(1)

A határozat a franciaországi, otthonon kívüli („kereskedelmi szektor”) fogyasztásra szánt sör értékesítésére vonatkozó „fegyverszüneti” megállapodásra vonatkozik. A Bizottság bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy 1996. március 21-én Franciaország két fő sörgyártó csoportja, a Brasseries Kronenbourg S.A. és a Heineken France S.A. (korábban: „SOGEBRA”), valamint akkori anyavállalataik, a Danone Csoport és a Heineken N.V. megkötötték az említett megállapodást, az ital-nagykereskedőket érintő „felvásárlási háborút” követően. A megállapodás egyrészt az ital-nagykereskedők megszerzésére vonatkozott, azzal a céllal, hogy mihamarabb véget vessen az ilyen vállalkozások felvásárlásával járó költségek növekedésének, másrészt arra, hogy az érdekelt felek integrált forgalmazói hálózatai közt egyensúlyt teremtsenek. A „fegyverszüneti” megállapodást ugyanakkor a gyakorlatban soha nem alkalmazták.

(2)

Az ügyet az Interbrew N.V. (ma: Inbev N.V.) által a belga sörgyártók kartelljét érintő ügyben közölt tájékoztatás robbantotta ki (utóbbira vonatkozóan lásd a 2001. december 5-i, 2003/569/EK bizottsági határozatot az EK Szerződés 81. cikke szerinti eljárásra vonatkozóan, PO/Interbrew and Alken Maes, HL L 200., 2003.8.7., 1. o.) Az itt kapott tájékoztatás alapján a Bizottság több ellenőrzést is lefolytatott 2000 folyamán, valamint vizsgálatát tájékoztatás kérésével is kiegészítette.

(3)

2004. február 4-én a Bizottság megkezdte az eljárást és elfogadta a Brasseries Kronenbourg S.A., a Heineken France S.A., a Groupe Danone és a Heineken N.V elleni kifogási nyilatkozatát. Az érintettek mindazonáltal lemondtak a meghallgatáshoz való jogukról.

(4)

Az eset a franciaországi kereskedelmi szektoron belüli sörértékesítést érinti.

(5)

A megállapodásban érintett vállalatok a Franciaországban 1999-ben elfogyasztott sör volumenének körülbelül háromnegyedét teszik ki együttesen.

(6)

A Bizottság a következő jogsértést találta: 1996. február 12-én Heineken N.V. és Heineken France S.A. bejelentették a Danone Csoportnak és a Brasseries Kronenbourg S.A. a Fischer és Saint Arnould csoportok megszerzésére irányuló szándékukat. Mivel a Fischer és Saint Arnould csoportok jelentős volumenű Kronenbourg sört forgalmaznak, ez a lépés valóságos „felvásárlási háborút” indított be. Mindkét sörgyártó csoport nagy számban vásárolt fel ital-nagykereskedéseket, ami az ilyen nagykereskedések felvásárlási árának erőteljes inflációját idézte elő. Éppenezért 1996. március 21-én a Brasseries Kronenbourg S.A. és a Heineken France S.A., valamint akkori anyavállalataik, a Danone Csoport és a Heineken N.V. az ital-nagykereskedők megszerzésére, illetve az integrált forgalmazói hálózataik közti egyensúly kialakítására vonatkozóan „fegyverszüneti” megállapodást kötöttek. Nevezetesen, a következőkben állapodtak meg:

(7)

A megállapodás valós mivolta tisztán kitűnik a Heineken csoport egyik belső feljegyzéséből. A Danone Csoport és a Brasseries Kronenbourg S.A. egyébként nem vonták kétségbe a „fegyverszüneti” megállapodás létét. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a Bizottság semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezik a megállapodás tényleges alkalmazására vonatkozóan. Épp ellenkezőleg, bizonyos, a közösen összeállított listán az egyik félnek juttatott cégként szereplő nagykereskedőt végül is a másik fél szerezte meg, és a felek folytatták a közös listán nem szereplő nagykereskedők felvásárlását is. Ezenkívül az 1996 és 2002 közötti időszakban a felek inkább arra törekedtek, hogy az ellenőrzésük alatt tartott forgalmazói hálózatokon belül saját márkájú sörükkel helyettesítsék a konkurens márkákat. Így a márkák közti egyensúlyt biztosító megállapodás értelmét vesztette.

(8)

Az 1996. március 21-i „fegyverszüneti” megállapodás elsődleges szándéka a Heineken és a Danone csoportok beruházásainak ellenőrzése volt, mivel azt célozta, hogy a nagykereskedők felvásárlásával járó költségek növekedésének minél hamarabb véget vessen. Ezenkívül a megállapodás hasonló volt egy olyan megállapodáshoz, amelynek célja a kereskedelmi szektor piacának felosztása két csoport között. A fenti, 2.3 pontban említett kettős egyensúly kialakításával a felek ténylegesen azt célozták, hogy egyikőjük se kerülhessen erőfölénybe az adott piacon a másikhoz képest.

(9)

A Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének alkalmazása érdekében kialakult állandó ítélkezési gyakorlat szerint nem szükséges a megállapodás tényleges hatásait figyelembe venni akkor, ha kiderül, a megállapodás célja a közös piac területén a verseny megelőzése, korlátozása vagy torzítása. Mivel a kérdéses megállapodás célja a felvásárlások befagyasztásával és a felek integrált forgalmazói hálózatai közti egyensúly kialakításával a verseny korlátozása volt, a Bizottság megállapítja, hogy Szerződés 81. cikke értelmében jogsértés történt, még abban az esetben is, ha a megállapodásnak valós hatása nem volt.

(10)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ahhoz, hogy megállapítható legyen a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt esetleges hatása, a vállalatok közötti megállapodásról a törvényben szereplő objektív tényezők alapján megfelelő valószínűséggel előre kell tudni jelezni annak a tagállamok közti kereskedelemre gyakorolt közvetlen vagy közvetlen, valós vagy lehetséges hatását. Ebben az esetben ez a helyzet.

(11)

A külföldi sörgyártó cégek számára, amelyek nem rendelkeznek ilyen hálózattal Franciaországban, a francia sörgyártók forgalmazói hálózata jelenti a piacra jutás fő lehetőségét. Ilyen körülmények mellett a „fegyverszüneti” megállapodás, amely a Heineken N.V./Heineken France S.A. és a Groupe Danone/Brasseries Kronenbourg S.A. integrált forgalmazói hálózatai között nemzeti szinten egyensúly kialakítását célozza, valóban befolyásolhatja a külföldi sörgyártók piachoz jutásának feltételeit a kereskedelmi szektorban, és ily módon az import mennyiségét is. Sőt, Interbrew France, az egyik legnagyobb franciaországi sörimportőr a Heineken France S.A., valamint a Brasseries Kronenbourg S.A. forgalmazói hálózatától függött és függ továbbra is, amikor saját termékének tekintélyes hányadát a franciaországi kereskedelmi szektorban értékesíteni kívánja. Ennélfogva a versenyt az említett vállalatok forgalmazói hálózatai között korlátozó megállapodás befolyásolhatja azt, hogy az érintett vállalatok milyen feltételeket kínálnak az Interbrew France vállalatnak saját termékei forgalmazásakor.

(12)

A Bizottság figyelembe veszi i) a jogsértés természetét, ii) a piacra gyakorolt valós hatását, amennyiben az mérhető, valamint iii) az érintett piac földrajzi értelemben vett kiterjedését.

(13)

E tényezők alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelen határozat címzettjei a Szerződés (81) bekezdésébe ütköző súlyos jogsértést követtek el.

(14)

Mivel a megállapodás nem lépett életbe, nem indokolható az érintett vállalatokra kivetett bírság összegének növelése.

(15)

Ennélfogva mind a Groupe Danone/Brasseries Kronenbourg S.A., mind a Heineken N.V./Heineken France S.A. esetében a bírság egyenlő az 1 000 000 euró alapösszegű bírsággal.

(16)

1984-ben a Groupe Danone-t (akkori nevén: „BSN”) már elítélték status quo fenntartását és a piaci erőegyensúlyt célzó piacfelosztási megállapodásai következtében (lásd az 1984. július 23-i 84/388/EGK bizottsági határozatot az EGK-Szerződés 85. cikke szerinti eljárásra vonatkozóan, IV/30.988 – Megállapodások és összehangolt magatartás a síküveggyártó szektorban a Benelux Államokban, HL L 212., 1984.8.8., 13. o.). Az ismételt jogsértés, mint súlyosbító körülmény, indokolja a bírság alapösszegének ötven százalékos megemelését a Groupe Danone/Brasseries Kronenbourg S.A.esetében. A Bizottság más súlyosbító körülményt nem talált.

(17)

A Bizottság semmiféle enyhítő körülményt nem talált.

(18)

Következésképpen az egyes vállalatokra kiszabott bírság végösszege a következő: