EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.8.13.
JOIN(2018) 25 final
2018/0307(NLE)
Együttes javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodás által létrehozott vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatával kapcsolatos vegyes bizottsági határozatok elfogadása, valamint az albizottságok és munkacsoportok feladatkörének elfogadása tekintetében képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
E javaslat tárgya az Unió által az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) által létrehozott vegyes bizottságban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
1.1.Az EU–Ausztrália keretmegállapodás
Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja az EU és tagállamai és Ausztrália közötti erősebb partnerség létrehozása, továbbá az együttműködés elmélyítése és fokozása a közös érdekű kérdésekben, a közös értékeknek és közös elveknek megfelelően, többek között intenzív, magas szintű párbeszéd keretében. A megállapodás koherens, jogilag kötelező keretet hoz létre az EU Ausztráliával fennálló kapcsolataihoz.
1.2.A vegyes bizottság
A vegyes bizottságot a megállapodás 56. cikke hozza létre. Legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy elősegítse a megállapodás végrehajtását és általános céljainak előmozdítását, valamint, hogy fenntartsa az EU és Ausztrália közötti kapcsolatok átfogó koherenciáját. A vegyes bizottság további feladatai: az EU és Ausztrália közötti kapcsolatok alakulásának figyelemmel kísérése; véleménycsere és javaslattétel bármely közös érdekű kérdésben; törekvés a megállapodás által érintett kérdésekben esetlegesen kialakuló viták rendezésére.
A vegyes bizottság feladata, hogy adott esetben ajánlásokat tegyen és határozatokat fogadjon el a megállapodás egyes vonatkozásainak érvényesítése érdekében. A vegyes bizottság konszenzus alapján működik, és vezető tisztviselői szinten ülésezik. A vegyes bizottság maga fogadja el eljárási szabályzatát. Konkrét kérdések kezelése érdekében albizottságokat és munkacsoportokat állíthat fel.
1.3.A vegyes bizottság tervezett jogi aktusa
A tervezett jogi aktusok célja, hogy a megállapodás 56. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadják a vegyes bizottság működését szabályozó eljárási szabályzatot, valamint az albizottságok és a munkacsoportok feladatkörét, hogy lehetővé váljon a megállapodás végrehajtása.
2.Az Unió által képviselendő álláspont
Az Unió által képviselendő álláspont célja, hogy elfogadják az EU–Ausztrália vegyes bizottság eljárási szabályzatát, valamint az albizottságok és a munkacsoportok feladatkörét. Az álláspont a vegyes bizottság határozattervezetein alapul.
3.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
3.1.Eljárási jogalap
3.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát”.
3.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A vegyes bizottság az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodás alapján létrehozott szerv.
A vegyes bizottság által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. Ezt az indokolja, hogy a megállapodás 56. cikke (3) bekezdésének i) pontjával összhangban a vegyes bizottság a megállapodás részes feleire kötelező határozatokat fogad el.
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
3.2.Anyagi jogalap
3.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
Valamely, egyidejűleg több cél elérésére irányuló vagy több elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű összetevőt magában foglaló tervezett jogi aktus esetében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapját kivételesen a különböző vonatkozó jogalapok fogják képezni.
3.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktusok célja, hogy előmozdítsák a megállapodás célkitűzéseit és megkönnyítsék a megállapodás végrehajtását.
A megállapodás a közös kül- és biztonságpolitika, a közös kereskedelempolitika és a fejlett országokkal való együttműködés területén követ célkitűzéseket és e területekről tartalmaz elemeket. A megállapodás ezen elemei elválaszthatatlanok és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegűek. A megállapodás aláírásának jogalapja az EUSZ 37. cikke, az EUMSZ 207. cikke és 212. cikkének (1) bekezdése volt.
A tervezett jogi aktusnak ezért ugyanezen anyagi jogalapokon kell nyugodnia.
3.3.Következtetés
A fentiek fényében a javasolt határozat jogalapja az EUSZ 37. cikke, az EUMSZ 207. cikke és 212. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2018/0307 (NLE)
Együttes javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodás által létrehozott vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatával kapcsolatos vegyes bizottsági határozatok elfogadása, valamint az albizottságok és munkacsoportok feladatkörének elfogadása tekintetében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 37. cikkére,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére és 212. cikkének (1) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,
mivel:
(1)Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) Manilában 2017. augusztus 7-én aláírták és […]-tól/-től ideiglenesen alkalmazzák.
(2)A megállapodás 56. cikkének (1) bekezdése vegyes bizottságot (a továbbiakban: vegyes bizottság) hoz létre a megállapodás végrehajtásának elősegítése céljából.
(3)A megállapodás 56. cikkének (4) bekezdése szerint a vegyes bizottság elfogadja az eljárási szabályzatát, valamint konkrét kérdések kezelése érdekében albizottságokat és munkacsoportokat hozhat létre.
(4)A megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a vegyes bizottság eljárási szabályzatát, továbbá az albizottságok és a munkacsoportok feladatkörét a lehető leghamarabb el kell fogadni.
(5)Az Unió vegyes bizottságon belüli álláspontjának ezért a mellékelt vegyes bizottsági határozattervezeteken kell alapulnia,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A vegyes bizottság első ülésén az Unió által képviselendő álláspont a vegyes bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetein alapul.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök