|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2025/299 |
2025.1.17. |
A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele
(C/2025/299)
Ez az értesítés a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.
ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
„Pacherenc du Vic-Bilh”
PDO-FR-A0593-AM04
Az értesítés időpontja: 2024.10.18.
A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA
1. Földrajzi terület
A termékleírás I. fejezetében a „Különböző műveletek elvégzésére kijelölt területek és övezetek” című IV. szakasz „Földrajzi terület” című 1. pontja a hivatalos földrajzi kódexre (Code officiel géographique) utaló hivatkozással módosul, amely országos szinten, megyénként állapítja meg és rögzíti a települések jegyzékét.
Az egységes dokumentum a „Körülhatárolt földrajzi terület” című pontban kiegészül ezzel a hivatkozással.
A termékleírás I. fejezetében a „Különböző műveletek elvégzésére kijelölt területek és övezetek” című IV. szakasz „Parcellákra osztott körülhatárolt terület” című 2. pontja a parcellákra osztott termőterületet jóváhagyó szervre utaló hivatkozással módosul.
Ez az átdolgozás nem érinti az egységes dokumentumot.
2. Az ültetési sűrűségre vonatkozó kiigazítás
Az ültetési sűrűségre vonatkozó szövegezési hiba kijavítása. Az egységes dokumentum szövege immár megfelel a termékleírásnak.
Ez a módosítás érinti az egységes dokumentumot.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
1. Elnevezés
Pacherenc du Vic-Bilh
2. A földrajzi árujelző típusa:
OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés
3. A szőlőből készült termékek kategóriái
|
1. |
Bor |
3.1. Kombinált Nómenklatúra-kód
|
— |
22 – ITAL, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉK ÉS ECET 2204 – Friss szőlőből készült bor, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vámtarifaszám alá tartozók kivételével |
4. A bor(ok) leírása
1. Száraz fehérborok
TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS
Ezek a száraz borok aromásak, általában fehér húsú gyümölcsök és egzotikus gyümölcsök, vagy virágok aromái érvényesülnek bennük. Egyensúlyukat a savasságot jól elfedő testesség jellemzi. Erjeszthetőcukor-tartalmuk legfeljebb 4 g/l. Térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmuk 11,5 %; térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmuk az alkoholtartalom-növelést követően legfeljebb 14 %.
Általános analitikai jellemzők
|
— |
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): 14 |
|
— |
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék) – |
|
— |
Minimális összes savtartalom: milliekvivalens/liter |
|
— |
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): – |
|
— |
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): – |
2. Erjeszthetőcukor-tartalommal rendelkező csendes fehérborok
TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS
A több, egymást követő őszi szüret (túlérettség, töppedés) lehetővé teszi olyan édes fehérborok előállítását, amelyek egyensúlyát savasság és nagy fokú teltség jellemzi. Általában a gyümölcsös aromák túlsúlya jellemző, és ezek az érlelés során cukrosabb és mézes jegyekké alakulhatnak. Erjeszthetőcukor-tartalmuk legfeljebb 45 g/l; Térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmuk 14,5 %
Általános analitikai jellemzők
|
— |
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): 18,5 |
|
— |
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 11,5 |
|
— |
Minimális összes savtartalom milliekvivalens/liter |
|
— |
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): – |
|
— |
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): – |
5. Borkészítési eljárások
5.1. Konkrét borászati eljárások
|
1. |
Alkoholtartalom-növelés Konkrét borászati eljárás Az alkoholtartalom növelése a termékleírásban meghatározott szabályok szerint engedélyezett. |
|
2. |
Hőmérséklet-szabályozás a borkészítés során Konkrét borászati eljárás A száraz borok készítéséhez az erjesztés során a hőmérséklet-szabályozó eszközök használata kötelező. |
|
3. |
Tiltott eszközök Konkrét borászati eljárás A folyamatos szőlőprések használata tilos. |
|
4. |
Ültetési sűrűség Művelési gyakorlat A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 000 tőke. Ezeken a szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2,50 métert. A szőlőültetvényeken az ugyanazon soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,80 méternek kell lennie. Ezek a rendelkezések nem alkalmazandók a teraszosan telepített szőlőparcellákra. A teraszosan telepített szőlőparcella olyan parcella, amelyet a meglévő lejtőhöz igazodva különleges módon alakítottak ki a szőlő telepítése előtt. E kialakítás következtében nem alkalmazhatók folytonosan a szokásos ültetési távolságok, és a gépek nem tudnak áthaladni két egymást melletti szint között. A teraszosan telepített szőlők esetében az ugyanazon soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,80 méternek kell lennie. |
|
5. |
Metszés Művelési gyakorlat A metszésre vonatkozó szabályok A szőlőtőkék metszése rövidcsapos metszéssel (Royat-kordonművelés), egyszerű Guyot-metszéssel vagy kettős Guyot-metszéssel történik, a rügyek tőkénkénti maximális száma:
Az adott évi termőágak száma a virágzás után (a Lorenz-féle 23. fenológiai fázisban) tőkénként legfeljebb az alábbi számú lehet:
|
|
6. |
Öntözés Művelési gyakorlat Az öntözés engedélyezhető |
|
7. |
Szüret Művelési gyakorlat A borok kézzel szüretelt, többször átválogatott szőlőből készülnek, a kizárólag száraz borok előállítására szánt parcellákon szüretelt szőlő kivételével. |
5.2. Maximális hozamok
|
1. |
Száraz fehérborok Hektáronként 66 hektoliter |
|
2. |
Maradékcukor-tartalommal rendelkező fehérborok Hektáronként 40 hektoliter |
6. Körülhatárolt földrajzi terület
A szőlő szüretelésére, a borok erjesztésére, készítésére és érlelésére a földrajzi területen kerül sor, amelynek kiterjedése az e termékleírás illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának napján – a 2023. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – a következő települések területét fedi le:
|
— |
Gers megye: Maumusson-Laguian, Riscle (kizárólag Cannet egykori település területe tekintetében), Viella; |
|
— |
Hautes-Pyrénées megye: Castelnau-Rivière-Basse, Hagedet, Lascazères, Madiran, Saint-Lanne és Soublecause; |
|
— |
Pyrénées-Atlantiques megye: Arricau-Bordes, Arrosès, Aubous, Aurions-Idernes, Aydie, Bétracq, Burosse-Mendousse, Cadillon, Castetpugon, Castillon (Canton de Lembeye), Conchez-de-Béarn, Corbère-Abères, Crouseilles, Diusse, Escurès, Gayon, Lasserre, Lembeye, Mascaraàs-Haron, Moncaup, Moncla, Monpezat, Mont-Disse, Portet, Saint-Jean-Poudge, Séméacq-Blachon, Tadousse-Ussau és Vialer. |
7. Borszőlőfajta (Borszőlőfajták)
|
|
Arrufiac B – Arrufiat |
|
|
Courbu B – Gros Courbu |
|
|
Gros Manseng B |
|
|
Petit Courbu B |
|
|
Petit Manseng B |
|
|
Sauvignon B – Sauvignon blanc |
8. A kapcsolat(ok) leírása
A földrajzi terület az Adour folyótól délre és nyugatra, a Pireneusok déli lábánál fekszik. A földrajzi terület egy dombvidéken terül el. Három megye 37 települését foglalja magában.
A terület egészén viszonylag egységes, enyhe és elég csapadékos éghajlat uralkodik. Nyár végén és ősszel gyakran fúj a „főn” jellegű, meleg és száraz, déli szél.
Madiran vidékének dombgerinceit alapvetően – főként márgából képződött – molassz és néhány mészkőpad alkotja. A molassz tetején agyagkavics, majd egy görgetett kavicsokból álló alluviális réteg rakódott le, amely napjainkban legfelül helyezkedik el. Ezek a képződmények a negyedidőszak során erodálódtak, melynek eredményeként létrejött az aszimmetrikus völgyekkel elválasztott öt dombgerinc: a meredeken lejtő, nyugati fekvésű domboldalakon látható a mészkőpados molassz. Az enyhén lejtő, keleti fekvésű domboldalakat az alattuk lévő hordalékokkal összekeveredett, szél által formált iszap borítja. A kapcsolódó talajok két nagyobb típusba tartoznak: agyagos-meszes talajok és kilúgozott talajok.
A madirani kolostor archív dokumentumai arról tanúskodnak, hogy a XIII. század elején a szőlő a földrajzi területen mindenütt jelen volt. A többszöri átválogatással végzett szüretelésről említést tesznek az ebből a korszakból származó archív dokumentumok. Ez a szüretelési módszer lehetővé teszi, hogy ugyanazon a parcellán édes borokat és száraz borokat is lehessen előállítani.
A XVI. század közepén megkezdődik az édes, illetve száraz fehérborok Hollandiába irányuló exportja. Ezeket a borokat konkrétan „vins du Vic-Bilh” (a Vic-Bilh borvidék borai) néven értékesítik.
A támrendszer alkalmazásával és sorba telepítéssel jellemzett művelésmódra utaló „Pacherenc” kifejezés a XIX. század végén jelent meg a Vic-Bilh borvidék száraz vagy édes fehérborainak megjelölésére.
A Vic-Bilh borvidék fehérborainak hírneve, amely először az országhatárokon kívül alakult ki, jelenleg regionális szinten is növekszik. A „Pacherenc du Vic-Bilh” ellenőrzött eredetmegjelölést 1948-ban ismerik el.
Az első években nagyon kevés az olyan terület, amelyre oltalmat igényelnek. Csak az 1980-as években kezd gyors ütemben növekedni e területek kiterjedése, 2009-től elérik a kb. 300 hektárt. A szőlőfajta-összeállítás mindig az Adour medencéjének szőlőfajtáira (petit manseng B és gros manseng B, courbu B és petit courbu B, arrufiac B) vagy regionális szőlőfajtákra (sauvignon B) támaszkodik.
A szőlőtermesztésnek kedvező fizikai környezet magyarázatot ad arra, hogy az miért erre a helyre összpontosul. Ezen a dombvidéken a talajok jó vízelvezető képességűek, a lejtők pedig – ha jó tájolásúak – egyszerre biztosítják a felesleges esővíz elvezetését, a magas hőmérsékletet és az elegendő napsütést.
Az elsősorban a déli szélnek köszönhető enyhe és viszonylag száraz őszi klíma lehetővé teszi a szőlő egészséges állapotban történő töppedését és túlérettségét.
Egy zavartalan közlekedési útvonal (az Adour völgye) a fejlődését is elősegítette.
A parcellákra osztott terület körülhatárolja azokat parcellákat, amelyek lehetővé teszik, hogy a szőlő megfelelően beérjen és végül egészséges állapotban töppedjen össze. Ezen a dimbes-dombos, részben erdős, nagyon változatos tájolású és talajú vidéken a szőlőt nem lehetett egybefüggően telepíteni, így az egy intarziás tájképet alkot.
A leginkább kései és alkoholos erjedésre alkalmas szőlőfajták kiválasztása összhangban van a keresett terméktípusokkal és a helyi éghajlattal is. Ezek a vastag héjú szőlőfajták kevésbé érzékenyek a szürkepenészes rothadásra, és jól ellenállnak a viszonylag nedves éghajlatnak, így lehetővé teszik a túlérettséget és a töppedést.
A többszöri átválogatással végzett szüretelési technika lehetővé teszi, hogy a leszüretelt termés minőségének optimalizálása igazodjon a szőlő túlérettségének és töppedésének előrehaladásához, hogy száraz és élénk fehérborok, valamint erjeszthető cukrokban és aromákban gazdag édes fehérborok is készüljenek.
A termelők érett szőlő szüretelésével állítanak elő száraz fehérborokat. Ezek a borok aromásak, általában fehér húsú gyümölcsök és egzotikus gyümölcsök, vagy virágok aromái érvényesülnek bennük. Egyensúlyukat a savasságot jól elfedő testesség jellemzi.
Ősszel az érettség előrehalad, és a túlérettség a töppedéssel jelenik meg. A szőlőben koncentrálódnak a cukrok, az aromák és a savasság. A többszöri átválogatással végzett szüretelés így lehetővé teszi az édes fehérborok előállítását. Egyensúlyukat továbbá savasság és nagy fokú teltség jellemzi. Általában a gyümölcsös aromák túlsúlya jellemző, és ezek az érlelés során cukrosabb és mézes jegyekké alakulhatnak. E rendkívül aromagazdag borok összetettsége és egyensúlya az érlelés időtartamából és a több szőlőfajta házasítására vonatkozó kötelezettségből fakad.
Az aromagazdagságuk növekszik, azt a szüret évét követő év március 15-ig tartó minimális érlelési időtartam segíti elő, amelyet a termékleírás a termelők szaktudásának tiszteletben tartásával határoz meg.
9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)
Címkézés: „Sec” (száraz) felirat
Jogi keret:
Nemzeti jogszabályok
A további feltétel típusa:
A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések
A feltétel leírása:
Az eredetmegjelölés neve után kötelezően fel kell tüntetni a „sec” (száraz) feliratot azon borok esetében, amelyek a „Leírás” című részben az e felirathoz feltüntetett feltételeknek megfelelnek. A „sec” feliratot közvetlenül az eredetmegjelölés neve után kell feltüntetni.
Címkézés: kisebb földrajzi egység és nagyobb földrajzi egység
Jogi keret:
Nemzeti jogszabályok
A további feltétel típusa:
A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések
A feltétel leírása:
Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység neve, feltéve, hogy:
|
— |
kataszteri területről van szó, |
|
— |
a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. |
Az eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Sud-Ouest” jelöléssel megadható a nagyobb földrajzi egység.
A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület
Jogi keret:
Nemzeti jogszabályok
A további feltétel típusa:
A meghatározott földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés
A feltétel leírása:
A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület Gers megye következő településeit foglalja magában: Labarthète, Riscle et Saint-Mont.
A termékleíráshoz vezető link
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/299/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)