<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-10-202510C130202301430-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0143-23-202503496-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="21/11/2025 09:54:58" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="kSJKAgNpcF6Cq931DWrWrHvGK2IISNzH2DeVjpXjDzhBvOaPtwFXFT6VysJZ2/QoF8G3TTnJekyZQE/FGKhIgpU2kUNCQashBcARtaC7Aml8wKrE8Doysx9a+jaCSlCSvZZ7XW1tSY5XDO2eRRdSr5M16whiBDiklzRf1VsuVc8=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="8dfa6006-466c-4413-acf8-ad64663d94e0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0143" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 01-04-25 11:05:18" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-04-28T08:51:50Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="4253ded3552e4cc186cfda943a14f32f" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0143" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">Spielmann főtanácsnok indítványa – C‑143/23. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">Mercedes‑Benz Bank és Volkswagen Bank</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      DEAN SPIELMANN
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. április 10. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑143/23. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      KI,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      FA
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      Mercedes‑Benz Bank AG,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-9" title="page-1">
      Volkswagen Bank GmbH
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-10" title="page-1">
      (a Landgericht Ravensburg [ravensburgi regionális bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-11" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – Gépjármű vásárlására vonatkozó hitelmegállapodás – 2008/48/EK irányelv – A 14. cikk (1) bekezdése – Elállási jog – Az elállási jog gyakorlásának következményei az adásvételi szerződéshez kapcsolt hitelmegállapodás keretében – A fogyasztónak a hitelezővel szembeni kötelezettségei – A 14. cikk (3) bekezdésének b) pontja – Az adásvételi szerződéshez kapcsolt hitelmegállapodástól való elállást követő kamatfizetés”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Landgericht Ravensburg (ravensburgi regionális bíróság, Németország) a 2008/48/EK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett a Bíróság elé olyan jogviták keretében, amelyek két fogyasztó és gépjárművásárlási hitelekkel foglalkozó társaságok között az elállási jognak gépjármű adásvételi szerződéshez kapcsolt hitelmegállapodások keretében történő gyakorlása tárgyában vannak folyamatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az ügy lehetőséget kínál a Bíróságnak arra, hogy továbbfejlessze ítélkezési gyakorlatát a kapcsolt hitelmegállapodás keretében a fogyasztó által gyakorolt elállási jog következményeit illetően. Közelebbről, a jelen indítványban tárgyalt második és harmadik kérdés keretében egyrészt azt kell meghatározni, hogy a 2008/48 irányelv 14. cikke (3) bekezdése b) pontjának első mondata teljes harmonizációs célú szabályozásnak minősül‑e a kapcsolt hitelmegállapodások tekintetében, másrészt pedig, hogy összeegyeztethető‑e az uniós joggal az, hogy a kapcsolt hitelmegállapodástól való elállást követően az adós a kölcsönnek a finanszírozott jármű eladója részére történő kifizetése és a gépjárműnek a hitelező vagy eladó részére történő visszaszolgáltatása közötti időszakra köteles megfizetni a szerződésben megállapított hitelkamatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/48 irányelv (7)–(10), (31), (34) és (35) preambulumbekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-19" title="page-3">
      „(7) Annak érdekében, hogy a fogyasztói hitelek jól működő belső piacának kialakulását megkönnyítsék, számos kulcsfontosságú területen harmonizált közösségi keretről szükséges rendelkezni. Figyelemmel a fogyasztói hitelek folyamatosan fejlődő piacára és az európai polgárok fokozódó mobilitására, az előretekintő közösségi jogalkotásnak, amely képes a hitel jövőbeli formáihoz alkalmazkodni és amely a tagállamok számára a végrehajtás során megfelelő mértékű rugalmasságot biztosít, segítenie kell a fogyasztói hitelek tárgyában modern jogszabályok megalkotását.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-4">
      (8) Fontos, hogy a piac a fogyasztók bizalmának biztosítása érdekében megfelelő szintű fogyasztóvédelmet nyújtson. Így lehetségesnek kell lennie, hogy a hitelajánlatok szabad mozgása mind a hitelajánló, mind a hiteligénylő számára optimális körülmények között valósuljon meg, kellő figyelmet fordítva az egyes tagállamok sajátos körülményeire.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-21" title="page-4">
      (9) Teljes harmonizációra van szükség annak biztosítására, hogy a Közösségben valamennyi fogyasztó érdekeit magas szinten és egyenlő módon védelmezzék, illetve hogy valódi belső piacot lehessen létrehozni. Ezért a tagállamok nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek eltérnek az ezen irányelvben meghatározottaktól. Ilyen harmonizált rendelkezések hiányában a tagállamok szabadon tarthatnak fenn vagy vezethetnek be nemzeti jogszabályokat. Ennek megfelelően a tagállamok például fenntarthatnak vagy bevezethetnek nemzeti rendelkezéseket az eladó vagy a szolgáltatást nyújtó és a hitelező egyetemleges felelősségére vonatkozóan. A tagállamok számára biztosított ezen lehetőség további példáját alkothatják az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek fenntartják vagy bevezetik az adásvételi vagy szolgáltatásnyújtási szerződés felmondásának jogát, amennyiben a fogyasztó a hitelmegállapodástól való elállás jogát gyakorolja. […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-22" title="page-4">
      (10) Az ezen irányelvben szereplő meghatározások kijelölik a harmonizáció alkalmazási körét. A tagállamoknak az irányelv rendelkezései végrehajtására vonatkozó kötelezettségét éppen ezért az irányelvnek az e meghatározások által kijelölt alkalmazási körére kell korlátozni. Ezen irányelv ugyanakkor – a közösségi jognak megfelelően – nem érinti ezen irányelv rendelkezéseinek tagállamok általi alkalmazását olyan területekre, amelyek kívül esnek az irányelv alkalmazási körén. A tagállamok ily módon fenntarthatnak vagy bevezethetnek ezen irányelv alkalmazási körébe nem tartozó – például 200 [eurónál] kisebb vagy 75 000 [euró]nál nagyobb összegű – hitelmegállapodásokra vonatkozóan olyan nemzeti jogszabályokat, amelyek megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek vagy egyes rendelkezéseinek. Ezen túlmenően a tagállamok az irányelv rendelkezéseit a kapcsolt hitelmegállapodásoknak az irányelvben szereplő fogalmába nem tartozó kapcsolt hitelekre is alkalmazhatják. Így a kapcsolt hitelmegállapodásokra vonatkozó rendelkezések adásvételi vagy szolgáltatásnyújtási szerződés finanszírozására csak részben szolgáló hitelmegállapodásokra is alkalmazhatók.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-23" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-24" title="page-4">
      (31) Annak érdekében, hogy a fogyasztók a hitelmegállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, a hitelmegállapodásnak világosan és tömören tartalmaznia kell valamennyi szükséges információt.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-25" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-26" title="page-5">
      (34) Annak érdekében, hogy a hasonló területeken az elállási jog gyakorlásával kapcsolatos eljárásokat közelíteni lehessen, szükséges rendelkezni az elállás szankció és indokolási kötelezettség nélküli jogáról, a [fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23‑i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi] irányelvben [(HL 2002. L 271., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 4. kötet, 321. o.)] meghatározottakhoz hasonló feltételek mellett.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-27" title="page-5">
      (35) Amennyiben a fogyasztó olyan hitelmegállapodástól áll el, amellyel összefüggésben árura tett szert és különösen a részletfizetésre történő vásárlástól, a vásárlás kötelezettségét kilátásba helyező bérleti vagy haszonbérleti szerződéstől, ezen irányelv nem érinti a tagállamoknak az áru visszaadására vagy bármely kapcsolódó kérdésre vonatkozó szabályozását.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-28" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Tárgy” című 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-5">
      „Ezen irányelv célja a tagállamok fogyasztóknak nyújtott hitelekkel kapcsolatos megállapodásokra vonatkozó törvényei, rendeletei és közigazgatási eljárásai [helyesen: törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései] egyes aspektusainak összehangolása.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv „Fogalommeghatározások” című 3. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-5">
      „Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-34" title="page-5">
      n) »kapcsolt hitelmegállapodás«: olyan hitelmegállapodás, amelynek esetében
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-35" title="page-5">
      i. az adott hitel kizárólag meghatározott áruk értékesítésével vagy egy meghatározott szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos megállapodás finanszírozását szolgálja; és
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-36" title="page-5">
      ii. a két megállapodás objektív szempontból kereskedelmi egységet képez; kereskedelmi egységről van szó, ha a szállító vagy a szolgáltató maga finanszírozza a hitelt a fogyasztó részére, vagy ha ezt egy harmadik személy finanszírozza, ha a hitelező a szállító vagy szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat a hitelmegállapodás megkötésének vagy előkészítésének céljára használja fel, vagy ha a hitelmegállapodásban meghatározott árut vagy meghatározott szolgáltatást rögzítettek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv „A hitelmegállapodásokban feltüntetendő információk” című 10. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-6">
      „A hitelmegállapodásnak világos és egyértelmű módon tartalmaznia kell a következőket:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-40" title="page-6">
      l) a késedelmes fizetések esetén alkalmazandó, a megállapodás megkötése időpontjában alkalmazandó kamat és a kiigazítására vonatkozó rendelkezések, valamint adott esetben a fizetendő késedelmi díjak;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-41" title="page-6">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/48 irányelvnek „Az elállás joga” című 14. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-43" title="page-6">
      „(1) A fogyasztó tizennégy naptári napon belül indokolás nélkül elállhat a hitelmegállapodástól.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-44" title="page-6">
      Az elállásra nyitva álló időszak kezdete:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-45" title="page-6">
      a) vagy a hitelmegállapodás aláírásának napja; vagy
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-46" title="page-6">
      b) az a nap, amikor a fogyasztó a 10. cikk értelmében megkapja a szerződési feltételeket és tájékoztatást, ha ez az időpont későbbi, mint az a) pontban említett időpont.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-47" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-48" title="page-6">
      (3) Ha a fogyasztó gyakorolja elállási jogát,
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-49" title="page-6">
      a) annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt érvényt szerezzen az elállásnak, a hitelező által a 10. cikk (2) bekezdésének p) pontja szerint nyújtott tájékoztatás alapján a nemzeti jognak megfelelő, igazolható módon értesíti erről a hitelezőt. A határidőt betartottnak kell tekinteni, ha az értesítést nyomtatott formában vagy más, a hitelező számára elérhető és hozzáférhető tartós adathordozón a határidő lejárta előtt feladják; és
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-50" title="page-6">
      b) a hitelező számára indokolatlan késedelem nélkül és az elállásról szóló értesítésnek a hitelező számára történő megküldését követő legkésőbb 30 naptári napon belül megfizeti a tőkét, valamint a tőke után a hitellehívás időpontjától a tőke visszafizetésének időpontjáig felgyülemlett kamatot. A kamatot a megállapodás szerinti hitelkamatláb alapján kell kiszámítani. Elállás esetén a hitelező a fogyasztó részéről semmilyen más ellentételezésre nem jogosult, a hitelező által a közigazgatási szerveknek kifizetett, vissza nem térítendő díjakért járó ellentételezést kivéve.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-6">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Kapcsolt hitelmegállapodás” című 15. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-7">
      „(1) Ha a fogyasztó adásvételi vagy szolgáltatásnyújtási szerződés tekintetében a közösségi jog alapján az elállás jogát gyakorolja, a továbbiakban kapcsolt hitelmegállapodás nem kötelezheti.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-54" title="page-7">
      (2) Ha a kapcsolt hitelmegállapodás tárgyát képező áru értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására nem vagy csak részben került sor, vagy azok nem felelnek meg az adásvételi vagy szolgáltatásnyújtási szerződésben foglaltaknak, a fogyasztó jogorvoslattal élhet a hitelezővel szemben, amennyiben a fogyasztó az értékesítővel vagy a szolgáltatásnyújtóval szemben jogorvoslattal élt, de az adásvételre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jog vagy szerződés szerinti igényeit nem tudta érvényesíteni. A tagállamok meghatározzák, hogy az említett jogorvoslat milyen mértékben és milyen feltételek mellett gyakorolható.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv „Harmonizáció és az irányelv kötelező jellege” című 22. cikkének (1) bekezdése kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-56" title="page-7">
      „Amennyiben ez az irányelv harmonizált rendelkezéseket tartalmaz, a tagállamok nem tarthatnak fenn vagy a nemzeti jogukba nem vezethetnek be az ebben az irányelvben meghatározottaktól eltérő rendelkezéseket.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv „Szankciók” című 23. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-7">
      „A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bürgerliches Gesetzbuch (polgári törvénykönyv, a továbbiakban: BGB) „A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződésektől való elállás jogkövetkezményei” című 357a. §‑a (1) bekezdésének az alapeljárás tényállásának időpontjában hatályos változata a következőket írta elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-61" title="page-7">
      „(1) A kapott szolgáltatásokat legkésőbb 30 napon belül vissza kell szolgáltatni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-63" title="page-7">
      (3) A fogyasztói kölcsönszerződésektől való elállás esetén az adós köteles megfizetni a kölcsön folyósítása és a kölcsön visszafizetése közötti időszakra számított, megállapodás szerinti kamatot. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A BGB 358. §‑a alapeljárás tényállásának időpontjában hatályos változata a következőképpen szólt:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-65" title="page-8">
      „(1) Ha a fogyasztó érvényesen visszavonta az adásvételre vagy egyéb szolgáltatásnak az eladó vagy szolgáltató általi nyújtására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló szándéknyilatkozatát, akkor az érintett megállapodáshoz kapcsolt fogyasztói hitelmegállapodás megkötésére irányuló szándéknyilatkozata sem köti őt a továbbiakban.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-66" title="page-8">
      (2) Ha a fogyasztó a 495. § (1) bekezdése vagy az 514. § (2) bekezdésének első mondata alapján érvényesen visszavonta a fogyasztói hitelmegállapodás megkötésére irányuló szándéknyilatkozatát, akkor az érintett fogyasztói hitelmegállapodáshoz kapcsolt, adásvételre vagy egyéb szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló szándéknyilatkozata sem köti őt a továbbiakban.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-67" title="page-8">
      (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adásvételi vagy egyéb szolgáltatásnyújtási szerződést és a hitelmegállapodást össze kell kapcsolni, ha a hitel részben vagy egészben a másik szerződés finanszírozását szolgálja, és ha a kettő egy gazdasági egységet képez. Az ilyen egységet különösen akkor kell elfogadni, ha az eladó vagy szolgáltató maga finanszírozza a fogyasztó ellenszolgáltatását, vagy ha harmadik személy általi finanszírozás esetén a hitelező bevonja az eladót vagy szolgáltatót a hitelmegállapodás előkészítésébe vagy megkötésébe.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-68" title="page-8">
      (4) A kapcsolódó szerződésekre vonatkozóan az eredeti állapot helyreállítására a 357. § megfelelően alkalmazandó. […] A hitelezőt a fogyasztóval szemben megilletik az eladó vagy szolgáltató kapcsolt szerződésből eredő jogai, és terhelik az eladó vagy szolgáltató e szerződésből eredő kötelezettségei az elállás vagy a dolog visszaadásának jogkövetkezményei tekintetében, ha az elállás hatályosulásának időpontjában a kölcsön összegét már kifizették az eladónak vagy szolgáltatónak.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. március 1‑jén, illetve 2017. november 30‑án egyrészt KI, másrészt FA magáncélú gépjármű megvásárlására vonatkozó hitelmegállapodást kötött a Mercedes‑Benz Bank AG‑vel, illetve a Volkswagen Bank GmbH‑val. E hitelmegállapodások nettó összege 29 500 eurót, illetve 35 300 eurót tett ki, és ezen összegeket közvetlenül a gépjárművek eladóinak folyósították.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hitelmegállapodások megkötésekor a Mercedes‑Benz Bank és a Volkswagen Bank igénybe vette a gépjárművek eladójának mint közvetítőnek a szolgáltatásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerződéskötéskor alkalmazandó késedelmi kamatlábat egyik hitelmegállapodásban sem határozták meg számszerűen, százalékban kifejezve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">KI és FA a két szerződés alapján az előleggel együtt összesen 8924,48 euró, illetve 24 800 euró összegű hitelrészletet fizetett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. október 31‑i, illetve 2020. július 20‑i levelével KI és FA visszavonta a hitelmegállapodás megkötésére irányuló szándéknyilatkozatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">KI és a FA azt állítja, hogy az elállás érvényes, mivel az e jog gyakorlására nyitva álló határidő a szerződésükben kötelezően feltüntetendő információk hiányos közlése miatt nem indult meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindkét fél keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt a Mercedes‑Benz Bank, illetve a Volkswagen Bank ellen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt KI lényegében a kölcsöntől való elállásig már megfizetett törlesztőrészleteknek és az eladó részére fizetett előlegnek, vagyis összesen 8924,48 euró összegnek a visszafizetését kéri. Kéri továbbá annak megállapítását, hogy az elállás miatt már nem tartozik sem kamatokkal, sem tőketörlesztéssel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt FA lényegében a kölcsön címén az elállásig már megfizetett havi törlesztőrészleteknek és az eladó részére fizetett előlegnek, vagyis összesen 24 800 euró összegnek a visszafizetését kéri. Kéri továbbá annak megállapítását, hogy az elállás időpontjától nem tartozik sem kamatokkal, sem tőketörlesztéssel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Mercedes‑Benz Bank és a Volkswagen Bank a keresetek elutasítását kéri. Lényegében arra hivatkoznak, hogy a keresetek elfogadhatatlanok, és az elállási jog megszűnésére alapított kifogást hoznak fel. A Mercedes‑Benz Bank ezenkívül az elállási joggal való visszaélésre is hivatkozik, valamint másodlagosan viszontkereset útján kéri, hogy KI‑t kötelezzék arra, hogy fizessen neki térítést a jármű visszaszolgáltatásig bekövetkezett értékcsökkenéséért, valamint használati díjat a kölcsönnek az eladó részére történő folyósítása és a jármű visszaszolgáltatása közötti időszakra a rendezetlen kölcsönösszeg évi 3,92%‑ának megfelelő összegben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a kérdést előterjesztő bíróság úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-81" title="page-10">
      „1) Összeegyeztethető‑e az uniós joggal, különösen a [2008/48] irányelv 14. cikkének (1) bekezdésével, ha egy hagyományos üzlethelyiségben megkötött, gépjármű értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződéshez kapcsolt fogyasztói hitelmegállapodás esetében, amelytől a fogyasztó elállt, a finanszírozott gépjármű értékcsökkenéséért a fogyasztó által a hitelezőnek a finanszírozott gépjármű visszaszolgáltatásakor fizetendő térítés összegét úgy számítják ki, hogy a gépjármű visszaszolgáltatásának időpontjában érvényes kereskedői vételárat levonják a gépjármű fogyasztó általi megvásárlásának időpontjában érvényes kereskedői vételárból?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-82" title="page-10">
      2) Teljes harmonizációs célú szabályozásnak, és ezért a tagállamok számára kötelezően alkalmazandónak minősül‑e a [2008/48] irányelv 14. cikke (3) bekezdése b) pontjának első mondatában foglalt, a gépjármű adásvételi szerződéshez kapcsolt fogyasztói hitelmegállapodásokra vonatkozó rendelkezés?
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-83" title="page-10">
      A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-84" title="page-10">
      3) Összeegyeztethető‑e az uniós joggal, különösen a [2008/48] irányelv 14. cikkének (1) bekezdésével, ha a gépjármű értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződéshez kapcsolt fogyasztói hitelmegállapodástól való elállást követően az adósnak a kölcsönnek a finanszírozott jármű eladója részére történő kifizetése és a gépjárműnek a hitelezőnek (vagy eladónak) történő visszaszolgáltatása közötti időszakra meg kell fizetnie a szerződésben megállapított hitelkamatot?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2023. április 18‑i határozattal a jelen ügyet a C‑38/21., C‑47/21. és C‑232/21. sz. egyesített ügyekben történő ítélethozatalig felfüggesztették.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. december 21‑i levelével a Bíróság Hivatala megküldte a kérdést előterjesztő bíróságnak az ezen ügyekben hozott ítéletet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>), és felhívta arra, hogy jelezze, hogy ezen ítéletre tekintettel fenn kívánja‑e tartani előzetes döntéshozatal iránti kérelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2024. április 10‑i e‑Curián keresztül benyújtott beadványában a kérdést előterjesztő bíróság azt válaszolta a Bíróságnak, hogy fenn kívánja tartani az előzetes döntéshozatal iránti kérelmét, és szükségesnek tartja a következő új kérdések előterjesztését:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-88" title="page-10">
      „4) a) Úgy kell‑e értelmezni a [2008/48] irányelv 10. cikke (2) bekezdésének l) pontját a [2008/48] irányelv 14. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontjával összefüggésben, hogy az elállásra nyitva álló időszak nem kezdődik meg, ha a hitelmegállapodás nem konkrét százalékos mérték formájában határozza meg a megállapodás megkötésének időpontjában a késedelmes fizetések esetén alkalmazandó kamatlábat?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-89" title="page-10">
      Amennyiben nem:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-90" title="page-11">
      b) Alkalmas‑e ezen tájékoztatás hiánya arra, hogy befolyásolja az átlagos fogyasztó azon képességét, hogy értékelje ezen irányelv szerinti jogai és kötelezettségei terjedelmét, illetve a szerződés megkötésére vonatkozó döntését, és adott esetben nem foszthatja‑e meg a fogyasztót attól a lehetőségtől, hogy lényegében ugyanolyan feltételek mellett gyakorolja jogait, mint amelyek akkor érvényesültek volna, ha ezt a tájékoztatást teljes körű és pontos módon nyújtották volna?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-91" title="page-11">
      5) a) Kizárt‑e a hitelező azon kifogása, hogy a fogyasztó a szerződés megkötése és az elállási jog gyakorlása közötti, illetve az elállási jog gyakorlását követő magatartása miatt visszaélt e jogával, ha a hitelmegállapodás nem konkrét százalékos mérték formájában határozza meg az e megállapodás megkötésének időpontjában a késedelmes fizetések esetén alkalmazandó kamatlábat?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-92" title="page-11">
      Amennyiben nem:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-93" title="page-11">
      b) Alapozható‑e a joggal való visszaélésként való értékelés különösen az alábbi körülményekre?
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogyasztó a finanszírozott gépjárművet az elállás érvényességének bírósági tisztázásáig továbbra is használja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogyasztó nem hajlandó a gépjármű használatáért térítést fizetni.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság kérésének megfelelően a jelen indítvány kizárólag a második és a harmadik kérdésre összpontosít.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ a Bíróságtól, hogy a 2008/48 irányelv 14. cikke (3) bekezdése b) pontjának első mondatát úgy kell‑e értelmezni, hogy az teljes harmonizációt valósít meg a gépjármű adásvételi szerződéshez kapcsolt fogyasztói hitelmegállapodásokat illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másként fogalmazva, a Bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy a 2008/48 irányelv 14. cikke (3) bekezdése b) pontjának első mondata teljes körűen harmonizálta‑e az adósnak a tőke után járó kamatok fizetésére vonatkozó kötelezettségét, ideértve azt az esetet is, amikor a finanszírozott hitel áruk vagy szolgáltatások megvásárlására irányuló szerződéshez kapcsolódik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban megjegyzem, hogy a 2008/48 irányelv, amelyet a hatékony belső piac és a hitelek terén a magas szintű fogyasztóvédelem előmozdítása érdekében fogadtak el, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) teljes harmonizációt valósít meg a hatálya alá tartozó valamennyi hitelmegállapodás tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság e tekintetben elismerte, hogy ezen irányelv (9) és (10) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 22. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a hatálya alá tartozó hitelmegállapodásokat illetően az említett irányelv kötelező jellegű, és a benne foglalt szabályok egységes alkalmazását kívánja biztosítani valamennyi tagállamban. Így, amennyiben pontos kötelezettségeket állapít meg, a tagállamok eltérő vagy szigorúbb nemzeti rendelkezések útján nem térhetnek el azoktól. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) Ezt a harmonizációt az a szándék igazolja, hogy minden európai fogyasztó számára lehetővé tegyék, hogy azonos szintű védelmet élvezve vehessen fel hitelt, és megkönnyítsék a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások nyújtását. Márpedig az ilyen harmonizált rendelkezések hiányában a tagállamok szabadon tarthatnak fenn vagy vezethetnek be nemzeti jogszabályokat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban, a 2008/48 irányelv a 3. cikkének n) pontjában a „kapcsolt hitelmegállapodást” olyan hitelmegállapodásként határozza meg, amely kizárólag meghatározott áruk vagy szolgáltatások beszerzésének finanszírozását szolgálja, és a vonatkozó adásvételi vagy szolgáltatásnyújtási szerződéssel kereskedelmi egységet képez. A gyakorlatban a magángépjármű finanszírozásához nyújtott hitelek teljes mértékben megfelelnek ennek a meghatározásnak, amennyiben nincsenek kizárva ezen irányelv hatálya alól. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) A kölcsön és az áru megvásárlása közötti kereskedelmi egység gyakran a két szerződés egyidejű megkötésében vagy szoros gazdasági függőségében nyilvánul meg. Így véleményem szerint az uniós jogalkotó oly módon kívánta szabályozni a hitelek e kategóriáját, hogy a fogyasztó, akit két, egymással összefüggő szerződés köt, a kölcsön és az áru megszerzése kettős összefonódásával járó sajátos kockázatokra tekintettel mégis hatékony védelemben részesülhessen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadsorban, e védelem konkretizálása érdekében a 2008/48 irányelv a 14. cikkben elállási jogot biztosít, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy előre meghatározott határidőn belül visszavonja kötelezettségvállalását, anélkül hogy ennek okát meg kellene jelölnie. E jog gyakorlása, amely jognak a célja mind az eladósodásra vonatkozó döntés esetleges impulzív jellegének mérséklése, mind pedig a hitelfeltételekre vonatkozó megfelelő tájékoztatás biztosítása, ehhez kapcsolódó kötelezettségeket keletkeztet. Így ezen irányelv 14. cikke (3) bekezdése b) pontjának első mondata arra kötelezi a fogyasztót, hogy elállás esetén fizesse vissza a tőkét, valamint a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának és visszafizetésének időpontja között felhalmozott kamatokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor e rendelkezés nem pontosítja sem a finanszírozott áru sorsát, sem a kapcsolt hitelmegállapodás és a gépjármű adásvételi szerződés közötti esetleges kölcsönhatásokat. Véleményem szerint a 2008/48 irányelv célja annak biztosítása, hogy az elállási jog gyakorlása hatékony maradjon, ugyanakkor mérlegelési mozgásteret hagy a tagállamok számára ezen elállásnak a kapcsolt hitel sajátos összefüggésében történő végrehajtása tekintetében, ami azt jelenti, hogy ezen irányelv nem kíván teljes mértékben harmonizálni minden olyan jogkövetkezményt, amely bekövetkezhet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv (35) preambulumbekezdése ebbe a megközelítésbe illeszkedik, mivel kimondja, hogy az irányelv nem érinti a tagállamoknak a hitelből finanszírozott áru visszaadására vagy bármely kapcsolódó kérdésre vonatkozó szabályozását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) Ugyanezen irányelv (9) preambulumbekezdése rögzíti továbbá, hogy harmonizált rendelkezések hiányában a tagállamok szabadon tarthatnak fenn vagy vezethetnek be nemzeti jogszabályokat, többek között abban az esetben, ha az adásvételi vagy szolgáltatásnyújtási szerződés felmondásának joga áll fenn, amennyiben a fogyasztó a hitelmegállapodástól való elállás jogát gyakorolja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az e területre vonatkozó különös uniós szabályozás hiányában a Bíróság kimondta, hogy a 2008/48 irányelvben előírt fogyasztóvédelem végrehajtásának részletes szabályai a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján azok belső jogrendjébe tartoznak. E szabályok azonban nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló belső jellegű helyzetekre vonatkozó szabályok (az egyenértékűség elve), és nem tehetik a gyakorlatban lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben jellemző, hogy a 2008/48 irányelv 15. cikkének (1) bekezdése az egyetlen olyan rendelkezés, amely kifejezetten arra a helyzetre vonatkozik, amikor a fogyasztó adásvételi vagy szolgáltatásnyújtási szerződés tekintetében gyakorolja az elállási jogát, ami a contrario azt jelenti, hogy ezen irányelv hiányos az ellenkező esetet illetően, amelyben az elállásra először magára a hitelre vonatkozóan került sor. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végeredményben úgy vélem, hogy bár a 2008/48 irányelv a 14. cikke (3) bekezdése b) pontjának első mondata révén teljes körű harmonizációt valósít meg a hitelmegállapodások területén, nem szabályozza kimerítően az elállás következményeit abban az esetben, ha a hitel gépjárművásárláshoz kapcsolódik. A tagállamok tehát a tényleges érvényesülés és az egyenértékűség elvének tiszteletben tartása mellett jogosultak arra, hogy e kapcsolt hitelmegállapodások tekintetében meghatározzák az elállási jog gyakorlásának részletes szabályait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy azt a választ adja, hogy a 2008/48 irányelv 14. cikke (3) bekezdése b) pontjának első mondata nem minősül teljes harmonizációs célú szabályozásnak a gépjármű adásvételi szerződéshez kapcsolt fogyasztói hitelmegállapodások tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik kérdésével az előterjesztő bíróság a második kérdésre adandó nemleges válasz esetén arra keresi a választ, hogy összeegyeztethető‑e az uniós joggal, különösen a 2008/48 irányelv 14. cikkének (1) bekezdésével, ha a gépjármű értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződéshez kapcsolt fogyasztói hitelmegállapodástól való elállást követően az adósnak a kölcsönnek a finanszírozott jármű eladója részére történő kifizetése és a gépjárműnek a hitelező (vagy eladó) részére történő visszaszolgáltatása közötti időszakra meg kell fizetnie a szerződésben megállapított hitelkamatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/48 irányelv 14. cikkének céljáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetek arra, hogy a 2008/48 irányelv 14. cikkének (1) bekezdése elállási jogot biztosít a fogyasztó számára, aki azt tizennégy naptári napon belül gyakorolhatja anélkül, hogy döntését indokolnia kellene.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a 2008/48 irányelv 14. cikke által követett célt illeti, az egyrészt abban áll, hogy a fogyasztó az igényeinek leginkább megfelelő szerződést választhassa ki, és következésképpen elállhasson az olyan szerződéstől, amelyről a megkötését követően, az elállási jog gyakorlására előírt gondolkodási időn belül kiderül, hogy nem megfelelő. Másrészt ezen irányelv 14. cikke (1) bekezdése második albekezdése b) pontjának célja annak biztosítása, hogy a fogyasztó megkapja a szerződéses kötelezettségvállalása terjedelmének értékeléséhez szükséges valamennyi információt, és hogy szankcionálja azt a hitelezőt, amely nem bocsátja a fogyasztó rendelkezésére az említett irányelv 10. cikkében előírt információkat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) Véleményem szerint e rendelkezés tehát elsősorban arra irányul, hogy elegendő gondolkodási időt biztosítson a fogyasztó számára annak vizsgálatához, hogy a hitel ténylegesen megfelel‑e az igényeinek és teljesítőképességének, hogy így védekezhessen egy nem megfelelő kötelezettségvállalással szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elállási jog következményeiről kapcsolt hitelmegállapodás keretében</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által feltett második kérdésre vonatkozóan elvégzett elemzésből (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) kitűnik, hogy a 2008/48 irányelv 14. cikke (3) bekezdése b) pontjának első mondata nem harmonizálja teljes mértékben az elállási jog gyakorlásának következményeit abban az esetben, ha a hitel adásvételi szerződéshez, például gépjármű vásárlásához kapcsolódik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 14. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében az a fogyasztó, aki eláll egy „hagyományos hiteltől”, a tőke visszafizetésén kívül továbbra is köteles megfizetni a megállapodás szerinti kamatlábon kiszámított, a pénzeszközök rendelkezésre bocsátása és teljes visszafizetése közötti időszakra vonatkozó hitelkamatot. Analógia útján úgy vélem, hogy abban az esetben, ha a hitel valamely áru megvásárlásának finanszírozására szolgál, és a fogyasztó eláll a szerződéstől, logikus a fogyasztó számára arra vonatkozó kötelezettséget előírni, hogy fizessen kamatot a pénzeszközök tényleges rendelkezésre bocsátásától az áru visszaszolgáltatásáig vagy a hitel megszűnéséig terjedő időszakra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint e követelmény alapja könnyen azonosítható: a hitelező azzal, hogy pénzügyi forrásokat mobilizál, viseli a monetáris értékvesztés kockázatát, és megfosztja magát e pénzeszközök azonnali felhasználásától. Ebből a szempontból a kamatok a megelőlegezett tőke szokásos hozamának minősülnek. A hitelező ettől való szisztematikus megfosztása valójában azt jelentené, hogy az adós számára „ingyenes hitelt” hoznának létre, és az adós indokolatlan előnyben részesülne anélkül, hogy bármilyen ellenszolgáltatás terhelné. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) Véleményem szerint az ilyen helyzet megbontja a szerződéses egyensúlyt, és a polgári jog közös elvei értelmében jogalap nélküli gazdagodásnak minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a jogalap nélküli gazdagodás tilalmának a Bíróság ítélkezési gyakorlatában elismert és a nemzeti jogrendek többségében megtalálható elve megköveteli, hogy egyik fél se gazdagodjon jogellenesen a másik fél rovására. Így a Bíróság már megállapította, hogy a tagállamok jogában közös elvek szerint az a személy, akit olyan veszteség ért, amely valamely más személy vagyonát gyarapítja, anélkül hogy e gazdagodásnak bármilyen jogalapja lenne, főszabály szerint jogosult arra, hogy e veszteség erejéig a gazdagodott személytől megtérítést követeljen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Unió jogalap nélküli gazdagodását illetően ugyanis a Bíróság úgy ítélte meg, hogy noha az EUM‑Szerződés nem ír elő kifejezetten az ilyen típusú keresetre irányuló jogorvoslati lehetőséget, az EUMSZ 268. cikknek és az EUMSZ 340. cikk második bekezdésének olyan értelmezése, amely e lehetőséget kizárná, a hatékony bírói jogvédelem elvével ellentétes eredményre vezetne. Az e cikkek alapján benyújtott, az Unió jogalap nélküli gazdagodására alapított kereset az Unió érvényes jogalap nélküli gazdagodásának (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) és a kérelmező vagyona e gazdagodáshoz kapcsolódó csökkenésének bizonyítékát igényli. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen elvet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) az alapügy körülményeire átültetve (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) lehet azzal érvelni, hogy annak lehetővé tétele, hogy az adós az áru visszaszolgáltatását megelőző időszakban ingyenesen részesüljön a kölcsönadott pénzeszközökből, valójában azt jelentené, hogy „jogalap, indok, vagy legalábbis igazolás nélkül” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) biztosítanának számára gazdasági előnyt. Ezen időszakban ugyanis a hitelező visszavonhatatlanul mobilizált pénzügyi forrásokat az adós javára, és e pénzeszközökkel nem rendelkezhetett és azokat nem fordíthatta más, potenciálisan jövedelmező műveletekre, miközben viselte a rendelkezésre bocsátásukkal járó kockázatokat (többek között a monetáris értékvesztést és a lekötéshez kapcsolódó alternatív költséget).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva számomra úgy tűnik, hogy az adós azon kötelezettsége, hogy a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának tényleges időtartamára számított hitelkamatot megfizesse, szükséges korrekciós mechanizmusnak minősül. Lehetővé teszi a szerződéses egyensúly helyreállítását annak elkerülésével, hogy az egyik fél az elállási jogának gyakorlása révén a másik fél rovására jogtalan nyereségre tegyen szert, és ily módon biztosítja a hitelmegállapodás – akár csak részleges és ideiglenes – teljesítéséből eredő terhek és hasznok méltányos megosztását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerződéses egyensúlyról és az arányosság elvéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kötelezettség – vagyis a gépjármű megvásárlásához kapcsolódó hitelmegállapodástól való elállás esetén a hitelkamat megfizetése – igazolása számomra összeegyeztethetőnek tűnik a Bíróság e területre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának logikájával, amely ítélkezési gyakorlat összességében hangsúlyozza, hogy a 2008/48 irányelv által követett cél teljes és kötelező harmonizáció előírása a fogyasztói hitelek tárgyában számos kulcsfontosságú területen, amire az Európai Unióban valamennyi fogyasztó érdekei magas szinten és egyenlő módon való védelmezésének biztosítása, valamint a fogyasztói hitelek jól működő belső piaca kialakulásának elősegítése céljából van szükség. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elállási jogra vonatkozó ítélkezési gyakorlatban általánosan érzékelhető a fogyasztói érdekek hatékony védelmét a fogyasztói hitelek jól működő belső piacának kialakulásával összeegyeztető szerződéses egyensúly – az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett történő – fenntartására irányuló törekvés, a 2008/48 irányelv jelentette jogi kereteken túlmenően is. A Bíróság kimondta például, hogy a 2008/48 irányelv 14. cikkének (1) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja a fogyasztó számára a hitelből finanszírozott árunak a hitelező részére történő visszaszolgáltatását vagy a hitelező ezen áru visszavételére való felszólítását, míg a hitelező ezzel egyidejűleg nem köteles visszatéríteni a hitelnek a fogyasztó által már kifizetett havi törlesztőrészleteit. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül egy, távollevők között kötött szerződést illetően a Bíróság megállapította, hogy még ha a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20‑i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) a fogyasztónak az ilyen szerződés különleges helyzetében való védelmére irányul, nem célja olyan jogokat biztosítani, amelyek túllépnek azon, amely szükséges ahhoz, hogy lehetővé tegye a fogyasztó számára az elállási jogának a megfelelő gyakorlását. Ez az eset áll fenn többek között akkor, ha a fogyasztó a polgári jog olyan általános elveivel össze nem egyeztethető módon használta a fogyasztási cikket, mint a jóhiszeműség vagy a jogalap nélküli gazdagodás tilalma. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fent említett egyensúly – arányosság elvének megfelelő – fenntartása jellemzi a 2008/48 irányelv 23. cikkének a Bíróság általi értelmezését, amely cikk lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a hitelezőt terhelő tájékoztatási kötelezettségek tiszteletben tartását biztosító szankciókat írjanak elő. E szankciók, amelyeknek hatékonyaknak és arányosaknak kell maradniuk, a kamat‑ és költségköveteléstől való megfosztásig terjedhetnek, amennyiben a hitelező nem tesz eleget a 2008/48 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségeknek, mivel az ilyen mulasztások kétségessé teszik a fogyasztó azon lehetőségét, hogy a kötelezettségvállalásának mértékét értékelje. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) A Bíróság mindazonáltal árnyalta ezt az álláspontot, pontosítva, hogy „e nemzeti szabályozásnak megfelelően nem tekinthető arányosnak az ilyen szankció alkalmazása, amely súlyos következményekkel jár a hitelezőre a 2008/48 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében említettek közül olyan tartalmi elemek feltüntetésének hiányában, amelyek jellegüknél fogva nem érinthetik a fogyasztó kötelezettségvállalása mértékének értékelésével kapcsolatos képességét”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) Ennélfogva véleményem szerint a Bíróság az arányosság elve alapján elismeri, hogy a 2008/48 irányelv 23. cikkében előírt lehetőség nem vezethet ahhoz, hogy a hitelezőt szisztematikusan megfosszák minden díjazástól, kivéve ha mulasztásai olyan súlyosak, hogy alapvetően veszélyeztetik a fogyasztó világos és megbízható tájékoztatáshoz való jogát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ily módon a fogyasztó, aki a szerződésben a gyengébb fél, a hitelezőre vonatkozó szankció révén fokozott védelemben részesül. Ez a védelem azonban nem korlátlan, és csak akkor alkalmazandó, ha a hitelező a 2008/48 irányelv összefüggésében „alapvető fontossággal” bíró tájékoztatási kötelezettséget sért meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) Nem arról van szó ugyanis, hogy túlzott egyenlőtlenséget kell teremteni az elállási jogát gyakorló fogyasztó és a hitelező között. Az elállási jog és annak következményei nem áshatják alá a piac hatékonyságát a fogyasztói hitelek területén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyre történő alkalmazásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben úgy vélem, hogy a fogyasztói hitelek jól működő belső piaca kialakulásának elősegítése érdekében a valamennyi uniós fogyasztó számára az érdekeik magas szintű és egyenlő módon történő védelmének biztosítására való törekvés továbbra is fennmarad akkor, ha elfogadjuk, hogy a nemzeti szabályozás a kapcsolt hitelmegállapodástól való elállás esetén előírhatja a hitelkamat visszafizetését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, amint arra az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre adott válasz keretében már rámutattam, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) hogy a gépjármű megvásárlásához kapcsolt hitelmegállapodástól való elálláshoz való jog végrehajtásának szabályai – különösen az adós azon kötelezettsége, hogy a hitelező részére hitelkamatot fizessen – az egyenértékűség elvének megfelelően nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló belső helyzetekre vonatkozó szabályok, és a tényleges érvényesülés elvének megfelelően nem tehetik a gyakorlatban lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből azt a következtetést vonom le, hogy mivel a 2008/48 irányelv nem szabályozza kimerítően az áru megvásárlásához kapcsolódó hiteltől való elállás következményeit, a nemzeti jogszabályok megkövetelhetik, hogy az adós fizesse meg a pénzeszközök felhasználásának időszakához kapcsolódó hitelkamatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a 2008/48 irányelv 14. cikkének (1) bekezdésével véleményem szerint nem ellentétes az, hogy amennyiben az elállási jogot gyakorolták, az adós köteles legyen megfizetni a pénzeszközök rendelkezésre bocsátása és az áru visszaszolgáltatása vagy a hitel megszűnése közötti időszakra előírt kamatokat. Ugyanakkor a 2008/48 irányelv 23. cikke alapján a tagállamoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy a hitelezővel szembeni szankciókat állapítsanak meg az ezen irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére, feltéve hogy e szankciók nem vezetnek a kölcsönös kötelezettségvállalások aránytalan megszűnéséhez, és nem veszélyeztetik az említett irányelv elsődleges célját, azaz a fogyasztó hatékony védelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között azt javaslom a Bíróságnak, hogy azt a választ adja, hogy az uniós joggal, különösen a 2008/48 irányelv 14. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes az, ha a gépjármű értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződéshez kapcsolt fogyasztói hitelmegállapodástól való elállást követően az adósnak a kölcsönnek a finanszírozott jármű eladója részére történő kifizetése és e gépjárműnek a hitelező (vagy eladó) részére történő visszaszolgáltatása közötti időszakra meg kell fizetnie a szerződésben megállapított hitelkamatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a Landgericht Ravensburg (ravensburgi regionális bíróság, Németország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdésre a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-138" title="page-20">
      1) A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23‑i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikke (3) bekezdése b) pontjának első mondatát
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-139" title="page-20">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-140" title="page-20">
      az nem minősül teljes harmonizációs célú szabályozásnak a gépjármű adásvételi szerződéshez kapcsolt fogyasztói hitelmegállapodások tekintetében.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-141" title="page-20">
      2) Az uniós jogot, és különösen a 2008/48 irányelv 14. cikkének (1) bekezdését
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-142" title="page-20">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-143" title="page-20">
      azzal nem ellentétes az, ha a gépjármű értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződéshez kapcsolt fogyasztói hitelmegállapodástól való elállást követően az adósnak a kölcsönnek a finanszírozott jármű eladója részére történő kifizetése és a gépjárműnek a hitelező (vagy eladó) részére történő visszaszolgáltatása közötti időszakra meg kell fizetnie a szerződésben megállapított hitelkamatot.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 133., 66. o.; helyesbítések: HL 2009. L7 207., 14. o.; HL 2010. L 199., 40. o.; HL 2011. L 234., 46. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) 2023. december 21 i BMW Bank és társai ítélet (C‑38/21, C‑47/21 és C‑232/21, EU:C:2023:1014)</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Lásd többek között: 2020. július 16‑i Soho Group ítélet (C‑686/19, EU:C:2020:582, 49. pont), amely szerint „a 2008/48 irányelvet azzal a kettős céllal fogadták el, hogy az Unióban valamennyi fogyasztó érdekeit magas szinten és egyenlő módon védelmezzék, és hogy megkönnyítsék a fogyasztói hitelek jól működő belső piacának kialakulását”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2012. július 12‑i SC Volksbank România ítélet (C‑602/10, EU:C:2012:443, 38. pont); 2019. szeptember 5‑i Pohotovost’ ítélet (C‑331/18, EU:C:2019:665, 49. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Lásd a 2008/48 irányelv (9) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Lásd a 2008/48 irányelv 2. cikkének (2) bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Lásd: BMW Bank ítélet, 302. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Lásd: BMW Bank ítélet (303. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Lásd e tekintetben: Hogan főtanácsnok Volkswagen Bank és társai egyesített ügyekre vonatkozó indítványa (C‑33/20, C‑155/20 és C‑187/20, EU:C:2021:629, 126. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd: 2021. szeptember 9‑i Volkswagen Bank ítélet (C‑33/20, C‑155/20 és C‑187/20, EU:C:2021:736, 123. és 124. pont); BMW Bank ítélet (288. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 30–38. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd: Hogan főtanácsnok Volkswagen Bank és társai egyesített ügyekre vonatkozó indítványa (C‑33/20, C‑155/20 és C‑187/20,EU:C:2021:629, 124. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a szubszidiaritás elve alapján, amennyiben a gazdagodást vagy a vagyoncsökkenést közvetlenül valamely jogi szabály igazolja, a vagyonátszállásnak van jogalapja – bármi legyen is az –, ami tehát kizárja a de in rem verso keresetet. Így például a belga polgári jogban az említett kereset „csak akkor indítható meg, ha a helyzetet, amelyre vonatkozik, nem szabályozza valamely más, törvényből, szerződésből, egyoldalú jogügyletből vagy ex delicto keresetből eredő szabályegyüttes” (lásd: van Ommeslaghe, P., De Page,, Traité de droit civil belge – Tome II – Les obligations – 2. kötet, Bruylant, Brüsszel, 2013, 1141. és 1151. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2020. július 9‑i Cseh Köztársaság kontra Bizottság ítélet (C‑575/18 P, EU:C:2020:530, 82. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) A magánjog általános elveivel és a jogalap nélküli gazdagodással kapcsolatos problematikáról (különösen a luxemburgi jogrendet illetően) lásd: Kinsch, P., „Les principes généraux du droit comme éléments de l’ordre juridique luxembourgeois”, Liber Amicorum Xavier Dieux, Larcier‑Intersentia, Brüsszel, 2022, 883–884. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) A jogalap nélküli gazdagodással járó és kettőnél több felet érintő ügyletek esetét illetően lásd: Schlechtriem, P., Cohen, C., és Hornung, R., „Restitution and Unjust Enrichment in Europe”, European Review of Private Law, 9. kötet, 2/3. szám, 2001, 408–415. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) A következő szerzőktől kölcsönzött megfogalmazás: Londers, G., Mosselmans, S. és Bossuyt, A., „Deux principes généraux du droit issus du droit national et du droit communautaire: l’enrichissement sans cause ou l’enrichissement injustifié et l’interdiction de l’abus de droit”, Actes du colloque pour le cinquantième anniversaire des traités de Rome, Luxembourg, 2007. március 26., Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007., 97. o. E tekintetben rá kell mutatni, hogy a 2001. október 10‑i Corus UK kontra Bizottság ítéletben (T‑171/99, EU:T:2001:249, 55. pont) a Törvényszék a késedelmi kamatok kiszámításával összefüggésben kimondta, hogy „a késedelmi kamatok megfizetésének elmaradása […] a Közösség jogalap nélküli gazdagodását eredményezné, amely ellentétes a közösségi jog általános elveivel” (az 1990. július 10‑i Görögország kontra Bizottság ítéletre [C‑259/87, EU:C:1990:287, 26. pont] hivatkozva).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd: 2021. szeptember 9‑i Volkswagen Bank és társai ítélet (C‑33/20, C‑155/20 és C‑187/20, EU:C:2021:736, 72. pont, valamint azt ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Lásd: BMW Bank ítélet (307. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) HL 1997. L 144., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 327. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd: 2009. szeptember 3‑i Messner ítélet (C‑489/07, EU:C:2009:502, 25. és 26. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) 2016. november 9‑i Home Credit Slovakia ítélet (C‑42/15, továbbiakban: Home Credit Slovakia ítélet, EU:C:2016:842, 69. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Home Credit Slovakia ítélet (72. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Hogan főtanácsnok a Volkswagen Bank és társai egyesített ügyekre (C‑33/20, C‑155/20 és C‑187/20, EU:C:2021:629) vonatkozó indítványában rámutat, hogy a tagállamok a 2008/48 irányelv 23. cikke értelmében bevezetendő szankciókkal összefüggésben előírhatják, hogy bizonyos kötelező információknak a hitelmegállapodásból való kihagyása a hitelkamattól való elesést vonja maga után. Az említett rendelkezés kifejezéseiből azonban egyértelműen kiderül, hogy az uniós jog megsértése esetén kiszabott szankcióknak arányosaknak kell lenniük. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint mindez azt jelenti, hogy e szankciók szigorúságának összhangban kell állnia a jogsértés súlyával, különösen a tényleges visszatartó erő biztosítása révén, az arányosság általános elvének tiszteletben tartásával (ezen indítvány 123. pontja], a Home Credit Slovakia ítéletre [63. pont] való hivatkozással). A közelmúltban a Bíróság a 2025. február 13‑i Lexitor ítéletében (C‑472/23, EU:C:2025:89, 56. és 57. pont) többek között megállapította, hogy a 2008/48 irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség megsértése esetére a nemzeti jogszabályok által előírandó szankció lehet egységes szankció, mivel a fogyasztónak feltétlenül rendelkeznie kell minden olyan adattal, amely a kötelezettségvállalása mértékének értékeléséhez szükséges.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd: Home Credit Slovakia ítélet (69. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 36. pontját.</p>
</body>
</html>
