<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.10-->
  <head>
    <title>2023-04-202304C118202300010-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0001-23-202302277-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="30/05/2023 10:42:11" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="yIGTT57PlAVm1VR+zsCXUBW6SCt0eIKkFzWIHScSBNvOfNz7pGgvU98gYuCaytD+nUfQen/i8IXI2ecYC0KYYtUTvrXVWtOrnl6Bu7upJIwj/3zxrjsz/Y0vf/QiVRPJ7TweyKnUljhWmfVam6bUFJVbdxw+vPagOHhNbP3zBHw=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="fricsev" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="e0985981-8331-4f0d-bfe3-7f7e6c845c33" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0001" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="fricsev" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 12/04/2023 08:42:43" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2023-04-24T09:32:57Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="49f433d9d44a48ffad3c35bdcd817986" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Privileged" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Pitruzzella főtanácsnok indítványa – C‑1/23. PPU. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Afrin</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      GIOVANNI PITRUZZELLA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2023. március 9. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑1/23. PPU. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      X,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      Y,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      A, törvényes képviselői: X és Y,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      B, törvényes képviselői: X és Y
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-9" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-10" title="page-1">
      État belge
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-11" title="page-1">
      (a tribunal de première instance francophone de Bruxelles [brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság, Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatali kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-12" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Bevándorlási politika – Családegyesítési jog – 2003/86/EK irányelv– A kérelem benyújtását a családegyesítő családtagjai részére kizárólag a tagállam diplomáciai képviseleténél lehetővé tévő tagállami szabályozás – E családtagok számára az említett diplomáciai képviseleten történő megjelenés lehetetlensége”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen indítvány tárgyát képező előzetes döntéshozatal iránti kérelem a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22‑i 2003/86/EK tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) 5. cikke (1) bekezdésének, a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült‑ vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13‑i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) 23. és 24. cikkének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 7. és 24. cikkének értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet az X és Y, valamint kiskorú gyermekeik, A és B (a továbbiakban együtt: az alapeljárás felperesei) és az État belge (belga állam) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy ez utóbbi megtagadta az X és gyermekei által benyújtott családegyesítési vízum iránti kérelem elbírálását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv (2), (4), (6), (8) és (13) preambulumbekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-19" title="page-3">
      „(2) A családegyesítéssel kapcsolatos intézkedéseket a több nemzetközi jogi okmányban megállapított, a család védelmére és a családi élet tiszteletben tartására irányuló kötelezettségnek megfelelően kell elfogadni. Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikkében és az Európai Unió alapjogi chartájában elismert elveket.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-21" title="page-3">
      (4) A családegyesítés a családi élet lehetővé tételének szükséges eszköze. Segít kialakítani a harmadik országok állampolgárainak a tagállamba való beilleszkedését megkönnyítő társadalmi‑kulturális stabilitást, és ez egyúttal a gazdasági és társadalmi kohéziónak, mint a Szerződésben megállapított alapvető közösségi célkitűzésnek az elősegítését is szolgálja.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-22" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-23" title="page-3">
      (6) A család védelme és a családi élet kialakítása vagy megőrzése érdekében, a családegyesítési jog gyakorlásának lényeges feltételeit közös ismérvek alapján kell meghatározni.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-24" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-25" title="page-4">
      (8) Különös figyelmet kell fordítani a menekültek helyzetére, a tekintetben, hogy milyen okok miatt kellett országukat elhagyniuk, és milyen okok akadályozták meg azt, hogy ott rendes családi életet éljenek. Ezért előnyösebb feltételeket kell megállapítani családegyesítési joguk gyakorlására.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-26" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-27" title="page-4">
      (13) Meg kell állapítani a családegyesítési kérelmek elbírálására, valamint a családtagok beutazására és tartózkodására vonatkozó eljárásokra irányadó szabályrendszert. Ezen eljárásoknak – figyelemmel a tagállamok közigazgatására nehezedő munkateherre – hatékonynak és kezelhetőnek kell lenniük, valamint átláthatónak és tisztességesnek, hogy megfelelő jogbiztonságot nyújtsanak az érintettek számára.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv célja, 1. cikke értelmében, „a családegyesítési jognak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országok állampolgárai által történő gyakorlása feltételeinek meghatározása”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 2. cikkének c) és d) pontja a „családegyesítő” és a „családegyesítés” fogalmát határozza meg: az első „egy harmadik országnak egy tagállamban jogszerűen tartózkodó állampolgára, és aki vagy akinek családtagjai az együttélés érdekében családegyesítésért folyamodnak”, a második pedig „egy harmadik ország – egy tagállamban jogszerűen tartózkodó – állampolgára családtagjainak a tagállamba történő beutazása és ott tartózkodása a családi egység megőrzése érdekében, függetlenül attól, hogy a családi kapcsolat a családegyesítő beutazása előtt vagy azt követően jött létre”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 3. cikke az (1) bekezdésében pontosítja, hogy az irányelvet akkor kell alkalmazni, „ha a családegyesítő a tagállam által megadott, egy évig vagy annál hosszabb ideig érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és megalapozott kilátásai vannak a letelepedési jogosultság megszerzésére, ha családtagjai harmadik országok bármilyen jogállású állampolgárai”, az (5) bekezdésében pedig kimondja, hogy „nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy előnyösebb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-4">
      „(1) A tagállamok – ezen irányelv alapján és a IV. fejezetben, valamint a 16. cikkben megállapított feltételeknek való megfelelésre is figyelemmel – a következő családtagok beutazását és tartózkodását engedélyezik:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-4">
      a) a családegyesítő házastársa;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-34" title="page-4">
      b) a családegyesítő és házastársa kiskorú gyermekei […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelvnek „A kérelem benyújtása és elbírálása” című III. fejezete kizárólag az 5. cikkből áll, amely ezen eljárást illetően a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-5">
      „(1) A tagállamok határozzák meg, hogy a családegyesítési jog gyakorlása érdekében a beutazásra és a tartózkodásra irányuló kérelmet az érintett tagállam illetékes hatóságaihoz a családegyesítő vagy a családtag, illetve a családtagok nyújtsák‑e be.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-5">
      (2) A kérelemhez csatolják a családi kapcsolat és a 4. és 6. cikkben, és – adott esetben – a 7. és 8. cikkben megállapított feltételeknek való megfelelést igazoló okmányokat, valamint a családtag/családtagok úti okmányainak hitelesített másolatait.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-5">
      Adott esetben – a családi kapcsolat fennállását igazoló bizonyíték megszerzése érdekében –, a tagállamok meghallgathatják a családegyesítőt és családtagjait, és egyéb, szükségesnek tekintett vizsgálatokat is végezhetnek.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-5">
      (3) A kérelmet akkor nyújtják be és bírálják el, amikor a családtagok a családegyesítő tartózkodási helye szerinti tagállam területén kívül tartózkodnak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-5">
      (4) A tagállam illetékes hatóságai a kérelmet benyújtó személyt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérelem benyújtásának időpontjától számított kilenc hónap elteltével írásban értesítik a határozatról.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-5">
      (5) A kérelem elbírálása során a tagállamok megfelelő figyelmet fordítanak a kiskorú gyermekek érdekeire [helyesen: mindenek felett álló érdekeire].”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelvnek „A családegyesítési jog gyakorlására vonatkozó követelmények [helyesen: feltételek]” című IV. fejezetében található 7. cikke az (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírja, hogy a családegyesítési kérelem benyújtásakor az érintett tagállam előírhatja a kérelmet benyújtó személy számára annak bizonyítását, hogy a családegyesítő „ugyanazon régióban rendelkezik egy hasonló méretű család számára szokásosnak tekintett olyan szálláshellyel, amely megfelel az érintett tagállamban hatályos általános egészségügyi és biztonsági előírásoknak”. „az érintett tagállam saját állampolgárai és családtagjai számára általában biztosított valamennyi kockázatra kiterjedő egészségbiztosítás”, valamint „az érintett tagállam szociális segélyek rendszeréhez történő folyamodás nélkül a saját maga és családtagjai eltartásához elégséges állandó és rendszeres források”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv V. fejezete kifejezetten a „menekültek családegyesítésére” vonatkozik. Ezen irányelvnek az e fejezetben található 11. cikke az (1) bekezdése kimondja, hogy „[a] kérelem benyújtására és elbírálására az 5. cikket kell alkalmazni, e cikk (2) bekezdésére is figyelemmel”. E bekezdés kifejti, hogy „[a]mennyiben a menekült nem tud a családi kapcsolatot igazoló hivatalos okmányokat szolgáltatni, a tagállamok az ilyen kapcsolat fennállásáról más, a nemzeti joggal összhangban értékelendő bizonyítékokat vesznek figyelembe. A kérelmet elutasító határozat nem alapozható egyedül az igazoló okmányok hiányának tényére”. Ezenkívül ezen irányelv 12. cikke (1) bekezdésének első albekezdése, amely szintén az irányelv V. fejezetében található, előírja, hogy „[a] 7. cikktől eltérve, a tagállamok nem írják elő a menekült, illetve családtagja/családtagjai számára, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett családtagokra vonatkozó kérelem tekintetében bizonyítékot szolgáltassanak arra nézve, hogy a menekült megfelel a 7. cikkben megállapított követelményeknek”, és a harmadik albekezdésében leszögezi, hogy „[a] tagállamok előírhatják a menekült számára, hogy tegyen eleget a 7. cikk (1) bekezdésében említett feltételeknek, ha a családegyesítésre irányuló kérelmet nem nyújtják be a menekültstátus megadása után három hónapon belül.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A belga jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A loi du 15 décembre 1980 sur l’accès au territoire, le séjour, l’établissement et l’éloignement des étrangers (a külföldieknek az ország területére történő beutazásáról, tartózkodásáról, letelepedéséről és az onnan történő kiutasításáról szóló, 1980. december 15‑i törvény, a továbbiakban: 1980. december 15‑i törvény) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) 10. cikke – amely többek között a 2003/86 irányelv 12. cikkének (1) bekezdését ülteti át – a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-6">
      „1§ A 9. és 12. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a következő személyek a törvény erejénél fogva három hónapnál hosszabb ideig tartózkodhatnak a Királyságban:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-6">
      4. a Királyságba legalább tizenkét hónapja befogadott vagy ott korlátlan időre tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve legalább tizenkét hónapja ott letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi következő családtagjai. Ez a tizenkét hónapos határidő nem alkalmazandó, ha a házastársi kapcsolat vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat már fennállt, mielőtt a külföldi a Királyságba beutazott, vagy van közös kiskorú gyermekük. Ezek a tartózkodás jellegével és idejével kapcsolatos feltételek nem alkalmazandók, ha olyan külföldi személy családtagjairól van szó, akinek a Királyságban való tartózkodását a 49. cikk 1. §‑ának második vagy harmadik albekezdése vagy a 49/2. cikk 2. vagy 3. §‑a alapján nemzetközi védelemben részesülő személyként engedélyezték:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-7">
      ‑ a külföldi személy külföldi házastársa| […],
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-7">
      ‑ gyermekeik, akik azért érkeznek, hogy velük éljenek tizennyolcadik életévük betöltése előtt […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-7">
      2. § Az 1. § első albekezdése 2. és 3. pontjában említett külföldinek bizonyítania kell, hogy a saját maga eltartásához elégséges állandó és rendszeres forrásokkal rendelkezik, és nem jelent terhet az állami hatóságok számára.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-56" title="page-7">
      Az 1. § első bekezdése 4–6. pontjában említett külföldinek bizonyítania kell, hogy olyan megfelelő lakhatással rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy a családegyesítésért folyamodó családtagot vagy családtagokat fogadja, és amely megfelel az állandó lakóhelyként bérbe adott ingatlanokra vonatkozó feltételeknek, amint azt a polgári törvénykönyv III. könyve VIII. címe II. fejezete 2. szakasza előírja, valamint saját maga és családtagjai számára egészségbiztosítással rendelkezik Belgiumban […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-57" title="page-7">
      Az 1. § első albekezdésének 4° és 5° pontja szerinti külföldinek továbbá bizonyítania kell, hogy az a külföldi, akihez csatlakozik, az 5. §‑ban előírt, a saját maga és családtagjai eltartásához, valamint annak elkerüléséhez elégséges állandó és rendszeres forrásokkal rendelkezik, hogy terhet jelentsen a hatóságok számára. Ez a feltétel nem alkalmazható, ha a külföldihez kizárólag az 1. § első albekezdése 4. pontjának második és harmadik franciabekezdésében említett családtagjai csatlakoznak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-7">
      Az 1. § első albekezdésének 6° pontjában említett külföldinek bizonyítania kell, hogy az a külföldi, akihez csatlakozik, az 5. §‑ban előírt, a saját maga és családtagjai eltartásához, valamint annak elkerüléséhez elégséges állandó és rendszeres forrásokkal rendelkezik, hogy terhet jelentsenek a hatóságok számára.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-59" title="page-7">
      A második, harmadik és negyedik albekezdés nem alkalmazható a menekültként elismert külföldi családtagjaira […], amennyiben a rokoni vagy házassági kötelék, illetve a regisztrált élettársi kapcsolat megelőzi e külföldinek a Királyságba való beutazását, és amennyiben az e cikk alapján benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet azon személy menekült jogállását elismerő vagy kiegészítő védelmet biztosító határozatot követő egy éven belül nyújtották be, akihez e családtag csatlakozik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-7">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését a belga jogba átültető 1980. december 15‑i törvény 12a. cikkének 1. §‑a kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-7">
      „Amennyiben a külföldi állampolgár akként nyilatkozik, hogy ő a 10. cikkben említett valamely eset alá tartozik, kérelmét a külföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti belga diplomáciai vagy konzuli képviselőnél kell előterjesztenie.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-8">
      Kérelmét mindazonáltal az alábbi esetekben azon település [belga] önkormányzatához is benyújthatja, ahol tartózkodik:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-8">
      1. ha a Királyságba más jogcímen már legalább három hónapja befogadták vagy ott legalább három hónapja tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és e befogadás vagy tartózkodási engedély lejárata előtt bemutatja a 2. §‑ban említett valamennyi igazolást;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-8">
      2. ha tartózkodási engedélye legfeljebb három hónapra szól, és törvényi előírásnak megfelelően Belgiumban házasság vagy élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges érvényes vízummal kell rendelkeznie, ha e házasságot vagy élettársi kapcsolatot ezen engedély lejárta előtt ténylegesen megkötötték, és ezen engedély lejárta előtt a 2. §‑ban említett valamennyi bizonyítékot benyújtja;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-8">
      3. ha olyan kivételes körülmények állnak fenn, amelyek megakadályozzák abban, hogy visszatérjen országába abból a célból, hogy az illetékes belga diplomáciai vagy konzuli képviselőnél kérelmezze a 2. cikkben előírt vízumot, és bemutatja a 2. §‑ban említett valamennyi bizonyítékot, valamint személyazonosságát igazoló bizonyítékot;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-8">
      4. ha tartózkodási engedélye legfeljebb három hónapra szól, és a 10. cikk 1. §‑a első albekezdése 4. pontjának második és harmadik franciabekezdése szerinti kiskorú gyermek, vagy ha menekültként elismert kiskorú vagy a 10. cikk 1. §‑a első albekezdésének 7. pontja szerinti kiegészítő védelemben részesülő kiskorú szülője.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">X és Y szír állampolgárok. 2016‑ban Szíriában kötöttek házasságot. A házasságból két gyermek született, 2016‑ban A, 2018‑ban B. Y azt állítja, hogy Szíriát 2019‑ben, Törökországon keresztül hagyta el, felesége és gyermekei pedig Afrin városában maradtak, Északnyugat‑Szíriában. A kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy e tényeket a Belga Királyság nem vitatja. Azt is leszögezi, hogy nem vitatott, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat elfogadásának időpontjában X az Y‑nal közös két gyermekével együtt még mindig Afrin városában tartózkodik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. augusztus 25‑én Y‑t menekültként ismerték el Belgiumban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felpereseinek ügyvédje az Office des étrangers‑nek (idegenrendészeti hivatal, Belgium) címzett 2022. szeptember 28‑i elektronikus levelében (a továbbiakban: 2022. szeptember 28‑i elektronikus levél) X, valamint A és B gyermekek nevében családegyesítés iránti kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy ez utóbbiak Belgiumban csatlakozhassanak Y‑hoz. Ebben az elektronikus levélben az alapeljárás felpereseinek ügyvédje kifejti, hogy X és a gyermekek „olyan kivételes körülmények között vannak, amelyek ténylegesen megakadályozzák őket abban, hogy a belga diplomáciai képviseletre utazzanak abból a célból, hogy ott a házastárssal és az édesapával való családegyesítés iránti kérelmet nyújtsanak be”, és hogy a kérelmet ezért elektronikus levélben terjesztik elő. E kérelem eredeti példányát az annak alátámasztására benyújtott dokumentumokkal együtt a 2022. szeptember 29‑i ajánlott levélben megküldték e hivatalnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. szeptember 29‑én az idegenrendészeti hivatal visszaigazolta a 2022. szeptember 28‑i elektronikus levél kézhezvételét, és azt a választ adta az alapeljárás felpereseinek ügyvédje részére, hogy „a családegyesítési vízum iránti kérelem nem nyújtható be elektronikus levélben”, és felhívta őt arra, hogy „vegye fel a kapcsolatot a belga nagykövetséggel a lehetőségek kiderítése céljából” (a továbbiakban: 2022. szeptember 29‑i elektronikus levél). A nemzeti ügyiratokból kitűnik, hogy az alapeljárás felpereseinek ügyvédje egy 2022. október 11‑i elektronikus levélben ismét kapcsolatba lépett az idegenrendészeti hivatallal, hangsúlyozva az X, valamint A és B gyermekek nevében benyújtott családegyesítés iránti kérelem elfogadhatóságát. A 2022. október 12‑i elektronikus levelében az idegenrendészeti hivatal a 2022. szeptember 29‑i elektronikus levelére hivatkozva válaszolt, és leszögezte, hogy ez az „e tárgyban adott utolsó válaszuk”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. november 9‑i ideiglenes intézkedés iránti kérelmükkel az alapeljárás felperesei keresetet indítottak az État belge (belga állam) ellen a kérdést előterjesztő bíróság előtt, többek között annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze X, valamint A és B gyermekek vízum iránti kérelmének az 1980. december 15‑i törvény 10. cikke 1. §‑ának 4° pontja alapján történő nyilvántartásba vételére. Arra hivatkoznak, hogy ha nem teszik lehetővé számukra, hogy családegyesítés iránti kérelmüket Belgiumban nyújtsák be, ez a családegyesítés ellehetetlenülésével jár, ami megfosztaná a 2003/86 irányelvet a hatékony érvényesüléstől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság, miután megállapította, hogy Y, akinek elismerték a menekült jogállását, nem utazhat Szíriába, és hogy X, valamint A és B gyermekek számára lehetetlen családegyesítés iránti kérelmet benyújtani valamely belga diplomáciai hivatalnál, megerősíti, hogy ilyen körülmények között családi életük akadályát képezi annak megtagadása, hogy az alapeljárás felperesei Belgiumban családegyesítés iránti kérelmet nyújtsanak be. A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy az ilyen megtagadás jogszerűsége „a 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdéséből ered, tehát nem vitatható”, és csak azt kell megvizsgálni, hogy e megtagadás veszélyezteti‑e ezen irányelv hatékony érvényesülését, vagy sérti‑e az ezen irányelv (2) preambulumbekezdésében hivatkozott alapvető jogokat. E bíróság rámutat, hogy X, valamint A és B gyermekek családegyesítés iránti kérelmének belgiumi megtagadása igazolása céljából a belga állam azt állítja, hogy e személyeknek a törökországi, libanoni vagy jordániai belga diplomáciai képviseleten való megjelenése elengedhetetlen ahhoz, hogy biometrikus azonosítóik felvételével ellenőrizni lehessen személyazonosságukat. A jogszerű családegyesítés kedvezményezettjei azonosításának e célját szem előtt tartva a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a belga állam által e cél elérése érdekében alkalmazott eszköz – vagyis annak előírása, hogy a családtagok az eljárás kezdetétől fogva diplomáciai képviseleten jelen legyenek – tiszteletben tartja‑e az arányosság Charta 52. cikkének (1) bekezdésében előírt elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a tribunal de première instance francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság, Belgium) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-76" title="page-10">
      „Összeegyeztethető‑e a 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével – esetlegesen az ugyanezen irányelv által kitűzött, a családegyesítés előmozdítására irányuló céllal, a [2011/95 irányelv] 23. és 24. cikkével, a [Charta] 7. és 24. cikkével és az uniós jog hatékony érvényesülésének biztosítására vonatkozó kötelezettséggel együttesen értelmezve –az a tagállami jogszabály, amely a menekültként elismert személy családtagjainak csak az adott állam diplomáciai képviseleténél teszi lehetővé a beutazás és tartózkodás iránti kérelem benyújtását, még akkor is, ha e családtagok nem tudnak az adott képviseletre utazni?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság azt kérte, hogy a Bíróság a jelen ügyet a Bíróság eljárási szabályzatának 107. cikke szerinti sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban bírálja el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság harmadik tanácsa 2023. január 11‑én úgy határozott, hogy a jelen ügyet a Bíróság eljárási szabályzata 107. cikkének (1) bekezdése alapján sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban bírálja el. Írásbeli észrevételeket az alapeljárás felperesei, a belga kormány, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság terjesztett elő. Ezen érdekeltek, valamint a német, a spanyol, a francia és a holland kormány szóbeli észrevételeiket a 2023. március 1‑jei tárgyaláson adták elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A belga kormány által előterjesztett okafogyottság megállapítására irányuló kérelemről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Írásbeli észrevételeikben az alapeljárás felperesei és a belga kormány arról tájékoztatták a Bíróságot, hogy 2023. február 3‑i elektronikus levelében (a továbbiakban: 2023. február 3‑i elektronikus levél) az idegenrendészeti hivatal tájékoztatta az alapeljárás felpereseinek jogi képviselőjét, hogy X, valamint A és B gyermekek jogosultak családegyesítési vízum iránti kérelmük benyújtására anélkül, hogy „ebben a szakaszban” belga diplomáciai vagy konzuli képviselet előtt meg kellene jelenniük. A 2023. február 3‑i elektronikus levél, amelynek teljes szövegét az alapeljárás felperesei írásbeli észrevételeik mellékleteként nyújtották be, a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-83" title="page-11">
      „A 2022. szeptember 29‑én kelt, 2022. október 3‑án beérkezett ajánlott levelét és a 2022. október 11‑i elektronikus levelét követően a jelen ügyiratot újra megnyitjuk. Ismereteink szerint ügyfelei 2022. október 12‑i elektronikus levelünket [követően] nem léptek kapcsolatba egyetlen belga diplomáciai vagy konzuli képviselettel sem. Tekintettel a jelen ügy rendkívül sajátos körülményeire, úgy döntöttem, hogy kivételesen engedélyezem ügyfelei számára, hogy vízumkérelmeiket anélkül nyújtsák be, hogy a jelen szakaszban megjelennének egy belga diplomáciai vagy konzuli képviseleten. Mivel azonban a kérelmeket ilyen helyen kell benyújtani, alapvető fontosságú, hogy ügyfelei kiválasszák azt a belga nagykövetséget vagy főkonzulátust, amelyhez vízumkérelmeiket be kívánják nyújtani, és erről tájékoztassák az idegenrendészeti hivatalt. Az a körülmény, hogy a kérelmek benyújtásához nem kell személyesen megjelenniük a választásuk szerinti képviseleten, nem mentesíti ügyfeleit a vízumkérelmet tartalmazó formanyomtatványok kitöltésének, a vízumdíj megfizetésének (amennyiben azt meg kell fizetni) és a teljes dokumentáció (vagy ha a dokumentáció nem teljes, olyan magyarázó dokumentum, amely pontosan megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt nem tudnak teljes ügyiratot benyújtani) benyújtásának kötelezettsége alól sem. Kivételesen kérem, hogy küldje el az idegenrendészeti hivatal a vízumkérelmek benyújtására vonatkozó iratokat. Ezeket az ügyfelei által választott belga nagykövetségnek vagy főkonzulátusnak továbbítjuk annak érdekében, hogy a kérelmeket nyilvántartásba vehessék, és adott esetben a választott képviselet átvételi elismervényt bocsáthasson ki számukra (amennyiben az ügyirat teljes) […]”. Ugyanebben az elektronikus levélben az idegenrendészeti hivatal azt is egyértelművé tette, hogy X‑nek, valamint A és B gyermekeknek „az eljárás során, ha azt a kérelmek vizsgálata megköveteli (beszélgetés, személyazonosságuk ellenőrzése vagy esetleges DNS‑tesztek céljából), és mindenesetre a vízumok kiadása érdekében (amennyiben azokat megadják számukra)” mindenképpen meg kell jelenniük a választott diplomáciai vagy konzuli képviseleten.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A belga kormány elsődlegesen arra hivatkozik, hogy mivel a 2023. február 3‑i elektronikus levélből kitűnik, hogy X, valamint A és B gyermekek számára az idegenrendészeti hivatal annak előírása nélkül engedélyezte a vízumkérelem benyújtását, hogy személyesen jelenjenek meg valamely belga diplomáciai vagy konzuli képviseleten, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válasz már nem szükséges a jogvita megoldásához, így az előzetes döntéshozatal iránti kérelemről nem szükséges határozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapeljárás felperesei azt kérték a kérdést előterjesztő bíróságtól, hogy kötelezze a belga államot arra, hogy az 1980. december 15‑i törvény 10. cikke 1. §‑ának 4.°pontja alapján vegye nyilvántartásba X‑nek, valamint A és B gyermekeknek az idegenrendészeti hivatalhoz 2022. szeptember 28‑i elektronikus levélben benyújtott családegyesítési vízum iránti kérelmét, valamint e kérelemnek az e hivatalhoz 2022. szeptember 29‑én ajánlott levélben megküldött eredeti másolatát (a továbbiakban: 2022. szeptember 28‑i és 29‑i kérelem). Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az is kitűnik, hogy az alapeljárás felperesei azt kérték a kérdést előterjesztő bíróságtól, hogy az e kérelem nyilvántartásba vételében bekövetkezett bármely késedelem tekintetében napi kényszerítő bírságot szabjon ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig meg kell említeni, hogy – amint arra az alapeljárás felperesei hivatkoznak – a 2023. február 3‑i elektronikus levél egyáltalán nem említi a 2022. szeptember 28‑i és 29‑i kérelmet, hanem csupán arról tájékoztatja az alapeljárás felpereseinek ügyvédjét, hogy X, valamint A és B gyermekek jogosultak családegyesítési vízum iránti (új) kérelmet benyújtani anélkül, hogy belga diplomáciai vagy konzuli képviselet előtt megjelennének. Ennélfogva ez az elektronikus levél nem értelmezhető úgy, hogy az idegenrendészeti hivatal felülvizsgálatot követően visszavonta a 2022. szeptember 28‑i és 29‑i kérelem nyilvántartásba vételének az alapeljárás felpereseinek képviselőjével a 2022. szeptember 29‑i elektronikus levélben közölt, és a 2022. október 12‑i elektronikus levélben megerősített megtagadását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a tribunal de première instance francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés továbbra is hasznos a jogvita megoldása szempontjából. A Bíróság e kérdésre adott válasza ugyanis lehetővé teszi a kérdést előterjesztő bíróság számára, hogy értékelje az alapeljárás felperesei által a nyilvántartásba vétel említett megtagadása jogszerűségének az uniós jogra tekintettel történő vitatása érdekében előterjesztett érvek érvényességét, és határozzon az általuk előterjesztett kérelmek megalapozottságáról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt e válasz – tartalmától és az azt alátámasztó indokoktól függően – hasznos információkkal szolgálhat a kérdést előterjesztő bíróság számára a 2023. február 3‑i elektronikus levelet követően felmerülő későbbi kérdésnek, vagyis annak az eldöntéséhez, hogy azon alaki követelmények be nem tartása, amelyeket az idegenrendészeti hivatal szerint X‑nek, valamint A és B gyermekeknek teljesíteniük kellett volna annak érdekében, hogy családegyesítési vízum iránti kérelmet nyújthassanak be anélkül, hogy személyesen megjelennének a belga diplomáciai vagy konzuli képviseleten, önmagában alkalmas‑e arra, hogy az alapeljárás felperesei kérelmeinek elutasítását vonja maga után, vagy a 2022. szeptember 28‑i és 29‑i kérelem utólagos rendezését mindenképpen lehetővé kell tenni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül hozzáteszem, hogy ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre a Bíróság által adott válasz alapján a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítélné meg, hogy a 2022. szeptember 28‑i és 29‑i kérelmet érvényesen nyújtották be, és azt – adott esetben a hiánypótlást követően – nyilvántartásba kell venni, a kérelemnek az illetékes hatóság, azaz az idegenrendészeti hivatal általi vizsgálatára vonatkozó kötelezettség legkésőbb 2022. szeptember 29‑én keletkezett, és ekkor kezdődött meg a 2003/86 irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott határidő. Ennélfogva az az időpont, amikor X, valamint A és B gyermekek családegyesítési vízum iránti kérelmét benyújtottnak kell tekinteni, bizonyos jelentőséggel bír ez utóbbiak számára. Ez még inkább igaz tekintettel arra a helyzetre, amellyel jelenleg a származási országukban szembesülnek, nemcsak amiatt a fegyveres konfliktus miatt, amely továbbra is fennáll azon a területen, ahol tartózkodnak, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) hanem a képviselőjük által a tárgyaláson szolgáltatott azon információk alapján is, amelyek a közelmúltban Törökországot és Észak‑Szíriát sújtó földrengés következtében fennálló helyzetre vonatkoznak. Ilyen körülmények között egyértelmű, hogy kérelmük feldolgozásának bármely szükségtelen késedelme indokolatlanul meghosszabbíthatja a bizonytalan és sérülékeny helyzetüket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kifejtett indokok összessége alapján azt javaslom tehát a Bíróságnak, hogy a belga kormány által kért okafogyottságot ne állapítsa meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ a Bíróságtól, hogy a 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését a Charta 7. és 24. cikkével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely előírja, hogy a menekültként elismert személy családtagjainak akkor is személyesen kell benyújtaniuk családegyesítési kérelmüket e tagállam valamely diplomáciai képviseletén, ha nem tudnak e képviselethez eljutni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy bár az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szövege a 2011/95 irányelv 23. és 24. cikkére is vonatkozik, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) e rendelkezések az e kérdésre adandó válasz szempontjából nem tűnnek relevánsnak. Ezek ugyanis olyan helyzetre vonatkoznak, amelyben a családtagok a menekülttel együtt tartózkodnak az érintett tagállam területén, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) míg az alapeljárásban X, valamint A és B gyermekek még mindig a harmadik országnak minősülő származási országukban tartózkodnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelen, hogy a 2021. november 9‑i Bundesrepublik Deutschland (A család egységének fenntartása) ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) a Bíróság többek között megállapította, hogy a 2011/95 irányelv 23. cikkének (1) bekezdése maga is elismeri a menekültek családi egységének védelméhez szükséges intézkedések és a nemzetközi védelem logikája közötti szoros összefüggés fennállását azáltal, hogy általános megfogalmazásban kötelezettséget ír elő a tagállamok számára a nemzetközi védelemben részesülő személy családja egysége fenntarthatóságának biztosítására vonatkozóan. Ugyanakkor, mivel olyan helyzetről van szó, amely ezen egységnek a családegyesítéssel történő helyreállítására irányul, az említett összefüggést a 2003/86 irányelv rendelkezései konkretizálják. Véleményem szerint tehát a tribunal de première instance francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést kizárólag e rendelkezések alapján kell megválaszolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően, továbbra is előzetesen, és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés tartalmával és terjedelmével kapcsolatos minden kétértelműség eloszlatása érdekében hangsúlyozni kell, hogy e kérdés csak arra a többek között a menekültként elismert személy családtagjait terhelő feltételre vonatkozik, amely szerint az érintett tagállam diplomáciai vagy konzuli képviseletén személyesen kell megjelenniük abból a célból, hogy ott a 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett családegyesítési vízum iránti kérelmet nyújtsanak be. Bár a vita a tárgyaláson kibővült, és általánosabban a családtagoknak az ilyen diplomáciai vagy konzuli képviseleten a családegyesítési eljárás valamely szakaszában való személyes megjelenésére vonatkozó – a jelenlévő tagállamok által többek között a biometrikus adatok felvételének lehetővé tétele, valamint a mind a biztonság, mind a csalások megelőzése céljából szükséges ellenőrzések elvégzése érdekében elsődlegesnek tartott – követelményre terjedt ki, a Bíróságnak a jelen ügy keretében csak arról kell határoznia, hogy az uniós joggal ellentétes‑e valamely tagállam olyan szabályozása vagy közigazgatási gyakorlata, amely szisztematikusan és kivétel nélkül, a családegyesítési vízum iránti kérelem benyújtásának szakaszától ilyen megjelenést ír elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróságnak nem feladata, hogy valamely előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretén belül a nemzeti rendelkezések értelmezése tárgyában állást foglaljon. A Bíróság feladata ugyanis az, hogy – az uniós és nemzeti bíróságok közötti hatáskörmegosztás keretén belül – figyelembe vegye azt az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban meghatározott ténybeli és szabályozási hátteret, amelybe az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések illeszkednek (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>). Márpedig előzetes döntéshozatal iránti kérelmében a tribunal de première instance francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság) egyaránt hivatkozik a családegyesítési vízum iránti kérelem személyes benyújtásának a belga jogban kötelező jellegére, és arra, hogy e kötelezettségtől még a menekült jogállással rendelkező családegyesítő esetén sem lehet eltérni. A Bíróság elemzésének kiindulópontját tehát a belga jog és közigazgatási gyakorlat ezen értelmezésének kell képeznie, még akkor is, ha azt a belga kormány lényegében vitatja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv céljáról és a felperesek ezen irányelvből eredő jogairól</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a 2003/86 irányelv célja a családegyesítés elősegítése, és hogy ezen irányelv emellett a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, különösen a kiskorú személyek védelmére irányul (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>). Ennek érdekében a 2003/86 irányelv – amint azt az 1. cikke pontosítja – meghatározza a családegyesítési jognak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országok állampolgárai által történő gyakorlásának feltételeit.. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelvnek ‑ (8) preambulumbekezdésének megfelelően – a célja továbbá, hogy fokozott védelmet biztosítson a menekülteknek, mivel helyzetük különös figyelmet igényel, tekintettel azokra az okokra, amelyek miatt el kellett hagyniuk országukat, és amelyek miatt nem számíthatnak arra, hogy ott rendes családi életet éljenek, mivel elképzelhető, hogy a menekült jogállás megszerzését megelőzően hosszú ideig voltak különválasztva családjuktól, és mivel a menekültek vagy családtagjaik számára gyakran lehetetlen vagy veszélyes, hogy hivatalos dokumentumokat nyújtsanak be vagy kapcsolatba lépjenek származási országuk hatóságaival (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>). Ezért állapít meg ezen irányelv előnyösebb feltételeket a menekültek számára családegyesítési joguk gyakorlása tekintetében (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság azt is többször kimondta, hogy a 2003/86 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése a tagállamok részére pontos, pozitív kötelezettségeket ír elő, amelyeknek világosan meghatározott alanyi jogok felelnek meg. Ugyanezen irányelv az általa meghatározott esetekben a tagállamok részére erre vonatkozó mérlegelési mozgástér nélkül előírja a családegyesítő bizonyos családtagjai – ideértve az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a családegyesítő házastársát és a házastárssal közös kiskorú gyermekeiket – családegyesítésének engedélyezését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tagállamokat a 2003/86 irányelv alapján terhelő pozitív kötelezettségek mindenekelőtt a családegyesítő személyével, mint a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben állnak fenn. Ebből következik, hogy Y a 2003/86 irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében vett családegyesítői minőségében alanyi jogon jogosult arra, hogy az ezen irányelv által előírt feltételek mellett X, valamint A és B gyermekek Belgiumban csatlakozzanak hozzá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor úgy vélem, hogy a 2003/86 irányelv a családegyesítőnek az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt azon családtagjaival szemben is előír bizonyos pozitív kötelezettségeket, akik megfelelnek az e rendelkezésben előírt feltételeknek. Ugyanis, noha nem illeti meg őket ugyanolyan családegyesítési jog, mint a családegyesítőt, mégis, a családegyesítő számára elismert előjogok közvetett kedvezményezettjeiként az említett irányelv hatálya alá tartoznak. Ily módon véleményem szerint X‑et mint Y házastársát, valamint A és B gyermekeket mint a házaspár kiskorú gyermekeit a 2003/86 irányelv alapján és az abban előírt feltételek mellett legalább az a jog megilleti, hogy ne akadályozzák indokolatlanul Y‑t az ezen irányelvből eredő családegyesítési joga gyakorlásában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésének megfelelően az említett jog gyakorlásának szükséges előfeltétele a beutazási és tartózkodási kérelemnek az e cikk (2) bekezdésében említett igazoló okmányokkal kísért, az érintett tagállam illetékes hatóságaihoz történő benyújtása, az alapeljárások felpereseit megillette továbbá az a jog is, hogy ne fosszák meg őket indokolatlanul az ilyen eljárás lefolytatásának valós és konkrét lehetőségétől. Pontosabban – amint azt a kérdést előterjesztő bíróság előtt előadták – az alapeljárás felperesei a 2003/86 irányelv alapján jogosultak családegyesítési kérelem benyújtására, valamint arra, hogy kérelmüket a belga hatóságok az ezen irányelvben előírt feltételek tiszteletben tartása mellett nyilvántartásba vegyék és elbírálják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett, mivel az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdése – amint azt a későbbiekben látni fogjuk – nem harmonizálja (vagy legalábbis nem teljes mértékben) a családegyesítési célú beutazási és tartózkodási kérelmek benyújtásának gyakorlati szabályait, hanem a tagállamokra bízza azok megállapítását, az alapeljárás felperesei e célból a belga jog előírásainak voltak kötelesek eleget tenni, amelyek – az X, valamint A és B gyermekek helyzetére nem alkalmazható néhány kivételtől eltekintve – előírják, hogy családegyesítő családtagjai az ilyen kérelmet személyesen kötelesek benyújtani a külföldi lakóhelyük vagy tartózkodási helyük tekintetében területileg illetékes belga diplomáciai vagy konzuli képviselőnél.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig – ellentétben azzal, amit a belga állam az alapeljárásban állított – itt azt kell értékelni, hogy a belga jogalkotó – azáltal, hogy nem állapított meg azon esetekre vonatkozó kivételeket a családegyesítési kérelem személyes benyújtására vonatkozó szabály alól, amikor az érintett személyek számára lehetetlen annak teljesítése – a 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése által számára biztosított mozgástérrel ezen irányelv céljaival és a Charta által érvényre juttatni kívánt alapvető jogokkal összhangban élt‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért ebben a szakaszban meg kell vizsgálni e mérlegelési mozgástér terjedelmét és korlátait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében a tagállamok számára biztosított mérlegelési mozgástér terjedelméről és korlátairól</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt már hangsúlyoztam, a 2003/86 irányelv nem harmonizálja teljes mértékben a családegyesítési vízum iránti kérelem benyújtásának részletes szabályait, hanem 5. cikkének (1) bekezdése annak előírására szorítkozik, hogy a tagállamoknak kell meghatározniuk, hogy a kérelmet „az érintett tagállam illetékes hatóságaihoz a családegyesítő vagy a családtag, illetve a családtagok nyújtsák‑e be”, az 5. cikkének (2) bekezdése szerint pedig ehhez a kérelemhez csatolniuk kell „a [családegyesítővel fennálló] családi kapcsolat és [az említett irányelvben] megállapított feltételeknek való megfelelést igazoló okmányokat, valamint a családtag/családtagok úti okmányainak hitelesített másolatait”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv előkészítő munkálataiból – amelyekre mind a Bizottság, mind az alapeljárás felperesei hivatkoznak – kitűnik, hogy a Bizottság irányelvjavaslatában eredetileg az állt, hogy a családegyesítési kérelmet a családegyesítőnek kell benyújtania, aki, mivel már lakóhellyel rendelkezik, „több eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy az ország nyelvének és a nemzeti közigazgatási szervek szokásainak ismeretében eligazodjon a közigazgatási eljárások során” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>). E javaslat tehát arra irányult, hogy már a kérelem benyújtásának szakaszában megkönnyítse a családegyesítési jog gyakorlását. Így előnyben részesítette az érintett tagállam illetékes közigazgatási szervénél közvetlenül az azon családtag által tett lépéseket, aki főszabály szerint a legkedvezőbb helyzetben volt az eljárás ezen első szakaszának megfelelő lefolytatása tekintetében. Az eredeti javaslat a Tanács módosítását követően annyiban változott, hogy azok a tagállamok, amelyek ezzel a lehetőséggel élni kívántak, második lehetőségként előírhatják, hogy a családegyesítési kérelmet a családegyesítő családtagjai kötelesek külföldön benyújtani. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) A módosított javaslatban a Bizottság kifejtette, hogy az új szöveg célja „a tagállamok által elfogadott két eljárás összehangolása” volt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) A Bíróság előtt ez az intézmény kifejtette, hogy a módosítást annak érdekében irányozták elő, hogy a tagállamok a kérelmezők személyazonosságával és a családegyesítővel állítólagosan fennálló családi kötelékeik valódiságával kapcsolatos csalások elleni hatékony küzdelem érdekében meghallgatásokat szervezhessenek az érintett személyekkel, és vizsgálatokat folytathassanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének végül elfogadott szövege szerint tehát a tagállamoknak kell meghatározniuk mind az ilyen kérelem benyújtására köteles személyt, mind pedig a kérelem átvételére hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint a betartandó formai szabályokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a szakaszban egyértelművé kell tenni, hogy – azzal ellentétben, amit a kérdést előterjesztő bíróság állít, és amire a Tanács hivatkozik – az a tény, hogy az uniós jogalkotó mérlegelési mozgásteret hagyott a tagállamoknak a családegyesítés iránti kérelmek benyújtására vonatkozó részletes szabályok meghatározását illetően, nem jelenti azt, hogy az ilyen kérelem nyilvántartásba vételének az érintett tagállam által e tekintetben meghatározott szabályok be nem tartásával indokolt megtagadása automatikusan jogszerűnek minősül a 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján, és hogy ezen elutasítás nem vitatható. E jogszerűség ezzel szemben attól függ, hogy e tagállam miként élt e mérlegelési mozgástérrel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek pontosítását követően véleményem szerint a korlátozások három csoportja határolja be a tagállamokat a 2003/86 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének végrehajtása során megillető mérlegelési mozgásteret.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első a 2003/86 irányelv céljának és szellemének tiszteletben tartására vonatkozó követelményen alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság több alkalommal megerősítette, hogy a családegyesítés engedélyezése tekinthető főszabálynak (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>), és hogy a 2003/86 irányelvben a tagállamok számára elismert esetleges mérlegelési mozgásteret „a tagállamok mindenekelőtt nem gyakorolhatják olyan módon, amely veszélyeztetné [ezen] irányelv célját és hatékony érvényesülését” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>). Így a 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése által a tagállamok számára biztosított mozgástér ezen irányelv céljának és hatékony érvényesülésének sérelme nélkül nem gyakorolható oly módon, hogy akadályozza, rendkívül nehézzé vagy lehetetlenné tegye az e rendelkezés szerinti kérelem benyújtását, és következésképpen a családegyesítési jog gyakorlását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A korlátok második csoportja az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv (2) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy ez az irányelv elismeri az alapvető jogokat és betartja a Chartában rögzített elveket. A Bíróság több alkalommal kimondta, hogy ezen irányelv rendelkezéseit a Charta 7. cikkének, valamint 24. cikke (2) és (3) bekezdésének fényében kell értelmezni és alkalmazni. Közelebbről, a Charta 7. cikkét, amely többek között elismeri a családi élet tiszteletben tartásához való jogot – amelynek a családegyesítési jog egy sajátos tényezője (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) – a Bíróság szerint, a gyermek mindenek felett álló – a Charta 24. cikkének (2) bekezdésében elismert (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) – érdekének figyelembevételére vonatkozó kötelezettséggel összefüggésben kell olvasni, figyelembe véve a gyermeknek a szülőjével való rendszeres és személyes kapcsolattartásra vonatkozó – a Charta 24. cikkének (3) bekezdésében kifejezett – szükségét. Ebben az összefüggésben a Bíróság emlékeztetett egyes nemzetközi egyezmények – közöttük különösen a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezmény, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) amely a 9. cikkének (1) bekezdésében előírja, hogy az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata ellenére, ne válasszák el, 10. cikkének (1) bekezdésében pedig leszögezi, hogy e kötelezettségből az következik, hogy a részes államoknak pozitív szellemben, emberiességgel és kellő gondossággal kell megvizsgálniuk bármely gyermeknek vagy szüleinek családegyesítés céljából valamely részes államba való beutazása vagy onnan való kiutazása iránti kérelmét (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) – jelentőségére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Általánosabban, a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok, amennyiben az Unió jogát hajtják végre – így az irányelvek átültetésével kapcsolatban őket megillető mérlegelési hatáskörük gyakorlása során is – tiszteletben tartják a jogokat és betartják a Chartában foglalt elveket, valamint előmozdítják azok alkalmazását (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>). Egyébiránt, a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében az e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának, valamint az arányosság elvének tiszteletben tartásával korlátozható oly módon, hogy „korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig egy olyan nemzeti szabályozás, amely – akár a szükséges érdemi feltételeknek megfelelő családegyesítés megakadályozásával – ahhoz vezet, hogy valamely személyt kizárnak abból az országból, ahol közeli hozzátartozói élnek, a családi élet tiszteletben tartásához való jogba történő beavatkozásnak minősülhet, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) és ennélfogva ahhoz, hogy megfeleljen a Chartának, tiszteletben kell tartania a Charta 52. cikkének (1) bekezdésében megállapított, a fentiekben felidézett feltételeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezt mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) az EJEE 8. cikkének – amelynek tartalma lényegében megegyezik a Charta 7. cikkével – értelmezése kapcsán. Jóllehet – amint arra a belga kormány helyesen emlékeztet – ez a bíróság leszögezte, hogy az EJEE, és különösen annak 8. cikke nem biztosítja a külföldi személy számára azt a jogot, hogy egy adott országba beutazzon, vagy ott tartózkodjon, mindazonáltal szisztematikusan ellenőrzi a családegyesítés akadályát képező intézkedések arányosságát, amelyeket az e cikkben biztosított, a családi élet tiszteletben tartásához való jog korlátozásaként elemez. Így e bíróság a közelmúltban azt állította, hogy egy olyan ügyben, amely mind a családi életet, mind a bevándorlást érinti, „az állam azon kötelezettségének terjedelme, hogy beengedje a területére az ott tartózkodó személyek közeli hozzátartozóit, az érintett személyek sajátos helyzetétől és a közérdektől függően változik, és szükségessé teszi a szóban forgó versengő érdekek közötti megfelelő egyensúly megteremtését”, amelynek során a gyermekek mindenek felett álló érdeke ebben az összefüggésben „jelentős súllyal” esik latba. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) E bíróság egyébiránt pontosította, hogy a családegyesítési kérelemre vonatkozó döntéshozatali eljárásnak tartalmaznia kell „a rugalmasság, a gyorsaság és a hatékonyság azon garanciáit, amelyek szükségesek [az érintetteknek] az [EJEE] 8. cikkében biztosított, a családi életük tiszteletben tartásához való jog tiszteletben tartásához” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>). Az EJEB különösen a menekültek családegyesítését illetően több alkalommal emlékeztetett arra, hogy „a család egysége a menekült lényeges joga, valamint hogy a családegyesítés alapvető annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az üldöztetések elől menekülő személyek számára normális élet folytatását”, továbbá leszögezte, hogy „nemzetközi és európai léptékű konszenzus áll fenn azzal kapcsolatban, hogy a menekültekre előnyösebb családegyesítési eljárást kell alkalmazni, mint az egyéb külföldi személyekre” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése által a tagállamok számára biztosított mozgástér korlátainak harmadik csoportja véleményem szerint a tagállamokat az ezen irányelv végrehajtása során terhelő egyéni elbírálásra irányuló kötelezettségből ered. E kötelezettség értelmében – amelyre a Bíróság az említett irányelv 17. cikkéből következtetett, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) és amely átfogó módon alkalmazandó minden, az irányelv hatálya alá tartozó határozat meghozatalára – a tagállamok feladata annak biztosítása, hogy az illetékes nemzeti hatóságok minden egyes ügyben az érintett személyek helyzetére vonatkozóan olyan egyéni értékelést végezzenek, amely tekintetbe veszi az adott ügy valamennyi releváns tényezőjét, és amely adott esetben különös figyelmet fordít az érintett gyermekek érdekeire és a családi élet elősegítésére (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tribunal de première instance francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést a fent említett különböző korlátozások figyelembevételével kell megválaszolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válaszról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében biztosított lehetőségnek megfelelően a belga jogalkotó azt az opciót választotta, hogy a családtagoknak kell benyújtaniuk a családegyesítési kérelmet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) Az 1980. december 15‑i törvény 12a. cikkének 1. §‑a értelmében az ilyen kérelmet kötelezően a területileg illetékes diplomáciai képviseletnél kell benyújtani. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) E törvény nem enged kivételt e szabály alól a külföldön tartózkodó családtagok számára. Egyébiránt az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, valamint az ügy irataiból kitűnik, és a felek sem vitatják, hogy bár az 1980. december 15‑i törvény 12a. cikke 1. §‑ának szövege ezt egyértelműen nem mondja ki, a gyakorlatban a családegyesítés iránti kérelmet az érintett családtagoknak az említett diplomáciai képviseleten személyesen kell benyújtaniuk, még akkor is, ha a családegyesítő menekültként elismert személy.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alábbiakban kifejtett indokok miatt úgy vélem, hogy egy olyan, a 2003/86 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének végrehajtására szolgáló rendelkezés, mint amelyet a belga jogban alkalmazni kell, figyelmen kívül hagyja az e rendelkezés által a tagállamok számára elismert diszkrecionális jogkör gyakorlásának fent felidézett korlátait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, mivel nem ír elő a családegyesítés iránti kérelem személyes benyújtásához képest kifejezett, átlátható és általános jelleggel alternatív intézkedéseket arra az esetre, ha az érintett családtagoknak az illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletre történő utazása lehetetlennek bizonyul, az ilyen jellegű intézkedés egyértelműen sérti a 2003/86 irányelvnek a családegyesítés elősegítésére irányuló célját. Ugyanez vonatkozik ezen irányelv konkrétabb, arra irányuló céljára, hogy fokozott védelmet biztosítson a menekültként elismert személyek számára, mivel az a kötelezettség, hogy a családegyesítési kérelem benyújtása érdekében egy ilyen képviseleten személyesen kell megjelenni – amint az az alapügyből kitűnik – ugyanolyan szigorúan alkalmazandó e személyek családtagjaira is. Mivel ez a fent leírt helyzetekben a gyakorlatban még akkor is lehetetlenné teszi a családegyesítési jog gyakorlását, ha a 2003/86 irányelvben az ilyen családegyesítés engedélyezéséhez előírt valamennyi feltétel teljesül, az ilyen rendelkezés ezen irányelv hatékony érvényesülését is sérti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az a körülmény – amelyre a belga kormány mind írásbeli észrevételeiben, mind a tárgyaláson hivatkozott –, hogy az érintett személyek az illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselettől legalábbis ideiglenesen eltérést kérhetnek a családegyesítési vízum iránti kérelem személyes benyújtására vonatkozó kötelezettség alól, nem kérdőjelezi meg a fenti következtetést. Először is, még ha feltételezzük is, hogy – amint azt a belga kormány állítja – tényleges lehetőség van a személyes benyújtás szabályától való eltérésre, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) e kormány megjegyzéseiből kitűnik, hogy az ilyen eltérést engedélyező határozat teljesen diszkrecionális, és csak nagyon szórványosan hozható meg, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) kizárólag akkor, ha a kérelmezőknek az illetékes diplomáciai képviseleten való megjelenését az idegenrendészeti hivatal objektíven lehetetlennek ítéli, mivel ez utóbbinak engedélyeznie kell a diplomáciai vagy konzuli hatóság számára, hogy a kérelmezők személyes megjelenéséhez képest alternatív intézkedéseket írjon elő. Másodszor, a belga államnak az alapeljárásban a sürgősség feltételének értékelésére vonatkozó álláspontjából egyértelműen kitűnik, hogy a belga hatóság rendkívül szigorúan értelmezi a „lehetetlenség” fogalmát, és lényegében akkor is tagadja e feltétel fennállását, ha az érintett személyek konfliktusövezetekben élnek, és az utazással azt kockáztatják, hogy embertelen vagy megalázó bánásmódnak teszik ki magukat. Harmadszor, tekintettel az eltérésre vonatkozó ilyen lehetőség kivételes jellegére és arra a tényre, hogy teljes mértékben az közigazgatás mérlegelésének körébe tartozik, az érdekeltek semmilyen információval nem rendelkeznek e lehetőség fennállásáról. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt az utazás objektív lehetetlenségének esetein túl felmerül a kérdés, hogy összeegyeztethető‑e a 2003/86 irányelvvel az, hogy a családegyesítő családtagjainak a családegyesítési eljárás első szakaszától kezdődően diplomáciai vagy konzuli képviseleten való fizikai jelenlétét írják elő minden olyan esetben, amikor – a kérelmezők sajátos helyzetére és a tartózkodási helyük szerinti országban fennálló körülményekre tekintettel – az utazás a családegyesítési kérelem benyújtásához megkövetelt formai követelmények teljesítésének komoly akadályát jelenti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy a családegyesítési eljárás szakaszokban zajlik, és a kérelem benyújtását követően gyakran megköveteli, hogy az érintett családtagok többször jelenjenek meg egy diplomáciai vagy konzuli képviseleten, többek között dokumentumok benyújtása, beszélgetések lefolytatása, DNS‑tesztek elvégzése és – a kérelem elfogadása esetén – a vízumok visszavonása céljából. Márpedig úgy látom, hogy e személyek – akik között általában a család legsérülékenyebb tagjai, például kisgyermekek is vannak – arra való kötelezése, hogy gyakran hosszadalmas, sőt nehéz, ha nem veszélyes vagy túlzottan költséges módon olyan diplomáciai vagy konzuli képviseletekre utazzanak, amelyek – mint az alapeljárásban is – a lakóhely szerinti országtól eltérő országokban is lehetnek, annak érdekében, hogy ott olyan formai előírásoknak feleljenek meg, amelyek távolról is könnyen teljesíthetők, nem felel meg a 2003/86 irányelv szellemének, inkább abból a szándékból ered, hogy az ilyen családegyesítés felé vezető utat olyan akadályokkal lássák el, amelyek elrettenthetnek a családegyesítési jog gyakorlásától. Ez különösen igaz a menekültek azon családtagjaira, akik számára jelentősebb nehézségekkel jár az utazás. Így a családegyesítés iránti kérelem személyes benyújtására vonatkozó kötelezettség azzal a hatással jár, hogy tendenciózusan jelentősebb mértékben a harmadik országbeli állampolgárok azon kategóriája kerül hátrányosabb helyzetbe, amelynek védelmére a 2003/86 irányelv kifejezetten irányul, ami azt a paradox hatást váltja ki, hogy azok a körülmények, amelyek ez utóbbiakat arra indították, hogy országukat elhagyják, és amelyek ezen irányelv (8) preambulumbekezdése értelmében arra késztették az uniós jogalkotót, hogy kedvezőbb feltételeket írjon elő családegyesítési joguk gyakorlására vonatkozóan, e jogot objektíve nehezebbé, sőt akár gyakorlatilag lehetetlenné teszik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A belga kormány arra hivatkozik, hogy a családegyesítési vízum iránti kérelem személyes benyújtása a kérelmezők személyazonossága és biometrikus adatai felvételének lehetővé tételéhez, többek között a személyazonossággal és a családi kapcsolatokkal összefüggő csalások elleni küzdelemhez szükséges. Márpedig bármennyire is jogszerű, egy ilyen cél véleményem szerint nem igazolhatja a kérelmezők diplomáciai vagy konzuli képviseleten való személyes megjelenésének a családegyesítési eljárás kezdetétől történő szisztematikus előírását. Anélkül ugyanis, hogy tagadnám a belga kormány által hivatkozott, az e felvételre vonatkozó követelménynek – amely többek között azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegyék a szükséges biztonsági ellenőrzések elvégzését a 2003/86 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően – a megalapozottságát, és így annak szükségességét, hogy az eljárás valamely szakaszában a kérelmezők személyesen jelenjenek meg valamely diplomáciai vagy konzuli képviseleten annak érdekében, hogy alávessék magukat többek között biometrikus adataik felvételének, nem hiszem, hogy az ilyen felvétel már a családegyesítési kérelem benyújtásának szakaszában elengedhetetlen lenne. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) El kell ugyanis kerülni a családtagok utazásának indokolatlan megsokszorozását, főleg akkor, ha azok az utazások nehéznek vagy kockázatosnak bizonyulnak, különösen az eljárás olyan korai szakaszában, amikor a kérelem vizsgálata még nem kezdődött meg, vagy ha a kedvező eredmény esélyeit az érdekeltek még nem tudják értékelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, és lényegében a már kifejtettekkel azonos okok miatt, sérti a Charta – adott esetben a 24. cikkének (2) és (3) bekezdésével együttesen értelmezett – 7. cikkében foglalt, a család egységének tiszteletben tartásához való jogot az, ha valamely tagállam szisztematikusan, még abban az esetben is előírja a családegyesítő – beleértve a menekültként elismert személyt – családtagjai számára, hogy kizárólag a családegyesítés iránti kérelem e tagállamban történő benyújtása céljából megjelenjenek e tagállam diplomáciai vagy konzuli képviseletén, amikor a kérelmezők e képviseletre utazása objektíve lehetetlennek vagy rendkívül nehéznek, illetve kockázatosnak bizonyul. Az ilyen kötelezettség ugyanis az e jogba való olyan beavatkozásnak minősül, amely aránytalan a családegyesítéshez kapcsolódó csalások elleni küzdelem céljához képest, és megsérti ezzel a Charta 52. cikkének (1) bekezdését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, harmadszor, a 2003/86 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének olyan végrehajtása, mint amely a belga szabályozásból és közigazgatási gyakorlatból következik, sérti a jelen indítvány 56. pontjában felidézett egyéni elbírálásra irányuló kötelezettséget is. Egy olyan rendszer ugyanis, amelyben a családegyesítő családtagjainak az illetékes diplomáciai képviseleten való jelenlétét kötelezően és alapvetően, kivétel nélkül előírják, főszabály szerint nem teszi lehetővé az érintett személyek helyzetének, és különösen azon körülményeknek a figyelembevételét, amelyekről a Bíróság úgy ítélte meg, hogy azok befolyásolhatják a családegyesítés iránti kérelem vizsgálatának terjedelmét és intenzitását, mint például az érintett gyermekek életkora és származási országbeli helyzete. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) Márpedig e körülményeket a fortiori figyelembe kell venni az ilyen kérelem benyújtásakor véglegesített alaki követelmények teljesítésének korai szakaszában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Általánosabban fogalmazva, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2003/86 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének végrehajtására irányuló eljárás a lehető legnagyobb mértékben rugalmas legyen, és – amint azt az EJEB pontosította – tartalmazza a rugalmasság, a gyorsaság és a hatékonyság azon garanciáit, amelyek szükségesek az érintettek családi élete tiszteletben tartásához való jog biztosításához. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) Ebből a szempontból a többek között a 2023. február 3‑i elektronikus levélből következő túlzott formalizmus, amely az idegenrendészeti hivatal által a felperesek jogi képviselőjével korábban közölt, a 2022. szeptember 28‑i és 29‑i kérelemnek elsősorban azzal indokolt elutasításához kapcsolódik, hogy a kérelmet közvetlenül a vizsgálatára hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervnél, nem pedig egy belga diplomáciai vagy konzuli képviseleten keresztül nyújtották be, véleményem szerint – többek között X, valamint A és B gyermekek helyzetére tekintettel – nem fogadható el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A végkövetkeztetés levonása előtt szeretném még hangsúlyozni – amint azt a Tanács is helyesen megtette az írásbeli észrevételeiben –, hogy a 2003/86 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének megfogalmazása kellően tág körű ahhoz, hogy lehetővé tegye a családegyesítési célú vízumkérelem benyújtására vonatkozó eljárás oly módon történő kialakítását, amely összhangban van ezen irányelv céljával és az azt megalapozó alapvető jogokkal, még akkor is, ha – mint a Belga Királyság esetében – a tagállam azt a megoldást választotta, amely a családegyesítő családtagjaira ruházza az ilyen kérelem benyújtásának feladatát. Így e cikk nem zárja ki sem annak lehetőségét, hogy az említett kérelmet az illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseleten akár levélben, akár elektronikus levélben, tehát a családegyesítő családtagjainak fizikai jelenléte nélkül nyújtsák be, sem pedig azt a lehetőséget, hogy a kérelmet e családtagok – amint azt X, valamint A és B gyermekek megtették – közvetlenül a szóban forgó tagállamban, a kérelem vizsgálatáért felelős közigazgatási szervnél nyújtsák be. Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a tagállamoknak, és különösen bíróságaiknak amellett hogy saját nemzeti jogukat az uniós joggal összhangban kell értelmezniük, arra is ügyelniük kell, hogy a másodlagos jog valamely szabályának ne olyan értelmezését vegyék alapul, amely ellentétes az uniós jogrend révén védelemben részesített alapvető jogokkal (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>). A 2003/86 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését tehát semmi esetre sem lehet úgy értelmezni, hogy lehetővé tesz egy olyan szigorú és merev rendszert, mint amilyet Belgiumban kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek összessége alapján véleményem szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2003/86 irányelv 5. cikkének a Charta 7. cikkével és 24. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésével ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely megköveteli, hogy a harmadik országban tartózkodó, menekültként elismert személy családtagjai az adott tagállam területileg illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletén személyesen nyújtsák be a családegyesítési célú beutazás és tartózkodás iránti kérelmüket anélkül, hogy kivételeket írna elő arra az esetre, ha az érintett személyek sajátos helyzetére és a lakóhelyük szerinti országban uralkodó körülményekre tekintettel az ilyen képviseletre való utazás lehetetlennek, rendkívül nehéznek vagy kockázatosnak bizonyulna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a tribunal de première instance francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű elsőfokú bíróság, Belgium) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést a következőképpen válaszolja meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-138" title="page-27">
      A családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22‑i 2003/86/EK tanácsi irányelv 5. cikkének az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. cikkével és 24. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésével ellentétes az olyan tagállami jogszabály, szabályozás vagy közigazgatási gyakorlat, amely megköveteli, hogy a harmadik országban tartózkodó, különösen egy menekültként elismert személy családtagjai az adott tagállam területileg illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletén személyesen nyújtsák be a családegyesítési célú beutazás és tartózkodás iránti kérelmüket anélkül, hogy kivételeket írna elő arra az esetre, ha az érintett személyek sajátos helyzetére és a lakóhelyük szerinti országban uralkodó körülményekre tekintettel az ilyen képviseletre való utazás lehetetlennek, rendkívül nehéznek vagy kockázatosnak bizonyulna.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) HL 2003. L 251., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 224. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítések: HL 2017. L 167., 58. o.; HL 2019. L 19., 20. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Moniteur belge, 1980. december 31., 145584. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A tárgyaláson a belga kormány képviselője egyébként egyértelmű volt e tekintetben, amikor pontosította, hogy nem lehet úgy tekinteni, hogy az alapeljárás felperesesei családegyesítési vízum iránti kérelmet nyújtottak volna be, mivel nem tartották be az előírt alaki követelményeket, és nem fordultak az illetékes hatósághoz e kérelem átvétele és nyilvántartásba vétele céljából.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Lásd többek között a Human Rights Watch nem kormányzati szervezet dokumentumait, amelyek a következő linkeken érhetők el: https://www.hrw.org/news/2022/10/24/turkey‑hundreds‑refugees‑deported‑syria, https://www.hrw.org/news/2022/08/17/questions‑and‑answers‑turkeys‑threatened‑incursion‑northern‑syria, https://www.hrw.org/world‑report/2023/country‑chapters/syria</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) A kérdést előterjesztő bíróság lényegében e rendelkezések szövegére való hivatkozásra szorítkozik, anélkül hogy azok alkalmazását részletesebben indokolná. A tárgyaláson az alapeljárás felpereseinek képviselője kifejtette, hogy ennek az az oka, hogy az 1980. december 15‑i törvény 10. cikke többek között az említett rendelkezéseket ülteti át.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Lásd a „családtag” fogalmának a 2011/95 irányelv 2. cikkének j) pontjában szereplő meghatározását.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) C‑91/20, EU:C:2021:898, 42. és 43. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Lásd: 2022. szeptember 8‑i Ametic ítélet (C‑263/21, EU:C:2022:644, 64. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd: 2022. november 17‑i Belgische Staat (Kiskorú házas menekült) ítélet (C‑230/21, EU:C:2022:887, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd: 2022. augusztus 1‑jei Bundesrepublik Deutschland (Nagykorúvá vált gyermek családegyesítése) ítélet (C‑279/20, EU:C:2022:618, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd: 2019. december 12‑i Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (Családegyesítés – A menekült lánytestvére) ítélet (C‑519/18, EU:C:2019:1070, 50. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Lásd: 2022. augusztus 1‑jei Bundesrepublik Deutschland (Nagykorúvá vált gyermek családegyesítése) ítélet (C‑279/20, EU:C:2022:618, 61. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Lásd: 2022. augusztus 1‑jei Bundesrepublik Deutschland (Nagykorúvá vált gyermek családegyesítése) ítélet (C‑279/20, EU:C:2022:618, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) A családegyesítési jogról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM (1999) 638 végleges, 18. o., a továbbiakban: eredeti javaslat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: a családegyesítési jogról szóló tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslat (COM(2002) 225 végleges, a továbbiakban: módosított javaslat) 5. cikke.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Meg kell azonban jegyezni, hogy a Parlament által a Bizottság eredeti javaslatának módosított változatára vonatkozóan javasolt módosítást, amely annak pontosítására irányul, hogy a családegyesítési kérelmet minden esetben a családegyesítő lakóhelye szerinti tagállamban kell benyújtani, és amelyet többek között azzal indokolt, hogy a családtagok nehézségekbe ütközhetnek az adott tagállam diplomáciai képviselete előtt való megjelenés tekintetében (lásd: a családegyesítési jogról szóló tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról szóló jelentés [Újabb konzultáció] – Állampolgári Jogi, Bel‑ és Igazságügyi Bizottság| A5–0086/2003 | Európai Parlament [europa.eu]) nem fogadták el.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd: 2016. április 21‑i Khachab ítélet (C‑558/14, EU:C:2016:285, 25. pont). Amint azt Mengozzi főtanácsnok az ezen ítélet alapjául szolgáló ügyre vonatkozó indítványában (C‑558/14, EU:C:2015:852, 38. pont) hangsúlyozta, bár a családegyesítés engedélyezése „a főszabály”, ez azért van, mert egy jogról van szó.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Lásd: 2019. december 12‑i Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (Családegyesítés – A menekült lánytestvére) ítélet (C‑519/18, EU:C:2019:1070, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2006. június 27‑i Parlament kontra Tanács ítélet (C‑540/03, EU:C:2006:429, 52. pont). Lásd még: Mengozzi főtanácsnok Noorzia ügyre vonatkozó indítványa (C‑338/13, EU:C:2014:288, 20. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2022. november 17‑i Belgische Staat (Kiskorú házas menekült) ítélet (C‑230/21, EU:C:2022:887, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Elfogadta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése az 1989. november 20‑i 44/25. sz. határozatában, és hatályba lépett 1990. szeptember 2‑án (kihirdette: az 1991. évi LXIV. törvény).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd: 2006. június 27‑i Parlament kontra Tanács ítélet (C‑540/03, EU:C:2006:429, 57. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Lásd: 2022. augusztus 1‑jei Bundesrepublik Deutschland (Nagykorúvá vált gyermek családegyesítése) ítélet (C‑279/20, EU:C:2022:618, 39. és 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2002. július 11‑i Carpenter ítélet (C‑60/00, EU:C:2002:434, 41. pont), amely az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4‑én Rómában aláírt egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 8. cikkére és az uniós polgárok családi életének a kiutasítási határozatokkal szembeni védelmére vonatkozik; lásd még: 2002. július 25‑i MRAX ítélet (C‑459/99, EU:C:2002:461, 53. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) EJEB, 2021. július 9., M. A. kontra Dánia ítélet (CE:ECHR:2021:0709JUD000669718, 132. és 133. §).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) EJEB, 2014. július 10., Senigo Longue és társai kontra Franciaország ítélet (CE:ECHR:2014:0710JUD001911309, 75. §).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) EJEB, 2014. július 10., Tanda‑Muzinga kontra Franciaország ítélet (CE:ECHR:2014:0710JUD000226010, 75. §); EJEB, 2014. július 10., Mugenzi kontra Franciaország ítélet (CE:ECHR:2014:0710JUD005270109, 54. §).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) A 2003/86 irányelv 17. cikke előírja, hogy „[a] tagállamok megfelelően figyelembe veszik az érintett személy családi kapcsolatainak jellegét és szilárdságát, a tagállamban való tartózkodásának időtartamát és a származási országával való családi, kulturális és társadalmi kapcsolatai fennállását”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Lásd: 2019. március 13‑i E. ítélet (C‑635/17, EU:C:2019:192, 59. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) Több más tagállam is ugyanezt választotta, olykor azzal a lehetőséggel együtt, hogy a családegyesítő is benyújthatja a kérelmet (AT, CZ, DE, EE, FI, HR, HU, LU, LV, SE, SK). Mások egy olyan rendszert választottak, amelyben kizárólag a családegyesítőnek kell kérelmeznie a családegyesítést (BG, CY, EL, ES, FR, PL, SI) (Lásd: a Bizottság 2019. március 29‑i jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a családegyesítési jogról szóló 2003/86 irányelv alkalmazásáról (COM(2019) 162 final, 11. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az illetékes diplomáciai képviseletet az érintett családtagok mindenkori lakóhelye szerinti ország határozza meg. Amennyiben – mint az alapeljárás felperesei esetében – az érdekeltek lakóhelye szerinti országban nincs belga diplomáciai képviselet, választhatnak a szomszédos országok diplomáciai képviseletei közül.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Megjegyzem, hogy ezt a körülményt nem említi a kérdést előterjesztő bíróság, amely ezzel szemben abból az előfeltevésből indul ki, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetekre vonatkozóan nincs eltérést engedélyező előírás. Márpedig – amint arra a jelen indítvány 34. pontjában emlékeztettem – a Bíróságnak az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben leírt jogi kerethez kell tartania magát.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Egyébiránt megjegyzem, hogy a belga kormány által ebben az értelemben szolgáltatott egyetlen példa egy belga állampolgár által az 1980. december 15‑i törvény 9. cikke alapján megbízottként, a családegyesítő útján benyújtott családegyesítési vízum iránti kérelmekre vonatkozik (lásd a https://www.refworld.org/pdfid/58b04f134.pdf címen. A Centre fédéral Migration (Szövetségi Migrációs Központ, Myria) által készített, 2017. júniusi „Le regroupement national des ressortissants des pays tiers en Europe: pratiques nationales” című tanulmányban található, Belgiumra vonatkozó jelentés, amelyet a belga kormány képviselője a tárgyaláson említett, a fent említett határozatra hivatkozik, és hangsúlyozza, hogy „[i]t is not possible for the sponsor to introduce the application. Only in very exceptional cases, the sponsor can be authorised to introduce the application. This should then be done in the same country as usually foreseen for the introduction of the application by its family members (a családegyesítő nem nyújthat be kérelmet. A családegyesítő kizárólag kivételes esetekben jogosult a kérelem benyújtására. Ezt ugyanabban az országban kell megtenni, mint amelyet a családtagok számára a kérelem benyújtására szokásosan előírnak)” (lásd: https://emnbelgium.be/sites/default/files/publications/FINAL%20BE%20report%20on%20Family%20Reunification%20with%20a%20TCN_1.pdf, 46. o.). Márpedig egyértelmű, hogy azt a feltételt, amely szerint a kérelmet a családegyesítőnek ugyanabban az országban kell benyújtania, ahol családtagjai tartózkodnak, a menekültek nem tudják teljesíteni, amennyiben kötelező a személyes benyújtás.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Az érintettek egyértelmű, átlátható és „írásbeli” információhoz való hozzáférésének a családegyesítési eljárásban való fontossága tekintetében lásd: Nicholson, F, „The »Essential Right« to Family Unity of Refugees and Others in Need of International Protection in the Context of Family Reunification”, HENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR), 122. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) A kérelmezők nagykövetségekhez való hozzáférésével és a szükséges több utazással kapcsolatos nehézségekről lásd: Nicholson, F, „The »Essential Right« to Family Unity of Refugees and Others in Need of International Protection in the Context of Family Reunification, i. m., 124. és azt követő oldalak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Egyébiránt a tárgyaláson a belga kormány nem fejtette ki, hogy miért teljes mértékben elengedhetetlen, hogy a biometrikus adatokat a családegyesítési vízum iránti kérelem benyújtásának időpontjában felvegyék.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2006. június 27‑i Parlament kontra Tanács ítélet, C‑540/03, EU:C:2006:429, 56. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 55. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Lásd: 2022. augusztus 1‑jei Bundesrepublik Deutschland (Nagykorúvá vált gyermek családegyesítése) ítélet (C‑279/20, EU:C:2022:618, 39. és 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</body>
</html>
