<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>T‑456/14</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62014TJ0456</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:493">EU:T:2016:493</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>30</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>30</PAGE.TOTAL><AUTHOR>T</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><DATE ISO="20160915">2016. 09. 15‑I</DATE> ÍTÉLET – T‑456/14. SZ. ÜGY</P><P>TAO‑AFI ÉS SFIE‑PE KONTRA PARLAMENT ÉS TANÁCS</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Törvényszék ítélete</HT> (nyolcadik tanács)</P><P><DATE ISO="20160915">2016. szeptember 15.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: francia.</P></NOTE></P><P>(A <DATE ISO="20161128">2016. november 28‑i</DATE> végzéssel kijavított szöveg)</P></TI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Az Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak díjazása és nyugdíja</KEYWORD><KEYWORD>Éves kiigazítás</KEYWORD><KEYWORD>422/2014/EU és 423/2014/EU rendelet</KEYWORD><KEYWORD>A jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárás során felmerült szabálytalanságok</KEYWORD><KEYWORD>A szakszervezetekkel folytatott konzultáció hiánya</KEYWORD></INDEX><JUDGMENT.INIT><P>A T‑456/14. sz. ügyben,</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>az <HT TYPE="BOLD">Association des fonctionnaires indépendants pour la défense de la fonction publique européenne (TAO‑AFI)</HT> (székhelye: Brüsszel [Belgium]),</P><P>a <HT TYPE="BOLD">Syndicat des fonctionnaires internationaux et européens – Section du Parlement européen (SFIE‑PE)</HT> (székhelye: Brüsszel)</P><P>(képviselik őket: M. Casado García‑Hirschfeld és J. Vanden Eynde ügyvédek)</P><PARTY.STATUS>felpereseknek</PARTY.STATUS></PLAINTIFS><DEFENDANTS><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai Parlament</HT> (képviselik: A. Troupiotis és E. Taneva, meghatalmazotti minőségben)</P><P>és</P><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai Unió Tanácsa</HT> (képviselik: M. Bauer és E. Rebasti, meghatalmazotti minőségben)</P><PARTY.STATUS>alperesek ellen,</PARTY.STATUS></DEFENDANTS><INTERVENERS><P>támogatja őket:</P><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai Bizottság</HT> (képviselik kezdetben: J. Currall és G. Gattinara, később: Gattinara és F. Simonetti, meghatalmazotti minőségben)</P><PARTY.STATUS>beavatkozó fél,</PARTY.STATUS></INTERVENERS></PARTIES><P>az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak <DATE ISO="20110701">2011. július 1</DATE>‑jétől, illetve <DATE ISO="20120701">2012. július 1</DATE>‑jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló, <DATE ISO="20140416">2014. április 16‑i</DATE> 422/2014/EU és 423/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="129" PAGE.FIRST="5" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 129., 5. o.</REF.DOC.OJ>, illetve 12. o.; a 422/2014 rendelet helyesbítése: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="140" PAGE.FIRST="178" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 140., 178. o.</REF.DOC.OJ>) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,</P><?PAGE NO="2"?><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács),</P><P>tagjai: D. Gratsias elnök, M. Kancheva (előadó) és C. Wetter bírák,</P><P>hivatalvezető: S. Bukšek Tomac tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a <DATE ISO="20160318">2016. március 18‑i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A jogvita előzményei</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20101124">2010. november 24‑i</DATE> 1080/2010/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="311" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2010">HL 2010. L 311., 1. o.</REF.DOC.OJ>) <DATE ISO="20120605">2012. június 5‑én</DATE> közzétett helyesbítésnek (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="144" PAGE.FIRST="48" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 144., 48. o.</REF.DOC.OJ>) megfelelő változatával módosított, az Európai Közösség és az Európai Atomenergia‑közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 31. EGK és 11. Euratom tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="P" NO.OJ="045" PAGE.FIRST="1385" DATE.PUB="1962">HL 1962. 45., 1385. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 5. o.) mellékletében foglalt, az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 64. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>A tisztviselő euróban kifejezett díjazását az e személyzeti szabályzatban vagy annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott kötelező levonások megtörténte után a különböző alkalmazási helyeken fennálló életkörülményektől függően egy 100% fölötti, azzal egyenlő vagy az alatti százalékértékkel [helyesen: korrekciós együtthatóval] kell súlyozni.</ALINEA><ALINEA>Ezt a súlyozást [helyesen: ezeket az együtthatókat] a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az [EUSZ 16. cikk] (4) és (5) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel eljárva fogadja el.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat 65. cikke kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="065.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A Tanács minden évben felülvizsgálja az Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak díjazását. E felülvizsgálatot szeptemberben kell elvégezni, a Bizottságnak az Európai Unió Statisztikai Hivatalának a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival egyetértésben elkészített közös indexén alapuló közös jelentése alapján; az index az Unió minden egyes országában a július 1‑jén fennálló helyzetet tükrözi.</ALINEA><ALINEA>E felülvizsgálat során a Tanács mérlegeli [helyesen: megvizsgálja], hogy az Unió gazdasági és szociális politikájának keretében a díjazást ki kell‑e igazítani. Különös figyelmet kell fordítani a közszolgálatbeli fizetések emelkedésére és a személyzetfelvétel szükségleteire.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="065.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A megélhetési költségek jelentős változása esetén a Tanács két hónapon belül határoz a súlyozás [helyesen: az együtthatók] kiigazításáról és adott esetben visszamenőleges hatályú alkalmazásáról.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="065.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>E cikk alkalmazásában a Tanács a Bizottság javaslata alapján az [EUSZ 16. cikk] (4) és (5) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel jár el.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat 82. cikkének (2) bekezdése értelmében, amennyiben a Tanács a 65. cikk (1) bekezdésével összhangban a díjazás kiigazításáról határoz, ugyanezt a kiigazítást kell alkalmazni a nyugdíjakra is.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat 65a. cikke értelmében a 64. és 65. cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat e szabályzat XI. melléklete határozza meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Ezen, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> című XI. melléklet több fejezetből áll, amelyek közül az 1–3. cikkből álló 1. fejezet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>A díjazásnak a személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdésében előírt éves felülvizsgálata<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> címet viseli, a 4. fejezet címe pedig <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>A korrekciós együttható megállapítása és visszavonása (a személyzeti szabályzat 64. cikke)<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat XI. mellékletének 1. cikke – amely e melléklet 1. fejezete 1. szakaszának részét képezi –, kimondja, hogy a személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdésében előírt felülvizsgálat céljából az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) minden évben október vége előtt jelentést készít a brüsszeli (Belgium) megélhetési költségek változásáról (Brüsszeli Nemzetközi Index), a Brüsszelen kívüli megélhetési költségek változásáról (gazdasági paritások és közvetett mutatók), valamint a nyolc tagállam központi közigazgatásának nemzeti közszolgálataiban fizetett bérek vásárlóerejének változásáról (fajlagos mutatók). Az említett 1. cikk emellett pontosításokat tartalmaz az Eurostat által a tagállamokkal együttműködve, a változások kiszámítása céljából követendő eljárásra vonatkozóan.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat XI. mellékletének 3. cikke értelmében, amely e melléklet 1. fejezetének <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>A díjazás és a nyugdíjak éves kiigazítására vonatkozó szabályok<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/> című 2. szakaszát alkotja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="003.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Július 1‑jétől kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat 65. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanács – a Bizottság javaslata és az e melléklet 1. szakaszában meghatározott kritériumok alapján – minden év vége előtt határoz a díjazás és a nyugdíjak kiigazításáról [helyesen: A Tanács – a Bizottság javaslata és az e melléklet 1. szakaszában meghatározott kritériumok alapján – minden év vége előtt, a személyzeti szabályzat 65. cikke (3) bekezdésének megfelelően határoz a díjazás és a nyugdíjak július 1‑jei hatállyal történő kiigazításáról].</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="003.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A kiigazítás összegét a Brüsszeli Nemzetközi Index és a fajlagos mutató szorzatával határozzák meg. A kiigazítást nettó értékben, egységes százalékban fejezik ki.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="003.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Az így rögzített kiigazítások összegét a következő módszerrel összhangban kell belefoglalni a személyzeti szabályzat 66. cikkében […] található alapilletmény‑táblázatokba[.]</ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="003.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA><P>Belgiumban és Luxemburgban nem kell korrekciós együtthatót alkalmazni. A korrekciós együtthatót a következő esetekben kell alkalmazni:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a többi tagállamban és bizonyos más alkalmazási helyeken szolgálatot teljesítő uniós tisztviselők illetménye;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>[…] a többi tagállamban a <DATE ISO="20040501">2004. május 1</DATE>‑jét megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságnak megfelelő része tekintetében folyósított nyugdíjak[.]</TXT></NP></ITEM></LIST><P>A [korrekciós együtthatót] e melléklet 1. cikkében említett megfelelő gazdasági paritások és a személyzeti szabályzat 63. cikkében az érintett országok tekintetében meghatározott átváltási árfolyamok közötti arány alapján határozzák meg.</P></ALINEA><ALINEA>A korrekciós együtthatóknak a magas inflációs rátával rendelkező alkalmazási helyeken történő visszamenőleges hatályú alkalmazására vonatkozó, az e melléklet 8. cikkében meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.</ALINEA><?PAGE NO="4"?><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat XI. mellékletének 8. cikke meghatározza a korrekciós együttható éves és időközi kiigazítása hatálybalépésének időpontját azon helyek tekintetében, ahol a megélhetési költségek jelentősen nőnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat XI. mellékletének 5. fejezete a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Kivételi záradék<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> címet viseli. E fejezet egyetlen, a 10. cikkből áll, amely kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Ha a Bizottság által e célból rendelkezésre bocsátott objektív adatok alapján értékelve az Unión belüli gazdasági és szociális helyzetben komoly és hirtelen romlás következik be, a Bizottság megfelelő javaslatokat nyújt be, amelyekkel kapcsolatban a Tanács és az Európai Parlament az [EUMSZ 336. cikkel] összhangban határoz.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat XI. melléklete 15. cikkének (1) bekezdése értelmében az e mellékletben szereplő rendelkezéseket <DATE ISO="20040701">2004. július 1</DATE>‑jétől <DATE ISO="20121231">2012. december 31‑ig</DATE> kell alkalmazni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>2010 decemberében az Európai Unió Tanácsa úgy nyilatkozott, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>az [Unióban] a közelmúltban bekövetkezett, [több tagállamban] jelentős pénzügyi kiigazításokat, illetve fokozott munkaerőpiaci bizonytalanságot eredményező pénzügyi és gazdasági válsá[g] a gazdasági és szociális helyzet súlyos és hirtelen romlását idézték elő [az Unióban]<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>. A Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikke alapján és a Bizottság által szolgáltatott objektív adatok fényében terjesszen megfelelő javaslatokat az Európai Parlament és a Tanács elé, kellő időben ahhoz, hogy azokat 2011 vége előtt megvizsgálhassák és elfogadhassák (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑63/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:752">EU:C:2013:752</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0012">12.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>A Bizottság <DATE ISO="20110713">2011. július 13‑án</DATE> a Tanács elé terjesztette a kivételi záradékról (a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikke) szóló jelentését (COM(2011) 440 végleges). E jelentés szerint az Európai Unió gazdasági talpra állása tovább halad előre. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az illetmények legutóbbi éves kiigazítása, vagyis <DATE ISO="20100701">2010. július 1</DATE>‑je, és a legutóbbi adatok rendelkezésre bocsátása, vagyis 2011. május közepe közötti referencia‑időszakban nem került sor az Unióban a gazdasági és szociális helyzet súlyos és hirtelen romlására, így nem szükséges a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikkén alapuló javaslat előterjesztése. A <DATE ISO="20110713">2011. július 13‑i</DATE> jelentés vizsgálatát a Tanácsban viták sora követte, amelynek eredményeként a Tanács ismételten felkérte a Bizottságot, hogy alkalmazza az említett cikket, és a díjazás kiigazítására irányuló megfelelő javaslatot kellő időben nyújtsa be ahhoz, hogy a Parlament és a Tanács 2011 vége előtt megvizsgálhassa és elfogadhassa azt (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑63/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:752">EU:C:2013:752</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0013">13</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>E felkérésre válaszul a Bizottság előterjesztette a <DATE ISO="20111124">2011. november 24‑i</DATE> COM(2011) 829 végleges közleményt, amelyben kiegészítő információkat szolgáltatott a <DATE ISO="20110713">2011. július 13‑i</DATE> jelentéshez, és amely többek között a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága által <DATE ISO="20111110">2011. november 10‑én</DATE> kiadott európai gazdasági előrejelzésekre támaszkodott. E kiegészítő információkban a Bizottság kifejtette, hogy ezen előrejelzések szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>a tavaszi előrejelzéshez képest a gazdasági és a szociális mutatók tekintetében egyaránt romló 2011‑es tendenciák bontakoznak ki, továbbá hogy jelenleg zavarok mutatkoznak az európai gazdaságban<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>. Mindazonáltal úgy vélte, hogy az Unió nem küzd a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikke szerinti olyan rendkívüli helyzettel, amely igazolná olyan intézkedések meghozatalát, amelyek meghaladják az melléklet 3. cikkében előírt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>rendes<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> módszer alkalmazásával járó vásárlóerő‑csökkenés mértékét. Rámutatott arra, hogy következésképpen a Bizottság az említett melléklet 10. cikkének megsértése nélkül nem kezdeményezheti a kivételi záradék alkalmazását. Ugyanezen a napon a Bizottság előterjesztette az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak <DATE ISO="20110701">2011. július 1</DATE>‑jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatát (COM(2011) 820 végleges, a továbbiakban: rendeletjavaslat), melyet részletes indokolással látott el (a<?PAGE NO="5"?> továbbiakban: 2011. novemberi díjazáskiigazítási javaslat). A szóban forgó melléklet 3. cikkében szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>rendes<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> módszer alapján a javasolt díjazáskiigazítás mértéke 1,7% volt (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑63/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:752">EU:C:2013:752</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0016">16.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0017">17.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>Egyebekben <DATE ISO="20111213">2011. december 13‑án</DATE> a Bizottság a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatot terjesztett a Parlament és Tanács elé (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat módosítására irányuló, 2011. decemberi javaslat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>Az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak <DATE ISO="20110701">2011. július 1</DATE>‑jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatról szóló, <DATE ISO="20111219">2011. december 19‑i</DATE> 2011/866/EU tanácsi határozatban (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="341" PAGE.FIRST="54" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 341., 54. o.</REF.DOC.OJ>) a Tanács úgy határozott, hogy nem fogadja el a 2011. novemberi díjazáskiigazítási javaslatot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT><DATE ISO="20120203">2012. február 3‑án</DATE> a Bizottság megsemmisítés iránti keresetet indított a 2011/866 határozattal szemben (C‑63/12. sz. ügy). A Bizottság <DATE ISO="20120125">2012. január 25‑i</DATE> keltezéssel továbbá levelet intézett a Tanács főtitkárságához, amelyet a Tanács titkársága <DATE ISO="20120220">2012. február 20‑án</DATE> vett nyilvántartásba, és az EUMSZ 265. cikk alapján felhívta a Tanácsot arra, hogy e levél kézhezvételétől számított két hónapon belül fogadja el a 2011. novemberi díjazáskiigazítási javaslatot. A Tanács <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>tudomásul vette<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> az említett levelet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT><DATE ISO="20120426">2012. április 26‑án</DATE> a Bizottság az EUMSZ 265. cikk alapján keresetet indított, amelyben annak megállapítását kérte a Bíróságtól, hogy a Tanács – mivel nem fogadta el a 2011. novemberi díjazáskiigazítási javaslatot – elmulasztotta az őt a személyzeti szabályzat alapján terhelő kötelezettségek teljesítését (C‑196/12. sz. ügy).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>A Tanács pedig <DATE ISO="20130209">2013. február 9‑én</DATE> keresetet indított, amelynek tárgya elsődlegesen a <DATE ISO="20111124">2011. november 24‑i</DATE> bizottsági közlemény azon részében történő megsemmisítése iránti kérelem volt, amelyben a Bizottság véglegesen megtagadta, hogy a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikke alapján megfelelő javaslatokat terjesszen a Parlament és a Tanács elé, valamint a 2011. novemberi díjazáskiigazítási javaslat megsemmisítése iránti kérelem, másodlagosan pedig az EUMSZ 265. cikk alapján annak megállapítása, hogy a Bizottság megsértette a Szerződéseket azáltal, hogy nem terjesztett az említett cikken alapuló megfelelő javaslatokat a Parlament és a Tanács elé (C‑66/12. sz. ügy).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT><DATE ISO="20131023">2013. október 23‑án</DATE> a Parlament és a Tanács háromoldalú tárgyalások eredményeképpen elfogadta a személyzeti szabályzat módosítására irányuló, 2011. decemberi javaslatot az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló 1023/2013/EU, Euratom rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="287" PAGE.FIRST="15" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 287., 15. o.</REF.DOC.OJ>) formájában. Az említett rendelet többek között egy új, a személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdésében szereplő éves díjazáskiigazításra vonatkozó módszert vezetett be a XI. mellékletbe.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>Mindazonáltal a személyzeti szabályzat 1023/2013 rendelettel módosított XIII. mellékletének 19. cikke előírta, hogy a személyzeti szabályzat 63–65., 82. és 83a. cikke, XI. és XII. melléklete, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 20. cikkének (1) bekezdése, 64., 92. és 132. cikke – vagyis az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának kiigazítására vonatkozó rendelkezések – <DATE ISO="20131101">2013. november 1</DATE>‑je előtt hatályos változatukban kizárólag azon kiigazítások céljából maradnak továbbra is hatályban, amelyek szükségesek a Bíróság által az EUMSZ 266. cikk szerint e cikkek alkalmazása tárgyában hozott ítéletekben foglaltak teljesítéséhez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑én</DATE> a Bíróság elutasította a Bizottság C‑63/12. és C‑196/12. sz. ügyben indított keresetét, és következésképpen kimondta a Tanács által a C‑66/12. sz. ügyben indított kereset okafogyottságát (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑66/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:751">EU:C:2013:751</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑63/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:752">EU:C:2013:752</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑196/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:753">EU:C:2013:753</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT><DATE ISO="20131129">2013. november 29‑én</DATE> a Bizottság tájékoztatta a reprezentatív szakszervezeteket és szakmai szervezeteket, hogy <DATE ISO="20131202">2013. december 2‑án</DATE> szociális párbeszédet tartanak a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑66/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:751">EU:C:2013:751</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑63/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:752">EU:C:2013:752</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) és a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑196/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:753">EU:C:2013:753</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) tárgyában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT><DATE ISO="20131209">2013. december 9‑én</DATE> a Bizottság igazgatási ügyekkel megbízott alelnöke tájékoztatta a személyzet képviselőit, hogy az elnök jóváhagyásával a 2011. évre vonatkozóan <DATE ISO="20110701">2011. július 1</DATE>‑jei hatállyal 0,9%‑os, a 2012. évre <DATE ISO="20120701">2012. július 1</DATE>‑jei hatállyal 0,9%‑os díjazáskiigazítást fog javasolni a biztosok testületének.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT><DATE ISO="20131210">2013. december 10‑én</DATE> a Bizottság tájékoztatta a személyzet képviselőit, hogy a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikke alapján ugyanaznap közölte a Parlamenttel és a Tanáccsal az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának a 2011. évre vonatkozóan <DATE ISO="20110701">2011. július 1</DATE>‑jei hatállyal 0,9%‑os, a 2012. évre <DATE ISO="20120701">2012. július 1</DATE>‑jei hatállyal 0,9%‑os mértékű kiigazításáról szóló rendeletekre irányuló javaslatokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>A Bizottság alelnöke által szervezett tájékoztató ülést követően a központi személyzeti bizottság a biztosok testületéhez intézett nyilatkozatában <DATE ISO="20131217">2013. december 17‑én</DATE> kifejtette, hogy nem ért egyet a 24. pontban említett rendeletjavaslatokkal, és úgy ítéli meg, hogy az abban szereplő számadatok teljes mértékben önkényesek, mivel azok nem pontos statisztikai adatokon vagy bármilyen objektív elemen alapulnak, és mivel azoknak nincs semmilyen szakmai alapjuk.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>A felperesek, az Association des fonctionnaires indépendants pour la défense de la fonction publique européenne (TAO‑AFI) és a Syndicat des fonctionnaires internationaux et européens – Section du Parlement européen (SFIE‑PE) <DATE ISO="20131218">2013. december 18‑i</DATE> és <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑i</DATE> levelükben tájékoztatták a Parlament elnökét arról, hogy nem értenek egyet a Bizottság új javaslatával, mivel az nem ellenőrizhető számítási módszeren alapul, hanem célszerűségi megfontolásokon.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT><DATE ISO="20131219">2013. december 19‑i</DATE> belső levelében a Bizottság Humánerőforrásügyi főigazgatója, Irene Souka tájékoztatta a Bizottság személyzetét többek között arról, hogy a Bizottság jogszabályban előírt kötelezettsége, hogy a 2011. és 2012. évre vonatkozó díjazáskiigazításra irányuló új javaslatokat terjesszen a Parlament és a Tanács elé, és hogy e javaslatok a 2011. évre vonatkozóan <DATE ISO="20110701">2011. július 1</DATE>‑jei hatállyal 0,9%‑os, a 2012. évre <DATE ISO="20120701">2012. július 1</DATE>‑jei hatállyal 0,9%‑os mértékű díjazáskiigazítást írjanak elő. E levélben azt is kifejtette, hogy a Parlament Jogi Ügyek Bizottsága támogatását fejezte ki e javaslatokkal kapcsolatban, és hogy azokat 2014 elején kell benyújtani a Tanácsnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>I. Souka <DATE ISO="20140122">2014. január 22‑i</DATE> levelében válaszolt a <DATE ISO="20131125">2013. november 25‑i</DATE> nyílt levélre, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek által M. Šefčovič‑hoz, a Bizottság alelnökéhez címzett <DATE ISO="20140113">2014. január 13‑i</DATE> levélre. E levélben többek között emlékeztetett arra, hogy a díjazáskiigazításra vonatkozó bizottsági javaslat Parlamentnek és Tanácsnak való megküldése előtt két, szociális párbeszédre irányuló találkozót tartottak, nevezetesen <DATE ISO="20131202">2013. december 2‑án</DATE> valamennyi szakszervezet és szakmai szervezet részvételével azon különböző alternatívákra vonatkozó eszmecserét, amelyekkel a Bizottság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítéletre (<NO.CASE>C‑63/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:752">EU:C:2013:752</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) tekintettel rendelkezik, valamint a Bizottság által elfogadni szándékozott megközelítésmódot bemutató, M. Šefčovič által valamennyi szakszervezet és szakmai szervezet számára tartott <DATE ISO="20131209">2013. december 9‑i</DATE> előadást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>E javaslat tárgyában a Parlament, a Tanács és a Bizottság háromoldalú tárgyalásokat folytatott <DATE ISO="20140304">2014. március 4‑én</DATE>. E tárgyalás eredményeképpen megállapodásra jutottak az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának 2011. és 2012. évre vonatkozó éves kiigazításáról.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT><DATE ISO="20140307">2014. március 7‑i</DATE> levelében a Bizottság tájékoztatta a felpereseket, hogy a <DATE ISO="20140304">2014. március 4‑i</DATE> háromoldalú tárgyalások eredményeképpen létrejött megállapodásnak megfelelően az éves kiigazítás mértéke 2011‑re vonatkozóan <DATE ISO="20110701">2011. július 1</DATE>‑jei hatállyal 0%, 2012‑re vonatkozóan <DATE ISO="20120701">2012. július 1</DATE>‑jei hatállyal pedig 0,8%. Kifejtette, hogy e megállapodás a Parlamenttel és Tanáccsal a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november<?PAGE NO="7"?> 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítéletet (<NO.CASE>C‑63/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:752">EU:C:2013:752</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) követően folytatott intenzív tárgyalások eredménye, és hogy az továbbá megfelel azon szándékának, hogy gyors és észszerű megállapodásra jusson a díjazások éves kiigazítására vonatkozó valamennyi kérdés tekintetében. A Bizottság arra is rámutatott, hogy habár az eredeti javaslata 2011‑re vonatkozóan 0,9%‑os, 2012‑re vonatkozóan 0,9%‑os mértékű kiigazítás volt, figyelembe kellett vennie a Tanács felhatalmazását, amely 2011‑re vonatkozóan 0%‑os és 2012‑re vonatkozóan 0%‑os kiigazítást tartalmazott, valamint a Bíróság ítéletében a Parlament és a Tanács számára elismert mérlegelési jogkört.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT><DATE ISO="20140311">2014. március 11‑én</DATE> a Parlament teljes ülésén elfogadta a <DATE ISO="20140304">2014. március 4‑i</DATE> háromoldalú megbeszélések eredményeképpen létrejött kompromisszumos szövegre vonatkozó álláspontját, amely szerint 2011‑re 0%, 2102‑re pedig 0,8%‑os díjazás‑ és nyugdíjkiigazítás alkalmazandó, 2013‑ra és 2014‑re pedig a díjazás és a nyugdíj befagyasztása. <DATE ISO="20140416">2014. április 16‑án</DATE> a Tanács jóváhagyta a Parlament álláspontját, és az EUMSZ 294. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadta az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak <DATE ISO="20110701">2011. július 1</DATE>‑jétől, illetve <DATE ISO="20120701">2012. július 1</DATE>‑jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló, <DATE ISO="20140416">2014. április 16‑i</DATE> 422/2014/EU és 423/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="129" PAGE.FIRST="5" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 129., 5. o.</REF.DOC.OJ>, illetve 12. o.; a 422/2014/EU rendelet helyesbítése: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="140" PAGE.FIRST="178" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 140., 178. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: megtámadott rendeletek).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>A 422/2014 rendelet preambulumának szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>(1)</NO.P><TXT>[A Bíróság] a C‑63/12. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítéletében egyértelművé tette, hogy az intézmények kötelesek minden évben határozni a díjazás kiigazításáról, akár a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 3. cikkében szereplő módszer szerinti <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>matematikai<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="00AB" ID="QE0016"/> kiigazítást elvégezve, akár az említett melléklet 10. cikkének megfelelően a matematikai számítástól eltérve.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>A legutóbb az [1023/2013] rendelettel [...] módosított személyzeti szabályzat XIII. melléklete 19. cikkének célja annak biztosítása, hogy az intézmények megtehessék az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a díjazás és a nyugdíjak 2011. és 2012. évi kiigazítására vonatkozó vitáikat a Bíróság ítéletének megfelelően rendezzék, figyelembe véve a személyzet arra vonatkozó jogos elvárását, hogy az intézményeknek évente határozniuk kell a személyzet díjazásának és nyugdíjának kiigazításáról.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(3)</NO.P><TXT>A Bíróság által a C‑63/12. sz. ügyben hozott ítéletnek való megfelelés érdekében, amennyiben a Tanács megállapítja, hogy az Unión belüli gazdasági és szociális helyzet komolyan és hirtelen megromlott, a Bizottságnak az [EUMSZ 336. cikkben] előírt eljárásnak megfelelően javaslatot kell benyújtania a[z Parlamentnek] a jogalkotási folyamatba történő bevonása érdekében. A Tanács <DATE ISO="20111104">2011. november 4‑én</DATE> kijelentette, hogy az Unióban jelenleg tapasztalható pénzügyi és gazdasági válság, amelynek következményeként a legtöbb tagállamban jelentős költségvetési kiigazításokra került sor, az Unión belüli gazdasági és szociális helyzet komoly és hirtelen romlásához vezetett. A Tanács ezért az EUMSZ 241. cikkével összhangban felkérte a Bizottságot, hogy hajtsa végre a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikkét, és nyújtson be megfelelő javaslatot a díjazás kiigazítására vonatkozóan.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(4)</NO.P><TXT>A Bíróság megerősítette, hogy a kivételi záradék alapján a[ Parlament] és a Tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a díjazás és a nyugdíjak kiigazítását illetően. A <DATE ISO="20100701">2010. július 1</DATE>‑jétől <DATE ISO="20111231">2011. december 31‑ig</DATE> tartó időszakra vonatkozó gazdasági és szociális adatok – például a 2011 őszén több tagállamban kialakult pénzügyi és gazdasági válság, amely azonnal rontott az unióbeli gazdasági és szociális helyzeten, és jelentős makrogazdasági kiigazításokat eredményezett, a magas munkanélküliség, valamint az Unión belüli magas államháztartási hiány és államadósság – alapján helyénvaló 0%‑ban meghatározni a Belgiumban és Luxemburgban fizetett díjazás és nyugdíjak<?PAGE NO="8"?> 2011. évi kiigazításának mértékét. E kiigazítás annak az átfogó megközelítésnek a része, amelynek célja a díjazás és nyugdíjak 2011. és 2012. évi kiigazításával kapcsolatos viták rendezése, és amely szerint 2012‑re vonatkozóan 0,8%‑os a kiigazítás mértéke.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(5)</NO.P><TXT>Következésképpen a 2010–2014 közötti ötéves időszakban az [Unió] tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának kiigazítása a következő: 2010‑ben a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 3. cikkében meghatározott módszer alkalmazása 0,1%‑os kiigazítást eredményezett. 2011 és 2012 tekintetében a díjazások és a nyugdíjak 2011‑re és 2012‑re vonatkozó kiigazításaival kapcsolatos viták rendezésére szolgáló átfogó megközelítés 0%‑os, illetve 0,8%‑os kiigazításhoz vezet. Ezenkívül a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek reformjára vonatkozó politikai megállapodás részeként a díjazások és a nyugdíjak befagyasztásáról határoztak 2013‑ra és 2014‑re vonatkozóan[.]<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>A 423/2014 rendelet preambulumának szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>(1)</NO.P><TXT>[A Bíróság] a C‑63/12. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítéletében egyértelművé tette, hogy az intézmények kötelesek minden évben határozni a díjazás kiigazításáról, akár a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 3. cikkében szereplő módszer szerinti <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>matematikai<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="00AB" ID="QE0018"/> kiigazítást elvégezve, akár az említett melléklet 10. cikkének megfelelően a matematikai számítástól eltérve.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>A legutóbb az [1023/2013] rendelettel [...] módosított személyzeti szabályzat XIII. melléklete 19. cikkének célja annak biztosítása, hogy az intézmények megtehessék az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a díjazás és a nyugdíjak 2011. és 2012. évi kiigazítására vonatkozó vitáikat a Bíróság ítéletének megfelelően rendezzék, figyelembe véve a személyzet arra vonatkozó jogos elvárását, hogy az intézményeknek évente határozniuk kell a személyzet díjazásának és nyugdíjának kiigazításáról.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(3)</NO.P><TXT>A Bíróság által a C‑63/12. sz. ügyben hozott ítéletnek való megfelelés érdekében, amennyiben a Tanács megállapítja, hogy az Unión belüli gazdasági és szociális helyzet komolyan és hirtelen megromlott, a Bizottságnak az [EUMSZ 336. cikkben] előírt eljárásnak megfelelően javaslatot kell benyújtania a[ Parlamentnek] a jogalkotási folyamatba történő bevonása érdekében. <DATE ISO="20121025">2012. október 25‑én</DATE> a Tanács megállapította, hogy a Bizottság kivételi záradékról szóló jelentésében foglalt értékelése nem tükrözi az Unión belüli gazdasági és szociális helyzet 2012‑ben bekövetkezett komoly és hirtelen megromlását, ahogyan arra a nyilvánosság számára hozzáférhető objektív gazdasági adatok utaltak. A Tanács ezért felkérte a Bizottságot, hogy a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikkével összhangban nyújtson be megfelelő javaslatot a díjazás 2012‑ra vonatkozó kiigazítása tekintetében.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(4)</NO.P><TXT>A Bíróság megerősítette, hogy a kivételi záradék alapján a[ Parlament] és a Tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a díjazás és a nyugdíjak kiigazítását illetően. A <DATE ISO="20110701">2011. július 1</DATE>‑jétől <DATE ISO="20121231">2012. december 31‑ig</DATE> tartó időszakra vonatkozó gazdasági és szociális adatok – például a 2011 őszén bekövetkezett gazdasági válság következményei, vagyis az Unióban beállt gazdasági recesszió és a romló szociális helyzet, valamint a továbbra is magas munkanélküliség és az Unión belüli magas államháztartási hiány és államadósság – alapján helyénvaló 0,8%‑ban meghatározni a Belgiumban és Luxemburgban fizetett díjazás és nyugdíjak 2012. évi kiigazításának mértékét. E kiigazítás annak az átfogó megközelítésnek a része, amelynek célja a díjazás és nyugdíjak 2011. és 2012. évi kiigazításával kapcsolatos viták rendezése, és amely szerint 2011‑re vonatkozóan 0%‑os a kiigazítás mértéke.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(5)</NO.P><TXT>Következésképpen a 2010–2014 közötti ötéves időszakban az [Unió] tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának kiigazítása a következő: 2010‑ben a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 3. cikkében meghatározott módszer alkalmazása 0,1%‑os kiigazítást eredményezett. 2011 és 2012 tekintetében a díjazások és a nyugdíjak 2011‑re és 2012‑re<?PAGE NO="9"?> vonatkozó kiigazításaival kapcsolatos viták rendezésére szolgáló átfogó megközelítés 0%‑os, illetve 0,8%‑os kiigazításhoz vezet. Ezenkívül a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek reformjára vonatkozó politikai megállapodás részeként a díjazások és a nyugdíjak befagyasztásáról határoztak 2013‑ra és 2014‑re vonatkozóan[.]<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az eljárás és a felek kérelmei</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>A Törvényszék Hivatalához <DATE ISO="20140616">2014. június 16‑án</DATE> benyújtott keresetlevelükkel a felperesek előterjesztették a jelen keresetet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>A Törvényszék Hivatalához <DATE ISO="20140910">2014. szeptember 10‑én</DATE> érkezett beadványával a Bizottság kérte, hogy a Parlament és a Tanács kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>A Törvényszék Hivatalához <DATE ISO="20140917">2014. szeptember 17‑én</DATE> érkezett külön beadványában a Parlament és a Tanács elfogadhatatlansági kifogást emelt a Törvényszék <DATE ISO="19910502">1991. május 2‑i</DATE> eljárási szabályzata 114. cikkének 1. §‑a alapján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT><DATE ISO="20141031">2014. október 31‑én</DATE> a felperesek megtették észrevételeiket a Parlament és a Tanács által emelt elfogadhatatlansági kifogásokra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT><DATE ISO="20150225">2015. február 25‑i</DATE> végzésével a Törvényszék úgy határozott, hogy az elfogadhatatlansági kifogásokat az ügy érdemével együtt vizsgálja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>A Parlament és a Tanács <DATE ISO="20150414">2015. április 14‑én</DATE> benyújtotta ellenkérelmét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>A Törvényszék nyolcadik tanácsának elnöke <DATE ISO="20150415">2015. április 15‑i</DATE> végzésével engedélyezte a beavatkozást a Bizottság számára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>A Bizottság <DATE ISO="20150529">2015. május 29‑én</DATE> benyújtotta beavatkozási beadványát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT><DATE ISO="20150720">2015. július 20‑án</DATE> a felperesek benyújtották a Bizottság által előterjesztett beavatkozási beadványra vonatkozó észrevételeiket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>A Törvényszék <DATE ISO="20160122">2016. január 22‑én</DATE> az eljárási szabályzata 89. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti pervezető intézkedések keretében több felhívást intézett a felekhez. A felek <DATE ISO="20160208">2016. február 8‑án</DATE> válaszoltak e pervezető intézkedésre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>semmisítse meg a megtámadott rendeleteket;</P></ITEM><ITEM><P>a Parlamentet és a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>A Bizottság által támogatott Parlament és Tanács kéri, hogy a Törvényszék:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>nyilvánítsa a keresetet elfogadhatatlannak;</P></ITEM><ITEM><P>másodlagosan utasítsa el a keresetet, és</P></ITEM><ITEM><P>a felpereseket kötelezze a költségek viselésére;</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="10"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A jogkérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Felperesek keresetük alátámasztása érdekében egyetlen, a megtámadott rendeletek elfogadása során elkövetett lényeges eljárási szabálysértésre alapított jogalapra hivatkoznak, mivel a Parlament és a Tanács nem tartotta tiszteletben az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20020311">2002. március 11‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="080" PAGE.FIRST="29" DATE.PUB="2002">HL 2002. L 80., 29. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 219. o.) rendelkezéseiben, az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat 9. cikkének (3) bekezdésében, 10., 10a., 10b., 10c., 24b. és 55. cikkében, valamint II. mellékletének 1. cikkében, a Parlament és több szakszervezet és szakmai szervezet által kötött <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodásban, továbbá a Bizottság és több szakszervezet és szakmai szervezet által kötött <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodásban foglalt azon eljárási jogaikat, amelyek biztosítják a szakszervezetek és szakmai szervezetek számára az Európai Unió Alapjogi Chartájának 27. és 28. cikkében, valamint az EUMSZ 154. cikkben kimondott tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog gyakorlását.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az elfogadhatóságról</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>A Parlament és a Tanács egyaránt a megsemmisítés iránti kereset elfogadhatatlanságára hivatkozik, egyrészt azzal az indokkal, hogy mivel a megtámadott rendeleteket rendes jogalkotási eljárásban fogadták el, azok az általános hatályú jogi aktusok csoportjába tartoznak, amelyek tekintetében az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése a természetes vagy jogi személyek által indított megsemmisítés iránti keresetek elfogadhatóságát a közvetlen és személyes érintettség feltételének betartásához köti, amely feltételek a jelen esetben nem teljesülnek, másfelől pedig a felperesek nem teljesítik az ítélkezési gyakorlatban az egyesülések által indított megsemmisítés iránti keresetek elfogadhatóságával szemben támasztott feltételeket sem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>A Bizottság osztja a Parlament és a Tanács érvelését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>A felperesek azt állítják, hogy teljesítik a közvetlen és személyes érintettség EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében foglalt feltételeit. Közvetlenül érintik őket a megtámadott rendeletek, mivel azonnali hatásuk, hogy megfosztják őket az Alapjogi Charta 27. és 28. cikkében kimondott, konzultációhoz és tájékoztatáshoz való joguktól, amelyekre mint elismert szakszervezetek és szakmai szervezetek hivatkozhatnak a 2002/14 irányelv rendelkezései, az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése, 10., 10a., 10b., 10c., 24b. és 55. cikke, valamint II. mellékletének 1. cikke, a szakszervezetek és szakmai szervezetek, valamint a Parlament által kötött <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás, továbbá a szakszervezetek és szakmai szervezetek, valamint a Bizottság által kötött <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás rendelkezései alapján. Továbbá személyükben érintik őket a megtámadott rendeletek az uniós személyzet képviselői minőségükben, amely minden más személytől megkülönbözteti őket. Egyénítettek amiatt is, hogy az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás és a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás jogszabályi közreműködőkként ismeri el őket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>A felperesek azt állítják, hogy kereshetőségi joggal rendelkeznek az egyesülések által indított megsemmisítés iránti keresetek elfogadhatóságára vonatkozó ítélkezési gyakorlat alapján is. Ezzel kapcsolatban ugyanis kifejtik, hogy ezen ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az elismert tárgyalói minőségüket közvetlenül és személyükben érintik a megtámadott rendeletek, mivel azok a szociális partneri jogállásukat jelentősen módosító joghatásokat fejtenek ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>Emellett a felperesek vitatják a Bizottság azon érvelését, amely szerint nem szerezhetnek jogokat a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás alapján, mivel nem felelnek meg az abban foglalt, reprezentativitására vonatkozó kritériumoknak. Először is kiemelik, hogy az SFIE‑PE‑vel ellentétben a Bizottság SFIE‑szekciója nem szerepel félként a jelen keresetben, és így a Bizottságnak ez utóbbi reprezentativitásának hiányára alapított érvei nem relevánsak. Másodsorban azt állítják, hogy a<?PAGE NO="11"?> TAO‑AFI nem kapott a keretmegállapodás 11. cikke előírásainak megfelelő értesítést a Bizottságtól az e keretmegállapodásból eredő jogainak az esetleges felfüggesztése tárgyában, és mindenesetre tagja a PLUS konföderációnak, amely maga reprezentatív szakszervezeti társulás.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy amint arra a Parlament és a Tanács helyesen mutat rá, a megtámadott rendeleteket az EUMSZ 336. cikk alapján fogadták el, rendes jogalkotási eljárás keretében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>Ezért a megtámadott rendeletek az általános hatályú jogalkotási aktusok csoportjába tartoznak, amelyekre nézve a természetes és jogi személyek által indított megsemmisítés iránti keresetek elfogadhatóságát az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése a közvetlen és személyében való érintettség feltételének rendeli alá (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131003">2013. október 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Inuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Parlament és Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑583/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:625">EU:C:2013:625</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>Márpedig a felpereseknek a keresetlevél 10. pontjában szereplő állításával ellentétben az a – feltéve, hogy bizonyított – körülmény, hogy tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joggal rendelkeztek a megtámadott rendeletek elfogadásához vezető, a Bizottság által a Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott díjazás‑ és nyugdíjkiigazítási javaslat tekintetében, e körülmény nem bizonyítja, hogy az említett rendeletek közvetlenül érintették őket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az egyesülések – függetlenül attól, hogy azok szakszervezetek és szakmai szervezetek, vagy pedig szakszervezetek és szakmai szervezetek társulásai – által indított megsemmisítés iránti keresetek három fajta helyzetben fogadhatók el. Először is, amennyiben valamely jogszabályi rendelkezés kifejezetten eljárási jogosítványokat ismer el a szakmai egyesülések számára, másodsorban amennyiben az egyesülés azon tagjai érdekeit képviseli, amelyek maguk is rendelkeznek kereshetőségi joggal, és harmadsorban amennyiben az egyesülés egyénített, mivel a saját, egyesülésként fennálló érdekeit érinti a megsemmisíteni kért aktus, különösen azzal, hogy befolyásolta a tárgyalói helyzetét (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050908">2005. szeptember 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lorte és társai kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑287/04</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2005:304">EU:T:2005:304</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0064">64.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140403">2014. április 3‑i</DATE> <NAME.CASE>CFE‑CGC France Télécom‑Orange kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑2/13</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:226">EU:T:2014:226</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>A jelen esetben a felperesek nem állítják, hogy olyan tagjaik – az Unió tisztviselői és alkalmazottai – érdekeit képviselik, akik maguk is kereshetőségi joggal rendelkeznek, hanem azt állítják, hogy azért rendelkeznek kereshetőségi joggal, mert egyrészt a megtámadott rendeletek a saját érdekeiket befolyásolták, másrészt pedig mert állításuk szerint a Tanács és a Parlament megsértette eljárási jogaikat.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A felperesek saját érdekeinek befolyásoltságáról</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően nem tekinthető úgy, hogy a jogalanyok valamely csoportja kollektív érdekeinek védelmére alapított szervezetet közvetlenül és személyében érinti az e csoport általános érdekeit érintő jogi aktus (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="19750318">1975. március 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Union syndicale‑Service public européen és társai kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>72/74</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1975:43">EU:C:1975:43</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0017">17.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>Arra is emlékeztetni kell, hogy pusztán azon körülmény, hogy a személyzetet képviselő szervezetek részt vettek a megtámadott rendeletek elfogadásához vezető tárgyalásokon, nem elegendő azon kereset jogi jellegének módosítására, amellyel az EUMSZ 263. cikk keretében rendelkezhetnek e rendelkezésekkel szemben (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19750318">1975. március 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Union syndicale‑Service public européen és társai kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>72/74</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1975:43">EU:C:1975:43</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>Következésképpen a felpereseknek kell bizonyítani, hogy a szakszervezeti és szakmai szervezeti saját érdekeik befolyásoltsága folytán a megtámadott rendeletek egyénítik őket.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>A jelen esetben a felperesek azon állításra szorítkoznak, hogy a megtámadott rendeletek érintették a számukra – mint a személyzet képviselői számára – az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> és a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodásban elismert tárgyalói helyzetet, azok ugyanis kötelező joghatásokat váltanak ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>Ezért meg kell állapítani, hogy a felperesek nem bizonyították, hogy a megtámadott rendeletek a fenti 55. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében befolyásolják a saját érdekeiket.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A szakmai egyesülések számára több eljárási jellegű jogosítványt kifejezetten elismerő jogszabályi rendelkezés létéről</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62</NO.P><TXT>A felperesek egyetlen jogalapjukban lényegében azt állítják, hogy a megtámadott rendeletek elfogadásakor nem tartották tiszteletben a 2002/14 irányelv rendelkezéseiben, a személyzeti szabályzat 9. cikkének (3) bekezdésében, 10., 10a., 10b., 10c., 24c. és 55. cikkében, valamint II. mellékletének 1. cikkében, továbbá a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> és az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás rendelkezéseiben foglalt azon eljárási garanciákat, amelyek célja a szakszervezetek és szakmai szervezetek számára az Alapjogi Charta 27. és 28. cikkében, valamint az EUMSZ 154. cikkben biztosított konzultációs és a tájékoztatáshoz való jog gyakorlásának lehetővé tétele, ez pedig azt jelenti, hogy a megtámadott rendeletek elfogadása során lényeges eljárási szabályokat sértettek meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63</NO.P><TXT>A Parlament és a Tanács azt állítja, hogy a felperesek nem rendelkeznek semmilyen eljárási garanciával a díjazáskiigazítás keretében, amelynek területén a megtámadott rendeletek elfogadására sor került. Így a Parlament szerint a felperesek nem alapozhatnak eljárási jogokat sem közvetlenül az EUMSZ 336. cikkre, sem pedig az Alapjogi Charta 27. és 28. cikkére. A felperesek a személyzeti szabályzat általuk hivatkozott rendelkezéseire sem alapozhatnak eljárási jogokat. Így a személyzeti szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése nem tartalmaz semmilyen hivatkozást a szakszervezetekre és szakmai szervezetekre, hanem kizárólag a személyzeti bizottság hatásköreit tartalmazza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64</NO.P><TXT>Emellett, ami a személyzeti szabályzat 10. cikkét illeti, amely konzultációt ír elő a személyzeti szabályzati bizottsággal a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló bármely javaslattal kapcsolatban, az nem alkalmazható a jelen esetben, mivel a megtámadott rendeletek a Parlament és a Tanács szerint a személyzeti szabályzat egyszerű módosításának minősülnek, és nem a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>felülvizsgálatának<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>. Ez különösen kiderül a személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkében, és az e rendelkezések végrehajtását szabályozó XI. mellékletében használt, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>a díjazás éves felülvizsgálata<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> kifejezésből. Így a Parlament és a Tanács szerint, ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy a személyzeti szabályzat alapvető szabályainak módosítására irányuló javaslatokat e szabályzat 10. cikkében szereplő eljárás hatálya alá vonja, ez nem állt szándékában a személyzeti szabályzatnak a díjazások kiigazításával kapcsolatos módosításait illetően. Ez vonatkozik a személyzeti szabályzat 10a. és 10b. cikkére is, amelyek szintén e személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló, annak 10. cikkében említett javaslatokra vonatkoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65</NO.P><TXT>Továbbá, még ha a személyzeti szabályzat 10. cikke alkalmazható lenne is, az semmilyen eljárási jogot nem ír elő a szakszervezetek és szakmai szervezetek javára, a kérdéses jogok ugyanis a személyzeti szabályzati bizottság számára vannak fenntartva. A személyzeti szabályzat 10b. és 10c. cikke sem tartalmaz ilyen jogokat. Így a Parlament és a Tanács kiemeli, hogy azon konzultációk keretében, amelyeknek – a személyzeti szabályzat 10c. cikke alapján – az e szabályzat felülvizsgálatára irányuló javaslatok képezhetik tárgyát, a szakszervezetek és szakmai szervezetek a személyzeti bizottságok személyzeti szabályzatban meghatározott hatásköreit nem sértve járnak el. Arra hivatkoznak, hogy ehhez hasonlóan azok, a 10c. cikkben említett megállapodások, amelyeket valamely intézmény köthet a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>nem járhatnak a személyzeti szabályzat vagy bármely költségvetési kötelezettségvállalás módosításával, és semmilyen módon nem befolyásolhatják az érintett intézmény munkáját<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/>. Véleményük szerint, ha másképp lenne, kizárólag azon, az intézmények által<?PAGE NO="13"?> alkalmazott tisztviselők hivatkozhatnának ezen eljárási jogokra, akik ilyen megállapodásokat kötöttek, és akik részt vettek a megtámadott rendeletek elfogadásában, ami a más intézmények által alkalmazott uniós tisztviselőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetéshez vezetne.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66</NO.P><TXT>A Parlament és a Tanács szerint a felperesek által szintén hivatkozott 2002/14 irányelv hatálya nincs összefüggésben az uniós tisztviselők díjazásának kiigazítására irányuló eljárással.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67</NO.P><TXT>Emellett a Bizottság azt állítja, hogy a felperesek semmilyen eljárási garanciát nem alapozhatnak a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodásra, mivel nem annak értelmében vett reprezentatív szakszervezetek és szakmai szervezetek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68</NO.P><TXT>E tekintetben legelőször is meg kell jegezni, hogy az EUMSZ 154. cikk második‑negyedik bekezdése, amelyre a felperesek hivatkoznak, azon feltételek előírására korlátozódik, amelyek mellett a Bizottság kezdeményezési jogkörét gyakorolja az EUMSZ 153. cikkben meghatározott, a szociálpolitika területén fennálló uniós hatáskör Unió általi végrehajtása során. Az EUMSZ 154. cikk így előírja, hogy a Bizottság a szociálpolitika területére vonatkozó javaslatok benyújtása előtt konzultál a szociális partnerekkel az uniós fellépés lehetséges irányáról, majd, ha az ilyen konzultációt követően a Bizottság uniós fellépést tart kívánatosnak, a tervezett javaslat tartalmáról konzultál a szociális partnerekkel, e konzultációk alkalmával a szociális partnerek adott esetben tájékoztathatják a Bizottságot arról, hogy az EUMSZ 155. cikkben említett eljárás szerint uniós szintű megállapodások megkötését igénylik. Meg kell állapítani, hogy az EUMSZ 154. cikk nem mondja ki a szakszervezetek és szakmai szervezetek általános jogát a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69</NO.P><TXT>Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az a tény, hogy valamely személy részt vesz egy uniós jogi aktus elfogadásához vezető folyamatban, még nem teszi őt egyénítetté a kérdéses jogi aktus viszonylatában, kivéve ha az alkalmazandó uniós jogi szabályozás bizonyos eljárási garanciákat biztosít e személy számára. Ezzel ellentétes kifejezett rendelkezés hiányában sem az általános hatályú jogi aktusok kidolgozásának folyamata, sem maguk az általános hatályú jogi aktusok mint olyanok nem követelik meg az általános uniós jogelvek – mint például a konzultációhoz és a tájékoztatáshoz való jog – értelmében, hogy az érintett személyek részt vegyenek az eljárásban, mivel érdekeik képviseletét az e jogi aktusok elfogadására hivatott politikai szervek feladata ellátni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100302">2010. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Arcelor kontra Parlament és Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑16/04</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:54">EU:T:2010:54</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0119">119.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70</NO.P><TXT>Márpedig a felperesek által szintén hivatkozott Alapjogi Charta 27. és 28. cikke kimondja a munkavállalók jogát a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz, valamint a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jogát. Meg kell jegyezni, hogy az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően e rendelkezések alkalmazhatók az uniós intézmények és személyzet közötti viszonyban, amint az a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130919">2013. szeptember 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Strack ítéletből (felülvizsgálat)</NAME.CASE> (<NO.CASE>C‑579/12</NO.CASE> R‑XII, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:570">EU:C:2013:570</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) következik. Mindazonáltal e rendelkezések szövege értelmében az általuk kimondott jogok gyakorlása az uniós jogban megállapított esetekre és feltételekre korlátozódik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71</NO.P><TXT>Azt kell tehát megvizsgálni, hogy az uniós jog felperesek által hivatkozott rendelkezései, az Alapjogi Charta 27. és 28. cikkének kivételével, olyan eljárási jogokat írnak‑e elő, amelyre a megtámadott rendeletek elfogadásának időpontjában hivatkozhattak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72</NO.P><TXT>Legelőször is, a felperesek érvelésük alátámasztása érdekében a 2002/14 irányelvre hivatkoznak. Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az irányelveknek a tagállamok a címzettjei, és nem az uniós intézmények vagy szervek, az említett irányelv rendelkezései következésképpen nem tekinthetők úgy, mint amelyek önmagukban kötelezettségeket keletkeztetnek az intézmények számára a személyi állományukkal fennálló kapcsolatok keretében (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20030909">2003. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Rinke</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑25/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:435">EU:C:2003:435</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080521">2008. május 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Belfass kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑495/04</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2008:160">EU:T:2008:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73</NO.P><TXT>Mindazonáltal, amint azt a Bíróság már kimondta, az a körülmény, hogy valamely irányelv önmagában nem köti az intézményeket, nem zárja ki, hogy az ebben az irányelvben megfogalmazott szabályok vagy elvek az intézményekkel szemben is felhozhatók legyenek, amennyiben azok pusztán sajátos kifejeződését jelentik a Szerződés alapvető szabályainak és az általános jogelveknek, amelyek az említett intézményekre közvetlenül alkalmazandók (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20030909">2003. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Rinke</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑25/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:435">EU:C:2003:435</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110921">2011. szeptember 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Adjemian és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑325/09 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:506">EU:T:2011:506</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090430">2009. április 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Aayhan és társai kontra Parlament</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>F‑65/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:F:2009:43">EU:F:2009:43</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0113">113.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74</NO.P><TXT>Ugyanígy valamely irányelv akkor is kötheti az intézményeket, amikor az a szervezeti önállósága keretében és a személyzeti szabályzat szabta korlátok között az irányelvben szereplő különleges kötelezettségnek kívánt eleget tenni, vagy abban az esetben, ha valamely általános hatályú belső végrehajtási aktus maga kifejezetten az uniós jogalkotó által a Szerződések alapján meghozott intézkedésekre utal. Végül az intézményeknek az őket terhelő lojalitási kötelezettségnek megfelelően munkáltatóként figyelembe kell venniük az uniós szinten elfogadott jogi rendelkezéseket (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090430">2009. április 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Aayhan és társai kontra Parlament</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>F‑65/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:F:2009:43">EU:F:2009:43</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0116">116</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0119">119.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75</NO.P><TXT>A jelen esetben semmi nem utal ara, hogy a megtámadott rendeletek elfogadásakor a Parlament és a Tanács a 2002/14 irányelvben kimondott különleges kötelezettséget kívánt volna végrehajtani, vagy ezen intézmények valamely általános hatályú, belső jogi aktusa kifejezetten hivatkozna ezen irányelv rendelkezéseire.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76</NO.P><TXT>Továbbra is fennáll, hogy a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keret 2002/14 irányelv általi létrehozatala az uniós jog Alapjogi Charta 27. cikkében kimondott olyan alapelveinek kifejeződését jelenti, amelyek kötelezők a Parlamentre és a Tanácsra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77</NO.P><TXT>A 2002/14 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>ennek az irányelvnek a célja a Közösségen belüli vállalkozások vagy üzemek munkavállalóinak tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározó általános keret létrehozása<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78</NO.P><TXT>A 2002/14 irányelv 2. cikkének f) és g) pontja értelmében a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>tájékoztatás<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> kifejezés alatt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>a munkaadó által a munkavállalók képviselői felé, az adott téma megismerése és tanulmányozása céljából történő információ átadás[át]<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>; a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>konzultáció<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> kifejezés alatt pedig <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>a munkavállalók képviselői és a munkaadók közötti eszmecser[ét] és párbeszéd[et]<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> kell érteni. Ugyanezen irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>munkavállalók képviselője<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> kifejezés <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>a nemzeti jogszabályokban, illetve gyakorlatban meghatározott munkavállalói képviselőj[ére]<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> utal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79</NO.P><TXT>A 2002/14 irányelv 4. cikke a következőképpen állapítja meg a tájékoztatásra és a konzultációra vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="004.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>A tájékoztatás és a konzultáció a következő területekre terjed ki:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>tájékoztatás a vállalkozás vagy üzem tevékenységének és gazdasági helyzetének jelenlegi helyzetéről és várható alakulásáról;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>tájékoztatás és konzultáció a foglalkoztatásnak a vállalkozáson vagy üzemen belüli jelenlegi helyzetéről, szerkezetéről és várható alakulásáról, bármely várható tervezett intézkedésről, különösen abban az esetben, ha a foglalkoztatást veszély fenyegeti;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>tájékoztatás és konzultáció az olyan döntésekről, amelyek várhatóan a munkaszervezés vagy a szerződéses viszonyok lényeges változásához vezetnek, beleértve különösen a 9. cikk (1) bekezdésében említett közösségi rendelkezések hatálya alá tartozó döntéseket is.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><?PAGE NO="15"?><PARAG IDENTIFIER="004.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A tájékoztatás olyan időben, módon és tartalommal történik, amely lehetővé teszi különösen azt, hogy a munkavállalók képviselői azt megfelelően tanulmányozhassák, és szükség esetén felkészülhessenek a konzultációra.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="004.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA><P>A konzultációt:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a célnak megfelelő időben, módon és tartalommal folytatják;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az adott témától függően a vezetőség és a képviselet megfelelő szintjén folytatják;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a munkaadó által a 2. cikk f) pontjával összhangban nyújtott tájékoztatás, illetve azon vélemény alapján folytatják, amelynek kialakítására a munkavállalók képviselője jogosult;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>úgy folytatják, hogy a munkavállalók képviselőinek lehetőségük legyen a munkaadóval találkozni, és az általuk kialakított bármilyen véleményre választ kapni, illetve e válasz okait megismerni;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>a munkaadó (2) bekezdés c) pontjában említett hatáskörén belüli döntésekkel kapcsolatos megállapodás elérésére tekintettel folytatják.<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80</NO.P><TXT>A 2002/14 irányelv 1. cikkének (1) bekezdéséből, 2. cikkének f) és g) pontjából, valamint 4. cikkéből következik, hogy egyfelől e rendelkezések minimális előírásokat állapítanak meg a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatandó konzultáció tekintetében, a munkavállalókra nézve kedvezőbb rendelkezések sérelme nélkül, másfelől a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatandó konzultációt a személyzet nemzeti jogszabályban vagy gyakorlatokban szereplő képviselőinek a közvetítésével bonyolítják le.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81</NO.P><TXT>Márpedig a személyzeti szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése értelmében a személyzeti bizottság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>[képviseli] a személyzetet [...] az intézménnyel szemben, valamint folyamatos kapcsolatot tart fenn az intézmény és a személyzet között.<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>[A Bizottság] hozzájárul a szolgálat zökkenőmentes működéséhez azáltal, hogy lehetőséget biztosít a személyzet számára a véleményének kifejtésére és érvényesítésére.<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat 10b. cikke továbbá pontosítja, hogy habár <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>a szakszervezetek és személyzeti szövetségek [helyesen: szakmai szervezetek] a személyzet általános érdekében járnak el,<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> ezt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>a személyzeti bizottságoknak a személyzeti szabályzatban meghatározott hatásköreinek sérelme nélkül<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> kell megvalósítaniuk.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a Parlament és a Tanács azon kötelezettsége, hogy tiszteletben tartsa a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatandó konzultációra vonatkozó, a 2002/14 irányelvben foglalt minimális előírásokat, a személyzeti bizottságokra vonatkozik, és nem a szakszervezetekre és szakmai szervezetekre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84</NO.P><TXT>Ezért, figyelembe véve a Tanácsot és a Parlamentet mint munkáltatót terhelő lojalitási kötelezettséget is, a felperesek nem hivatkozhatnak ezen intézményekkel szemben a 2002/14 irányelvből eredő eljárási garanciák tiszteletben tartására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85</NO.P><TXT>A felperesek továbbá a személyzeti szabályzat több rendelkezésére hivatkoznak, amelyek állításuk szerint eljárási garanciákat keletkeztetnek számukra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat a 10. cikkét illetően emlékeztetni kell arra, hogy a megtámadott rendeletek elfogadásának időpontjában e rendelkezés a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló bármely javaslattal kapcsolatban egy paritásos szerven, az Unió intézményeinek és azok személyzeti bizottságainak azonos számú képviselőjéből álló személyzeti szabályzati bizottságon keresztül írta elő a tisztviselőkkel való konzultációt.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87</NO.P><TXT>Márpedig meg kell állapítani, hogy a jelen esetben a megtámadott rendeletek preambulumában az Európai Unió működéséről szóló szerződésen kívül szerepel a személyzeti szabályzat, nevezetesen a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikke.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy a személyzeti szabályzat 65a. cikke értelmében a XI. mellékletének célja a személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározása. A személyzeti szabályzat 82. cikkének (2) bekezdése értelmében e részletes szabályok a nyugdíjakra is alkalmazandók.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikke, amely a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>Kivételi záradék<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> című 5. fejezet egyetlen cikke, bizonyos, a fenti 9. pontban meghatározott feltételek esetén eltérést tesz lehetővé a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 3. cikkében foglalt, a díjazás és nyugdíj éves kiigazításának rendes módszerétől, amelynek tartalmát a fenti 7. pont ismertette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90</NO.P><TXT>Habár a személyzeti szabályzat XI. melléklete 10. cikkének alkalmazásához – a személyzeti szabályzat felülvizsgálatához hasonlóan – az EUMSZ 336. cikkben foglalt eljárást kell alkalmazni, ugyanakkor a felülvizsgálattól eltérően a személyzeti szabályzat 65a. cikke értelmében e melléklet mindössze a személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkének végrehajtási szabályait képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91</NO.P><TXT>Egyébként ezt megerősíti a személyzeti szabályzat XI. mellékletének <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>Záró rendelkezés és felülvizsgálati záradék<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> című 7. fejezete, amely a személyzeti szabályzat 64. és 65. cikke végrehajtási szabályainak valódi felülvizsgálatát írja elő (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101124">2010. november 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑40/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:713">EU:C:2010:713</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0074">74.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92</NO.P><TXT>A személyzeti szabályzat XI. mellékletének a legutóbb az 1080/2010 rendelettel módosított 15. cikke értelmében ugyanis, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>[e] melléklet rendelkezéseit <DATE ISO="20040701">2004. július 1</DATE>‑jétől <DATE ISO="20121231">2012. december 31‑ig</DATE> kell alkalmazni<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93</NO.P><TXT>A XI. melléklet 15. cikke értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>[e] rendelkezéseket a negyedik év végén elsősorban költségvetési kihatásaik figyelembevételével vizsgálják felül<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>, és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>[e] célból a Bizottság jelentést, valamint – adott esetben – az [EUMSZ 336. cikk] alapján [a személyzeti szabályzat XI. mellékletének] módosítására vonatkozó javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94</NO.P><TXT>[A <DATE ISO="20161128">2016. november 28‑i</DATE> végzéssel kijavítva] Ezt továbbá megerősíti azon körülmény, hogy a megtámadott rendeletek célja kizárólag az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak díjazásának és nyugdíjának, valamint az e díjazást és nyugdíjat befolyásoló fő együtthatók kiigazítása, a 422/2014 rendeletnek a 2011‑es év tekintetében, a 423/2014 rendeletnek pedig a 2012‑es év tekintetében, ez egyébként teljesen egyértelműen kiderül e rendeletek címéből preambulumaiból, amelyek tartalmát a fenti 32. és 33. pont idézte fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95</NO.P><TXT>Ebből következően a személyzeti szabályzat 10. cikkét nem kellett alkalmazni a megtámadott rendeletek elfogadását eredményező eljárásban. Ezért a felperesek a jelen esetben nem hivatkozhatnak az e rendelkezésből eredő eljárási jogokra kereshetőségi joguk bizonyítása érdekében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96</NO.P><TXT>Emellett meg kell jegyezni, hogy a személyzeti szabályzatnak a felperesek által hivatkozott más rendelkezései nem tartalmaznak semmilyen utalást azon eljárási garanciákra, amelyekre a megtámadott rendeletek elfogadása keretében hivatkozhattak volna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97</NO.P><TXT>Ugyanez érvényes a személyzeti szabályzat 10a. cikkére, amely azon határidők meghatározására vonatkozik, amelyeken belül a személyzeti bizottság, a vegyes bizottság vagy a személyzeti szabályzati bizottság megadja a tőle kért véleményeket, személyzeti szabályzat 9. cikkének (3) bekezdésére, amely a személyzeti bizottság hatásköreire vonatkozik, és a személyzeti szabályzat II. mellékletének 1. cikkére, amely a személyzeti bizottság megválasztására vonatkozó feltételeket állapítja meg. E<?PAGE NO="17"?> megállapítás kiterjed a személyzeti szabályzat 24b. cikkére, amely a tisztviselők szakszervezeti tagságra vonatkozó jogára vonatkozik, valamint a személyzeti szabályzat 55. cikkére, amely a tisztviselők munkaidejére vonatkozik, e két rendelkezésre is hivatkoztak a felperesek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98</NO.P><TXT>Kiemelendő azonban, hogy azon körülményt, hogy a szakszervezetek és szakmai szervezetek nem alapozhatnak eljárási jogokat a személyzeti szabályzat 9. cikkének (3) bekezdésére, 10., 10a., 10b., 10c., 24b. és 55. cikkére, valamint a II. mellékletének 1. cikkére, nem zárja ki, hogy hogy ilyen jogokban más uniós jogi rendelkezések alapján – ideértve a személyzeti szabályzat más rendelkezéseit – is részesüljenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99</NO.P><TXT>Így meg kell jegyezni, hogy a személyzeti szabályzat 10b. cikke azt a lehetőséget biztosítja a Bizottság számára, hogy a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló javaslatokról konzultáljon a reprezentatív szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel, a 10c. cikke pedig azt a lehetőséget biztosítja minden intézmény számára, hogy a reprezentatív szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel a személyzetüket érintő megállapodásokat köthessenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100</NO.P><TXT>[A <DATE ISO="20161128">2016. november 28‑i</DATE> végzéssel kijavítva] Márpedig különösen a személyzeti szabályzat 10b. és 10c. cikke, valamint az Alapjogi Charta 27. és 28. cikke alapján kötötte meg a Parlament az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodást, a Bizottság pedig a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodást több szakszervezettel és szakmai szervezettel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101</NO.P><TXT>E tekintetben ki kell emelni, hogy a Parlament és a Tanács állításával ellentétben az a körülmény, hogy az ilyen megállapodások <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>nem járhatnak a személyzeti szabályzat vagy bármely költségvetési kötelezettségvállalás módosításával, és semmilyen módon nem befolyásolhatják az érintett intézmény munkáját<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/>, és hogy az aláíró szakszervezetek és szakmai szervezetek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>minden intézményben a személyzeti bizottságnak a személyzeti szabályzatban meghatározott hatásköreinek függvényében<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> működnek, önmagában nem zárja ki, hogy e megállapodások célja az legyen, hogy eljárási garanciákat nyújtsanak a szakszervezetek és szakmai szervezetek számára.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodásról</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102</NO.P><TXT>A Bizottság, valamint több szakszervezet és szakmai szervezet, köztük a TAO‑AFI (Alliance) és a SFIE Bruxelles (Alliance) által kötött, <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy e keretmegállapodás 1. cikke értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>annak célja a [Bizottság] és a [szakszervezetek és szakmai szervezetek] közötti kapcsolat szabályozása<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/>. E keretmegállapodás 3. cikke kifejti, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>[a] [Bizottság] fontosnak tartja hangsúlyozni elkötelezettségét a szakszervezetek és szakmai szervezetek jelentős szerepe és felelőssége iránt azáltal, hogy a legátláthatóbb módon és leghatékonyabban bevonja azokat az uniós intézmények és szervek életébe<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/>. Ez utóbbi rendelkezésnek megfelelően a szakszervezetek és szakmai szervezetek a személyzet általános érdekében járnak el, a személyzeti bizottságok személyzeti szabályzat szerinti hatásköreinek sérelme nélkül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 3. címe egyeztető eljárást vezet be. Az említett keretmegállapodás 14. cikkének megfelelően az egyeztetés vonatkozhat <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>a személyzeti szabályzat, annak mellékletei és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek módosításaira<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/>, valamint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>a személyzeti szabályzattal vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel kapcsolatos új szabályokra és határozatokra, vagy létező szabályok és határozatok módosításaira<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 16. cikke értelmében az egyeztetés folytatható igazgatási, szakmai vagy politikai szinten, és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>az aláíró felek az egyeztetés minden szintjén megállapodás elérésre törekednek<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 17. és 18. cikke szabályozza a különböző szinteken történő egyeztetés részletes szabályait.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="18"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 17. cikke kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>Az adminisztráció vagy valamely aláíró reprezentatív szervezet kérésére igazgatási vagy szakmai egyeztetést tartanak.</ALINEA><ALINEA>Szakmai egyeztetés tartható közvetlenül, vagy akkor, ha az igazgatási egyeztetést követően nincs egyetértés.</ALINEA><ALINEA>Az aláíró reprezentatív szervezetek kérelmeiket írásban, a lehető legpontosabban megfogalmazva és megindokolva nyújtják be.</ALINEA><ALINEA>Az adminisztráció 10 munkanapon belül helyt ad a kérelemnek.</ALINEA><ALINEA>Az egyeztetés iránti kérelem elutasítását írásban kell indokolni.</ALINEA><ALINEA>Az egyeztetés előkészítésével és az ülésekkel kapcsolatos határnapokat az aláíró reprezentatív szervezetekkel folytatott előzetes konzultációt követően és a kérelem elfogadását követő 10 munkanapon belül közölni kell.</ALINEA><ALINEA>A releváns dokumentumoknak az adminisztráció egyeztetés iránti kérelemre adott válaszát követő 6 héten belüli megküldését követően megkezdődik az egyeztetés.</ALINEA><ALINEA>Az egyeztetés megtagadása esetén az aláíró reprezentatív szervezet kérelmére igazgatási szinten szociális párbeszédre irányuló ülést tartanak.<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0107"><NO.P>107</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 18. cikke kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>A politikai szintű egyeztetésre a személyzeti és igazgatási ügyekért felelős biztossal kerül sor.</ALINEA><ALINEA>A szakmai egyeztetést követően politikai egyeztetés kezdeményezhető, ha az aláíró reprezentatív szervezetek többségét képviselő egyeztető szerv tagjai egyet nem értésüket fejezték ki.</ALINEA><ALINEA>Ha szakmai szinten a többség megállapodásra jut, a központi szinten a személyzet legalább 20%‑át képviselő, aláíró reprezentatív szervezet vagy szervezetek politikai egyeztetést kérhetnek.</ALINEA><ALINEA>Az egyeztető eljárás lezárul, ha az aláíró reprezentatív szervezetek egyeztető szervének tagjai a szakmai egyeztetésen egyhangú megállapodásra jutottak.<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0108"><NO.P>108</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 19. cikke értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>[b]ármilyen szintű egyeztetést követően az annak tartalmát érintő megállapodást vagy annak hiányát írásba kell foglalni<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0109"><NO.P>109</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 20. cikke értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>[a]mennyiben politikai szinten sem jön létre megállapodás, a biztos vagy az aláíró reprezentatív szervezetek kezdeményezésére egyeztetési eljárás indul<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0110"><NO.P>110</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 20. cikkében szereplő egyeztetési eljárás magában foglalja először is az egyeztetési eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását a biztosnak, e kérelem tartalmazza a szakszervezetek és szakmai szervezetek kezdeményezése alapján egyeztetésre előterjesztett kérdések listáját, másodszor azon gondolkodási időszak kezdetét, amelynek során a biztos valamennyi fél álláspontját összefoglaló jelentést készít a biztosok testülete számára, ennek határideje főszabály szerint nem haladhatja meg a 10 munkanapot, harmadszor pedig az egyeztetésre irányuló ülés összehívását az egyeztető szerv korlátozott összetételű formájában.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="19"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0111"><NO.P>111</NO.P><TXT>Továbbá a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 21. cikkének megfelelően az aláíró szakszervezetek és szakmai szervezetek a Bizottság hatályos szabályai szerint azokon az intézményközi egyeztetéseken is részt vesznek, amelyeken a Bizottság is részt vesz. Így a Bizottságnak az egyes intézményközi egyeztetéseken való részvétele előtt előkészítő ülést tarthatnak az adminisztráció, valamint az aláíró reprezentatív szakszervezetek és szakmai szervezetek között. Emellett az intézményközi egyeztetések során elért tárgyalási eredmények érvényesítése kérhető a Bizottság e keretmegállapodásban említett egyeztető szerveitől, kivéve ha a Bizottság és az aláíró reprezentatív szervezetek többségének megítélése szerint ezen érvényesítés nem szükséges.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0112"><NO.P>112</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás fenti 102–111. pontban ismertetett rendelkezéseinek értelmezésekor nem vitatható, hogy az egyeztető eljárás e keretmegállapodásban megállapított hatálya kiterjed a megtámadott rendeletek elfogadására, akár a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>személyzeti szabályzat módosításának<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/>, akár <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>a személyzeti szabályzattal vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel kapcsolatos új szabályoknak és határozatoknak, vagy létező szabályok és határozatok módosításainak<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> minősülnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0113"><NO.P>113</NO.P><TXT>Mindazonáltal a Bizottság állítása szerint a felperesek nem hivatkozhatnak a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodásban foglalt eljárási garanciákra, mivel nem az e keretmegállapodás értelmében vett aláíró reprezentatív szakszervezetek és szakmai szervezetek voltak, amikor a Bizottság benyújtotta a Parlamentnek és a Tanácsnak a fenti 24. pontban említett rendeletjavaslatokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0114"><NO.P>114</NO.P><TXT>A felperesek megjegyzik egyfelől, hogy a jelen keresetet nem a SFIE‑Bizottság szekció szakszervezetei és szakmai szervezetei nyújtották be, hanem az SFIE‑PE szakszervezetei és szakmai szervezetei, és így a Bizottság ez utóbbi reprezentativitásának hiányára vonatkozó érvei a jelen esetben nem relevánsak. Másfelől azt állítják, hogy a TAO‑AFI szintén aláírta a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodást, és nem kapott a keretmegállapodás 11. cikkében szereplő előírásnak megfelelő értesítést az adminisztrációtól az említett keretmegállapodásból eredő jogainak felfüggesztéséről. Továbbá a TAO‑AFI – mint a reprezentatívként elismert PLUS konföderáció társelnöke – továbbra is címzettje a reprezentatív szervezeteknek küldött közleményeknek. A felperesek hozzáfűzik, hogy a mivel a PLUS egy konföderáció, az semmilyen intézkedést nem tehetett a TAO‑AFI jóváhagyása nélkül, és fordítva. A TAO‑AFI a PLUS konföderációval egyenlő jogokkal vett rész minden alkalommal, amikor szociális párbeszédre irányuló ülést hívtak össze. Továbbá a PLUS konföderáció társelnöksége egyenlőségi alapon működik, az egyik társelnököt a TAO‑AFI javasolja. Márpedig a PLUS konföderáció társelnökei hivatalból meghívást kapnak a Bizottság által szervezett szociális párbeszédre irányuló minden ülésre, így különösen a Bizottság alelnökével tartott rendszeres ülésekre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0115"><NO.P>115</NO.P><TXT>Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodásnak a [szakszervezetek és szakmai szervezetek] elismerésére vonatkozó 2. címe a következőket tartalmazza:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ARTICLE IDENTIFIER="006"><TI.ART><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>6. cikk: Elismerés</TI.ART><ALINEA>A felek egyetértenek a [Bizottság] személyzete által létrehozott szakszervezetek és szakmai szervezetek hivatalos elismerésének elvében.</ALINEA><ALINEA>Ezen elismerés következtében valamennyi felet a szociális párbeszéd partnereként fogadják el.</ALINEA></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="007"><TI.ART>7. cikk: A szakszervezetek és szakmai szervezetek elismerésének kritériumai</TI.ART><ALINEA><P>Elismert szakszervezetek és szakmai szervezetek, amelyek</P><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>alapszabályban meghatározott célként bármely (többek között besorolási csoporton, állampolgárságon, az intézménnyel fennálló viszony jellegén, nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai jegyeken, nyelven, vallási vagy más meggyőződésen, politikai<?PAGE NO="20"?> vagy bármely más véleményen, nemzeti kisebbséghez való tartozáson, vagyonon, születésen, fogyatékosságon, életkoron vagy nemi irányultságon alapuló) megkülönböztetés nélkül, a személyzet valamennyi tagja érdekeinek védelmét nyilvánítják ki;</P></ITEM><ITEM><P>megerősítik, hogy jogszabály szerint jöttek létre.</P></ITEM></LIST></P></ALINEA></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="008"><TI.ART>8. cikk: Az elismert szakszervezetek és szakmai szervezetek társulásai</TI.ART><ALINEA>Az elismert szakszervezetek és szakmai szervezetek felléphetnek önállóan, vagy az elismert szakszervezetek és szakmai szervezetek társulását hozhatják létre.</ALINEA><ALINEA>A társulás a [Bizottságnak] bejelentett alakszerű megállapodásban szabályozott szövetségi, konföderációs vagy más jellegű szervezeti struktúraként határozandó meg, amely legalább két – egy vagy több alkalmazási helyen működő – elismert szakszervezetet vagy szakmai szervezetet foglal magában.</ALINEA><ALINEA>A jelen megállapodás a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>szervezet<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="00AB" ID="QE0053"/> kifejezést megkülönbözetés nélkül használja a szakszervezetekre és szakmai szervezetekre, illetve azok társulásaira.</ALINEA><ALINEA>A szervezetek nemzetközi és/vagy nemzeti szakszervezeti szervezetek tagjai lehetnek.</ALINEA></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="009"><TI.ART>9. cikk: A szervezetek reprezentativitása</TI.ART><ALINEA><P>A [Bizottság] reprezentatívnak ismeri el az alábbi két feltételnek megfelelő, elismert szervezeteket:</P><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>központi szinten a [Bizottság] személyzetének legalább 6%‑át, helyi szinten (egy adott alkalmazási helyen) pedig annak 5%‑át képviselik, és</P></ITEM><ITEM><P>legalább 400 olyan taggal rendelkeznek, akik alapszabály szerinti hozzájárulást fizetnek, és akik a [Bizottság] tisztviselői, egyéb alkalmazottjai vagy nyugdíjasai.</P></ITEM></LIST></P></ALINEA><ALINEA>A reprezentativitás fent felsorolt kritériumait teljesítő szervezetek mint aláíró reprezentatív szervezetek aláírhatják a jelen megállapodást.</ALINEA><ALINEA>Mellettük az aláíró reprezentatív társulások tagjai is aláírhatják e megállapodást.</ALINEA></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="010"><TI.ART>10. cikk: A szervezetek reprezentativitásának kritériumai</TI.ART><ALINEA><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>A Bizottság személyzeti bizottsága helyi szekcióinak alapszabály szerinti megválasztásának eredményei az alábbiak szerint számítandók:</TXT><P>A számítást a 2. mellékletben ismertetett módszer szerint a leadott és súlyozott szavazatok alapján kell végezni. A reprezentativitás 2. mellékletben foglaltak szerinti módosítására a személyzeti bizottság helyi szekciója megbízatásának leteltét követően kerül sor.</P><P>A reprezentatív szervezet írásbeli kérelmére azonban a személyzeti bizottság helyi szekciójának megválasztása alkalmával kiigazítás végezhető.</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>A szervezetek tagjainak számát a szervezet elnöke az általa kiállított nyilatkozat formájában közli az egyeztetésre vonatkozó szabályok alapján megválasztott független szervezettel.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA><ALINEA>A küszöbérték ellenőrzését követően e független szervezet közli az adminisztrációval, hogy a szervezetek átlépték‑e azt, vagy sem. Az ellenőrzésnek a következő tényezőkre kell kiterjednie: a szervezet alapszabálya másolatának benyújtása, az arra vonatkozó bizonyítékok benyújtása, hogy a<?PAGE NO="21"?> tagok befizették az alapszabály szerinti hozzájárulásokat, valamint a szervezetnek a tagjai részvételével lebonyolított rendszeres ülések megtartására vonatkozó dokumentumok átadása. Minden harmadik évben be kell nyújtani a saját nyilatkozatot és el kell végezni a reprezentatív szervezetekre vonatkozó küszöbértékek ellenőrzését.</ALINEA><ALINEA>A független szervezet semmilyen körülmények esetén nem közölheti az adminisztrációval vagy bármely más szervezettel a szervezet tagjainak pontos számát.</ALINEA></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="011"><TI.ART>11. cikk: A reprezentativitás elvesztése és helyreállítása</TI.ART><ALINEA>Ha bármely aláíró reprezentatív szervezet már több mint egy éve nem teljesíti e kritériumok valamelyikét, az adminisztráció értesíti erről, és három hónap múlva függeszti azon jogait, amelyeket a jelen keretmegállapodás a reprezentatív szervezetek számára biztosít.</ALINEA><ALINEA>Minden aláíró reprezentatív szervezet azonnal visszanyeri jogait annak ellenőrzését követően, hogy újra elérték a kérdéses küszöbértékeket.</ALINEA><ALINEA>Az adminisztráció erről tájékoztatja a többi aláíró reprezentatív szervezetet.<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/></ALINEA></ARTICLE></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0116"><NO.P>116</NO.P><TXT>Emellett meg kell jegyezni, hogy a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás megkötésekor az Alliance conféderale des syndicats libres – mint a szakszervezetek és szakmai szervezetek reprezentatívként elismert társulása – engedélyt kapott az említett keretmegállapodás aláírására, és hogy az azt alkotó szakszervezetek és szakmai szervezetek – köztük a TAO‑AFI – szintén aláírta a keretmegállapodást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0117"><NO.P>117</NO.P><TXT>Azt is meg kell jegyezni, hogy 2004‑ben a TAO‑AFI és egy másik szakszervezet elismert szakszervezetek és szakmai szervezetek társulását alkotta, nevezetesen a PLUS konföderációt. Amint az ügy irataiból következik, <DATE ISO="20120917">2012. szeptember 17‑én</DATE> a TAO‑AFI, e másik szakszervezet, valamint az elismert szakszervezetek és szakmai szervezetek egy másik társulása tájékoztatta a Bizottság Humánerőforrásügyi főigazgatóját, I. Soukát, hogy egyfelől az elismert szakszervezetek és szakmai szervezetek e másik társulása ezentúl a PLUS konföderáció tagja, másfelől hogy ez utóbbi kilépett az Alliance confédérale des syndicats libres‑ből, és kérte, hogy reprezentatív szervezetként közvetlen közvetítő lehessen a szociális párbeszédben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0118"><NO.P>118</NO.P><TXT>Emellett a reprezentatív szakszervezetekhez és szakmai szervezetekhez intézett <DATE ISO="20130417">2013. április 17‑i</DATE> feljegyzésében I. Souka kifejtette, hogy a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 10. cikke alapján <DATE ISO="20130313">2013. március 13.</DATE> és <DATE ISO="20130320">20.</DATE> között bírósági végrehajtó vizsgálta a tagok számára vonatkozó reprezentativitási kritériumot, és hogy a jegyzőkönyv Bizottsággal való <DATE ISO="20130408">2013. április 8‑i</DATE> közlését követően az említett keretmegállapodás értelmében a következő szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tekintették reprezentatívnak: az Alliance confédérale des syndicats libres‑et, az Union syndicale fédérale‑t, a PLUS konföderációt, a Génération 2004‑et, a Fédération de la fonction publique européenne‑t és az USFIU‑U4U‑t. E feljegyzés azt is kifejtette, hogy a reprezentatív szervezetekre a keretmegállapodásban foglalt összes rendelkezés vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0119"><NO.P>119</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a megtámadott rendeletek elfogadásához vezető eljárásban a TAO‑AFI nem egyedül járt el a szociális párbeszéd keretében, hanem a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 8. cikke értelmében vett elismert szakszervezetek és szakmai szervezetek társulásának olyan tagja volt, amely teljesítette az ugyanezen keretmegállapodás 9. cikkében foglalt reprezentativitási feltételeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0120"><NO.P>120</NO.P><TXT>Márpedig egyfelől a jelen keresetet a SFIE‑PE indította – amely, amint a felperesek maguk is megállapították, nem írta alá a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodást –, valamint a TAO‑AFI, és nem az a szakszervezeti társulás, amelyhez ez utóbbi tartozik. Másfelől az ügy irataiból nem következik, hogy a TAO‑AFI ezen időszak előtt, alatt vagy után maga is teljesítette a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 9. cikkében foglalt reprezentativitási kritériumokat.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="22"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0121"><NO.P>121</NO.P><TXT>Ezért a jelen esetben nem releváns a felperesek azon érve, amely szerint a TAO‑AFI nem kapott a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás 11. cikke szerinti értesítést a reprezentativitás elvesztéséről, amely értesítés megelőzi az e megállapodásból eredő jogok felfüggesztését. Nem bír relevanciával a felperesek által hivatkozott azon körülmény sem, hogy a TAO‑AFI a PLUS konföderáció társaelnökekénti minőségében továbbra is címzettje volt a Bizottság által a reprezentatív szervezetek számára küldött feljegyzéseknek, mivel – amint a fenti 120. pontban pontosításra került – a keresetet nem a PLUS konföderáció, hanem a TAO‑AFI indította. Ugyanezen okból el kell utasítani a felperesek azon érvét is, amely szerint a TAO‑AFI nem járhat el a PLUS konföderáció engedélye nélkül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0122"><NO.P>122</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy a felperesek kereshetőségi joga a jelen esetben nem ismerhető el a <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodásban foglalt eljárási garanciák védelme címén.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodásról</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0123"><NO.P>123</NO.P><TXT>A Parlament, valamint több szakszervezet és szakmai szervezet, köztük a SFIE‑PE által kötött <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodást illetően meg kell jegyezni, hogy annak 1. cikke értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>a Parlament e megállapodás aláírásával kinyilvánítja az e megállapodást aláíró, valamint az ahhoz a jövőben csatlakozó [szakszervezetek és szakmai szervezetek] hivatalos elismerésének elvét<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0124"><NO.P>124</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 2. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>Az aláíró [szakszervezetek és szakmai szervezetek] (a továbbiakban: szervezetek) kinyilvánítják:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>alapszabályban meghatározott céljuk az intézmény személyzetéhez tartozó valamennyi tag érdekeinek és jogainak védelme;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>jogszabály alapján jogi személyként létrehozott szervezetek, tevékenységüket alapszabály alapján, demokratikus keretekben folytatják, tagjaik összessége határozza meg céljaikat és választja meg végrehajtó szerveiket;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>tevékenységüket teljes függetlenséggel végzik.<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0125"><NO.P>125</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 3. cikke értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>a szervezetek szövetségekbe tömörülhetnek, és közvetlenül vagy közvetve csatlakozhatnak nemzetközi szakszervezeti szervezetekhez<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0126"><NO.P>126</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás II. címe az alábbi egyeztető (konzultációs) és egyeztetési eljárást vezeti be.</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ARTICLE IDENTIFIER="004"><TI.ART><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>4. cikk</TI.ART><ALINEA><P>A felek közötti egyeztetés az alábbiakra terjed ki:</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>[a] személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek módosítására irányuló javaslatok;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>[a] tisztviselők vagy az egyéb alkalmazottak általános alkalmazási vagy munkafeltételeinek bármely lényeges módosítása; a szervezetek és a személyzeti bizottság közös megállapodással állapítja meg az e bekezdés alá tartozó eseteket;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>[a] 7. cikkben megállapított korlátok mellett általános érdekű kérdések.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></ARTICLE><?PAGE NO="23"?><ARTICLE IDENTIFIER="005"><TI.ART>5. cikk</TI.ART><ALINEA>Az egyeztető eljárás a személyzeti szabályzatban a személyzeti bizottságra ruházott feladatok és hatáskörök tiszteletben tartása mellett alkalmazandó. A szociális kapcsolatok minőségének és hatékonyságának előmozdítására irányul.</ALINEA></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="006"><TI.ART>6. cikk</TI.ART><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az egyeztető eljárás lehetővé teszi a felek számára álláspontjaik kölcsönös kifejtését, és célja közös álláspontok kialakítása.</ALINEA><ALINEA>A szervezeteket szakszervezetközi bizottság képviseli az egyeztetés során, amelynek összetételét és működését maga állapítja meg. A személyzeti bizottság részt vesz ebben az egyeztetésben. A szervezetek és a személyzeti bizottság kötelezettséget vállalnak arra, hogy a személyzet egységes reprezentatív képviseletét biztosítják minden esetben.</ALINEA><ALINEA>A 4. cikk a) és b) pontjában említett esetekben a Parlament hatóságainak képviselőit a főtitkár nevezi ki.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A személyzeti szabályzat módosítására irányuló egyeztetésre a személyzeti szabályzati bizottság és az adminisztráció vezetői testülete üléseinek előkészítése során kerül sor.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A felek közötti egyeztető eljárás valamelyik tag kérelmére indul; az alakszerű kérelmet követően az üléseket minimum két héten belül meg kell tartani.</ALINEA></PARAG></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="007"><TI.ART>7. cikk</TI.ART><PARAG IDENTIFIER="007.001"><NO.PARAG>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Minden éves parlamenti ülésszak kezdetén (szeptember) általános témájú egyeztető ülést tartanak, amelyet a Parlament elnöke hív össze.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="007.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ezen az egyeztető ülésen a Parlament elnökén kívül részt vesz az e megállapodást aláíró valamennyi szervezet, a főtitkár, valamint az elnök által megnevezett bármely más személy. A személyzeti bizottság három képviselője szintén jelen van ezen a találkozón.</ALINEA></PARAG></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="008"><TI.ART>8. cikk</TI.ART><ALINEA>A felek kötelezettséget vállalnak, hogy a jelen megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben meghatározzák a munka félbeszakadása esetén alkalmazandó egyeztetési eljárást.<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/></ALINEA></ARTICLE></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0127"><NO.P>127</NO.P><TXT>Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy – amint az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 4. cikkéből következik – az e keretmegállapodásban előírt egyeztető eljárás hatálya <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatok[ra]<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/>, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>tisztviselők vagy az egyéb alkalmazottak általános alkalmazási vagy munkafeltételeinek bármely lényeges módosítás[ár]a<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/>, valamint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>általános érdekű kérdések[re]<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/> terjed ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0128"><NO.P>128</NO.P><TXT>Először is, ami <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatok[at]<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/> illeti, meg kell jegyezni, hogy az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 6. cikkének (2) bekezdéséből következik, hogy a személyzeti szabályzat módosítására irányuló egyeztetésre a személyzeti szabályzati bizottság és az adminisztráció vezetői testülete üléseinek előkészítése során kerül sor. Márpedig emlékeztetni kell arra, hogy a személyzeti szabályzat 10. cikkének megfelelően a személyzeti szabályzati bizottsággal konzultálni kell a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló bármely javaslattal kapcsolatban. Ebből következik, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatok<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/>, amelyekre az említett keretmegállapodás 4. cikkének a) pontja hivatkozik, a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló, a személyzeti szabályzat 10. cikkében említett javaslatoknak felelnek meg. Mindazonáltal,<?PAGE NO="24"?> amint a fenti 95. pontban megállapításra került, a személyzeti szabályzat 10. cikke nem volt alkalmazható a megtámadott rendeletek elfogadásához vezető eljárásban. Ebből következik, hogy e keretmegállapodás 4. cikkének a) pontja, mivel a személyzeti szabályzatnak a 10. cikke értelmében vett felülvizsgálatának esetére utal, nem képezhet jogalapot a jelen esetben az ugyanezen keretmegállapodásban szereplő egyeztető eljárás alkalmazására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0129"><NO.P>129</NO.P><TXT>Másodsorban, ami az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 4. cikkének c) pontját illeti, meg kell jegyezni, hogy e cikk a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>7. cikkben megállapított korlátok mellett az általános érdekű kérdések[re]<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/> vonatkozik. Ez utóbbi cikk értelmében a Parlament elnöke köteles minden évben, a parlamenti ülésszak kezdetén, vagyis szeptemberben, általános témájú egyeztető ülést összehívni. Ebből levonható az a következtetés, hogy ezen éves egyeztető ülésen határozzák meg az egyeztetés alá vont, általános érdekű kérdéseket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0130"><NO.P>130</NO.P><TXT>Márpedig a jelen esetben a felperesek az egyetlen érdemi jogalapjuk keretében azt állítják, hogy az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 7. cikkében szereplő éves egyeztető ülést nem tartották meg, és így a megtámadott rendeleteket értelemszerűen nem jelölhették meg általános érdekű kérdésként az említett ülésen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0131"><NO.P>131</NO.P><TXT>Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Parlament nem hivatkozhat ilyen – még ha feltételezzük is, hogy bizonyított – körülményre az egyeztető eljárás alkalmazása elmaradásának igazolása érdekében, mivel az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 7. cikkének megfelelően éppen a Parlament feladata ezen éves egyeztető ülés összehívása. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy azon körülmény, hogy az éves egyeztető ülést 2013 szeptemberében nem tartották meg, a jelen esetben nem jár következménnyel. Ugyanis, figyelembe véve azt, hogy a Bíróság a C‑63/14., C‑66/12. és C‑196/12. sz. ügyben csak <DATE ISO="20131119">2013. november 19‑én</DATE> hozta meg határozatát, és hogy a Bizottság a díjazáskiigazításra vonatkozó javaslatát csak <DATE ISO="20131210">2013. december 10‑én</DATE> nyújtotta be a Parlamentnek, a megtámadott rendeletek elfogadása semmiképpen nem lehetett volna tárgya a 2013 szeptemberében tartandó éves egyeztető ülésen folytatott vitáknak. Ezért az említett keretmegállapodás 4. cikkének c) pontja nem indokolhatta az e keretmegállapodásban szereplő egyeztető eljárás alkalmazását a megtámadott rendeletek elfogadása során.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0132"><NO.P>132</NO.P><TXT>Harmadsorban, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>a tisztviselők vagy az egyéb alkalmazottak általános alkalmazási vagy munkafeltételeinek [...] lényeges módosítás[ait]<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/> illetően meg kell jegyezni, hogy az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 4. cikkének b) pontja kifejti, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>a [szakszervezetek és szakmai szervezetek] és a személyzeti bizottság közös megállapodással állapítja meg az e bekezdés alá tartozó eseteket<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0133"><NO.P>133</NO.P><TXT>A Törvényszék által az eljárási szabályzat 89. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja alapján elfogadott pervezető intézkedésre válaszul a felperesek és a Parlament az alábbi című dokumentumot nyújtotta be: „A [Parlament] [s]zemélyzeti bizottsága és az [<DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE>] keretmegállapodást aláíró szervezetek [az említett keretmegállapodás 4. cikkének b) pontja] alapján közös megállapodással az alábbi felosztást rögzíti: A hatáskörök megosztása a [s]zemélyzeti bizottság és a [s]zakszervezetközi bizottságon belül működő [szakszervezetek és szakmai szervezetek] között (a továbbiakban: a személyzeti bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti hatáskörmegosztásról szóló megállapodás).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0134"><NO.P>134</NO.P><TXT>A személyzeti bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti hatáskörmegosztásról szóló megállapodást kísérő, a szakszervezetközi bizottság által a Parlament elnökének címzett levélben pontosításra kerül, hogy e megállapodás szövegét a szakszervezetközi bizottság <DATE ISO="19960917">1996. szeptember 17‑i</DATE> ülésén az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodáshoz csatlakozott szakszervezetek és szakmai szervezetek egyhangú határozatával jóváhagyta, és a személyzeti bizottság <DATE ISO="19960930">1996. szeptember 30‑i</DATE> ülésén – tizenhat támogató, egy ellenző és négy tartózkodó szavazat mellett – szintén jóváhagyta.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="25"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0135"><NO.P>135</NO.P><TXT>A személyzeti bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti hatáskörmegosztásról szóló megállapodás III. pontja kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>A személyzeti szabályzatban szereplő rendelkezések és eljárások sérelme nélkül, a [s]zakszervezetközi bizottságban részt vevő [szakszervezetek és szakmai szervezetek] tevékenysége kiterjed a személyzeti politika meghatározására, módosítására és értékelésére, valamint a személyzet általános alkalmazási feltételeit érintő valamennyi területre. Ez különösen a következők eseteket foglalja magában:</P><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>az általános alkalmazási feltételek módosítása minden olyan esetben, amikor a Tanács a Bizottság javaslatára hoz valamennyi intézmény személyzetét érintő határozatot (személyzeti szabályzat, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, díjazás), valamint e módosítás végrehajtása;</P></ITEM><ITEM><P>az alkalmazási vagy munkafeltételek lényeges módosítása, valamint az intézményen belül vagy az [a]dminisztráció vezetői testülete által hozott általános végrehajtási és szabályozási [r]endelkezések;</P></ITEM><ITEM><P>megoldások keresése a konzultatív szervek mulasztása, illetve az igazgatásban való részvétel esetén, valamint az intézményen belül felmerülő súlyos nézeteltérések esetén;</P></ITEM><ITEM><P>a konzultatív szervek működési feltételeinek, illetve az igazgatásban való részvétel feltételeinek módosítása (létrehozatal, a hatáskörök megváltoztatása, az összetétel módosítása);</P></ITEM><ITEM><P>általános érdekű kérdések, valamint a konzultatív szervek, illetve az igazgatásban való részvétel alá nem tartozó területekkel kapcsolatos igények.<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/></P></ITEM></LIST></P></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0136"><NO.P>136</NO.P><TXT>A személyzeti bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti hatáskörmegosztásról szóló megállapodás IV. pontja értelmében bármelyik fél kérelmére kezdeményezhető a megállapodás felülvizsgálata.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0137"><NO.P>137</NO.P><TXT>A Parlament megjegyzi, hogy a személyzeti bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti hatáskörmegosztásról szóló megállapodás nem köti őt, amennyiben olyan hatáskörmegosztást valósít meg, amely túllép az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 4. cikkének b) pontjában szereplő hatáskörmegosztáson. A Parlament példálózó jelleggel említi meg, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>az általános alkalmazási feltételek módosítása minden olyan esetben, amikor a Tanács a Bizottság javaslatára hoz valamennyi intézmény személyzetét érintő határozatot (személyzeti szabályzat, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, díjazás), valamint e módosítás végrehajtása<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/> általában az említett keretmegállapodás 4. cikkének a) pontja alá tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0138"><NO.P>138</NO.P><TXT>A Parlament szerint a személyzeti bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti hatáskörmegosztásról szóló megállapodásból következik, hogy ez utóbbi szervezetek csak akkor kaphatnak szerepet a díjazás kérdésével kapcsolatos konzultációban, ha egyfelől a díjazással kapcsolatos téma valóban a munkafeltételek lényeges megváltoztatásának minősül, másfelől pedig valóban az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás szabályai szerint megtartott konzultáció tárgyát képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0139"><NO.P>139</NO.P><TXT>A Parlament emellett megjegyzi, hogy az utóbbi években mind a szakszervezetek és szakmai szervezetek, mind pedig a személyzeti bizottság számos kritikát megfogalmazott az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodással, valamint a személyzeti bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti hatáskörmegosztásról szóló megállapodással kapcsolatban. Így a szakszervezetek és szakmai szervezetek úgy ítélték meg, hogy az említett keretmegállapodást módosítani kell, azonban az egyhangúsági klauzula mostanáig megakadályozta ezt. A Parlament hasonlóképpen benyújtotta a személyzeti bizottság <DATE ISO="20140330">2014. március 30‑i</DATE> és <DATE ISO="20140401">április 1</DATE>‑jei ülésén elfogadott határozatát, amelyben e bizottság a keretmegállapodásnak – a személyzeti szabályzattal, továbbá a személyzeti bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti hatáskörmegosztásról szóló megállapodással való összeegyeztethetőségének vizsgálatát követő – olyan felülvizsgálatát kérte, hogy az megfeleljen az<?PAGE NO="26"?> azóta a személyzeti szabályzat 9. cikkének (3) bekezdésében, valamint 10–10c. cikkében megállapított hatáskörmegosztásnak, és a személyzeti bizottság az elnökét bízta meg azzal a feladattal, hogy a Parlament illetékes hatóságait megkeresse e kérdéssel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0140"><NO.P>140</NO.P><TXT>[A <DATE ISO="20161128">2016. november 28‑i</DATE> végzéssel kijavítva] E tekintetben a Parlamenthez hasonlóan meg kell jegyezni, hogy a személyzeti bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti hatáskörmegosztásról szóló megállapodást az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 4. cikkének b) pontjával összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy nem lehet a személyzeti bizottságra vagy a szakszervezetekre és szakmai szervezetekre olyan hatásköröket ruházni, amelyek e rendelkezésnek magát a célját is meghaladják, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>a tisztviselők vagy az egyéb alkalmazottak általános alkalmazási vagy munkafeltételeinek lényeges módosítás[air]a<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/> irányul. Ebből következik, hogy e hatáskörmegosztási megállapodás nem bővítheti ki a keretmegállapodás 4. cikke b) pontjának hatályát az e keretmegállapodás 4. cikkének a) és c) pontja alá tartozó eseteken kívülre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0141"><NO.P>141</NO.P><TXT>E megfontolásokra tekintettel kell úgy értelmezni a személyzeti bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti hatáskörmegosztásról szóló megállapodás III. pontjának első francia bekezdését, mint amely azon esetekre vonatkozik, amelyekben az általános alkalmazási feltételek lényeges módosítása a Tanácsnak a Bizottság javaslatára elfogadott, a díjazásokkal kapcsolatos határozatából következik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0142"><NO.P>142</NO.P><TXT>Márpedig, tekintettel mind a megtámadott rendeletek céljára – amely az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az e díjazást és nyugdíjat a 2011. és 2012. évben befolyásoló korrekciós együtthatók kiigazítására irányul –, mind pedig a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikkében foglalt kivételi záradék alkalmazására, amely lehetővé teszi a díjazások éves kiigazításának ugyanezen melléklet 3. cikkében előírt módszerétől való eltérést és lehetőséget biztosít a Bizottság számára bármely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/>megfelelő javaslat<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/> benyújtására, meg kell állapítani, hogy e rendeletek alkalmasak az általános alkalmazási feltételek lényeges módosítására az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 4. cikkének b) pontja értelmében, és ennélfogva az ez utóbbi rendelkezésben foglalt egyeztető eljárás alá tartoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0143"><NO.P>143</NO.P><TXT>A Parlament állításával szemben az a kérdés, hogy a megtámadott rendeletek végeredményben lényegesen módosították‑e az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak általános alkalmazási és munkafeltételeit, nem bír relevanciával azon eljárásjogi rendelkezések alkalmazhatóságának meghatározása szempontjából, amelyek jellegüknél fogva megelőzik az említett rendeletek elfogadását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0144"><NO.P>144</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a megtámadott rendeletek elfogadásához vezető eljárásban a SFIE‑PE hivatkozhat az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodásban foglalt eljárási garanciákra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0145"><NO.P>145</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy a fenti 55. pontban felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a SFIE‑PE az EUMSZ 263. cikk alapján kereshetőségi joggal rendelkezik a megtámadott rendeletek megsemmisítése érdekében. A kereset viszont elfogadhatatlan a TAO‑AFI által indított részében, mivel a felperesek nem bizonyították a TAO‑AFI kereshetőségi jogát a jelen esetben.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az ügy érdeméről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0146"><NO.P>146</NO.P><TXT>Egyetlen jogalapjuk alátámasztása érdekében a felperesek lényegében azzal érvelnek, hogy nem konzultáltak velük a megtámadott rendeletek elfogadásához vezető eljárás során. Különösen azt állítják, hogy a Bizottság nem konzultált velük a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatról, mielőtt azt megküldte a Parlamentnek és a Tanácsnak, és hogy a Parlament sem konzultált velük e javaslatról a háromoldalú tárgyalások során. A felperesek válaszukban továbbá azt állítják, hogy a megtámadott rendeleteket az <DATE ISO="19810623">1981. június 23‑i</DATE> tanácsi határozatban szereplő, a munkavállalói<?PAGE NO="27"?> kapcsolatokra vonatkozó háromoldalú egyeztető eljárást megsértve fogadták el. Különösen azt kifogásolják, hogy a Parlament a megtámadott rendeletek elfogadása során megtagadta az ezen egyeztető eljárásban való részvételt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0147"><NO.P>147</NO.P><TXT>A konzultáció e hiánya a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való, az Alapjogi Charta 27. és 28. cikkében, valamint az EUMSZ 154. cikkben kimondott azon joguk megsértését jelenti, amelyet a 2002/14 irányelv rendelkezései, az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése, 10., 10a., 10b., 10c., 24b. és 55. cikke, valamint II. mellékletének 1. cikke, a Parlament és több szakszervezet és szakmai szervezet által kötött <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás, a Bizottság és több szakszervezet és szakmai szervezet által kötött <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodás, továbbá a háromoldalú egyeztető eljárást bevezető, <DATE ISO="19810623">1981. június 23‑i</DATE> tanácsi határozat biztosít.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0148"><NO.P>148</NO.P><TXT>E tekintetben mindjárt meg kell jegyezni, hogy az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, mivel a SFIE‑PE semmilyen új jogi vagy ténybeli elemre nem hivatkozott elkésettségének igazolása érdekében, az egyetlen jogalapnak az <DATE ISO="19810623">1981. június 23‑i</DATE> tanácsi határozatban foglalt egyeztető eljárás megsértésére alapított és első alkalommal a válaszban felhozott részét mint elfogadhatatlant el kell utasítani (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070308">2007. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>France Télécom kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑340/04</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2007:81">EU:T:2007:81</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0164">164.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0149"><NO.P>149</NO.P><TXT>Ami a felperesek azon állítását illeti, hogy a megtámadott rendelet elfogadásához vezető eljárás során megsértették a személyzeti szabályzat 9. cikkének (3) bekezdését, 10a., 24b. és 55. cikkét, valamint II. mellékletének 1. cikkét, emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 21. cikkének első bekezdése szerint, amely ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése alapján a Törvényszék előtti eljárásra is irányadó, valamint a keresetlevél benyújtásának időpontjában alkalmazandó <DATE ISO="19910502">1991. május 2‑i</DATE> eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának c) pontja szerint a keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között a felhozott jogalapok rövid összefoglalását. Ennélfogva a keresetlevélben egyértelműen ki kell fejteni azt a jogalapot, amelyre a keresetet alapították, így nem felel meg a Bíróság alapokmányában, valamint az eljárási szabályzatban támasztott követelményeknek, ha csak elvontan utalnak rá. Továbbá ezen – akár rövid – ismertetésnek kellően világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes részére védekezésének előkészítését, és azt, hogy a Törvényszék adott esetben további erre vonatkozó információ nélkül határozni tudjon a keresetről. Ahhoz, hogy valamely kereset, pontosabban valamely jogalap elfogadható legyen, a jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás elve megköveteli, hogy azok a lényeges ténybeli vagy jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből. Mivel a felperesek egyáltalán nem fejtették ki a személyzeti szabályzat 9. cikke (3) bekezdésének, 10a., 24b. és 55. cikkének, valamint II. melléklete 1. cikkének megsértésére alapított kifogásukat, azt elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0150"><NO.P>150</NO.P><TXT>Ami az EUMSZ 154. cikk, a 2002/14 irányelv, valamint a személyzeti szabályzat 10. cikke rendelkezéseinek állítólagos megsértését illeti, meg kell jegyezni, hogy azokat nem kellett alkalmazni a megtámadott rendeletek elfogadásához vezető eljárásban, így e kifogást mint megalapozatlant el kell utasítani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0151"><NO.P>151</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> megállapodásban foglalt eljárási garanciák állítólagos megsértését illetően emlékeztetni kell arra, hogy habár a SFIE‑PE nem alapozhat eljárási jogokat e megállapodásra, amelyet nem írt alá, valamely uniós jogi aktus kibocsátására vonatkozó, maguk a hatáskörrel rendelkező intézmények által megállapított, az említett megállapodásban szereplőhöz hasonló eljárási szabályok megsértése az EUMSZ 263.cikk második bekezdése szerinti lényeges eljárási szabályok megsértésének minősül, amelyet az uniós bíróság hivatalból is vizsgálhat (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20071213">2007. december 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Angelidis kontra Parlament</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑113/05</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2007:386">EU:T:2007:386</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0062">62.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091002">2009. október 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Ciprus kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑300/05 és T‑316/05</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2009:380">EU:T:2009:380</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0205">205.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0206">206.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100708">2010. július 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Putterie‑De‑Beukelaer</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑160/08 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:294">EU:T:2010:294</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0063">63.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="28"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0152"><NO.P>152</NO.P><TXT>Mindazonáltal a jelen esetben meg kell állapítani, hogy az ügy irataiból nem következik, hogy megsértették valamely, e megállapodás 8. cikke értelmében aláíró reprezentatív szakszervezet és szakmai szervezet eljárási jogosítványait.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0153"><NO.P>153</NO.P><TXT>Ezért az egyetlen jogalap <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás megsértésére alapított részének megalapozottságát kell megvizsgálni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0154"><NO.P>154</NO.P><TXT>A felperesek lényegében azt állítják, hogy a Parlament nem tartotta meg az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 7. cikkében foglalt éves egyeztető ülést azon levelek ellenére, amelyeket e tárgyban a Parlament elnökének küldött. Rámutatnak arra, hogy az említett keretmegállapodás semmilyen különös alakszerűséget nem ír elő az egyeztetés iránti kérelemre, a 7. cikkében azonban alakszerű egyeztető eljárást ír elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0155"><NO.P>155</NO.P><TXT>Márpedig azonnal rá kell mutatni, hogy úgy tűnik, a felperesek összekeverik az éves egyeztető ülést, amelyet az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 7. cikke értelmében a Parlament elnökének kezdeményezésére minden parlamenti ciklus elején meg kell tartani, a tulajdonképpeni egyeztető eljárással, ez utóbbit az említett keretmegállapodás 6. cikkének (3) bekezdése alapján valamely fél kérelmére a felek részvételével tartják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0156"><NO.P>156</NO.P><TXT>Amennyiben a felperesek érvelése az éves egyeztető ülés megtartásának állítólagos elmaradására vonatkozik, emlékeztetni kell arra, hogy amint a fenti 131. pontban kifejtésre került, e körülmény nem járhat következménnyel a megtámadott rendeletek elfogadásához vezető eljárásra, mivel ezen ülést mindenképpen olyan időszakban kellett volna megtartani, amikor a Bizottság még nem nyújtotta be a Parlamentnek a díjazáskiigazításra vonatkozó javaslatát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0157"><NO.P>157</NO.P><TXT>Abban az esetben, ha a felperesek érvelése arra vonatkozik, hogy a Parlament megtagadta az egyeztető eljárás lefolytatását, emlékeztetni kell arra, hogy az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 6. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyeztető üléseket az alakszerű kérelem benyújtását követő két héten belül tartják. A felperesek állításának megfelelően kétségtelen, hogy az említett keretmegállapodás nem pontosítja, mi minősül az egyeztető eljárás lefolytatása iránti alakszerű kérelemnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0158"><NO.P>158</NO.P><TXT>Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy az ilyen kérelemnek legalábbis kifejezett utalást kell tartalmaznia az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodásban foglalt egyeztető eljárásra, és az érintett intézményhez kell intézni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0159"><NO.P>159</NO.P><TXT>Márpedig a jelen esetben meg kell állapítani, hogy a felperesek által hivatkozott dokumentumok nem tartalmaznak az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás 6. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, az egyeztető eljárás lefolytatása iránti alakszerű kérelmet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0160"><NO.P>160</NO.P><TXT>Legelőször is, ami a központi személyzeti bizottság <DATE ISO="20131217">2013. december 17‑én</DATE> és <DATE ISO="20140304">2014. március 4‑én</DATE> kelt levelét illeti, amelyekben ez utóbbi többek között rámutat a Bizottság által a Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott díjazáskiigazítási javaslatra vonatkozó előzetes egyeztetés hiányára, valamint a javasolt számadatok tisztán politikai alapjára, amelyek semmilyen objektív statisztikai adatokon nem nyugszanak és nem tükrözik a Bizottság rendelkezésére álló mozgásteret, meg kell állapítani, hogy egyfelől e leveleket nem a Parlamenthez, hanem a Bizottsághoz intézték, másfelől azok célja, hogy a Bizottságtól személyzete érdekeinek védelmét és a díjazáskiigazításra vonatkozó javaslat visszavonását kérjék.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0161"><NO.P>161</NO.P><TXT>Ezt követően, a felperesek által a Parlament elnökéhez intézett, <DATE ISO="20131218">2013. december 18‑án</DATE> kelt nyílt levelet illetően, amelynek tartalma nagyjából azonos a központi személyzeti bizottság által a Bizottsághoz intézett <DATE ISO="20131217">2013. december 17‑i</DATE> levélével, meg kell állapítani, hogy nem tartalmaz egyeztető ülés tartására irányuló kérelmet, hanem arra irányul, hogy a Parlament elnökétől kérje annak megerősítését, hogy a díjazások kiigazítására irányuló eredeti bizottsági javaslat, vagyis 1,7% a 2011. és a 2012. évre vonatkozóan, nem képezheti tárgyalás tárgyát.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="29"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0162"><NO.P>162</NO.P><TXT>Végül, ami a Parlament elnökéhez intézett, <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑i</DATE> nyílt levelet illeti, meg kell állapítani, hogy egyfelől sem a SFIE‑PE, sem pedig az a szakszervezeti társulás, amelyhez a SFIE‑PE tartozott az adott időszakban, nem írta azt alá, másfelől e levél arra irányul, hogy a Parlamentet mint társjogalkotót a Bizottság díjazáskiigazításra vonatkozó javaslatának <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0070" REF.END="QE0070"/>létező objektív adatok<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/> alapján történő felülvizsgálatára hívja fel, valamint arra, hogy vegye figyelembe <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0071" REF.END="QE0071"/>az adott gazdasági és szociális helyzetet, valamint adott esetben más tényezőket, mint amilyenek az emberierőforrás‑gazdálkodás és különösen a személyi állomány felvételének szükségessége<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071"/>, amint arra a Bíróság ugyanerre felhívta a Bizottságot a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítéletében (<NO.CASE>C‑63/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:752">EU:C:2013:752</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) és a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131119">2013. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítéletében (<NO.CASE>C‑196/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:753">EU:C:2013:753</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0163"><NO.P>163</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a felperesek nem bizonyították, hogy az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodás rendelkezéseit megsértették a megtámadott rendeletek elfogadásakor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0164"><NO.P>164</NO.P><TXT>A fenti megállapítások összességére tekintettel a jelen kereset egyetlen jogalapját mint megalapozatlant el kell utasítani.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0165"><NO.P>165</NO.P><TXT>Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperesek pervesztesek lettek, a Tanács kérelmének megfelelően kötelezni kell őket a költségek viselésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0166"><NO.P>166</NO.P><TXT>Az eljárási szabályzat 138. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság maga viseli saját költségeit.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján</P><P>A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács)</P><P>a következőképpen határozott:</P></INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Törvényszék a keresetet elutasítja.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Törvényszék az Association des fonctionnaires indépendants pour la défense de la fonction publique européenne‑t (TAO AFI) és a Syndicat des fonctionnaires internationaux et européens – Section du Parlement européen‑t (SFIE PE) kötelezi a költségek viselésére.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">3)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Gratsias</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>Kancheva</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>Wetter</P></SIGNATORY><P>Kihirdetve Luxembourgban, a <DATE ISO="20160915">2016. szeptember 15‑i</DATE> nyilvános ülésen.</P><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE><?PAGE NO="30"?><TOC><TITLE><TI><P>Tartalomjegyzék</P></TI></TITLE><TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><ITEM.CONT>A jogvita előzményei</ITEM.CONT><ITEM.REF>2</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><ITEM.CONT>Az eljárás és a felek kérelmei</ITEM.CONT><ITEM.REF>9</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><ITEM.CONT>A jogkérdésről</ITEM.CONT><ITEM.REF>10</ITEM.REF></TOC.ITEM><TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><ITEM.CONT>Az elfogadhatóságról</ITEM.CONT><ITEM.REF>10</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><ITEM.CONT>A felperesek saját érdekeinek befolyásoltságáról</ITEM.CONT><ITEM.REF>11</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><ITEM.CONT>A szakmai egyesülések számára több eljárási jellegű jogosítványt kifejezetten elismerő jogszabályi rendelkezés létéről</ITEM.CONT><ITEM.REF>12</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>–</NO.ITEM><ITEM.CONT>A <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> keretmegállapodásról</ITEM.CONT><ITEM.REF>17</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>–</NO.ITEM><ITEM.CONT>Az <DATE ISO="19900712">1990. július 12‑i</DATE> keretmegállapodásról</ITEM.CONT><ITEM.REF>22</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><ITEM.CONT>Az ügy érdeméről</ITEM.CONT><ITEM.REF>26</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><ITEM.CONT>A költségekről</ITEM.CONT><ITEM.REF>29</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK></TOC></JUDGMENT>