<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-05-202605C121202406840-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0684-24-202603429-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="10/06/2026 11:07:21" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="omyDkdZGNqiG1/QHC9kD0uYN7FYgmWIUC5doNbmgZobB7wUV++rPZF0v64PDN7+JPEW18Y4Ph7Jx/drTOJHlOiadvLlgsVk+NMBaoMYa9NMSNb3proo1TtG1w1IofoJ2KkWRWuJmS5g9mLKgNLGKrZup0ggmcssGf8osc3ajAq0=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="zasz" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="82f561c1-c59e-4f2d-a51a-2b5a241c61a1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0684" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="zasz" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 07-05-26 14:34:18" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-06-03T07:58:00Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="620e18062e0743199efd8c208fbe28ba" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0684" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 05. 21‑i ítélet – C‑684/24. és C‑685/24. sz. egyesített ügyek</div>
      <div id="rId21" style="default">Across Fiduciaria és társai</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. május 21. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése – (EU) 2015/849 irányelv – 31. cikk – A »bizalmi vagyonkezelési konstrukcióhoz hasonló szerkezetű vagy funkciójú« társulás jellegű jogi megállapodás fogalma – Olasz jog szerinti vagyonkezelő társaságok által kötött vagyonkezelői megbízások (mandato fiduciario) – A jogos érdekkel rendelkező személyek tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférése – Érvényesség – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke – A magán‑ és a családi élet tiszteletben tartása – A személyes adatok védelme – A jogbiztonság elve – A »jogos érdek« fogalma – A hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog – Ideiglenes jogi védelem”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑684/24. és C‑685/24. sz. egyesített ügyekben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott két előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyeket a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) a Bírósághoz 2024. október 17‑én érkezett, 2024. október 15‑i határozataival terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      az Across Fiduciaria SpA (C‑684/24),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      a Galvani Fiduciaria Srl,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      a Sfo Fiduciaria Srl
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      a Presidenza del Consiglio dei Ministri,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      a Ministero dell’Economia e delle Finanze,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      a Ministero delle Imprese e del Made in Italy,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      a Garante per la protezione dei dati personali,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      az Unione italiana delle Camere di commercio, industria, artigianato e agricoltura (Unioncamere),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      az Infocamere Scpa
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      között,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Roma,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Milano, Monza‑Brianza, Lodi,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Bologna
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      részvételével folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-21" title="page-1">
      valamint
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-1">
      az Unione Fiduciaria SpA (C‑685/24),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-1">
      az Assoservizi Fiduciari,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-1">
      a Torino Fiduciaria – Fiditor Srl,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-1">
      a Ser‑Fid Italiana Fiduciaria e di Revisione SpA
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-1">
      a Ministero delle Imprese e del Made in Italy,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-1">
      a Presidenza del Consiglio dei Ministri,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-1">
      a Ministero dell’Economia e delle Finanze,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-1">
      a Garante per la protezione dei dati personali,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-1">
      az Unione italiana delle Camere di commercio, industria, artigianato e agricoltura (Unioncamere),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-1">
      a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Milano, Monza‑Brianza, Lodi,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-1">
      a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Torino,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-1">
      a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Roma,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-1">
      az Infocamere Scpa
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-1">
      között,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-1">
      az Aletti Fiduciaria SpA,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-1">
      a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Roma,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-1">
      a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Milano, Monza‑Brianza, Lodi
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-1">
      részvételével folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-41" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (első tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-1">
      tagjai: F. Biltgen tanácselnök, I. Ziemele és A. Kumin (előadó) bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-1">
      főtanácsnok: J. Richard de la Tour,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-1">
      hivatalvezető: G. Chiapponi tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2025. szeptember 25‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-1">
      figyelembe véve a következő által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Across Fiduciaria SpA, a Galvani Fiduciaria Srl és a Sfo Fiduciaria Srl képviseletében G. Battagliese, A. Pazzaglia és I. Valas avvocati,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Unione Fiduciaria SpA, az Assoservizi Fiduciari, a Torino Fiduciaria– Fiditor Srl és az Aletti Fiduciaria SpA képviseletében C. Angelici, D. Contini, B. G. Mattarella és F. Sciaudone avvocati,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Ser‑Fid Italiana Fiduciaria e di Revisione SpA képviseletében U. Corea és G. Marini avvocati,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Roma képviseletében S. Scafetta avvocato,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az olasz kormány képviseletében S. Fiorentino, meghatalmazotti minőségben, segítői: G. Aiello és F. Montanaro avvocati dello Stato,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a német kormány képviseletében J. Möller és P. Wagner, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Parlament képviseletében M. Menegatti, M. Migliorati és E. Paladini, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Unió Tanácsa képviseletében I. Gurov, K. Pleśniak és G. Rugge, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében A. Bouchagiar, A. Manzaneque Valverde, P. A. Messina és G. von Rintelen, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-56" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2025. december 11‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-57" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-58" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek az alábbiakra vonatkoznak:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a 2018. május 30‑i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2018. L 156., 43. o.) módosított, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20‑i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 141., 73. o.) (a továbbiakban: 2015/849 irányelv) 31. cikke (4) bekezdésének érvényessége, figyelemmel az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. és 8. cikkére, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4‑én Rómában aláírt európai egyezmény (kihirdette: 1993. évi XXXI. tv., a továbbiakban: EJEE) 8. cikkére, valamint a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) és (7a) bekezdésének, a Charta 47. cikkének és az EJEE 6. cikkének értelmezése (C‑684/24. sz. ügy), és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a 2015/849 irányelv 31. cikke (1), (2) és (10) bekezdésének az EUMSZ 114. cikkre és az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdésére tekintettel fennálló érvényessége, valamint az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésének, a Charta 6–8. és 16. cikkének, a 2015/849 irányelv (1), (2), (4), (5) és (12)–(17) preambulumbekezdésének, 2. cikkének, 3. cikke 6. pontjának, 30. és 31. cikkének, továbbá a 2018/843 irányelv (4), (5), (16), (17) és (25)–(34) preambulumbekezdésének értelmezése (C‑685/24. sz. ügy).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmeket az Across Fiduciaria SpA, a Galvani Fiduciaria Srl és a Sfo Fiduciaria Srl (C‑684/24. sz. ügy), valamint az Unione Fiduciaria SpA, az Assoservizi Fiduciari, a Torino Fiduciaria – Fiditor Srl és a Ser‑Fid Italiana Fiduciaria e di Revisione SpA (C‑685/24. sz. ügy) és a Presidenza del Consiglio dei ministri (a minisztertanács elnöksége, Olaszország), a Ministero dell’Economia e delle Finanze (gazdasági és pénzügyminisztérium, Olaszország) a Ministero delle Imprese e del Made in Italy (vállalkozásokért és a Made in Italy termékekért felelős minisztérium, Olaszország), a Garante per la protezione dei dati personali (a személyes adatok védelméért felelős biztos, Olaszország), az Unione italiana delle camere di commercio, industria, artigianato e agricoltura (Unioncamere), az Infocamere Scpa (C‑684/24. sz. ügy), valamint a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Milano, Monza-Brianza, Lodi, a Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Torino és Camera di commercio, industria, artigianato e agricoltura di Roma (C‑685/24. sz. ügy) között az olasz jog szerinti vagyonkezelő társaságok által kötött vagyonkezelői megbízásokkal kapcsolatos tájékoztatási és hozzáférési kötelezettségek tárgyában folyamatban lévő két eljárásban terjesztették elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv (12), (14) és (16) preambulumbekezdése kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-67" title="page-2">
      „(12) Szükség van azoknak a természetes személyeknek az azonosítására, akik valamely jogi entitásnak a tulajdonosai, vagy afölött irányítást gyakorolnak. A tényleges átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a területükön bejegyzett vagy bármely más mechanizmus útján létrehozott jogi személyeknek a lehető legnagyobb része az irányelv hatálya alá tartozzon. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-69" title="page-2">
      (14) A tényleges tulajdonosra vonatkozó pontos és naprakész információk szükségessége alapvető tényező azon bűnözők felderítése szempontjából, akik kilétüket egyébként valamely társasági struktúra mögé tudják rejteni. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti jognak megfelelően a területükön létrehozott szervezetek – az olyan alapvető információkon túl, mint például a vállalat neve és címe, valamint az alapítást és a jog szerinti tulajdonosi szerkezetet tanúsító okirat – megfelelő, pontos és naprakész információkat szerezzenek a tényleges tulajdonosaikra vonatkozóan, és ezeket az információkat megőrizzék. […] A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy azok az egyéb személyek, akik a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és az ezekhez kapcsolódó alapbűncselekmények – például a korrupció, az adóbűncselekmények és a csalás – tekintetében jogos érdeküket igazolni tudják, az adatvédelmi szabályokkal összhangban hozzáférhessenek a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz. Azoknak a személyeknek, akik jogos érdeküket igazolni tudják, hozzáférést kell biztosítani a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó – megfelelő mélységű – információkhoz.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-70" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-71" title="page-2">
      (16) A tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz kellő időben való hozzáférést oly módon kell biztosítani, hogy elkerülhető legyen az érintett vállalat figyelmeztetésének a kockázata.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-3">
      „Ezen irányelv célja, hogy megelőzze az uniós pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználását.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 2. cikke meghatározza annak hatályát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv 3. cikkének a szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-76" title="page-3">
      „Ezen irányelv alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-77" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-78" title="page-3">
      6. »tényleges tulajdonos«: minden olyan természetes személy, aki az ügyfél végső tulajdonosa, vagy végső irányítást gyakorol) fölötte, és/vagy azon természetes személy(ek), aki(k)nek nevében valamely ügyletet végrehajtanak, vagy valamely tevékenységet folytatnak, beleértve legalább a következőket:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-79" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-80" title="page-3">
      b) bizalmi vagyonkezelés esetében az összes következő személy:
    </p>
    <p class="C14Marge2avecretrait" id="para-81" title="page-3">
      i. a vagyonrendelő(k);
    </p>
    <p class="C14Marge2avecretrait" id="para-82" title="page-3">
      ii. a vagyonkezelő(k);
    </p>
    <p class="C14Marge2avecretrait" id="para-83" title="page-3">
      iii. adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek);
    </p>
    <p class="C14Marge2avecretrait" id="para-84" title="page-3">
      iv. a kedvezményezettek vagy abban az esetben, ha a társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogi entitás hasznát élvező egyének kiléte még nincs meghatározva, azon személyek csoportja, akiknek legfőbb érdeke a társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogi személy létrehozása, illetve működése;
    </p>
    <p class="C14Marge2avecretrait" id="para-85" title="page-3">
      v. bármely más természetes személy, aki a kezelt vagyon felett közvetlen vagy közvetett tulajdonlás révén vagy más módon végső irányítást gyakorol;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-86" title="page-3">
      c) jogi entitások, például alapítványok, valamint a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás esetében a b) pontban említettekhez hasonló pozíciót betöltő természetes személy(eke)t;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-87" title="page-3">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelvnek „A tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk” címet viselő III. fejezete tartalmazza ezen irányelv 30–31. cikkét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 30. cikke (1) bekezdésének első albekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-90" title="page-4">
      „A tagállamok biztosítják, hogy a területükön bejegyzett gazdasági társaságok és más jogi entitások kötelesek legyenek megfelelő, pontos és időszerű információkat beszerezni és nyilvántartani a tényleges tulajdonosaikról, beleértve a tényleges tulajdonosi érdekeltségekre vonatkozó részleteket. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv 31. cikke előírja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-92" title="page-4">
      „(1) A tagállamok biztosítják, hogy ez a cikk alkalmazandó legyen a bizalmi vagyonkezelésre és egyéb jellegű jogi megállapodásokra, amilyen például a »fiducie«, a »Treuhand« vagy a »fideicomiso«, amennyiben az ilyen megállapodások hasonló struktúrával, illetve feladatokkal rendelkeznek. A tagállamok meghatározzák azokat a jellemzőket, amelyek révén megállapítják, hogy a jogi megállapodások a tagállami jog alapján szabályozott jogi megállapodások tekintetében a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló struktúrával vagy funkciókkal rendelkeznek‑e.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-93" title="page-4">
      A tagállamok előírják, hogy a területükön igazgatott, kifejezett bizalmi vagyonkezelés esetében a vagyonkezelők megfelelő, pontos és naprakész információt szerezzenek és tartsanak nyilván a kezelt vagyon tényleges tulajdonosaira vonatkozóan. Ezen információk körébe tartozik:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-94" title="page-4">
      a) a vagyonrendelő(k)nek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-95" title="page-4">
      b) a vagyonkezelő(k)nek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-96" title="page-4">
      c) (adott esetben) a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek)nek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-97" title="page-4">
      d) a kedvezményezetteknek vagy a kedvezményezettek csoportjának;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-98" title="page-4">
      e) a kezelt vagyon fölött tényleges irányítást gyakorló bármely más természetes személynek a kiléte.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-99" title="page-4">
      A tagállamok biztosítják, hogy e cikk megsértése hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedéseket és szankciókat vonjon maga után.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-100" title="page-4">
      (2) A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonkezelők vagy az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett, hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokban a vagyonkezelővel egyenértékű pozíciót betöltő személyek közöljék a kötelezett szolgáltatókkal a jogállásukat, és időben biztosítsák számukra az e cikk (1) bekezdésében említett információkat, amennyiben vagyonkezelőként vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokban a vagyonkezelővel egyenértékű pozíciót betöltő személyként üzleti kapcsolatot létesítenek, vagy a 11. cikk b), c) és d) pontjában meghatározott küszöbértékeket meghaladó alkalmi ügyletet hajtanak végre.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-101" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-102" title="page-5">
      (3a) A tagállamok előírják, hogy a tényleges tulajdonosra vonatkozó, kifejezett bizalmi vagyonkezelésekkel és az (1) bekezdésben említett hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokkal kapcsolatos információkat egy olyan központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásban vezessék, amelyet az a tagállam hoz létre, ahol a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagyonkezelője vagy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásban a vagyonkezelővel egyenértékű pozíciót betöltő személy letelepedett vagy tartózkodási hellyel rendelkezik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-103" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-104" title="page-5">
      (4) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbiak minden esetben hozzáférjenek a bizalmi vagyonkezelés vagy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosára vonatkozó információkhoz:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-105" title="page-5">
      a) az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek korlátozás nélkül;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-106" title="page-5">
      b) a kötelezett szolgáltatók a II. fejezet szerinti ügyfél‑átvilágítás keretében;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-107" title="page-5">
      c) bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely bizonyítani tudja jogos érdekét;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-108" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-109" title="page-5">
      Az első albekezdés c) és d) pontjában említett természetes vagy jogi személyek a tényleges tulajdonos nevére, születési évére és hónapjára, a tartózkodási helye szerinti ország nevére és a tényleges tulajdonos állampolgárságára, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó információkhoz kapnak hozzáférést.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-110" title="page-5">
      A tagállamok – a nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint – olyan további információkhoz adhatnak hozzáférést, amelyek lehetővé teszik a tényleges tulajdonos azonosítását. Az említett további információ magában foglalja legalább a születés időpontját vagy az elérhetőségeket, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően. A tagállamok – nemzeti jogukkal összhangban – szélesebb körű hozzáférést is biztosíthatnak a nyilvántartásban szereplő információkhoz.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-111" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-112" title="page-5">
      (4a) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a (3a) bekezdésben említett, a nemzeti nyilvántartásaikban szereplő információkat hozzáférhetővé teszik online regisztráció és olyan díj megfizetése ellenében, amelynek összege nem haladhatja meg az információk nyilvánosságra hozatalával járó adminisztrációs költségeket, beleértve a nyilvántartási rendszer karbantartási és fejlesztési költségeit is.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-113" title="page-5">
      (5) A tagállamok előírják, hogy a (3a) bekezdésben említett központi nyilvántartásban tárolt információ megfelelő, pontos és időszerű legyen, és e célt szolgáló mechanizmusokat vezetnek be. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-114" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-115" title="page-6">
      (7a) A tagállamok a nemzeti jogban meghatározandó kivételes körülmények között, eseti alapon, részben vagy egészben felmentést adhatnak a tényleges tulajdonosra vonatkozó, a (4) bekezdés első albekezésének c) és d) pontjában említett információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan, amennyiben ez a tényleges tulajdonost csalás, emberrablás, zsarolás, kényszerítés, zaklatás, erőszak vagy megfélemlítés aránytalan kockázatának tenné ki, vagy ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezeket a felmentéseket a körülmények kivételes jellegének részletes értékelése alapján adják meg. A felmentés megadásáról szóló határozat közigazgatási felülvizsgálatához és a hatékony jogorvoslathoz való jogot garantálni kell. A felmentéseket adó tagállam éves statisztikai adatokat tesz közzé az adott felmentések számáról és a megadott indokokról, és az adatokat jelenti az [Európai] Bizottságnak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-116" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-117" title="page-6">
      (10) A tagállamok 2019. július 10‑ig tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett bizalmi vagyonkezelési konstrukció és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások kategóriáiról, jellemzőinek leírásáról, megnevezéseiről és – adott esetben – jogalapjáról. A Bizottságnak 2019. szeptember 10‑ig közzé kell tennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában e bizalmi vagyonkezelői konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások összevont listáját.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-118" title="page-6">
      A Bizottság 2020. június 26‑ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és [az Európai Unió Tanácsának], amelyben értékeli, hogy megfelelően azonosították‑e a tagállamok joga alapján szabályozott, az (1) bekezdésben említett valamennyi bizalmi vagyonkezelési konstrukciót és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodást, és megfelelően gondoskodtak‑e arról, hogy azokra vonatkozzanak az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek. A Bizottság adott esetben megteszi a szükséges lépéseket, és fellép a jelentésben foglalt megállapítások alapján.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/843 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/843 irányelv (4), (27)–(30), (32) és (42) preambulumbekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-121" title="page-7">
      „(4) […] szükség van az uniós gazdasági és pénzügyi környezet általános átláthatóságának további növelésére. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése csak akkor lehet hatékony, ha az említett környezet nem teszi lehetővé a bűnelkövetők számára, hogy vagyonukat nem átlátható struktúrákba menekítsék. Az Unió pénzügyi rendszerének integritása a gazdasági társaságok és más jogi entitások, hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások átláthatóságától függ. Ezen irányelv célja nemcsak a pénzmosás felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás, hanem a pénzmosás megelőzése is. Az átláthatóság fokozása erőteljes visszatartó erő lehet.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-122" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-123" title="page-7">
      (27) A bizalmi vagyonkezelési konstrukciókra és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokra a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében irányadó szabályoknak összehasonlíthatóknak kell lenniük a gazdasági társaságokra és más jogi entitásokra alkalmazandó vonatkozó szabályokkal. Az Unióban jelenleg létező bizalmi vagyonkezelési konstrukciók széles skálája, valamint a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások még változatosabb jellege miatt a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy egy bizalmi vagyonkezelői vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás összehasonlíthatóan hasonló‑e a gazdasági társaságokhoz és más jogi entitásokhoz. Az e rendelkezéseket átültető nemzeti jogszabály célja annak megakadályozása kell, hogy legyen, hogy a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokat pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás vagy kapcsolódó alapbűncselekmények céljaira használják fel.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-124" title="page-8">
      (28) A bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások eltérő jellemzői tekintetében a tagállamoknak a nemzeti jog alapján és az adatvédelmi szabályokkal összhangban képeseknek kell lenniük az átláthatóság szintjének meghatározására azon bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tekintetében, amelyek nem hasonlíthatók össze a gazdasági társaságokkal és más jogi entitásokkal. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatai eltérőek lehetnek a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások jellemzői szerint, és e kockázatok értelmezése idővel – például nemzeti és szupranacionális kockázatértékelések eredményeként – változhat. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosítsanak a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz, amennyiben ez a hozzáférés szükséges és arányos intézkedésnek minősül a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából történő felhasználásának megakadályozása érdekében. E bizalmi vagyonkezelési konstrukciók vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk átláthatósága mértékének meghatározásakor a tagállamoknak kellő figyelmet kell fordítaniuk az egyének alapvető jogainak védelmére, különös tekintettel a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogra. A bizalmi vagyonkezelési konstrukciók vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz való hozzáférést minden olyan személy számára biztosítani kell, aki igazolni tudja jogos érdekét. Hozzáférést kell biztosítani minden olyan személy részére is, aki írásos kérelmet nyújt be olyan bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tekintetében, amely egy Unión kívül bejegyzett valamely gazdasági társaságban vagy más jogi entitásban közvetlen vagy közvetett tulajdonlás révén – többek között bemutatóra szóló részvényeken keresztül vagy más módon – többségi befolyással rendelkezik. A bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz való hozzáférés iránti kérelmek elbírálási kritériumainak és feltételeinek kellően pontosaknak kell lenniük, és ezen irányelv céljaival összhangban kell állniuk. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy elutasíthassák az írásos kérelmet, amennyiben alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy az nem felel meg ezen irányelv célkitűzéseinek.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-125" title="page-8">
      (29) A jogbiztonság és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében kulcsfontosságú egyértelműen meghatározni, hogy az Unió területén letelepedett mely társulás jellegű jogi megállapodásokat kell – funkciójuknál vagy struktúrájuknál fogva – a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióhoz hasonlónak tekinteni. Ezért minden tagállam számára elő kell írni, hogy azonosítsa a nemzeti joga által elismert bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat és a nemzeti jogi kerete vagy szokásjoga alapján létrehozható, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló struktúrával vagy funkciókkal rendelkező – például a vagyon jog szerinti és tényleges tulajdonosának elkülönítését vagy szétválasztását lehetővé tevő – hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokat. Ezt követően a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot az említett bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások kategóriáiról, jellemzőiről, megnevezéséről és – adott esetben – jogalapjáról annak érdekében, hogy a Bizottság ezeket közzétegye az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és ezzel lehetővé tegye, hogy a többi tagállam azonosítsa e konstrukciókat. Figyelembe kell venni, hogy a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások jogi jellemzői Unió‑szerte eltérhetnek. Amennyiben egy bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás strukturális vagy funkcionális jellemzői hasonlítanak a gazdasági társaságok és más jogi entitások ilyen jellemzőire, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása hozzájárulna a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások visszaélésszerű használatának megakadályozásához, hasonlóan ahhoz, ahogyan a nyilvános hozzáférés hozzájárulhat annak megelőzéséhez, hogy a gazdasági társaságokat és más jogi entitásokat pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára használják.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-126" title="page-9">
      (30) A tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés lehetővé teszi, hogy a civil társadalom – ezen belül a sajtó vagy a társadalmi szervezetek – fokozottan ellenőrizzék az információkat, és hozzájárul a gazdasági ügyletek és a pénzügyi rendszer integritásába vetett bizalom megőrzéséhez. E hozzáférés elősegítheti a gazdasági társaságokkal és más jogi entitásokkal, valamint társulás jellegű jogi megállapodásokkal való – pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából történő – visszaélések elleni küzdelmet mind a nyomozások segítése, mind a reputációs hatás révén, mivel az ilyen társaságokkal üzleti kapcsolatba lépő összes érintett számára ismert lesz a tényleges tulajdonosok kiléte. E hozzáférés ahhoz is hozzájárul, hogy az ilyen jogsértések elleni küzdelemben érintett pénzügyi intézmények és hatóságok – köztük a harmadik országbeli hatóságok – számára időben és hatékony módon rendelkezésre álljanak az információk. Az említett információkhoz való hozzáférés a pénzmosással, a kapcsolódó alapbűncselekményekkel és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos nyomozásokat is segítené.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-127" title="page-9">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-128" title="page-9">
      (32) A befektetők és a nyilvánosság pénzügyi piacok iránti bizalma nagyban függ egy olyan pontos közzétételi rendszer meglététől, amely biztosítja a gazdasági társaságok és más jogi entitások, valamint bizonyos típusú bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosi szerkezetének és ellenőrzési struktúráinak átláthatóságát. A tagállamoknak ezért kellően koherens és összehangolt módon, egyértelmű szabályok bevezetésével lehetővé kell tenniük a nyilvánosság számára a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, hogy a harmadik felek Unió‑szerte megbizonyosodhassanak a gazdasági társaságok és más jogi entitások, valamint bizonyos típusú bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosainak kilétéről.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-129" title="page-9">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-130" title="page-9">
      (42) A tagállamoknak meg kell határozniuk a jogos érdek fogalmát mind általános szempontból, mind pedig a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés nemzeti jogukban foglalt kritériumaként. Az említett meghatározások nem korlátozhatják a jogos érdek fogalmát a folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásokra, és adott esetben lehetővé kell tenniük a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a kapcsolódó alapbűncselekmények elleni küzdelem terén a nem kormányzati szervezetek és az oknyomozó újságírók által végzett megelőző munka figyelembevételét is. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az olasz jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 231/2007. sz. törvényerejű rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2007. november 21‑i decreto legislativo n. 231 – Attuazione della direttiva 2005/60/CE concernente la prevenzione dell’utilizzo del sistema finanziario a scopo di riciclaggio dei proventi di attività criminose e di finanziamento del terrorismo nonchè della direttiva 2006/70/CE che ne reca misure di esecuzione (a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK irányelv, valamint az ezen irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 2006/70/EK irányelv végrehajtásáról szóló 231. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet) (a GURI 2007. december 14‑i 290. számának 268. sz. rendes melléklete) alapeljárásra alkalmazandó változata (a továbbiakban: 231/2007 felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet) úgy határozza meg a „bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző, illetve társasági szolgáltatót”, mint „bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik személyek részére bármely következő szolgáltatást üzletszerűen nyújtja: […] kifejezett bizalmi vagyonkezelés vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás keretében vagyonkezelőként végzett tevékenység vagy annak megszervezése, hogy más személy ilyen tevékenységet végezzen”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 231/2007. sz., felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 20. cikke a tényleges tulajdonos azonosítására vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 21. cikkének (3) és (4) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-136" title="page-10">
      „(3) Az Olasz Köztársaság területén székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások kötelesek bejegyeztetni magukat a cégnyilvántartás erre a célra létrehozott külön részébe. A 22. cikk (5) bekezdésében említett, az Olasz Köztársaság területén székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező bizalmi vagyonkezelők és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkat a vagyonkezelő(k), vagy a vagyonkezelő nevében eljáró más személy, vagy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokban az azokkal egyenértékű jogokat, jogköröket és jogosultságokat gyakorló személy kizárólag telematikai úton és bélyegilleték‑mentesen továbbítják a cégnyilvántartásban való tárolás céljából. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-137" title="page-10">
      (4) A bizalmi vagyonkezelők tényleges tulajdonosaira vonatkozó, a 22. cikk (5) bekezdésében említett információkhoz való hozzáférés a következők számára engedélyezett:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-138" title="page-10">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-139" title="page-11">
      d‑bis) […] a releváns és elkülönült jogi érdekkel rendelkező magánszemélyek, beleértve a diffúz érdekkel rendelkezőket is, amennyiben valamely jogilag védett helyzetnek megfelelő érdek megóvása vagy védelme érdekében szükséges a tényleges tulajdonosok kilétének ismerete, ha e magánszemélyek konkrét és dokumentált bizonyítékokkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a tényleges tulajdonos és a jogi tulajdonos különálló személyek. Az érdeknek közvetlennek, konkrétnak és fennállónak kell lennie, és a diffúz érdekeket képviselő szervezetek esetében nem kell egybeesnie a képviselt kategóriába tartozó személyek érdekével. Kivételes körülmények között, amennyiben a tényleges tulajdonost csalás, emberrablás, zsarolás, kényszerítés, zaklatás, erőszak vagy megfélemlítés aránytalan kockázatának tenné ki, vagy ha a tényleges tulajdonos cselekvőképtelen vagy kiskorú, a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz való hozzáférés eseti alapon és a körülmények kivételes jellegének alapos értékelését követően megtagadható. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 22. cikkének (5) és (5 bis) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-141" title="page-11">
      „(5) A[z 1989. október 16‑i legge n. 364 (364. sz. törvény) (a GURI 1989. november 8‑i 261. számának 84. sz. rendes melléklete)] által szabályozott kifejezett bizalmi vagyonkezelés vagyonkezelői, valamint a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokban az azokkal egyenértékű jogokat, jogköröket és jogosultságokat gyakorló személyek – feltéve, hogy az Olasz Köztársaság területén rendelkeznek lakóhellyel vagy székhellyel – megfelelő, pontos és időszerű információkat szereznek be és őriznek meg a bizalmi vagyonkezeléssel vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodással kapcsolatos jogok jogosultjairól, azaz a vagyonrendelő vagy a vagyonrendelők, a vagyonkezelő vagy vagyonkezelők, a vagyonkezelést ellenőrző személy vagy személyek, illetve a vagyonkezelő nevében eljáró bármely más személy, adott esetben a kedvezményezettek vagy a kedvezményezettek osztályai, valamint a bizalmi vagyonkezelés vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás felett ellenőrzést gyakorló más természetes személyek, továbbá bármely más olyan természetes személy személyazonosságára vonatkozó információkat, aki végső soron ellenőrzést gyakorol bizalmi vagyonkezelés vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás felett közvetlen vagy közvetett tulajdon révén, vagy más módon. A kifejezett bizalmi vagyonkezelés vagyonkezelői, valamint a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokban az azokkal egyenértékű jogokat, jogköröket és jogosultságokat gyakorló személyek a vagyonkezelői jogállásuk megszűnését követően legalább öt évig megőrzik ezeket az információkat, és azokat haladéktalanul a 21. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett hatóságok rendelkezésére bocsátják. Ugyanazok a vagyonkezelők, amelyek e minőségükben folyamatos vagy szakmai kapcsolatot hoznak létre, vagy alkalmi szolgáltatást teljesítenek, a kötelezett szolgáltatóknak bejelentik jogállásukat.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-142" title="page-11">
      (5bis) E rendelet alkalmazásában a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásoknak kell tekinteni azokat a szervezeteket és konstrukciókat, amelyek szerkezetüknél és funkciójuknál fogva a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciókkal azonos joghatást váltanak ki a vagyon hasznosítása tekintetében is, és amelyek felett a tulajdonostól eltérő személy gyakorol ellenőrzést egy vagy több kedvezményezett javára vagy valamely sajátos cél elérése érdekében.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 55/2022. sz. miniszteri rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2022. március 11‑i decreto del Ministero dell’Economia e delle Finanze n. 55 – Regolamento recante disposizioni in materia di comunicazione, accesso e consultazione dei dati e delle informazioni relativi alla titolarità effettiva di imprese dotate di personalità giuridica, di persone giuridiche private, di trust produttivi di effetti giuridici rilevanti ai fini fiscali e di istituti giuridici affini al trust (a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, magánjogi jogi személyek, adóügyi szempontból releváns joghatásokkal bíró bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatok és információk közlésére, az azokhoz való hozzáférésre és az azokba való betekintésre vonatkozó rendelkezésekről szóló, 2022. március 11‑i 55. sz. gazdasági és pénzügyminiszteri rendelet) (a GURI 2022. május 25‑i 121. száma, 1. o.; a továbbiakban: 55/2022. sz. miniszteri rendelet) 1. cikkének g) pontja a [231/2007. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet] 22. cikke (5a) bekezdésének megfelelően a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások fogalmát úgy határozza meg, mint azon szervezetek és konstrukciók, amelyek szerkezetüknél és funkciójuknál fogva a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciókkal azonos joghatást váltanak ki a vagyon hasznosítása tekintetében is, és amelyek felett a tulajdonostól eltérő személy gyakorol ellenőrzést egy vagy több kedvezményezett javára vagy valamely sajátos cél elérése érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 55/2022. sz., miniszteri rendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdése az alábbiakat írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-146" title="page-12">
      „(2) A bizalmi vagyonkezelési konstrukciók vagy a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosaira vonatkozó azon adatokat és információkat, amelyeket a külön részben kell rögzíteni, és amelyeket a 3. cikk alapján kell közölni, továbbá amelyeket a cégnyilvántartás külön részében tárolnak, minden olyan természetes vagy jogi személy rendelkezésére kell bocsátani, aki vagy amely a [231/2007. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet] 21. cikke (4) bekezdése d‑bis) pontja első és második mondatának megfelelően jogosult azokhoz hozzáférni, ideértve a diffúz érdekkel rendelkezőket is, amennyiben a területileg illetékes kereskedelmi kamarához olyan indokolással ellátott hozzáférés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyből kitűnik, hogy teljesülnek az ugyanezen 21. cikk (4) bekezdése d‑bis) pontjának első és második mondatában meghatározott előfeltételek. A kérelem benyújtásától számított 20 napon belül a területileg illetékes kereskedelmi kamara hitelesített e‑mailben engedélyezi a hozzáférést, vagy annak indokolt elutasításáról értesíti a kérelmezőt. Amennyiben a tájékoztatást a fent említett határidőn belül nem közlik, a hozzáférést megtagadottnak kell tekinteni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-147" title="page-13">
      (3) […] a területileg illetékes kereskedelmi kamara az (1) és (2) bekezdésben említett hozzáférés iránti kérelmet a 4. cikk (1) bekezdése e) pontjának megfelelően közölt hitelesített e‑mail címre történő megküldés útján továbbítja az érdekelt félnek. E tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül az érdekelt fél hitelesített e‑mailben indokolással ellátott kifogást nyújthat be. A kereskedelmi kamara eseti alapon értékeli a [231/2007. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet] 21. cikke (2) bekezdésének f) pontja és (4) bekezdésének d‑bis) pontja szerinti azon kivételes körülményeket, amelyek révén az érdekelt fél a hozzáférés teljes vagy részleges megtagadását indokolja, figyelembe véve a hivatkozott kockázat és a hozzáféréshez fűződő érdek közötti arányosság elvét is. Az illetékes kereskedelmi kamara teljes egészében vagy részben megtagadhatja az (1) és (2) bekezdésben említett adatokhoz való hozzáférést, miután értékelte az érdekelt fél által hivatkozott kivételes körülményeket. A hozzáférés indokolt megtagadását a hozzáférés iránti kérelem benyújtásától számított 20 napon belül hitelesített e‑mailben kell közölni a kérelmezővel. Amennyiben a fent említett határidőn belül nem közlik a tájékoztatást, a hozzáférést megtagadottnak kell tekinteni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei – az Assoservizi Fiduciari kivételével – olasz jog szerinti vagyonkezelő társaságok. A 2015/849 irányelv 31. cikkének az olasz jogrendbe való átültetése keretében az e társaságok által kötött vagyonkezelői megbízásokat az e 31. cikk (1) bekezdése értelmében olyan társulás jellegű jogi megállapodásoknak tekintették, amelyek „a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókéhoz hasonló struktúrával vagy funkciókkal” rendelkeznek, amiből következően azokkal összefüggésben az érintett tényleges tulajdonosokra vonatkozó információszolgáltatási kötelezettség merült fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei többek között a 2015/849 irányelv 31. cikkét átültető nemzeti szabályok uniós joggal való összeegyeztethetetlenségére, valamint magának a 31. cikknek a jogellenességére hivatkozva a Tribunale amministrativo regionale per il Lazióhoz (laziói regionális közigazgatási bíróság, Olaszország) fordultak, amely elutasította kereseteiket. Ezt követően a felperesek a Consiglio di Statóhoz (államtanács, Olaszország) fordultak, amely a kérdést előterjesztő bíróság.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei által felhozott jogalapokra tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az előtte folyamatban lévő jogviták elbírálása a 2015/849 irányelv 31. cikkének érvényességére és értelmezésére vonatkozó döntéshozatalt tesz szükségessé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban e bíróság jelzi, hogy az alapeljárás egyes felperesei vitatják a 2015/849 irányelv 31. cikke (1), (2) és (10) bekezdése rendelkezéseinek érvényességét annyiban, amennyiben azok ellentétesek az EUMSZ 114. cikkel és az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdésével, valamint a hatékony érvényesülés elvével. Álláspontjuk szerint e rendelkezések nem egyértelműek, nem pontosak és hatásaikat illetően nem előre láthatók, és nem teszik lehetővé a jogbiztonság céljának elérését, mivel ezen irányelv többek között olyan nem meghatározott jogi fogalmakra hivatkozik, mint a „hasonlóság”, anélkül hogy meghatározná a szükséges közös objektív szempontokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban, ami a vagyonkezelői megbízások olyan jogi konstrukciókként való, a 2015/849 irányelv 31. cikke hatálya alá történő bevonását illeti, amelyek „a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókéhoz hasonló struktúrával vagy funkciókkal” rendelkeznek, a kérdést előterjesztő bíróság először is arra keresi a választ, hogy milyen terjedelemmel rendelkezik az e 31. cikk (1), (2) és (10) bekezdésének olasz nyelvi változatában szereplő „istituti giuridici” (társulás jellegű jogi megállapodások) fogalma.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bíróság szerint az olasz jogtudomány által a nemzeti jogrendben az „istituto” kifejezésnek tulajdonított jelentésre tekintettel e fogalom úgy értelmezhető, mint amely egy társadalmi jelenséget szabályozó, összehangolt szabály‑ és elvrendszerre utal, ugyanakkor e megközelítés nem tűnik összeegyeztethetőnek az említett 31. cikk (1), (2) és (10) bekezdésének többi nyelvi változatával. Az is lehetséges, hogy az említett fogalom konkrét és specifikus gazdasági‑jogi műveletre vonatkozik, ami azonban esetről esetre történő elemzést tesz szükségessé, és ennélfogva kétségeket vet fel a jogbiztonság szempontjából. Az említett bíróság tehát egy harmadik megközelítés mellett érvel, amely szerint ugyanezt a fogalmat a gazdasági‑jogi ügyletek azon típusai vonatkozásában kell értelmezni, amelyeket azok alapvető jellemzői alapján kell értékelni, és amelyek minden esetben „a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókéhoz hasonló struktúrával vagy funkciókkal” rendelkeznek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság emlékeztet arra, hogy a 2015/849 irányelv 31. cikke (1) és (10) bekezdésének megfelelően a tagállamok feladata azon társulás jellegű jogi megállapodások azonosítása, amelyek „a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló struktúrával vagy funkciókkal rendelkeznek”, és tájékoztatniuk kell a Bizottságot a „bizalmi vagyonkezelési konstrukció és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások kategóriáiról, jellemzőinek leírásáról, megnevezéseiről és – adott esetben – jogalapjáról”, amely megállapodások összevont listáját a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Mivel az Olasz Köztársaság megtette a szükséges bejelentést, és felvette e hasonló jogi konstrukciók közé az olasz jog szerinti vagyonkezelői megbízást (mandato fiduciario), e bíróság arra keresi a választ, hogy ezen értesítés és a Bizottság által e 31. cikk (10) bekezdése alapján közzétett összevont lista konstitutív vagy deklaratív hatállyal rendelkezik‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja tisztázni, hogy az olasz jog szerinti vagyonkezelő társaságok által kötött vagyonkezelői megbízások struktúrája, illetve funkciói az említett 31. cikk (1) bekezdése értelmében „hasonlónak” tekinthetők‑e a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók struktúrájával és funkcióival. E tekintetben pontosítja, hogy az ilyen vagyonkezelői megbízás alapján az érintett vagyonkezelő társaság megszerzi a rábízott vagyontárgyakhoz vagy tőkéhez kapcsolódó jogok gyakorlásának jogát, anélkül azonban, hogy megszerezné azok tulajdonjogát, amely továbbra is a vagyonrendelő kezében marad. Az a kérdés merül fel tehát, hogy e vagyonkezelői megbízás még akkor is úgy tekinthető‑e, hogy „a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókéhoz hasonló struktúrával vagy funkciókkal” rendelkezik, ha nem jár együtt az említett megbízás tárgyát képező vagyontárgyak vagy tőke tulajdonjogának átruházásával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, e bíróság jelzi, hogy az alapeljárás felperesei szerint az olasz jog szerinti vagyonkezelő társaságokat az általuk kötött vagyonkezelői megbízások tekintetében a 2015/849 irányelv 31. cikkében előírt kötelezettségeknek alávető határozat ellentétes többek az arányosság elvével. Az e társaságok tevékenységeire már alkalmazandó szabályokban előírt kötelezettségek elegendőek az ezen irányelv által kitűzött célok eléréséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadsorban, mivel a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk bármely olyan természetes vagy jogi személy számára hozzáférhetők, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, az alapeljárás felperesei vitatják azon személyek túlzottan széles körét, akik számára hozzáférést biztosítanak, továbbá azt állítják, hogy a hozzáférési jog gyakorlásának lehetősége, ha az kizárólag valamely meg nem határozott „jogos érdek” fennállásához lenne kötve, annak alkalmazását illetően bizonytalanságot eredményezne. Így a magánszemélyek e tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférését igazoló szigorúbb feltételek hiánya összeegyeztethetetlen többek között a Charta 7., illetve 8. cikkében biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető joggal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedsorban, a kérdést előterjesztő bíróság kétségeit fejezi ki a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontját átültető nemzeti szabályozás tekintetében. Az alapeljárás felperesei ugyanis többek között a 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítéletre (C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912) hivatkozva azt állítják, hogy e nemzeti szabályozás nem felel meg az uniós jognak, mivel túlságosan széles körű hozzáférést tesz lehetővé a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödször és utolsósorban a kérdést előterjesztő bíróság a 2015/849 irányelv 31. cikke (7a) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban vár választ. E rendelkezés első mondata szerint az e rendelkezésben említett esetekben a tagállamok eseti alapon, részben vagy egészben felmentést adhatnak a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében. Ezenkívül e 31. cikk (7a) bekezdésének harmadik mondata úgy rendelkezik, hogy a felmentés megadásáról szóló határozat közigazgatási felülvizsgálatához és a hatékony jogorvoslathoz való jogot garantálni kell.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez utóbbi tekintetben e bíróság pontosítja, hogy jóllehet a 2015/849 irányelv 31. cikkének (7a) bekezdését átültető nemzeti szabályozás előzetes információcserét ír elő az érintett tényleges tulajdonos, és azon illetékes kereskedelmi kamara között, amely szervezetnek a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés iránti kérelemről kell határoznia, e nemzeti szabályozás nem biztosít olyan jogorvoslati lehetőséget, amely előzetesen érvényesíthető lenne. Így a tényleges tulajdonosok jogi védelme csak utólagosan, az ezen információkhoz való hozzáférés iránti kérelemnek helyt adó határozat közigazgatási bíróság előtti megtámadásának lehetősége útján biztosított. Ebben az összefüggésben az említett bíróság kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az említett nemzeti szabályozás megfelel‑e az érintett tényleges tulajdonosok jogainak és érdekeinek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Consiglio di Stato (államtanács) a C‑684/24. sz. ügyben úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-163" title="page-16">
      „1) Összeegyeztethető‑e [a Charta 7. és 8. cikkével], valamint az [EJEE 8. cikkével] [a 2015/849 irányelv] 31. cikkének (4) bekezdése, amely lehetővé teszi a bizalmi vagyonkezelés vagy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosára vonatkozó információkhoz való hozzáférést a tekintetben, hogy minden esetben anélkül teszi lehetővé a hozzáférést bármely természetes vagy jogi személy számára, »aki vagy amely bizonyítani tudja jogos érdekét«, hogy pontosítaná vagy körülhatárolná a »jogos érdek« fogalmát, és teljes mértékben a tagállamokra bízza annak a mérlegelési jogkörükben való meghatározását, ami a hozzáférésre jogosultak körének túlzottan tág, a fent említett alapvető emberi jogokat esetlegesen sértő meghatározásának kockázatát eredményezi?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-164" title="page-16">
      2) Összeegyeztethető‑e [a 2015/849 irányelv] 31. cikkének (7a) bekezdésében előírt garanciákkal, amelyek (a nemzeti jog által megállapított kivételes körülmények fennállása esetén) a[z ezen 31. cikk (4) bekezdése] szerinti (a bizalmi vagyonkezelés vagy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosára vonatkozó információkhoz bármely esetben megengedett) hozzáférés alóli felmentés megadásáról szóló határozat közigazgatási felülvizsgálatához való joggal kapcsolatosak, figyelembe véve [a Charta] 47. cikke (a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog) valamint az [EJEE] 6. cikke által nyújtott védelmet, [az 55/2022. sz. miniszteri] rendelet 6. és 7. cikke, amennyiben az illetékes gazdasági kamarához hasonló, nem bírósági közigazgatási szervet ruház fel döntési jogkörrel, ami az adatok visszafordíthatatlan joghatásokkal járó nyilvánosságra hozatalát eredményezi, és csak egy későbbi szakaszban biztosítja a tényleges tulajdonos által gyakorolható jogorvoslathoz való jogot?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Consiglio di Stato (államtanács) a C‑685/24. sz. ügyben úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-166" title="page-17">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni [a 2015/849 irányelv] 31. cikke (1), (2) és (10) bekezdésének olasz nyelvű változatában szereplő »istituti giuridici« [(társulás jellegű jogi megállapodások)] fogalmát, hogy az a többi elsődleges nyelvi változatból, valamint az irányelv szövegkörnyezetéből és céljából levezethető módon valamely társadalmi jelenségre irányadó szabályok és elvek szerves egységének meglétére, illetve – ezzel szemben – egy konkrét gazdasági‑jogi ügyletre, vagy még inkább a lényegi jellemzőik alapján értékelt gazdasági‑jogi ügyletek olyan típusaira utal, amelyek mindenesetre a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló struktúrával vagy funkcióval rendelkeznek?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-167" title="page-17">
      2) Úgy kell‑e értelmezni [a 2015/849 irányelv] 31. cikkének (10) bekezdését, hogy a tagállamok által adott tájékoztatások, valamint a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács részére készített jelentés nem rendelkezik kötelező normatív erővel, hanem csupán olyan aktusoknak minősülnek, amelyek elismerik a különböző jogrendszerekben meglévő, a hasonló társulás jellegű jogi megállapodásokat, aminek következtében a nemzeti bíróságnak és az Európai Unió Bíróságának mindenesetre a feladata, hogy jogvita esetén megvizsgálja, hogy kizárólag [ezen] irányelv rendelkezései fényében e társulás jellegű jogi megállapodások struktúrája vagy funkciói a bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóak‑e, mivel e jogi aktusok nem tekinthetők az [uniós] jogot kiegészítő aktusnak?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-168" title="page-17">
      3) Úgy kell‑e értelmezni az európai uniós jogot, és különösen [a 2015/849 irányelv] (1), (2), (4), (5), (12), (13), (14), (15), (16), (17) preambulumbekezdését, valamint 2. cikkét, 3. cikke (1) bekezdésének [6. pontját] és 31. cikkét, továbbá [a 2018/843 irányelv] (4), (5), (16), (17), (25), (26), (27), (28), (29), (30), (31), (32), (33) és (34) preambulumbekezdését, hogy azokkal ellentétes egy, a 231/7. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 1. cikke (2) bekezdésének ee) pontjában, valamint 20., 21. és 22. cikkében foglaltakhoz hasonló nemzeti szabályozás, amennyiben az a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló struktúrájú és funkciójú társulás jellegű jogi megállapodások közé sorolja a vagyonkezelő társaságok vagyonkezelési megbízásait?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-169" title="page-18">
      4) Ellentétes‑e az uniós joggal, és különösen az arányosság elvével, valamint [a 2015/849 irányelv] 31. cikke (1) bekezdésének az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésével, valamint [a 2018/843 irányelv] (5) és (27) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéseivel egy, a 231/2017. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 1. cikke (2) bekezdésének ee) pontjában, valamint a 20., 21. és 22. cikkében foglalthoz hasonló nemzeti szabályozás, amennyiben az a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló struktúrájú és funkciójú társulás jellegű jogi megállapodások közé sorolja a vagyonkezelő társaságok vagyonkezelési megbízásait, még akkor is, ha e társaságok tevékenysége több kötelezettségnek van alávetve, és különböző nemzeti hatóságok felügyelete alá tartozik, illetve azokra a kockázatokra tekintettel, amelyeket az elvégzett ügyletek magukban hordozhatnak?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-170" title="page-18">
      5) [A 2015/849 irányelv] 31. cikke (1), (2) és (10) bekezdésének rendelkezései érvénytelenek‑e azért, mert ellentétesek az EUMSZ 114. cikkel és az EUMSZ 288. cikk [harmadik] bekezdésének rendelkezéseivel és a tényleges érvényesülés elvével?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-171" title="page-18">
      6) Úgy kell‑e értelmezni az európai uniós jogot, különösen [a 2015/849] irányelv (1), (2), (5), (12), (13), (14), (15), (16) és (17) preambulumbekezdését, valamint 30. és 31. cikkét, [a 2018/843] irányelv (4), (5), (16), (17) és (25)–(34) preambulumbekezdését, az EUMSZ 6., EUMSZ 7., EUMSZ 8. és EUMSZ 16. cikket, valamint az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvét – a Bíróság C‑37/20. és C‑601/20. sz. egyesített ügyekben 2022. november 22‑én hozott ítéletére is figyelemmel –, hogy azokkal ellentétes a 231/2007. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 21. cikke (4) bekezdésének d‑bis) pontjában, valamint az 55/2022. sz. miniszteri rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében foglaltakhoz hasonló olyan szabályozás, amely lehetővé teszi a hozzáférést a magánszemélyek számára, a diffúz érdekkel rendelkezőket is beleértve, akik releváns és differenciált jogi érdekkel rendelkeznek, olyan esetekben, amikor a tényleges tulajdonos személyének ismerete szükséges a jogilag védett helyzetnek megfelelő érdek megóvásához vagy védelméhez, amennyiben a tényleges és a jogi tulajdonos közötti eltérésre vonatkozóan konkrét és dokumentált bizonyítékkal rendelkeznek, megkövetelve továbbá, hogy az érdek közvetlen, konkrét és aktuális legyen, és a diffúz érdekeket képviselő jogalanyok esetében ne essen egybe a képviselt kategóriába tartozó személyek érdekével?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elnöke a 2025. szeptember 2‑i Across Fiduciaria és társai végzésével (C‑684/24 és C‑685/24, EU:C:2025:727) elutasította a kérdést előterjesztő bíróság azon kérelmét, hogy a jelen ügyeket a Bíróság eljárási szabályzatának 105. cikke alapján gyorsított eljárásban bírálják el. Ugyanezen végzésében a Bíróság elnöke ugyanakkor úgy döntött, hogy ezen ügyeket ezen eljárási szabályzat 53. cikke (3) bekezdésének megfelelően soron kívül kell elbírálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Ser‑Fid Italiana Fiduciaria e di Revisione úgy véli, hogy a C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett kérdések nem relevánsak, és ezért elfogadhatatlanok. A kérdést előterjesztő bíróság úgy fogalmazta meg az olasz jog szerinti vagyonkezelő társaságok által kötött vagyonkezelői megbízásoknak a 2015/849 irányelv 31. cikke (1) bekezdése értelmében vett, „a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókéhoz hasonló struktúrával vagy funkciókkal” rendelkező, társulás jellegű jogi megállapodások közé sorolásának feltételezett jogszerűségére vonatkozó kérdéseit, hogy azokban az olasz jog ezen irányelvet átültető olyan szabályaira hivatkozott, amelyek valójában nem írják elő e besorolást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell egyrészt arra, hogy az eljárási szabályzat 94. cikke értelmében bármely előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmazza „a jogvita tárgyának, valamint a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított releváns tények rövid ismertetés[ét], vagy legalább a kérdések alapját képező tények ismertetés[ét]”, „az ügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalm[át] és – adott esetben – a vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlat[ot]”, valamint „azon okok ismertetés[ét], amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, valamint azt a kapcsolatot, amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között felállít”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt az EUMSZ 267. cikkben szabályozott eljárás a nemzeti bíróságok és a Bíróság feladatainak világos szétválasztásán alapul. Az alapügy tényállásának a megállapítása és értékelése, valamint a nemzeti jog értelmezése és alkalmazása kizárólag a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyancsak kizárólag az ügyben eljáró és határozathozatalra hivatott nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése is, hogy – tekintettel az ügy különleges jellemzőire – szükségesek és relevánsak‑e a Bírósághoz intézett kérdései (2024. november 7‑i Centro di Assistenza Doganale Mellano ítélet, C‑503/23, EU:C:2024:933, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság részletesen ismertette a jogi és ténybeli hátteret, valamint azon okokat, amelyek arra vezették, hogy az ítéletének meghozatala érdekében kérdést vessen fel az uniós jog egyes rendelkezéseinek érvényességére és értelmezésére vonatkozóan. Ezenkívül annak megállapítása, hogy tévesek‑e azok az előfeltevések, amelyekre a kérdést előterjesztő bíróság a kérdéseiben támaszkodik, a ténybeli háttér körébe tartozó kérdés, amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja (2025. február 27‑i Dyrektor Krajowej Informacji Skarbowej [KBV kezelésének módja] ítélet, C‑18/23, EU:C:2025:119, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett kérdések elfogadhatók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett ötödik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett ötödik kérdés, amelyet elsőként kell megvizsgálni, szövege szerint a 2015/849 irányelv 31. cikke (1), (2) és (10) bekezdésének az EUMSZ 114. cikkre és az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdésére, valamint a hatékony érvényesülés elvére tekintettel való érvényességére vonatkozik. A kérdést előterjesztő bíróság által e kérdés alátámasztására szolgáltatott információkból ugyanakkor egyértelműen kitűnik, hogy az közelebbről a jogbiztonság elvének tiszteletben tartására vonatkozik, mivel e bíróság a C‑685/24. sz. ügy alapeljárása egyes felpereseinek azon érvelésére hivatkozik, amely szerint ezen irányelv rendelkezései nem egyértelműek, nem pontosak és hatásaikat illetően nem előre láthatók. Álláspontjuk szerint többek között az említett irányelv olyan nem meghatározott jogi fogalmakat tartalmaz, mint a „hasonlóság”, anélkül hogy meghatározná a szükséges közös objektív szempontokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell tehát állapítani, hogy az említett kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a 2015/849 irányelv 31. cikkének (1), (2) és (10) bekezdése sérti‑e a jogbiztonság elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság elve megköveteli egyfelől azt, hogy a jogszabályok egyértelműek és pontosak legyenek, másfelől pedig azt, hogy alkalmazásuk előre látható legyen a jogalanyok számára, különösen olyankor, amikor kedvezőtlen következményeik lehetnek. Ezen elv konkrétan megköveteli, hogy a szabályozás tegye lehetővé az érdekeltek számára az ennek alapján őket terhelő kötelezettség terjedelmének pontos ismeretét, és azt, hogy egyértelműen megismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket, és ezeknek megfelelően járhassanak el (2024. október 4‑i Litvánia és társai kontra Parlament és Tanács [Mobilitási csomag] ítélet, C‑541/20–C‑555/20, EU:C:2024:818, 158. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor ezek a követelmények nem értelmezhetők sem annak kizárásaként, hogy az uniós jogalkotó egy általa elfogadott norma keretében elvont jogi fogalmat használjon, sem pedig annak előírásaként, hogy az ilyen elvont szabályban fel kell sorolni azokat a különböző konkrét eseteket, ahol az alkalmazást nyerhet, mivel a jogalkotó nem tudja előre meghatározni az összes ilyen esetet (2024. október 4‑i Litvánia és társai kontra Parlament és Tanács [Mobilitási csomag] ítélet, C‑541/20–C‑555/20, EU:C:2024:818, 159. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így nem szükséges, hogy maga a jogalkotási aktus technikai pontosításokat tartalmazzon, és az uniós jogalkotó folyamodhat olyan általános jogi kerethez, amelyet adott esetben a későbbiekben pontosítani kell (2024. október 4‑i Litvánia és társai kontra Parlament és Tanács [Mobilitási csomag] ítélet, C‑541/20–C‑555/20, EU:C:2024:818, 160. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az, hogy egy jogi aktus mérlegelési mozgástérrel ruházza fel a végrehajtásáért felelős hatóságokat, önmagában nem ütközik az előreláthatóság követelményébe, feltéve hogy az ilyen jogkör terjedelmét és gyakorlásának módját az adott jogszerű célra tekintettel kellő pontossággal határozzák meg ahhoz, hogy megfelelő védelmet biztosítson az önkényes eljárással szemben (2024. október 4‑i Litvánia és társai kontra Parlament és Tanács [Mobilitási csomag] ítélet, C‑541/20–C‑555/20, EU:C:2024:818, 161. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a 2015/849 irányelv 31. cikkét illeti, annak (1) bekezdése első albekezdése első mondatából kitűnik, hogy azt alkalmazni kell a „bizalmi vagyonkezelésre és egyéb jellegű jogi megállapodásokra, amilyen például a fiducie, a Treuhand vagy a fideicomiso, amennyiben az ilyen megállapodások hasonló struktúrával, illetve [funkciókkal] rendelkeznek”. Az említett 31. cikk (1) bekezdése első albekezdésének második mondata hozzáteszi, hogy „[a] tagállamok meghatározzák azokat a jellemzőket, amelyek révén megállapítják, hogy a jogi megállapodások a tagállami jog alapján szabályozott jogi megállapodások tekintetében a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló struktúrával vagy funkciókkal rendelkeznek‑e”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a tagállamok a 2015/849 irányelv 31. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztosítják, hogy az e 31. cikk (1) bekezdésében említett, hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokban a vagyonkezelővel egyenértékű pozíciót betöltő személyek meghatározott információkat közöljenek, amennyiben teljesülnek az említett 31. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a 2015/849 irányelv 31. cikke (10) bekezdésének első albekezdése előírja egyrészt, hogy a tagállamok 2019. július 10‑ig tájékoztatják a Bizottságot az e 31. cikk (1) bekezdésében említett bizalmi vagyonkezelési konstrukció és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások kategóriáiról, jellemzőinek leírásáról, megnevezéseiről és – adott esetben – jogalapjáról. Másrészt e rendelkezés értelmében a Bizottságnak 2019. szeptember 10‑ig közzé kell tennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában e bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások összevont listáját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv 31. cikkének hatálya alá tartozó „bizalmi vagyonkezelés” fogalmát illetően meg kell állapítani, hogy ez utóbbi nem határozza meg e fogalmat, és hogy ezen irányelv nyelvi változatai bizonyos eltéréseket mutatnak. Mindazonáltal az említett fogalom értelmezése kellően egyértelmű, mivel a legtöbb nyelvi változatában, beleértve az olasz nyelvi változatot is, kifejezett utalás történik a „trusts”‑ra. A „trust” kifejezés olyan jogi fogalomra utal, amely a common law országaiban elterjedt, és amely – amint arra a főtanácsnok indítványának 45. és 46. pontjában rámutatott – a nemzetközi közjogban pontos meghatározással rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv 31. cikke „egyéb jellegű jogi megállapodásra” is alkalmazandó, amelyeket e 31. cikk (2) és (10) bekezdése „hasonló jogi megállapodásnak” minősít. Amint az az említett 31. cikk (1) bekezdésének második mondatából és a 2018/843 irányelv (27) preambulumbekezdéséből kitűnik, a tagállamok feladata, hogy azonosítsák a saját joguk által szabályozott ezen egyéb jellegű jogi megállapodásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett egyéb jellegű jogi megállapodások azonosítása keretében a tagállamokat köti a 2015/849 irányelv 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében előírt azon feltétel, amely szerint az csak azokra a jogi megállapodásokra vonatkozik, amelyek „a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló struktúrával vagy funkciókkal rendelkeznek”. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak figyelembe kell venniük az adott jogi konstrukcióval járó azon kockázatot, hogy azt pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának céljára használják fel. A 2015/849 irányelv fő célja ugyanis a pénzügyi rendszer ilyen célokra való felhasználásának megelőzése (lásd ebben az értelemben: 2026. január 29‑i Steiermärkische Bank und Sparkasse és társai ítélet, C‑291/24, EU:C:2026:52, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az uniós jogalkotó által választott szabályozási módszer megfelel a jelen ítélet 43. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak, amennyiben a 2015/849 irányelv által a végrehajtásával megbízott hatóságok számára elismert mérlegelési mozgástér terjedelmét és gyakorlásának módját kellő pontossággal határozták meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, amint arra a 2018/843 irányelv (29) preambulumbekezdése rámutat, a 2015/849 irányelv 31. cikkének (10) bekezdése értelmében a tagállamok éppen a jogbiztonság biztosítása érdekében kötelesek közölni a Bizottsággal a bizalmi vagyonkezelési konstrukció és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások kategóriáit, jellemzőinek leírását, megnevezéseit és – adott esetben – jogalapját, és a Bizottságnak ennek érdekében kell közzétennie az e bizalmi vagyonkezelői konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások összevont listáját. Ezen előírások célja tehát annak biztosítása, hogy az érintett személyek a jelen ítélet 40. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően pontosan megismerhessék az őket terhelő kötelezettségek terjedelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül figyelembe kell venni a szabályozási terület sajátosságait is. A 2018/843 irányelv (27) preambulumbekezdése ugyanis az Unióban jelenleg létező bizalmi vagyonkezelési konstrukciók széles skálájára, valamint a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások még változatosabb körére hivatkozik. Márpedig a Bíróság már kimondta, hogy az EUMSZ 114. cikk alapján harmonizálandó terület általános összefüggései és sajátos körülményei függvényében az uniós jogalkotót mérlegelési mozgástér illeti meg a közelítésnek a kívánt eredmény elérése céljából legmegfelelőbb módját illetően, különösen azokban a tárgykörökben, amelyeket összetett technikai sajátosságok jellemeznek (lásd ebben az értelemben: 2019. december 3‑i Cseh Köztársaság kontra Parlament és Tanács ítélet, C‑482/17, EU:C:2019:1035, 60. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végeredményben nem releváns a C‑685/24. sz. ügy alapeljárásának egyes felperesei által előadott azon érv, amely szerint számos tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy jogrendjében nem léteznek a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások, miközben valamennyi tagállam jogrendszerében léteznek a képviselet nélküli megbízással azonos, társulás jellegű jogi megállapodások, vagy mindenesetre olyan társulás jellegű jogi megállapodások, amelyek causa fiduciae elválnak a tényleges tulajdonostól és a jog szerinti tulajdonostól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az érv ugyanis arra a kérdésre vonatkozik, hogy a tagállamok tiszteletben tartották‑e a 2015/849 irányelv 31. cikkének (1) és (10) bekezdéséből eredő kötelezettségeiket, és nem alkalmas arra, hogy megkérdőjelezze e rendelkezésnek a jogbiztonság elvével való összeegyeztethetőségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből az következik, hogy a 2015/849 irányelv 31. cikkének (1), (2) és (10) bekezdése nem sérti a jogbiztonság elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolásokra tekintettel a C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy e kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan körülményt sem, amely érintheti a 2015/849 irányelv 31. cikke (1), (2) és (10) bekezdésének érvényességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett első, második, harmadik és negyedik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett első, második, harmadik és negyedik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen és másodsorban vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2015/849 irányelv 31. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az olasz jog szerinti vagyonkezelő társaságok által kötött vagyonkezelői megbízásokat (mandato fiduciario) úgy kell tekinteni, hogy azok az e rendelkezés értelmében vett „egyéb jellegű jogi konstrukciók” fogalma alá tartoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben előzetesen meg kell állapítani, hogy a tagállam által a 2015/849 irányelv 31. cikke (10) bekezdése első albekezdésének megfelelően tett tájékoztatásnak nincs kötelező normatív ereje azon kérdést illetően, hogy az érintett jogi konstrukció e fogalom alá tartozik‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint ugyanis az a 2018/843 irányelv (29) preambulumbekezdéséből kitűnik, e tájékoztatásnak, valamint a bizalmi vagyonkezelői konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások összevont listájának a Bizottság általi közzététele arra irányul, hogy megkönnyítse azok más tagállamok általi azonosítását a jogbiztonság, és ezáltal – amint az a jelen ítélet 51. pontjából következik – annak biztosítása érdekében, hogy az érintett személyek pontosan megismerhessék az őket terhelő kötelezettségek terjedelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek pontosítását követően emlékeztetni kell arra, hogy a 2015/849 irányelv 31. cikkének (1) bekezdése arra irányul, hogy az alkalmazandó legyen a „bizalmi vagyonkezelésre és egyéb jellegű jogi megállapodásokra, amilyen például a fiducie, a Treuhand vagy a fideicomiso, amennyiben az ilyen megállapodások hasonló struktúrával, illetve feladatokkal rendelkeznek”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a 2015/849 irányelv nem határozza meg sem az „egyéb jellegű jogi megállapodások”, sem pedig a „bizalmi vagyonkezelés” fogalmát, amelyre az előbbi fogalom vonatkozik, a jelentésüket és hatályukat az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentésüknek megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve azt a szövegkörnyezetet, amelyben e kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek azok a részét képezik (lásd analógia útján: 2020. október 1‑jei Entoma ítélet, C‑526/19, EU:C:2020:769, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy – amint az a jelen ítélet 47. pontjában megállapításra került – a „bizalmi vagyonkezelés” fogalmát illetően a 2015/849 irányelv 31. cikke (1) bekezdésének nyelvi változatai bizonyos eltéréseket mutatnak, a legtöbbjük azonban kifejezetten utal a „trust” kifejezésre, amely a common law országokban elterjedt jogi fogalmat jelöli. Ezenkívül e rendelkezés az általa hivatkozott „egyéb jellegű jogi megállapodások” szemléltetése érdekében olyan típusokra hivatkozik, mint a „fiducie”, a „Treuhand” vagy a „fideicomiso”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a 2015/849 irányelv 31. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „jogi megállapodás” fogalmát illeti, e rendelkezés nyelvi változatai szintén eltéréseket mutatnak. Amint ugyanis arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, az említett rendelkezés olasz nyelvi változatában (istituti giuridici) e fogalom úgy értelmezhető, mint amely egy meghatározott, jogi jelentőséggel bíró jelenség összehangolt szabályozására vonatkozik. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a német (Rechtsvereinbarungen) vagy az angol (legal arrangements) nyelvi változatok az érintett felek által megtárgyalt megállapodásra helyezik a hangsúlyt. Más nyelvi változatok, mint például a spanyol (instrumentos jurídicos) vagy a francia (constructions juridique), láthatóan különböző jellegű helyzetekre utalnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv 31. cikke (1) bekezdésének nyelvi változatai közötti ezen eltérésekre tekintettel a „jogi megállapodás” fogalmát nem lehet megszorítóan, vagyis oly módon értelmezni, hogy az a szóban forgó műveletet szabályozó különös szabályozás fennállását feltételezi, mivel ez azt jelentené, hogy az e rendelkezés egyik nyelvi változatban használt megfogalmazásának elsőbbséget kellene biztosítani a többi nyelvi változatban használt megfogalmazáshoz képest, ami összeegyeztethetetlen lenne az uniós jog egységes alkalmazásának követelményével (lásd ebben az értelemben: 2026. február 12‑i Opera Laboratori Fiorentini ítélet, C‑313/24, EU:C:2026:91, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Mindemellett, mivel e 31. cikk (1) bekezdése a nyelvi változatok többségében a jogi megállapodások „[típusaira]” utal, e fogalom olyan jogügyletekre vonatkozik, amelyek sajátos jellemzőik alapján kategorizálhatók. Az említett 31. cikk (1) bekezdése első albekezdésének második mondata és (10) bekezdésének első albekezdése értelmében a tagállamokra háruló azonosítási és tájékoztatási feladat megerősíti ezt az értelmezést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a 2015/849 irányelv 31. cikkének az e 31. cikk (1) bekezdése értelmében vett „egyéb jellegű jogi megállapodásokra” való alkalmazhatósága azt feltételezi, hogy e jogi megállapodások „a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióhoz hasonló struktúrával vagy funkciókkal rendelkeznek”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azon szövegkörnyezetet és célokat illetően, amelybe a 2015/849 irányelv 31. cikke illeszkedik, illetve amelyeket az követ, meg kell állapítani, hogy e 31. cikk ezen irányelvnek „A tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk” címet viselő III. fejezete részét képezi. E tekintetben az említett irányelv (12) és (14) preambulumbekezdése hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tényleges átláthatóság biztosítása érdekében azonosítani kell minden olyan természetes személyt, aki valamely jogi entitás tulajdonosa, vagy afölött irányítást gyakorol, valamint annak szükségességét, hogy pontos és naprakész információkkal rendelkezzenek a tényleges tulajdonosra vonatkozóan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami konkrétabban a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókra és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokra alkalmazandó szabályokat illeti, a 2018/843 irányelv (27) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az e szabályokat átültető nemzeti jogszabály célja annak megakadályozása, hogy a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásokat pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás vagy kapcsolódó alapbűncselekmények céljaira használják fel. Ebben az összefüggésben ezen irányelv (28) preambulumbekezdése pontosítja, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatai eltérőek lehetnek a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások jellemzői szerint.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bizottság a Bírósághoz benyújtott írásbeli észrevételeiben rámutatott arra, hogy a 2015/849 irányelvvel összefüggésben az „egyéb jellegű jogi megállapodások” fogalmának bevezetése lehetővé teszi, hogy ezen irányelv 31. cikkének hatálya alá tartozzanak azok az ügyletkategóriák, amelyek – még ha nem is minősülnek „bizalmi vagyonkezelésnek” – azt eredményezik, hogy szétválik a vagyoni eszközök tényleges tulajdonosa és az ezen eszközök kezelésével megbízott személy, amely utóbbi e vagyonkezelés keretében harmadik személyekkel áll kapcsolatban, olyan „lepelhatást” keltve ezzel, amely elrejti a harmadik személyek elől e tényleges tulajdonost vagy e jogviszonyokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következően, amint az a jelen ítélet 49. pontjában megállapításra került, a 2015/849 irányelv 31. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „egyéb jellegű jogi konstrukciók” azonosítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az adott jogi konstrukcióval járó azon kockázatot, hogy azt pénzmosás és terrorizmus finanszírozása céljára használják fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy a vagyonkezelői megbízás (mandato fiduciario) nem képezi átfogó szabályozási keret tárgyát, hanem a vagyonkezelői ügylet megvalósulásához kapcsolódó gazdasági ügyletek kategóriái szerkezetük, funkciójuk és hatásaik tekintetében teljes mértékben különböznek egymástól. Ezenkívül a C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy e vagyonkezelői megbízás láthatóan olyan szerkezeti és működési jellemzőkkel rendelkezik, amelyek hasonlóvá teszik azt a bizalmi vagyonkezeléshez. Közelebbről olyan mechanizmusról van szó, amelynek keretében egy másik személy nevében más tulajdonát képező vagyoni eszközt fektetnek be annak kezelése és az azzal való gazdálkodás céljából, és amely azt vonja maga után, hogy elválik az e vagyoni eszközt kezelő és azzal gazdálkodó személy azon személytől, aki e feladatot ráruházta és akinek érdekében bizalmi alapon eljár. Ráadásul a kérdést előterjesztő bíróság az említett vagyoni eszköznek a vagyonkezelő nevében történő befektetésével járó „lepelhatásra” utal, amelynek keretében e vagyonkezelő „paravánfunkciót” tölt be, amely lehetővé teszi a vagyonrendelő személyazonosságának elrejtését, ami a 2015/849 irányelv által követett fő célra tekintettel releváns tényezőnek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az olasz jog szerinti vagyonkezelő társaságok által kötött vagyonkezelői megbízások (mandato fiduciario) a 2015/849 irányelv 31. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „egyéb jellegű jogi megállapodások” fogalma alá tartozhatnak, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben nem releváns az a körülmény, hogy a kérdést előterjesztő bíróság szerint az eszközöknek a meghatalmazott nevében a vagyonkezelői megbízás alapján történő befektetésére a tulajdonjog átruházása nélkül kerül sor. Az ilyen tulajdonjog‑átruházás ugyanis nem tekinthető kötelező feltételnek ahhoz, hogy az ügyleteket a 2015/849 irányelv 31. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „egyéb jellegű jogi megállapodásoknak” lehessen minősíteni. Bár a 2018/843 irányelv (29) preambulumbekezdése ebben az összefüggésben példaként hivatkozik „a vagyon jog szerinti és tényleges tulajdonosának elkülönítésé[re] vagy szétválasztásá[ra]”, nem tulajdonít kötelező feltétel jelleget a tulajdonjog‑átruházásnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végeredményben a C‑685/24. sz. ügy felperesei által előadott azon érvelés, amely szerint a vagyonkezelő társaságok tevékenységét szabályozó különböző nemzeti szabályozások már elegendőek a 2015/849 irányelv céljainak tiszteletben tartásához, szintén nem kérdőjelezi meg a jelen ítélet 71. pontjában megfogalmazott megállapítást. E tekintetben elegendő megjegyezni, hogy – amint azt a kérdést előterjesztő bíróság a C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatalra utaló határozatában részletesen kifejtette – e nemzeti szabályozások olyan kötelezettségeket írnak elő, amelyek nem felelnek meg teljes mértékben az ezen irányelv 31. cikke szerinti kötelezettségeknek, mivel e cikk szélesebb körű és eltérő célokat követ az átláthatóság és a megelőzés területén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti indokok összességére tekintettel a C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett első, második, harmadik és negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2015/849 irányelv 31. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az olasz jog szerinti vagyonkezelő társaságok által kötött vagyonkezelői megbízásokat (mandato fiduciario) úgy kell tekinteni, hogy azok az e rendelkezés értelmében vett „egyéb jellegű jogi konstrukciók” fogalma alá tartoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑684/24. sz. ügyben előterjesztett első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑684/24. sz. ügyben előterjesztett első kérdésével, amelyet harmadsorban kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a Charta 7. és 8. cikkére, valamint az EJEE 8. cikkére tekintettel érvényes‑e a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság az EJEE 8. cikkére hivatkozik, elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy jóllehet – mint azt az EUSZ 6. cikk (3) bekezdése megerősíti – az EJEE által biztosított alapvető jogok általános elvként az uniós jogrend részét képezik, továbbá jóllehet a Charta 52. cikkének (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a Chartában foglalt, az EJEE által biztosított jogoknak megfelelő jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek ezen egyezményben szerepelnek, ez az egyezmény nem minősül az uniós jogrendbe szervesen beépülő jogforrásnak, mivel az Unió nem csatlakozott hozzá. Így az uniós jogi aktusok jogszerűségének vizsgálatát kizárólag a Charta által biztosított alapvető jogokra, a jelen esetben a Charta 7. és 8. cikkére tekintettel kell elvégezni (lásd ebben az értelemben: 2016. február 15‑i N. ítélet, C‑601/15 PPU, EU:C:2016:84, 45. és 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk bármely olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tételéről, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta 7. cikke mindenki számára biztosítja a jogot arra, hogy a magán‑ és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák, míg a Charta 8. cikkének (1) bekezdése mindenki számára kifejezetten biztosítja a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez való jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a 2015/849 irányelv 31. cikke (1) bekezdésének második albekezdéséből, valamint (2) és (3a) bekezdéséből kitűnik, a tagállamok kötelesek előírni a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó bizonyos meghatározott információk gyűjtését és megőrzését. E rendelkezés alkalmazásában a „tényleges tulajdonos” fogalmát ezen irányelv 3. cikke 6. pontjának b) és c) alpontja határozza meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk bármely olyan természetes vagy jogi személy számára hozzáférhetők legyenek, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét. A rendelkezésre álló információk e 31. cikk (4) bekezdése második albekezdésének megfelelően magukban foglalják a tényleges tulajdonos nevét, születési évét és hónapját, a tartózkodási helye szerinti ország nevét és a tényleges tulajdonos állampolgárságát, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E 31. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése hozzáteszi, hogy a tagállamok – a nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint – olyan további információkhoz adhatnak hozzáférést, amelyek lehetővé teszik a tényleges tulajdonos azonosítását, és amelyek „magukban foglalják legalább a születés időpontját vagy az elérhetőségeket, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően. Ezenkívül a tagállamok – nemzeti jogukkal összhangban – szélesebb körű hozzáférést is biztosíthatnak a nyilvántartásban szereplő információkhoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy mivel a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett adatok azonosított természetes személyekre, nevezetesen a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkat tartalmaznak, ezen információknak az olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tétele, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, érinti a Charta 7. cikkében biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogot, anélkül hogy ebben az összefüggésben jelentősége lenne annak, hogy ezen adatok szakmai tevékenységre vonatkozhatnak. Ezenkívül az említett adatok rendelkezésre bocsátása a Charta 8. cikkének hatálya alá tartozó személyesadat‑kezelésnek minősül (lásd analógia útján: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt is meg kell állapítani, hogy – amint az az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik – a személyes adatok harmadik személlyel való közlése a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogokba történő beavatkozásnak minősül, függetlenül attól, hogy a közölt információkat utóbb mire használják. E tekintetben kevésbé fontos, hogy a magánélettel kapcsolatos érintett információk különleges jellemzőkkel bírnak‑e, vagy hogy az érintetteknek ez a beavatkozás okozott‑e esetleges kellemetlenségeket, vagy sem (2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információknak az olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tétele, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, a Charta 7. és 8. cikkében biztosított jogokba való beavatkozásnak minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóban forgó beavatkozás igazolásáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta 7. és 8. cikkében biztosított jogok nem korlátlan jogosultságokat jelentenek, hanem azokat a társadalomban betöltött szerepük alapján kell megítélni (2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta 52. cikke (1) bekezdésének első mondata szerint a Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A Charta 52. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint az arányosság elvére figyelemmel, e jogok és szabadságok korlátozására csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja. E tekintetben a Charta 8. cikkének (2) bekezdése pontosítja, hogy a személyes adatokat többek között csak „meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogszerűség elvének tiszteletben tartásáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az a követelmény, amely szerint az alapvető jogok gyakorlása csak törvény által korlátozható, magában foglalja, hogy az e jogokba történő beavatkozást lehetővé tevő jogi aktusnak magának kell meghatároznia az érintett jog gyakorlásával kapcsolatos korlátozás terjedelmét, azzal, hogy egyrészt e követelmény nem zárja ki, hogy e korlátozást a különböző helyzetekhez és a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz kellően nyitott módon fogalmazzák meg, másrészt pedig hogy a Bíróság adott esetben értelmezés útján pontosíthatja az említett korlátozás konkrét hatályát, figyelembe véve mind a szóban forgó uniós szabályozás megfogalmazását, mind pedig az általános rendszerét és az általa megvalósítani kívánt, a Chartában biztosított alapvető jogok fényében értelmezett célkitűzéseket (2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogok gyakorlásának a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tételéből eredő korlátozását, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, uniós jogalkotási aktus, nevezetesen a módosított 2015/849 irányelv írja elő. Ebben az összefüggésben ezen irányelv 31. cikke (1) bekezdésének második albekezdése, (2) bekezdése és (4) bekezdésének második albekezdése pontosítja, hogy mely, kimerítően felsorolt információkat kell összegyűjteni, és hogy azok milyen mértékben hozzáférhetők azon személyek számára, akik bizonyítani tudják a jogos érdeküket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelen, hogy maga az említett irányelv 31. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése biztosít mérlegelési mozgásteret a tagállamok számára a tekintetben, hogy vagy olyan további információkhoz adnak hozzáférést, amelyek lehetővé teszik a tényleges tulajdonos azonosítását, és amelyek magukban foglalják legalább a születés időpontját vagy az elérhetőségeket, vagy szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a nyilvántartásban szereplő információkhoz. E mérlegelési mozgástérnek ugyanakkor határt szab azon követelmény, amely szerint ezen, további információkhoz való hozzáférés feltételeit „a nemzeti jog[nak kell meghatároznia]”, és ezen, a nyilvántartásban szereplő információkhoz való szélesebb körű hozzáférést „a nemzeti jog[nak] megfelelően” kell biztosítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül az említett irányelv 31. cikke a (7a) bekezdésében meghatározza azokat a feltételeket, amelyek között a tagállamok az ezen irányelv (4) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerinti, a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tételétőlvaló eltéréseket írhatnak elő, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között meg kell állapítani, hogy a jogszerűség elve teljesül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartását illeti, meg kell állapítani, hogy azok az információk, amelyekre a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdésének második albekezdése kifejezetten utal, két külön adatkategóriára oszthatók, amelyek közül az első a tényleges kedvezményezett személyazonosságával kapcsolatos adatokat (név, születési év és hónap, tartózkodási hely szerinti ország, valamint állampolgárság), a második pedig a gazdasági jellegű adatokat (tényleges tulajdonosi érdekeltségek jellege és mértéke) foglalja magában (lásd ebben az értelemben: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 50. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, bár igaz, hogy a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy további információkhoz biztosítsanak hozzáférést, e 31. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében csak a tényleges tulajdonosokra és a tényleges tulajdonosi érdekeltségekre vonatkozó „megfelelő” információk szerezhetők meg, tárolhatók, és ebből következően potenciálisan ezen információk tehetők hozzáférhetővé, ami kizárja többek között azokat az információkat, amelyek nem állnak megfelelő kapcsolatban ezen irányelv céljával (lásd ebben az értelemben: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 51. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig nem tűnik úgy, hogy a fenti céllal ilyen kapcsolatban álló információk hozzáférhetővé tétele bármilyen módon sértené a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogok lényeges tartalmát (lásd ebben az értelemben: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 52. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben azt is meg kell állapítani, hogy az információk 2015/849 irányelv alapján történő bármely gyűjtésének, tárolásának és hozzáférhetővé tételének teljes mértékben meg kell felelnie a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletből (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.; HL 2021. L 74., 35. o.) eredő követelményeknek (2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 53. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az a beavatkozás, amellyel a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontjában előírt, a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információknak az olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tétele jár, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, tiszteletben tartja a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogok lényeges tartalmát (lásd ebben az értelemben: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 54. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Unió által elismert közérdekű célról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv célja – magának az 1. cikke (1) bekezdésének szövege szerint – az, hogy megelőzze az uniós pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználását. E tekintetben a 2018/843 irányelv (4) preambulumbekezdése pontosítja, hogy e cél követése csak akkor lehet hatékony, ha az említett környezet nem teszi lehetővé a bűnelkövetők számára, hogy vagyonukat nem átlátható struktúrákba menekítsék, és hogy az Unió gazdasági és pénzügyi környezete átfogó átláthatóságának fokozása erőteljes visszatartó erőt jelenthet (2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 55. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami közelebbről a 2018/843 irányelvvel bevezetett, a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tételére irányuló célt illeti, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, ezen irányelv (29) és (30) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az e tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés hozzájárulna a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélésszerű használatának megakadályozásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben az említett irányelv (30) preambulumbekezdése kimondja, hogy e nyilvános hozzáférés lehetővé teszi, hogy a civil társadalom – ezen belül a sajtó vagy a társadalmi szervezetek – fokozottan ellenőrizzék az információkat, és hozzájárul a gazdasági ügyletek és a pénzügyi rendszer integritásába vetett bizalom megőrzéséhez. Ezenkívül a 2018/843 irányelv (32) preambulumbekezdése pontosítja, hogy a befektetők és a nyilvánosság pénzügyi piacok iránti bizalma nagyban függ egy olyan pontos közzétételi rendszer meglététől, amely biztosítja a gazdasági társaságok és más jogi entitások, valamint bizonyos típusú bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosi szerkezetének és ellenőrzési struktúráinak átláthatóságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből az következik, hogy az uniós jogalkotó azáltal, hogy előírja a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tételét, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére törekszik oly módon, hogy fokozott átláthatóság révén a fenti tevékenységeket kevésbé szolgáló környezetet hoz létre (lásd ebben az értelemben: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 58. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig e cél olyan közérdekű célnak minősül, amely a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogokba való, akár súlyos beavatkozásokat is igazolhatja (2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóban forgó beavatkozás alkalmasságáról, szükségességéről és arányosságáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azon intézkedések arányossága, amelyekből a Charta 7. és 8. cikkében biztosított jogokba való beavatkozás következik, megköveteli nemcsak az ezen intézkedések alkalmasságára és szükségességére, hanem azoknak az elérni kívánt célhoz viszonyított arányosságára vonatkozó feltétel tiszteletben tartását is (2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 63. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Konkrétabban, a személyes adatok védelme alóli kivételek és e védelem korlátozásai a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódnak, azzal, hogy amikor több, a követett jogszerű célok elérésére alkalmas intézkedés közötti választásra van lehetőség, a legkevésbé korlátozó jellegűt kell igénybe venni. Ezenkívül, valamely közérdekű célt nem lehet elérni annak figyelembevétele nélkül, hogy azt össze kell egyeztetni az intézkedéssel érintett alapvető jogokkal, mivel el kell végezni egyrészről a közérdekű cél, másrészről pedig a szóban forgó jogok közötti kiegyensúlyozott mérlegelést annak biztosítása érdekében, hogy az ezen intézkedéssel okozott hátrányok ne legyenek aránytalanok az elérni kívánt célokhoz képest. A Charta 7. és 8. cikkében biztosított jogokat érintő korlátozás igazolásának lehetőségét tehát az e korlátozással járó beavatkozás súlyosságának felmérésével, valamint annak ellenőrzésével kell értékelni, hogy az e korlátozás által elérni kívánt közérdekű cél jelentősége arányban áll‑e a beavatkozás súlyosságával (2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 64. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, az arányosság követelményének teljesítéséhez a szóban forgó beavatkozást előíró szabályozásnak ezenkívül egyértelmű és pontos szabályokat kell tartalmaznia az általa előírt intézkedések hatálya és alkalmazása vonatkozásában, és minimális követelményeket kell előírnia annak érdekében, hogy az érintettek elegendő olyan biztosítékkal rendelkezzenek, amely lehetővé teszi személyes adataiknak a visszaélések veszélyeivel szembeni hatékony védelmét. Meg kell jelölnie különösen, hogy milyen körülmények között és milyen feltételek mellett lehet az ilyen adatok kezelését előíró intézkedést megtenni, biztosítva ezáltal, hogy e beavatkozás a szigorúan szükséges mértékre korlátozódjék. Az ilyen biztosítékokkal való rendelkezés szükségessége még nagyobb jelentőséggel bír abban az esetben, ha a személyes adatokat a nyilvánosság számára, és így potenciálisan korlátlan számú személy számára teszik hozzáférhetővé, és azok alkalmasak arra, hogy az érintett személyekre vonatkozó érzékeny információkat tárjanak fel (2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 65. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen ítélkezési gyakorlatnak megfelelően először is azt kell megvizsgálni, hogy a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tétele, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, alkalmas‑e az elérni kívánt közérdekű cél megvalósítására, másodszor azt, hogy a Charta 7. és 8. cikkében biztosított jogokba való, az ilyen hozzáférésből eredő beavatkozás a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik‑e abban az értelemben, hogy a cél észszerűen nem érhető el más, az érintett személyek alapvető jogait kevésbé sértő eszközökkel, harmadszor pedig azt, hogy e beavatkozás nem aránytalan‑e a fent említett célhoz képest, ami különösen e cél jelentőségének és az említett beavatkozás súlyosságának egymással szembeni mérlegelését feltételezi (lásd ebben az értelemben: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 66. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell állapítani, hogy a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tétele, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére irányuló, a jelen ítélet 99. pontjában hivatkozott közérdekű cél megvalósításához, mivel e hozzáférés biztosítása és az abból eredő fokozott átláthatóság az ilyen célokat kevésbé szolgáló környezet kialakításához járul hozzá (lásd ebben az értelemben: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 67. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontjában előírthoz hasonló szabályozás, amely szerint az információkhoz való hozzáférést a nyilvánosság azon tagjai számára kell biztosítani, akik jogos érdeket igazolhatnak, főszabály szerint a feltétlenül szükséges mértékre korlátozhatja a Charta 7. és 8. cikkében biztosított jogokba való beavatkozást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben bármely, kizárólag a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában említett illetékes hatóságok és kötelezett szolgáltatók hozzáférését érintő korlátozás szükségszerűen akadályát képezné a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás fokozott átláthatóság révén történő megelőzésére irányuló célkitűzés megvalósításának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ami azt a kérdést illeti, hogy a szóban forgó beavatkozás nem aránytalan‑e ezen célhoz képest, egyrészt hangsúlyozni kell ez utóbbi cél jelentőségét, amely – amint arra a jelen ítélet 100. pontja emlékeztet – a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogokba való, akár súlyos beavatkozásokat is igazolhatja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, ami a beavatkozás súlyosságát illeti, kétségtelen, hogy a rendelkezésre bocsátott, a tényleges tulajdonos személyazonosságára, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltségek jellegére és terjedelmére vonatkozó információk lehetővé tehetik egy adott profil megalkotását bizonyos személyazonosító adatok és az érintett személy vagyoni helyzete tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítéletben (C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 41–44. pont) a Bíróság megállapította, hogy a nyilvánosság bármely tagjának, és így potenciálisan korlátlan számú személynek az ezen információkhoz való hozzáférése a Charta 7. és 8. cikkében biztosított jogokba való súlyos beavatkozásnak minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből az ítéletből azonban kitűnik, hogy az ilyen rendszerhez képest azon rendszer, amely az illetékes hatóságok és bizonyos szervezetek hozzáférésén kívül bármely olyan személy vagy szervezet hozzáféréséről rendelkezik, aki vagy amely a jogos érdekét igazolni tudja, ezen alapvető jogok jelentősen kevésbé súlyos sérelmét valósítja meg (lásd ebben az értelemben: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 85. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hozzá kell tenni, hogy az uniós jogalkotó a 2015/849 irányelv 31. cikkének (7a) bekezdésében kifejezetten figyelembe vett különböző olyan kockázatokat, amelyeknek a tényleges tulajdonos ki lehet téve, és engedélyezte a tagállamok számára, hogy részben vagy egészben felmentést adjanak az e tulajdonosra vonatkozó információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan. Ezenkívül ezen irányelv 31. cikke (4a) és (5) bekezdésének megfelelően a tagállamok az érintett információk rendelkezésre bocsátását online regisztráció feltételéhez köthetik, és biztosítaniuk kell, hogy a tárolt információk megfelelőek, pontosak és naprakészek legyenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, ami a kérdést előterjesztő bíróság azzal kapcsolatos kétségeit illeti, hogy az uniós jogalkotó nem pontosította és nem határolta körül a „jogos érdek” fogalmát, és a tagállamokra bízta e fogalom meghatározását, meg kell állapítani – amint azt a főtanácsnok indítványának 64–67. pontjában tette –, hogy a 2015/849 irányelv általános rendszere és célkitűzései lehetővé teszik e fogalom hatályának behatárolását abban az értelemben, hogy amennyiben valamely személy hozzá kíván férni a bizalmi vagyonkezelés vagy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosára vonatkozó információkhoz, bizonyítania kell a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében fennálló jogos érdekét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint ugyanis azt a 2015/849 irányelv (14) preambulumbekezdése pontosítja, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a személyek, akik a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és az ezekhez kapcsolódó alapbűncselekmények – például a korrupció, az adóbűncselekmények és a csalás – tekintetében jogos érdeküket igazolni tudják, hozzáférést kapjanak a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, amint arra a Bíróság a 2018/843 irányelv (30) preambulumbekezdésére hivatkozva már rámutatott, mind a sajtónak, mind pedig a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az azok elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységet végző civil társadalmi szervezeteknek jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy hozzáférjenek a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz. Ugyanez érvényes azon – szintén az e preambulumbekezdésben említett – személyekre, akik valamely társaság vagy más jogi entitás tényleges tulajdonosainak személyazonosságát kívánják megismerni, mivel ügyleteket kívánnak kötni velük, illetve a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos jogsértések elleni küzdelemben részt vevő pénzügyi intézményekre és hatóságokra, mivel ez utóbbi jogalanyok a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontja alapján már nem férhetnek hozzá a szóban forgó információkhoz (lásd ebben az értelemben: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 74. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ráadásul a 2018/843 irányelv (42) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a „jogos érdek” fogalmának a tagállamok jogában fennálló meghatározása nem korlátozható a folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásokra, és adott esetben lehetővé kell tennie a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a kapcsolódó alapbűncselekmények elleni küzdelem terén a nem kormányzati szervezetek és az oknyomozó újságírók által végzett megelőző tevékenységek figyelembevételét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében vett „jogos érdek” fogalmának a szóban forgó szabályozás szövegére, rendszerére és céljaira tekintettel ily módon pontosított terjedelme megfelel a jelen ítélet 103. pontjában hivatkozott egyértelműség és pontosság követelményének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következően a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogokba való beavatkozás, amellyel a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontjában előírt, a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információknak az olyan természetes vagy jogi személy számára való hozzáférhetővé tétele jár, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, nem aránytalan az uniós jogalkotó által követett célhoz képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan körülményt sem, amely érintené a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első bekezdésének érvényességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdésével, amelyet negyedsorban kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontját, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz való hozzáférést az olyan magánszemélyek számára, beleértve a diffúz érdekkel rendelkező magánszemélyeket is, akik releváns és elkülönült jogi érdekkel rendelkeznek, amennyiben valamely jogilag védett helyzetnek megfelelő érdek megóvása vagy védelme érdekében szükséges e tényleges tulajdonosok kilétének ismerete, és amennyiben e magánszemélyek bizonyítékokkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az érintett tényleges tulajdonos nem a jogi tulajdonos, mivel e nemzeti szabályozás előírja, hogy e jogi érdeknek közvetlennek, konkrétnak és fennállónak kell lennie, és a diffúz érdekeket képviselő szervezetek esetében nem kell egybeesnie a képviselt kategóriába tartozó személyek érdekével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérdés lényegében a kérdést előterjesztő bíróság azon kétségeire irányul, amelyek a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontját átültető olasz szabályozás uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozik, és amelyek azon érveléshez kapcsolódnak, amely szerint e szabályozás túl széles körű hozzáférést tesz lehetővé a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek arra, hogy az átültetésre vonatkozóan olyan intézkedéseket határozzanak meg, amelyek a különböző várható helyzetekhez igazíthatók (lásd ebben az értelemben: 2008. január 29‑i Promusicae ítélet, C‑275/06, EU:C:2008:54, 67. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal valamely irányelv átültetése során a tagállami hatóságoknak amellett, hogy saját nemzeti jogukat ezzel az irányelvvel összhangban kell értelmezniük, arra is ügyelniük kell, hogy annak ne olyan értelmezését vegyék alapul, amely ellentétes az uniós jogrend révén védelemben részesített alapvető jogokkal vagy az e jogrendben elismert egyéb általános elvekkel (lásd ebben az értelemben: 2008. január 29‑i Promusicae ítélet, C‑275/06, EU:C:2008:54, 68. pont; 2022. június 21‑i Ligue des droits humains ítélet, C‑817/19, EU:C:2022:491, 87. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, amint arra a főtanácsnok az indítványának 70. pontjában rámutatott, az illetékes hatóságoknak a „jogos érdek” fogalmát illetően olyan értelmezést kell elfogadniuk, amely megfelelő egyensúlyt biztosít egyrészt a 2015/849 irányelv által követett, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló célkitűzés, másrészt pedig a Charta 7. és 8. cikke által védett jogok között. Nem tagadhatják meg szisztematikusan a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, és nem is tehetnek mindig eleget a hozzáférés iránti kérelmeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">125</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell állapítani, amint azt a főtanácsnok is tette indítványának 68. pontjában, hogy a C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdés tárgyát képező nemzeti szabályozással az olasz jogalkotó szabályozta azokat a feltételeket, amelyek között a magánszemélyek hozzáférhetnek a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz, egyúttal pontosítva a „jogos érdek” fogalmát, ugyanakkor mérlegelési mozgásteret hagyva azon illetékes hatóságok számára, amelyeknek azt az adott ügyre alkalmazniuk kell.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">126</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság, amely kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a nemzeti jog értelmezésére, pontosította egyrészt, hogy az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás megköveteli mind a releváns és elkülönült jogi érdek fennállását, mind pedig azt, hogy a hozzáférésre valamely jogilag védett helyzetnek megfelelő érdek megóvása vagy védelme érdekében van szükség. E bíróság másrészt rámutatott arra, hogy az e szabályozásban szereplő, ezen érdek „elkülönült” jellegére való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az a 2015/849 irányelv által követett célokra utal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">127</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyebekben, amint azt a főtanácsnok az indítványának 70. pontjában hangsúlyozta, az illetékes hatóságok feladata, hogy a „jogos érdek” fogalmának olyan értelmezésére támaszkodjanak, amely megfelelő egyensúlyt biztosít egyrészt a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, másrészt pedig a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló célkitűzés és a Charta 7. és 8. cikke által védett jogok között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">128</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Bíróság rendelkezésére álló információk alapján és a kérdést előterjesztő bíróságra háruló végső értékelésekre is figyelemmel nem tűnik úgy, hogy az olasz jogalkotó túllépte volna a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdése c) pontjának átültetése keretében rendelkezésére álló mérlegelési mozgásteret.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">129</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel a C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz való hozzáférést az olyan magánszemélyek számára, beleértve a diffúz érdekkel rendelkező magánszemélyeket is, akik releváns és elkülönült jogi érdekkel rendelkeznek, amennyiben valamely jogilag védett helyzetnek megfelelő érdek megóvása vagy védelme érdekében szükséges e tényleges tulajdonosok kilétének ismerete, és amennyiben e magánszemélyek bizonyítékokkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az érintett tényleges tulajdonos nem a jogi tulajdonos, mivel e nemzeti szabályozás előírja, hogy e jogi érdeknek közvetlennek, konkrétnak és fennállónak kell lennie, és a diffúz érdekeket képviselő szervezetek esetében annak nem kell egybeesnie a képviselt kategóriába tartozó személyek érdekével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑684/24. sz. ügyben előterjesztett második kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">130</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑684/24. sz. ügyben előterjesztett második kérdésével, amelyet ötödikként és utolsósorban kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2015/849 irányelv 31. cikkének (7a) bekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely egy nem bírósági közigazgatási szervet ruház fel hatáskörrel arra, hogy e 31. cikk (7a) bekezdése alapján felmentést adjon a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében, és amely nem írja elő, hogy az érintett tényleges tulajdonos ideiglenes jogi védelemben részesülhet, amennyiben az ilyen felmentés megadására nem kerül sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">131</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv 31. cikke (7a) bekezdésének első mondatából kitűnik, hogy a nemzeti jogban meghatározandó kivételes körülmények között, amennyiben bármely olyan természetes vagy jogi személy hozzáférése, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogos érdekét, a tényleges tulajdonost az e rendelkezésben említett egy vagy több kockázatnak tenné ki, vagy ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen, a tagállamok eseti alapon részben vagy egészben felmentést adhatnak az ezen információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan. E 31. cikk (7a) bekezdésének második és harmadik mondata ezenkívül előírja, hogy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezeket a felmentéseket a körülmények kivételes jellegének részletes értékelése alapján adják meg, és hogy a felmentés megadásáról szóló határozat közigazgatási felülvizsgálatához és a hatékony jogorvoslathoz való jogot garantálni kell.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">132</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint tehát a 2015/849 irányelv 31. cikke (7a) bekezdésének szövegéből egyértelműen kitűnik, e rendelkezés lehetővé teszi a nem bírósági közigazgatási szerv tekintetében, hogy hatáskörrel ruházzák fel arra, hogy felmentést adjon a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">133</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E 31. cikk (7a) bekezdésének végrehajtása során azonban a tagállamoknak figyelembe kell venniük a Charta 47. cikkét, amely megköveteli, hogy a közigazgatási hatóság azon határozata, amely nem felel meg az ez utóbbi cikkben előírt feltételeknek, később bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhesse, és a bíróságnak többek között hatáskörrel kell rendelkeznie valamennyi releváns kérdés eldöntésére (lásd ebben az értelemben: 2017. május 16‑i Berlioz Investment Fund ítélet, C‑682/15, EU:C:2017:373, 55. pont; 2020. május 14‑i Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél‑alföldi Regionális Igazgatóság ítélet, C‑924/19 PPU és C‑925/19 PPU, EU:C:2020:367, 128. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">134</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül az uniós jog szerint megítélendő jogvitában eljáró nemzeti bíróságnak az uniós jog alapján felhívott jogok fennállására és terjedelmére vonatkozóan meghozandó határozat teljes hatékonysága érdekében lehetőséget kell biztosítani ideiglenes intézkedések elrendelésére (lásd ebben az értelemben: 1990. június 19‑i Factortame és társai ítélet, C‑213/89, EU:C:1990:257, 21. pont; 2007. március 13‑i Unibet ítélet, C‑432/05, EU:C:2007:163, 67. pont; 2022. június 2‑i Skeyes ítélet, C‑353/20, EU:C:2022:423, 53. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">135</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a C‑684/24. sz. ügyben hozott előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a 2015/849 irányelv 31. cikkének (7a) bekezdését átültető olasz szabályozás értelmében a területileg illetékes kereskedelmi kamara, tehát egy nem bírósági szerv feladata a felmentést megadásáról szóló határozatok meghozatala, ugyanakkor e határozatokat bírósági szerv utólagosan felülvizsgálhatja. Ezzel szemben, ellentétben a jelen ítélet előző pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból eredő követelménnyel, e bírósági szerv e későbbi felülvizsgálat keretében nem jogosult ideiglenes intézkedések elrendelésére. Az ilyen szabályozás ez utóbbi pontot illetően tehát ellentétes e 31. cikknek a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett (7a) bekezdésével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">136</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel a C‑684/24. sz. ügyben előterjesztett második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2015/849 irányelv 31. cikkének (7a) bekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely egy nem bírósági közigazgatási szervet ruház fel hatáskörrel arra, hogy e 31. cikk (7a) bekezdése alapján felmentést adjon a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében. Ezzel szemben az ilyen nemzeti szabályozás ellentétes e rendelkezéssel, amennyiben nem írja elő, hogy az érintett tényleges tulajdonos ideiglenes jogi védelemben részesülhet, ha az ilyen felmentés megadására nem kerül sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">137</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-293" title="page-40">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑685/24. sz. ügyben előterjesztett ötödik kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan körülményt sem, amely érinthetné a 2018. május 30‑i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20‑i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikke (1), (2) és (10) bekezdésének érvényességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/843 irányelvvel módosított 2015/849 irányelv 31. cikkének (1) bekezdését</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-296" title="page-40">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-297" title="page-40">
      azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az olasz jog szerinti vagyonkezelő társaságokkal kötött vagyonkezelői megbízásokat (mandato fiduciario) úgy kell tekinteni, hogy azok az e rendelkezés értelmében vett „egyéb jellegű jogi konstrukciók” fogalma alá tartoznak.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑684/24. sz. ügyben előterjesztett első kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan körülményt sem, amely érinthetné a 2018/843 irányelvvel módosított 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdése c) pontjának érvényességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/843 irányelvvel módosított 2015/849 irányelv 31. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontját</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-300" title="page-40">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-301" title="page-41">
      azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz való hozzáférést az olyan magánszemélyek számára, beleértve a diffúz érdekkel rendelkező magánszemélyeket is, akik releváns és elkülönült jogi érdekkel rendelkeznek, amennyiben valamely jogilag védett helyzetnek megfelelő érdek megóvása vagy védelme érdekében szükséges e tényleges tulajdonosok kilétének ismerete, és amennyiben e magánszemélyek bizonyítékokkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az érintett tényleges tulajdonos nem a jogi tulajdonos, mivel e nemzeti szabályozás előírja, hogy e jogi érdeknek közvetlennek, konkrétnak és fennállónak kell lennie, és a diffúz érdekeket képviselő szervezetek esetében annak nem kell egybeesnie a képviselt kategóriába tartozó személyek érdekével.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/843 irányelvvel módosított 2015/849 irányelv 31. cikkének (7a) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összefüggésben</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-303" title="page-41">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-304" title="page-41">
      azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely egy nem bírósági közigazgatási szervet ruház fel hatáskörrel arra, hogy e 31. cikk (7a) bekezdése alapján felmentést adjon a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében. Ezzel szemben az ilyen nemzeti szabályozás ellentétes e rendelkezéssel, amennyiben nem írja elő, hogy az érintett tényleges tulajdonos ideiglenes jogi védelemben részesülhet, ha az ilyen felmentés megadására nem kerül sor.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-305" title="page-41">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: olasz.</p>
</body>
</html>
