Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Olaszország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Olaszország 2014. évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről /* COM/2014/0413 final */
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Olaszország 2014. évi nemzeti
reformprogramjáról
és Olaszország 2014. évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2)
bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére, tekintettel a költségvetési egyenleg
felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák
felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK
tanácsi rendeletre[1]
és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére, tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok
megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i
1176/2011/EK tanácsi rendeletre[2]
és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[3], tekintettel az Európai Parlament
állásfoglalásaira[4], tekintettel az Európai Tanács
következtetéseire, tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság
véleményére, tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság
véleményére, tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó
bizottság véleményére, tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság
véleményére, mivel: (1)
Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a
Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott
összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia
elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú
területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében,
hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a
versenyképesség terén. (2)
A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2010.
július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó
átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig
elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról
szóló határozatot, amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A
tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és
foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat. (3)
Az állam-, illetve kormányfők 2012. június
29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens
keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai
eszközt felhasználó tagállami, uniós és euróövezeti tevékenységek számára.
Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és
kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az „Európa 2020” stratégia
céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt. (4)
A Tanács 2013. július 9-én ajánlást fogadott el
Olaszország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte
Olaszország 2012–2017-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási
programját. A Bizottság 2013. november 15-én a 473/2013/EU rendeletnek[5] megfelelően kiadta
Olaszország 2014-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról szóló véleményét[6]. (5)
A Bizottság 2013. november 13-án elfogadta az éves
növekedési jelentést[7],
amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2014. évi európai
szemeszterét. Ugyanezen a napon a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján
elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést[8], amelyben Olaszországot
azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra
kerül sor. (6)
Az Európai Tanács 2013. december 20-án elfogadta a pénzügyi
stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző
intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy
differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt
kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás
rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet,
kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit,
valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást. (7)
A Bizottság 2014. március 5-én az 1176/2011/EU
rendelet 5. cikkének megfelelően közzétette az Olaszországra vonatkozó
érintő részletes vizsgálat eredményeit[9].
Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy
Olaszországban túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok tapasztalhatók, amelyek
konkrét nyomon követést és határozott szakpolitikai intézkedéseket tesznek
szükségessé. A határozott szakpolitikai fellépéseket és figyelmet különösen a
tartósan magas szintű államadósság indokolja, amely mellett a
termelékenység lassú növekedését eredményező gyenge külső
versenyképesség jelent problémát, amelyet az elhúzódóan rossz növekedés csak
tovább súlyosbít. (8)
Olaszország 2014. április 22-én benyújtotta 2014.
évi nemzeti reformprogramját és a 2014. évi stabilitási programját. A kapcsolódási
pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg
került sor. (9)
A stabilitási programban felvázolt költségvetési
stratégia célja a strukturális értelemben vett egyensúlyi költségvetési pozíció
elérésére vonatkozó középtávú költségvetési cél megvalósítása 2016-ra,
mindeközben megfelelve az adósságszabálynak a 2013–2015 közötti átmeneti
időszakban. A program megerősíti a strukturális értelemben vett
egyensúlyi költségvetési pozíció elérésére vonatkozó középtávú költségvetési
célt, ami összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel.
A programidőszakra tervezett (újraszámított) strukturális kiigazítás
2014-ben a GDP 0,2 százalékpontjának, 2015-ben pedig 0,4 százalékpontjának
felel meg. A program szerint a középtávú cél elérése érdekében végrehajtani
tervezett kiigazítás korlátozott mértékét a nehéz gazdasági feltételek,
valamint egy strukturális reformokat tartalmazó ambiciózus program
végrehajtásának szükségessége indokolják. Konkrétan számos strukturális reformot
terveznek, amelyek a várakozások szerint pozitív hatást gyakorolnak majd a
potenciális gazdasági növekedésre és az elkövetkező években végül
csökkentik a GDP-arányos államadósságot. A programidőszakra
tervezett strukturális kiigazítás lehetővé tenné Olaszország számára, hogy
a 2013–2015 közötti átmeneti időszakban megfeleljen az adósságcsökkentési
referenciaértéknek, részben a 2014–2017 között végrehajtandó ambiciózus (éves
szinten a GDP 0,7 százalékpontjának megfelelő összegű)
privatizációs tervnek köszönhetően. Különösen a program későbbi évei
tekintetében a program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó
makrogazdasági forgatókönyv – amelyet nem hagyott jóvá független szerv –
valamelyest optimista. 2014-re vonatkozóan a középtávú költségvetési célhoz
vezető kiigazítási pályától való eltéréssel számolnak; amennyiben ez a
következő évben megismétlődik, az eltérés a kiadási referenciaérték
alapján is jelentősnek értékelhető. Ezen felül a költségvetési célok
elérését nem támogatják teljes mértékben kellően részletes intézkedések,
különösen 2015-öt követően. A Bizottság 2014. évi tavaszi
előrejelzése az adósságcsökkentési referenciaérték megsértését vetíti
előre 2014-re, mivel az előre jelzett strukturális kiigazítás
(mindössze a GDP 0,1 százalékpontja) elmarad a GDP 0,7 százalékpontjának
megfelelő szükséges strukturális kiigazítástól. A program 1466/97/EK
tanácsi rendelet szerinti értékelése és a bizottsági előrejelzés alapján a
Tanács úgy véli, hogy további erőfeszítésekre van szükség – 2014-ben is –
a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek való megfelelés érdekében. (10)
A termelési tényezőkre vonatkozó adóterhek
csökkentésére irányuló legutóbbi fellépések korlátozottan valósultak csak meg.
Ezért lehetőség van az adóterheknek a fogyasztásra, a vagyonra és a
környezetvédelmi adókra történő további átcsoportosítására, szigorúan
betartva a költségvetési célokat. A fogyasztás tekintetében az adórendszer
szerkezetének javításához elengedhetetlen a kedvezményes héamérték és a
közvetlen adók felülvizsgálata, kellő figyelmet fordítva a lehetséges
elosztási hatás csökkentésének szükségességére. A vagyont illetően a
kataszteri értékeknek az aktuális piaci értékkel összhangban történő
felülvizsgálata lehetővé tenné az ingatlanokat terhelő méltányosabb,
rendszeresített adó alkalmazását. Az adóreformról szóló, nemrégiben elfogadott
kerettörvény lehetőséget kínál e szükséges reformok végrehajtására. A
kihívás nagysága miatt az adórendszerre vonatkozó fellépéseket ki kell
egészíteni az adóigazgatás és az adózási morál javítására irányuló további
intézkedésekkel, valamint – az állami finanszírozás és az előírásokat
betartó adófizetők számára egyaránt terhet jelentő – adócsalás, az
árnyékgazdaság és a be nem jelentett munkavégzés leküzdését célzó határozott
intézkedésekkel. E tekintetben az adóreformról szóló kerettörvény számos olyan
intézkedést irányoz elő, amelyek megerősítik az adóigazgatást: az
adórésre vonatkozó átfogó becslés és ellenőrzési rendszer,
egyszerűsítési intézkedések, az adófizetőkkel fenntartott kapcsolat
javítására irányuló fellépések, az adótartozás helyi beszedésének javítására
irányuló intézkedések és az adóellenőrzések megszilárdítása. Az előre
kitöltött adóbevallások 2015-től való bevezetéséről szóló határozat
további fontos lépés az adózási morál javítása felé. (11)
Az elfogadott intézkedések alapos és gyors
végrehajtása – mind a meglévő végrehajtási hiányosságokat, mind pedig a
további késedelem megelőzését tekintve – továbbra is a legnagyobb kihívás
Olaszország számára. Az ország végrehajtási teljesítményének javítása – és
általánosabban véve a a szakpolitikai intézkedések zökkenőmentesebb megvalósítása
– tekintetében a fő mozgatórugót a fokozott koordináció és a kormányzat
különböző szintjei közötti hatékony hatáskörmegosztás jelenti. Mindez
elősegítheti az uniós pénzeszközök kezelését, amely tekintetében ezidáig
csak részleges és be nem fejezett fellépésekre került sor, különösképpen a déli
régiókban. Az uniós pénzeszközök kezelése terén továbbra is elégtelen az
igazgatási kapacitás, valamint az átláthatóság, az értékelés és a
minőségellenőrzés hiánya mutatkozik. A közszolgáltatás minősége
szempontjából is előnyökkel jár a nagyobb hatékonyság és a
szolgáltatás-központúság, valamint az emberierőforrás-menedzsmentben
bekövetkező változások. A korrupció továbbra is komoly teherként nehezedik
Olaszország termelési rendszerére, valamint a politikai és intézményi háttérbe
vetett bizalomra. Az elévülési időt is felül kell vizsgálni. A hatékony
korrupció ellenes küzdelem megköveteli a közigazgatás értékelésével és
átláthatóságával foglalkozó nemzeti korrupcióellenes hatóság megfelelő
felhatalmazását is. A polgári igazságszolgáltatás hiányosságai fennmaradtak, és
az elfogadott intézkedések hatásait figyelmesen nyomon kell követni. (12)
A Banca d'Italia felügyelete alatt az elmúlt év
során elvégzett célzott eszközminőség-elemzésre építve továbbra is fontos
az értékvesztett eszközök kezelésének javítása és azok kivezetésének
elősegítése annak érdekében, hogy a bankok bővíteni tudják a
reálgazdaságnak nyújtott hitelkínálatot. A forráshoz jutás tekintetében az
eddig meghozott fő intézkedések arra összpontosítottak, hogy a vállalatok
számára megkönnyítsék a hitelhez való hozzáférést, azonban a
bankhitelektől eltérő finanszírozási eszközök kialakítása továbbra is
korlátozott maradt, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A bankok
vállalatirányítása terén történt kezdeményezések – különösen a Banca d'Italia
által a közelmúltban közzétett új alapelvek – üdvözlendők. Ugyanakkor ezek
hatása függ azoknak a bankok általi megfelelő végrehajtásától és az
érvényesítéstől. Különösképpen indokolt még a legnagyobb szövetkezeti
bankok (banche popolari) szoros felügyelete. (13)
A munkaerő-piaci helyzet 2013-ban tovább
romlott: Olaszországban a munkanélküliség 12,2%-ra emelkedett, az ifjúsági
munkanélküliség pedig elérte a 40%-ot. A munkaerő-piaci és a
bérmegállapítással kapcsolatos elfogadott reformok hatékony végrehajtásának
biztosítása elengedhetetlen annak garantálásához, hogy a munkaerőpiacról
való rugalmasabb kilépés, a munkaerőpiacra való jobban szabályozott
rugalmas belépés, a munkanélküli ellátások átfogóbb rendszere, valamint a bérek
és a termelékenység jobb összhangja tekintetében a várt előnyök
megvalósuljanak. Az elhelyezkedési szolgáltatások hatékonyságának az állami
foglalkoztatási szolgálatok megerősítése révén történő javítására
vonatkozó tervek késedelmet szenvedtek, ezért ezeket fel kell gyorsítani. A
munkahelyteremtés ösztönzését célzó intézkedéseket rövid távon ki kell
egészíteni a szegmentációval foglalkozó intézkedésekkel. Egészében az olasz
munkaerőpiac továbbra is szegmentált és a részvétel alacsony, ami különösen
a nőket és a fiatalokat érinti. Az idáig tett korlátozott lépéseket tehát
ki kell bővíteni az ifjúsági garancia célkitűzéseivel összhangban is.
A növekvő szegénység és társadalmi kirekesztettség mellett csökken a
háztartások rendelkezésére álló jövedelem. Olaszországban a háztartások
rendelkezésére álló jövedelem csökkenőben van, amihez növekvő
szegénység és társadalmi kirekesztettség járul, különösen érintve a gyermekes
családokat. Olaszországban a szociális kiadások többnyire az idősekre
irányulnak, kevésbé összpontosítanak az aktivizálásra, korlátozottan
foglalkozva így a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatával. A
nemrég bevezetett kísérleti szociális támogatási rendszer egy szociális hálót
kíván biztosítani. A rendszernek az ország egészére való kiterjesztése
megköveteli a szociális kiadások és a szolgáltatások hatékonyságának növelését
az egész területen. (14)
Valamennyi, azaz alap-, közép- és felsőfokú
oktatási szinten egyaránt erőfeszítéseket kell tenni az oktatási
teljesítmény és a humánerőforrás-adottságok javítása érdekében. A tanári
hivatás, amelyet jelenleg egyetlen karrierútvonal jellemez, korlátozott szakmai
fejlődési lehetőséget nyújt. Az oktatói életpálya-lehetőségek
diverzifikálása, valamint a szakmai előmenetelnek az érdemekkel és a
teljesítménnyel való jobb párhuzamba állítása az iskolaértékelések
általánosításával karöltve jobb oktatási eredményekhez vezethet. Az oktatás és
a munkaerőpiac közötti zökkenőmentes átmenet biztosításához a közép-
és felsőfokú oktatási szinten elengedhetetlennek tűnik a gyakorlati
képzésnek a munkaalapú tanulás és szakképzés révén történő megerősítése
és bővítése. A kérdésben hozott 2013. évi törvényrendelet – amely
létrehozta a képesítések nemzeti nyilvántartását – nélkülözhetetlen a
képesítések országos szintű elismerésének biztosításához. Az ez irányba
történt első fellépésekre építve, az egyetemek állami finanszírozásának a
kutatás és az oktatási teljesítmény alapján történő elosztásának
ösztönzése azzal az előnnyel járna, hogy az egyetemek minőségi
javulásához való hozzájárulás mellett potenciálisan növelné az ország még
mindig alacsony kutatási és innovációs potenciálját. (15)
A még inkább vállalkozás- és polgárbarát közeg
kialakítására tettek bizonyos lépéseket, azonban ezek hatását a végleges
jóváhagyás elhúzódása és a végrehajtás terén mutatkozó hiányosságok
hátráltatják. A szakmai szolgáltatások, a biztosítás, üzemanyag-forgalmazás, a
kiskereskedelem és a postai szolgáltatások piacán még mindig számos akadály
(fenntartott szolgáltatási területek, koncessziós/engedélyezési rendszerek
stb.) hátráltatja a versenyt. Meg kell szüntetni a közbeszerzési rendszert
befolyásoló számos hiányosságot is. További prioritást jelent a helyi
közszolgáltatások terén zajló verseny fokozása. Mindenekelőtt végre kell
hajtani a hatályos jogszabályt, amely előírja, hogy a házon belüli
ügyletekre vonatkozó kritériumokról szóló uniós jognak meg nem felelő
hatályos szerződéseket 2014. december 31-ig módosítani kell. (16)
Az infrastruktúrában fennálló akadályok
hátráltatják az energiapiac megfelelő működését. A közlekedés
tekintetében különös figyelmet és fellépést igényel az intermodális
infrastruktúra hiánya, valamint az olasz kikötőknek a hátországgal
fennálló szinergiáinak és összeköttetéseinek hiánya. A széles sávú lefedettség
tekintetében Olaszországban vannak még rosszul lefedett, nem városi területek. (17)
Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság
elvégezte Olaszország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, valamint
értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe
vette nemcsak a programok Olaszország fenntartható költségvetési, valamint
társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét,
hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és
iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását
az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell
megerősíteni. Az alábbi 1–8. ajánlás tükrözi a Bizottság európai
szemeszter keretében tett ajánlásait. (18)
A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta
Olaszország stabilitási programját, és arról alkotott véleményét[10] különösen az alábbi 1.
ajánlás tükrözi. (19)
A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és
ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és
stabilitási programot. Az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az
alábbi 1–8. ajánlás tükrözi. (20)
Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság
elvégezte az euróövezet egészének gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Ezen
elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat intézett azon tagállamokhoz, amelyek
pénzneme az euró. Olaszországnak biztosítania kell ezen ajánlások teljes
körű és időben történő végrehajtását is, AJÁNLJA, hogy Olaszország 2014–2015-ben
tegyen intézkedéseket a következők érdekében: 1. Tekintettel
a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeihez, nevezetesen az
adósságcsökkentési szabályhoz képest a Bizottság 2014. tavaszi
előrejelzése alapján mutatkozó eltérésre, erősítse meg a 2014-re
vonatkozó költségvetési intézkedéseket. 2015-ben jelentős mértékben
erősítse meg a költségvetési stratégiát az adósságcsökkentési referenciaértéknek
való megfelelés érdekében. Ezt követően biztosítsa, hogy az államadósság
kellően csökkenő pályára álljon; valósítsa meg az ambiciózus
privatizációs tervet; hajtson végre növekedésbarát költségvetési kiigazítást,
amely a bejelentett jelentős megtakarításokon alapul, amelyek a
közkiadások hatékonyságának és minőségének valamennyi kormányzati szinten
való tartós javításából erednek, miközben megőrzi a növekedést
előmozdító kiadásokat, például a K+F, az innováció, az oktatás és az
alapvető infrastrukturális projektek támogatását. Garantálja a
költségvetési tanács függetlenségét és lehető leghamarabb, de
legkésőbb 2014 szeptemberéig biztosítsa teljes körű
működőképességét, kellő időben ahhoz, hogy értékelni tudja
a 2015. évi költségvetésiterv-javaslatot. 2. Folytassa az adóterheknek a
termelési tényezőkről a fogyasztásra, a vagyonra és a
környezetvédelmi adókra történő átcsoportosítását a költségvetési céloknak
megfelelően. Ennek érdekében értékelje a munkát terhelő adóék
közelmúltbeli csökkentésének eredményességét és biztosítsa annak
finanszírozását 2015-re, vizsgálja felül a közvetlen adók hatályát és
szélesítse ki az adóalapot, különösen a fogyasztás tekintetében. Fontolja meg a
dízelüzemanyagra és a benzinre kivetett jövedéki adók összehangolását és
inflációkövető indexálását, továbbá szüntesse meg környezeti szempontból
káros támogatásokat. 2015 márciusáig hajtsa végre az adóreformról szóló
kerettörvényt, ideértve a kataszteri rendszer reformjához vezető
rendeletek elfogadását az ingatlanadóra irányuló reform hatékonyságának
biztosítása érdekében. Folytassa az adómorál javítását az adórendszer
kiszámíthatóságának fokozása, az eljárások egyszerűsítése, az
adótartozások behajtásának javítása és az adóigazgatás korszerűsítése
révén. Folytassa az adócsalás elleni küzdelmet és tegyen további lépéseket az
árnyékgazdaság és a be nem jelentett munkavégzés felszámolása érdekében. 3. A kormányzás minden szintjén
tegye világossá a hatásköröket a közigazgatás hatékonyságának növelésére
irányuló szélesebb körű erőfeszítés keretében. Biztosítsa az uniós
pénzeszközök jobb kezelését az igazgatási kapacitás, valamint az átláthatóság,
az értékelés és a minőségellenőrzés javítására irányuló határozott
fellépések révén, különösképpen a déli régiókban. Növelje tovább a
korrupcióellenes intézkedések hatékonyságát, többek között az elévülési
idő 2014 végéig történő felülvizsgálata, valamint a nemzeti korrupció
ellenes hatóság hatáskörének megerősítése révén. Időben kövesse
nyomon a polgári igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében elfogadott
reformok hatását azzal a céllal, hogy biztosítsa azok eredményességét, és
szükség esetén hozzon kiegészítő intézkedéseket. 4. Erősítse meg a
bankszektor ellenállóképességét és biztosítsa, hogy képes legyen az
értékvesztett eszközöket kezelni és kivezetni a reálgazdaságnak nyújtott
hitelezés újraélesztése érdekében. Támogassa a vállalatok, elsősorban a
kis-és középvállalkozások hozzáférését a nem banki finanszírozáshoz. Folytassa
az eredményes vállalatirányítási gyakorlatok támogatását és nyomon követését a
teljes bankszektorban, különös figyelmet fordítva a nagy szövetkezeti bankokra
(banche popolari) és az alapítványokra, a pénzügyi közvetítő szerep
hatékonyságának javítása céljából. 5. 2014 végéig értékelje
munkaerő-piaci és a bérmegállapítással kapcsolatos reformok hatását a
munkahelyteremtésre, az elbocsátási eljárásokra, a munkaerő-piaci
dualitásra és a költség-versenyképességre, valamint vizsgálja meg a további
fellépések szükségességét. törekedjen a munkanélküliek átfogó szociális
védelmére, miközben korlátozza a bérkiegészítési rendszer alkalmazását a
munkaerő-átcsoportosítás elősegítése érdekében. Erősítse meg az
aktív és passzív munkaerő-piaci intézkedések közötti kapcsolatot (a 2014
szeptemberéig kidolgozandó részletes intézkedési ütemtervvel kezdve), és
szilárdítsa meg országszerte az állami foglalkoztatási szolgálatok
koordinációját és teljesítményét. Fogadjon el hatékony fellépéseket a nők
foglalkoztatásának támogatására a hátráltató adóügyi tényezőket
csökkentő intézkedések 2015 márciusáig történő elfogadásával, és
megfelelő gyermekfelügyeleti szolgáltatások nyújtása révén. Nyújtson
megfelelő szolgáltatásokat országszerte a nem regisztrált fiataloknak és
biztosítsa, hogy 2014 végéig a magánszektor határozottabban elköteleződjön
amellett, hogy minőségi tanulószerződéses gyakorlati képzést és
szakmai gyakorlatokat kínáljon. A szegénységnek és a társadalmi
kirekesztettségnek való kitettség kezelése érdekében – adósemleges módon –
fejlessze a kísérleti szociális támogatási rendszert oly módon, hogy az
garantálja a megfelelő célzottságot, a szigorú feltételeket és a területi
egységességet, egyúttal erősítse meg az aktivizáló intézkedéseket. Növelje
az alacsony jövedelmű gyermekes háztartásokat segítő családtámogatási
rendszerek és minőségi szolgáltatások hatékonyságát. 6. Hajtsa végre az iskolákat
értékelő nemzeti rendszert az oktatási eredmények javítása és a korai
iskolaelhagyás arányának csökkentése érdekében. Növelje a munkaalapú tanulás
alkalmazását a középfokú szakképzésben és erősítse meg a szakmai
jellegű felsőoktatást. Hozza létre a képesítések nemzeti
nyilvántartását a képesítések széles körű elismerésének biztosításához.
Biztosítsa, hogy az állami finanszírozás megfelelőbben jutalmazza a
felsőoktatás és a kutatás minőségét. 7. Fogadja el a szabályozási
környezetnek a polgárok és vállalkozások számára történő
egyszerűsítésére irányuló, függőben lévő jogalkotási javaslatot
és foglalkozzon a hatályos jogszabályok hiányosságaival. Ösztönözze a piacok
megnyitását és szüntesse meg a szakmai szolgáltatások és a helyi
közszolgáltatások, a biztosítás, az üzemanyag-forgalmazás, a kiskereskedelem és
a postai szolgáltatások piacán folyó versenyt korlátozó akadályokat és
korlátozásokat. Fokozza a közbeszerzések hatékonyságát, különösképpen az
eljárások egyszerűsítésével, köztük az elektronikus közbeszerzés
alkalmazása, a központi beszerző szervek ésszerűsítése, valamint az
odaítélés előtt és után alkalmazandó szabályok megfelelő
alkalmazásának biztosítása révén. A helyi közszolgáltatások terén szigorúan hajtsa
végre a házon belüli ügyletekre vonatkozó kritériumoknak meg nem felelő
szerződések 2014. december 31-ig történő helyesbítéséről
rendelkező jogszabályokat. 8. 2014 szeptemberéig biztosítsa
a közlekedési hatóság gyors és teljes működőképessé tételét. Hagyja
jóvá az energiaágazatban a stratégiai infrastruktúra listáját, valamint javítsa
a kikötők üzemeltetését és a hátországgal fennálló összeköttetést. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. [2] HL L 306., 2011.11.23., 25. o. [3] COM(2014) 413 final. [4] P7_TA(2014)0128 és
P7_TA(2014)0129. [5] HL L 140., 2013.5.27., 11. o. [6] C(2013) 8005 final. [7] COM(2013) 800 final. [8] COM(2013) 790 final. [9] SWD(2014) 83 final. [10] Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint.