EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2024.11.26.
COM(2024) 715 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Finnország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2024.11.26.
COM(2024) 715 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Finnország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Finnország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikkére,
tekintettel az (EU) 2024/1263 rendeletre és különösen annak 17. cikkére,
tekintettel a Bizottság ajánlására,
mivel:
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
(1)Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 , a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet 2 és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv 3 együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret központi elemei. A keret reformok és beruházások révén törekszik biztosítani az államadósság fenntarthatóságát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, és a középtávra helyezi a hangsúlyt, amihez a szabályok hatékonyabb és következetesebb érvényesítése társul.
(2)Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. E terveknek két célkitűzést kell megvalósítaniuk: i. biztosítaniuk kell, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak kezelését célzó reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek tartalmaznia kell a nettó kiadási 4 pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv négy- vagy ötéves időtartamára (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően). Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja kezelni a közös uniós prioritásokat. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.
(3)A Bizottság a terv benyújtását követően értékeli, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.
(4)Ezt követően a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.
FINNORSZÁG NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVÉVEL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK
(5)Finnország 2024. október 10-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy a tagállam és a Bizottság megállapodott az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról.
A terv benyújtását megelőző eljárás
(6)A Bizottság 2024. június 21-én az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének megfelelően megküldte Finnországnak a referenciapályát 5 . A Bizottság 2024. október 10-én közzétette a referenciapályát 6 . A referenciapálya kockázatalapú, és biztosítja, hogy az államadósság a költségvetési kiigazítási időszak végére – a kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül – középtávon megalapozottan csökkenő pályán legyen vagy prudens szinten maradjon, továbbá hogy az államháztartási hiány a kiigazítási időszakban a GDP 3 %-a alá csökkenjen, és középtávon e referenciaérték alatt maradjon. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. és 8. cikke értelmében a referenciapálya összhangban van az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is. Finnország referenciapályája szerint – a Bizottság feltételezései alapján, és hétéves kiigazítási időszakkal számolva – a nettó kiadások növekedése nem haladhatja meg az 1. táblázatban szereplő értékeket. Ez mind a kiigazítási időszak (2025–2031), mind a terv által lefedett időszak (2025–2028) során a nettó kiadások évi 1,5 %-os átlagos növekedésének felel meg.
1. táblázat: A Bizottság által Finnország részére 2024. június 21-én eljuttatott referenciapálya
|
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2025–2028 átlag |
2025–2031 átlag |
|
|
A nettó kiadások maximális növekedése (éves, %) |
1,4 |
1,5 |
1,4 |
1,5 |
1,5 |
1,6 |
1,7 |
1,5 |
1,5 |
Forrás: a Bizottság számítása.
(7)Finnország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 júniusától szeptemberéig szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Finnország által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések, a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó, tervezett reform- és beruházási kötelezettségvállalások, beleértve bizonyos reformokat és beruházásokat (például a szociális biztonság és az egységes ellátási modell átfogó reformját és a szociális segélyezés átfogó reformját), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.
(8)Finnország az általa szolgáltatott információk szerint – az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2024 októberében konzultációt folytatott a civil társadalommal és Finnország Gazdasági Tanácsával. A Finnország által a tervében szolgáltatott információk szerint a Gazdasági Tanács 2024. október 2-án megvitatta a tervet. A civil társadalom számára 2024. október 3-án nyilvános meghallgatást tartottak.
(9)A tervet 2024. október 2-án a nemzeti parlament elé terjesztették.
Egyéb kapcsolódó eljárások
(10)Finnország 2024. október 10-én benyújtotta 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát. A Bizottság 2024. november 26-án véleményt 7 fogadott el erről a költségvetésiterv-javaslatról.
(11)A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást 8 intézett Finnországhoz.
A TERV ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTALI ÉRTÉKELÉSE
(12)Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság a következőképpen értékelte a tervet:
Háttér: makrogazdasági és költségvetési helyzet és kilátások
(13)Finnországban a gazdasági tevékenység 2023-ban 1,2 %-kal csökkent, mivel a fogyasztói árak és a kamatlábak emelkedése rányomta bélyegét a fogyasztásra és a beruházásokra, különösen az építőiparban. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az év első felében stagnáló fogyasztás és csökkenő beruházások következtében 2024-ben a gazdaság 0,3 %-os visszaesésére lehet számítani. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 1,5 %-kal nő, mivel a reálbérek emelkedésének és az alacsonyabb finanszírozási költségeknek köszönhetően a magánfogyasztás és a beruházások élénkülni fognak, míg a növekvő külföldi keresletnek köszönhetően az exportnövekedés várhatóan ismét lendületet kap. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 1,6 %-kal nő, mivel a széles körű fellendülés az előrejelzések szerint folytatódik. Az előrejelzés időszakában (2024–2026) Finnországban a potenciális GDP 2024-től 2026-ig várhatóan évente átlagosan 0,6 %-kal nő, ami a tőkefelhalmozásnak és a teljes tényezőtermelékenység növekedésének tudható be. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 7,2 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 8,2 %, 2025-ben 7,9 % és 2026-ban 7,5 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 3,9 %-ról 2024-ben 1,4 %-ra csökken, majd 2025-ben 2,1 %, 2026-ban pedig 1,9 % lesz.
(14)A költségvetési helyzet alakulását illetően Finnország 2023. évi államháztartási hiánya a GDP 3,0 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 3,7 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 3,0 %-ára és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – 2,5 %-ára csökken. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Finnország 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány szeptemberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 77,1 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 82,6 %-ára emelkedik. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 84,7 %-ára nő, 2026 végére pedig a GDP 85,3 %-ának megfelelő mértékű lesz. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.
A tervben szereplő nettó kiadási pálya és főbb makrogazdasági feltételezések
(15)Finnország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és hét évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.
(16)A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt információkat.
(17)Finnország a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya végrehajtására, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 2,2 %-os átlagos növekedését jelenti. Finnország emellett reformokra és beruházásokra vonatkozó kötelezettséget vállal a kiigazítási időszak hét évre (2025–2031) történő meghosszabbítása céljából, így a kiigazítási időszakban a nettó kiadások tervezett átlagos növekedése 2,4 %. A tervben szereplő átlagos nettó kiadásnövekedés a (2025 és 2031 közötti) kiigazítási időszakban magasabb a Bizottság által 2024. június 21-én továbbított referenciapályánál. A terv a kiigazítási időszak minden évében egyenletes 0,9 %-os potenciális GDP-növekedést feltételez. Emellett a terv előrejelzése szerint a GDP-deflátor növekedési üteme a 2024. évi 1,7 %-hoz képest 2025-ben 2,1 %-ra, majd a kiigazítási időszak végére fokozatosan 2,4 %-ra emelkedne.
2. táblázat: A Finnország tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések
|
A kiigazítási időszak meghosszabbítása |
||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
Átlag a terv érvényességi időszakában 2025–2028 |
Átlag a kiigazítási időszakban 2025–2031 |
|
|
A nettó kiadások növekedése
|
3,7 |
1,6 |
1,9 |
2,6 |
2,6 |
2,8 |
2,8 |
2,9 |
2,2 |
2,4 |
|
A nettó kiadások növekedése
|
3,7 |
5,3 |
7,4 |
10,1 |
13,0 |
16,1 |
19,4 |
22,8 |
n.a. |
n.a. |
|
Potenciális GDP-növekedés (%) |
1,1 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
|
Infláció (GDP-deflátor növekedése) (%) |
1,7 |
2,1 |
2,2 |
2,2 |
2,3 |
2,3 |
2,4 |
2,4 |
2,2 |
2,3 |
Forrás: Finnország középtávú költségvetési-strukturális terve és a Bizottság számításai.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államadósságra gyakorolt hatásai
(18)Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 81,7 %-ról a kiigazítási időszak végére (2031) a GDP 78,2 %-ára csökkenne, amint az a következő táblázatban is szerepel. A kiigazítást követően, középtávon (azaz 2041-ig) az államadósság-ráta a terv szerint várhatóan tovább csökkenne, 2039-re a GDP 60 %-a alá, majd 2041-re elérné a GDP 52,7 %-át.
3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Finnország tervében
|
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2041 |
|
|
Államadósság (a GDP %-ában) |
76,6 |
81,7 |
83,2 |
83,9 |
83,6 |
82,9 |
81,4 |
79,7 |
78,2 |
52,7 |
|
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) |
-2,9 |
-3,7 |
-2,9 |
-2,0 |
-1,4 |
-0,9 |
-0,4 |
0,0 |
0,3 |
1,6 |
Forrás: Finnország középtávú költségvetési-strukturális terve.
A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ez a terv feltételezései alapján megalapozott, mivel a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése keretében elvégzett valamennyi determinisztikus stresszteszt szerint az adósság 2041-re a GDP 60 %-a alatt marad. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államháztartási egyenlegre gyakorolt hatásai
(19)A terv nettó kiadási pályája és feltételezései alapján az államháztartási hiány a kiigazítási időszak első évében (azaz 2025-ben) a GDP 3 %-a alá csökkenne, majd azt követően tovább csökkenne, és 2031-ben többletté válna. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2031) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2041-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének b) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A költségvetési kiigazítás ütemezése
(20)A strukturális elsődleges egyenleg változásaként számított költségvetési kiigazítás a tervben leírtak alapján az időszak elejére ütemezett, szemben az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában főszabályként előírt lineáris pályával. Ez a 2025-ben zajló nagyobb költségvetési konszolidációnak, valamint annak tudható be, hogy 2025-ben és 2027-ben védelmi beszerzések szerepelnek a nemzeti számlákban, ami a lineáris profiltól való további eltérésekhez vezet. Ennek eredményeképpen a terv első négy évében a költségvetési kiigazítás mértéke meghaladja a teljes kiigazítási erőfeszítéssel arányos mértéket. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában meghatározott, a későbbre ütemezés tilalmával.
4. táblázat: A strukturális elsődleges egyenleg alakulása Finnország tervében
|
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
|
|
Strukturális elsődleges egyenleg (a GDP %-ában) |
-0,34 |
-0,37 |
0,44 |
1,10 |
1,42 |
1,78 |
2,06 |
2,34 |
2,62 |
|
A strukturális elsődleges egyenleg változása (százalékpont) |
n.a. |
-0,04 |
0,82 |
0,66 |
0,32 |
0,36 |
0,28 |
0,28 |
0,28 |
Forrás: Finnország középtávú költségvetési-strukturális terve
A terv összhangja a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel
(21)Ha a tervben foglalt feltételezések és kötelezettségvállalások megvalósulnak, a strukturális hiány a kiigazítási időszakban mindvégig a GDP 1,5 %-a alatt maradna. Ezért a terv szakpolitikai kötelezettségvállalásai és makrogazdasági feltételezései alapján az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett közös rezilienciacélú mozgásteret továbbra is tiszteletben kell tartani, így nincs szükség a strukturális elsődleges egyenlegnek az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében említett további javítására.
A terv összhangja az adósságfenntarthatósági védintézkedéssel
(22)Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. cikkével összhangban, mivel a terv szerint az államadósság a kiigazítási időszakban a GDP 60 %-a és 90 %-a között marad, az adósságrátának évente átlagosan legalább 0,5 százalékponttal kell csökkennie mindaddig, amíg 60 % alá csökken. Az átlagos csökkenés a 2024–2031 időszakra vonatkozóan kerül kiszámításra, és a tervben 0,5 százalékpontnak felel meg. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel.
A tervben foglalt makrogazdasági feltételezések
(23)A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2024. június 21-én Finnországnak továbbított feltételezésektől. A terv különösen a 2024-es kezdeti pozícióra, a potenciális GDP-növekedésre és az SFA-tételekre vonatkozóan alkalmaz különböző feltételezéseket. Emellett a költségvetési kiigazítást az időszak elejére ütemezték. Ezeket a feltételezésbeli különbségeket körültekintően meg kell vizsgálni, különös tekintettel arra, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a terv szerint magasabb, mint a referenciapálya szerint. A nettó kiadások átlagos növekedését leginkább befolyásoló feltételezésbeli különbségek listája alább található, a különállóan kezelt egyes feltételezésbeli eltérések értékelésével együtt.
·A terv a 2024–2041-es időszakban egyenletes potenciáliskibocsátás-növekedést alkalmaz. A Bizottság feltételezéseivel összehasonlítva ez növeli a potenciális növekedést a kiigazítási időszak során, és ezáltal a nettó kiadások magasabb átlagos növekedését eredményezi. Ez egyrészt közvetlen hatás révén következik be, másrészt azért, mert a magasabb GDP-növekedés a GDP-arányos államadósság gyorsabb csökkenését vonja maga után, ami az államadósság fenntarthatóságára vonatkozó védintézkedés teljesítéséhez alacsonyabb költségvetési kiigazítást tesz szükségessé. Az alternatív potenciális növekedési feltételezések alkalmazásának lehetősége összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontjával, feltéve, hogy az előrejelzési időszakban (azaz 2041-ig) a kumulatív növekedés nagyjából összhangban van a Bizottság feltételezéseivel, ami e terv esetében így van. Következésképpen ez a feltételezés kellően megalapozottnak tekinthető.
·A terv előreütemezett költségvetési kiigazítást tartalmaz. A Bizottság lineáris kiigazításra vonatkozó feltételezéséhez képest ez az adósság gyorsabb csökkenéséhez és a kamatkiadások csökkenéséhez vezet. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben magasabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. A költségvetési kiigazítás előreütemezése összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjával. Következésképpen ez a feltételezés kellően megalapozottnak tekinthető.
·A terv 2025 és 2030 között alacsonyabb, átlagosan a GDP 1,3 %-ának megfelelő SFA-tételeket feltételez, szemben a Bizottság feltételezéseivel, amelyek szerint ez a GDP 1,6 %-át teszi majd ki. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben magasabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. Ez a biztonsági és védelmi felszerelések finanszírozását és szállítását, valamint az állami vagyon értékesítéséből származó bevételből finanszírozott beruházásokat tükrözi. Következésképpen ez a feltételezés kellően megalapozottnak tekinthető.
A fennmaradó feltételezésbeli különbség a 2024-es felülvizsgált kiinduló helyzethez kapcsolódik, és a tavasszal vártnál valamivel kisebb strukturális elsődleges hiánynak felel meg. Ez nem gyakorol lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére a Bizottság feltételezéseihez képest. Összességében a tervben szereplő nettó kiadási pálya és a referenciapálya közötti különbség az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkének b) pontjával összhangban kellően indokolt feltételezésbeli eltérésekkel magyarázható. Összességében a feltételezések közötti különbségek együttesen azt eredményezik, hogy a tervben a nettó kiadások átlagos növekedése a referenciapályánál magasabb. A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.
A terv szerinti költségvetési stratégia
(24)A tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat kiadáskorlátozás és a bevételt növelő diszkrecionális intézkedések révén fogják végrehajtani. A kormány két intézkedéscsomagot hajt végre, amelyek költségvetési hozama a becslések szerint 9 milliárd EUR (a GDP 3,8 %-a). Ezek nagyjából feloszthatók egy 3,5 milliárdos (a GDP 1,5 %-a), a magasabb bevételekből (azaz a magasabb héakulcsból származó közvetlen bevételekből, valamint az egyéb intézkedések miatti magasabb jövedelemadóból és társadalombiztosítási járulékokból származó közvetett bevételekből) álló, valamint egy 5,5 milliárdos (a GDP 2,3 %-a), az alacsonyabb kiadásokból (azaz a jólléti szolgáltatási megyéktől származó megtakarításokból, a szociális juttatások csökkentéséből és az egyéb kiadások csökkentéséből) származó tételre. Az e két konszolidációs csomaghoz kapcsolódó legtöbb szakpolitikai intézkedést már elfogadták, a többit pedig még meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani és számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon számos, 2025-ben jelentős hatással járó intézkedést elfogadtak már. Ugyanakkor a tervben szereplő indikatív költségvetési stratégia végrehajtásával kapcsolatban vannak kockázatok, amelyek abból adódnak, hogy a jólléti szolgáltatási megyékre irányuló intézkedések a vártnál alacsonyabb megtakarításokat eredményezhetnek, valamint hogy a kormány munkaerő-piaci reformjai a vártnál alacsonyabb foglalkoztatási hatásokkal járhatnak. Ezen túlmenően a 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslat (2024) meghatározza azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek révén a 2025. évi nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesíthető 9 .
A tervben szereplő, a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások
(25)Finnország a tervben kötelezettséget vállal a potenciális növekedés és a költségvetési fenntarthatóság javítását célzó reformok és beruházások végrehajtására, ezzel alátámasztva a költségvetési kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbítását. A reformok és beruházások a következőkből állnak: több, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő kötelezettségvállalás; a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyik kötelezettségvállalása, amely további előírásokat tartalmaz a költségvetési túllépések megfékezésére; valamint két új reform. A fentiek az alábbi intézkedéseket foglalják magukban:
·A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modelljének bevezetése. A reform azáltal alakítja át a finnországi foglalkoztatási szolgálatok működését, hogy növeli a foglalkoztatási szolgálatok rendelkezésére álló forrásokat, javítja az álláskeresőknek nyújtott támogatást, és szigorítja a foglalkoztatási szolgálatoknál regisztrált munkanélküliek munkakeresési kötelezettségeit. Az álláskeresési folyamat javítása érdekében folyamatban van a foglalkoztatási szolgálatokat támogató információs rendszer korszerűsítése. A reform a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalás (P3C1R1), amelynek fő célja az volt, hogy 2023 januárja és 2024 márciusa között 2 millió interjút lebonyolítsanak. A terv szerint az intézkedés 2025-től kezdődően mintegy 9 500–10 000 munkavállalóval növelheti a foglalkoztatást.
·Az álláskeresési járadék többletnapjainak megszüntetése. A reform fokozatosan megszünteti az álláskeresési járadék azon többletnapjait, amelyeket egy bizonyos korhatáron túli személyek a munkanélküli ellátás rendes időszakának lejárta után igényelhetnek. A munkanélküli-ellátások többletnapjaihoz való hozzáférés alsó korhatára korcsoportonként egy évvel emelkedik az 1963-as születésűektől kezdve, míg az 1965-ben és azt követően születettek esetében a többletnap lehetőségét teljesen eltörlik. A reform a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalás (P3C1R2), amelyet 2023 második negyedévéig kell végrehajtani. A munkanélküli ellátás többletnapjait 2029-ig fokozatosan megszüntetik. A terv szerint az intézkedés 2025-től kezdődően mintegy 9 100 munkavállalóval növelheti a foglalkoztatást.
·A nemzeti egészségügyi és szociális szolgáltatási reform végrehajtása a kötelező ápolási-gondozási garancia előmozdításának támogatása érdekében. A reform a 21 jólléti szolgáltatást nyújtó megye létrehozásáról szóló jogszabályból állt, amelyek 2023. január 1-jétől felelősek az egészségügyi ellátás, a szociális jólét és a mentési szolgáltatások megszervezéséért. Ezenkívül Helsinki önkormányzata szervezi ezeket a szolgáltatásokat. Emellett Helsinki és Uusimaa közös hatósága, az úgynevezett HUS-csoport felelős a szakorvosi ellátás megszervezéséért Uusimaa régióban. A reform a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalás (P4C1R1).
·A digitális innováció bevezetése a szociális és egészségügyi ágazatban. A reform célja, hogy az egészségügyi és szociális jóléti e-szolgáltatásokat igénybe vevő (20 éves vagy annál idősebb) lakosság arányát 26 %-ról (2020-as kiindulási helyzet) 35 %-ra növelje. A cél elérése érdekében új digitális szolgáltatásokat vezetnek be. A reform a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalás (P4C1I4), amelyet 2025 végéig kell végrehajtani.
·A kutatásba, fejlesztésbe és innovációba, valamint a tiszta energiára való átállásba történő beruházások. Ez az intézkedés számos, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő, tiszta technológiákra irányuló beruházást foglal magában (P1C1I2, P1C2I1, P1C2I3, P3C3I1, P1C1I1).
·A jólléti szolgáltatási megyék jogszabályban előírt feladatainak és közigazgatási eljárásainak megújítása. Tekintettel a jólléti szolgáltatásokkal foglalkozó megyéknél jelentkező jelentős hiányokra, a kormány további intézkedéseket foglal bele a tervbe a helyzet korrekciója és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében. Ezen intézkedések közé tartozik többek között az idősek bentlakásos gondozásában a minimális személyzeti létszám kiigazítása, az ügyféldíjak kiigazítása, a telephelyek használatának észszerűsítése, a verseny fokozása a közbeszerzésben, valamint a digitális szolgáltatási csatornák bevezetése. A kormányprogram és az állami költségvetési terv (2025–2028) alapján a kormány becslései szerint ezek az új kiigazítások 2028-ig mintegy 1,56 milliárd EUR megtakarítást eredményezhetnek. Ez magában foglalja mind a jogszabályi intézkedéseket, mind a jólléti szolgáltatási megyék saját konszolidációs intézkedéseit. Ezek az intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében tett, fent ismertetett kötelezettségvállalás (P4C1R1) további pontosítását jelentik.
·A szociális segítségnyújtás átfogó reformja. A reform célja, hogy megerősítse a szociális segítségnyújtás végső megoldásként és rövid távon igénybe vett ellátásként betöltött szerepét azáltal, hogy kijavítja a szankciók rendszerének azon hiányosságait, amelyek lehetővé tették, hogy a szociális ellátás teljes mértékben kompenzálja a munkanélküli ellátásokat, ha a kedvezményezettek azt elvesztették, mert nem tettek eleget munkakeresési kötelezettségeiknek. A kormány becslése szerint a reform felére csökkentheti a szociális ellátásra szorulók számát, és évente 100 millió EUR költségvetési megtakarítást eredményezhet. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat követően várhatóan 2025 őszén ismertetik a parlamenttel a kormány javaslatát, amely 2026 második negyedévében lépne hatályba.
·A társadalombiztosítás átfogó reformja és az egységes ellátási modell bevezetése. A reform egyik aspektusa a társadalombiztosítás egyszerűsítése azáltal, hogy egyetlen adminisztratív alkalmazáson keresztül lehetővé teszi a különböző ellátásokhoz való hozzáférést. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat követően várhatóan 2025 őszén ismertetik a parlamenttel a reformot, amely 2026 második negyedévében léphet hatályba.
(26)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező, a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó intézkedések (beleértve a jólléti szolgáltatási megyék jogszabályban előírt feladatainak és közigazgatási eljárásainak megújítására vonatkozó kiegészítő előírást) összhangban vannak az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével, mivel kellően részletesek, előre ütemezettek, időhöz kötöttek és ellenőrizhetők. A szociális ellátás átfogó reformjára és a társadalombiztosítás átfogó reformjára, valamint az egységes ellátási modell bevezetésére vonatkozó két intézkedést még nem fogadták el, ezért jelenleg nem részletesek. A terv indikatív ütemtervet tartalmaz ezek elfogadására, valamint kvalitatív célmutatókat jelöl meg a végrehajtásuk nyomon követésére.
(27)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, a meghosszabbítást alátámasztó kötelezettségvállalások jelentős, a költségvetési fenntarthatóság javítását és a gazdaság növekedési potenciáljának fokozását célzó reformokat és beruházásokat tartalmaznak. Emellett Finnország vállalja, hogy a középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett időszakban folytatja a reformtörekvéseket, és fenntartja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv időszakában megvalósított nemzeti finanszírozású beruházások szintjét (lásd az alábbi 5. táblázatot). A kötelezettségvállalásokat nyomon fogják követni a terv végrehajtása során. Ennek megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalások figyelembe vehetők a kiigazítási időszak meghosszabbítása tekintetében, az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint.
(28)A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan Finnország gazdaságának növekedési és reziliencia-potenciáljának fenntartható módon történő javításához vezetnek, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint. Az intézkedések várhatóan javítják a munkaerőpiac működését, támogatják az innovációt, javítják az egészségügyi ellátáshoz és a szociális jóléthez való hozzáférést, valamint korszerűsítik a társadalombiztosítást, ezáltal javítva a finn gazdaság növekedési és ellenálló képességét. A javasolt munkaerőpiaci reformok várhatóan támogatni fogják a munkanélkülieket abban, hogy munkát találjanak, és növelni fogják az idősebb munkavállalók aktivitási rátáját. A terv becslése szerint a két intézkedés mintegy 20 000 munkahelyet teremthet a 2025 és 2029 közötti időszakban. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő K+F-beruházások várhatóan javítják Finnország növekedési potenciálját és rezilienciáját azáltal, hogy növelik a termelékenységet (a terv konzervatív becslései szerint a K+F-beruházások 1 %-os növekedése 0,02 %-kal növeli a termelékenységet), bevonzzák a magánberuházásokat, valamint támogatják a zöld átállást és az energiarendszer dekarbonizációját. A finn kormány szerint a jólléti szolgáltatási megyék létrehozása és az e-egészségügyi szolgáltatások fejlesztése várhatóan javítani fogja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ami különösen fontos, mivel az egészségügyi ellátás iránti, saját bevallás szerint kielégítetlen szükségletek meghaladják az uniós átlagot, és Finnország gyorsan idősödő társadalom. Az egységes ellátási modell bevezetésére irányuló reformoknak és a szociális ellátás reformjának célja a szociálpolitika optimalizálása, az adminisztratív költségek csökkentése, a társadalombiztosítás méltányosabbá tétele, valamint a munkavállalás ösztönzőinek növelése, ezáltal támogatva a foglalkoztatást. A társadalmi kohézióra gyakorolt hatásokat figyelemmel kell kísérni. Ezenkívül a munkaerőpiaci reform foglalkoztatásra gyakorolt hatásai vagy a K+F-beruházásokat követő termelékenységnövekedés még nem valósultak meg. Emellett a jólléti szolgáltatási megyék számos nehézséggel néznek szembe működésük első éveiben, és a kormány a tervben további pontosításokat terjesztett elő a helyreállítási és rezilienciaépítési terv azon kötelezettségvállalásához, amely szerint hiányuk csökkentése érdekében megújítják a jólléti szolgáltatási megyék jogszabályban előírt kötelezettségeit és adminisztratív eljárásait. Összességében a meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások növekedésre gyakorolt hatására vonatkozó feltételezések együttesen megalapozottnak tűnnek, de szükség van a jövőbeli fejlemények és a pontos hatás gondos nyomon követésére. Ehhez az érdekelt felekkel – többek között a szociális partnerekkel és az érintett civil társadalmi szervezetekkel – folytatott érdemi konzultációkra, valamint az intézkedések elosztási és kumulatív hatásainak értékelésére is szükség van.
(29)A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan támogatják a költségvetési fenntarthatóságot, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint. Amint azt a költségvetési stratégia bemutatásakor említettük, ezek az intézkedések kiegészítik a már elfogadott költségvetési konszolidációs csomagokat. E kiegészítő intézkedések fő közvetlen hatása várhatóan a jólléti szolgáltatási megyékben 2023-ban 1,4 milliárd EUR-t kitevő hiány csökkentésére irányuló végrehajtási intézkedésekből ered, a jólléti szolgáltatási megyék jogszabályban előírt kötelezettségeinek és adminisztratív eljárásainak megújítása révén. Konkrétabban, a kormány intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy 2025–2028-ban 685 millió EUR-val csökkentse a jólléti szolgáltatási megyék kiadásait, miközben a jólléti szolgáltatási megyék maguk is olyan intézkedéseket kívánnak végrehajtani, amelyek 2028-ig 874 millió EUR-val csökkentik kiadásaikat. Emellett a kormány arra számít, hogy a szociális ellátások reformjával évente 100 millió EUR megtakarítást fog elérni. Egyéb közvetlen megtakarítások származhatnak egyrészt abból, hogy az egységes ellátási modell elfogadásából adódóan csökkennek az ellátási kérelmenkénti igazgatási költségek, másrészt abból, hogy a munkanélküli-járadék többletnapjainak eltörléséhez kapcsolódóan csökkennek a kifizetések. A közvetett költségvetési megtakarítások főként a munkaerőpiaci reformoktól (azaz a foglalkoztatási szolgálatok skandináv modelljének bevezetésétől és a munkanélküli-járadékok többletnapjainak eltörlésétől) várható pozitív foglalkoztatási hatáshoz kapcsolódnak, amelyek növelnék a potenciális növekedést és adóbevételeket generálnának. A társadalombiztosítás átfogó reformja és az egységes ellátási modell, valamint a szociális ellátások átfogó reformja a munkavállalási ösztönzők növelésével szintén hatást gyakorolhat a foglalkoztatásra, és ezáltal közvetett pozitív költségvetési hatással járhat. Bár az intézkedések révén realizált megtakarítások a vártnál alacsonyabbak lehetnek, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek a jólléti szolgáltatási megyék jogszabályban előírt kötelezettségeinek és adminisztratív eljárásainak megújítására vonatkozó kiegészítő pontosításából eredő költségvetési megtakarítások valószínűleg nem elhanyagolhatók, tekintettel a becsült megtakarítások nagyságrendjére (1,6 milliárd EUR). Összességében a közvetett megtakarítás megvalósítása alapvetően a munkaerőpiaci reformok foglalkoztatásra gyakorolt hatásától függ.
(30)A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások a közös uniós prioritásokra irányulnak, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint. A társadalombiztosítási és munkaerőpiaci reformok hozzájárulnak a társadalmi rezilienciához, különösen azáltal, hogy megfelelnek a szociális jogok európai pillérén belüli, például a foglalkoztatás aktív támogatására, a szociális védelemre és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó elveknek. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv zöld átállásra irányuló K+F-beruházásai várhatóan fokozzák az innovációt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és az energetikai infrastruktúra terén, ezáltal hozzájárulnak a méltányos zöld átálláshoz és az energiabiztonság biztosításához. A digitális innovációnak a szociális és egészségügyi ágazatban történő bevezetése a közszolgáltatások digitalizálásának fokozásával hozzájárul a méltányos digitális átálláshoz. A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások nem kezelik a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritást.
(31)A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások kezelik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint az európai szemeszter keretében kiadott releváns 10 országspecifikus ajánlásokat. A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások különösen a következő országspecifikus ajánlásokkal foglalkoznak:
·aktív munkaerőpiaci politikák, munkavállalási ösztönzők és munkaerőpiaci részvétel (2019-ben és 2020-ban kiadott országspecifikus ajánlások), a foglalkoztatási szolgálatok skandináv modelljének bevezetése és a munkanélküli ellátások többletnapjainak megszüntetése révén;
·egészségügy, tartós ápolás-gondozás, költségvetési keret és költségvetési irányítás (2019-ben és 2020-ban kiadott országspecifikus ajánlások), a jólléti szolgáltatási megyék reformja és a digitális innováció bevezetése az egészségügyben;
·megújuló energia, energetikai infrastruktúra és hálózatok, energiahatékonyság, kutatás és innováció, regionális fejlesztés és helyi közszolgáltatások, valamint üzleti környezet (beleértve a kkv-kra vonatkozó szakpolitikákat is) (2019-ben, 2020-ban, 2022-ben és 2023-ban kiadott országspecifikus ajánlások) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv energetikai technológiákba és infrastruktúrákba, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénbe, valamint szén-dioxid-leválasztásba és -hasznosításba, a kulcsfontosságú anyagok újrafeldolgozásába és más K+F+I-finanszírozásba történő különböző beruházásain keresztül;
·szegénység, társadalmi befogadás és szociális védelem (2024-ben kiadott országspecifikus ajánlás) a társadalombiztosítás, az egységes ellátási modell és a szociális ellátások reformja révén.
(32)A terv biztosítja, hogy a nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett általános szintje fenntartsa a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által lefedett időszak alatti átlagos szintet, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint.
5. táblázat: Nemzeti finanszírozású közberuházások a tervben (a GDP %-ában)
|
Átlagos szint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által lefedett időszakban (2022–2026) 11 |
T+1 |
T+2 |
T+3 |
T+4 |
Átlag a terv időszakában |
|
4,4 |
4,7 |
4,5 |
4,6 |
4,4 |
4,6 |
Forrás: Finnország középtávú költségvetési-strukturális terve
(33)Végezetül a meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások úgy tekinthetők, hogy összhangban vannak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben és a többéves pénzügyi keret alapján elfogadott partnerségi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokkal, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (4) bekezdésében előírtak szerint. Az egységes ellátási modell bevezetése és a szociális segítségnyújtás reformja nem mond ellent a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt kötelezettségvállalásoknak, míg a többi intézkedés közvetlenül a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében tett kötelezettségvállalásokból ered.
(34)Következésképpen a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások összességében véve megfelelnek az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumoknak. A kiigazítási időszak tehát meghosszabbítható négy évről hét évre, amint azt a terv előirányozza.
A tervben szereplő egyéb reform- és beruházási törekvések, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagálnak és az Unió közös prioritásait kezelik
(35)A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások mellett a terv ismerteti az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az EU közös prioritásainak érvényesítését célzó egyéb reformokra és beruházásokra vonatkozó szakpolitikai szándékokat. A terv tíz reformot és beruházást tartalmaz.
(36)Ami a méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását, többek között az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket illeti, a terv tartalmaz egy olyan reformot, amelynek célja, hogy a K+F-kiadásokat 2030-ra a GDP 4 %-ára növeljék, a finanszírozás egyharmadát állami forrásokból biztosítva, ami 2030-ig évente mintegy 280 millió EUR növekedést jelentene. A további állami K+F-finanszírozást többek között a vállalati K+F támogatására, a vállalkozások és a kutatók közötti együttműködésre, a kutatási projektek finanszírozására és a kutatási infrastruktúrákra fordítják. Az intézkedés a kutatással és innovációval kapcsolatos 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik, és összhangban van Finnország digitális iránytűjével és az ország digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervével.
(37)Ami a társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását, többek között a szociális jogok európai pillérét illeti, a terv intézkedéseket tartalmaz a munkavállalást hátráltató juttatások csökkentésére (pl. a munkanélküli ellátás módosítása, amely várhatóan 40 000 munkavállalóval növeli a foglalkoztatást a kormányzati ciklusban, valamint a szociális ellátások csökkentése, amely várhatóan 18 600 munkavállalóval növeli a foglalkoztatást ugyanebben az időszakban), a szakemberhiány mérséklésére (pl. mind a finanszírozás, mind a rendelkezésre álló álláshelyek növelése a munkaerőhiánnyal küzdő területeken, például az orvostudományban), valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítására és a várólisták csökkentésére (pl. a magán egészségügyi kiadások visszatérítéséhez nyújtott finanszírozás növelésével). Az intézkedések az aktív munkaerőpiaci politikákkal, a munkavállalási ösztönzőkkel, a munkaerőpiaci részvétellel, az egészségügyi ellátással és az oktatással kapcsolatos 2019., 2020., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlásokkal foglalkoznak.
(38)Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritást illetően a terv nem tartalmaz egyéb reformokat és beruházásokat.
(39)A védelmi képességekre vonatkozó közös prioritást illetően a terv nem tartalmaz egyéb reformokat és beruházásokat.
(40)A terv nem vázol fel egyéb reformokat és beruházásokat a készségekre, a szakképzésre, a felnőttoktatásra, a közlekedésre, a tartós ápolás-gondozásra és a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó (2019-ben, 2020-ban és 2023-ban kiadott) országspecifikus ajánlások teljesítése érdekében (amelyek tekintetében a Bizottság értékelése szerint nem történt jelentős előrelépés).
(41)A terv információval szolgál a kohéziós alapokkal és Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével mutatott következetességről és adott esetben kiegészítő jellegről. A terv megfelelően hivatkozik Finnország 2024. évi nemzeti reformprogramjára, ismertetve a kohéziós politikával és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel való szinergiákat és kiegészítő jelleget.
(42)A terv áttekintést nyújt Finnország közös uniós prioritásokkal kapcsolatos közberuházási igényeiről. A méltányos zöld és digitális átállással kapcsolatban a terv kiemeli, hogy a zöld átállás további megerősítése érdekében a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése céljából be kell ruházni a tiszta energiába és a forradalmi technológiákba, például a mesterséges intelligenciába. A társadalmi és gazdasági rezilienciával kapcsolatban a terv kiemeli az iskolázottsági szint növeléséhez és a folyamatos tanuláshoz kapcsolódó beruházások szükségességét. Az energiabiztonság tekintetében a terv kiemeli, hogy olyan beruházásokra van szükség, amelyek célja az EU harmadik országoktól való függőségének csökkentése. A védelmi képességek kiépítésével kapcsolatban a terv kiemeli, hogy a NATO-kötelezettségvállalásokkal összhangban beruházásokra van szükség Finnország védelmi képességeinek megerősítéséhez.
A Bizottság következtetése az értékelés alapján
(43)Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Finnország terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.
ZÁRÓ KÖVETKEZTETÉS
(44)A Tanácsnak – az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban – a tervben foglalt nettó kiadási pályát kell javasolnia a Finnországnak címzett ajánlásában, és jóvá kell hagynia a kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat.
AJÁNLJA, hogy Finnország:
(1)Biztosítsa, hogy a nettó kiadások növekedése ne haladja meg az ezen ajánlás I. mellékletében meghatározott felső határokat.
(2)Hajtsa végre a megjelölt határidőkön belül a költségvetési kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását alátámasztó, ezen ajánlás II. mellékletében meghatározott reformokat és beruházásokat.
A Tanács emellett felkéri Finnországot, hogy biztosítsa az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint a közös uniós prioritások érvényesítését célzó egyéb reformok és beruházások végrehajtását.
I. MELLÉKLET
A nettó kiadások maximális növekedési rátája
(éves és kumulált növekedési ráták nominális értéken)
Finnország
|
Év |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
|
|
Növekedési ráta (%) |
Éves |
1,6 |
1,9 |
2,6 |
2,6 |
|
Kumulált (*) |
5,3 |
7,4 |
10,1 |
13,0 |
|
(*) A kumulált növekedési ráták a 2023-as bázisév alapján kerültek kiszámításra.
II. MELLÉKLET
A kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások
Finnország
|
Fő célkitűzés |
A kulcsfontosságú lépések leírása és időzítése 12 |
Nyomonkövetési mutató(k) |
|
|
A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modelljének bevezetése (A helyreállítási és rezilienciaépítési terv meglévő intézkedése: Hivatkozás Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében – P3C1R1) |
Az intézkedés célja az állami foglalkoztatási szolgálatok folyamatainak reformja. |
1.2022 2. negyedévéig: Az állami foglalkoztatási és üzleti szolgáltatásokról szóló törvény hatályba lépése, amely a munkakeresők szolgáltatási folyamatára vonatkozóan szabályozza a foglalkoztatási szolgálatok skandináv modelljét, a 77. mérföldkőben említettek szerint. 2.2023 4. negyedévéig: A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modelljének megfelelően lefolytatott álláskeresési interjúk éves számának 783 070-ről 2 000 000-ra történő növelése, a 78. célban említettek szerint. 3.2023 4. negyedévéig: A skandináv foglalkoztatási szolgáltatási modellben előírt mind az öt digitális funkció beépül az állami foglalkoztatási szolgálatok (TE-PES) információs rendszerébe, és működőképes, a 79. mérföldkőben említettek szerint. |
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv vonatkozó mérföldköveinek és céljainak (77, 78, 79) kielégítő teljesítése. |
|
Az álláskeresési járadék többletnapjainak megszüntetése. (A helyreállítási és rezilienciaépítési terv meglévő intézkedése: Hivatkozás Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében – P3C1R2) |
A reform célja a foglalkoztatás előmozdítása az idősek munkavállalását hátráltató tényezők megszüntetése és az idősebb munkavállalókat érintő elbocsátások mérséklése révén. |
1.2023 2. negyedévéig: A munkanélküliségi biztonságról szóló törvény módosításainak hatálybalépése a munkanélküli-biztosítási többletnapok fokozatos megszüntetése tekintetében, a 80. mérföldkőnek megfelelően. |
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv 80. mérföldkövének kielégítő teljesítése. |
|
Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése. (A helyreállítási és rezilienciaépítési terv meglévő intézkedése: Hivatkozás Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében – P4C1R1) |
A szociális és egészségügyi reform előkészítésének részeként ezen intézkedés célja az egészségügyi és szociális szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása a gondozási garancia végrehajtásának előmozdítása révén. |
1.2021 3. negyedévéig: A jóléti területeket (jólléti szolgáltatási megyék) létrehozó, valamint a szociális és egészségügyi ellátást és a mentőszolgálatokat megreformáló kezdeti jogi keret hatálybalépése, a 133. mérföldkőnek megfelelően. 2.2023 1. negyedévéig: A jóléti területek (jólléti szolgáltatási megyék) létrehozását, valamint a szociális és egészségügyi ellátás és a mentőszolgálatok reformját befejező kiegészítő jogi keret hatálybalépése, a 134. mérföldkőben említettek szerint. 3.2023 2. negyedévéig: A regionális jóléti területek (jólléti szolgáltatási megyék) működőképessé tétele, amelyek képesek felelősséget vállalni a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások megszervezéséért, a 134. mérföldkőben említettek szerint. |
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv vonatkozó, 133. és 134. mérföldkövének kielégítő teljesítése. |
|
A digitális innováció bevezetése a szociális és egészségügyi ágazatban (A helyreállítási és rezilienciaépítési terv meglévő intézkedése: Hivatkozás Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében – P4C1I4) |
E beruházás célja olyan digitális megoldások kialakítása, amelyek támogatják a szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, és előmozdítják a gondozási garancia végrehajtását. |
1.2025 4. negyedévéig: A szociális jóléti és egészségügyi e-szolgáltatásokat igénybe vevő népesség arányának 26 %-ról (2020-as kiindulási helyzet) 35 %-ra való növelése a 139. mérföldkőben említetteknek megfelelően. |
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv 139. mérföldkövének kielégítő teljesítése. |
|
Új energetikai technológiákba történő beruházások (A helyreállítási és rezilienciaépítési terv meglévő intézkedése: Hivatkozás Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében – P1C1I2) |
Hozzájárulás Finnország azon célkitűzéséhez, hogy 2035-ig megvalósítsa a karbonsemlegességet azáltal, hogy ösztönzi az energiatermelésre és -felhasználásra szolgáló új tiszta technológiák bevezetését. |
1.2021 4. negyedévéig: Az új energetikai technológiákba történő beruházásokra vonatkozó első pályázati felhívás közzététele, a 6. mérföldkőben említettek szerint 2.2023 4. negyedévéig: Az összes támogatás odaítélése az energiatechnológiai beruházásokra, a 7. mérföldkőben említettek szerint 3.2026 2. negyedévéig: Legalább 4 támogatott projekt lezárása, a 8. cél szerint |
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv vonatkozó, 6., 7. és 8. mérföldkövének és céljainak kielégítő teljesítése. |
|
Alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén, valamint szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás (A helyreállítási és rezilienciaépítési terv meglévő intézkedése: Hivatkozás Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében – P1C2I1) |
A beruházás célja a tiszta hidrogén kereskedelmi léptékű előállítására és tárolására irányuló fejlesztés előmozdítása. |
1.2021 4. negyedévéig: Az alacsony kibocsátású hidrogén előállítására és felhasználására, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -hasznosításra vonatkozó első nemzeti pályázati felhívás közzététele, az M16 mérföldkőben említettek szerint. 2.2025 4. negyedévéig: Végrehajtási megállapodás 3.2026 2. negyedévéig: A minisztérium befejezte a 17. mérföldkőben említett beruházást. 4.2026 2. negyedévéig: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások, a 18. célban említettek szerint. 5.2026 2. negyedévéig: 127 000 000 EUR átcsoportosítása a Business Finlandas-nak, a 18a. mérföldkőben említettek szerint. |
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv vonatkozó mérföldköveinek és céljainak (16, 17, 18, 18a) kielégítő teljesítése. |
|
A kulcsfontosságú anyagok és ipari mellékáramok további felhasználása és újrafeldolgozása (a helyreállítási és rezilienciaépítési terv meglévő intézkedése: hivatkozás Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében – P1C2I3) |
Az intézkedés célja egy olyan körforgásos gazdaság előmozdítása, amely újrafelhasználja és újrafeldolgozza az ipari mellék- és hulladékáramokat és más kulcsfontosságú anyagokat, például az akkumulátor-anyagokat, műanyagokat, textíliákat, csomagolóanyagokat, elektromos és elektronikus berendezéseket, építőipari és bontási anyagokat. |
1.2021 4. negyedévéig: A hulladékanyagok és mellékáramok újrafelhasználását előmozdító beruházási projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele, a 22. mérföldkőben említettek szerint 2.2023 4. negyedévéig: Az összes támogatás odaítélése a további felhasználást és újrafeldolgozást célzó projektekre, a 23. mérföldkőben említettek szerint. 3.2026 2. negyedévéig: 10 támogatott projekt lezárása, a 24. cél szerint. |
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv vonatkozó mérföldköveinek és céljainak (22, 23, 24) kielégítő teljesítése. |
|
A zöld átállást előmozdító K+F+I-finanszírozási csomag – vezető vállalatok (A helyreállítási és rezilienciaépítési terv meglévő intézkedése: hivatkozás Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében – P3C3I1) |
A beruházás célja, hogy (a Business Finland által irányított rendszeren keresztül) támogassa a vállalkozások és más kutatási szervezetek közötti partnerségeket és ökoszisztémákat, amelyek erősítik a vállalkozások versenyképességét és fokozzák a kutatási és fejlesztési tevékenységek hatékonyságát. |
1.2022 2. negyedévéig: Pályázati felhívás közzététele vezető vállalatok projektjeire, a 100. mérföldkőben említettek szerint. 2.2023 4. negyedévéig: 5 támogatás odaítélése vezető vállalatok projektjei számára, a 101. célkitűzésben említettek szerint. 3.2025 4. negyedévéig: A vezető vállalatok által megvalósított projektek 90%-ának lezárása, a 102. célban említettek szerint |
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv vonatkozó mérföldköveinek és céljainak (100, 101 és 102) kielégítő teljesítése. |
|
Energetikai infrastrukturális beruházások (A helyreállítási és rezilienciaépítési terv meglévő intézkedése: hivatkozás Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében – P1C1I1) |
A beruházás célja, hogy a tiszta energiába történő beruházások vonzóbbá tétele érdekében javítsa a keretfeltételeket, különös tekintettel az energiarendszer integrációjára, az energiatárolásra és -szállításra. A beruházás olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják az energetikai infrastruktúra kiépítését, a következőkre összpontosítva: I. villamosenergia-hálózatok és átviteli kapacitás; II. az energiarendszerek integrálására, valamint a többlet- és hulladékhő előállítására, távfűtési hálózatokban történő továbbítására és hasznosítására irányuló beruházások; III. alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, többek között hidrogén, biogáz és biometán szállítása. |
1.2021 4. negyedévéig: Az energetikai infrastrukturális projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele, a 3. mérföldkőben említettek szerint 2.2024 4. negyedévéig: Az összes támogatás odaítélése az energetikai infrastrukturális beruházásokra, a 4. mérföldkőben említettek szerint 3.2026 2. negyedévéig: Legalább 4 támogatott projekt lezárása, az 5. cél szerint. |
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv vonatkozó mérföldköveinek és céljainak (3., 4. és 5.) kielégítő teljesítése. |
|
A már működő jólléti szolgáltatási megyék funkcióinak és eljárásainak kiigazítása (A helyreállítási és rezilienciaépítési terv P4C1R1 reformját kíséri) |
Ezen intézkedések célja a megfelelő szolgáltatásnyújtás biztosítása a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének megőrzése mellett. |
1.2024 2. negyedévéig: Konzultációk az érdekelt felekkel a vonatkozó intézkedésekről, amelyek különösen a következőket teszik lehetővé: i. a bentlakásos gondozás személyzeti létszámának kiigazítása és a személyzet szakosodásának megváltoztatása, ii. az egészségügyi ellátásért fizetendő fogyasztói díjak kiigazítása, valamint iii. a fogyatékossági szolgáltatásokról szóló törvény hatályának és hatásvizsgálatának tisztázása; 2.2025 4. negyedévéig: Tervek kidolgozása az egyes jólléti szolgáltatási megyék által, beleértve a következőket: i. a telephelyek és a szolgáltatási hálózat jobb kihasználása, ii. a központosított beszerzések szélesebb körű alkalmazása, iii. a verseny fokozása a közbeszerzések terén. 3.2025 4. negyedévéig: A jólléti szolgáltatási megyék feladataira vonatkozó jogszabály-módosítások hatálybalépése, mint például: ·a bentlakásos gondozás minimális személyzeti létszámának meghatározása és a személyzet szakosodásának megváltoztatása, ·az egészségügyi ellátás fogyasztói díjai. 4.2026 4. negyedévéig: i. a jólléti szolgáltatási megyék 2023 óta felhalmozódott hiányának korrekciója, és ii. a szolgáltatások hatékonyságának növelése a szakorvosi ellátásban nyújtott szolgáltatások körének észszerűsítése révén. |
1., 2. és 4., i.: hatósági jelentéstétel 3. és 4. lépés ii.: a vonatkozó jogszabály-módosítások hatálybalépése. |
|
Átfogó reform a szociális segítségnyújtás terén (új intézkedés) |
Az intézkedés célja, hogy a szociális támogatás igénybevétele feltételeinek pontosításával javítsa a munkavállalási ösztönzőket, és a szociális támogatás mértékét a kedvezményezettre vonatkozó objektív körülmények alapján kiigazítsa. |
1.2025 3. negyedévéig: Elkészült hatásvizsgálat 2.2025 3. negyedévéig: Lezárult konzultáció az érdekelt felekkel. 3.2025 4. negyedévéig: Megszavazott jogszabályok |
1. és 2. lépés: hatóságok általi jelentéstétel 3. lépés: a szociális segítségnyújtást tisztázó jogszabály hatálybalépése. |
|
Átfogó reform a szociális biztonság területén és az egységes ellátási modell (új intézkedés) |
Az intézkedés célja egy egységes szociális ellátáson alapuló rendszer bevezetése a szociális ellátások rendszerének egyértelművé tétele és egyszerűsítése, valamint a támogatásra jogosult személyek jobb azonosítása érdekében. |
1.2025 3. negyedévéig: Elkészült hatásvizsgálat 2.2025 3. negyedévéig: lezárult konzultáció az érdekelt felekkel. 3.2025 4. negyedévéig: Megszavazott jogszabályok |
1. és 2. lépés: hatóságok általi jelentéstétel 3. lépés: az egységes szociális ellátást létrehozó jogszabály hatálybalépése |
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök