(-1)

A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozat (1) a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó hat uniós tematikus célkitűzés egyikeként határozza meg a szennyezőanyag-mentességre való törekvést, többek között a káros vegyi anyagok tekintetében is, a mérgező anyagoktól mentes környezet – ideértve a levegő, a víz és a talaj mérgezőanyag-mentességét, valamint a fény- és a zajszennyezés tekintetében is – megteremtése és az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és negatív hatásokkal szembeni védelme érdekében.

(-1a)

Az európai zöld megállapodás  (1a) az Unió javaslata egy olyan átmenet kezdeményezésére, amelynek célja, hogy legkésőbb 2050-re klímasemleges, tiszta és körforgásos gazdaságot valósítson meg, optimalizálja az erőforrás-gazdálkodást, minimálisra csökkentse a szennyezést, elismerve ugyanakkor a jelentős átalakulást hozó szakpolitikák szükségességét. Emellett az Unió elkötelezett a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend  (1b) és az abban foglalt fenntartható fejlődési célok  (1c) mellett is. A 2020 decemberében elfogadott fenntartható és intelligens mobilitási stratégia  (1d) és a 2021 májusában elfogadott szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv  (1e) kifejezetten az európai zöld megállapodás közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezési aspektusaival foglalkozik. A kezdeményezés szempontjából különösen releváns egyéb szakpolitikák közé tartozik például a levegőminőség-keretirányelv (AAQD)  (1f) , az új európai iparstratégia  (1g) , a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások  (1h) , valamint az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási célértékek  (1i) .

(1)

A belső piac olyan térség, ahol biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. E célból az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (43) átfogó típusjóváhagyási és piacfelügyeleti rendszert vezetett be a gépjárművekre és pótkocsijaikra, valamint az ilyen járművek rendszereire, alkotóelemeire és önálló műszaki egységeire vonatkozóan.

(1)

A belső piac olyan térség, ahol biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. E célból az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (43) átfogó típusjóváhagyási és piacfelügyeleti rendszert vezetett be a gépjárművekre és pótkocsijaikra, az ilyen járművek rendszereire, alkotóelemeire és önálló műszaki egységeire , továbbá valamennyi jármű gumiabroncsaira vonatkozóan.

(2a)

A kibocsátásmentes mobilitás felé való sikeres átmenet integrált megközelítést és olyan megfelelő környezetet igényel, amely ösztönzőleg hat az innovációra és megőrzi az Unió technológiai vezető szerepét ebben az ágazatban. Ez magában foglalja a kutatásba és innovációba történő állami és magánberuházásokat, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek növekvő kínálatát, az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra kiépítését, az energiarendszerekbe történő integrációt, valamint az akkumulátorok fenntartható anyagellátását és fenntartható gyártását, újrafelhasználását és újrafeldolgozását Európában. Ehhez következetes uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedésre van szükség.

(2b)

Európa újraiparosítása és a polgárok támogatása mellett, a tiszta mobilitásra való áttérés elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a magáncélú és haszongépjárművek megfizethetők maradjanak a polgárok és a vállalkozások számára. Ez elősegíti az életminőség, az ipari versenyképesség és az innováció fenntartását, valamint támogatja a munkahelyteremtést és a készségfejlesztést az ágazatban.

(2c)

A kibocsátásmentes mobilitás felé társadalmilag elfogadható és igazságos átmenetet kell biztosítani. Ezért fontos a gépjárműipari értéklánc egészében figyelembe venni ezen átmenet társadalmi hatásait, és proaktív módon kezelni a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat. Az igazságos átmenet mechanizmus keretében uniós, nemzeti és regionális szintű célzott programokat – például a gépjárművektől függő régióknak szóló, igazságos átmenetre vonatkozó terveket – kell kidolgozni a dolgozók átképzése, továbbképzése és átcsoportosítása, továbbá a hátrányosan érintett közösségeket és régiókat célzó oktatási és álláskeresési kezdeményezések érdekében, szoros párbeszédet folytatva a szociális partnerekkel és az illetékes hatóságokkal. Ezen átmenet keretében meg kell erősíteni a nők foglalkoztatását és az esélyegyenlőséget ebben az ágazatban.

(4)

A gépjárműveknek, motoroknak és tartalék alkatrészeknek a kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyására (a továbbiakban: kibocsátási típusjóváhagyás) vonatkozó műszaki előírásokat jelenleg két, a könnyű- és nehézgépjárművek kibocsátási típusjóváhagyására alkalmazandó rendelet, nevezetesen a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Euro 6) (44) és az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Euro VI) (45) határozza meg. A két rendelet alkalmazásának oka az volt, hogy a nehézgépjárművek kibocsátását motorvizsgálat alapján, míg a könnyűgépjárművekét az egész jármű vizsgálata alapján ellenőrizték. Azóta sor került olyan módszerek kidolgozására, amelyek lehetővé teszik mind a könnyű-, mind a nehézgépjárművek közúton történő vizsgálatát. Ezért a típusjóváhagyást már nem szükséges motorvizsgálatra alapozni.

(4)

A gépjárműveknek, motoroknak és tartalék alkatrészeknek a kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyására (a továbbiakban: kibocsátási típusjóváhagyás) vonatkozó műszaki előírásokat jelenleg két, a könnyű- és nehézgépjárművek kibocsátási típusjóváhagyására alkalmazandó rendelet, nevezetesen a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Euro 6) (44) és az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Euro VI) (45) határozza meg.

(5)

A 715/2007/EK rendeletben és az 595/2009/EK rendeletben meghatározott követelmények egyetlen rendeletbe foglalásával biztosítani kell a kibocsátási típusjóváhagyási rendszer belső koherenciáját a könnyű- és a nehézgépjárművek tekintetében egyaránt, lehetővé téve ugyanakkor az ilyen járművek eltérő kibocsátási határértékeit .

(5)

A 715/2007/EK rendeletben és az 595/2009/EK rendeletben meghatározott követelmények egyetlen rendeletbe foglalásával biztosítani kell a kibocsátási típusjóváhagyási rendszer belső koherenciáját a könnyű- és a nehézgépjárművek tekintetében egyaránt, lehetővé téve ugyanakkor az ilyen járművekre vonatkozó eltérő kibocsátási határértékek, valamint vizsgálati szabályok és feltételek meghatározását .

(7)

Emellett egyszerűsítésre van szükség, csökkenteni kell a gyártók és a hatóságok igazgatási és végrehajtási költségeit, továbbá biztosítani kell az Euro kibocsátási előírások hatékony és eredményes végrehajtását. Az egyszerűsítés az Euro 6 és az Euro VI szerinti határértékek és vizsgálatok különböző alkalmazási időpontjainak megszüntetésével, a többszörös és összetett kibocsátási vizsgálatok megszüntetésével – amennyiben nincs szükség ilyen vizsgálatokra –, adott esetben a meglévő ENSZ-előírások szerinti szabványokra való hivatkozással, valamint a kibocsátási típusjóváhagyás különböző szakaszaira vonatkozó észszerűsített és következetes eljárások és vizsgálatok biztosításával érhető el.

(7)

Emellett egyszerűsítésre van szükség, csökkenteni kell a gyártók és a hatóságok igazgatási és végrehajtási költségeit, továbbá biztosítani kell az Euro kibocsátási előírások hatékony és eredményes végrehajtását. Az egyszerűsítés a határértékek és vizsgálatok különböző alkalmazási időpontjainak megszüntetésével, a többszörös és összetett kibocsátási vizsgálatok megszüntetésével – amennyiben nincs szükség ilyen vizsgálatokra –, adott esetben a meglévő ENSZ-előírások szerinti szabványokra való hivatkozással, valamint a kibocsátási típusjóváhagyás különböző szakaszaira vonatkozó észszerűsített és következetes eljárások és vizsgálatok biztosításával érhető el.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy a könnyű- és a nehézgépjárművek esetében is csökkenjen a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás, a járműveket valós használati körülmények között, minimális korlátozások, határértékek és egyéb vezetési előírások mellett kell vizsgálni, és nem csak laboratóriumban .

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy a könnyű- és a nehézgépjárművek esetében is csökkenjen a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás, a járműveket valós , statisztikailag releváns használati körülmények között, minimális korlátozások, határértékek és egyéb vezetési előírások mellett kell vizsgálni . Ennek a közúti vizsgálatnak szokásos vezetésen kell alapulnia, és ki kell zárnia a torzított vezetés lehetőségét.

(10)

A 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet előírja, hogy a járműveknek meghatározott időtartamon keresztül meg kell felelniük a kibocsátási határértékeknek, amely időtartam már nem felel meg a járművek átlagos élettartamának. Ezért helyénvaló olyan tartóssági követelményeket megállapítani, amelyek tükrözik az uniós járművek átlagos várható élettartamát .

(10)

A 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet előírja, hogy a járműveknek meghatározott időtartamon keresztül meg kell felelniük a kibocsátási határértékeknek, amely időtartam már nem felel meg a járművek átlagos élettartamának. Ezért helyénvaló olyan tartóssági követelményeket megállapítani, amelyek tükrözik a járművek várható élettartamát  (1a) és szokásos használatát az Unió egészében, figyelembe véve a tagállamok közötti különbségeket. Ez különösen fontos a használt járművek vásárlói számára, akik arra számítanak, hogy a jármű kibocsátása ugyanolyan mértékű lesz, mint az első forgalomba hozatalkor.

(10a)

A tagállamok számára javasolt, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre stratégiákat a flotta megújulásának ösztönzésére azzal a céllal, hogy elősegítsék az európai flotta csökkentett kibocsátású járművekre való fokozatos átállását, hozzájárulva egy tisztább és fenntarthatóbb közlekedési ökoszisztéma kialakításához.

(11)

Ma már világszerte elérhetők és használatban vannak olyan technológiák, amelyek korlátozzák az illékony szerves vegyületek párolgási kibocsátását a járművek használata, állása és benzinüzemanyaggal való töltése során. Ezért helyénvaló az ilyen illékony szerves vegyületekre vonatkozó kibocsátási határértékeket alacsonyabb szinten megállapítani , és kibocsátási határértékeket bevezetni a töltési szakaszra vonatkozóan.

(11)

Ma már világszerte elérhetők és használatban vannak olyan technológiák, amelyek korlátozzák az illékony szerves vegyületek párolgási kibocsátását a járművek használata, állása és benzinüzemanyaggal való töltése során. Mivel más piacokon és régiókban ezek a technológiák már beváltak és költséghatékony bevezetésükre is sor került, helyénvaló , hogy az EU összehangolja tevékenységét más piacokkal azáltal, hogy az ilyen illékony szerves vegyületekre vonatkozó kibocsátási határértékeket alacsonyabb szinten állapítja meg , és kibocsátási határértékeket vezet be a töltési szakaszra vonatkozóan.

(11a)

Az üzemanyag-feltöltésből származó kibocsátások kezelése érdekében az üzemanyag-feltöltéskor kibocsátott benzingőz fedélzeti visszanyerését más piacokon és régiókban több mint 15 éve alkalmazzák, és az bizonyítottan képes a benzingőz hatékony kezelésére. Az üzemanyag-feltöltéskor kibocsátott benzingőz fedélzeti visszanyerése esetében nincs szükség éves karbantartásra vagy ellenőrzésre ahhoz, hogy a feltöltéskor kibocsátott benzingőz kezelése nagyobb hatékonysággal, ugyanakkor továbbra is a jelenlegi II. fázisú benzinkutakkal kompatibilis módon történjen.

(12)

A nem kipufogógáz-eredetű kibocsátás a járművek gumiabroncsaiból és fékeiből származó részecskék kibocsátását jelenti. Becslések szerint a gumiabroncsokból származó kibocsátások jelentik a környezetbe kerülő mikroműanyagok legnagyobb forrását. Amint azt a hatásvizsgálat is mutatja, 2050-re a nem kipufogógáz-eredetű kibocsátás várhatóan a közúti közlekedés során kibocsátott összes részecske 90 %-át teszi ki, mivel a kipufogógáz-eredetű részecskék kibocsátása csökkenni fog a járművek villamosítása miatt. Ezeket a nem kipufogógáz-eredetű kibocsátásokat tehát mérni és korlátozni kell. A Bizottságnak 2024 végéig jelentést kell készítenie a gumiabroncskopásról , amelyben áttekinti a mérési módszereket és a legkorszerűbb megoldásokat annak érdekében , hogy javaslatot tegyen gumiabroncskopási határértékekre .

(12)

A nem kipufogógáz-eredetű kibocsátás a járművek gumiabroncsaiból és fékeiből származó részecskék kibocsátását jelenti. Becslések szerint a gumiabroncsokból származó kibocsátások jelentik a környezetbe kerülő mikroműanyagok legnagyobb forrását. Amint azt a hatásvizsgálat is mutatja, 2050-re a nem kipufogógáz-eredetű kibocsátás várhatóan a közúti közlekedés során kibocsátott összes részecske 90 %-át teszi ki, mivel a kipufogógáz-eredetű részecskék kibocsátása csökkenni fog a járművek villamosítása miatt. Ezeket a nem kipufogógáz-eredetű kibocsátásokat tehát mérni és korlátozni kell. A Bizottságnak 2025 végéig felülvizsgálatot kell végeznie a gumiabroncskopás mérése tekintetében , és a legkorszerűbb módszerek alapján kopási határértékeket kell meghatároznia arra az esetre, ha nem állapítottak meg olyan egységes rendelkezéseket, amelyek az ENSZ WP29 keretében a gumiabroncskopással kapcsolatban 2026 közepéig végzett munkára hivatkoznak. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az ENSZ WP29 időben és a magas – szilárd tudományos és műszaki alapokon nyugvó – ambíciószintnek megfelelően elérje célkitűzéseit. A felülvizsgálatot az elektromosjármű-hajtóakkumulátorral rendelkező járművekre, köztük a hálózatról tölthető hibrid elektromos járművekre és az akkumulátoros elektromos járművekre vonatkozó jogalkotási javaslatnak kell kísérnie, amelynek célja olyan gumiabroncskopási határértékek elfogadása, amelyek összeegyeztethetők az Unió azon célkitűzésével , hogy 2030-ig 30%-kal csökkentsék a környezetbe kerülő mikroműanyagok mennyiségét, és amelyek a legkorszerűbb kopási sebességeken alapulnak .

(14)

Az elektromosjármű-hajtóakkumulátorral rendelkező járművek, köztük a hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek és az akkumulátoros elektromos járművek hozzájárulnak a közúti közlekedési ágazat dekarbonizációjához. Az ilyen járművek iránti fogyasztói bizalom elnyerése és növelése érdekében e járműveknek jól teljesítőnek és tartósnak kell lenniük. Ezért fontos előírni, hogy az elektromosjármű-hajtóakkumulátorok sok éven át történő használat után is rendelkezzenek eredeti kapacitásuk jelentős részével. Ez különösen fontos a használt elektromos járművek vásárlói számára annak biztosítása érdekében, hogy a jármű továbbra is a várakozásoknak megfelelően működjön. Ezért minden elektromosjármű-hajtóakkumulátorral működő jármű esetében elő kell írni az akkumulátor állapotának ellenőrzését. Ezen túlmenően a teljesítőképességre vonatkozó minimumkövetelményeket kell bevezetni a személygépkocsik akkumulátorának tartóssága tekintetében, figyelembe véve az ENSZ 22. számú globális műszaki előírását (47).

(14)

Az elektromosjármű-hajtóakkumulátorral rendelkező járművek, köztük a hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek és az akkumulátoros elektromos járművek hozzájárulnak a közúti közlekedési ágazat dekarbonizációjához. Az ilyen járművek iránti fogyasztói bizalom elnyerése és növelése érdekében e járműveknek jól teljesítőnek és tartósnak kell lenniük. Ezért fontos előírni, hogy az elektromosjármű-hajtóakkumulátorok sok éven át történő használat után is rendelkezzenek eredeti kapacitásuk jelentős részével. Ez különösen fontos a használt elektromos járművek vásárlói számára annak biztosítása érdekében, hogy a jármű továbbra is a várakozásoknak megfelelően működjön. Ezért minden elektromosjármű-hajtóakkumulátorral működő jármű esetében elő kell írni az akkumulátor állapotának ellenőrzését. Ezen túlmenően a teljesítőképességre vonatkozó minimumkövetelményeket kell bevezetni a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek akkumulátorának tartóssága tekintetében, figyelembe véve az ENSZ 22. számú globális műszaki előírását (47).

(14a)

Az OBM, OBFCM vagy SOH eszközök a jármű által generált adatokat használják fel annak ellenőrzésére, hogy a jármű megfelel-e a rendeletnek. Ugyanezeket az adatokat az adatmegosztási jogszabálynak megfelelően meg kell osztani a járműhasználókkal és szolgáltatóikkal, hogy a járműhasználók tanácsokat és ajánlásokat kaphassanak arra vonatkozóan, hogy a jármű hatékonyabb használata révén hogyan korlátozhatják a jármű kibocsátását és energiafogyasztását, illetve hogyan hosszabbíthatják meg az akkumulátor élettartamát.

(15)

Jól ismert probléma a járművek manipulálása a kibocsátáscsökkentő rendszerek bizonyos részeinek eltávolítása vagy kikapcsolása érdekében. Ez a gyakorlat ellenőrizetlen kibocsátáshoz vezet, ezért meg kell akadályozni. A kilométer-számláló manipulálása hamis futásteljesítményt eredményez és akadályozza a jármű megfelelő, üzem közbeni ellenőrzését. Ezért rendkívül fontos e rendszerek lehető legmagasabb szintű biztonsági védelmének garantálása biztonsági tanúsítványokkal és a manipulálás elleni megfelelő védelemmel kiegészítve annak biztosítása érdekében, hogy sem a kibocsátáscsökkentő rendszerek, sem a jármű kilométer-számlálója ne legyen manipulálható.

(15)

Jól ismert probléma a járművek manipulálása a kibocsátáscsökkentő rendszerek bizonyos részeinek eltávolítása vagy kikapcsolása érdekében. Ez a gyakorlat ellenőrizetlen kibocsátásokhoz vezet, ezért azt meg kell akadályozni többek között a manipuláló eszközök reklámozásától, értékesítésétől és beszerelésétől visszatartó intézkedésekkel, valamint szankcionálni kell . A kilométer-számláló manipulálása hamis futásteljesítményt eredményez és akadályozza a jármű megfelelő, üzem közbeni ellenőrzését. Ezért rendkívül fontos e rendszerek lehető legmagasabb szintű biztonsági védelmének garantálása biztonsági tanúsítványokkal és a manipulálás elleni megfelelő védelemmel kiegészítve annak biztosítása érdekében, hogy sem a kibocsátáscsökkentő rendszerek, sem a jármű kilométer-számlálója ne legyen manipulálható.

(15a)

Annak érdekében, hogy a manipulálás elleni intézkedések ne akadályozzák indokolatlanul a versenyt, ennek a rendeletnek és másodlagos jogszabályainak fenn kell tartaniuk a lehetőséget a független szereplők számára, hogy utángyártott tartalék alkatrészeket fejlesszenek ki, forgalmazzanak, építsenek be és helyezzenek üzembe. Ezért a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a független szereplők hozzáférhessenek az ilyen tartalék alkatrészek fejlesztéséhez és beépítéséhez feltétlenül szükséges információkhoz, eszközökhöz és folyamatokhoz.

(16)

Ma már járművekbe beépített érzékelőket használnak a kibocsátással kapcsolatos rendellenességek észlelésére és az ezekkel kapcsolatban szükséges javítások elindítására a fedélzeti diagnosztikai rendszeren keresztül. A jelenleg használatban lévő fedélzeti diagnosztikai rendszer azonban nem észleli pontosan vagy kellő időben a működési hibákat, és nem is végezteti el megfelelően és kellő időben a szükséges javításokat. Ennek következtében előfordulhat, hogy a járművek kibocsátása jóval magasabb a megengedettnél. A fedélzeti diagnosztikai rendszerhez mindeddig használt érzékelők felhasználhatók a járművek kibocsátási viselkedésének a fedélzeti ellenőrző rendszeren keresztül történő folyamatos ellenőrzésére és szabályozására is. A fedélzeti ellenőrző rendszer arra is figyelmezteti a használót, hogy szükség esetén végezze el a motor vagy a kibocsátáscsökkentő rendszerek javítását. Ezért helyénvaló előírni egy ilyen rendszer telepítését, és szabályozni annak műszaki előírásait.

(16)

Ma már járművekbe beépített érzékelőket használnak a kibocsátással kapcsolatos rendellenességek észlelésére és az ezekkel kapcsolatban szükséges javítások elindítására a fedélzeti diagnosztikai rendszeren keresztül. A jelenleg használatban lévő fedélzeti diagnosztikai rendszer azonban nem észleli pontosan vagy kellő időben a működési hibákat, és nem is kezdeményezi megfelelően és kellő időben a szükséges javításokat. Ennek következtében előfordulhat, hogy a járművek kibocsátása jóval magasabb a megengedettnél. A fedélzeti diagnosztikai rendszerhez mindeddig használt érzékelők felhasználhatók a járművek kipufogógáz-kibocsátási viselkedésének a fedélzeti ellenőrző rendszeren keresztül történő folyamatos ellenőrzésére és szabályozására is. A fedélzeti ellenőrző rendszer arra is figyelmezteti a használót, hogy szükség esetén végezze el a motor vagy a kibocsátáscsökkentő rendszerek javítását. Ezért helyénvaló előírni egy ilyen rendszer telepítését, és szabályozni annak műszaki előírásait. Az ilyen rendszerek által alkalmazott használatkorlátozó intézkedések nem vezethetnek a közúti biztonság veszélyeztetéséhez vagy a mobilitás korlátozásához.

(17)

A gyártók dönthetnek úgy, hogy olyan járműveket gyártanak, amelyek az e rendeletben előírtnál alacsonyabb kibocsátási határértékeknek felelnek meg vagy jobban teljesítenek az akkumulátor tartóssága terén, vagy amelyek speciális funkciókkal rendelkeznek, mint például a virtuális elkerítés és az adaptív szabályozás. A fogyasztók és a nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni az ilyen járművek megfelelő dokumentációval történő azonosítását. Ezért környezetvédelmi járműútlevelet kell rendelkezésre bocsátani.

(17)

A fogyasztók számára naprakész környezetvédelmi járműútlevelet kell rendelkezésre bocsátani, amelyből a jármű teljes élettartama alatt naprakész információkhoz juthatnak például az üzemanyag-fogyasztást , az akkumulátorok állapotát , a kibocsátási határértékeket, az időszakos műszaki ellenőrzések eredményeit és a műszaki adatokat, valamint egyéb releváns információkat illetően .

(18)

Abban az esetben, ha a Bizottság javaslatot tesz a kizárólag szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő, a szén-dioxidot kibocsátó gépjárműállományra vonatkozó előírások hatályán kívül eső új könnyű haszongépjárművek 2035 utáni nyilvántartásba vételére, továbbá az uniós joggal és az Unió klímasemlegességi célkitűzésével összhangban e rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy az magában foglalja az ilyen járművek típusjóváhagyásának lehetőségét.

(19)

A kis sorozatú gyártók által értékesített járművekből származó kibocsátások az uniós kibocsátások elenyésző részét teszik ki. Ezért az ilyen gyártókra vonatkozó egyes követelmények tekintetében bizonyos fokú rugalmasság engedélyezhető. A kis sorozatú gyártók számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a típusjóváhagyás során bizonyos vizsgálatokat megfelelőségi nyilatkozatokkal helyettesítsenek, míg az ultrakis sorozatú gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy véletlenszerű, valós vezetési feltételek melletti munkaütemen alapuló laboratóriumi vizsgálatokat alkalmazzanak.

(19)

A kis sorozatú gyártók által értékesített járművekből származó kibocsátások az uniós kibocsátások elenyésző részét teszik ki. Ezért az ilyen gyártókra vonatkozó egyes követelmények tekintetében bizonyos fokú rugalmasság engedélyezhető. A kis sorozatú gyártók számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a típusjóváhagyás során bizonyos vizsgálatokat megfelelőségi nyilatkozatokkal helyettesítsenek, míg az ultrakis sorozatú gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy valós vezetési feltételek melletti , statisztikailag releváns munkaütemen alapuló laboratóriumi vizsgálatokat alkalmazzanak.

(20a)

Míg az „állapot” (State of Health, SOH) kifejezés általában az akkumulátornak az élettartama egy adott pontján fennálló állapotára utal, erre a fogalomra nem létezik általános meghatározás, és azt különféle módszerekkel határozzák meg, mégpedig a „hitelesített energia állapota” (State of Certified Energy, SOCE) és a „hitelesített tartomány állapota” (State of Certified Range, SOCR) segítségével. Mindkét mérőszám a hitelesített akkumulátorenergia vagy elektromos hatótávolság adott időpontban fennmaradó százalékát fejezi ki.

(21)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a következők tekintetében: a gyártóknak a típusjóváhagyás részeként fennálló kötelezettségei, valamint a megfelelőségi nyilatkozatra, a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére, a használat közbeni megfelelőség ellenőrzésére és a környezetvédelmi járműútlevélre alkalmazandó eljárások, vizsgálatok és módszerek; a járművek opciói és megjelölései ; a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tartósságával, valamint a fedélzeti ellenőrző rendszerek nyilvántartásba vételi és kommunikációs képességeivel kapcsolatos követelmények, vizsgálatok, módszerek és korrekciós intézkedések, beleértve azokat is, amelyek időszakos műszaki vizsgálatok és műszaki ellenőrzések céljára szolgálnak; a többlépcsős előállítású járművek gyártóira vonatkozó követelmények és az általuk szolgáltatandó információk, valamint az ilyen többlépcsős előállítású járművek CO2-értékének meghatározására szolgáló eljárások; a kibocsátási típusjóváhagyásra, az ellenőrzésekre és vizsgálatokra, valamint a piacfelügyeleti ellenőrzésekre vonatkozó műszaki elemek, igazgatási és dokumentációs követelmények, továbbá jelentéstételi kötelezettségek, a járművek használat közbeni megfelelőségének és a gyártás megfelelőségének ellenőrzése; módszerek és vizsgálatok i. a kipufogógáz-eredetű kibocsátás laboratóriumban és közúton történő mérésére, beleértve a véletlenszerű és a legkedvezőtlenebb valós vezetési feltételek melletti kibocsátás vizsgálati ciklusait, hordozható kibocsátásmérő rendszerek használatát a valós vezetési feltételek melletti kibocsátások és az alapjárati kibocsátások ellenőrzésére, ii. a gépjármű CO2-kibocsátásának, üzemanyag- és energiafogyasztásának, elektromos hatótávolságának és motorteljesítményének meghatározására, iii. a sebességváltás-jelzőre (GSI) vonatkozó előírások meghatározására; az O3, O4 kategóriájú pótkocsik CO2-kibocsátásra, üzemanyag- és energiafogyasztásra, elektromos hatótávolságra és motorteljesítményre gyakorolt hatásának meghatározására, iv. a forgattyúsházból származó kibocsátások, a párolgási kibocsátások, valamint a fékek kibocsátásának mérésére, v. az akkumulátor tartóssága tekintetében meghatározott teljesítőképességi minimumkövetelményeknek való megfelelés értékelésére, vi. a motorok és járművek használat közbeni megfelelőségének értékelésére; megfelelési küszöbértékek és teljesítőképességi követelmények, valamint vii. az érzékelők ( fedélzeti diagnosztikai és fedélzeti ellenőrző rendszer) teljesítőképességét biztosító vizsgálatok és módszerek; viii. a biztonsági intézkedések biztosítására és értékelésére szolgáló módszerek; a járművezetőt figyelmeztető rendszerek és használatkorlátozó rendszerek specifikációja és jellemzői, valamint a helyes működésük értékelésére szolgáló módszerek; ix. az eredeti kibocsátáscsökkentő rendszer és a kibocsátáscsökkentő pótrendszer helyes működésének, hatékonyságának, regenerálásának és tartósságának értékelésére szolgáló módszerek; x. a biztonsági intézkedések biztosítására és értékelésére szolgáló módszerek, beleértve a sebezhetőség elemzését és a manipulálás elleni védelmet; xi. az egyes EURO 7 szerinti megjelölések alatt jóváhagyott típusok helyes működésének értékelésére szolgáló módszerek; xii a kibocsátási típusjóváhagyásra vonatkozó kritériumok a kis és ultrakis sorozatú gyártók esetében; xiii. a többlépcsős előállítású járművekre vonatkozó ellenőrzések és vizsgálati eljárások; xiv. a vizsgálóberendezés teljesítőképességére vonatkozó követelmények; xv. a referencia-üzemanyagokra vonatkozó műszaki előírások; valamint xvi. a hatástalanító berendezések és a hatástalanító stratégiák hiányának értékelésére szolgáló módszerek; xvii. a gumiabroncskopás mérésére szolgáló módszerek, továbbá xviii. a környezetvédelmi járműútlevél formátuma, adatai és a környezetvédelmi járműútlevélben szereplő adatok továbbításának módja. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek50 megfelelően kell gyakorolni.

(21)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása és annak kiegészítése érdekében a Bizottságot egyaránt fel kell ruházni a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően végrehajtási hatáskörökkel , valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290 cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel a következők tekintetében: a gyártóknak a típusjóváhagyás részeként fennálló kötelezettségei, valamint a megfelelőségi nyilatkozatra, a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére, a használat közbeni megfelelőség ellenőrzésére és a környezetvédelmi járműútlevélre alkalmazandó eljárások, vizsgálatok és módszerek; a járművek opciói; a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tartósságával, valamint a fedélzeti ellenőrző rendszerek nyilvántartásba vételi és kommunikációs képességeivel kapcsolatos követelmények, vizsgálatok, módszerek és korrekciós intézkedések, beleértve azokat is, amelyek időszakos műszaki vizsgálatok és műszaki ellenőrzések céljára szolgálnak; a többlépcsős előállítású járművekre vonatkozó követelmények és az azokkal kapcsolatban szolgáltatandó információk, valamint az ilyen többlépcsős előállítású járművek CO2-értékének meghatározására szolgáló eljárások; a kibocsátási típusjóváhagyásra, az ellenőrzésekre és vizsgálatokra, valamint a piacfelügyeleti ellenőrzésekre vonatkozó műszaki elemek, igazgatási és dokumentációs követelmények, továbbá jelentéstételi kötelezettségek, a járművek használat közbeni megfelelőségének és a gyártás megfelelőségének ellenőrzése; módszerek és vizsgálatok i. a kipufogógáz-eredetű kibocsátás laboratóriumban és közúton történő mérésére, beleértve a véletlenszerű , de statisztikailag releváns, valós vezetési feltételek melletti kibocsátás vizsgálati ciklusait, hordozható kibocsátásmérő rendszerek használatát a valós vezetési feltételek melletti kibocsátások és az alapjárati kibocsátások ellenőrzésére, ii. a gépjármű CO2-kibocsátásának, üzemanyag- és energiafogyasztásának, elektromos hatótávolságának és motorteljesítményének meghatározására, iii. a sebességváltás-jelzőre (GSI) vonatkozó előírások meghatározására; az O3, O4 kategóriájú pótkocsik CO2-kibocsátásra, üzemanyag- és energiafogyasztásra, elektromos hatótávolságra és motorteljesítményre gyakorolt hatásának meghatározására, iv. a forgattyúsházból származó kibocsátások, a párolgási kibocsátások, valamint a fékek kibocsátásának mérésére, v. az akkumulátor tartóssága tekintetében meghatározott teljesítőképességi minimumkövetelményeknek való megfelelés értékelésére, vi. a motorok és járművek használat közbeni megfelelőségének értékelésére; megfelelési küszöbértékek és teljesítőképességi követelmények, valamint vii. a  fedélzeti diagnosztikai és fedélzeti ellenőrző rendszer érzékelőinek teljesítőképességét biztosító vizsgálatok és módszerek; viii. a biztonsági intézkedések biztosítására és értékelésére szolgáló módszerek; a járművezetőt figyelmeztető rendszerek és használatkorlátozó rendszerek specifikációja és jellemzői, valamint a helyes működésük értékelésére szolgáló módszerek; ix. az eredeti kibocsátáscsökkentő rendszer és a kibocsátáscsökkentő pótrendszer helyes működésének, hatékonyságának, regenerálásának és tartósságának értékelésére szolgáló módszerek; x. a biztonsági intézkedések biztosítására és értékelésére szolgáló módszerek, beleértve a sebezhetőség elemzését és a manipulálás elleni védelmet; xii. a kibocsátási típusjóváhagyásra vonatkozó kritériumok a kis és ultrakis sorozatú gyártók esetében; xiii. a többlépcsős előállítású járművekre vonatkozó ellenőrzések és vizsgálati eljárások; xiv. a vizsgálóberendezés teljesítőképességére vonatkozó követelmények; xv. a referencia-üzemanyagokra vonatkozó műszaki előírások; valamint xvi. a hatástalanító berendezések és a hatástalanító stratégiák hiányának értékelésére szolgáló módszerek; xvii. a gumiabroncskopás mérésére szolgáló módszerek, továbbá xviii. a környezetvédelmi járműútlevél formátuma, adatai és a környezetvédelmi járműútlevélben szereplő adatok továbbításának módja.

(22)

E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az Euro 7 szerinti járművek, fékek vagy gumiabroncsok vizsgálata során gyűjtött adatokon alapuló vizsgálati feltételek; vizsgálati követelmények, különös figyelmet fordítva a műszaki fejlődésre és az Euro 7 szerinti járművek vizsgálata során gyűjtött adatokra; innovatív technológiákon alapuló járműopciók és -megjelölések bevezetése a gyártók számára, ugyanakkor pedig a fékrészecske-kibocsátási határértékeknek és gumiabroncstípusok kopási határértékeinek, valamint az akkumulátorok teljesítőképességére vonatkozó minimumkövetelményeknek és a tartóssági szorzóknak a meghatározása az Euro 7 szerinti járművek vizsgálata során gyűjtött adatokon alapján, továbbá az M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművek kis sorozatú gyártóira vonatkozó fogalommeghatározások és különleges szabályok meghatározása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban51 foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoportok ülésein.

(22)

E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az Euro 7 szerinti járművek, fékek vagy gumiabroncsok vizsgálata során gyűjtött adatokon alapuló vizsgálati feltételek; vizsgálati követelmények, különös figyelmet fordítva a műszaki fejlődésre és az Euro 7 szerinti járművek vizsgálata során gyűjtött adatokra; a fékrészecske-kibocsátási határértékeknek és gumiabroncstípusok kopási határértékeinek, valamint az akkumulátorok teljesítőképességére vonatkozó minimumkövetelményeknek és a tartóssági szorzóknak a meghatározása az Euro 7 szerinti járművek vizsgálata során gyűjtött adatokon alapján, továbbá az M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművek kis sorozatú gyártóira vonatkozó különleges szabályok meghatározása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban51 megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(22a)

Az Unió aláírója az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) 1958. március 20-án létrejött megállapodásának. E megállapodás tárgya a kerekes járművekre, valamint az azokra felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó műszaki előírások egységesítése. Megállapítja továbbá az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeit is. Az e rendeletben meghatározott követelményeknek adott esetben összhangban kell lenniük az ENSZ-EGB-előírásokban vagy – amennyiben rendelkezésre állnak – az e rendelet bármely későbbi módosításában meghatározott előírásokkal, különösen a fékrészecske-kibocsátási határértékek, a gumiabroncstípusok kopási határértékei, valamint az akkumulátorokra vonatkozó minimális teljesítménykövetelmények meghatározása tekintetében.

(25)

Fontos, hogy a tagállamok, a nemzeti típusjóváhagyó hatóságok és a gazdasági szereplők elegendő időt kapjanak az e rendelet által bevezetett új szabályok alkalmazására való felkészülésre. A rendelet alkalmazásának kezdőnapját ezért el kell halasztani. Míg a könnyű haszongépjárművek esetében az alkalmazás kezdőnapját úgy kell meghatározni, hogy arra sor kerüljön amint az technikailag lehetséges, a nehézgépjárművek és a pótkocsik esetében az alkalmazás kezdőnapja további két évvel elhalasztható, mivel a nehézgépjárművek esetében hosszabb lesz a kibocsátásmentes járművekre való átállás.

(25)

Fontos, hogy a tagállamok, a nemzeti típusjóváhagyó hatóságok és a gazdasági szereplők elegendő időt kapjanak az e rendelet és annak másodlagos jogszabályai által bevezetett új szabályok alkalmazására való felkészülésre. A rendelet alkalmazásának kezdőnapját ezért el kell halasztani. Míg a könnyű haszongépjárművek esetében az alkalmazás kezdőnapját úgy kell meghatározni, hogy arra sor kerüljön , amint az technikailag és gazdaságilag lehetséges, a nehézgépjárművek és a pótkocsik esetében az alkalmazás kezdőnapja elhalasztható, mivel a nehézgépjárművek esetében hosszabb lesz a kibocsátásmentes járművekre való átállás.

(26)

Mivel e rendelet célját – azaz az M és N kategóriába tartozó járművek, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására vonatkozó igazgatási és műszaki követelményekre, továbbá az ilyen járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletére vonatkozó harmonizált szabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, a cél azonban nagyságrendje és hatásai okán az Unió szintjén jobban megvalósítható , az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően . Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

(26)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen azaz az M és N kategóriába tartozó járművek, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására vonatkozó igazgatási és műszaki követelményekre, továbbá az ilyen járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletére vonatkozó harmonizált szabályok meghatározását , illetve a környezetvédelem és az egészségvédelem magas szintjének elérését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban nagyságrendjük és hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók , az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban . Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

2.

„kezdeti kibocsátási típusjóváhagyás”: a kibocsátási típusjóváhagyási eljárás első szakasza, mielőtt a hatóságok megadják a kibocsátási típusbizonyítványt, és elkezdődik a járművek gyártása;

2.

„kezdeti kibocsátási típusjóváhagyás”: a kibocsátási típusjóváhagyási eljárás első szakasza, mielőtt a hatóságok megadják a kibocsátási típusbizonyítványt, és elkezdődik a járművek , motorok, rendszerek, önálló műszaki egységek vagy alkotóelemek gyártása;

4.

„használat közbeni megfelelőség”: az e rendeletben meghatározott tartóssági követelmények ellenőrzése céljából a forgalomban lévő járműveken végzett tevékenységek;

4.

„használat közbeni megfelelőség”: az e rendeletben meghatározott tartóssági követelmények ellenőrzése céljából a forgalomban lévő járműveken , motorokon, rendszereken, önálló műszaki egységeken vagy alkotóelemeken végzett tevékenységek;

5.

„motor”: a jármű meghajtását biztosító erőforrás ;

5.

„motor”: a jármű belső égésű motorja ;

9.

„szén-dioxid-kibocsátás” vagy „CO2-kibocsátás”: a gépjármű vagy a motor kipufogócsövén keresztül történő szén-dioxid-kibocsátás;

9.

„szén-dioxid-kibocsátás” vagy „CO2-kibocsátás”: a kipufogócsövön keresztül történő szén-dioxid-kibocsátás;

10.

„nitrogén-oxidok” vagy „NOx”: a kipufogócsövön keresztül kibocsátott nitrogén-oxidok összege;

10.

„nitrogén-oxidok” vagy „NOx”: a kipufogócsövön keresztül kibocsátott nitrogén-monoxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO2) összege;

10a.

„dinitrogén-oxid” vagy „N2O”: a kipufogócsövön keresztül történő dinitrogén-oxid-kibocsátás;

18.

„nem metán szénhidrogének” vagy „NHMC” : a kipufogócsövön keresztül kibocsátott, a metántól eltérő teljes szénhidrogén-mennyiség;

18.

„nem metán szénhidrogének” vagy „NMHC” : a kipufogócsövön keresztül kibocsátott, a metántól eltérő teljes szénhidrogén-mennyiség;

24.

„a jármű energiafogyasztását kiszámító eszköz”: a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának, üzemanyag-fogyasztásának, elektromosenergia-fogyasztásának és elektromos hatótávolságának meghatározására szolgáló szimulációs eszköz; „energiafogyasztás”: a járműben lévő összes meghajtó erőforrásból származó elektromosenergia-fogyasztás;

24.

„a jármű energiafogyasztását kiszámító eszköz”: a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának, üzemanyag-fogyasztásának, elektromosenergia-fogyasztásának és elektromos hatótávolságának meghatározására szolgáló szimulációs eszköz;

24a.

„energiafogyasztás”: a járműben lévő összes meghajtó erőforrásból származó elektromosenergia-fogyasztás;

29.

„gumiabroncskopás”: a gumiabroncsból a kopási folyamat következtében elveszített és a környezetbe kibocsátott anyag tömege;

29.

„gumiabroncskopás”: a gumiabroncsból a kopási folyamat következtében elveszített – hivatkozva az ENSZ WP29 gumiabroncskopással foglalkozó GRBP/GRPE közös munkacsoportjában végzett munkára – és a környezetbe kibocsátott anyag tömege;

34.

„eredeti kibocsátáscsökkentő rendszer”: olyan kibocsátáscsökkentő rendszer vagy ilyen rendszerek együttese, amelyre kiterjed az adott járműre megadott típusjóváhagyás;

34.

„eredeti kibocsátáscsökkentő rendszer”: olyan kibocsátáscsökkentő rendszer vagy ilyen rendszerek együttese, amelyre kiterjed az adott járműre megadott típusjóváhagyás , és amelyet az első nyilvántartásba vételkor szerelnek be a járműbe ;

36.

„adaptív szabályozási funkció”: olyan rendszer, amely a jármű várható használata alapján a motort, a kibocsátáscsökkentő rendszereket vagy a jármű egyéb paramétereit úgy állítja be, hogy javuljon az üzemanyag- vagy az energiafogyasztás és a kibocsátáscsökkentő rendszer hatékonysága;

38.

„fedélzeti ellenőrző rendszer” vagy „OBM”: a jármű fedélzetén lévő olyan rendszer, amely képes vagy a kibocsátási határértékek túllépésének észlelésére, vagy – adott esetben – annak észlelésére, amikor a jármű kibocsátásmentes üzemmódban van, és képes jelezni az ilyen túllépések előfordulását a járműben tárolt információk formájában, valamint ezen információkat a fedélzeti diagnosztikai porton keresztül és vezeték nélkül továbbítani;

38.

„fedélzeti ellenőrző rendszer” vagy „OBM”: a jármű fedélzetén lévő olyan rendszer, amely képes a kibocsátások ellenőrzésére, továbbá vagy a kibocsátási határértékek túllépésének észlelésére, vagy – adott esetben – annak észlelésére, amikor a jármű kibocsátásmentes üzemmódban van, és képes jelezni az ilyen túllépések előfordulását a járműben tárolt információk formájában, valamint ezen információkat a fedélzeti diagnosztikai porton keresztül és vezeték nélkül továbbítani;

39.

„üzemanyag- és/vagy energiafogyasztás-figyelő fedélzeti eszköz”: minden olyan szoftver vagy hardver, amely érzékeli és felhasználja a jármű-, a motor-, az üzemanyag- vagy az elektromosenergia-paramétereket, valamint a hasznos terhelésre/tömegre vonatkozó paramétereket ahhoz, hogy meghatározza és a járműben tárolja a jármű üzemanyag- és energiafogyasztási adatait, valamint a jármű üzemanyag- vagy energiafogyasztásának és energiahatékonyságának meghatározása szempontjából releváns egyéb paramétereket;

39.

„üzemanyag- és/vagy energiafogyasztás-figyelő fedélzeti eszköz”: minden olyan szoftver vagy hardver, amely érzékeli és felhasználja a jármű-, a motor-, az üzemanyag- vagy az elektromosenergia-paramétereket, valamint a hasznos terhelésre/tömegre vonatkozó paramétereket ahhoz, hogy meghatározza és a járműben tárolja a jármű üzemanyag- és energiafogyasztási adatait, valamint a jármű üzemanyag- vagy energiafogyasztásának és energiahatékonyságának meghatározása szempontjából , valamint a közlekedésre való alkalmasság ellenőrzése céljából releváns egyéb paramétereket;

44.

„manipulálás”: a motor , a jármű, a kibocsátáscsökkentő berendezés vagy rendszer, a hajtásrendszer, az elektromosjármű-hajtóakkumulátor, a kilométer-számláló, az üzemanyag- és/vagy az energiafogyasztás-figyelő fedélzeti eszköz vagy a fedélzeti diagnosztikai rendszer/fedélzeti ellenőrző rendszer gazdasági szereplők vagy független szereplők általi kikapcsolása vagy módosítása, ideértve az említett rendszerek bármely szoftverét vagy más logikai szabályozó elemét, valamint azok adatait;

44.

„manipulálás”: a belső égésű vagy villanymotor , a jármű, a kibocsátáscsökkentő berendezés vagy rendszer, a hajtásrendszer, az elektromosjármű-hajtóakkumulátor, a kilométer-számláló, az üzemanyag- és/vagy az energiafogyasztás-figyelő fedélzeti eszköz vagy a fedélzeti diagnosztikai rendszer/fedélzeti ellenőrző rendszer gazdasági szereplők vagy független szereplők általi kikapcsolása vagy módosítása, ideértve az említett rendszerek bármely szoftverét vagy más logikai szabályozó elemét, valamint azok adatait;

47.

„kis sorozatú gyártó”: olyan gyártó, amely naptári évenként kevesebb , mint 10 000 új M1 kategóriájú vagy kevesebb , mint 22 000 új N1 kategóriájú, az Unióban nyilvántartásba vett gépjárművet gyárt, és amely:

47.

„kis sorozatú gyártó”: olyan gyártó, amely naptári évenként kevesebb mint 10 000 új M1 kategóriájú vagy kevesebb mint 22 000 új N1 kategóriájú vagy összesen kevesebb mint 600 új M2, M3 és 6900 új N2 és N3 kategóriájú, az Unióban nyilvántartásba vett gépjárművet gyárt, és amely:

63.

„névleges teljesítmény”: a motor vagy meghajtó berendezés kW-ban kifejezett legnagyobb hasznos teljesítménye;

63.

„névleges teljesítmény”: a belső égésű vagy villanymotor kW-ban kifejezett legnagyobb hasznos teljesítménye;

65.

„elektromosjármű-hajtóakkumulátor”: olyan akkumulátorrendszer, amely energiát tárol elsősorban a jármű meghajtása céljából;

65.

„elektromosjármű-hajtóakkumulátor”: olyan akkumulátorrendszer, beleértve az akkumulátorfelügyeleti rendszert is, amely energiát tárol elsősorban a jármű meghajtása céljából;

65a.

„akkumulátorfelügyeleti rendszer”: elektronikus eszköz, amely vezérli vagy felügyeli az akkumulátor elektromos és termikus funkcióit az akkumulátor biztonságosságának, teljesítményének és élettartamának biztosítása érdekében, kezeli és tárolja az akkumulátorok állapotának és várható élettartamának meghatározásához szükséges, az (EU) 2023/1542 rendelet VII. mellékletben foglalt paraméterekre vonatkozó adatokat, és kommunikál azzal a járművel, amelybe az akkumulátort beépítették, illetve a köz- vagy magántulajdonban lévő töltőinfrastruktúrával;

67.

„kibocsátásmentes hatótávolság”: az a maximális távolság, amelyet a kibocsátásmentes jármű képes megtenni az elektromosjármű-hajtóakkumulátor lemerüléséig vagy az üzemanyagtartály kiürüléséig; tisztán elektromos járművek esetében ez megfelel az elektromos hatótávolságnak;

67.

„kibocsátásmentes hatótávolság”: az a maximális távolság, amelyet a kibocsátásmentes jármű vagy a kibocsátásmentes üzemmódban működtetett jármű képes megtenni az elektromosjármű-hajtóakkumulátor lemerüléséig , illetve a nem belső égésű motorral felszerelt jármű üzemanyagtartályának kiürüléséig; tisztán elektromos járművek esetében ez megfelel az elektromos hatótávolságnak;

71.

„környezetvédelmi járműútlevél”: papíralapú és digitális adatrekord, amely információkat tartalmaz a járműnek a nyilvántartásba vétel időpontjában fennálló környezeti teljesítményéről , beleértve a szennyezőanyag-kibocsátási határértékek szintjét, a CO2 -kibocsátást, az üzemanyag-fogyasztást, az energiafogyasztást, az elektromos hatótávolságot és a motorteljesítményt, valamint az akkumulátor tartósságát és más kapcsolódó értékeket ;

71.

„környezetvédelmi járműútlevél”: papíralapú és digitális adatrekord, amely minden olyan információt tartalmaz , amely a típusjóváhagyás során a vizsgált és a gyártó által megadott értékek ellenőrzéséhez szükséges ;

72.

„a járművezetőt a kibocsátási határértékek túllépésére figyelmeztető rendszer”: olyan rendszer, amelyet azért terveztek, gyártottak és építettek be a járműbe, hogy tájékoztassa a felhasználót a kibocsátási határértékek túllépéséről, és biztosítsa, hogy sor kerüljön javítások végrehajtására;

72.

„a járművezetőt a kipufogógáz-kibocsátási határértékek túllépésére figyelmeztető rendszer”: olyan rendszer, amelyet azért terveztek, gyártottak és építettek be a járműbe, hogy tájékoztassa a felhasználót a kipufogógáz-kibocsátási határértékek túllépéséről, és biztosítsa, hogy sor kerüljön javítások végrehajtására;

77.

„téli gumiabroncs”: olyan gumiabroncs, amelynél a futófelület mintázatát, a futófelület anyagának összetételét vagy a futófelület szerkezetét elsődlegesen arra tervezték, hogy havas viszonyok között a jármű mozgásának elindítására vagy fenntartására való képessége tekintetében jobb teljesítményt nyújtson, mint a normál gumiabroncs;

78.

„speciális használatú gumiabroncs”: mind közúton, mind terepen használható gumiabroncs, vagy más speciális célú gumiabroncs. Ezeket elsősorban a jármű terepen történő elindítására és mozgásban tartására tervezték.

78a.

„jeges útviszonyokra szánt gumiabroncs”: olyan C1 kategóriájú, rendkívül havas útviszonyok közötti használatra szánt téli gumiabroncs, amelyet az említett viszonyokon felül a jéggel borított útfelületeken történő használatra terveztek, és amely megfelel az 117. sz. ENSZ-előírásban foglalt követelményeknek;

a)

fedélzeti diagnosztikai rendszerek, amelyek képesek észlelni a kibocsátási határértékek túllépését eredményező, hibásan működő rendszereket a javítások megkönnyítése érdekében;

a)

fedélzeti diagnosztikai rendszerek, amelyek képesek észlelni a kipufogógáz-kibocsátási határértékek túllépését eredményező, hibásan működő rendszereket vagy más alkatrészek meghibásodását a javítások megkönnyítése érdekében;

b)

fedélzeti ellenőrző rendszerek, amelyek képesek észlelni az üzemzavarok, a fokozott állagromlás vagy más, a kibocsátás növekedését okozó helyzetek miatt fellépő, kibocsátási határértékeket meghaladó kibocsátásokat;

b)

fedélzeti ellenőrző rendszerek, amelyek képesek észlelni az üzemzavarok, a fokozott állagromlás vagy más, a kibocsátás növekedését okozó helyzetek miatt fellépő, kibocsátási határértékeket meghaladó kibocsátásokat a fedélzeti ellenőrző rendszer mérési tűréshatárain belül vagy a kibocsátásmentes üzemmódban ;

d)

az elektromosjármű-hajtóakkumulátor és a kibocsátáscsökkentő rendszerek állapotfigyelői;

d)

az elektromosjármű-hajtóakkumulátor állapotfigyelői;

e)

a járművezetőt a kibocsátási határértékek túllépésére figyelmeztető rendszerek;

e)

a járművezetőt a kipufogógáz-kibocsátási határértékek túllépésére figyelmeztető rendszerek;

g)

eszközök, amelyek az e rendeletnek való megfelelést szolgáló, a jármű által generált adatokat és az üzemanyag- és energiafogyasztás-figyelő fedélzeti eszköz adatait vezeték nélkül továbbítják időszakos műszaki vizsgálatok és közúti műszaki ellenőrzések céljára, valamint amelyek kommunikálnak az intelligens és kétirányú töltési funkciók támogatására alkalmas töltőinfrastruktúrával és helyhez kötött energiarendszerekkel.

g)

eszközök, amelyek az e rendeletnek való megfelelést szolgáló, a jármű által generált adatokat és az üzemanyag- és energiafogyasztás-figyelő fedélzeti eszköz adatait a jóváhagyási számmal és a típusjóváhagyási változattal együtt vezeték nélkül továbbítják az időszakos műszaki vizsgálatok és közúti műszaki ellenőrzések céljára, valamint az intelligens és kétirányú töltési funkciók támogatására alkalmas töltőinfrastruktúrával és helyhez kötött energiarendszerekkel folytatott kommunikáció keretében, továbbá a járműhasználó részére harmadik fél által nyújtott szolgáltatások biztosítása céljából a jármű használatának javítása, az energiafogyasztás és a kibocsátások csökkentése, illetve az akkumulátor élettartamának meghosszabbítása érdekében .

d)

kilométer-számláló ; és

d)

kilométer-számláló ,

ea)

villanymotor és kapcsolódó vezérlőegységek,

eb)

járműbiztonsági rendszerek.

a)

belső égésű motorral felszerelt járművek és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok tekintetében az I. mellékletben meghatározottaknál legalább 20 %-kal alacsonyabb kibocsátási határértékeknek, valamint a részecskeszám-kibocsátás tekintetében egy nagyságrenddel alacsonyabb kibocsátási határértékeknek;

b)

külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok tekintetében az I. mellékletben meghatározottaknál legalább 20%-kal alacsonyabb kibocsátási határértékeknek, a részecskeszám-kibocsátás tekintetében egy nagyságrenddel alacsonyabb kibocsátási határértékeknek, az akkumulátor tartóssága tekintetében pedig a II. mellékletben előírtaknál legalább 10 százalékponttal magasabb értéknek;

c)

tisztán elektromos járművek esetében az akkumulátor tartóssága tekintetében a II. mellékletben előírtaknál legalább 10 százalékponttal magasabb értéknek.

b)

a jármű kibocsátási viselkedésére vonatkozó adatok továbbítása – beleértve a szennyezőanyag-érzékelő és a kipufogógáz-áram adatait – a fedélzeti diagnosztikai porton keresztül és vezeték nélkül, többek között műszaki vizsgálatok és közúti műszaki ellenőrzések céljából, (55) , (56);

b)

a jármű kipufogógáz-kibocsátási viselkedésére vonatkozó adatok továbbítása – beleértve a szennyezőanyag-érzékelő és a kipufogógáz-áram adatait – a fedélzeti diagnosztikai porton keresztül és vezeték nélkül, többek között műszaki vizsgálatok és közúti műszaki ellenőrzések céljából, (55) , (56) vagy manipulálás észlelése céljából, továbbá olyan harmadik fél által nyújtott szolgáltatások nyújtása céljából, amelyek segítik a jármű használóját a használat közbeni kibocsátások csökkentésében ;

c)

a jármű javításának kiváltása , ha a járművezetőt figyelmeztető rendszer a kibocsátási határértékek jelentős túllépését jelzi.

c)

a jármű javítására való felszólítás , ha a járművezetőt figyelmeztető rendszer a kibocsátási határértékek jelentős túllépését jelzi.

da)

a járművezetőt a kibocsátási határértékek túllépésére figyelmeztető rendszer;

db)

a járművezetőt a reagens alacsony szintjére figyelmeztető rendszer;

e)

manipulálás elleni, biztonsági és kiberbiztonsági rendszerek;

e)

manipulálás elleni rendszerek , figyelembe véve az utópiaci igényeket és a pótalkatrészek fejlesztéséhez és beszereléséhez szükséges valamennyi információ, eszköz és folyamat független gazdasági szereplők számára történő biztosítását, valamint biztonsági és kiberbiztonsági rendszerek;

g)

fékrendszerek típusai és tartalék alkatrészei;

g)

fékrendszerek típusai és tartalék alkatrészei valamennyi járműkategória részecskekibocsátása tekintetében, figyelembe véve a járművek fékezéséhez hozzájáruló egyéb járműfedélzeti rendszereket is ;

ga)

olyan fékrendszerek típusai és tarta lék alkatrészei, amelyeket utólag szerelnek be már forgalmazás alatt álló járművekbe a fékezésből származó kibocsátás jelentős csökkentése érdekében;

a)

M1 és N1 kategóriájú járműtípusok;

b)

M2, M3, N2 és N3 kategóriájú járműtípusok;

c)

M2, M3, N2 és N3 kategóriájú járműtípusokban használt motorok;

d)

fedélzeti ellenőrző/fedélzeti diagnosztikai rendszerek;

da)

a járművezetőt a kibocsátási határértékek túllépésére figyelmeztető rendszer;

db)

a járművezetőt a reagens alacsony szintjére figyelmeztető rendszer;

e)

manipulálás elleni rendszerek, figyelembe véve az utópiaci igényeket és a pótalkatrészek fejlesztéséhez és beszereléséhez szükséges valamennyi információ, eszköz és folyamat független gazdasági szereplők számára történő biztosítását, valamint biztonsági és kiberbiztonsági rendszerek;

f)

kibocsátáscsökkentő pótrendszerek típusai és alkatrészei;

g)

fékrendszerek típusai és tartalék alkatrészei;

ga)

olyan fékrendszerek típusai és tartalék alkatrészei, amelyeket utólag szerelnek be már forgalmazás alatt álló járművekbe a fékezésből származó kibocsátás jelentős csökkentése érdekében;

h)

gumiabroncstípusok a gumiabroncskopás tekintetében;

i)

M1 és N1 kategóriájú járműtípusok;

j)

CO2, üzemanyag- és energiafogyasztás, elektromos hatótávolság és motorteljesítmény meghatározása M1 és N1 kategóriájú járművek esetén, az üzemanyag- és energiafogyasztás-figyelő fedélzeti eszközökre vonatkozó rendelkezések;

k)

CO2, üzemanyag- és energiafogyasztás, kibocsátásmentes hatótávolság, elektromos hatótávolság és motorteljesítmény meghatározása M2, M3, N2 és N3 kategóriájú járművek esetén, O3 és O4 kategóriájú pótkocsik energiahatékonysága, az üzemanyag- és energiafogyasztás-figyelő fedélzeti eszközökre vonatkozó rendelkezések.

ba)

az M2, M3, N2 és N3 kategóriájú járművek alkalmazható hibridtechnológiáinak típusjóváhagyására vonatkozó módszerek;

g)

a fékrészecske-kibocsátás mérésére szolgáló módszerek, beleértve a nehézgépjárművekre, a valós vezetési feltételek melletti fékrészecske-kibocsátásra és a visszatápláló fékezésre irányuló módszereket;

g)

a fékrészecske-kibocsátás mérésére szolgáló módszerek az M2, M3, N2 és N3 kategóriájú járművek esetében , beleértve a nehézgépjárművekre, a valós vezetési feltételek melletti fékrészecske-kibocsátásra és a visszatápláló fékezésre irányuló módszereket;

j)

üzemanyag- és energiafogyasztás-figyelő fedélzeti eszköz , fedélzeti ellenőrző és fedélzeti diagnosztikai rendszerek, beleértve a megfelelési küszöbértékeket, a teljesítőképességi követelményeket, az érzékelők teljesítőképességét biztosító vizsgálatokat és módszereket, valamint az ilyen eszközök és rendszerek által rögzített adatok vezeték nélküli továbbítását;

j)

üzemanyag- és energiafogyasztás-figyelő fedélzeti eszközök , fedélzeti ellenőrző és fedélzeti diagnosztikai rendszerek jellemzői és teljesítménye , beleértve a megfelelési küszöbértékeket, a teljesítőképességi követelményeket, az érzékelők teljesítőképességét biztosító vizsgálatokat és módszereket, valamint az ilyen eszközök és rendszerek által rögzített adatok vezeték nélküli továbbítását;

l)

az eredeti kibocsátáscsökkentő rendszer és a kibocsátáscsökkentő pótrendszer helyes működésének, hatékonyságának, regenerálásának és tartósságának értékelésére szolgáló módszerek;

l)

az eredeti kibocsátáscsökkentő rendszer és a kibocsátáscsökkentő pótrendszer helyes működésének, hatékonyságának, regenerálásának és tartósságának és reagensek minőségének értékelésére szolgáló módszerek és követelmények ;

o)

az 5. cikk szerinti megjelölések alatt jóváhagyott járműtípusok helyes működésének értékelésére szolgáló módszerek;

o)

a járműtípusok helyes működésének értékelésére szolgáló módszerek;

p)

a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzése, valamint a többlépcsős előállítású járművekre vonatkozó vizsgálati eljárások;

p)

a többlépcsős előállítású járművekre vonatkozó megfelelőségi ellenőrzések és vizsgálati eljárások;

s)

a hatástalanító berendezések és a hatástalanító stratégiák hiányának megállapítására szolgáló módszerek;

s)

a hatástalanító berendezések és a hatástalanító stratégiák hiányának megállapítására szolgáló módszerek , valamint a 715/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és az (EU) 2017/1151 rendelet 5. cikkének (11) bekezdésében foglalt, az M1 és N1 kategóriájú járművekre alkalmazandó követelmények átemelése ebbe a rendeletbe, továbbá a 49. sz. ENSZ-EGB-előírás 6. felülvizsgált változata 10. mellékletének 5.1.2. bekezdésében az M2, M3, N2 és N3 kategóriájú járművek tekintetében meghatározott követelmények átemelése ;

t)

a gumiabroncskopás mérésére szolgáló módszerek;

v)

a kibocsátási típusjóváhagyásra vonatkozó igazgatási követelmények és dokumentáció;

v)

a kibocsátási típusjóváhagyásra , valamint a megfelelés ellenőrzésére szolgáló tesztek, ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére vonatkozó igazgatási követelmények és dokumentáció;

w)

adott esetben jelentéstételi kötelezettségek.

w)

adott esetben a formátum és az adatszolgáltatási kötelezettségek;

a)

III. melléklet, az M2, M3, N2, N3 járművek tekintetében, az Euro 7 szerinti járművek vizsgálata során gyűjtött adatok alapján;

a)

III. melléklet 2. táblázata , az M2, M3, N2, N3 járművek tekintetében, az Euro 7 szerinti járművek vizsgálata során gyűjtött adatok alapján;

b)

III. melléklet, a vizsgálati feltételek tekintetében, az Euro 7 szerinti fékek vagy gumiabroncsok vizsgálata során gyűjtött adatok alapján;

b)

III. melléklet 4. és 5. táblázata , a vizsgálati feltételek tekintetében, az Euro 7 szerinti fékek vagy gumiabroncsok vizsgálata során gyűjtött adatok alapján;

d)

5. cikk, innovatív technológiákon alapuló funkciók és megjelölések bevezetésével a gyártók számára.

ca)

adott esetben a gumiabroncstípusok kopási határértékeinek meghatározása az I. mellékletben, amennyiben az ENSZ WP29 a 7a. cikkben meghatározott határidőig nem állapít meg egységes rendelkezéseket;

d)

tartóssági szorzók meghatározása a IV. mellékletben az Euro 7 szerinti M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművek vizsgálata során gyűjtött adatok, valamint a nehézgépjárművek tartósságáról szóló , az Európai Parlament és a Tanács részére benyújtott jelentés alapján;

d)

tartóssági szorzók meghatározása a IV. mellékletben az Euro 7 szerinti M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművek vizsgálata során gyűjtött adatok, valamint a nehézgépjárművek kibocsátás tekintetében mutatott tartósságát értékelő , az Európai Parlament és a Tanács részére benyújtott jelentés megállapításai alapján;

e)

a kis sorozatú gyártókra vonatkozó fogalommeghatározások és különleges szabályok meghatározása az M2, M3, N2, N3 járműkategóriák tekintetében, e rendelet 3. és 8. cikke alapján.

e)

a kis sorozatú gyártókra vonatkozó különleges szabályok meghatározása az M2, M3, N2, N3 járműkategóriák tekintetében, e rendelet 3. és 8. cikke alapján.