EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.3.3.
COM(2023) 107 final
2023/0054(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás által létrehozott együttműködési tanácsban a fejlesztési együttműködéssel foglalkozó albizottság létrehozásáról szóló határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) által létrehozott együttműködési tanácsban a fejlesztési együttműködéssel foglalkozó albizottság létrehozásáról szóló határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.Partnerségi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság között
A megállapodás célja, hogy megerősítse a Felek közötti kapcsolatot, akik elkötelezik magukat az átfogó párbeszéd folytatása mellett, valamint hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó valamennyi területen előmozdítsa a Felek közötti további együttműködést. A megállapodást 2012. május 11-én aláírták és a megállapodás 2018. augusztus 1-jén hatályba lépett.
2.2.Az együttműködési tanács
A megállapodás 111. cikkének (1) bekezdése létrehozza az együttműködési tanácsot, amely a megállapodás részes Feleinek képviselőiből áll, és felügyeli a megállapodás végrehajtását. Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő valamennyi nagyobb jelentőségű kérdést, valamint a megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából közös érdekű, egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdéseket. Az együttműködési tanács a két Fél közötti megállapodással megfelelő ajánlásokat is tehet.
A megállapodás 112. cikkének (2) bekezdése szerint az együttműködési tanács dönthet olyan szakosodott albizottság vagy testület felállításáról, amely segítheti feladatai ellátásában. Az együttműködési tanács meghatározza az ilyen albizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működésének módját. Az EU és Irak egyaránt érdeklődését fejezte ki a fejlesztési együttműködéssel foglalkozó szakosodott albizottság létrehozása iránt.
2.3.Az együttműködési tanács tervezett jogi aktusa
Az együttműködési tanács a megállapodás 112. cikkének (2) bekezdésével összhangban a harmadik ülésszakán, vagy adott esetben azt megelőzően vagy azt követően az eljárási szabályzata I. melléklete 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban írásbeli eljárás útján határozatot fogad el a fejlesztési együttműködéssel foglalkozó szakosodott albizottság létrehozásáról, beleértve feladatmeghatározásának elfogadását is (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).
A tervezett jogi aktus célja egy fejlesztési együttműködéssel foglalkozó szakosodott albizottság létrehozása, amely segíti az együttműködési tanácsot feladatai ellátásában.
Az eljárási szabályzat I. melléklete 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban az együttműködési tanács a Felek közös egyetértésével hozza meg határozatait és tesz ajánlásokat, amint azt maga a megállapodás is jelzi. Az együttműködési tanács írásbeli eljárás útján is hozhat határozatokat és tehet ajánlásokat, amennyiben a két Fél megegyezik erről.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
Ez a tanácsi határozatra irányuló javaslat meghatározza a megállapodás által létrehozott együttműködési tanácsban a fejlesztési együttműködéssel foglalkozó szakosodott albizottság létrehozásával, valamint feladatmeghatározásának elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot. Az EU és Irak egyaránt érdeklődését fejezte ki a fejlesztési együttműködéssel foglalkozó szakosodott albizottság létrehozása iránt.
A javasolt uniós álláspont az együttműködési tanács jogi aktusának tervezetén alapul, amely e tanácsi határozatra irányuló javaslat mellékletében szerepel.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Alapelvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján határozatot fogad el „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát”.
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Az együttműködési tanácsot megállapodás, nevezetesen az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti, 2012. május 11-én aláírt és 2018. augusztus 1-jétől hatályos partnerségi és együttműködési megállapodás hozta létre.
Az Európai Unió a tagállamokkal együtt a megállapodás részes Fele.
Az együttműködési tanács által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A tervezett jogi aktus joghatással bír, mivel az együttműködési tanács által a megállapodás 112. cikkének (2) bekezdése alapján és az eljárási szabályzat I. melléklete 10. cikkének (1) bekezdése szerint a Felek közös egyetértésével hozott határozat lehetővé teszi a fejlesztési együttműködéssel foglalkozó szakosodott albizottság létrehozását.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem is módosítja a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Alapelvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt anyagi jogalapra kell alapítani.
Valamely, egyidejűleg több cél elérésére irányuló vagy több elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű összetevőt magában foglaló tervezett jogi aktus esetében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapját kivételesen a különböző vonatkozó jogalapok fogják képezni.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus fő célkitűzése a fejlesztési együttműködés Irakban történő végrehajtásához kapcsolódik.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 209. cikke.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 209. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2023/0054 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás által létrehozott együttműködési tanácsban a fejlesztési együttműködéssel foglalkozó albizottság létrehozásáról szóló határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió a 2018/1107/EK tanácsi határozattal megkötötte, és a megállapodás 2018. augusztus 1-jén hatályba lépett.
(2)A megállapodás 111. cikkének (1) bekezdése értelmében létrejön az együttműködési tanács, amely felügyeli a megállapodás végrehajtását. A megállapodás 112. cikkének (2) bekezdése értelmében az együttműködési tanács dönthet olyan szakosodott albizottság vagy testület felállításáról, amely segítheti feladatai ellátásában. Az együttműködési tanács meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működésének módját.
(3)Az Unió és Irak egyaránt érdeklődését fejezte ki a fejlesztési együttműködéssel foglalkozó szakosodott albizottság létrehozása iránt, hogy az elősegítse az Unió és Irak közötti fejlesztési együttműködés valamennyi vonatkozásáról folytatott célzott párbeszédet, és előmozdítsa az uniós fejlesztési együttműködési programok hatékony végrehajtását Irakban.
(4)Az együttműködési tanács a harmadik ülésszakán, vagy adott esetben azt megelőzően vagy azt követően az eljárási szabályzata I. melléklete 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban írásbeli eljárás útján határozatot fogad el a fejlesztési együttműködéssel foglalkozó szakosodott albizottság létrehozásáról, beleértve feladatmeghatározásának elfogadását is.
(5)Helyénvaló meghatározni az Unió által az együttműködési tanácsban képviselendő álláspontot, mivel a határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az együttműködési tanács harmadik ülésszakán vagy adott esetben azt megelőzően vagy azt követően írásbeli eljárás keretében az Unió által képviselendő álláspont az együttműködési tanács jogi aktusának az e határozat mellékletében szereplő tervezetén (szakosodott albizottságok létrehozása és feladatmeghatározásuk elfogadása) alapul.
(2) Az együttműködési tanács jogiaktus-tervezetei megszövegezésének kisebb technikai jellegű módosításairól az együttműködési tanácsban részt vevő uniós képviselők újabb tanácsi határozat nélkül is megállapodhatnak.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök