<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-584/17 P</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62017CC0584</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:941">EU:C:2019:941</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>37</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>37</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Kokott főtanácsnok indítványa – C‑584/17. P. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">ADR Center kontra Bizottság</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Juliane Kokott</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20191107">2019. november 7.</DATE><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: német.</P></NOTE></P></TI><STI><P>C‑584/17. P. sz. ügy</P><P>ADR Center SpA</P><P>kontra</P><P>Európai Bizottság</P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Fellebbezés</KEYWORD><KEYWORD>Támogatási szerződések a Bizottság és a támogatások kedvezményezettjei között</KEYWORD><KEYWORD>Az EUMSZ 299. cikk értelmében végrehajtható határozat (végrehajtható határozat) elfogadása szerződéssel nyújtott támogatások visszatéríttetése céljából</KEYWORD><KEYWORD>A Bizottság arra vonatkozó hatásköre, hogy szerződéses követelések beszedése céljából egyoldalú visszatéríttetési határozatokat fogadjon el</KEYWORD><KEYWORD>Bírósági felülvizsgálat</KEYWORD><KEYWORD>Az uniós bíróság hatásköre és felülvizsgálati jogköre</KEYWORD></INDEX><TOC><TITLE><TI><P>Tartalomjegyzék</P></TI></TITLE><TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>I.</NO.ITEM><ITEM.CONT>Bevezetés</ITEM.CONT><ITEM.REF>3</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>II.</NO.ITEM><ITEM.CONT>Jogi háttér</ITEM.CONT><ITEM.REF>4</ITEM.REF></TOC.ITEM><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>A.</NO.ITEM><ITEM.CONT>Az Európai Unió működéséről szóló szerződés</ITEM.CONT><ITEM.REF>4</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>B.</NO.ITEM><ITEM.CONT>Az Európai Unió költségvetési rendelete</ITEM.CONT><ITEM.REF>4</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>III.</NO.ITEM><ITEM.CONT>A fellebbezés háttere</ITEM.CONT><ITEM.REF>5</ITEM.REF></TOC.ITEM><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>A.</NO.ITEM><ITEM.CONT>A megkötött támogatási szerződések</ITEM.CONT><ITEM.REF>5</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>B.</NO.ITEM><ITEM.CONT>A Bizottság visszatéríttetési határozata</ITEM.CONT><ITEM.REF>6</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>C.</NO.ITEM><ITEM.CONT>A Törvényszék előtti eljárás</ITEM.CONT><ITEM.REF>7</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>IV.</NO.ITEM><ITEM.CONT>A fellebbezési eljárás és a felek kérelmei</ITEM.CONT><ITEM.REF>7</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>V.</NO.ITEM><ITEM.CONT>Értékelés</ITEM.CONT><ITEM.REF>8</ITEM.REF></TOC.ITEM><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>A.</NO.ITEM><ITEM.CONT>A második jogalapról</ITEM.CONT><ITEM.REF>8</ITEM.REF></TOC.ITEM><?PAGE NO="2"?><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>1.</NO.ITEM><ITEM.CONT>A Bizottság arra vonatkozó hatásköréről, hogy szerződéses követelések beszedése céljából végrehajtható határozatokat fogadjon el</ITEM.CONT><ITEM.REF>8</ITEM.REF></TOC.ITEM><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>a)</NO.ITEM><ITEM.CONT>Az EUMSZ 299. cikkről</ITEM.CONT><ITEM.REF>9</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>b)</NO.ITEM><ITEM.CONT>Az EUMSZ 299. cikknek az EUMSZ 263., EUMSZ 272. és EUMSZ 274. cikkel összefüggésben történő értelmezéséről</ITEM.CONT><ITEM.REF>12</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>c)</NO.ITEM><ITEM.CONT>A 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdéséről</ITEM.CONT><ITEM.REF>14</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>d)</NO.ITEM><ITEM.CONT>Közbenső következtetés</ITEM.CONT><ITEM.REF>16</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>2.</NO.ITEM><ITEM.CONT>A végrehajtható határozatok szerződéses követelések beszedése céljából történő elfogadásának uniós alapvető jogokkal való összeegyeztethetőségéről</ITEM.CONT><ITEM.REF>16</ITEM.REF></TOC.ITEM><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>a)</NO.ITEM><ITEM.CONT>A bizalomvédelemről</ITEM.CONT><ITEM.REF>17</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>b)</NO.ITEM><ITEM.CONT>A hatékony jogorvoslathoz való jogról</ITEM.CONT><ITEM.REF>19</ITEM.REF></TOC.ITEM><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>1)</NO.ITEM><ITEM.CONT>A szerződéses követelések beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozatoknak az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel megtámadandó aktusokként történő besorolásáról</ITEM.CONT><ITEM.REF>20</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>2)</NO.ITEM><ITEM.CONT>A szerződéses követelések beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozatokkal szembeni megsemmisítés iránti keresetek halasztó hatályának hiányáról</ITEM.CONT><ITEM.REF>22</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>3)</NO.ITEM><ITEM.CONT>Az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetek és az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetek elválasztásával kapcsolatban a Törvényszék ítélkezési gyakorlatában képviselt álláspontról</ITEM.CONT><ITEM.REF>23</ITEM.REF></TOC.ITEM><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>i)</NO.ITEM><ITEM.CONT>A szerződéses követelések beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozatokkal szemben az EUMSZ 263. cikk alapján indított megsemmisítés iránti keresetekről</ITEM.CONT><ITEM.REF>25</ITEM.REF></TOC.ITEM><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>–</NO.ITEM><ITEM.CONT>A szerződésnek és a nemzeti jognak a végrehajtható határozattal szembeni megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben betöltött jelentősége</ITEM.CONT><ITEM.REF>25</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>–</NO.ITEM><ITEM.CONT>Az Unió szerződéseire alkalmazandó uniós jogról</ITEM.CONT><ITEM.REF>26</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>–</NO.ITEM><ITEM.CONT>Következtetés</ITEM.CONT><ITEM.REF>26</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>ii)</NO.ITEM><ITEM.CONT>Valamennyi releváns ténybeli és jogi körülménynek az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetek alapján történő megvizsgálásának szükségességéről</ITEM.CONT><ITEM.REF>28</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>c)</NO.ITEM><ITEM.CONT>Közbenső következtetés</ITEM.CONT><ITEM.REF>32</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>3.</NO.ITEM><ITEM.CONT>A második jogalapra vonatkozó következtetés</ITEM.CONT><ITEM.REF>33</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>B.</NO.ITEM><ITEM.CONT>Az első jogalapról</ITEM.CONT><ITEM.REF>33</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>C.</NO.ITEM><ITEM.CONT>A második jogalap megalapozottsága által a megtámadott ítélet fennmaradására gyakorolt hatásokról</ITEM.CONT><ITEM.REF>35</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>VI.</NO.ITEM><ITEM.CONT>Költségek</ITEM.CONT><ITEM.REF>36</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK><?PAGE NO="3"?><TOC.BLK><TOC.ITEM><NO.ITEM>VII.</NO.ITEM><ITEM.CONT>Végkövetkeztetés</ITEM.CONT><ITEM.REF>36</ITEM.REF></TOC.ITEM></TOC.BLK></TOC.BLK></TOC></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>Lehetősége van‑e az Európai Bizottságnak arra, hogy egyoldalú, végrehajtható határozatok útján téríttessen vissza szerződő partnereivel szerződés alapján megfizetendő összegeket, vagy a szerződésre hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell fordulnia e célból végrehajtható okirat beszerzése érdekében?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Ez a jelen fellebbezés alapvető kérdése. E kérdés a Bizottság azon gyakorlatára tekintettel merül fel, hogy körülbelül tizenöt éve egyre nagyobb számban érvényesít szerződéses követeléseket – különösen támogatások kedvezményezettjeivel szemben – az EUMSZ 299. cikk értelmében végrehajtható, egyoldalúan elfogadott határozatok (a továbbiakban: végrehajtható határozatok) útján.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>Lásd ezen időkerettel kapcsolatban a jelen indítvány lenti 68. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>E határozatok bírósági kezelése bonyolultan alakul, mégpedig különösen az egyoldalú uniós aktusokkal szemben indított megsemmisítés iránti keresetekre főszabály szerint hatáskörrel rendelkező uniós bíróság és az uniós intézmények szerződéseivel kapcsolatos jogvitákra főszabály szerint – vagyis megfelelő választottbírósági kikötés hiányában – hatáskörrel rendelkező tagállami bíróságok közötti hatáskörmegosztás miatt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>E körülmények között a Törvényszék összetett és részben ellentmondásos ítélkezési gyakorlatot alakított ki, hogy elhatárolja egymástól egyrészt a szerződéstől elválasztható, másrészt a tisztán szerződéses uniós aktusokat, valamint a megfelelő megsemmisítés iránti és szerződéses jellegű kereseteket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A jelen eljárásban megtámadott, kibővített tanácsban hozott <DATE ISO="20170720">2017. július 20‑i</DATE> elvi jelentőségű ítéletében<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170720">2017. július 20‑i</DATE> <NAME.CASE>ADR Center kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑644/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:533">EU:T:2017:533</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), a továbbiakban: megtámadott ítélet.</P></NOTE> a Törvényszék kísérletet tett arra, hogy az eddigi ítélkezési gyakorlatból kiindulva egységes irányvonalat határozzon meg a megoldást illetően. Ezen irányvonal lényegében abban áll, hogy a Törvényszék elismeri ugyan a Bizottság arra vonatkozó hatáskörét, hogy szerződő partnereivel szemben végrehajtható határozatokat fogadjon el, ezzel párhuzamosan azonban megkísérli e határozatok, valamint az azok alapját képező szerződéses követelések lehető legteljesebb körű bírósági felülvizsgálatát lehetővé tenni anélkül, hogy ugyanakkor feladná a megsemmisítés iránti keresetek és a szerződéses jellegű keresetek szigorú elválasztásával kapcsolatos eddigi ítélkezési gyakorlatot. Emiatt e megoldás keretében is bonyolult marad a jogvédelem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A Bíróságnak a jelen fellebbezés alapján először kell állást foglalnia azon kérdéssel kapcsolatban, hogy a Bizottság elfogadhat‑e végrehajtható határozatokat szerződéses követelések beszedése céljából, és azon jogorvoslat kérdésével kapcsolatban is, amely az ilyen határozatok címzettjeit megilleti. A Bíróság megállapításai ezért kimagasló rendszerszintű jelentőséggel bírnak. Ez többek között abban mutatkozik meg, hogy a Törvényszék több eljárást is felfüggesztett a Bíróság jelen fellebbezés tárgyában történő határozathozataláig.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Lásd: ADR Center kontra Bizottság ügy (T‑364/15); Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ügy (T‑191/16). A Bíróság előtt jelenleg egyébként még a jelen fellebbezés által felvetettekkel azonos kérdéseket felvető Inclusion Alliance for Europe kontra Bizottság ügy (C‑378/16 P), valamint a kapcsolódó kérdéseket felvető SC kontra Eulex Kosovo ügy (C‑730/18 P) van folyamatban.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az Európai Unió működéséről szóló szerződés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 272., EUMSZ 274. és EUMSZ 299. cikk a következőképpen rendelkezik:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><ARTICLE IDENTIFIER="272"><TI.ART><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>272. cikk</TI.ART><ALINEA>Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Unió által vagy nevében kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján határozatot hozzon.</ALINEA></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="274"><TI.ART>274. cikk</TI.ART><ALINEA>Az olyan vitás ügyeket, amelyekben az Unió az egyik fél, nem lehet erre hivatkozva kizárni a tagállamok bíróságainak hatásköréből, kivéve ha ezt a hatáskört a Szerződések az Európai Unió Bíróságára ruházzák.</ALINEA></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="299"><TI.ART>299. cikk</TI.ART><ALINEA>A Tanács, a Bizottság vagy az Európai Központi Bank által elfogadott azon jogi aktusok, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók.</ALINEA><ALINEA>A végrehajtásra annak az államnak a hatályos polgári eljárási szabályai vonatkoznak, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. […]</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA><ALINEA>A végrehajtást csak az Európai Unió Bíróságának határozata alapján lehet felfüggeszteni. […]<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></ALINEA></ARTICLE></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az Európai Unió költségvetési rendelete</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A jelen ügyben alkalmazandó, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20121025">2012. október 25‑i</DATE> 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 966/2012 költségvetési rendelet)<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="298" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 298., 1. o.</REF.DOC.OJ> A jelen ügyben szóban forgó támogatási szerződéseket 2008 decemberében, tehát még az 1605/2002 rendelet hatálya alatt kötötték meg (lásd a jelen indítvány lenti 9. pontját), a támogatási szerződések azonban – amennyire megállapítható – rugalmasan hivatkoztak az alkalmazandó uniós jogra (lásd a jelen indítvány lenti 11. pontját), és a 966/2012 költségvetési rendelet hatálybalépése után ezért ez is alkalmazandóvá vált. A megtámadott bizottsági határozat meghozatalára mindenesetre <DATE ISO="20140627">2014. június 27‑én</DATE>, tehát már a 966/2012 költségvetési rendelet hatálya alatt került sor (lásd a jelen indítvány lenti 18. pontját), e tekintetben ezért ez utóbbi rendelet alkalmazandó. Ez összhangban áll azzal, hogy a jogi aktus jogalapját képező és a szóban forgó jogi aktus elfogadására a Bizottságot felhatalmazó rendelkezésnek az elfogadás pillanatában hatályban kell lennie; lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160614">2016. június 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra McBride és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑361/14 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:434">EU:C:2016:434</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> 79. cikkének (2) bekezdése<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Lásd eredetileg az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, <DATE ISO="20020625">2002. június 25‑i</DATE> 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="248" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2002">HL 2002. L 248., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="099" PAGE.FIRST="18" DATE.PUB="2007">HL 2007. L 99., 18. o.</REF.DOC.OJ>) 72. cikkének (2) bekezdését, jelenleg pedig az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20180718">2018. július 18‑i</DATE> (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="193" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2018">HL 2018. L 193., 1. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="060" PAGE.FIRST="36" DATE.PUB="2019">HL 2019. L 60., 36. o.</REF.DOC.OJ>) 100. cikkének (2) bekezdését.</P></NOTE> a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>79. cikk A visszafizettetés engedélyezése</P><P>[…]</P><?PAGE NO="5"?><PARAG IDENTIFIER="079.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Tagállamoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását az intézmény hivatalos határozatban állapíthatja meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikke értelmében végrehajtható.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A fellebbezés háttere</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A megkötött támogatási szerződések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>2008 decemberében a Bizottság három támogatási szerződést kötött olyan konzorciumokkal, amelyeknek az ADR Center SpA fellebbező (a továbbiakban: ADR) a koordinátora, a polgári jogi jogérvényesülés területén a jogviták peren kívüli rendezéséről és a közvetítésről szóló tanulmányok támogatására.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>A megtámadott ítélet 2., 3., 6. és 9. pontja.</P></NOTE> E támogatási szerződések különös feltételekből (I. rész), általános feltételekből (II. rész) és mellékletekből álltak.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>A megtámadott ítélet 12. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A támogatási szerződések minden esetben meghatározták az elszámolható költségek teljes összegét, valamint a Bizottság által fizetendő támogatás összegét, amely az elszámolható költségek bizonyos százalékának felelt meg.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>A megtámadott ítélet 5., 8. és 11. pontja.</P></NOTE> A támogatási szerződések I.5. cikke értelmében a Bizottságnak előfinanszírozást kellett biztosítania a kedvezményezettek számára, a fennmaradó összeget pedig csak a támogatott intézkedések végét, a jelentések kedvezményezettek általi benyújtását és a jelentések Bizottság általi jóváhagyását követően kellett kifizetni.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>A megtámadott ítélet 14. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A támogatási szerződések I.9. cikke a következőket írta elő:<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A megtámadott ítélet 15. pontja.</P></NOTE></TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>A támogatásra a szerződés rendelkezései, az alkalmazandó közösségi rendelkezések, valamint másodlagos jelleggel a támogatásokra alkalmazandó belga jogszabályok az irányadók.</P><P>A Bizottságnak a szerződés kikötéseinek alkalmazására, valamint a szerződés teljesítésének részletes szabályaira vonatkozó határozataival szemben a kedvezményezettek az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága előtt keresettel és – fellebbezés esetén – az Európai Közösségek Bírósága előtt fellebbezéssel élhetnek.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A támogatási szerződések II.19.5. cikke a következőket írta elő:<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>A megtámadott ítélet 17. pontja.</P></NOTE></TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>A kedvezményezetteket tájékoztatják, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 256. cikke [jelenleg EUMSZ 299. cikk] értelmében a Bizottság hivatalos határozatban megállapíthatja az államoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását, mely határozat végrehajtható. Ez a határozat az […] Elsőfokú Bíróság[…] előtt keresettel megtámadható.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A támogatási szerződések II.20. cikke értelmében a koordinátor vállalta, hogy benyújtja a Bizottság vagy az általa megbízott bármely más külső szerv által kért adatokat. A kedvezményezettek tudomásul vették továbbá, hogy a Bizottság – akár közvetlenül meghatalmazottjai révén, akár bármely más, erre a célra általa megbízott külső szerv révén – könyvvizsgálatot végezhet a támogatás felhasználására vonatkozóan, és elismerték a Bizottság hatáskörét arra, hogy e könyvvizsgálatok alapján adott esetben visszafizettetésre vonatkozó határozatokat fogadjon el. A kedvezményezettek vállalták végül, hogy a<?PAGE NO="6"?> Bizottság, valamint az általa megbízott külső személyek megfelelő módon hozzáférnek azokhoz a telephelyekhez és helyiségekhez, amelyekben a tevékenység megvalósul, valamint – többek között elektronikus formában – az említett könyvvizsgálatok lefolytatásához szükséges összes információhoz.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>A megtámadott ítélet 18. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bizottság visszatéríttetési határozata</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>2009‑ben és 2010‑ben a Bizottság előfinanszírozási kifizetést teljesített a három érintett támogatási szerződés tekintetében, megkapta a megfelelő végleges jelentéseket, és két szerződés esetében kifizette a fennmaradó összegeket, a harmadik szerződés esetében pedig részben visszatéríttette a teljesített előfinanszírozási kifizetést.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>A megtámadott ítélet 19–21. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>2011‑ben a Bizottság a támogatási szerződések II.20. cikke alapján könyvvizsgálatot végeztetett egy külső könyvvizsgáló céggel az ADR irodáiban, amely arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett költségek jelentős részét mint nem elszámolhatókat kell elutasítani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>Miután az ADR 2011‑ben és 2012‑ben megtette észrevételeit az előzetes és a felülvizsgált könyvvizsgálói jelentéstervezetekkel kapcsolatban, 2013 júniusában a Bizottság közölte vele a külső könyvvizsgálók által 2012 áprilisában átadott végleges könyvvizsgálói jelentéseket, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a bejelentett költségek nagy részét mint nem elszámolhatókat kell elutasítani. A Bizottság még egyszer lehetőséget adott az ADR‑nek további dokumentumok benyújtására, és jelezte, hogy hamarosan megküldi a terhelési értesítéseket, és adott esetben visszafizetteti a követelt összegeket.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>A megtámadott ítélet 22–31. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Miután az ADR megtette észrevételeit a könyvvizsgálói jelentésekkel kapcsolatban, <DATE ISO="20131016">2013. október 16‑án</DATE> a Bizottság közölte vele a három szóban forgó támogatási szerződéssel kapcsolatban visszatéríttetni kívánt, <DATE ISO="20131129">2013. november 29‑ig</DATE> megfizetendő összegekre vonatkozó három terhelési értesítést.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>A megtámadott ítélet 32–36. pontja.</P></NOTE> Az ADR újabb levelét követően <DATE ISO="20131206">2013. december 6‑án</DATE> a Bizottság arról tájékoztatta az ADR‑t, hogy az esedékes összegek visszafizettetésére irányuló eljárásokat megindította, majd <DATE ISO="20131216">2013. december 16‑án</DATE> emlékeztető leveleket, <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑án</DATE> pedig felszólító leveleket küldött, és mindeközben <DATE ISO="20140121">2014. január 21‑én</DATE> még egy találkozóra sor került a Bizottság és az ADR között.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>A megtámadott ítélet 37–40. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT><DATE ISO="20140627">2014. június 27‑én</DATE> a Bizottság végül az EUMSZ 299. cikk, valamint a 966/2012 rendelet 79. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadta a <DATE ISO="20140430">2014. április 30‑ig</DATE> 3236 euró késedelmi kamattal és <DATE ISO="20140501">2014. május 1</DATE>‑jétől a fizetésben bekövetkező késedelem minden napjára 21,30 euró további összeggel növelt, a támogatási szerződések teljesítésével összefüggésben az ADR által megfizetendő <FT TYPE="DECIMAL">194275,34</FT> euró tőkeösszeg visszafizetésével kapcsolatos C(2014) 4485 final határozatot (a továbbiakban: vitatott határozat). A vitatott határozat 4. cikke pontosította többek között, hogy a határozat az EUMSZ 299. cikk értelmében vett végrehajtható aktust képez.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>A megtámadott ítélet 41. és 42. pontja, az első fokon benyújtott keresetlevél 33. melléklete.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="7"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">C.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Törvényszék előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT><DATE ISO="20140830">2014. augusztus 30‑i</DATE> beadványával az ADR keresetet indított a Törvényszék előtt azt kérve, hogy a Törvényszék semmisítse meg a vitatott határozatot, kötelezze a Bizottságot a támogatási szerződések alapján neki járó <FT TYPE="DECIMAL">49172,52</FT> euró összegű hátralékos összeg azonnali megfizetésére, az általa elszenvedett kár azonnali megtérítésére, valamint a költségek viselésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>A Bizottság azt kérte, hogy a Törvényszék a keresetet mint megalapozatlant utasítsa el, valamint mint elfogadhatatlanokat és mindenesetre mint megalapozatlanokat utasítsa el a hátralékos összeg kifizetésére és a kártérítés megfizetésére irányuló kérelmeket, és az ADR‑t kötelezze a költségek viselésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>2015 decemberében a Bizottság megindította a vitatott határozat végrehajtását. <DATE ISO="20160121">2016. január 21‑i</DATE> beadványában az ADR erre tekintettel a vitatott határozat végrehajtásának felfüggesztését kérte a Törvényszéktől. <DATE ISO="20160122">2016. január 22‑i</DATE> végzésében a Törvényszék elnöke elrendelte a végrehajtásnak a végzés ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárásban történő meghozataláig történő felfüggesztését.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd: a Törvényszék elnökének <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160407">2016. április 7‑i</DATE> <NAME.CASE>ADR Center kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑644/14 R</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:201">EU:T:2016:201</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0010">10</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0012">12.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárásban hozott <DATE ISO="20160407">2016. április 7‑i</DATE> végzésében a Törvényszék elnöke elutasította az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, mivel az ADR nem bizonyította kellő mértékben, hogy nemcsak ő maga mint korlátolt felelősségű társaság, hanem tagjai sem képesek teljesíteni a Bizottság pénzköveteléseit.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A Törvényszék elnökének <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160407">2016. április 7‑i</DATE> <NAME.CASE>ADR Center kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑644/14 R</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:201">EU:T:2016:201</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 26. és azt követő pontok).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A jelen fellebbezési eljárásban megtámadott <DATE ISO="20170720">2017. július 20‑i</DATE> ítéletében a Törvényszék először elfogadhatónak nyilvánította az ADR‑nek a Bizottság arra történő kötelezésére irányuló kérelmét, hogy fizesse meg a neki járó hátralékos összeget, mivel a keresetet nemcsak az EUMSZ 263. cikken alapuló megsemmisítés iránti keresetnek tekintette, hanem az EUMSZ 272. cikken alapuló szerződéses jellegű keresetnek is.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>A megtámadott ítélet 53–62. pontja.</P></NOTE> A Bizottságnak az ADR által elszenvedett kár megtérítésére történő kötelezésére irányuló kérelmet viszont a Törvényszék mint nem kellő mértékben alátámasztottat és ezért mint elfogadhatatlant elutasította.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>A megtámadott ítélet 63–67. pontja.</P></NOTE> Az ügy érdemét tekintve a Törvényszék végül elutasította az ADR keresetét, és az ADR‑t kötelezte a Bizottság részéről felmerült költségek, valamint saját költségei felének viselésére, a Bizottságot pedig az ADR részéről felmerült költségek felének viselésére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A fellebbezési eljárás és a felek kérelmei</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT><DATE ISO="20171004">2017. október 4‑i</DATE> beadványával az ADR fellebbezést nyújtott be a megtámadott ítélet ellen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Az ADR azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, semmisítse meg a vitatott bizottsági határozatot, döntse el érdemben az ügyet, és adjon helyt az elsőfokú eljárásban hivatkozott jogalapjainak, valamint a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és az ADR‑t kötelezze a költségek viselésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>A fellebbezéssel kapcsolatban a felek írásban, a <DATE ISO="20190227">2019. február 27‑i</DATE> tárgyaláson pedig szóban is előterjesztették észrevételeiket.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="8"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Az ADR két jogalapra alapítja érvelését, amelyek közül az első a költségek elszámolhatóságával kapcsolatos uniós jogi elvek értelmezésére, a második pedig azon bizottsági hatáskör kérdésére vonatkozik, hogy a Bizottság szerződéses követelések beszedése céljából végrehajtható határozatokat fogadhat el. A jelen eljárásban e második, fajsúlyosabb jogalappal kell először foglalkozni.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A második jogalapról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Második jogalapjával az ADR arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megsértette az EUMSZ 299. cikket és a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkét (erről lásd nyomban az 1. pontot), valamint az uniós alapvető jogokat (erről lásd később a 2. pontot), mivel megerősítette a Bizottság arra vonatkozó hatáskörét, hogy szerződéses követelések beszedése céljából végrehajtható határozatokat fogadjon el.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A Bizottság arra vonatkozó hatásköréről, hogy szerződéses követelések beszedése céljából végrehajtható határozatokat fogadjon el</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 190. pontjából kiderül, hogy az elsőfokú eljárásban az ADR<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>A Törvényszék helyesen nem foglalkozott azzal, hogy az ADR a válaszában vitatta először, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezik a vitatott határozat elfogadására. Valamely aktus kibocsátója hatáskörének kérdését ugyanis az uniós bíróság egyébként is hivatalból köteles vizsgálni, és a kérdés ezért az eljárás bármely szakaszában felvethető; lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161214">2016. december 14‑i</DATE> <NAME.CASE>SV Capital kontra EBH</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑577/15 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:947">EU:C:2016:947</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> azzal az érvvel vitatta, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezik a vitatott határozat elfogadására, hogy a szerződések területén a Bizottság nem fogadhat el végrehajtható határozatokat. Ellenkezőleg, a Bizottságnak peres úton kell végrehajtható okiratra szert tennie ahhoz, hogy pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére kötelezze szerződő partnerét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>A Törvényszék ez alapján azt állapította meg a megtámadott ítélet 192–198. pontjában, hogy a vitatott határozat jogalapja az EUMSZ 299. cikk és a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése. E rendelkezések anélkül ruháznak a Bizottságra a követelések végrehajtható határozatok útján történő beszedésére vonatkozó hatáskört, hogy különbséget tennének szerződéses és szerződésen kívüli követelések között, és ezért a követelések mindkét típusára egyaránt alkalmazandók.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Már a Törvényszék korábbi ítéletei is tartalmaznak hasonló megállapításokat, jóllehet további vizsgálat nélkül; lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120613">2012. június 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Insula kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑246/09</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:287">EU:T:2012:287</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0094">94.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0095">95.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120927">2012. szeptember 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Applied Microengineering kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑387/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:501">EU:T:2012:501</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170704">2017. július 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Systema Teknolotzis kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑234/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:461">EU:T:2017:461</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0091">91.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); lásd továbbá: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190613">2019. június 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Synergy Hellas kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑244/18</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:409">EU:T:2019:409</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Az ADR szerint a Törvényszék e megállapításai téves jogalkalmazáson alapulnak, mert az EUMSZ 299. cikk első bekezdése és a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése, amelyeket megszorítóan kell értelmezni, nem írják elő kifejezetten, hogy az általuk biztosított, végrehajtható határozatok elfogadására vonatkozó hatáskör szerződéses követelésekre is vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Ezen álláspont azonban sem az EUMSZ 299. cikket (lásd az a) pontot), sem a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdését (lásd a c) pontot) illetően nem fogadható el. Az EUMSZ 263., EUMSZ 272. és EUMSZ 274. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 299. cikkből mindazonáltal az következik, hogy a Bizottság csak akkor fogadhat el végrehajtható határozatokat szerződéses követelések beszedése céljából, ha az érintett szerződés az uniós bíróságok hatáskörébe tartozik (lásd a b) pontot).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az EUMSZ 299. cikkről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Mindenekelőtt az EUMSZ 299. cikknek sem a szövege, sem a rendszertani helye, sem a szabályozási összefüggése nem enged arra következtetni, hogy a jogalanyokra szerződés alapján vagyoni kötelezettséget rovó jogi aktusokra ne terjedne ki e rendelkezés hatálya.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 299. cikk első bekezdésének szövege ugyanis csak azt írja elő, hogy a Tanács, a Bizottság vagy az Európai Központi Bank által elfogadott azon jogi aktusok, amelyek a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók azzal az egyetlen megszorítással, hogy ez az államokra nem vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 299. cikk nem határozza meg viszont azon jogi aktusok jellegét, amelyek végrehajthatóságát biztosítja. Az EUMSZ 299. cikknek az EUMSZ <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>Intézményi és pénzügyi rendelkezések<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> című hatodik része <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>Intézményi rendelkezések<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/> című I. címe <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> című 2. fejezetének <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>A jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> című – ugyanezen fejezetnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>Az Unió jogi aktusai<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> című 1. szakaszát követő – 2. szakaszában elfoglalt rendszertani helyéből sokkal inkább az következik, hogy az EUMSZ 299. cikk valamennyi olyan jogi aktusra vonatkozik, amelyet a Tanács, a Bizottság vagy az EKB az említett 1. szakaszban foglalt EUMSZ 288. cikk alapján az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében fogad el, és amely a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget ró.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Abból a körülményből sem következik más, hogy az Unió szerződései nem az EUMSZ 288. cikkben említett jogi aktusok között, hanem sokkal inkább különösen az EUMSZ 272. cikkben nyernek említést, mely rendelkezést az EUMSZ hatodik része I. címének <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>Az intézmények<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> című 1. fejezetének <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>Az Európai Unió Bírósága<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> című 5. szakasza tartalmazza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Így az EUMSZ 272. cikk lehetővé teszi, hogy választottbírósági kikötés útján az uniós bíróságra<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Az EUMSZ 272. cikk az Európai Unió Bíróságára intézményi egészként hivatkozik. Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 51. cikkével összefüggésben értelmezett EUMSZ 256. cikk (1) bekezdése értelmében a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel első fokon a 272. cikkben említett kereset elbírálására.</P></NOTE> ruházzák az Unió szerződései tárgyában történő határozathozatalra vonatkozó hatáskört, az EUMSZ 280. cikk szerint pedig aztán az uniós bíróságok ítéletei az EUMSZ 299. cikkben megállapított feltételek szerint végrehajthatók. Ebből azonban legfeljebb az a következtetés vonható le az Unió szerződéseiből eredő követelések végrehajthatóságát illetően, hogy e szerződések önmagukban még nem végrehajthatók az EUMSZ 299. cikk értelmében. E rendszertani elhelyezkedésből nem lehet viszont arra következtetni, hogy az Unió szerződéseiből eredő követelések csak peres úton érvényesíthetők, az EUMSZ 299. cikk értelmében végrehajthatónak minősülő egyoldalú jogi aktusok útján azonban nem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Az ADR mindazonáltal arra hivatkozik, hogy az a körülmény, hogy az EUMSZ 299. cikk kizárólag a Tanács, a Bizottság és az EKB jogi aktusaira vonatkozik, arra utal, hogy az e rendelkezésben előírt végrehajthatóság nem áll fenn a szerződéses követelések megtéríttetésére irányuló határozatok esetében. Ilyen végrehajthatóság tehát kizárólag a csak az említett intézmények által elfogadható közhatalmi határozatokból – például a Bizottság kartelljogi bírságot kiszabó határozataiból vagy az EKB prudenciális szankciót kiszabó határozataiból – eredő követelések esetében állhat fenn. Ha a jogalkotó azt akarta volna, hogy a szerződéses eredetű követelések is végrehajthatók legyenek az EUMSZ 299. cikk értelmében, akkor a végrehajtóságot valamennyi uniós intézmény jogi aktusa tekintetében előírta volna, mivel minden uniós intézmény köt szerződéseket a feladatainak ellátásához szükséges eszközök beszerzése céljából.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Ez az érv mindenekelőtt annak kérdését veti fel, hogy az a körülmény, hogy az EUMSZ 299. cikk csak a Tanács, a Bizottság és az EKB jogi aktusait említi, azt jelenti‑e, hogy az Unió más intézményeinek és egyéb szerveinek jogi aktusai az elsődleges jog kifejezett rendelkezése – mint például az Európai Unió Bíróságának ítéleteit illetően az EUMSZ 280. cikkben foglalt rendelkezés – hiányában ténylegesen nem lehetnek végrehajthatók az EUMSZ 299. cikk értelmében. Amennyire megállapítható, a Bíróság még nem adott választ e kérdésre.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Amennyire megállapítható, csupán a Törvényszék állapította meg <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101019">2010. október 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Nencini kontra Parlament</NAME.CASE> végzésében (<NO.CASE>T‑431/10 R</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:441">EU:T:2010:441</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150519">2015. május 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Costa kontra Parlament</NAME.CASE> végzésében (<NO.CASE>T‑197/15 R</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2015:294">EU:T:2015:294</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) és <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170216">2017. február 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Gollnisch kontra Parlament</NAME.CASE> végzésében (<NO.CASE>T‑624/16 R</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:94">EU:T:2017:94</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), hogy a Parlament a Tanáccsal, a Bizottsággal és az EKB‑val ellentétben nem rendelkezik arra vonatkozó hatáskörrel, hogy az EUMSZ 299. cikk alapján végrehajtható határozatokat hozzon. A Törvényszék ennek során mindazonáltal nem foglalkozott annak kérdésével, hogy e hatáskör jogalapját képezheti‑e adott esetben a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése, illetve e rendelkezésnek az 1605/2002 rendeletben foglalt elődje (a jelen indítvány fenti 5. lábjegyzete) (lásd ezzel kapcsolatban a jelen indítvány 41. pontját). A fent említett T‑624/16. R. sz. ügyben benyújtott fellebbezés tárgyában hozott határozatában a Bíróság elfogadhatósági okokból nem válaszolt meg egy érvet, amely a végrehajtható határozatok elfogadására vonatkozó parlamenti hatáskör kérdését vetette fel; lásd: a Bíróság elnökhelyettesének <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170706">2017. július 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Gollnisch kontra Parlament</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>C‑189/17 P(R)</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:528">EU:C:2017:528</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az Európai Parlament Elnökségének az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, <DATE ISO="20080519">2008. május 19‑i</DATE> és <DATE ISO="20080709">július 9‑i</DATE> határozatának (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="159" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2009">HL 2009. C 159., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 68. cikkéből is csak az derül ki, hogy a főtitkár ad utasítást arra, hogy a jogtalanul felvett összegeket a képviselőktől behajtsák, az azonban nem, hogy e célból végrehajtható határozatokat hoz, illetve hozhat‑e. A Bíróság e tekintetben eddig nyilvánvalóan szintén csak olyan ügyekkel foglalkozott, amelyekben a Parlament úgy határozott, hogy összegek jogtalan felvételére került sor, és megfelelő terhelési értesítéseket küldött az érintett képviselőknek, nem fogadott el azonban végrehajtható határozatokat; lásd például: a Bíróság elnökének <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111111">2011. november 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Nencini kontra Parlament</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>C‑530/10 P(R)</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:729">EU:C:2011:729</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0003">3.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0004">4.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160614">2016. június 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Marchiani kontra Parlament</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>C‑566/14 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:437">EU:C:2016:437</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0016">16.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0017">17.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190521">2019. május 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Le Pen kontra Parlament</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>C‑525/18 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:435">EU:C:2019:435</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0013">13.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0014">14.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); lásd úgyszintén a Le Pen kontra Parlament ügyben (C‑38/19 P) a mai napon hozott végzést.</P></NOTE> E kérdésre mindazonáltal a jelen fellebbezéssel összefüggésben sem kell választ adni, mivel a vitatott határozat kibocsátója egyébként is a Bizottság.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>A jelen eljárásban tehát arról sem kell dönteni, hogy úgy kell‑e értelmezni a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdését, hogy az az Unió valamennyi, e rendelet értelmében vett intézménye<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>A 966/2012 költségvetési rendelet 2. cikkének b) pontja értelmében e rendelet alkalmazásában <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>intézmény<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága és az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az EKB azonban nem. Lásd ugyanígy a 966/2012 költségvetési rendeletet felváltó 2018/1046 rendelet 2. cikkének 67. pontját és az azt megelőző, az 1081/2010/EU, Euratom rendelettel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="311" PAGE.FIRST="9" DATE.PUB="2010">HL 2010. L 311., 9. o.</REF.DOC.OJ>) módosított 1605/2002 rendelet 1. cikkének (2) bekezdését is; az 1605/2002 rendelet eredeti változata nem tartalmazta viszont az uniós intézményként csak a Lisszaboni Szerződés által létrehozott Európai Tanácsot, valamint a csak 2010‑ben létrehozott Európai Külügyi Szolgálatot.</P></NOTE> számára lehetőséget ad arra, hogy tagállamoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását hivatalos határozatban állapítsák meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikk értelmében végrehajtható,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>A 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése, akárcsak a 2018/1046 rendelet 100. cikkének e rendelkezést felváltó (2) bekezdése (a jelen indítvány fenti 5. lábjegyzete), nem egyértelmű annyiban, amennyiben e rendelkezés első albekezdése bármiféle megszorítás nélkül azt írja elő, hogy tagállamoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>az intézmény<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> hivatalos határozatban állapíthatja meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikk értelmében végrehajtható, második albekezdése viszont úgy rendelkezik, hogy kivételes esetekben a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzettel kapcsolatos követelésekre vonatkozóan a Bizottság is elfogadhat ilyen végrehajtandó határozatokat a többi intézmény javára és kérésére. A költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="362" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 362., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 85. cikkének (2) bekezdése még azt is leszögezi, hogy kivételes esetek fennállása esetén <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>az EUMSZ 299. cikkében említett intézményektől eltérő érintett intézmények<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> végrehajtható határozat elfogadását kérhetik a Bizottságtól. Legalábbis első pillantásra nem egyértelmű, hogy miért volt szükség e rendelkezésekre, ha a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikke (2) bekezdésének első albekezdése egyébként is valamennyi, e rendelet értelmében vett intézményt (ezzel kapcsolatban lásd a jelen indítvány fenti 27. lábjegyzetét) felruházza az arra vonatkozó hatáskörrel, hogy saját végrehajtható határozatokat hozzanak. A 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdését megelőző, az 1605/2002 rendelet 72. cikkének (2) bekezdésének foglalt rendelkezés (a jelen indítvány fenti 5. lábjegyzete) mindazonáltal nem tartalmazott a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelő szabályozást, és a 2342/2002 rendeletben (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="357" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2002">HL 2002. L 357., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 145. o.; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="345" PAGE.FIRST="35" DATE.PUB="2005">HL 2005. L 345., 35. o.</REF.DOC.OJ>) foglalt, az 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok sem tartalmaztak ilyet.</P></NOTE> és hogy ez, amennyiben ez a helyzet, összeegyeztethető‑e, vagy sem, az EUMSZ 299. cikkel. Ugyanez vonatkozik arra a kérdésre is, hogy úgy kell‑e értelmezni az EUMSZ és<?PAGE NO="11"?> az Euratom‑Szerződés alapján létrehozott szervekre – tehát különösen a decentralizált uniós ügynökségekre – vonatkozó pénzügyi keretszabályzatra vonatkozó rendeleteket, hogy e szervek is elfogadhatnak végrehajtható határozatokat,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Jóllehet a költségvetési rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, <DATE ISO="20130930">2013. szeptember 30‑i</DATE> 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="328" PAGE.FIRST="42" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 328., 42. o.</REF.DOC.OJ>) 62. cikkének (2) bekezdése, valamint immár az EUMSZ és az Euratom‑Szerződés keretében létrehozott és a 2018/1046 rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, <DATE ISO="20181218">2018. december 18‑i</DATE> (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="122" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2019">HL 2019. L 122., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 68. cikke lehetővé teszi a végrehajtást a követelések beszedése céljából, nem egyértelmű azonban, hogy a decentralizált ügynökségek e célból maguk is elfogadhatnak‑e végrehajtható határozatokat. A Bizottság végrehajtó ügynökségei viszont semmiképpen nem hozhatnak ilyen határozatokat, mivel ez a Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik; lásd a Kutatási Végrehajtó Ügynökséget illetően: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180912">2018. szeptember 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Holistic Innovation Institute kontra REA</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑241/17 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:704">EU:C:2018:704</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0004">4.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és hogy ez adott esetben összeegyeztethető‑e az EUMSZ 299. cikkel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>A jelen fellebbezési eljárás keretében elegendő megállapítani, hogy még ha az Unió EUMSZ 299. cikkben említettektől eltérő intézményeinek és szerveinek jogi aktusai nem végrehajthatók is e rendelkezés értelmében az elsődleges jog módosítása nélkül,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Az EKB esetében például annak létrehozásával egyidejűleg a Maastrichti Szerződés kifejezett hivatkozást illesztett az EK‑Szerződés 108a. cikkének (2) bekezdésébe (később a 110. cikk (2) bekezdése), amely szerint az EK‑Szerződés 192. cikkét (később 256. cikk), vagyis az EUMSZ 299. cikk elődjét, az EKB által elfogadott rendeletekre és határozatokra is alkalmazni kell; az EKB‑nak a Lisszaboni Szerződés által az EUMSZ 299. cikkbe történt későbbi felvétele ezáltal már csak szerkesztési jelleggel bírt.</P></NOTE> ez nem jelenti azt, hogy a <HT TYPE="ITALIC">Bizottság</HT> nem szedhet be <HT TYPE="ITALIC">szerződéses</HT> követeléseket végrehajtható határozatok útján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Így az EUMSZ 299. cikknek a Tanács, a Bizottság és az EKB jogi aktusaira való korlátozása valóban arra utalhat, hogy az uniós Szerződések eredeti változatainak<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>ESZAK 92. cikk, (1957. évi) EK 192. cikk, valamint Euratom 164. cikk.</P></NOTE> és számos módosításának megalkotói inkább ezen intézmények jellemző jogi aktusainak – például a Bizottság kartelljogi bírságot kiszabó határozatainak – végrehajthatóságát tartották szem előtt, mint a valamennyi uniós intézmény beszerzési szerződéseiből eredő követelések egyoldalú érvényesítését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Elhibázottnak tűnik azonban e mögött a Szerződések megalkotóinak arra vonatkozó tudatos döntését sejteni, hogy az EUMSZ 299. cikkben előírt végrehajthatóságot nem kívánták olyan határozatok esetében biztosítani, amelyek végrehajthatónak nyilvánítják a Bizottság szerződéseiből eredő követeléseket. Amint azt ugyanis fent kifejtettem,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 36. pontját.</P></NOTE> az EUMSZ 299. cikk rendszertani helyéből az következik, hogy e cikk <HT TYPE="ITALIC">minden</HT> olyan jogi aktust végrehajthatóvá kíván tenni, amelyet a Bizottság az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében fogad el, és amely a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget ró.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>A Bizottság által az Unió feladatainak ellátása érdekében elfogadott jogi aktusok, illetve megkötött jogügyletek azonban időközben különösen a közvetlen támogatások területén már nemcsak egyoldalú jogi aktusok elfogadását foglalják magukban, hanem mindinkább szerződések megkötését is. Semmi nem utal arra, hogy az EUMSZ 299. cikk megalkotói ne kívánták volna az ilyen szerződésekből eredő követelések érvényesítésére irányuló bizottsági határozatokat olyan jogi aktusoknak tekinteni, amelyek a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, és ezért e rendelkezés értelmében végrehajthatók lehetnek, ha a Bizottság hatáskörrel rendelkezik ilyen határozatok elfogadására. Sem az uniós jogból, sem a tagállami jogrendekből nem következik ugyanis olyan általános elv, amely szerint a közigazgatási szervek szerződéseiből eredő követelések sohasem téríttethetők meg egyoldalúan.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Lásd ezzel kapcsolatban a jelen indítvány lenti 82. és 84. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Egyébként a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésének szükségessége a Bizottság EUMSZ 317. és EUMSZ 325. cikkben rögzített azon kötelezettségéből ered, hogy tiszteletben kell tartania a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, és küzdenie kell az Unió pénzügyi érdekeit sértő tevékenységek ellen.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Lásd még ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190228">2019. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Alfamicro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑14/18 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:159">EU:C:2019:159</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0065">65.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ez a Szerződések megalkotóinak arra irányuló szándéka mellett szól, hogy a Bizottságot hatékony eszközökkel lássák el az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából függetlenül attól, hogy feladatait egyoldalú vagy szerződéses aktusok útján látja‑e el.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Mindebből az következik, hogy az EUMSZ 299. cikk esetében kizárólag azon általános alaprendelkezésről van szó, amely rögzíti, hogy a Bizottság által elfogadott azon jogi aktusok, amelyek a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók és végrehajtás útján érvényesíthetők lehetnek. Az EUMSZ 299. cikk nem szabályozza viszont az ilyen jogi aktusok tárgyi hatályát és elfogadásuk feltételeit. Az EUMSZ 299. cikkből tehát nem vonható le az a következtetés, hogy e rendelkezés nem vonatkozhat olyan határozatokra is, amelyek a jogalanyokra szerződés alapján rónak vagyoni kötelezettséget.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az EUMSZ 299. cikknek az EUMSZ 263., EUMSZ 272. és EUMSZ 274. cikkel összefüggésben történő értelmezéséről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Szerződéses követelések esetében mindazonáltal csak akkor fogadható el végrehajtható határozat, ha a Bíróság választottbírósági kikötés alapján hatáskörrel rendelkezik a szerződésből eredő jogvitákra. Ellenkező esetben ugyanis a Bizottság ilyen határozat elfogadása útján megkerülhetné a nemzeti bíróság hatáskörét, mivel ilyen határozat elfogadása automatikusan az uniós bíróságok hatáskörét alapozza meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Ez utóbbi mindenekelőtt a végrehajtható határozat végrehajthatóságára vonatkozó rendelkezésekből következik. Az EUMSZ 299. cikk negyedik bekezdése szerint az ilyen határozat végrehajtását csak az Európai Unió Bíróságának határozata alapján lehet felfüggeszteni, a nemzeti igazságszolgáltatási szervek pedig csak a végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében rendelkeznek hatáskörrel. Ezenfelül mind a Törvényszék, mind a Bíróság eljárási szabályzata úgy rendelkezik, hogy a jogi aktusok végrehajtásának felfüggesztése iránt, az EUMSZ 299. cikk alapján előterjesztett kérelmek csak a Törvényszék, illetve a Bíróság előtt indított keresettel összefüggésben fogadhatók el.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Lásd a Törvényszék eljárási szabályzata 156. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 161. cikkének (1) bekezdését, valamint a Bíróság eljárási szabályzata 160. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 165. cikkének (1) bekezdését.</P></NOTE> Ez csak nehezen tűnik összeegyeztethetőnek a nemzeti bíróságok e jogi aktusok érdemi vizsgálatára vonatkozó hatáskörével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>A Törvényszék továbbá a megtámadott ítéletben,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>A Törvényszék nem foglalkozott a megtámadott ítéletben az EUMSZ 263. cikken alapuló, a vitatott határozat megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságával, hallgatólagosan azonban e kereset elfogadhatóságából indult ki; lásd csak a megtámadott ítélet 61. és 68. pontját.</P></NOTE> akárcsak állandó ítélkezési gyakorlatában,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Lásd különösen: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120613">2012. június 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Insula kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑246/09</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:287">EU:T:2012:287</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0093">93.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120927">2012. szeptember 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Applied Microengineering kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑387/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:501">EU:T:2012:501</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161109">2016. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Trivisio Prototyping kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑184/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:652">EU:T:2016:652</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170704">2017. július 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Systema Teknolotzis kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑234/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:461">EU:T:2017:461</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0090">90.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190613">2019. június 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Synergy Hellas kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑244/18</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:409">EU:T:2019:409</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> helyesen<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Lásd ezzel kapcsolatban a jelen indítvány lenti 95–105. pontját.</P></NOTE> abból indult ki, hogy a végrehajtható határozat olyan aktus, amelyet annak címzettjei megsemmisítés iránti keresettel attól függetlenül megtámadhatnak az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján, hogy e határozatot szerződéses vagy szerződésen kívüli követelések beszedése céljából fogadták‑e el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>A végrehajtható határozat elfogadása tehát akkor is automatikusan megalapozza az uniós bíróság hatáskörét, ha e határozat tárgyát szerződés alapján megfizetendő összeg megtéríttetése képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 274. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 272. cikk szerint azonban az uniós bíróság csak akkor rendelkezik hatáskörrel az uniós intézmények szerződéseivel kapcsolatos keresetekre, ha e szerződések megfelelő választottbírósági kikötést tartalmaznak. Ugyanis amint azt az EUMSZ 274. cikk kifejezetten leszögezi, az olyan vitás ügyeket, amelyekben az Unió az egyik fél, nem lehet erre hivatkozva kizárni a tagállamok bíróságainak hatásköréből, kivéve ha ezt a hatáskört az uniós Szerződések az uniós bíróságokra ruházzák.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>Ha tehát a szerződés nem tartalmaz választottbírósági kikötést, a végrehajtható határozat elfogadása azt jelentené, hogy megkerülik az uniós bíróságok és a nemzeti bíróságok közötti, az elsődleges jogban rögzített hatáskörmegosztást, és az uniós bíróságok hatáskörét annak elsődleges jogi korlátain túlra is kiterjesztik azzal, hogy ilyen hatáskört keletkeztetnek egy szerződéses jogvitát illetően, jóllehet e jogvitára a felek választottbírósági kikötés hiánya révén kifejezett akarata szerint a nemzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>A jelen indítvány fenti 49. pontjában ismertetett indokok sérelme nélkül ez még akkor is így van, ha a Törvényszék megtámadott ítéletben képviselt álláspontjával összhangban és a jelen indítványban (lásd a lenti 113–136. pontot) képviselt állásponttal ellentétben abból indulunk ki, hogy a szerződéses követelés beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozat jogszerűségének vizsgálata egyrészt e határozat alaki jogszerűségének a megsemmisítés iránti keresetet elbíráló bíróság általi vizsgálatára, másrészt ugyanezen határozat anyagi jogszerűségének a szerződésre hatáskörrel rendelkező bíróság általi vizsgálatára osztható fel. Ha ugyanis ez utóbbi választottbírósági kikötés hiányában a nemzeti bíróság, akkor a bírósági hatáskörnek a megtámadott határozat alaki jogszerűségének vizsgálatára hatáskörrel rendelkező uniós bíróság és az e határozat alapjául szolgáló szerződéses igények vizsgálatára hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság közötti megoszlása nem egyeztethető össze a hatékony bírói jogvédelem követelményeivel, mivel ez rendkívül nehézzé teszi a felperes számára jogainak érvényesítését. A Törvényszék helyesen állapította meg ezt – még ha hallgatólagosan is – a megtámadott ítélet 209–214. pontjában.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 299. cikk azonban egyszerűen nem nyújt jogalapot az uniós bíróságok hatáskörének ilyen kiterjesztésére. E rendelkezés értelme és célja ugyanis – mint már kifejtettem<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 36. és 44. pontját.</P></NOTE> – kizárólag abban rejlik, hogy azonnal végrehajthatóvá tegye az uniós intézmények által az EUMSZ 288. cikk alapján elfogadott és a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rovó jogi aktusokat. Az EUMSZ 299. cikk tehát csupán a végrehajtást könnyíti meg, ami az uniós intézmények feladatai hatékony végrehajtásának követelményére és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére tekintettel mindenképpen indokolt. Különösen a hatáskör‑átruházás EUSZ 4. és EUSZ 5. cikkben rögzített elvére tekintettel azonban a végrehajtás e megkönnyítése nem alapozza meg az EUMSZ 272. és EUMSZ 274. cikkben rögzített, az uniós bíróságok és a nemzeti bíróságok közötti hatáskörmegosztástól való eltérést.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>Külön kellene tisztázni, hogy az uniós intézmények elfogadhatnak‑e az eddigi ítélkezési gyakorlat alapján szintén az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadható <HT TYPE="ITALIC">beszámítási határozatokat</HT> (lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20030710">2003. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra CCRE</NAME.CASE> ítélet [<NO.CASE>C‑87/01 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:400">EU:C:2003:400</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint rendelkező rész]; az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20081008">2008. október 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Helkon Media kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete [<NO.CASE>T‑122/06</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2008:418">EU:T:2008:418</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>]; a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Technion és Technion Research &amp; Development Foundation kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete [<NO.CASE>T‑216/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2015:746">EU:T:2015:746</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>]; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171114">2017. november 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Alfamicro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete [<NO.CASE>T‑831/14</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:804">EU:T:2017:804</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0191">191</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0193">193.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>]) szerződéses követelések beszedése céljából, ha az érintett szerződés nem tartalmaz választottbírósági kikötést az uniós bíróságok javára. Így egyrészt az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére tekintettel nehéznek tűnik választottbírósági kikötés hiányában megtagadni az uniós intézményektől a beszámítás lehetőségét, és ezzel arra kényszeríteni őket, hogy további uniós forrásokat fizessenek ki egy nem teljesítő vagy fizetésképtelen adós részére. Másrészt az uniós bíróságok és a nemzeti bíróságok közötti hatáskörmegosztásra, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogra tekintettel problematikusnak tűnik az uniós bíróság hatáskörét egy beszámítási határozattal megalapozni annak ellenére, hogy valamely nemzeti bíróság rendelkezik hatáskörrel a szóban forgó követelés megalapozottságának vizsgálatára. Ilyen helyzetben mindenképpen abból kell kiindulni, hogy a beszámítás csupán gyakorlati hatással bír, jogi hatással viszont nem; ez azt jelenti, hogy a beszámítási határozat esetleges jogerőre emelkedése nem befolyásolhatja a felek e határozat alapjául szolgáló követelései megalapozottságának, illetve fennállásának kérdését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Ezt az értelmezést alátámasztja a Bíróságnak az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetek és az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetek elhatárolásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlata. Ezen ítélkezési gyakorlat szerint összeegyeztethetetlen lenne az EUMSZ 272. és EUMSZ 274. cikkel, ha az uniós bíróságok a tisztán szerződéses keretbe illeszkedő aktusok megsemmisítése iránti keresetek tárgyában is megállapítanák hatáskörüket az EUMSZ 263. cikk alapján. Ez ugyanis azzal a veszéllyel járna, hogy – azokban az esetekben, ha a szerződés nem tartalmaz választottbírósági kikötést – e bíróságok hatásköre túlterjeszkedik az EUMSZ 274. cikk által kijelölt korlátokon.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19850711">1985. július 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Maag kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>43/84</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1985:328">EU:C:1985:328</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:562">EU:C:2015:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190228">2019. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Alfamicro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑14/18 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:159">EU:C:2019:159</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Amint azt a Bíróság hangsúlyozta, a Bizottság valamely szerződő partnere nem változtathatja meg tehát egyoldalúan az uniós bíróságok és a nemzeti bíróságok közötti hatáskörmegosztást oly módon, hogy egy általa benyújtott kérelem tárgyában a Bizottság elutasító határozatát eszközli ki, és azt aztán az EUMSZ 263. cikk értelmében vett határozatnak tekinti.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19850711">1985. július 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Maag kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>43/84</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1985:328">EU:C:1985:328</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Ez <HT TYPE="ITALIC">a contrario</HT> azt kell, hogy jelentse, hogy a Bizottság sem változtathatja meg egyoldalúan az uniós bíróságok és a nemzeti bíróságok közötti hatáskörmegosztást oly módon, hogy valamely szerződéses követelés beszedése céljából végrehajtható határozatot fogad el, amely az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel megtámadható uniós aktust képez, jóllehet az érintett szerződés nem tartalmaz olyan választottbírósági kikötést, amely a felek szerződéses kötelezettségeivel kapcsolatos jogvitákra vonatkozó hatáskört az uniós bíróságokra ruházná.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>A jelen ügyben a Törvényszék a megtámadott ítéletben nem mutatott ugyan rá kifejezetten arra, hogy a Bizottság csak akkor fogadhat el végrehajtható határozatot valamely szerződéses követelés beszedése céljából, ha az érintett szerződés választottbírósági kikötést tartalmaz az uniós bíróságok javára. Az érintett támogatási szerződések azonban minden esetben tartalmaztak ilyen kikötést különös szerződési feltételeik között.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 11. pontját. A Bizottság a jelen eljárásban tartott tárgyaláson kifejtette, hogy belső gyakorlata szerint csak akkor fogad el szerződéses követelések beszedésére irányuló végrehajtható határozatokat, ha az érintett szerződések választottbírósági kikötést tartalmaznak az uniós bíróságok javára.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>A jelen ügyben ennélfogva nem róható fel a Törvényszéknek, hogy tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy a Bizottság által szerződéses követelések beszedése céljából elfogadott határozatok is végrehajthatók lehetnek az EUMSZ 299. cikk értelmében.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">c)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdéséről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Amint azt a Törvényszék már megállapította,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>Lásd: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141027">2014. október 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Diktyo Amyntikon Viomichanion Net kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑703/14 R</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:914">EU:T:2014:914</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> az EUMSZ 299. cikk önmagában mindazonáltal még nem jelent jogalapot olyan jogi aktusok elfogadására, amelyek az e rendelkezés értelmében végrehajtható fizetési kötelezettséget alapoznak meg. E jogalapot sokkal inkább más elsődleges vagy másodlagos jogi rendelkezésekben kell keresni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>A jelen ügyben a vitatott határozat jogalapja a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése, amely szerint a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>követelések fennállását az intézmény[ek] hivatalos határozatban állapíthatj[ák] meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikk értelmében végrehajtható<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 18. pontját, valamint a megtámadott ítélet 41. és 192. pontját és a vitatott határozat (az első fokon benyújtott keresetlevél 33. melléklete) elején hivatkozott jogalapokat.</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 195. pontjában a Törvényszék a 966/2012 költségvetési rendelet rendszere alapján adott választ arra a kérdésre, hogy ez az általános megszövegezésű rendelkezés kifejezetten <HT TYPE="ITALIC">szerződéses</HT> követelések érvényesítésére irányuló határozatok elfogadására is felhatalmazza‑e a Bizottságot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet említett pontja szerint a 79. cikk (2) bekezdése a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>Bevételi műveletek<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> címet viselő fejezetben szerepel, amely – akárcsak az e fejezetet követő, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>Kiadási műveletek<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> címet viselő fejezet – <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>A költségvetés végrehajtása<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> címet viselő IV. címbe illeszkedik, amely viszont a 966/2012 költségvetési rendelet <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>Közös rendelkezések<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> címet viselő első részében szerepel. A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy a bevételi és kiadási műveletekkel kapcsolatos két fejezetet nem csupán az uniós fellépés valamely különös területén, hanem az Unió költségvetésébe tartozó valamennyi műveletre kell alkalmazni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>E megállapításokban nem érhető tetten téves jogalkalmazás. Azokat nem kérdőjelezi meg különösen az ADR azon érve sem, hogy nem lehet abból kiindulni, hogy a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése hallgatólagosan arra hatalmazza fel a Bizottságot, hogy szerződéses kontextusban végrehajtható határozatot fogadjon el, jóllehet e rendelkezés nem írja elő kifejezetten,<?PAGE NO="15"?> hogy ilyen kontextusban is alkalmazható. Ugyanis mint azt a Törvényszék helyesen megállapította, a 79. cikk (2) bekezdése sem azt nem rögzíti, hogy e rendelkezés kifejezetten szerződésen kívüli követelésekre, sem pedig azt, hogy kifejezetten szerződéses követelésekre alkalmazandó, ami a rendelkezés általános alkalmazhatósága mellett szól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>A 966/2012 költségvetési rendelet 90. cikkéből, amely szerint az uniós kifizetésekre <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>annak igazolását követően kerül sor, hogy a vonatkozó fellépés az alap‑jogiaktus, illetve a szerződés rendelkezéseivel összhangban van<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>, szintén nem következik más. Az ADR szerint e rendelkezés arra utal, hogy a 966/2012 költségvetési rendelet szerződéses helyzetekre alkalmazandó szabályai e tekintetben szükségszerűen kifejezettek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Ez az érvelés azonban nem fogadható el. A 966/2012 költségvetési rendelet 90. cikke ugyanis csak azt írja elő, hogy az uniós kifizetésre csak annak igazolását követően kerülhet sor, hogy a kifizetés tárgyát képező fellépés összhangban van az e fellépést előíró jogi aktussal. E jogi aktus azonban nemcsak egyoldalú jogi aktus,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>A 966/2012 költségvetési rendelet 2. cikke d) pontjának i. alpontja értelmében az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>alap‑jogiaktus<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> fogalma az EUMSZ és az Euratom‑Szerződés végrehajtásában az EUMSZ 288. cikk értelmében vett rendeletet, irányelvet vagy határozatot, a 2. cikk d) pontjának ii. alpontja értelmében pedig az EUSZ <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>Az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések és a közös kül‑ és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> című V. címének végrehajtásában a Tanács jogi aktusait jelenti.</P></NOTE> hanem szerződés is lehet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>A 90. cikk tehát egyszerűen a jogi aktusok valamennyi olyan fajtáját megemlíti, amelyre vonatkozik, és ezért – akárcsak a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikke – nem kifejezetten szerződéses vagy szerződésen kívüli helyzetekre alkalmazandó, hanem általános szabálynak minősül. A Törvényszék ezért téves jogalkalmazás nélkül állapíthatta meg a megtámadott ítélet 196. pontjában, hogy a 90. cikk alátámasztja azt az értelmezést, amely szerint a 966/2012 költségvetési rendelet IV. címébe tartozó rendelkezéseket többek között a szerződések területén kell alkalmazni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Azt az értelmezést, amely szerint a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésében biztosított, végrehajtható határozatok elfogadására vonatkozó hatáskör szerződéses követelésekre is vonatkozik, egyébként e rendelkezés keletkezéstörténete is alátámasztja.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>Az értelmezés egyik elemeként valamely rendelkezés keletkezéstörténetének figyelembevételével kapcsolatban lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091022">2009. október 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Zurita García és Choque Cabrera</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑261/08 és C‑348/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:648">EU:C:2009:648</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0057">57.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131003">2013. október 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Confédération paysanne</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑298/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:630">EU:C:2013:630</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Bizottság kontra Spanyolország (Plans de gestion des déchets)</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑642/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:682">EU:C:2019:682</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 38. és azt követő pontok).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Így a Bizottságnak az említett rendelkezést megelőző, az 1605/2002 rendelet 72. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>A jelen indítvány fenti 5. lábjegyzete.</P></NOTE> kapcsolatos fejtegetéseiből kiderül, hogy az uniós intézményeknek ez utóbbi rendelkezés által arra vonatkozóan biztosított hatáskör, hogy követelések esedékességét végrehajtható határozatokban állapítsák meg, annak lehetővé tételét szolgálta, hogy <HT TYPE="ITALIC">valamennyi</HT> beszedési megbízás végrehajtható legyen, ne pedig csak azok, amelyek kiállítására egy előzőleg hozott hivatalos határozat – például egy versenyjogi bírságot kiszabó határozat – alapján került sor. Az említett hatáskör célja ugyanis kifejezetten a saját források visszatéríttetésének megkönnyítése, amelyek bírósági úton történő visszafizettetése hosszadalmasnak bizonyult. A Bizottság ennek megfelelően egy 2002. évi közleményben bejelentette, hogy éppen a közvetlen irányítás és ezáltal a (többek között szerződéses) támogatásnyújtás területén elsősorban végrehajtható visszatéríttető határozatokat kíván elfogadni.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P>Lásd <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>A közösségi kiadások közvetlen és megosztott irányításából eredő közösségi követelések beszedésének javítása<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> című, <DATE ISO="20021203">2002. december 3‑i</DATE> bizottsági közlemény (COM(2002) 671 végleges, elérhető a http://eur‑lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2002:0671:FIN:DE:PDF oldalon) 20. oldalát; lásd ezzel kapcsolatban: Beysen, E., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>Theorie und Praxis der Rückforderung vertraglicher Finanzhilfen durch die Europäische Kommission<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>, <HT TYPE="ITALIC">Europäisches Wirtschafts‑ und Steuerrecht (EWS)</HT> 4/2008., 120. és azt követő oldalak.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Mindebből az következik, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot annak megállapításakor, hogy a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése arra vonatkozó hatáskört ruház a Bizottságra, hogy a szerződéses követelések beszedése céljából is az EUMSZ 299. cikk értelmében végrehajtható határozatokat fogadjon el.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">d)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>A fent kifejtettekkel összhangban megállapítható, hogy a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 299. cikk arra vonatkozó hatáskört ruház a Bizottságra, hogy a szerződéses követeléseket végrehajtható határozatok útján szedje be, amennyiben az érintett szerződések az EUMSZ 272. cikk szerinti választottbírósági kikötést tartalmaznak az uniós bíróságok javára. Mivel a jelen ügyben érintett támogatási szerződések mindegyike tartalmazott ilyen kikötést, a Törvényszék téves jogalkalmazás nélkül állapíthatta meg, hogy a Bizottság az említett rendelkezések alapján hatáskörrel rendelkezett a vitatott határozat elfogadására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>A második jogalap első részét tehát el kell utasítani.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A végrehajtható határozatok szerződéses követelések beszedése céljából történő elfogadásának uniós alapvető jogokkal való összeegyeztethetőségéről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Az ADR arra hivatkozik, hogy a valamennyi követelés beszedése céljából végrehajtható határozatok elfogadására vonatkozó hatáskör gyakorlása a szerződéses követelések esetében nem egyeztethető össze a Bizottság szerződő partnerének bizalomvédelemhez és hatékony jogorvoslathoz való jogával.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Az ADR álláspontjával ellentétben a Bíróság általa hivatkozott BayWa ítéletéből nem következik az, hogy az Unió valamennyi költségvetési szabályát megszorítóan kell értelmezni. Amint azt ugyanis a Bizottság helyesen kifejti, a Bíróság az említett ítéletben csak azt állapította meg, hogy az uniós forrásokból történő finanszírozáshoz való jogosultságot keletkeztető rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19820506">1982. május 6‑i</DATE> <NAME.CASE>BayWa és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>146/81, 192/81 és 193/81</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1982:146">EU:C:1982:146</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0010">10.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ez összhangban áll az Unió pénzügyi érdekei védelmének az EUMSZ 325. cikkben, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményben,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P>Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrehozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, <DATE ISO="19950726">1995. július 26‑i</DATE> egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="316" PAGE.FIRST="48" DATE.PUB="1995">HL 1995. C 316., 48. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 8. kötet, 57. o.).</P></NOTE> valamint az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, <DATE ISO="20170705">2017. július 5‑i</DATE> (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvben<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="198" PAGE.FIRST="29" DATE.PUB="2017">HL 2017. L 198., 29. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> kifejezésre jutó döntő jelentőségével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Amint azt azonban az ADR a válaszában helyesen kifejti, ez nem járhat azzal, hogy a Bizottság számára a szerződő partnereinek jogaiba való beavatkozást lehetővé tevő költségvetési hatáskörök e jogokra tekintet nélkül értelmezhetők és gyakorolhatók. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó kötelezettség ugyanis nem kerülhet szembe az uniós alapvető jogokkal.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>Lásd ebben az értelemben analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120329">2012. március 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Belvedere Costruzioni</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑500/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:186">EU:C:2012:186</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171205">2017. december 5‑i</DATE> <NAME.CASE>M.A.S. és M.B. (<QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>Taricco II<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑42/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:936">EU:C:2017:936</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Ezzel összhangban a jelen ügyben egyrészt azt kell megvizsgálni, hogy a szerződéses követelések beszedésére irányuló végrehajtható határozatok elfogadása sérti‑e a bizalomvédelem elvét (a) pont). Másrészt meg kell vizsgálni, hogy az ilyen határozatok elfogadása összeegyeztethető‑e a hatékony jogorvoslathoz való joggal (b) pont).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A bizalomvédelemről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Az ADR a Bíróság Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ítéletére<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:562">EU:C:2015:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0021">21.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és Bizottság kontra AMI Semiconductor Belgium és társai ítéletére, valamint az utóbbi ügyre vonatkozó indítványomra<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050317">2005. március 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra AMI Semiconductor Belgium és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑294/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:172">EU:C:2005:172</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0095">95.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>a Bizottság kontra AMI Semiconductor Belgium és társai</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑294/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:549">EU:C:2004:549</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0169">169</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0173">173.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> hivatkozik annak alátámasztása érdekében, hogy a Bíróság szerződéses kontextusban elutasítja a Bizottság egyoldalú közhatalmi cselekményét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Így a Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ítéletében a Bíróság megkérdőjelezte különösen a Bizottság azon gyakorlatát, hogy egyoldalúan érvényesít szerződéses igényeket. Az említett ítéletben ugyanis a Bíróság hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a Bizottság a pénzügyi támogatás nyújtására a szerződéses utat választja, köteles ezen a kereten belül maradni.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0057"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:562">EU:C:2015:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0021">21.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A szerződő partner ezért abból indulhat ki, hogy a Bizottság nem hagyja el e szerződéses keretet, és nem fog vele szemben közhatalmat gyakorolni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>A Törvényszék a megtámadott ítélet 199–208. pontjában kimerítően értékelte a Bíróság Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ítéletét, valamint a Törvényszéknek a kérdéses pontban a Bizottság kontra AMI Semiconductor Belgium és társai ügyre vonatkozó indítványra alapozott ítéletét.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0058"><P>A Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100617">2010. június 17‑i</DATE> <NAME.CASE>CEVA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑428/07 és T‑455/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:240">EU:T:2010:240</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ennek során arra a következtetésre jutott, hogy az említett ítéletek nem engednek arra következtetni, hogy az uniós bíróság megtiltotta volna a Bizottságnak, hogy szerződéses kontextusban gyakorolja végrehajtható határozatok elfogadására vonatkozó hatáskörét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Ez a következtetés nem téves jogalkalmazáson alapul. Ugyanis mint azt a Törvényszék helyesen megállapította, a szóban forgó ítéletekben a Bíróság és a Törvényszék kizárólag a szerződéses kontextusban közölt terhelési értesítések<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0059"><P>Az uniós bíróságok ítéleteinek német nyelvi változataiban továbbra is használt német <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>Belastungsanzeige<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> [terhelési értesítés] kifejezés az 1605/2002 rendelet 71. cikkének (2) bekezdéséből származik; a 966/2012 költségvetési rendelet óta viszont a német nyelvi változat a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0027" ID="QS0027"/>Zahlungsaufforderung<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> [fizetési felszólítás] kifejezést használja. Az említett rendeletek francia és angol nyelvi változatai ezzel szemben következetesen a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0028" ID="QS0028"/>note de débit<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> [terhelési értesítés], illetve <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0029" ID="QS0029"/>debit note<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> [terhelési értesítés] kifejezéseket használják.</P></NOTE> jogi jellegének és megtámadhatóságának kérdésével foglalkozott; a terhelési értesítéseket a Bizottság küldi meg az adósnak a 966/2012 költségvetési rendelet 78. cikkének (2) bekezdése alapján, ily módon felszólítva őt valamely követelés megfizetésére, mielőtt végrehajtható vagy jogi eljárással biztosított határozat útján hajtaná végre a beszedést.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0060"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:562">EU:C:2015:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100617">2010. június 17‑i</DATE> <NAME.CASE>CEVA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑428/07 és T‑455/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:240">EU:T:2010:240</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Az uniós bíróságok nem foglalkoztak viszont az érintett ítéletekben azzal a kérdéssel, hogy gyakorolhatja‑e a Bizottság szerződéses kontextusban a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésében arra vonatkozóan biztosított hatáskörét, hogy követelések fennállását hivatalos végrehajtható határozatban állapítsa meg. Ez a Bizottság kontra AMI Semiconductor Belgium és társai ítélet és az ezen ügyre vonatkozó indítványom esetében is igaz; az említett ítélet és az indítványom tárgyát az a kérdés képezte, hogy rendelkezik‑e a Bizottság mérlegelési joggal szerződő partnere megtérítendő költségeinek elismerését illetően.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0061"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050317">2005. március 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra AMI Semiconductor Belgium és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑294/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:172">EU:C:2005:172</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0095">95.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>a Bizottság kontra AMI Semiconductor Belgium és társai</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑294/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:549">EU:C:2004:549</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0169">169</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0173">173.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Az ADR által hivatkozott ítéletek mindazonáltal azt mutatják, hogy legalábbis nem magától értetődő, hogy a szerződő partnerként eljáró Bizottság közhatalmi jogkörökkel rendelkezik. Úgy tűnik ugyanis, hogy az uniós bíróságok az említett ítéletekben inkább a közigazgatás által kötött szerződés olyan eszményképéből indulnak ki, amelyben a két szerződő partner egyenrangú, és a közigazgatás nem rendelkezik olyan egyoldalú előjogokkal, amelyek gyakorlása idegenül hatna szerződéses keretben.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="18"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>Ezenfelül az uniós tagállamokban is teljesen eltérő elképzelések élnek a szerződő közigazgatás esetleges közhatalmi jogköreit illetően:<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0062"><P>A közigazgatás által kötött szerződésekkel kapcsolatos eltérő uniós tagállami modelleket illetően lásd: országjelentések, in: Noguellou, R., és Stelkens, U., <HT TYPE="ITALIC">Droit comparé des contrats publics/Comparative law on public contracts</HT>, Bruylant, Brüsszel, 2010.</P></NOTE> míg a német jog például szigorúan elutasítja ilyen jogkörök fennállását, addig a francia jog nemcsak azt ismeri el, hogy a közigazgatás egyoldalúan módosíthatja és felmondhatja a szerződést a közigazgatási jogi <HT TYPE="ITALIC">contrat administratif</HT> keretében, hanem azt is, hogy a közigazgatás minden szerződés, vagyis akár magánjogi szerződések végrehajtása keretében is gyakorolhatja általános közhatalmi költségvetési előjogait, tehát például pénzköveteléseket is végrehajthatónak nyilváníthat.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0063"><P>Lásd a Livre des procédures fiscales L.252 A. cikkét, a <DATE ISO="20121107">2012. november 7‑i</DATE> 2012–1246. sz. décret relatif à la gestion budgétaire et comptable publique 112. és azt követő cikkeit, valamint a Code général des collectivités territoriales R.2342‑4., R.<DATE ISO="33420801">3342–8‑1.</DATE> és R.4341‑4. cikkét. Lásd ezzel kapcsolatban: Galati, D., <HT TYPE="ITALIC">Les actes émis par l’administration en vue du recouvrement de ses créances non fiscales et non domaniales – Éléments de contentieux administratif et financier</HT>, Univ.‑Diss., Lille 2 Egyetem, 2001.; Chapus, R., <HT TYPE="ITALIC">Droit administratif général</HT>, Montchrestien, Párizs, 15. kiadás 2001., 470. és azt követő oldalak 641. sz.; Gaudemet, Y., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0030" ID="QS0030"/>Exécution forcée et puissance publique: les prérogatives de la puissance publique pour requérir l’exécution<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/>, <HT TYPE="ITALIC">Revue des contrats</HT> 1/2005., 133. és azt követő oldalak.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>Ezekből a szerződő közigazgatás közhatalmi jogköreivel kapcsolatos eltérő tagállami elképzelésekből nem következik, hogy a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a végrehajtható határozatok Bizottság általi elfogadására vonatkozó hatáskört úgy kellene értelmezni, hogy az szerződéses kontextusban nem gyakorolható. Ez ugyanis ellentétes lenne az uniós jogalkotó fent<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0064"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 68. pontját.</P></NOTE> említett, arra irányuló szándékával, hogy az egyoldalú beszedés lehetőségét a Bizottság valamennyi, tehát szerződéses követeléseire is kiterjessze a saját források visszatéríttetésének területén.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>Ezenkívül éppen az eltérő tagállami megoldások azt mutatják, hogy nincs olyan általános elv, amely szerint a közigazgatás sohasem gyakorolhatja általános közhatalmi jogköreit, vagy gyakorolhat más módon közhatalmat szerződő partnerével szemben, ha magánszemélyekkel köt szerződéseket. Ezért a szerződési jog általános elvei alapján sem zárható ki a Bizottság arra vonatkozó hatásköre, hogy szerződéses követelések beszedése céljából végrehajtható határozatokat fogadjon el. Az említett elvek ugyanis éppen nem érvényesülnek ilyen általánosságban a közigazgatás által kötött szerződések esetében; ellenkezőleg, az egyes tagállamok jogászainak teljesen eltérő elképzelései vannak ezt illetően.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0065"><P>Lásd ezzel kapcsolatban: <HT TYPE="ITALIC">ReNEUAL Model Rules on EU Administrative Procedure</HT>, <HT TYPE="ITALIC">Book IV – Contracts</HT>, 143. és azt követő oldalak, különösen 2., 3. és 8. pont, elérhető a http://www.reneual.eu/index.php/projects‑and‑publications/reneual‑1‑0 oldalon.</P></NOTE> Végezetül pedig a szerződő uniós közigazgatás egyoldalú jogköreivel kapcsolatos különböző uniós jogi rendelkezések arra utalnak, hogy az uniós jogalkotó maga is inkább a közigazgatás által kötött szerződés olyan eszményképéből tűnik kiindulni, amelyben a közigazgatás közhatalmi jogkörökkel rendelkezik.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0066"><P>Lásd ezzel kapcsolatban a jelen indítvány lenti 154. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>A közigazgatás által kötött szerződéseket illetően a tagállamok különböző jogi hagyományaiban fennálló rendkívül eltérő eszményképekre tekintettel mindazonáltal teljességgel elképzelhető, hogy a Bizottsággal a szóban forgókhoz hasonló támogatási szerződéseket kötő kedvezményezettek nem abból indulnak ki, hogy a Bizottság nemcsak jogi eljárással biztosított határozat útján, hanem egyoldalúan elfogadott, közvetlenül végrehajtható közhatalmi határozatok útján is visszatéríttetheti a szerződés alapján nyújtott forrásokat. Ez annál is inkább így van, mivel a Bizottság szerződései főszabály szerint a szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra vonatkozó hatáskört az uniós bíróságra vagy valamely nemzeti bíróságra ruházó joghatósági kikötést tartalmaznak.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0067"><P>A 2018/1046 rendelet 201. cikke (2) bekezdésének j) pontja, valamint I. mellékletének 16.4. d) pontja (korábban az 1268/2012 rendelet 138. cikke (4) bekezdésének d) pontja, valamint 180. cikke (1) bekezdése második albekezdésének ii. pontja) szerint az uniós intézmények vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásai és közbeszerzésiszerződés‑tervezetei tartalmazzák a jogviták tárgyalásában illetékes bíróságot.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között a bizalomvédelem elvének megsértését jelenti, ha a Bizottság anélkül gyakorolja szerződéses követelések beszedése céljából a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésének foglalt, végrehajtható határozatok elfogadására vonatkozó hatáskörét, hogy ezt az érintett szerződés, illetve az általános vagy különös szerződési feltételek kifejezett kikötésben lehetővé<?PAGE NO="19"?> tennék.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0068"><P>Lásd ebben a megközelítésben még: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161109">2016. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Trivisio Prototyping kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑184/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:652">EU:T:2016:652</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0057">57</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0059">59.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A szakirodalom is meggyőzően érvel azon álláspont mellett, amely szerint a közigazgatás által kötött szerződésekkel kapcsolatos eltérő tagállami hagyományokra és az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlatára tekintettel a szerződéskötés előtt tájékoztatni kell a szerződő partnert a Bizottság végrehajtható határozatok elfogadására vonatkozó lehetőségéről; lásd: Beysen, E., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0031" ID="QS0031"/>Theorie und Praxis der Rückforderung vertraglicher Finanzhilfen durch die Europäische Kommission<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>, <HT TYPE="ITALIC">Europäisches Wirtschafts‑ und Steuerrecht (EWS)</HT> 4/2008., 120. (128. és azt követő) o.; Puffer‑Mariette, J.‑C. és Seyr, S., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0032" ID="QS0032"/>Die Verträge der europäischen Verwaltung vor dem Unionsrichter<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>, in: Hess, B., Jayme, E. és Mansel, H.‑P., <HT TYPE="ITALIC">Europa als Rechts‑ und Lebensraum, Liber amicorum für Christian Kohler</HT>, Gieseking, Bielefeld, 2018., 441. (455. és azt követő) o.</P></NOTE> Ugyanis, mint azt már Cosmas főtanácsnok kifejtette a Duff és társai ügyre vonatkozó indítványában, az említett elv arra kötelezi az uniós intézményeket, hogy hatásköreiket úgy gyakorolják, hogy az ne érintse egy körültekintő személy számára előre nem látható módon az uniós jog alapján keletkezett jogi helyzeteket és jogviszonyokat.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0069"><P>Cosmas főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Duff és társai</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑63/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1995:170">EU:C:1995:170</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>Amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 207. pontjában helyesen megállapította, egy végrehajtható határozatok elfogadását lehetővé tevő szerződéses kikötés nem alapozza meg a Bizottság hatáskörét ilyen határozatok elfogadására. E hatáskör ugyanis kizárólag a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 299. cikken alapul. Egy megfelelő kikötés azonban felhívja a Bizottság szerződő partnerének figyelmét a követelések egyoldalú beszedésének lehetőségére, és e partner ezért a vonatkozó jogi szabályozás ismeretében köti meg a szerződést.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>A jelen esetben az érintett támogatási szerződések minden esetben tartalmaztak olyan kikötést általános szerződési feltételeik között, amely arról tájékoztatta a kedvezményezetteket, hogy a Bizottság hivatalos végrehajtható határozatban megállapíthatja követelések fennállását.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0070"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 12. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>A jelen ügyben tehát nem róható fel a Törvényszéknek, hogy figyelmen kívül hagyta volna a bizalomvédelem elvét annak megállapításakor, hogy az uniós bíróságok eddigi ítélkezési gyakorlata nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy végrehajtható határozatokat fogadjon el szerződéses követelések beszedése céljából.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A hatékony jogorvoslathoz való jogról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>További érvelésében az ADR arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy végrehajtható határozatok szerződéses követelések esetében történő elfogadása nem sérti a Charta 47. cikkében rögzített hatékony jogorvoslathoz való jogot. Az ilyen határozatok ugyanis lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy szerződő partnereivel szemben bíróvá váljon a saját ügyében, és teljesen megfossza hatékonyságától a szerződésre hatáskörrel rendelkező bíróság előtti jogorvoslatot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>Ezen érvelés azt a kérdést veti fel, hogy a Törvényszék helyesen indulhatott‑e ki abból, hogy a szerződéses követelések beszedésére irányuló végrehajtható határozatok elfogadása nem jár a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésével, mert a Bizottság szerződő partnerei által egy ilyen határozattal szemben igénybe vehető jogorvoslat megfelel a hatékony jogorvoslathoz való jog követelményeinek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 190. pontja szerint az ADR az elsőfokú eljárásban lényegében arra hivatkozott, hogy a szerződéses követelések beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozatokkal szembeni megsemmisítés iránti keresetek hatékonyságát hátrányosan érinti a Törvényszék azon ítélkezési gyakorlata, amelynek értelmében a megsemmisítés iránti keresetek keretében a szerződés és a szerződésre alkalmazandó nemzeti jog megsértésére alapított jogalapok elfogadhatatlanok. A Bizottság ezért annak ellenére végre tudja hajtani szerződő partnereivel szembeni követeléseit, hogy az alapul szolgáló szerződéses igények vizsgálatára még nem került sor.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="20"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 209–214. pontjában a Törvényszék azzal az indokkal utasította el ezt az érvet, hogy úgy tekintette, hogy a kereset nem csupán az EUMSZ 263. cikken, hanem az EUMSZ 272. cikken is alapul. Ezért a vitatott határozat alaki jogszerűségét és a Bizottság ADR‑rel szemben fennálló, a vitatott határozat alapját képező szerződéses követeléseinek anyagi megalapozottságát egyaránt megvizsgálta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>A következőkben tehát mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a Törvényszék helyesen állapította‑e meg, hogy a vitatott határozat esetében megsemmisítés iránti keresettel megtámadandó jogi aktusról van szó (<HT TYPE="ITALIC">1) pont</HT>). Majd azt kell megvizsgálni, hogy a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértését jelenti‑e, hogy az ilyen határozat megsemmisítése iránt indított kereset nem rendelkezik automatikusan halasztó hatállyal (<HT TYPE="ITALIC">2) pont</HT>). Végül pedig azt kell megvizsgálni, hogy a Törvényszék helyesen indult‑e ki abból, hogy az uniós bíróság ilyen keresettel összefüggésben csak a megtámadott határozat alaki jogszerűségét köteles vizsgálni, míg az alapul szolgáló követelés anyagi megalapozottságának vizsgálatát csak a szerződésre hatáskörrel rendelkező bíróság végezheti el. Ez szükségessé teszi az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetek és az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetek elválasztásával kapcsolatban a Törvényszék által képviselt álláspont megvizsgálását (<HT TYPE="ITALIC">3) pont</HT>).</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A szerződéses követelések beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozatoknak az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel megtámadandó aktusokként történő besorolásáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>Mint már említettem,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0071"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 52. pontját.</P></NOTE> az EUMSZ 274. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 272. cikk szerint az uniós bíróságok csak akkor rendelkeznek hatáskörrel az uniós intézmények szerződéseivel kapcsolatos keresetekre, ha e szerződések megfelelő választottbírósági kikötést tartalmaznak. Azonban mint azt már szintén említettem,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0072"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 50. pontját.</P></NOTE> a jelen ügy azt mutatja, hogy az uniós bíróságok az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetek keretében is foglalkozhatnak az uniós intézmények szerződésekkel összefüggő aktusaival.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>Ez nem áll ellentétben az EUMSZ 272. cikkel. Ugyanis sem e rendelkezés szövege, sem annak rendszertani helye vagy értelme és célja nem enged arra következtetni, hogy az uniós bíróságok csak e rendelkezés alapján rendelkezhetnek hatáskörrel az uniós intézmények szerződéseivel összefüggő jogvitákra. Mint már kifejtettem,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0073"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 48–56. pontját.</P></NOTE> az EUMSZ 274. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 272. cikkből csak az a következtetés vonható le, hogy a Bizottság nem változtathatja meg végrehajtható határozatok elfogadásával egyoldalúan az uniós bíróságok és a nemzeti bíróságok közötti hatáskörmegosztást, és ezért csak akkor fogadhat el ilyen határozatokat, ha az érintett szerződés választottbírósági kikötést tartalmaz az uniós bíróságok javára. Ilyen kikötés fennállása ez esetben azonban csak azt jelenti, hogy az uniós, nem pedig a nemzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel a szerződésből eredő jogvitákra, nem pedig azt, hogy az uniós bíróságok kizárólag az EUMSZ 272. cikk alapján dönthetnek ilyen jogvitákban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a felperes és az egyik intézmény közötti szerződés esetén az EUMSZ 263. cikk alapján mindazonáltal csak akkor lehet az uniós bíróságoknál keresetet előterjeszteni, ha a megtámadott aktus olyan kötelező joghatások kiváltására irányul, amelyek kívül esnek a felek közötti szerződéses viszonyon, és amelyek a szerződő intézményre – mint közigazgatási hatóságra – ruházott közhatalmi jogkörök gyakorlásával járnak.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0074"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:562">EU:C:2015:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160929">2016. szeptember 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Investigación y Desarrollo en Soluciones y Servicios IT kontra Bizottság</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑102/14 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:737">EU:C:2016:737</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190228">2019. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Alfamicro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑14/18 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:159">EU:C:2019:159</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="21"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98.</NO.P><TXT>Amennyire megállapítható, az uniós bíróságok eddigi ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy legalábbis főszabály szerint csak az aktusok két kategóriája felel meg e kritériumoknak:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>egyrészt azok az aktusok, amelyek ugyan valamely uniós intézmény és az annak szerződő partnere közötti szerződéses viszonnyal függnek össze, hatásukat azonban teljes mértékben e szerződéses viszonyon kívül fejtik ki, mint például a szerződésszegést elkövető szerződő partner ideiglenes kizárása további uniós közbeszerzési szerződésekből és támogatásokból, vagy az ilyen szerződő partner tiltólistára vétele az uniós intézmények központi adatbázisában;<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0075"><P>Lásd például: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130410">2013. április 10‑i</DATE> <NAME.CASE>GRP Security kontra Számvevőszék</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑87/11</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:161">EU:T:2013:161</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0018">18.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint 40. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180308">2018. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Rose Vision kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑45/13 RENV és T‑587/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2018:124">EU:T:2018:124</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 16. és azt követő pontok, valamint 201. és azt követő pontok [ez esetben az EUMSZ 340. cikk második bekezdése keretében]); lásd még: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180919">2018. szeptember 19‑i</DATE> <NAME.CASE>SC kontra Eulex Kosovo</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>T‑242/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2018:586">EU:T:2018:586</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0012">12.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint 38. és azt követő pontok, C‑730/18. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban).</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P>másrészt pedig a szerződéses követelések érvényesítése céljából elfogadott beszámítási határozatok<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0076"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 41. lábjegyzetében hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.</P></NOTE> és végrehajtható határozatok.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0077"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 50. pontját, valamint az ahhoz fűzött 37. lábjegyzetben hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.</P></NOTE></P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99.</NO.P><TXT>Az utóbbiakat illetően azonban az ADR arra hivatkozik, hogy a jelen esetben sem a Bizottság, sem a Törvényszék nem fejtette ki, hogy a vitatott határozat mennyiben váltott ki olyan kötelező joghatásokat, amelyek kívül esnek a felek közötti szerződéses viszonyon. Az ADR szerint sokkal inkább nyilvánvaló, hogy e határozat joghatásai a felek közötti szerződéses viszonyokhoz kapcsolódnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100.</NO.P><TXT>Helytálló, hogy a valamely szerződéses követelés beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozat joghatásai természetesen az érintett szerződéses viszonyon belül is jelentkeznek: ilyen határozat elfogadásával ugyanis a Bizottság egyrészt megállapítja azt az összeget, amelyet véleménye szerint szerződéses kötelezettségei alapján szerződő partnerének az ő részére fizetnie kell, és a szerződő partnert ezen összeg megfizetésére kötelezi. Másrészt ha az érintett határozat (eredményes) megtámadás hiányában jogerőre emelkedik, ezzel jogilag megállapítást nyer a megfelelő szerződéses kötelezettségek fennállása, és elenyésznek az e kötelezettségek fennállásával szembeni esetleges kifogások. Harmadrészt pedig a határozat eredményes végrehajtása a szóban forgó szerződéses kötelezettségek teljesülésével jár.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101.</NO.P><TXT>E szerződéses jellegű joghatásokon kívül azonban egy végrehajtható határozat, amelyet a Bizottság a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése által a saját követelései végrehajthatónak nyilvánítása céljából ráruházott közhatalmi jogkört gyakorolva fogad el, a felek közötti szerződéses viszonyon kívül eső kötelező joghatásokat is kivált.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102.</NO.P><TXT>Mint azt az imént kifejtettem,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0078"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 97. pontját.</P></NOTE> a Bíróság szerint az olyan uniós aktust, amely, jóllehet szerződéssel függ össze, az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel támadható meg, az határozza meg, hogy olyan joghatásokat vált ki, amelyek kívül esnek a felek közötti szerződéses viszonyon, és amelyek a szerződő intézményre – nem szerződő partneri minőségében, hanem általános közigazgatási hatósági minőségében – ruházott közhatalmi jogkörök gyakorlásával járnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103.</NO.P><TXT>Végrehajtható határozat esetében e meghatározásnak a két alkotóeleme összefügg egymással annyiban, amennyiben az ilyen határozat joghatásainak szerződésen kívüli jellege e joghatások szerződésen kívüli, közhatalmi eredetén alapul. Valamely végrehajtható határozat szerződésen kívüli joghatásai ugyanis abban állnak, hogy a Bizottság egy egyoldalú, saját maga által elfogadott közhatalmi<?PAGE NO="22"?> aktus útján tesz végrehajthatóvá valamely szerződéses követelést. E joghatás kívül esik a szerződéses viszonyon, mert az – például a szerződéses követelés végrehajthatóságának jogi eljárással biztosított határozattal történő megállapításával ellentétben – nem a felek szerződéses jogain és kötelezettségein, hanem a Bizottság általános, szerződésen kívüli, közhatalmi jogkörén alapul.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0079"><P>Lásd ebben a megközelítésben még: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170704">2017. július 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Systema Teknolotzis kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑234/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:461">EU:T:2017:461</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0091">91.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104.</NO.P><TXT>Ezt helyesen ismerte fel a Törvényszék, amikor a megtámadott ítélet 207. pontjában kifejtette, hogy a vitatott határozat olyan aktust képez, amelynek az a célja, hogy olyan kötelező erejű joghatásokat váltson ki, amelyek kívül esnek a felek közötti szerződéses jogviszonyon, és amelyek a Bizottságra mint közigazgatási hatóságra ruházott közhatalmi jogkörök gyakorlásával járnak, mert e határozat jogi jellegét nem az érintett szerződések, hanem az EUMSZ 299. cikk és a 966/2012 költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése határozza meg. Nem róható fel tehát a Törvényszéknek, hogy nem fejtette ki, hogy a vitatott határozat mennyiben vált ki kötelező joghatásokat a felek közötti szerződéses viszonyon kívül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105.</NO.P><TXT>A fentiekből az következik, hogy a Törvényszék helyesen minősítette a vitatott határozatot a megtámadott ítéletben olyan uniós aktusnak, amelyet az ADR‑nek az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel kellett megtámadnia.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A szerződéses követelések beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozatokkal szembeni megsemmisítés iránti keresetek halasztó hatályának hiányáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106.</NO.P><TXT>Az ADR azonban úgy véli, hogy a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértését jelenti, hogy a valamely szerződéses követelés beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozattal szemben az EUMSZ 263. cikk alapján indított megsemmisítés iránti kereset nem rendelkezik halasztó hatállyal, jóllehet egy ilyen határozat végrehajtása csődbe juttathatja a Bizottság szerződő partnerét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0107"><NO.P>107.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 278. cikk értelmében az uniós bíróságokhoz benyújtott kereseteknek nincs halasztó hatályuk. Az uniós bíróság azonban elrendelheti a megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztését, ha a körülmények alapján azt szükségesnek tartja. Mint már említettem,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0080"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 49. pontját.</P></NOTE> a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rovó és az EUMSZ 299. cikk értelmében végrehajtható jogi aktus végrehajtását hasonlóképpen felfüggesztheti az EUMSZ 299. cikk negyedik bekezdésével összhangban az uniós bíróság határozata. A jelen ügyben egyébként az ADR is élt a végrehajtás ilyen felfüggesztése kérelmezésének lehetőségével, még ha végül elutasították is kérelmét.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0081"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 21. és 22. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0108"><NO.P>108.</NO.P><TXT>Az a körülmény, hogy az uniós bíróságok előtt indított keresetek nem rendelkeznek automatikusan halasztó hatállyal, a Bíróság szerint az ideiglenes intézkedés elrendelésének e lehetősége miatt nem sérti a teljes körű és hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. Az ideiglenes intézkedés olyan esetben történő elrendelésének lehetősége ugyanis, amelyben ez a jövőbeli végleges határozat teljes érvényesülésének biztosításához szükséges, biztosítja annak elkerülését, hogy az uniós bíróságok által nyújtott jogvédelemben hézag keletkezhessen.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0082"><P>Lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökének <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19960503">1996. május 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Németország kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>C‑399/95 R</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1996:193">EU:C:1996:193</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0109"><NO.P>109.</NO.P><TXT>Az ADR jelen érvelése azt a kérdést veti fel, hogy nem sérti‑e mégis a hatékony jogorvoslathoz való jogot, hogy a <HT TYPE="ITALIC">szerződéses</HT> követelés beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozattal szembeni megsemmisítés iránti kereset nem rendelkezik halasztó hatállyal. Más szóval: ideiglenes intézkedés hiányában elfogadhatatlan‑e szerződéses kontextusban valamely követelés végrehajtása azelőtt, hogy e követelés fennállásának vizsgálatára sor került volna?</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="23"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0110"><NO.P>110.</NO.P><TXT>Az ADR érvelése azon alapul, hogy egy szerződéssel összefüggésben a szerződő partner rendszerint automatikusan fizetési halasztást kap a másik szerződő partner vitatott pénzkövetelését illetően, amíg a bíróság nem dönt a szóban forgó követelésről. Ez csak kivételesen nincs így akkor, ha az ellenérdekű fél javára ideiglenes intézkedést rendelnek el a vitatott követelés biztosítására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0111"><NO.P>111.</NO.P><TXT>Egy végrehajtható határozat elfogadása tehát nemcsak azt jelenti a Bizottság EUMSZ 272. cikken alapuló keresetindításához képest, hogy a másik szerződő partnernek kell megtámadással élnie, hanem emellett e másik szerződő partner jogvédelmének hatékonyságát is csökkenti. Ez a hatékony jogvédelembe való beavatkozás azonban indokolt, mert a szerződő partnert a szerződéskötéskor tájékoztatták erről a kockázatról, a Törvényszéktől ideiglenes intézkedés elrendelését kérheti, és végül jogos érdek fűződik az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0112"><NO.P>112.</NO.P><TXT>Az ADR‑nek az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti kereset automatikus halasztó hatályának hiányával kapcsolatos érvelése alapján tehát nem állapítható meg, hogy a megtámadott ítéletben téves jogalkalmazásra került volna sor.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetek és az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetek elválasztásával kapcsolatban a Törvényszék ítélkezési gyakorlatában képviselt álláspontról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0113"><NO.P>113.</NO.P><TXT>Az ADR szerint a Bizottság arra vonatkozó hatáskörének elismerése, hogy szerződéses követelések beszedése céljából az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadandó végrehajtható határozatokat fogadjon el, teljesen megfosztja hatékonyságától a szerződésre hatáskörrel rendelkező bíróság előtti jogorvoslatot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0114"><NO.P>114.</NO.P><TXT>Mint már fent összefoglaltam,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0083"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 93. pontját.</P></NOTE> a megtámadott ítélet 209–214. pontjában a Törvényszék azzal az indokkal utasította el ezt az érvet, hogy úgy tekintette, hogy az ADR keresete nem csupán az EUMSZ 263. cikken, hanem az EUMSZ 272. cikken is alapul. Ezért nemcsak a vitatott határozat alaki jogszerűségét, hanem a Bizottság ADR‑rel szemben fennálló, a vitatott határozat alapját képező szerződéses követeléseinek anyagi megalapozottságát is megvizsgálta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0115"><NO.P>115.</NO.P><TXT>Az ADR első fokon előadott érvelésének ezen elkülönített – egyrészt egy megsemmisítés iránti kereset, másrészt egy szerződéses jellegű kereset alapján történő – vizsgálata azon a Törvényszék ítélkezési gyakorlatában kialakított és a megtámadott ítélet 70. pontjában ismertetett feltevésen alapul, hogy az EUMSZ 263. cikk alapján valamely végrehajtható határozat kizárólag az uniós jog alapján értékelhető. Az EUMSZ 272. cikk alapján viszont csak a szerződés vagy a szerződésre alkalmazandó nemzeti jog megsértésére lehet hivatkozni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0116"><NO.P>116.</NO.P><TXT>A Törvényszék megtámadott ítélet alapjául szolgáló ítélkezési gyakorlata szerint ebből az következik, hogy egy megsemmisítés iránti kereset keretében valamennyi olyan jogalapot elfogadhatatlannak kell nyilvánítani, amely a szerződési feltételek vagy a szerződésben alkalmazandónak nyilvánított nemzeti jog megsértésén alapul. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtható határozattal szemben indított megsemmisítés iránti kereset alapján nem vizsgálható e határozat <HT TYPE="ITALIC">anyagi megalapozottsága</HT> és ezáltal annak kérdése, hogy <HT TYPE="ITALIC">egyáltalán jogszerűen fennáll‑e a Bizottság által érvényesített szerződéses követelés</HT>.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0084"><P>Ez különösen a megtámadott ítélet 70., 71., 77., 78., 80. és 188. pontjából következik; lásd még: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120927">2012. szeptember 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Applied Microengineering kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑387/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:501">EU:T:2012:501</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 40. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160316">2016. március 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Hydrex kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑45/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:151">EU:T:2016:151</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160421">2016. április 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Inclusion Alliance for Europe kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑539/13</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:235">EU:T:2016:235</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 90. és azt követő pontok, C‑378/16. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161109">2016. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Trivisio Prototyping kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑184/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:652">EU:T:2016:652</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 40. és azt követő pontok).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="24"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0117"><NO.P>117.</NO.P><TXT>Ha a Törvényszék mégis el akarja végezni ezt a vizsgálatot, először meg kell vizsgálni, hogy az előtte indított kereset <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0033" ID="QS0033"/>átminősíthető‑e<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> oly módon, hogy az nemcsak a megtámadott határozat megsemmisítésére irányul, hanem annak megállapítására is, hogy egyáltalán nem áll fenn a Bizottság részéről a vitatott szerződéses követelés. Ha ez a helyzet, akkor a Törvényszék a keresetet – akárcsak a jelen ügyben – úgy tekintheti, hogy az nem csupán az EUMSZ 263. cikken, hanem az EUMSZ 272. cikken is alapul, és egymás után megvizsgálhatja az egyes keresettípusokhoz tartozó jogalapokat. Ilyen átminősítésre mindazonáltal csak meghatározott feltételek mellett kerülhet sor.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0085"><P>Lásd: a megtámadott ítélet 57. és azt követő pontjai; a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Technion és Technion Research &amp; Development Foundation kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑216/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2015:746">EU:T:2015:746</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 52. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161109">2016. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Trivisio Prototyping kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑184/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:652">EU:T:2016:652</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 60. és azt követő pontok); lásd még: az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20010919">2001. szeptember 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Lecureur kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑26/00</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2001:222">EU:T:2001:222</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 37. és azt követő pontok); a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100617">2010. június 17‑i</DATE> <NAME.CASE>CEVA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑428/07 és T‑455/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:240">EU:T:2010:240</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 57. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141024">2014. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Technische Universität Dresden kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑29/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:912">EU:T:2014:912</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 40. és azt követő pontok)..</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0118"><NO.P>118.</NO.P><TXT>Ha azonban az aktus nem tekinthető a szerződéstől elválaszthatónak és ezáltal az EUMSZ 263. cikk alapján külön megtámadhatónak, az ennélfogva az EUMSZ 272. cikk alapján kizárólag egy szerződéses jellegű keresetet elbíráló uniós bíróság a Törvényszék szóban forgó ítélkezési gyakorlata szerint csak <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0034" ID="QS0034"/>a szerződéses kikötések vagy a szerződésre alkalmazandó [nemzeti] jog megsértésé[n]<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> alapuló kifogásokat vizsgálhatja meg. Az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetek esetében viszont elfogadhatatlannak nyilvánítják az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0035" ID="QS0035"/>megsemmisítési jogalapokat<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> (<QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0036" ID="QS0036"/>moyens d’annulation<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/>), vagyis azon jogalapokat, amelyek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0037" ID="QS0037"/>közigazgatási jogviszony keretébe tartoz[nak]<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>, illetve <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0038" ID="QS0038"/>a megsemmisítés iránti keresetekre jellemző[ek]<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/>; ilyen jogalap például az indokolás hiánya, a felperes védelemhez való jogának megsértése vagy a felperes megfelelő ügyintézéshez való jogának megsértése.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0086"><P>Lásd: az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080410">2008. április 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Imelios kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑97/07</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2008:105">EU:T:2008:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111012">2011. október 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑353/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:589">EU:T:2011:589</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 36. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140113">2014. január 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Investigación y Desarrollo en Soluciones y Servicios IT kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑134/12</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:31">EU:T:2014:31</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141024">2014. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Technische Universität Dresden kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑29/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:912">EU:T:2014:912</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161109">2016. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Trivisio Prototyping kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑184/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:652">EU:T:2016:652</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0119">119.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190520">2019. május 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Fundación Tecnalia Research &amp; Innovation kontra REA</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑104/18</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:345">EU:T:2019:345</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 46. és azt követő pontok, valamint 66. és azt követő pontok). A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0039" ID="QS0039"/>szerződéses jogalapok<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> és a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0040" ID="QS0040"/>megsemmisítési jogalapok<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> közötti ilyen különbségtétel arra a megkülönböztetésre emlékeztet, amelyet a francia közigazgatási eljárási jogban tesznek a szerződéses keresetek körében a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0041" ID="QS0041"/>contentieux subjectif<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> [szubjektív jogvédelemre irányuló per] és a megsemmisítés iránti keresetek (<QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0042" ID="QS0042"/>recours pour excès de pouvoir<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> [hatáskörtúllépés miatt indított keresetek]) körében a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0043" ID="QS0043"/>contentieux objectif<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> [objektív jogvédelemre irányuló per] vagy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0044" ID="QS0044"/>contentieux de la légalité<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> [jogszerűséggel kapcsolatos per] között. E különbségtétel a francia közigazgatási eljárási jogban azonban nem gátolja azt, hogy a bíró a szerződéses keresetek keretében az olyan közigazgatási határozatok jogszerűségét teljeskörűen vizsgálja, amelyek szerződésesnek, és ezáltal úgy minősülnek, hogy külön megsemmisítés iránti keresettel nem támadhatók, lásd: Chapus, R., <HT TYPE="ITALIC">Droit du contentieux administratif</HT>, Montchrestien, Párizs, 13. kiadás 2008., 210. és 211. o. 229. sz., 237. o. 263. sz., 732. és 733. o. 827. sz., és Folliot, L., <HT TYPE="ITALIC">Pouvoirs des juges administratifs et distinction des contentieux en matière contractuelle</HT>, Univ.‑Diss., Parizs II egyetem, 1994, 605. és azt követő oldalak és 610. o. Ez ma annál is inkább így van, mivel a contentieux objectif és a contentieux subjectif a francia közigazgatási eljárási jogban az utóbbi években egyre inkább közeledett egymáshoz, lásd például: Glaser, E., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0045" ID="QS0045"/>Les habits neufs du juge du contrat<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/>, <HT TYPE="ITALIC">AJDA</HT> 6/2011, 310. és azt követő oldalak. Fordított esetben a bíró a francia közigazgatási eljárási jogban egy olyan kereset keretében, amely a közigazgatás által egy szerződéses követelés behajtása céljából kibocsátott végrehajtható okirat ellen irányul (lásd ezzel kapcsolatban a jelen indítvány fenti 63. pontját), mind az okirat alaki jogszerűségét, mind pedig a vitatott követelés fennállását felülvizsgálhatja (lásd: décret Nr. 2012‑1246 du <DATE ISO="20121107">7 novembre 2012</DATE> relatif à la gestion budgétaire et comptable publique [az állami költségvetési és számviteli gazdálkodásról szóló, 2012‑1246. sz. <DATE ISO="20121107">2012. november 7‑i</DATE> rendelet] 117. cikkét, valamint a Code général des collectivités territoriales [területi önkormányzatok általános törvénykönyve] L.<DATE ISO="16170501">1617‑5 1</DATE>°cikkét; lásd úgyszintén: Chapus, R., <HT TYPE="ITALIC">Droit administratif général</HT>, Montchrestien, Párizs, 15. kiadás 2001., 470. és azt követő oldalak, 641. sz., és Cheynel, B., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0046" ID="QS0046"/>The contestation of the orders to pay issued for the recovery of illegal State aids declared incompatible by the Commission<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/>, <HT TYPE="ITALIC">Concurrences</HT> 4/2018, 88144. sz. cikk, 236. és azt követő oldalak).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0119"><NO.P>119.</NO.P><TXT>Az ADR helyesen hivatkozik arra, hogy a Törvényszék ezen ítélkezési gyakorlatának alkalmazása a Bizottság szerződő partnerét megillető hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésével jár együtt, mégpedig mind az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetek (i) pont), mind az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetek (ii) pont) esetében.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="25"?><GR.SEQ LEVEL="6"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">i)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A szerződéses követelések beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozatokkal szemben az EUMSZ 263. cikk alapján indított megsemmisítés iránti keresetekről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0120"><NO.P>120.</NO.P><TXT>A Törvényszék azon álláspontjának alapját, amely szerint a felek szerződéses igényei nem vizsgálhatók meg egy végrehajtható határozattal szembeni megsemmisítés iránti kereset alapján, két, messze ható következményekkel járó téves feltevés képezi: egyrészt, hogy a megsemmisítés iránti kereset alapján megvizsgált jogi rendelkezések csak uniós jogi rendelkezések lehetnek, másrészt pedig, hogy a szerződésre alkalmazandó jog csak nemzeti jog lehet.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="7"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A szerződésnek és a nemzeti jognak a végrehajtható határozattal szembeni megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben betöltött jelentősége</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0121"><NO.P>121.</NO.P><TXT>Amennyire megállapítható, a Törvényszék először a megtámadott ítélet 70. pontjában hivatkozott <DATE ISO="20120927">2012. szeptember 27‑i</DATE> Applied Microengineering kontra Bizottság ítéletében<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0087"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>T‑387/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:501">EU:T:2012:501</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> képviselte azt az álláspontot, hogy a felek szerződéses igényei nem vizsgálhatók meg egy végrehajtható határozattal szembeni megsemmisítés iránti kereset alapján. Ezen álláspont kialakításakor mindenekelőtt a Bíróság által az annak <DATE ISO="19701217">1970. december 17‑i</DATE> Internationale Handelsgesellschaft ítéletében<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0088"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>11/70</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1970:114">EU:C:1970:114</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0003">3.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> tett kijelentésre támaszkodott, amely szerint az uniós intézmények aktusainak érvényességét csak az uniós jog alapján lehet megítélni, mert a nemzeti jog szabályainak vagy fogalmainak igénybevétele az ilyen aktusok érvényességének megítélésekor hátrányos hatással járna az uniós jog egységes érvényesülésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0122"><NO.P>122.</NO.P><TXT>A Bíróság e kijelentése azonban arra a kérdésre vonatkozott, hogy vizsgálható‑e valamely közösségi rendelet jogszerűsége egy tagállam joga alapján.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0089"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19701217">1970. december 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Internationale Handelsgesellschaft</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>11/70</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1970:114">EU:C:1970:114</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0001">1</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0003">3.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E kérdésre a Bíróság helyesen nemleges választ adott, mivel ez hátrányos hatással járna a közösségi jog egységes érvényesülésére. E helyzet azonban nem hasonlítható össze egy olyan helyzettel, amelyben a szerződéses követelés beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozatot kell azon nemzeti jog alapján vizsgálni, amelynek alkalmazandóságát a felek a szerződésben kikötötték.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0123"><NO.P>123.</NO.P><TXT>Egy uniós rendelettel ellentétben ugyanis egy ilyen határozat <HT TYPE="ITALIC">a szerződő felek által választott nemzeti jogon alapul</HT> annyiban, amennyiben e jog irányadó a határozattal végrehajthatónak nyilvánított követelés fennállására. Ez egyébként az érintett szerződések kikötéseire is vonatkozik. A Bizottság nem nyilváníthat ugyanis végrehajthatónak olyan szerződéses követelést, amely a szerződés és a szerződésre alkalmazandó jog alapján nem áll fenn. A szerződéses kikötések és a nemzeti jog ezáltal az EUMSZ 263. cikk második bekezdése értelmében vett, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0047" ID="QS0047"/>a Szerződések alkalmazására vonatkozó jogi rendelkezésekké<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> válik, amelyek alapján az uniós bíróságnak meg kell vizsgálnia a határozat jogszerűségét egy megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0124"><NO.P>124.</NO.P><TXT>Az uniós jog egységes érvényesülését érő hátrány, amely abból ered, hogy valamely uniós aktus érvényességének megítélésekor a nemzeti jogot veszik igénybe, egy végrehajtható határozat esetében tehát az EUMSZ 335. és EUMSZ 340. cikkben biztosított azon lehetőségből következik, hogy az Unió valamely szerződésével kapcsolatban (többek között) a felek által választott nemzeti jog alkalmazása köthető ki. Ez kivételt képez, és az uniós és nemzeti jog összefonódásának a teljes körű uniós szerződési jog hiányában gyökerező különös esetén alapul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0125"><NO.P>125.</NO.P><TXT>A Törvényszék által az Applied Microengineering kontra Bizottság ítéletének 40. és 41. pontjában az EUMSZ 263. cikk második bekezdésének szövege és a Bíróság Internationale Handelsgesellschaft ítélete alapján megfogalmazott azon szabály tehát, amely szerint <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0048" ID="QS0048"/>[a]z [EUMSZ 263.] cikk rendelkezései alapján indított megsemmisítés iránti keresetet elbíráló uniós bíróságnak [kizárólag] az<?PAGE NO="26"?> [EUM]‑Szerződésre, illetve az annak alkalmazására vonatkozó bármely jogszabályra, és <HT TYPE="ITALIC">következésképpen az uniós jogra</HT><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0090"><P>Kiemelés tőlem.</P></NOTE> figyelemmel kell értékelnie a megtámadott jogi aktus jogszerűségét<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/>, nem állja meg helyét a szerződéses követelés beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozatok esetében.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0091"><P>A végrehajtható határozat egyébként nem az egyetlen példa egy olyan uniós aktusra, amelynek jogszerűségét egy megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben szerződéses feltételek alapján is vizsgálják; lásd a szerződésszegést elkövető szerződő partnert a további uniós közbeszerzési szerződésekből és támogatásokból ideiglenesen kizáró határozatot illetően: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130410">2013. április 10‑i</DATE> <NAME.CASE>GRP Security kontra Számvevőszék</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑87/11</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:161">EU:T:2013:161</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0018">18.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint 55. és azt követő pontok, különösen 62–66. pont).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="7"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az Unió szerződéseire alkalmazandó uniós jogról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0126"><NO.P>126.</NO.P><TXT>Másfelől azonban a Törvényszéknek az Applied Microengineering kontra Bizottság ítélet 40. és 41. pontjában megfogalmazott azon feltevését is el kell utasítani, amely szerint <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0049" ID="QS0049"/>a szerződésre irányadó jog<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> csak nemzeti jog lehet. Téves ugyanis abból kiindulni, hogy az uniós intézmények szerződéseire csak a szerződési feltételek és a felek által választott nemzeti jog alkalmazandó. Ellenkezőleg, minden esetben alkalmazandók e szerződésekre az uniós jog általános elsődleges és másodlagos jogi, valamint mindenkor releváns különös másodlagos jogi rendelkezései is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0127"><NO.P>127.</NO.P><TXT>Így különösen a 966/2012 költségvetési rendelet, valamint számos ágazati szabályozás – például a kutatástámogatás területén – tartalmaz már néhány olyan rendelkezést, amelyek az uniós intézmények szerződéseire, különösen a támogatási szerződésekre és a közbeszerzési szerződésekre vonatkoznak.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0092"><P>Egy alkalmazási esetet illetően lásd például: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190520">2019. május 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Fundación Tecnalia Research &amp; Innovation kontra REA</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T 104/18</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:345">EU:T:2019:345</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ezért a 966/2012 költségvetési rendelet alkalmazási szabályai szerint az ilyen szerződéseknek tartalmazniuk kell, hogy a rájuk irányadó jog az uniós jog, kiegészítve – amennyiben szükséges – a szerződésben meghatározott nemzeti joggal.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0093"><P>Lásd az 1268/2012 rendelet 138. cikke (4) bekezdésének c) pontját, valamint 180. cikke (1) bekezdése második albekezdésének i. pontját (jelenleg a 2018/20146 rendelet 201. cikke (2) bekezdésének i) pontja, valamint I. mellékletének 16.4. c) pontja). Kivételt csak a nemzetközi szervezetekkel kötött támogatási szerződések és bizonyos ingatlanszerződések képeznek.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0128"><NO.P>128.</NO.P><TXT>Amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 85. pontjában helyesen kifejtette, a felek által másodlagosan alkalmazandónak nyilvánított nemzeti jog esetében ezért kizárólag a választott nemzeti szerződési és kötelmi jog általános szabályairól lehet szó, amelyek célja az uniós szintű szabályok esetleges hiányának orvoslása.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="7"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Következtetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0129"><NO.P>129.</NO.P><TXT>A fentiekből az következik, hogy helytelen a Törvényszék Applied Microengineering kontra Bizottság ítéletének 40. és 41. pontjában kifejezésre juttatott azon álláspont, amely szerint a megsemmisítés iránti kereset alapján megvizsgált jogi rendelkezések csak uniós jogi rendelkezések lehetnek, a szerződésre alkalmazandó jog pedig csak nemzeti jog lehet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0130"><NO.P>130.</NO.P><TXT>Ezáltal létjogosultságát veszti a Törvényszék megsemmisítés iránti keresetek és szerződéses jellegű keresetek elválasztásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatának alapjául szolgáló azon elképzelés, amely szerint az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetet elbíráló bíróság és az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetet elbíráló bíróság közötti feladatmegosztás abban áll, hogy az előbbi kizárólag az uniós jog vizsgálatára, az utóbbi pedig kizárólag a szerződés és az arra alkalmazandó nemzeti jog vizsgálatára rendelkezik hatáskörrel.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="27"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0131"><NO.P>131.</NO.P><TXT>Egyébként az az aggály is megalapozatlan, hogy a szerződéses kötelezettségeknek és a nemzeti jognak a végrehajtható határozattal szemben az EUMSZ 263. cikk alapján indított megsemmisítés iránti kereset alapján történő vizsgálata megfoszthatja értelmétől az EUMSZ 272. cikket, vagy a nemzeti bíróságok hatáskörébe való beavatkozással járhat.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0094"><P>A Bíróság szerint e következmények bekövetkezésének veszélye akkor állna fenn, ha a végrehajtható határozatok mellett egyéb, szerződéses keretbe illeszkedő uniós aktusokkal szemben is megsemmisítés iránti kereset lenne indítható; lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:562">EU:C:2015:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Egy végrehajtható határozat ugyanis – mint fent kifejtettem – olyan választottbírósági kikötés meglétét feltételezi, amely megszünteti a nemzeti bíróságok hatáskörét. Ehhez viszont elengedhetetlen az EUMSZ 272. cikk.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0095"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 48–56. és 96. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0132"><NO.P>132.</NO.P><TXT>Végezetül pedig a megsemmisítés iránti keresetek és a szerződéses jellegű keresetek elválasztásával kapcsolatos, a megtámadott ítélet alapjául szolgáló álláspontot az sem teszi megalapozottá, hogy megsemmisítés iránti kereset esetében a bíróság nem élhet meghagyással a Bizottsággal szemben, vagy nem helyettesítheti azt úgy, mint egy szerződéses jellegű kereset esetében.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0096"><P>Lásd: a megtámadott ítélet 56. és 62. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150226">2015. február 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Planet kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑564/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:124">EU:C:2015:124</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Planet kontra Bizottság</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑564/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2352">EU:C:2014:2352</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 19. és azt követő oldalak).</P></NOTE> Egy végrehajtható határozatnak az érvényesített szerződéses követelés fenn nem állása miatt az EUMSZ 263. cikk alapján történő megsemmisítése ugyanis ugyanazon hatásokkal jár, mint annak az EUMSZ 272. cikk alapján történő megállapítása, hogy a Bizottság részéről nem áll fenn e követelés. Ha a felperes ezenfelül egyéb kérdésekben is kéri a bíróság Bizottsággal szembeni döntését, akkor a megtámadott határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján előterjesztett kérelme mellett még mindig előterjeszthet ilyen bírósági döntés iránt kérelmet az EUMSZ 272. cikk alapján is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0133"><NO.P>133.</NO.P><TXT>Mindebből az következik, hogy a szerződéses követelés beszedése céljából elfogadott végrehajtható határozat jogszerűségét az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben mind általánosan az uniós jog, mind a szerződési feltételek és minden egyéb, a szerződésre alkalmazandó uniós jogi és nemzeti jogi rendelkezés alapján értékelni kell. Az uniós bíróságnak ennélfogva ilyen kereset alapján mind a megtámadott határozat alaki, mind annak anyagi jogszerűségét meg kell vizsgálnia. Vizsgálata kiterjed tehát különösen az érvényesített szerződéses követelés megalapozottságának kérdésére is. A Törvényszék a múltban részben végzett is ilyen vizsgálatot.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0097"><P>Lásd: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110921">2011. szeptember 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Berliner Institut für Vergleichende Sozialforschung kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑34/08</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:504">EU:T:2011:504</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120328">2012. március 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Berliner Institut für Vergleichende Sozialforschung kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑296/08</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:162">EU:T:2012:162</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130913">2013. szeptember 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Berliner Institut für Vergleichende Sozialforschung kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑73/08</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:433">EU:T:2013:433</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131212">2013. december 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Berliner Institut für Vergleichende Sozialforschung kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑171/08</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:639">EU:T:2013:639</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>). Bár az ezen ügyekben megtámadott aktusok nem végrehajtható határozatok, hanem arra vonatkozó határozatok voltak, hogy a Bizottság nem ismeri el szerződő partnereinek egyes költségeit, e helyzet azonban hasonló a szerződéses követelések érvényesítésére irányuló végrehajtható határozat elfogadásának helyzetéhez.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0134"><NO.P>134.</NO.P><TXT>Ezzel szemben, mivel a jogvédelmet feleslegesen bonyolítja, a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértését jelenti az a megtámadott ítéletben követett megközelítés, amely szerint a Bizottság szerződő partnerének az EUMSZ 263. és az EUMSZ 272. cikk alapján is be kell nyújtania egy‑egy keresetet a végrehajtható határozat uniós bíróság általi teljes körű megvizsgálásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0135"><NO.P>135.</NO.P><TXT>Így egyrészt sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot, ha az uniós bíróság a végrehajtható határozattal szemben az EUMSZ 263. cikk alapján indított keresettel összefüggésben nem vizsgálja meg e határozat anyagi jogszerűségét, vagyis azt a kérdést, hogy fennáll‑e egyáltalán a határozattal végrehajthatónak nyilvánított követelés.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0136"><NO.P>136.</NO.P><TXT>Másrészt pedig a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértését jelenti annak megkövetelése a Bizottság szerződő partnerétől, hogy az EUMSZ 263. és az EUMSZ 272. cikk alapján is nyújtson be egy‑egy keresetet a végrehajtható határozattal szemben, jóllehet e követelmény – mint azt az imént bemutattam – nem igazolható. E követelmény ugyanis jogellenes módon rendkívül nehézzé teszi a Bizottság szerződő partnerei számára az igazságszolgáltatás igénybevételét és jogaik<?PAGE NO="28"?> érvényesítését.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0098"><P>A hatékony jogorvoslathoz való jog ezen alkotóelemeit illetően lásd ebben az értelemben és analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100506">2010. május 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Club Hotel Loutraki és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑145/08 és C‑149/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:247">EU:C:2010:247</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0072">72</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0074">74.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0080">80.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ez annál is inkább így van, mivel a felpereseket a Törvényszék e kérdéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatának összetettségére tekintettel rendszerint annak veszélye fenyegeti, hogy kérelmüket elfogadhatatlannak nyilvánítják, mert azt tévesen nem a megfelelő keresettípusra alapították.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0099"><P>Ilyen esetekkel kapcsolatban lásd például: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120927">2012. szeptember 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Applied Microengineering kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑387/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:501">EU:T:2012:501</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 40. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160316">2016. március 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Hydrex kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑45/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:151">EU:T:2016:151</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 24. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160421">2016. április 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Inclusion Alliance for Europe kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑539/13</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:235">EU:T:2016:235</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 90. és azt követő pontok, C‑378/16. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="6"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">ii)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Valamennyi releváns ténybeli és jogi körülménynek az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetek alapján történő megvizsgálásának szükségességéről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0137"><NO.P>137.</NO.P><TXT>Amint azt a Törvényszék helyesen hangsúlyozta a megtámadott ítélet 211. pontjában, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a bírósághoz fordulás Charta 47. cikke szerinti joga csak akkor biztosított, ha e bíróság hatáskörrel rendelkezik az előtte folyamatban lévő ügy szempontjából releváns valamennyi ténybeli és jogi körülmény vizsgálatára.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0100"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121106">2012. november 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Otis és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑199/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:684">EU:C:2012:684</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0138"><NO.P>138.</NO.P><TXT>E követelménynek azonban nem tesz eleget a Törvényszék az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetekkel összefüggésben a megsemmisítés iránti keresetek és a szerződéses jellegű keresetek elválasztásával kapcsolatos – a megtámadott ítélet 70. pontjában hivatkozott és ezen ítélet alapjául szolgáló – szóban forgó ítélkezési gyakorlata alapján. Ezen ítélkezési gyakorlat ugyanis – mint azt már kifejtettem – abból indul ki, hogy az uniós bíróság nem vizsgálhat az uniós jog és különösen az uniós alapvető jogok megsértésén alapuló kifogásokat szerződéses jellegű keresetek alapján.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0101"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 118. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0139"><NO.P>139.</NO.P><TXT>Mint azonban már bemutattam, teljességgel helytelen azt feltételezni, hogy az uniós intézmények szerződéseire minden esetben csak a szerződési feltételek és a felek által alkalmazandónak nyilvánított nemzeti jog rendelkezései alkalmazandók.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0102"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 126–128. pontját.</P></NOTE> Ugyanilyen megalapozatlan a Törvényszék azon feltevése is, hogy az uniós intézmények csak egyoldalú jogi aktusok elfogadása esetében vannak az uniós alapvető jogokhoz és egyéb közhatalmi uniós jogi kötelezettségekhez kötve, szerződések esetében viszont nem.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0103"><P>Lásd: az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090603">2009. június 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Burie Onderzoek en Advies</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑179/06</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2009:171">EU:T:2009:171</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0118">118.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100208">2010. február 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Alisei kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑481/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:32">EU:T:2010:32</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0095">95.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131211">2013. december 11‑i</DATE> <NAME.CASE>EMA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑116/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:634">EU:T:2013:634</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0245">245.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141024">2014. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Technische Universität Dresden kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑29/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:912">EU:T:2014:912</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0120">120.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190122">2019. január 22‑i</DATE> <NAME.CASE>EKETA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑166/17</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:26">EU:T:2019:26</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, C‑273/19. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190520">2019. május 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Fundación Tecnalia Research &amp; Innovation kontra REA</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑104/18</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:345">EU:T:2019:345</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0074">74.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Nem férhet ugyanis kétség ahhoz, hogy e kötelezettségek attól függetlenül terhelik az uniós intézményeket, hogy feladataik ellátásához egyoldalú vagy szerződéses eszközöket vesznek‑e igénybe. Így különösen 51. cikke szerint a Charta címzettjei általánosan az Unió intézményei, szervei és hivatalai az eljárás választott módja szerinti esetleges különbségtétel nélkül. Bármi más azt jelentené, hogy az uniós intézmények a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0050" ID="QS0050"/>magánjogba való menekülés<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> révén mentesülhetnének az alapvető jogokhoz való kötöttségük alól.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0104"><P>Lásd ezzel kapcsolatban már: a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Commune de Millau és SEMEA kontra Bizottság</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑531/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1946">EU:C:2014:1946</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0088">88.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0140"><NO.P>140.</NO.P><TXT>Ezt a Bíróság egyébként – még ha hallgatólagosan is – már megerősítette, amikor a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére alapozott érveket vizsgált szerződéses jellegű keresetek alapján.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0105"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140619">2014. június 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Commune de Millau és SEMEA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑531/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2008">EU:C:2014:2008</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0095">95</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0109">109.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) (még ha formálisan szerződésen kívüli felelősség miatt indított kereset alapján került is sor a vizsgálatra, az ügy tárgyát végső soron mégis szerződéses igények képezték; lásd a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Commune de Millau és SEMEA kontra Bizottság</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványom [<NO.CASE>C‑531/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1946">EU:C:2014:1946</NO.ECLI>] <REF.NP.ECR REF="NP0085">85.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0086">86.</REF.NP.ECR> pontját</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150611">2015. június 11‑i</DATE> <NAME.CASE>EMA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑100/14 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:382">EU:C:2015:382</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0123">123.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), amely megcáfolja a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131211">2013. december 11‑i</DATE> <NAME.CASE>EMA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletének (<NO.CASE>T‑116/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:634">EU:T:2013:634</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0245">245.</REF.NP.ECR> pontját</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="29"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0141"><NO.P>141.</NO.P><TXT>A Törvényszék ezzel szemben megkísérelte ezen érveket a szerződések jóhiszemű teljesítésének általános szerződési jogi elve alá vonni, és ezáltal úgy tekinteni, hogy az uniós intézmények megfelelő kötelezettségei a szerződésen vagy az arra alkalmazandó nemzeti jogon alapulnak.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0106"><P>Lásd: a megtámadott ítélet 170–178. pontja; a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151118">2015. november 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Synergy Hellas kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑106/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2015:860">EU:T:2015:860</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0065">65</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0072">72.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161005">2016. október 5‑i</DATE> <NAME.CASE>European Children's Fashion Association és Instituto de Economía Pública kontra EACEA</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑724/14</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:600">EU:T:2016:600</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0084">84.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0085">85.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170504">2017. május 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Meta Group kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑744/14</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:304">EU:T:2017:304</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0187">187</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0193">193.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0205">205</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0210">210.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171114">2017. november 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Alfamicro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑831/14</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:804">EU:T:2017:804</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0166">166</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0168">168.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0175">175</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0179">179.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190122">2019. január 22‑i</DATE> <NAME.CASE>EKETA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑166/17</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:26">EU:T:2019:26</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, C‑273/19. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190228">2019. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Ateknea Solutions Catalonia kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑69/16</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:121">EU:T:2019:121</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0098">98.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0125">125.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0126">126.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ez arra utal, hogy a Törvényszék felismerte, mennyire problematikus a szerződő uniós intézmények ilyen kötelezettségekhez való kötöttségét tagadni. E kötelezettségek pusztán olyan szerződési jogi elvekhez rendelése, mint a jóhiszeműség elve, csak szükségmegoldás azonban. Ezzel ugyanis alapvetően továbbra is fennmarad az az indokolatlan feltevés, hogy az uniós intézmények a szerződéses cselekmények körében a magánjogi szerződő partnerekhez hasonlítanak, és ezért csak az általános szerződési jogi elvek vonatkoznak rájuk, az alapvető jogok és más közhatalmi uniós jogi kötelezettségeik azonban nem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0142"><NO.P>142.</NO.P><TXT>A Törvényszék szóban forgó ítélkezési gyakorlata szerint ugyanis az uniós intézmények <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0051" ID="QS0051"/>csak a közigazgatási feladataik gyakorlása során<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> vannak az alapvető jogokhoz és egyéb közhatalmi uniós jogi kötelezettségekhez kötve.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0107"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 103. lábjegyzetében hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.</P></NOTE> Nem nyilvánvaló azonban, hogy a szerződéskötés miért ne tartozna ezen intézmények közigazgatási feladatainak gyakorlása körébe. A magánjogi szerződő partnerekkel ellentétben ugyanis az uniós intézmények mindig közigazgatási hatásköreik gyakorlása keretében járnak el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0143"><NO.P>143.</NO.P><TXT>A Bizottság egyébként maga képviselte nyomatékosan a jelen fellebbezési eljárásban azt az álláspontot, hogy nem fosztható meg azon hatáskörétől, hogy pénzkövetelések beszedése céljából szerződéses kontextusban is gyakorolja az uniós jog által biztosított általános közhatalmi jogköröket, mert ez <HT TYPE="ITALIC">a contrario</HT> azt jelentené, hogy szerződéses kontextusban általános közhatalmi kötelezettségeihez – például a dokumentumokhoz való hozzáféréshez való joghoz és általánosságban az alapvető jogokhoz – sincs kötve. A szerződéses alapon eljáró Bizottság hatósági, közhatalmi jellegének ilyenfajta tagadása azonban minden alapot nélkülöz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0144"><NO.P>144.</NO.P><TXT>A Törvényszék szóban forgó ítélkezési gyakorlatának alkalmazása ezenfelül teljességgel elfogadhatatlan eredményekkel jár: így az alapján az uniós intézményeket valamely támogatás visszatéríttetése esetén terhelő indokolási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az érintett támogatást egyoldalú határozat, nem pedig szerződés alapján fizették ki.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0108"><P>Kifejezetten így: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141024">2014. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Technische Universität Dresden kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑29/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:912">EU:T:2014:912</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0122">122.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); hasonlóképpen még: az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040510">2004. május 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Musée Grévin kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑314/03 és T‑378/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2004:139">EU:T:2004:139</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0083">83.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Hasonlóképpen, a szerződő partner csak akkor hivatkozhat valamely uniós intézménnyel szemben például az indokolási kötelezettség vagy a védelemhez való jog megsértésére, ha a szerződéses kikötések előírnak ilyen kötelezettséget és jogot,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0109"><P>Lásd: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100617">2010. június 17‑i</DATE> <NAME.CASE>CEVA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑428/07 és T‑455/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:240">EU:T:2010:240</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint 79. és azt követő pontok).</P></NOTE> egyébként azonban nem.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0110"><P>Lásd: az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040525">2004. május 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Distilleria Palma kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑154/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2004:154">EU:T:2004:154</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131211">2013. december 11‑i</DATE> <NAME.CASE>EMA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑116/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:634">EU:T:2013:634</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0275">275.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141024">2014. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Technische Universität Dresden kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑29/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:912">EU:T:2014:912</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0120">120.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160215">2016. február 15‑i</DATE> <NAME.CASE>InAccess Networks Integrated Systems kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑82/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:90">EU:T:2016:90</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161005">2016. október 5‑i</DATE> <NAME.CASE>European Children's Fashion Association és Instituto de Economía Pública kontra EACEA</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑724/14</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:600">EU:T:2016:600</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0089">89.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ez azonban azt jelentené, hogy az uniós intézmények mentesülhetnek elsődleges jogi kötelezettségeik alól azáltal, hogy a támogatásokat egyoldalú határozatok helyett szerződésekkel ítélik oda, e szerződésekben pedig nem írnak elő saját terhükre indokolási kötelezettséget, illetve szerződő partnerük javára védelemhez való jogot.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="30"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0145"><NO.P>145.</NO.P><TXT>A Törvényszék többek között a Bíróságnak a szerződésen kívüli és szerződéses felelősség közötti különbségtétellel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatára alapozta azon álláspontját, hogy szerződéses jogvitában a felperes nem hivatkozhat az uniós intézmények uniós jogi kötelezettségeire.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0111"><P>Lásd a Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090520">2009. május 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Guigard kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletére (<NO.CASE>C‑214/08 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:330">EU:C:2009:330</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) való hivatkozást a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100208">2010. február 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Alisei kontra Bizottság</NAME.CASE> (<NO.CASE>T‑481/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:32">EU:T:2010:32</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0094">94.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) végzésében, amelyre viszont a Törvényszéknek az ítélkezési gyakorlat szóban forgó irányvonalának egésze szempontjából alapvető <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120927">2012. szeptember 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Applied Microengineering kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑387/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:501">EU:T:2012:501</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) hivatkozik.</P></NOTE> Ezen ítélkezési gyakorlat szerint az olyan jogi rendelkezésekre való egyszerű hivatkozás, amelyek nem a szerződésből erednek, nem lehetnek hatással a felelősség jellegére és így a felelősséggel kapcsolatos jogvita tekintetében fennálló bírósági hatáskörre. Ezen ítélkezési gyakorlatból nem következik azonban az, hogy az uniós intézményeket szerződések esetében nem terhelik uniós jogi kötelezettségeik, és szerződő partnereik nem hivatkozhatnak azokra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0146"><NO.P>146.</NO.P><TXT>Ezenfelül a Törvényszék azon ítélkezési gyakorlata, amely szerint az uniós intézmények csak egyoldalú aktusok esetében vannak az alapvető jogokhoz és egyéb közhatalmi kötelezettségekhez kötve, szerződések esetében azonban nem, eredetileg azon megfontolásból alakult ki, hogy a szerződéses jellegű keresetekben ilyen kötelezettségek megsértését illetően megfogalmazott kifogás <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0052" ID="QS0052"/>inopérant<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/>, vagyis hatástalan, mert az ilyen jogsértés egyébként sem gyakorolhat hatást a felek szerződéses igényeinek fennállására.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0112"><P>Lásd alapvetően: az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090603">2009. június 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Burie Onderzoek en Advies</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑179/06</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2009:171">EU:T:2009:171</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0116">116</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0118">118.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); valamint ez alapján: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100208">2010. február 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Alisei kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑481/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:32">EU:T:2010:32</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0095">95.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100617">2010. június 17‑i</DATE> <NAME.CASE>CEVA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑428/07 és T‑455/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:240">EU:T:2010:240</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0090">90.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120613">2012. június 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Insula kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑246/09</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:287">EU:T:2012:287</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0274">274.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131211">2013. december 11‑i</DATE> <NAME.CASE>EMA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑116/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:634">EU:T:2013:634</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0245">245.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0252">252.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0253">253.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160712">2016. július 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Thales développement et coopération</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑326/13</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:403">EU:T:2016:403</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0074">74.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190122">2019. január 22‑i</DATE> <NAME.CASE>EKETA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑166/17</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:26">EU:T:2019:26</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, C‑273/19. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190520">2019. május 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Fundación Tecnalia Research &amp; Innovation kontra REA</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑104/18</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:345">EU:T:2019:345</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0074">74.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az a körülmény, hogy – amennyire megállapítható – a Bíróság két esetben maga is hasonló érvelést alkalmazott (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet [<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:562">EU:C:2015:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0104">104.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>]; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190228">2019. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Alfamicro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet [<NO.CASE>C‑14/18 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:159">EU:C:2019:159</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>]), nem tarthatja vissza attól, hogy immár ne alkalmazza ezen érvelést.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0147"><NO.P>147.</NO.P><TXT>Ez azonban téves, mivel az alapvető jogokhoz való kötöttséggel vagy a szerződő közigazgatást terhelő egyéb közhatalmi kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértések semmiképpen sem hatástalanok jellegüknél fogva a szerződéses jellegű keresetek esetében. Ellenkezőleg, az ilyen jogsértések – amint azt már a Bíróság is megállapította – mindenképpen hatást gyakorolhatnak a felek szerződéses igényeire.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0113"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140619">2014. június 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Commune de Millau és SEMEA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑531/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2008">EU:C:2014:2008</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0095">95</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0109">109.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Commune de Millau és SEMEA kontra Bizottság</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑531/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1946">EU:C:2014:1946</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0084">84</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0091">91.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) (még ha formálisan szerződésen kívüli felelősség miatt indított kereset alapján került is sor a vizsgálatra, az ügy tárgyát végső soron mégis szerződéses igények képezték); hasonlóképpen már: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100617">2010. június 17‑i</DATE> <NAME.CASE>CEVA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑428/07 és T‑455/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:240">EU:T:2010:240</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0091">91.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A védelemhez való jog megsértésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat ezenfelül azt mutatja, hogy valamely jogsértésre vonatkozó kifogás általánosságban semmiképpen sem lehet elfogadhatatlan önmagában azért, mert e jogsértés nincs feltétlenül hatással az ítélet rendelkező részére.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0114"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180614">2018. június 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Makhlouf kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑458/17 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:441">EU:C:2018:441</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Végül a jogsértés megállapítása már önmagában elégtétellel szolgál a felperes számára, és fegyelemre inti a közigazgatást.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0115"><P>Lásd ebben az értelemben analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130528">2013. május 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Abdulrahim kontra Tanács és Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑239/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:331">EU:C:2013:331</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0067">67</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19790306">1979. március 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Simmenthal kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>92/78</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1979:53">EU:C:1979:53</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140523">2014. május 23‑i</DATE> <NAME.CASE>European Dynamics Luxembourg kontra EKB</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑553/11</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:275">EU:T:2014:275</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0095">95.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0148"><NO.P>148.</NO.P><TXT>Legvégül pedig a Törvényszék azon álláspontja, amely szerint a szerződésre hatáskörrel rendelkező bíróság az EUMSZ 272. cikk alapján nem vizsgálhatja az uniós alapvető jogok és az uniós intézmények egyéb közhatalmi kötelezettségeinek megsértésére alapozott kifogásokat, nem egyeztethető össze a bírósági hatáskörök EUMSZ 263., EUMSZ 272. és EUMSZ 274. cikk szerinti megosztásával.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="31"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0149"><NO.P>149.</NO.P><TXT>Így a Bíróság szerint a felperes és valamely uniós intézmény közötti szerződés fennállása esetén az uniós bíróságok csak kivételes esetekben tekinthetik az uniós aktusokat az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadhatónak, mert különben fennállna a veszély, hogy megfosztják az értelmétől az EUMSZ 272. cikket, és hogy – azokban az esetekben, ha a szerződés nem tartalmaz választottbírósági kikötést – e bíróságok hatásköre túlterjeszkedik az EUMSZ 274. cikk által kijelölt korlátokon.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0116"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:562">EU:C:2015:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ezért – mint már fent kifejtettem – csak a beszámítási határozatokat, végrehajtható határozatokat és a hatásaikat teljes mértékben a szerződéses viszonyon kívül kifejtő aktusokat tekintik az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadhatónak.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0117"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 97. és 98. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0150"><NO.P>150.</NO.P><TXT>Amint azt Cruz Villalón főtanácsnok a Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ügyre vonatkozó indítványában kifejtette, az EUMSZ 263. cikk alapján megtámadható aktusok köre ezért szerződéses kontextusban szűkebb, mint egyébként. Ilyen kontextusban ugyanis nem elegendő az aktus megtámadhatóságához, hogy címzettjeivel szemben kötelező joghatásokat vált ki.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0118"><P>Lásd ebben az értelemben: Cruz Villalón főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:110">EU:C:2015:110</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélettel (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:562">EU:C:2015:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) összefüggésben értelmezve.</P></NOTE> Tehát például a szerződő partnert a követelés esedékessé tételével annak megfizetésére felszólító terhelési értesítések,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0119"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:562">EU:C:2015:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160929">2016. szeptember 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Investigación y Desarrollo en Soluciones y Servicios IT kontra Bizottság</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑102/14 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:737">EU:C:2016:737</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0061">61.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190228">2019. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Alfamicro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑14/18 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:159">EU:C:2019:159</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> a támogatások felhasználása során elkövetett szabálytalanságokat és az ezekből eredő követeléseket megállapító könyvvizsgálói jelentések<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0120"><P>Lásd: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100208">2010. február 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Alisei kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑481/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:32">EU:T:2010:32</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120614">2012. június 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Technion és Technion Research &amp; Development Foundation kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑546/11</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:303">EU:T:2012:303</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160215">2016. február 15‑i</DATE> <NAME.CASE>InAccess Networks Integrated Systems kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑82/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:90">EU:T:2016:90</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> vagy a szerződés egyoldalú felmondásáról szóló határozatok<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0121"><P>Lásd: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130410">2013. április 10‑i</DATE> <NAME.CASE>GRP Security kontra Számvevőszék</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑87/11</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:161">EU:T:2013:161</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> szerződéses kontextusban nem minősülnek az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel megtámadható aktusoknak.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0122"><P>Szerződésen kívüli kontextusban ezzel szemben például a terhelési értesítéseket minden további nélkül megtámadhatónak tekintik az EUMSZ 263. cikk alapján; lásd: a jelen indítvány fenti 26. lábjegyzetében hivatkozott ítélkezési gyakorlat; a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20181018">2018. október 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Terna kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑387/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2018:699">EU:T:2018:699</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, C‑812/18. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban); lásd hasonlóképpen egy számlát illetően: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120308">2012. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Octapharma Pharmazeutika kontra EMA</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑573/10</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2012:114">EU:T:2012:114</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0151"><NO.P>151.</NO.P><TXT>Ez indokoltnak tűnik annyiban, amennyiben a szerződő partner jogorvoslattal élhet a szerződésre hatáskörrel rendelkező bíróság előtt szerződésekkel összefüggő olyan aktusokkal szemben, amelyeket nem tekintenek megtámadhatónak az EUMSZ 263. cikk alapján. Ez a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0053" ID="QS0053"/>párhuzamos jogorvoslatra vonatkozó kifogás<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0123"><P>A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0054" ID="QS0054"/>párhuzamos jogorvoslatra vonatkozó kifogás<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> fogalmával kapcsolatban lásd: Cruz Villalón főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑506/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:110">EU:C:2015:110</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0004">4.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint 4. és 48. lábjegyzet).</P></NOTE> azonban csak annyiban működik, amennyiben e jogorvoslat hatékony is egyben. Ez azt jelenti, hogy a szerződésre hatáskörrel rendelkező bíróságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az előtte folyamatban lévő ügy szempontjából releváns valamennyi ténybeli és jogi körülmény vizsgálatára.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0124"><P>E követelménnyel kapcsolatban lásd a jelen indítvány fenti 137. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0152"><NO.P>152.</NO.P><TXT>Ezt az álláspontot a Bíróság jelen fellebbezési eljárásban tartott tárgyaláson feltett kérdésére hallgatólagosan a Bizottság által adott válasz is megerősítette. A Bizottság ugyanis azt válaszolta arra a kérdésre, hogy miként vizsgálható felül szerződéses jellegű keresetek alapján az alapvető jogok tiszteletben tartása, ha a Törvényszék szerint elfogadhatatlanok az erre alapozott kifogások, hogy e kifogások a megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben értékelhetők. Ez azonban azt jelentené, hogy nemcsak a Bizottság végrehajtható határozatait, hanem az uniós intézmények szerződő partnereikkel szembeni valamennyi aktusát az EUMSZ 263. cikk alapján megtámadható aktusnak<?PAGE NO="32"?> kellene tekinteni ahhoz, hogy a szerződő partnerek hatékony jogorvoslatban részesüljenek. E következtetés azonban teljes mértékben összeegyeztethetetlen lenne a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatával, amely szerint az uniós intézmények aktusai a végrehajtható határozatok kivételével nem tekinthetők szerződéses kontextusban az EUMSZ 263. cikk alapján megtámadhatónak.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0125"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 149. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0153"><NO.P>153.</NO.P><TXT>A szerződésre hatáskörrel rendelkező bíróságnak ezért a szerződés, valamint az uniós jog és a másodlagosan alkalmazandó nemzeti jog kifejezetten szerződésekre alkalmazandó rendelkezései mellett minden olyan kifogást is meg kell tudnia vizsgálni, amely az uniós alapvető jogok vagy egyéb közhatalmi uniós jogi kötelezettségek uniós intézmények általi megsértésén alapul.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0126"><P>Ezzel nem áll ellentétben, hogy a szerződésre hatáskörrel rendelkező bíróság valamelyik nemzeti bíróság is lehet, mivel a nemzeti bíróságok természetesen dönthetnek az uniós jog értelmezéséről, és ezzel kapcsolatban kérdéseket terjeszthetnek az uniós bíróság elé az EUMSZ 267. cikk alapján.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0154"><NO.P>154.</NO.P><TXT>Ez annál is inkább így van, mivel a szóban forgó aktusok, mint például a szerződő partnerek számláinak könyvvizsgálata, a kifizetések egyoldalú felfüggesztése, a szerződés egyoldalú felmondása vagy a visszafizetendő összegeknek a követelést esedékessé tevő terhelési értesítések útján történő egyoldalú megállapítása, jóllehet azokat a jogorvoslat szempontjából szerződéses jellegűnek tekintik, gyakran az uniós intézmények – jogszabályi rendelkezésekben vagy a konkrét esetben egyoldalúan kikötött szerződési szabványfeltételekben biztosított – egyoldalú jogkörei gyakorlásának felelnek meg.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0127"><P>Lásd ezzel kapcsolatban a felperesek előadását a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131211">2013. december 11‑i</DATE> <NAME.CASE>EMA kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletében (<NO.CASE>T‑116/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:634">EU:T:2013:634</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0246">246</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0249">249.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) és <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190228">2019. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Ateknea Solutions Catalonia kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletében (<NO.CASE>T‑69/16</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:121">EU:T:2019:121</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0124">124.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), valamint a jelen ügyben érintett támogatási szerződéseknek a jelen indítvány fenti 13. pontjában ismertetett feltételeit.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0155"><NO.P>155.</NO.P><TXT>Ez a magyarázata egyébként annak, hogy az uniós intézmények szerződő partnerei miért minősítik ösztönösen megsemmisítés iránti keresetnek az ilyen aktusokkal szemben indított kereseteiket. A jelen indítványban képviselt megoldással összhangban az ilyen kereset semmiképpen sem nyilvánítható elfogadhatatlannak azért, mert a felperes alapvető jogok vagy egyéb közhatalmi uniós jogi kötelezettségek megsértésére hivatkozik az adott intézménnyel szemben, vagy más olyan kifogásokat hoz fel, amelyeket a Törvényszék eddigi ítélkezési gyakorlata alapján <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0055" ID="QS0055"/>a megsemmisítés iránti keresetekre jellemző[nek]<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0128"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 118. pontját.</P></NOTE> tekintenek.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0129"><P>Így azonban például: a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110831">2011. augusztus 31‑i</DATE> <NAME.CASE>IEM kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑435/10</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:410">EU:T:2011:410</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160215">2016. február 15‑i</DATE> <NAME.CASE>InAccess Networks Integrated Systems kontra Bizottság</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>T‑82/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:90">EU:T:2016:90</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0063">63.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">c)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0156"><NO.P>156.</NO.P><TXT>A fentiekből az következik, hogy a Bizottság arra vonatkozó hatáskörének gyakorlása, hogy szerződéses követelések beszedése céljából végrehajtható határozatokat fogadjon el, nem sérti a bizalomvédelem elvét, ha a szerződő partnert – mint a jelen esetben – tájékoztatták a szerződésben e lehetőség fennállásáról.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0157"><NO.P>157.</NO.P><TXT>Sérti viszont a Bizottság szerződő partnerének hatékony jogorvoslathoz való jogát, ha a Bizottság szerződő partnerének az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetet és az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetet is be kell nyújtania egy végrehajtható határozattal szemben e határozat jogszerűségének teljes körű megvizsgálásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0158"><NO.P>158.</NO.P><TXT>Szintén sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot, ha a szerződő partner az EUMSZ 272. cikk szerinti szerződéses jellegű keresetben nem hivatkozhat a szerződő uniós intézménnyel szemben az uniós alapvető jogok és egyéb közhatalmi uniós jogi kötelezettségek megsértésére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="33"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A második jogalapra vonatkozó következtetés</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0159"><NO.P>159.</NO.P><TXT>Következésképpen meg kell állapítani, hogy a második jogalap részben megalapozott: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 70. és 71. pontjában megállapította, hogy a végrehajtható határozattal szemben az EUMSZ 263. cikk alapján indított keresettel összefüggésben a Törvényszék kizárólag azokat a jogalapokat és érveket vizsgálhatja, amelyek az EU‑Szerződésekre vagy az alkalmazásukra vonatkozó bármely jogi rendelkezésre, tehát az uniós jogra tekintettel a megtámadott határozat jogszerűségének vitatására irányulnak, míg az EUMSZ 272. cikk szerinti keresettel összefüggésben kizárólag a támogatási szerződések vagy az azokra alkalmazandó nemzeti jog megsértésére alapított jogalapok és érvek vizsgálhatók.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az első jogalapról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0160"><NO.P>160.</NO.P><TXT>Első jogalapja keretében az ADR arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor ítéletében túl megszorító és végeredményben aránytalan értelmezést vett alapul azon elv tekintetében, amely szerint az Unió csak a ténylegesen felmerült költségekre adhat támogatást.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0130"><P>Lásd ezen elvvel kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20060119">2006. január 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Comunità montana della Valnerina kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/03 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:44">EU:C:2006:44</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0078">78.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0086">86.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0097">97.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130228">2013. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Portugália kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑246/11 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:118">EU:C:2013:118</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0102">102.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190228">2019. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Alfamicro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑14/18 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:159">EU:C:2019:159</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0065">65</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); lásd a megtámadott ítélet 93. pontja mellett még: az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070522">2007. május 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra IIC</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑500/04</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2007:146">EU:T:2007:146</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0094">94.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a Törvényszék <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141024">2014. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Technische Universität Dresden kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑29/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:912">EU:T:2014:912</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0071">71.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0161"><NO.P>161.</NO.P><TXT>Így a Törvényszék nem vette kellőképpen figyelembe, hogy az ADR jó eredménnyel valósította meg a támogatott projekteket. Ez ellentétben áll azzal a Bizottság és az Európai Parlament által kinyilvánított szándékkal, hogy a jövőben meg kívánják könnyíteni a támogatások kedvezményezettjeinek életét azáltal, hogy több figyelmet fordítanak az elért eredményekre, mint a felmerült költségek igazolására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0162"><NO.P>162.</NO.P><TXT>Ennek az érvelésnek nem lehet helyt adni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0163"><NO.P>163.</NO.P><TXT>Először is meg kell jegyezni, hogy fellebbezésében az ADR nem vitatja azokat a ténybeli megállapításokat, amelyek alapján a Törvényszék elutasította a bizonyos költségek elszámolhatóságának hiányával kapcsolatos érveit. E ténybeli értékelések fellebbezési eljárás keretében történő felülvizsgálata egyébként sem tartozik a Bíróságra, kivéve a Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok elferdítésének esetét, illetve amennyiben a Törvényszék megállapításainak ténybeli pontatlansága az ügy irataiból kitűnik;<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0131"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190130">2019. január 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Verein Deutsche Sprache kontra Bizottság</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑440/18 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:77">EU:C:2019:77</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0009">9.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> a jelen ügyben viszont nem ez a helyzet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0164"><NO.P>164.</NO.P><TXT>Ezért csak arra a kérdésre kell választ adni, hogy a Törvényszéknek azon tények ellenére, amelyek alapján megállapította a vitatott költségek elszámolhatóságának hiányát, e költségek elszámolhatóságát kellett volna‑e megállapítania azért, mert nem vitatott, hogy az ADR jó eredményekkel valósította meg a támogatott intézkedést.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0165"><NO.P>165.</NO.P><TXT>Erre a kérdésre nemleges választ kell adni. Ugyanis mint azt a Bíróság kifejtette, az az elv, amely szerint az Unió a támogatások keretében csak a ténylegesen felmerült költségekre adhat támogatást, azt jelenti, hogy a támogatott intézkedés időközbeni megvalósítása nem befolyásolja a kedvezményezett azon kötelezettségét, amely szerint igazolnia kell a számára nyújtott összegek felhasználását.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0132"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20060119">2006. január 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Comunità montana della Valnerina kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/03 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:44">EU:C:2006:44</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0078">78.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190228">2019. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Alfamicro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑14/18 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:159">EU:C:2019:159</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ezért ha a kedvezményezett által bejelentett költségek nem ellenőrizhetők, a Bizottságnak nincs más választása, mint hogy a nem igazolt összegek erejéig visszatéríttesse a támogatást. A Bizottság tehát arányossági megfontolások alapján sem mellőzheti az ilyen visszatéríttetést.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0133"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190228">2019. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Alfamicro kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑14/18 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:159">EU:C:2019:159</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0065">65</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0070">70.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="34"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0166"><NO.P>166.</NO.P><TXT>A jelen esetben a Törvényszék megállapította, hogy két szakértő esetében helyesen állapították meg a költségek elszámolhatatlanságát, mert e szakértők egyike egy napon, amelyre az ADR költségeket számolt el a jelen ügyben érintett projektek egyike tekintetében, bizonyítottan másik projekten dolgozott. Tekintettel ezen arra vonatkozó konkrét valószínűsítő körülményre, hogy az érintett költségek felszámítása nem felelt meg a valóságnak, az ADR nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az említett esetben egyszeri hibáról volt szó. A könyvvizsgálók fenntartásait sokkal inkább egyéb körülmények – például késleltetett kifizetések és hiányzó bizonyítékok – is alátámasztották.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0134"><P>Lásd a megtámadott ítélet 97–115. pontját a harmadik első fokú jogalappal kapcsolatban.</P></NOTE> Végezetül pedig az ADR által a könyvvizsgálói jelentésekkel szemben felhozott összes többi érv sem volt alkalmas e jelentések eredményeinek megkérdőjelezésére.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0135"><P>Lásd a megtámadott ítélet 117–155. pontját a negyedik első fokú jogalappal kapcsolatban.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0167"><NO.P>167.</NO.P><TXT>A Törvényszék ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy az érintett intézkedések ADR által hivatkozott, jó eredményekkel történő megvalósítása nem elegendő a szóban forgó költségek elszámolható költségekként való elfogadásához, amennyiben nem tartották tiszteletben a többi elszámolhatósági feltételt is.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0136"><P>A megtámadott ítélet 107., 108. és 111., valamint 156. és 157. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0168"><NO.P>168.</NO.P><TXT>E megállapításokban nem fedezhető fel téves jogalkalmazás. Különösen nem róható fel a Törvényszéknek azon elv túl megszorító értelmezése, amely szerint az Unió csak a ténylegesen felmerült költségekre adhat támogatást. Ellenkezőleg, a Törvényszék helyesen alkalmazta a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatát, amely szerint a költségek tényleges felmerülésére vonatkozó okirati bizonyítékok hiányában önmagában még nem elegendő a konkrét támogatás nyújtásának igazolására annak bizonyítása, hogy valamely projekt megvalósításra került.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0169"><NO.P>169.</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között nem szükséges foglalkozni a kedvezményezett számára az Unió szempontjából stratégiai fontosságú tevékenység végrehajtását lehetővé tevő támogatások és az ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések közötti – a Bizottság által kidomborított – különbségtétellel, amelynek jelen ügybeli jelentőségét kétségbe vonja az ADR. Ugyancsak nem kell megvizsgálni azt a felek között vitás kérdést, hogy a megvalósított projekt eredményeit végső soron milyen mértékben használta fel vagy hasznosította maga a Bizottság vagy az ADR.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0170"><NO.P>170.</NO.P><TXT>Végezetül pedig az az ADR által hivatkozott körülmény sem változtat a fenti következtetésen, hogy a Bizottság és a Parlament az új 2018/1046 költségvetési rendelet<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0137"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 5. lábjegyzetét.</P></NOTE> előkészítése során kinyilvánították azon szándékukat, hogy a támogatások területén törekedni fognak a kifizetések eredményorientáltságának fokozására,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0138"><P>Lásd: az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó, 2016. szeptemberi 14‑i bizottsági javaslat, COM(2016) 605 végleges, 2016/0282 (COD) sz. eljárás, különösen a 3., 4. és 31. o. (itt az (57) preambulumbekezdés); a Parlament Költségvetési Bizottságának és Költségvetési Ellenőrző Bizottságának <DATE ISO="20170608">2017. június 8‑i</DATE> jelentése, 2016/0282A (COD) sz. eljárás, a következő honlapon érhető el: https://oeil.secure.europarl.europa.eu/oeil/popups/summary.do?id=1492977&amp;l=fr&amp;t=E.</P></NOTE> és hogy e törekvések immár ténylegesen is megjelennek a 2018/1046 rendelet rendelkezéseiben.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0139"><P>Lásd különösen a 2018/1046 rendelet (56) preambulumbekezdését, valamint 33., 125. és 181. cikkét.</P></NOTE> Nem vitatott ugyanis, hogy e rendelkezéseket a jelen ügyben még nem kell alkalmazni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0171"><NO.P>171.</NO.P><TXT>Mindebből az következik, hogy az első jogalapot el kell utasítani.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="35"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">C.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A második jogalap megalapozottsága által a megtámadott ítélet fennmaradására gyakorolt hatásokról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0172"><NO.P>172.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a Törvényszék általi téves jogalkalmazás nem jár a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezésével, ha az ítélet rendelkező része egyéb jogi indokok miatt megalapozottnak bizonyul.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0140"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19980402">1998. április 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Sytraval és Brink’s France</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑367/95 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1998:154">EU:C:1998:154</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110329">2011. március 29‑i</DATE> <NAME.CASE>ThyssenKrupp Nirosta kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑352/09 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:191">EU:C:2011:191</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0136">136.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180607">2018. június 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Ori Martin kontra az Európai Unió Bírósága</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑463/17 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:411">EU:C:2018:411</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0173"><NO.P>173.</NO.P><TXT>A jelen ügyben ez a helyzet. A Törvényszék ugyanis a megtámadott ítéletben maga ismertette azon indokokat, amelyek miatt az ítélet rendelkező része a fent<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0141"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 159. pontját.</P></NOTE> megállapított téves jogalkalmazás ellenére megalapozott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0174"><NO.P>174.</NO.P><TXT>Így a Törvényszék a megtámadott ítélet 71–80. pontjában a jogot tévesen alkalmazva osztotta fel az ADR jogalapjait és érveit <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0056" ID="QS0056"/>szerződéses jellegű kifogásokra<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/>, amelyeket az EUMSZ 272. cikk szerinti keresethez kell rendelni, és <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0057" ID="QS0057"/>megsemmisítési kifogásokra<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/>, amelyeket az EUMSZ 263. cikk szerinti keresethez kell rendelni. A Törvényszék e jogalapok és érvek ezt követő vizsgálatát hasonlóképpen az EUMSZ 272. cikkén alapuló vizsgálatra, amelynek keretében csak a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0058" ID="QS0058"/>szerződéses jellegű kifogásokat<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/> vizsgálta meg (a megtámadott ítélet 81–188. pontja), és az EUMSZ 263. cikken alapuló vizsgálatra, amelynek keretében csak a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0059" ID="QS0059"/>megsemmisítési kifogásokat<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/> elemezte (a megtámadott ítélet 189–218. pontja), osztotta fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0175"><NO.P>175.</NO.P><TXT>A Törvényszék mindazonáltal e formálisan különálló vizsgálatok keretében végső soron mégis értékelte az ADR által előadott összes jogalapot és érvet, és érdemben megvizsgálta megalapozottságukat. Ez annál inkább így van, mivel a Törvényszék a megtámadott ítélet 75. pontjában megállapította, hogy az ADR második jogalapjának első kifogását, amely szerint a Bizottság észszerűtlen késedelemmel közölte az ADR‑rel a végleges könyvvizsgálói jelentéseket, és ezáltal megsértette a megfelelő ügyintézés elvét és az ADR védelemhez való jogát,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0142"><P>Az események időrendjét illetően lásd a jelen indítvány fenti 16. pontját.</P></NOTE> úgy kell tekinteni, hogy az egyaránt szolgál az EUMSZ 272. cikk és az EUMSZ 263. cikk alapján előterjesztett kereseti kérelmek alátámasztására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0176"><NO.P>176.</NO.P><TXT>Ezt követően a Törvényszék először az EUMSZ 272. cikk szerinti kereset értékelése keretében vizsgálta meg a szóban forgó kifogásokat a megtámadott ítélet 172–184. pontjában. Majd a Törvényszék még egyszer, az EUMSZ 263. cikk szerinti kereset értékelése keretében is megvizsgálta az ADR érveit a megtámadott ítélet 215–218. pontjában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0177"><NO.P>177.</NO.P><TXT>A Törvényszék tehát szerkezeti szempontból a megsemmisítési és a szerződéses jellegű kifogások szigorú elválasztása mellett végezte el vizsgálatát, és ezért tévesen alkalmazta a jogot. Ezen elválasztás azonban a jelen ügyben végső soron nem gyakorolt érdemi hatást az ADR kifogásainak elfogadhatóságára és azok vizsgálatára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0178"><NO.P>178.</NO.P><TXT>Az ADR egyébként nem bizonyította, és még csak nem is hivatkozott arra, hogy érveinek egyrészt az EUMSZ 272. cikk szerinti kereset alapján, másrészt az EUMSZ 262. cikk szerinti kereset alapján elvégzett különálló vizsgálata a jelen ügyben ténylegesen azzal járt volna, hogy a Törvényszék nem értékelte teljeskörűen első fokon előadott érvelését.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="36"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0179"><NO.P>179.</NO.P><TXT>Az ADR ezenfelül nem vagy legalábbis – mint azt az első jogalap vizsgálatának eredménye mutatja<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0143"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 171. pontját.</P></NOTE> – eredménytelenül támadta meg azokat az érdemi megállapításokat, amelyeket a Törvényszék az ADR jogalapjainak és kifogásainak megalapozottságával kapcsolatban tett, azok kivételével, amelyek a második jogalap tárgyát képezték.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0180"><NO.P>180.</NO.P><TXT>A fent<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0144"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 159. pontját.</P></NOTE> megállapított téves jogalkalmazás ennélfogva nem volt hatással a megtámadott ítélet rendelkező részére. A második jogalap ezért megalapozottsága ellenére nem eredményezheti az említett ítélet hatályon kívül helyezését.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Költségek</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0181"><NO.P>181.</NO.P><TXT>Eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében a fellebbezés elutasítása esetén a Bíróság határoz a költségekről.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0182"><NO.P>182.</NO.P><TXT>Az eljárási szabályzat 138. cikkének (3) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy részleges pernyertesség esetén mindegyik fél maga viseli saját költségeit. Azonban, ha az ügy körülményei alapján indokoltnak látszik, a Bíróság határozhat úgy is, hogy a fél saját költségein felül viseli a másik fél költségeinek egy részét is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0183"><NO.P>183.</NO.P><TXT>A jelen ügyben a Bizottság pernyertes annyiban, amennyiben a fellebbezést el kell utasítani, mivel a megtámadott ítélet rendelkező része – mint azt az imént kifejtettem – a megállapított téves jogalkalmazás ellenére egyéb jogi indokok miatt megalapozottnak bizonyul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0184"><NO.P>184.</NO.P><TXT>A fellebbezés fő részét képező második jogalap azonban ugyanezen téves jogalkalmazás miatt megalapozottnak bizonyult.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0185"><NO.P>185.</NO.P><TXT>E körülményekre tekintettel indokoltnak tűnik úgy határozni, hogy az ADR viseli saját költségeinek kétharmadát, valamint a Bizottság költségeinek kétharmadát, a Bizottság pedig saját költségeinek egyharmadát, valamint az ADR költségeinek egyharmadát.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="37"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VII.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0186"><NO.P>186.</NO.P><TXT>Ezen okokból azt javasolom, hogy a Bíróság a következőképpen határozzon:</TXT><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>A Bíróság a fellebbezést elutasítja.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az ADR Center SpA viseli saját költségeinek kétharmadát, valamint az Európai Bizottság költségeinek kétharmadát.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Az Európai Bizottság viseli saját költségeinek egyharmadát, valamint az ADR Center SpA költségeinek egyharmadát.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>