsolatos ügyet elbíráló) ítélkező testületébe kinevezett bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, az egyik fél bizonyította, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) e bírájának az e tisztségre való kinevezésére irányuló (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárásban való részvétele miatt a kijelölt ítélkező testület nem felel meg a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményének, az annak a vizsgálatára irányuló kérelemnek a vizsgálatához, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, már nem szükséges a nemzeti jog alapján e bírónak a bíróvá történő kinevezését követő magatartását és (a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] bírájával szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezésével kapcsolatos) ügy jellegét vizsgálni, következésképpen pedig nem utasítható el az arra irányuló kérelem, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, pusztán azon az alapon, hogy a kérelmező nem bizonyította, hogy e bírónak a kinevezést követő magatartása megkérdőjelezi a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó attribútumait[?]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-77" title="page-7">
      A[z első] kérdés [b) pontjában] foglalt kérdésre adott igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-78" title="page-7">
      2) Úgy kell‑e értelmezni az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének [a Charta] 47. cikkének [első és második bekezdésével] összefüggésben értelmezett második albekezdését, hogy:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-79" title="page-8">
      az annak vizsgálatára irányuló ügyben eljáró ítélkező testület bíró tagja, hogy (a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] bírájával szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezésével kapcsolatos ügyet elbíráló) bíró megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, először is kérheti, hogy zárják ki az ítélkező testületből a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) valamennyi bírája közül sorshúzással kijelölt azon másik bíró(ka)t, aki(ket)t a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére olyan (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki, ami kizárja, hogy az e bíró(k) részvételével eljáró bíróság a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősüljön, másodsorban pedig kérheti, hogy az ilyen kérelmet ne olyan bíró bírálja el, akit szintén ilyen szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére[?]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-80" title="page-8">
      3) Ha a [második] kérdésben említett kérelme[ke]t (a nemzeti bíróság végzésével) nem bírálják el, a kérelme[ke]t benyújtó bíró megtagadhatja‑e az annak vizsgálatára irányuló ügyben való eljárást, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, vagy részt kell vennie a határozathozatalban, a felekre bízva annak eldöntését, hogy megtámadják‑e a határozatot amiatt, hogy az sérti valamely félnek azt a jogát, hogy az ügyét az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének második albekezdésében és [a Charta] 47. cikkének [első és második bekezdésében] foglalt követelményeknek megfelelő bíróság bírálja el?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-81" title="page-8">
      4) Befolyásolja‑e az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének második albekezdésével és [a Charta] 47. cikkének [első és második bekezdésével] összefüggésben a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelmény bíró általi tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló ügyben eljáró teljes ítélkező testület szabálytalan összetételét az a körülmény, hogy az öt bíróból álló ítélkező testület tagjai közül csak két bírót neveztek ki (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére, azaz, hogy ilyen esetben mégis lehetséges‑e az eljárás folytatása és a határozathozatal, mivel a kijelölt ítélkező testület tagjainak többsége tekintetében nem merül fel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére való kinevezés szabálytalanságának problémája?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑103/24. sz. ügy</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Sąd Rejonowy w P.‑n (P.‑i kerületi bíróság) eljáró X. Y. bíróval szemben a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) szakmai felelősségi tanácsa előtt indított fegyelmi eljárást követően K. B. és C. W. bírákat, valamint M. M. ülnököt jelölték ki az ezen eljárás lefolytatására hivatott ítélkező testület tagjaivá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti eljárás keretében az eljárás alá vont X. Y. bíró a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 5. §‑a alapján kérelmet nyújtott be annak vizsgálata iránt, hogy K. B. bíró, aki e fegyelmi testület tagja, megfelel‑e a függetlenség és pártatlanság követelményének, figyelembe véve különösen azt a tényt, hogy e bírót az új összetételű KRS javaslatára nevezték ki a Sąd Najwyższyre (legfelsőbb bíróság). X. Y. bíró e fegyelmi ügyben egyúttal K. B. bíró kizárását is kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelem elbírálása céljából a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) tagjai közül sorshúzással kijelölt öt bíróból álló különleges testületet állítottak fel. A testületben három – a korábbi KRS javaslatára kinevezett – bíró, valamint két, az új összetételű KRS javaslatára – a K. B. bíró kinevezési eljárásával megegyező eljárás keretében – kinevezett bíró, C. W. és B. Z. vesz részt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a jelen ítélet tárgyát képező másik két üggyel ellentétben e testület előadó bírája – aki maga is a korábbi KRS javaslatára került kinevezésre, és aki egyben a kérdést előterjesztő bíró is – úgy döntött, hogy nem terjeszt elő kizárás iránti kérelmet az új összetételű KRS javaslatára kinevezett bírák, a jelen ügyben C. W. és B. Z. bírák kizárása iránt, mivel az ahhoz hasonló kérelmeket korábban már érdemi vizsgálat nélkül elutasították, ami szerinte minden erre irányuló új kérelmet szükségtelenné tesz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) egyesbíróként eljárva úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-88" title="page-9">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének [a Charta] 47. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett második albekezdését, hogy:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-89" title="page-9">
      a) a nemzeti Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) a valamelyik fél által annak vizsgálatára irányuló kérelemmel kezdeményezett különös eljárásban, hogy a Sąd Najwyższynek (legfelsőbb bíróság) a rendes bírósági bírót érintő fegyelmi ügyben eljáró ítélkező testületbe kinevezett bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, hivatalból meg kell vizsgálnia, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) valamennyi bírája közül sorshúzással kijelölt ítélkező testület szintén »törvény által megelőzően létrehozott« bíróságnak minősül‑e[?]
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-90" title="page-9">
      b) amennyiben az annak vizsgálata iránti kérelem, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, azon az állításon alapul, hogy e bírót e tisztségre (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során nevezték ki, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) összes bírája közül sorshúzással kijelölt öt bíróból álló ítélkező testületének nem lehetnek tagjai olyan bírák, akiket ugyanilyen szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki, mivel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) ilyen ítélkező testülete nem tekinthető a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak[?]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-91" title="page-10">
      A[z első kérdés b) pontjában] foglalt kérdésre adott igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-92" title="page-10">
      2) Befolyásolja‑e az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének második albekezdésével és [a Charta] 47. cikkével összefüggésben a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelmény Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírója általi tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló ügyben eljáró ítélkező testület szabálytalan összetételét az a körülmény, hogy az öt bíróból álló ítélkező testület tagjai közül csak két bírót neveztek ki (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére, azaz, hogy ilyen esetben mégis lehetséges‑e az eljárás folytatása és a határozathozatal, mivel a kijelölt ítélkező testület többsége tekintetében nem merül fel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére való kinevezés szabálytalanság[ai]nak problémája?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-93" title="page-10">
      Abban az esetben, ha a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy amennyiben a nemzeti jog által előírt öt bíróból álló ítélkező testület tagja a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) két vagy akár csak egy szabálytalanul kinevezett bírája, e bíróság nem minősül az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének második albekezdése és [a Charta] 47. cikke értelmében vett bíróságnak annyiban, amennyiben a kinevezési eljárás szabálytalanságai alapvetőnek tekinthetők:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-94" title="page-10">
      3) A felek azon jogának biztosítása érdekében, hogy ügyüket az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének második albekezdése és [a Charta] 47. cikke értelmében vett bíróság észszerű időn belül tárgyalja, megengedhető‑e, hogy az annak vizsgálatára irányuló kérelmet, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) (rendes bírósági bírót érintő fegyelmi ügy tárgyalására kijelölt) bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírájának általános szabályok alapján történő kizárására irányuló kérelemként egyesbíróként azon előadó bíró bírálja el, akinek a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírájává történő kinevezésre irányuló eljárásával kapcsolatban nem merült fel szabálytalanság?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑112/24. sz. ügy</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Sąd Rejonowy w P.‑n (P.‑i kerületi bíróság) eljáró L. S. bíróval szemben a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) szakmai felelősségi tanácsa előtt indított fegyelmi eljárást követően K. B. bírót jelölték ki az ezen eljárás lefolytatására hivatott ítélkező testület tagjává.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti eljárás keretében az eljárás alá vont bíró a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 5. §‑a alapján kérelmet terjesztett elő annak vizsgálata iránt, hogy K. B. bíró, aki e fegyelmi testület tagja, megfelel‑e a függetlenség és pártatlanság követelményének, amennyiben e bírót az új összetételű KRS javaslatára nevezték ki a Sąd Najwyższyre (legfelsőbb bíróság).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 15. §‑ában előírt eljárásnak megfelelően e kérelem elbírálása céljából a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) tagjai közül sorshúzással kijelölt öt bíróból álló különleges testületet hoztak létre. Ebben a testületben négy – a korábbi KRS javaslatára kinevezett – bíró vesz részt, míg az ötödik bírót, X. Y.‑t az új összetételű KRS javaslatára nevezték ki a tisztségére, K. B. bíró kinevezésének körülményeivel megegyező körülmények között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett testület egyik tagja – akit a korábbi KRS javaslatára neveztek ki – a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 40. és azt követő cikkeivel összefüggésben értelmezett 5. §‑a alapján X. Y. bíró kizárása iránti kérelmet nyújtott be azzal az indokkal, hogy X. Y. bíró részvétele a szóban forgó testületben veszélyezteti annak pártatlanságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kizárás iránti kérelmet a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) egy – szintén az új összetételű KRS javaslatára kinevezett – bírája 2023. november 29‑én hozott végzésével elfogadhatatlannak nyilvánította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) egyesbíróként eljárva úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-102" title="page-11">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének [a Charta] 47. cikkének [első és második bekezdésével] összefüggésben értelmezett második albekezdését, hogy:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-103" title="page-11">
      a) a nemzeti Sąd Najwyższynek (legfelsőbb bíróság) a valamelyik fél által annak vizsgálatára irányuló kérelemmel kezdeményezett különös eljárásban, hogy a Sąd Najwyższynek (legfelsőbb bíróság) a rendes bírósági bírót érintő fegyelmi ügyben eljáró ítélkező testületbe kinevezett bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, hivatalból meg kell vizsgálnia, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) valamennyi bírája közül sorshúzással kijelölt ítélkező testület szintén »törvény által megelőzően létrehozott« bíróságnak minősül‑e[?]
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-104" title="page-11">
      b) amennyiben annak vizsgálata iránti kérelem, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, azon az állításon alapul, hogy e bírót e tisztségre (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során nevezték ki, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) összes bírája közül sorshúzással kijelölt öt bíróból álló ítélkező testületének nem lehetnek tagjai olyan bírák, akiket ugyanilyen szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki, mivel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) ilyen ítélkező testülete nem tekinthető a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak[?]
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-105" title="page-12">
      c) amennyiben az annak vizsgálatára irányuló ügyben, hogy a Sąd Najwyższynek (legfelsőbb bíróság) (a rendes bírósági bírót érintő fegyelmi ügyet elbíráló) ítélkező testületébe kinevezett bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, az egyik fél bizonyította, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) e bírájának az e tisztségre való kinevezésre irányuló (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárásban való részvétele miatt a kijelölt ítélkező testület nem felel meg a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményének, az annak a vizsgálatára irányuló kérelemnek a vizsgálatához, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, már nem szükséges a nemzeti jog alapján e bírónak a bíróvá történő kinevezését követő magatartását és a fegyelmi ügy jellegét vizsgálni, következésképpen pedig az, hogy a kérelemben nem hivatkoztak az említett bírónak a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírájává történő kinevezését követő magatartásával kapcsolatos körülményekre, nem indokolja a kérelemnek a nemzeti jogszabály [a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikkének 10. §‑a] alapján történő elutasítását[?]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-106" title="page-12">
      A[z első kérdés b) pontjában] foglalt kérdésre adott igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-107" title="page-12">
      2) Úgy kell‑e értelmezni az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének [a Charta] 47. cikkének [első és második bekezdésével] összefüggésben értelmezett második albekezdését, hogy:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-108" title="page-12">
      az annak vizsgálatára irányuló ügyben eljáró ítélkező testület bíró tagja, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) (rendes bírósági bírót érintő fegyelmi ügyet elbíráló) ítélkező testületébe kinevezett bíró megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, először is kérheti, hogy zárják ki az ítélkező testületből a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) valamennyi bírája közül sorshúzással kijelölt azon másik bíró(ka)t, aki(ke)t a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére olyan (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki, ami kizárja, hogy az e bíró(k) részvételével eljáró bíróság a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősüljön, másodsorban pedig kérheti, hogy az ilyen kérelmet ne olyan bíró bírálja el, akit szintén ilyen szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére[?]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-109" title="page-13">
      3) Ha a második kérdésben említett kérelme[ke]t (a nemzeti bíróság végzésével) nem bírálják el, a kérelme[ke]t benyújtó bíró megtagadhatja‑e az annak vizsgálatára irányuló ügyben való eljárást, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel‑e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, vagy részt kell vennie a határozathozatalban, a felekre bízva annak eldöntését, hogy megtámadják‑e a határozatot amiatt, hogy az sérti valamely félnek azt a jogát, hogy az ügyét az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének második albekezdésében és [a Charta] 47. cikkében foglalt követelményeknek megfelelő bíróság bírálja el?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-110" title="page-13">
      4) Befolyásolja‑e az [EUSZ] 19. [cikk] (1) bekezdésének második albekezdésével és a [Charta] 47. cikké[nek első bekezdésé]vel összefüggésben a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelmény Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírója általi tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló ügyben eljáró ítélkező testületnek a szabálytalan összetételét az a körülmény, hogy az öt bíróból álló ítélkező testület tagjai közül csak egy bírót neveztek ki (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére, azaz, hogy ilyen esetben mégis lehetséges‑e az eljárás folytatása és a határozathozatal, mivel a kijelölt ítélkező testület többsége tekintetében nem merül fel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére való kinevezés szabálytalanságának problémája?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elnöke a 2024. március 26‑i határozatával az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C‑96/24., C‑103/24. és C‑112/24. sz. ügyeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság hatásköréről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróság feladata, hogy saját hatáskörének vagy a hozzá benyújtott kérelem elfogadhatóságának megállapítása céljából maga vizsgálja meg azokat a körülményeket, amelyek között a nemzeti bíróság megkereste (2022. március 22‑i Prokurator Generalny [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa – Kinevezés] ítélet, C‑508/19, EU:C:2022:201, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikk szerinti előzetes döntéshozatal keretében a Bíróság kizárólag a számára biztosított hatáskörök korlátain belül értelmezheti az uniós jogot (2019. november 19‑i A. K. és társai [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége] ítélet, C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18, EU:C:2019:982, 77. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen esetben az egyesítésre került mindhárom ügyben az előterjesztett kérdések szövege bizonyos eltéréseket mutat azon uniós jogi rendelkezéseket illetően, amelyek értelmezését kérték. Egyes kérdések ugyanis az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének és a Charta 47. cikkének értelmezésére vonatkoznak, míg mások az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett második albekezdésére vonatkoznak. Ezért pontosítani kell a Charta utóbbi rendelkezésének hatályát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a tagállamok eljárását illetően a Charta alkalmazási körét a Charta 51. cikkének (1) bekezdése határozza meg, amelynek értelmében a Charta rendelkezéseinek a tagállamok csak annyiban címzettjei, amennyiben az Unió jogát hajtják végre, és ez a rendelkezés megerősíti a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatát, amely szerint az uniós jogrendben biztosított alapvető jogokat az uniós jog által szabályozott valamennyi helyzetre alkalmazni kell, az ilyen helyzeteken kívül azonban nem (2019. november 19‑i A. K. és társai [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége] ítélet, C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18, EU:C:2019:982, 78. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, a Charta 47. cikkét illetően, a kérdést előterjesztő bíróság nem szolgált olyan információval, amely szerint az alapeljárások nemzeti szinten végrehajtott uniós jogszabály értelmezésére vagy alkalmazására vonatkoznának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a Charta 51. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Charta 47. cikke önmagában nem alkalmazható erre az ügyre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ugyanakkor az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése megköveteli, hogy a tagállamok megteremtsék azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek – különösen a Charta 47. cikke értelmében –, ez utóbbi rendelkezést figyelembe kell venni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének értelmezése során (2025. július 3‑i Lita és Jeszek ítélet, C‑646/23 és C‑661/23, EU:C:2025:519, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2025. szeptember 4‑i AW „T” ítélet, C‑225/22, EU:C:2025:649, 34. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a jogalanyok hatékony bírói jogvédelemhez való jogának tiszteletben tartásához szükségesek. A tagállamok kötelesek tehát olyan jogorvoslati és eljárási rendszert kialakítani, amely lehetővé teszi a hatékony bírósági felülvizsgálatot ezeken a területeken (2020. március 26‑i Miasto Łowicz és Prokurator Generalny ítélet, C‑558/18 és C‑563/18, EU:C:2020:234, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének tárgyi hatályát illeti, e rendelkezés „az uniós jog által szabályozott területekre” vonatkozik, függetlenül attól a helyzettől, amelyben ezt a jogot a tagállamok végrehajtják (2024. július 11‑i Hann‑Invest és társai ítélet, C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2024:594, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó többek között bármely olyan nemzeti szerv tekintetében, amely bíróságként határozhat az uniós jog értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó, és így az e jog által szabályozott területeket érintő kérdésekről (2020. március 26‑i Miasto Łowicz és Prokurator Generalny ítélet, C‑558/18 és C‑563/18, EU:C:2020:234, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig ez a helyzet a kérdést előterjesztő bíróság esetében, amely az uniós jog alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó kérdésekről valóban határozhat, és az e jog értelmében vett „bíróságként” az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében vett „uniós jog által szabályozott területeken” alkalmazandó lengyel jogorvoslati rendszerbe tartozik, így e bíróságnak teljesítenie kell a hatékony bírói jogvédelem követelményeit (lásd analógia útján: 2024. július 11‑i Hann‑Invest és társai ítélet, C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2024:594, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a jelen ügyben a Bíróság hatáskörrel rendelkezik az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a Charta 47. cikkével összefüggésben történő értelmezésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑96/24. és a C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett első kérdések c) pontjáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előterjesztő bíróság C‑96/24. és C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett első kérdéseinek c) pontjában foglalt kérdései lényegében arra irányulnak, hogy úgy kell‑e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett második albekezdését, hogy a bírói kinevezéssel kapcsolatos körülmények önmagukban is eredményezhetik az e rendelkezések értelmében vett, a törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bírósághoz forduláshoz való jogának megsértését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik – bár a tagállamok igazságszolgáltatásának megszervezése, különösen a nemzeti bíróságok létesítése, összetétele, hatásköre és működése e tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskör gyakorlása során azok kötelesek betartani az uniós jogból, és különösen az EUSZ 19. cikkből eredő kötelezettségeket (lásd ebben az értelemben: 2024. július 11‑i Hann‑Invest és társai ítélet, C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2024:594, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 28. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a hatékony bírói jogvédelemnek az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében hivatkozott elve az uniós jog általános elve, amelyet többek között az EJEE 6. cikkének (1) bekezdése rögzít, amelynek megfelel a Charta 47. cikkének második bekezdése. Amint arra a jelen ítélet 37. pontja emlékeztetett, ez utóbbi rendelkezést megfelelően figyelembe kell venni e 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének értelmezése során (lásd ebben az értelemben: 2024. július 11‑i Hann‑Invest és társai ítélet, C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2024:594, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 42. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bírósághoz fordulás garanciái, különösen az ilyen bíróság alapvető jellemzőivel és összetételével kapcsolatos garanciák a tisztességes eljáráshoz való jog sarokkövét képezik. Annak vizsgálata, hogy valamely fórum az összetételénél fogva ilyen bíróságnak minősül‑e – ha e tekintetben komoly kétség merül fel –, szükséges ahhoz a bizalomhoz, amelyet egy demokratikus társadalomban a bíróságoknak a jogalanyokban kell kelteniük (2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az uniós jog által megkövetelt függetlenségi és pártatlansági garanciák olyan szabályok meglétét igénylik – különösen ami az érintett fórum összetételét, a kinevezést, a megbízatás időtartamát, valamint a tagjaikat érintő elfogultsági, kizárási és felmentési okokat illeti –, amelyek a jogalanyok számára biztosítják minden, az említett fórum külső tényezők általi befolyásolhatatlanságára, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában fennálló semlegességére vonatkozó jogos kétség kizárását (2021. október 6‑i W. Ż. [A legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa – Kinevezés] ítélet, C‑487/19, EU:C:2021:798, 109. pont, valamint a 2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 70. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára hivatkozva megállapította, hogy bár a „törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz” fordulás joga önálló jognak minősül, ez utóbbi igen szoros kapcsolatban áll a „függetlenség” és a „pártatlanság” garanciáival. Különösen a hatalmi ágak szétválasztása elvének megfelelően, amely a jogállam működését jellemzi, a bíróságok függetlenségét a jogalkotó és a végrehajtó hatalom tekintetében is biztosítani kell (2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 72. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az uniós jog értelmében vett, „törvény által megelőzően létrehozott bíróságra” vonatkozó követelmény célja annak elkerülése, hogy az igazságszolgáltatási rendszer szervezését a végrehajtó hatalom mérlegelési jogkörére bízzák, továbbá annak biztosítása, hogy ezt a területet a törvényhozó hatalom által a hatáskörének gyakorlására vonatkozó szabályoknak megfelelően elfogadott törvény szabályozza. Ez a kifejezés többek között a jogállamiság tiszteletben tartásának értékét tükrözi, és nem csupán a bíróság fennállásának jogi alapjára vonatkozik, hanem az egyes ügyekben az eljáró tanács összetételére, valamint a belső jog bármely más rendelkezésére, amelynek megsértése szabálytalanná teszi egy vagy több bíró részvételét az ügy vizsgálatában, ami magában foglalja különösen az érintett bíróság tagjainak függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó rendelkezéseket (lásd ebben az értelemben: 2020. március 26‑i Simpson kontra Tanács és HG kontra Bizottság [felülvizsgálat] ítélet, C‑542/18 RX‑II és C‑543/18 RX‑II, EU:C:2020:232, 73. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2021. október 6‑i W. Ż. [A legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa – Kinevezés] ítélet, C‑487/19, EU:C:2021:798, 129. pont; 2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 73. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Éppen ezért szükséges, hogy a bírák kinevezéséről szóló határozatok elfogadására vonatkozó érdemi feltételek és eljárási szabályok olyanok legyenek, hogy az érdekeltek kinevezését követően az egyénekben ne merüljön fel jogos kétség az érintett bírák külső tényezők általi befolyásolhatatlanságát, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában való semlegességét illetően. E célból különösen az szükséges, hogy e feltételeket és szabályokat úgy alakítsák ki, hogy azok megfeleljenek a jelen ítélet előző pontjában felidézett követelményeknek (2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami közelebbről a bírák kinevezésére irányuló eljárását illeti, a Bíróság azt is kimondta, hogy tekintettel azokra az alapvető következményekre, amelyekkel ez az eljárás a jog uralma által szabályozott demokratikus államban az igazságszolgáltatás megfelelő működésére és legitimitására nézve jár, az ilyen eljárás szükségképpen a Charta 47. cikkének második bekezdése értelmében vett „törvény által megelőzően létrehozott bíróság” fogalmának szerves részét képezi, rámutatva, hogy valamely bíróság e rendelkezés értelmében vett függetlensége többek között a tagjai kinevezésének módja révén mérhető (lásd ebben az értelemben: 2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 75. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett nem minden olyan szabálytalanság, amely valamely bíró kinevezésére irányuló eljárás során felmerülhet, alkalmas arra, hogy kétséget ébresszen e bíró függetlenségét és pártatlanságát, ennélfogva pedig az érintett bíró részvételével működő ítélkező testületnek az uniós jog értelmében vett, „törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak” minősülését illetően (2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 76. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a bíráknak az érintett igazságszolgáltatási rendszeren belüli kinevezése során elkövetett szabálytalanság a „törvény által megelőzően létrehozott bíróság” követelményének megsértését vonja maga után, különösen akkor, ha e szabálytalanság olyan jellegű és súlyú, hogy valós kockázatot jelent arra, hogy más hatalmi ágak, különösen a végrehajtó hatalom indokolatlan diszkrecionális jogkört gyakorolhatnak, veszélyeztetve a kinevezési eljárás eredményének feddhetetlenségét, ezáltal pedig a jogalanyok részéről jogos kétséget ébreszthet az érintett bíró vagy bírák függetlenségét és pártatlanságát illetően, ilyen az az eset, amikor a bírósági rendszer kialakításának és működésének szerves részét képező alapvető szabályok alkalmazásáról van szó (lásd ebben az értelemben: 2020. március 26‑i Simpson kontra Tanács és HG kontra Bizottság [felülvizsgálat] ítélet, C‑542/18 RX‑II és C‑543/18 RX‑II, EU:C:2020:232, 75. pont; 2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 77. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „törvény által megelőzően létrehozott bíróság” követelményének megsértésére és az ilyen jogsértés következményeire vonatkozó megállapítás számos olyan tényező átfogó értékelésétől függ, amelyek együttesen véve jogos kétségeket ébresztenek a jogalanyokban a bírák függetlenségét és pártatlanságát illetően (2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 78. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ítélet 46–48. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatot alkalmazva a Bíróság a 2023. december 21‑i Krajowa Rada Sądownictwa (A bírói tisztség további betöltése) ítélet (C‑718/21, EU:C:2023:1015) 77. pontjában a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) Izba Kontroli Nadzwyczajnej i Spraw Publicznych (rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanács, Lengyelország) tanácsa EUMSZ 267. cikk értelmében vett „bírósági” minőségének értékelése keretében megállapította, hogy az e tanácsba kinevezett több bíró e fórumon belüli kinevezését jellemző mind rendszerszintű, mind pedig eseti körülmények együttes vizsgálata azzal a következménnyel jár, hogy e fórum nem minősül az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének a Charta 47. cikkének második bekezdésével összefüggésben értelmezett második albekezdése értelmében vett, „törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak” (lásd ebben az értelemben: 2025. szeptember 4‑i AW „T” ítélet (C‑225/22, EU:C:2025:649, 49. és 50. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen, a 2024. november 7‑i Prezes Urzędu Ochrony Konkurencji i Konsumentów ítélet (C‑326/23, EU:C:2024:940) 35. és 37. pontjában a Bíróság megállapította, hogy a kérdést előterjesztő szervet alkotó, és a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) polgári tanácsába kinevezett egyesbíró kinevezéséhez vezető eljárást érintő hiányosságok azonosak a rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanács bíráinak kinevezésére irányuló eljárást érintő hiányosságokkal, és önmagukban elegendőek ahhoz, hogy a jogalanyokban jogos és komoly kétségeket keltsenek e bíró függetlenségét és pártatlanságát illetően, így ez utóbbi nem minősül az EUMSZ 267. cikk értelmében vett „bíróságnak”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a bírák kinevezési eljárásának bizonyos hiányosságai önmagukban is arra utalhatnak, hogy a szóban forgó bírák nem felelnek meg a függetlenség és pártatlanság követelményének. Ilyen esetekben az e követelmények betartása tekintetében kifogást emelő – az eljárásban részt vevő – fél nem kötelezhető arra, hogy azok állítólagos figyelmen kívül hagyásának alátámasztására további bizonyítékokat mutasson be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az ítélkező testületben részt vevő bíró függetlenségi és pártatlansági tesztje iránti kérelmet illeti, amely annak meghatározására irányul, hogy e testület megfelel‑e az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett második albekezdése értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményeinek, az ilyen kérelmet benyújtó félnek arra kell szorítkoznia, hogy kizárólag az e bíró kinevezésével kapcsolatos körülményeken alapuló olyan érvekre hivatkozzon, amelyek bizonyítják, hogy ebben az esetben olyan jellegű és súlyú szabálytalanságot követtek el, amely alapján a jogalanyokban kétségek merülnek fel e bírónak a végrehajtó vagy jogalkotó hatalommal szembeni függetlenségét és pártatlanságát illetően, anélkül, hogy más tényezőkre kellene hivatkoznia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) azon ítélkező testületének, amely a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikke alapján az e bíróság bírája függetlenségének és pártatlanságának kérdését vizsgálni hivatott, magának is meg kell felelnie az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének és a Charta 47. cikkének együttesen értelmezett rendelkezései értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményeinek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel a C‑96/24. és a C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett első kérdések c) pontjában szereplő kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy a bírói kinevezés körülményei önmagukban is eredményezhetik az e rendelkezések értelmében vett, a törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bírósághoz fordulás jogának megsértését, ha e körülmények olyan jellegű és súlyú szabálytalanságot eredményeznek, amely e bíró függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban a jogalanyokban jogos kétségeket ébreszt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑96/24., C‑103/24. és C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett első kérdések b) pontjáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E három ügyben előterjesztett első kérdéseinek b) pontjával az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha a bíróságon belül tisztséget betöltő bíróra vonatkozó függetlenségi és pártatlansági követelmények, és ezáltal az e rendelkezések értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz fordulás joga tiszteletben tartásának vizsgálatát egy vagy több olyan bírát is magában foglaló ítélkező testületre bízzák, akik kinevezésük feltételei miatt az e vizsgálattal érintett bíróéval azonos helyzetben vannak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, amint arra a jelen ítélet 45. pontja emlékeztet, a hatékony bírói jogvédelem elve, amelyre az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése utal, a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból eredő uniós jogi alapelv, amelyet többek között az EJEE 6. cikkének (1) bekezdése rögzít, amelynek megfelel a Charta 47. cikkének második bekezdése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül amennyiben a Charta olyan jogokat állapít meg, amelyek megfelelnek az EJEE‑ben biztosított jogoknak, a Charta 52. cikke (3) bekezdésének célja a Chartában foglalt, illetve az azokkal megegyező, az EJEE‑ben biztosított jogok közötti szükséges összhang biztosítása, anélkül hogy mindez sértené az uniós jog autonómiáját. Az Alapjogi Chartához fűzött magyarázatok (HL 2007. C 303., 17. o.) szerint a Charta 47. cikkének második bekezdése megfelel az EJEE 6. cikke (1) bekezdésének. Így a Bíróságnak ügyelnie kell arra, hogy a jelen ügyben elfogadott értelmezése olyan védelmi szintet biztosítson, amely nem sérti az EJEE 6. cikkének (1) bekezdésében rögzített és az Emberi Jogok Európai Bírósága által értelmezett védelmi szintet (lásd ebben az értelemben: 2024. július 11‑i Hann‑Invest és társai ítélet, C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2024:594, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek pontosítását követően emlékeztetni kell arra, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében minden tagállamnak biztosítania kell, hogy azon fórumok, amelyek az uniós jog szerinti fogalommeghatározás értelmében vett „bíróságként” az e jog alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó kérdésekben döntést hozhatnak, és amelyek így az uniós jog által szabályozott területeken a tagállam jogorvoslati rendszerébe tartoznak, teljesítik a hatékony bírói jogvédelem követelményeit, és köztük a függetlenség követelményét (2024. július 11‑i Hann‑Invest és társai ítélet, C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2024:594, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a bíróságok függetlenségére vonatkozó ezen követelmény – amely a bírói hivatás velejárója – a hatékony bírói jogvédelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog lényegéből következik, és e jogok a jogalanyokat az uniós jog alapján megillető valamennyi jog védelmére, valamint a tagállamoknak az EUSZ 2. cikkben felsorolt közös értékeinek – köztük a jogállamiság értékének – a megőrzésére vonatkozó garanciákként döntő jelentőségűek (2024. július 11‑i Hann‑Invest és társai ítélet, C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2024:594, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a függetlenség említett követelménye két szempontot foglal magában. Az első – külső – szempont azt követeli meg, hogy az érintett fórum teljesen autonóm módon gyakorolja feladatkörét anélkül, hogy bármilyen hierarchikus kapcsolatban lenne, vagy bárkinek alá lenne rendelve, és anélkül hogy bárhonnan utasításokat kapna, így védett az olyan külső beavatkozással vagy nyomással szemben, amely veszélyeztetheti tagjai határozathozatalának függetlenségét, és határozataikat befolyásolhatja (2019. november 19‑i A. K. és társai [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége] ítélet, C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18, EU:C:2019:982, 121. pont; 2024. július 11‑i Hann‑Invest és társai ítélet, C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2024:594, 50. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második – belső – szempont a „pártatlanság” fogalmával áll összefüggésben, és arra vonatkozik, hogy egyenlő távolságot kell tartani a jogvitában részt vevő felektől, illetve e feleknek a jogvita tárgyához fűződő mindenkori érdekeitől. E szempont megköveteli az objektivitást, valamint azt, hogy a jogvita megoldása során a jogszabály szigorú alkalmazásán kívül semmilyen más érdek ne érvényesüljön (2019. november 19‑i A. K. és társai [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége] ítélet, C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18, EU:C:2019:982, 122. pont; 2024. július 11‑i Hann‑Invest és társai ítélet, C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2024:594, 51. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezek a függetlenségi és pártatlansági garanciák – különösen a fórum összetételét illetően – olyan szabályok meglétét igénylik, amelyek a jogalanyok számára biztosítják minden, az említett fórum külső tényezők általi befolyásolhatóságára, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában való semlegességére vonatkozó jogos kétség kizárását (lásd ebben az értelemben: 2019. november 19‑i A. K. és társai [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége] ítélet, C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18, EU:C:2019:982, 123. pont; 2024. július 11‑i Hann‑Invest és társai ítélet, C‑554/21, C‑622/21 és C‑727/21, EU:C:2024:594, 52. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami közelebbről a pártatlanság elvét illeti, az megköveteli, hogy a bírák ne legyenek érdekeltek, elfogultak vagy részrehajlóak az általuk tárgyalt jogvitákban, valamint hogy minden felet egyenlően és tisztességesen kezeljenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a pártatlanság általában az előítélet vagy elfogultság hiányát jelenti, amely különböző módokon ellenőrizhető. E Bíróság szerint a pártatlanság meglétét olyan szubjektív megközelítés alapján kell értékelni, amely egy adott bíró személyes meggyőződésének és magatartásának figyelembevételéből áll annak ellenőrzése érdekében, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben bármilyen előítéletet vagy elfogultságot tanúsított‑e, valamint olyan objektív megközelítés alapján, amely annak értékeléséből áll, hogy maga a bíróság és – egyéb vonatkozások mellett – annak összetétele elegendő garanciát nyújt‑e a pártatlanságával kapcsolatos minden jogos kétség kizárására (lásd ebben az értelemben: EJEB, 2009. október 15., Micallef kontra Málta, CE:ECHR:2009:1015JUD001705606, 93. §).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A pártatlanság objektív értékelése keretében ez azon kérdés felvetését jelenti, hogy a bírák személyes magatartásától függetlenül bizonyos ellenőrizhető tények alapján megkérdőjelezhető‑e a pártatlanságuk. E kérdéskörben még a látszat is jelentőséggel bírhat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint annak megállapítása érdekében, hogy léteznek‑e indokok annak kétségbe vonására, hogy a pártatlanságra és az objektív függetlenségre vonatkozó ezen követelmények valamely adott ügyben nem teljesülnek, a fél nézőpontját figyelembe veszik, de az nem játszik döntő szerepet. A meghatározó tényező az, hogy a szóban forgó félelmek tekinthetők‑e objektíve igazoltnak (lásd ebben az értelemben: EJEB, 2009. október 15., Micallef kontra Málta, CE:ECHR:2009:1015JUD001705606, 96. és 98. §; 2024. december 19‑i Vivacom Bulgaria ítélet, C‑369/23, EU:C:2024:1043, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az Emberi Jogok Európai Bírósága lényegében azt is kimondta, hogy a bíráknak az ugyanazon ítélkező testület tagjaként eljáró kollégájuk kizárására vonatkozó határozat meghozatalában való részvétele megalapozhatja az EJEE 6. cikke (1) bekezdésének megsértésére alapított kifogást, ha ők maguk is ilyen kizárás iránti kérelem alanyai (lásd ebben az értelemben: EJEB, 1994. szeptember 22., Debled kontra Belgium, CE:ECHR:1994:0922JUD002681891, 37. §).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egy olyan ítélkező testület tagjai tehát, amelynek arról a kérdésről kell döntenie, hogy valamely bírónak egy adott testületben való részvétele sértheti‑e a törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz fordulás követelményét, maguk nem lehetnek e bíróval azonos helyzetben. A saját bírói kinevezésük körülményeinek a fenti bíró kinevezésével kapcsolatos körülményekkel való azonossága ugyanis a jogalanyokban jogos kétségeket kelthet e testületnek az ütköző érdekek vonatkozásában fennálló semlegességét illetően. Ebből következik, hogy e testület tagjai nem vizsgálhatják az említett bíró függetlenségének és pártatlanságának kérdését, amennyiben azonos helyzetben vannak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a Sąd Najwyższyra (legfelsőbb bíróság) kinevezett bíró függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezések a legfelsőbb bíróságról szóló törvény módosítását követően, 2022‑ben léptek hatályba annak érdekében, hogy biztosítsák a jogalanyoknak a Charta 47. cikkének második bekezdésével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bírósághoz fordulás jogát. Ez az eljárás lehetővé teszi a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) előtti eljárásban részt vevő felek számára, hogy e bíróságnak az őket érintő ügy elbírálására hivatott bírájával szemben függetlenségi és pártatlansági teszt iránti kérelmet nyújtsanak be, amely annak meghatározására irányul, hogy az őket érintő ügyben határozathozatalra kijelölt bíró megfelel‑e a függetlenség és pártatlanság követelményének, amely kérelem vizsgálatát a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírái közül sorshúzás útján kiválasztott öt bíróból álló külön ítélkező testületre bízzák, az említett kérelemmel érintett bíró kizárásával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint arra a Bíróság a jelen ítélet 59. pontjában már rámutatott, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) azon ítélkező testületének, amely a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikke alapján az e bíróság bírája függetlenségének és pártatlanságának kérdését vizsgálni hivatott, magának is meg kell felelnie a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményeinek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság konkrétan arra keresi a választ, hogy a Sąd Najwyższyre (legfelsőbb bíróság) az új összetételű KRS javaslatára kinevezett bíró tagja lehet‑e a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 29. cikke alapján benyújtott függetlenségi és pártatlansági teszt iránti kérelem elbírálására hivatott, öt bíróból álló ítélkező testületnek, ha saját kinevezésének feltételei megegyeznek azon bíró kinevezésének feltételeivel, aki e kérelem alanya.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokból kitűnik, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) azon tanácsaiban, amelyeket a három alapeljárásban benyújtott függetlenségi és pártatlansági teszt iránti kérelmek vizsgálatával bíztak meg, legalább egy bírót többek között az új összetételű KRS javaslatára neveztek ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így, amint az a jelen ítélet 73. pontjában megállapításra került, ha a Sąd Najwyższyn (legfelsőbb bíróság) belül tisztséget betöltő bíró kinevezésével kapcsolatos körülmények megegyeznek azon bíró kinevezésének körülményeivel, akivel szemben függetlenségi és pártatlansági teszt iránti kérelmet nyújtottak be, és pontosan ezek alapozzák meg ez utóbbi kérelmet, nem fogadható el, hogy az előbbi bíró eljárhasson e bíróságnak a fenti kérelem elbírálásával megbízott testületében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel a C‑96/24., C‑103/24. és a C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett első kérdések b) pontjában szereplő kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha a bíróságon belül tisztséget betöltő bíróra vonatkozó függetlenségi és pártatlansági követelmények, és ezáltal az e rendelkezések értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz fordulás joga tiszteletben tartásának vizsgálatát egy vagy több olyan bírót is magában foglaló ítélkező testületre bízzák, akik kinevezésük feltételei miatt a vizsgálattal érintett bíróéval azonos helyzetben vannak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑96/24., C‑103/24. és C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett első kérdések a) pontjáról és második kérdésekről, a C‑103/24. sz. ügyben előterjesztett harmadik kérdésről, valamint a C‑96/24. és a C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett negyedik kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérdésekkel az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett második albekezdése arra kötelezi‑e a Sąd Najwyższyt (legfelsőbb bíróság), hogy hivatalból vizsgálja meg, hogy a bíróság valamely bírájára vonatkozó függetlenségi és pártatlansági teszt iránti kérelem elbírálására hivatott ítélkező testület megfelel‑e a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményének. E bíróság egyúttal arra is választ keres, hogy egyrészt e tanács azon tagjának, akinek kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy e testület valamely másik tagja megfelel‑e a függetlenség és pártatlanság e követelményének, ez utóbbi kizárását kell‑e kérnie, másrészt pedig e kérelem értékelését elvégezheti‑e olyan testület, amelynek tagjai közül csak a kisebbséget nevezték ki szabálytalan eljárást követően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell állapítani, hogy az említett kérdésekkel az előterjesztő bíróság lényegében azon intézkedéseket kívánja meghatározni, amelyek alkalmasak annak biztosítására, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) valamely bírájára vonatkozó függetlenségi és pártatlansági teszt iránti kérelmeket e bíróság olyan testülete bírálja el, amely megfelel az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és a Charta 47. cikke értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a C‑96/24., C‑103/24. és C‑112/24. sz. ügyekben szereplő első kérdések a) pontját és második kérdéseket, a C‑103/24. sz. ügyben szereplő harmadik kérdést, valamint a C‑96/24. és C‑112/24. sz. ügyekben szereplő negyedik kérdéseket úgy kell átfogalmazni, hogy azokkal az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy abban az esetben, ha egy olyan bíróság ítélkező testülete, amelynek az e bíróság valamely tagjának függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló kérelmet kell elbírálnia, maga sérti meg a törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz fordulás jogát azáltal, hogy testületében olyan bíró vesz részt, aki nem felel meg e követelményeknek, a szóban forgó bíróság köteles biztosítani, hogy ilyen bíró ne vegyen részt e kérelem vizsgálatában, és adott esetben mellőznie kell az e testület összetételét meghatározó nemzeti szabályok alkalmazását annak érdekében, hogy az említett kérelmet az uniós jog e rendelkezéseinek megfelelő fórum vizsgálhassa meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bírósághoz való alapvető jog magában foglalja, hogy az uniós jogot alkalmazó valamennyi nemzeti bíróság köteles megvizsgálni, hogy összetételénél fogva ilyen bíróságnak minősül‑e, amennyiben e kérdést illetően komoly kétség merül fel, mivel e vizsgálat szükséges ahhoz a bizalomhoz, amelyet a bíróságoknak egy demokratikus társadalomban a jogalanyokban kelteniük kell, vagy pedig azt, hogy az ilyen nemzeti bíróságnak bizonyos körülmények között lehetőséggel kell rendelkeznie annak vizsgálatára, hogy a bíró kinevezési eljárásának szabálytalansága eredményezhette‑e ezen alapvető jog megsértését (lásd ebben az értelemben: 2020. március 26‑i Simpson kontra Tanács és HG kontra Bizottság [felülvizsgálat] ítélet, C‑542/18 RX‑II és C‑543/18 RX‑II, EU:C:2020:232, 57. pont; 2023. június 5‑i Bizottság kontra Lengyelország [A bírák függetlensége és magánélete] ítélet, C‑204/21, EU:C:2023:442, 276. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arra is emlékeztetni kell, hogy a Bíróság már kimondta, hogy egyetlen olyan bíró jelenléte az ítélkező testületben, aki nem független, pártatlan, vagy nem minősül a törvény által megelőzően létrehozott bíróságnak, már önmagában elegendő ahhoz, hogy megfossza e testületet attól, hogy a Charta 47. cikke második bekezdésének fényében értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősüljön (lásd ebben az értelemben: 2020. március 26‑i Simpson kontra Tanács és HG kontra Bizottság [felülvizsgálat] ítélet, C‑542/18 RX‑II és C‑543/18 RX‑II, EU:C:2020:232, 69–75. pont; 2025. szeptember 4‑i AW „T” ítélet, C‑225/22, EU:C:2025:649, 57. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek pontosítását követően hangsúlyozni kell, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog elsőbbségének elve kimondja, hogy e jog elsőbbséget élvez a tagállamok jogával szemben. Ez az elv tehát arra kötelezi a tagállamok valamennyi szervét, hogy biztosítsák a különböző uniós jogi normák teljes érvényesülését, mivel a tagállamok joga nem befolyásolhatja e különböző normáknak az említett államok területére nézve elismert hatását (2023. július 13‑i YP és társai [Bíró mentelmi jogának felfüggesztése és tisztségéből való felfüggesztése] ítélet, C‑615/20 és C‑671/20, EU:C:2023:562, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett elv így többek között arra kötelez minden olyan nemzeti bíróságot, amelynek feladata, hogy a hatásköre keretei között uniós jogi rendelkezéseket alkalmazzon, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitában biztosítsa e jog követelményeinek teljes érvényesülését, saját hatáskörénél fogva mellőzve minden olyan nemzeti szabályozás vagy gyakorlat alkalmazását, amely ellentétes az uniós jog valamely közvetlen hatályú rendelkezésével, anélkül, hogy kérnie kellene, vagy meg kellene várnia e nemzeti szabályozás vagy gyakorlat jogalkotói vagy bármilyen egyéb alkotmányos úton történő megsemmisítését. E kötelezettség tiszteletben tartása különösen a tagállamok Szerződések előtti egyenlősége tiszteletben tartásának biztosításához szükséges, és az az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvének kifejeződése (2023. július 13‑i YP és társai [Bíró mentelmi jogának felfüggesztése és tisztségéből való felfüggesztése] ítélet, C‑615/20 és C‑671/20, EU:C:2023:562, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bíróság már kimondta, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett második albekezdése, amely egyértelmű és pontos eredménykötelezettséget ír elő a tagállamok számára, és amely nem függ semmilyen feltételtől, különösen az uniós jog értelmezésére és alkalmazására köteles bíróságok függetlensége és pártatlansága, valamint azon követelmény tekintetében, hogy azok törvény által előzetesen létrehozott bíróságok legyenek, közvetlen hatállyal bír, ami azt jelenti, hogy a Bíróság által értelmezett uniós jog e rendelkezéseivel ellentétes nemzeti rendelkezéseket, nemzeti ítélkezési vagy egyéb gyakorlatot nem lehet alkalmazni (2023. július 13‑i YP és társai [Bíró mentelmi jogának felfüggesztése és tisztségéből való felfüggesztése] ítélet, C‑615/20 és C‑671/20, EU:C:2023:562, 63. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlatból az is kitűnik, hogy még a Bíróság által megállapított kötelezettségszegést megszüntető nemzeti jogszabályi intézkedések hiányában is kötelesek a nemzeti bíróságok megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy elősegítsék az uniós jog teljes érvényesülését, összhangban az e kötelezettségszegést megállapító ítéletben foglalt iránymutatásokkal. Ezen túlmenően az említett bíróságok az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése szerinti lojális együttműködés elve értelmében kötelesek az uniós jog megsértéséből eredő jogellenes következményeket megszüntetni (lásd ebben az értelemben: 2022. március 10‑i Grossmania ítélet, C‑177/20, EU:C:2022:175, 38. és 63. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2023. július 13‑i YP és társai [Bíró mentelmi jogának felfüggesztése és tisztségéből való felfüggesztése] ítélet, C‑615/20 és C‑671/20, EU:C:2023:562, 64. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ítélet 85–88. pontjában felidézett kötelezettségek teljesítése céljából a nemzeti bíróság köteles a vonatkozó nemzeti jogszabályokat a lehető legteljesebb mértékben az uniós jogból eredő követelményeknek megfelelően értelmezni. Mindazonáltal, ha az ilyen értelmezés nem teszi lehetővé a jogalanyok törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bírósághoz forduláshoz való joga megsértésének elkerülését, e bíróság az uniós jog elsőbbségének biztosítása érdekében köteles mellőzni a szóban forgó nemzeti rendelkezések alkalmazását, különösen akkor, ha azok ahhoz vezetnének, hogy valamely ügyet olyan bírák vizsgálnak meg, akik esetleg nem rendelkeznek, vagy akikről úgy tűnhet, hogy nem rendelkeznek a szükséges pártatlansággal (lásd ebben az értelemben: 2021. október 6‑i W. Ż. [A legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa – Kinevezés] ítélet, C‑487/19, EU:C:2021:798, 159. és 161. pont; 2023. július 13‑i YP és társai [Bíró mentelmi jogának felfüggesztése és tisztségéből való felfüggesztése] ítélet, C‑615/20 és C‑671/20, EU:C:2023:562, 65. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése azonban nem ír elő egységes modellt a tagállamok számára a hatékony bírói jogvédelem biztosítására, sem pedig az igazságszolgáltatásba vetett, de a bírói álláshelyekre való kinevezés rendszerszintű szabálytalanságai miatt elvesztett közbizalom helyreállítására (2026. március 24‑i Rzecznik Praw Obywatelskich [Rendes bíróság bírájának kizárása] ítélet, C‑521/21, EU:C:2026:242, 64. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva az érintett tagállam jogrendjének feladata, hogy megállapítsa azokat a részletes eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy egy bíróság valamely tagja függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló kérelmet olyan ítélkező testület vizsgálja meg, amely megfelel a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogból eredő követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel a jelen három ügyben szereplő első kérdések a) pontjában megfogalmazott kérdésekre és a második kérdésekre, a C‑103/24. sz. ügyben szereplő harmadik kérdésre, valamint a C‑96/24. és C‑112/24. sz. ügyekben szereplő negyedik kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha egy olyan bíróság ítélkező testülete, amelynek az e bíróság valamely tagja függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló kérelmet kell elbírálnia, maga sérti meg a törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz fordulás jogát azáltal, hogy testületében olyan bíró vesz részt, aki nem felel meg e követelményeknek, a szóban forgó bíróság köteles biztosítani, hogy ilyen bíró ne vegyen részt e kérelem vizsgálatában, és adott esetben mellőznie kell az e testület összetételét meghatározó nemzeti szabályok alkalmazását annak érdekében, hogy az említett kérelmet az uniós jog e rendelkezéseinek megfelelő fórum vizsgálhassa meg. Különösen azokat a bírákat kell kizárni az e vizsgálat lefolytatásával megbízott ítélkező testületből, akik nem felelnek meg a pártatlanság számukra előírt követelményeinek. Az érintett tagállam jogrendjének feladata, hogy megállapítsa azokat a részletes eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy az ilyen kérelmet olyan ítélkező testület tárgyalja, amely megfelel a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogból eredő követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑96/24. és a C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett harmadik kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑96/24., C‑103/24. és a C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett első kérdések a) pontjára és második kérdésre, a C‑103/24. sz. ügyben előterjesztett harmadik kérdésre, valamint a C‑96/24. és a C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett negyedik kérdésre adott válaszra tekintettel a C‑96/24. és a C‑112/24. sz. ügyben előterjesztett harmadik kérdéseket nem kell megválaszolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-184" title="page-27">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével összefüggésben</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-186" title="page-27">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-187" title="page-28">
      a bírói kinevezés körülményei önmagukban is eredményezhetik az e rendelkezések értelmében vett, a törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bírósághoz fordulás jogának megsértését, ha e körülmények olyan jellegű és súlyú szabálytalanságot eredményeznek, amely e bíró függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban a jogalanyokban jogos kétségeket ébreszt.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését az Alapjogi Charta 47. cikkével összefüggésben</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-189" title="page-28">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-190" title="page-28">
      azzal ellentétes, ha a bíróságon belül tisztséget betöltő bíróra vonatkozó függetlenségi és pártatlansági követelmények, és ezáltal az e rendelkezések értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz fordulás joga tiszteletben tartásának vizsgálatát egy vagy több olyan bírót is magában foglaló ítélkező testületre bízzák, akik kinevezésük feltételei miatt a vizsgálattal érintett bíróéval azonos helyzetben vannak.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését az Alapjogi Charta 47. cikkével összefüggésben</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-192" title="page-28">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-193" title="page-28">
      abban az esetben, ha egy olyan bíróság ítélkező testülete, amelynek az e bíróság valamely tagja függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló kérelmet kell elbírálnia, maga sérti meg a törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz fordulás jogát azáltal, hogy testületében olyan bíró vesz részt, aki nem felel meg e követelményeknek, a szóban forgó bíróság köteles biztosítani, hogy ilyen bíró ne vegyen részt e kérelem vizsgálatában, és adott esetben mellőznie kell az e testület összetételét meghatározó nemzeti szabályok alkalmazását annak érdekében, hogy az említett kérelmet az uniós jog e rendelkezéseinek megfelelő fórum vizsgálhassa meg. Különösen azokat a bírákat kell kizárni az e vizsgálat lefolytatásával megbízott ítélkező testületből, akik nem felelnek meg a pártatlanság számukra előírt követelményeinek. Az érintett tagállam jogrendjének feladata, hogy megállapítsa azokat a részletes eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy az ilyen kérelmet olyan ítélkező testület tárgyalja, amely megfelel a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogból eredő követelményeknek.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-194" title="page-28">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: lengyel.</p>
</body>
</html>
