<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.7-->
  <head>
    <title>2022-05-202205C119202004660-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0466-20-202112160-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="4/01/2022" name="CustomProvisoryEditionDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="18/05/2022 15:35:53" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="/ag7XRIG6W8JmpOxPG+a9Zg7NJ9S+HDtY8ZoqMt8ruZgfe49GRzqOEedxTtnpIenn5uR+YpM5jM1qd/wH5OrN6TE35zCVAyKdYwNlhCOwzwOc1sx7YvOcXlXBDsVWxaZsKV/ABJ8ZgrjjczQjyj6+q6+oDWQVG4EFT1+tELLsUc=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0466" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2020" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 04/01/2022 08:33:08" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="300fbdd4fade448793471b5fdfbaaf0d" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0466" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">Pitruzzella főtanácsnok indítványa – C‑466/20. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">HEITEC</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      GIOVANNI PITRUZZELLA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2022. január 13. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑466/20. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      HEITEC AG
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      HEITECH Promotion GmbH,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      RW
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-9" title="page-1">
      (a Bundesgerichtshof [szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-10" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Európai uniós védjegyek – Belenyugvás általi jogvesztés – Az ötéves határidő számítása – A belenyugvási idő megszakítása – Felszólító levél küldése – A belenyugvás hatásai – Kártérítésre, tájékoztatásra és az áruk megsemmisítés céljából történő átadására vonatkozó járulékos jogok”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2006‑ban az association internationale pour la protection de la propriété intellectuelle (AIPPI) megállapította, hogy a legtöbb európai csoport – amely akkoriban részt vett az ezen szervezet által irányított összefoglaló munkában, amely általában a szellemi tulajdonjogokat sértő cselekményekkel szembeni belenyugvás kérdésével, különösen pedig a belenyugvásnak a korábbi jog jogosultja általi megszakításával foglalkozott – „elismerte, hogy ez a kérdés nem képezi semmilyen szabályozás tárgyát, holott a belenyugvás általi jogvesztés egészének kérdéséhez hasonlóan további pontosítást igényel” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>). Közel tizenhat év elteltével, és azt követően, hogy a Bíróság a Budějovický Budvar ítéletében (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) kijelölte a belenyugvás általi jogvesztés uniós szabályozásának első mérföldköveit, a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Bíróság számára új lehetőséget kínál e jogi szabályozás körvonalainak pontosítására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/95 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22‑i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) (12) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy „[a] jogbiztonság érdekében, valamint a korábbi védjegy jogosultjának méltányos érdekeire is figyelemmel fontos arról gondoskodni, hogy ez utóbbi ne kérhesse egy sajátjánál későbbi védjegy törlését, illetve annak használatát ne kifogásolhassa, ha e használatról tudomása volt, és azt hosszabb időn át eltűrte, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/95 irányelvnek a „[k]orábbi jogokkal való ütközéssel kapcsolatos további kizáró, illetve törlési okok[ról]” szóló 4. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-3">
      „(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-19" title="page-4">
      a) a megjelölés egy korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-4">
      b) a megjelölést a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a fogyasztók a korábbi védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-4">
      (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában »korábbi védjegy«:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-22" title="page-4">
      a) a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napja, figyelembe véve – ha ennek helye van – az igényelt elsőbbségek napját:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-23" title="page-4">
      i. közösségi védjegy;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-24" title="page-4">
      ii. valamely tagállamban […] lajstromozott védjegy;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-25" title="page-4">
      iii. a nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-26" title="page-4">
      b) olyan közösségi védjegy [amelynek] szenioritását érvényesen igényelték […];
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-27" title="page-4">
      c) az a) vagy b) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-4">
      (4) Továbbá bármely tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-31" title="page-4">
      b) a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napját, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napját megelőzően valamely nem lajstromozott védjegyhez vagy a gazdasági tevékenység körében használt egyéb megjelöléshez fűződő olyan jogokat szereztek, amelyek alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-32" title="page-4">
      c) használata a (2) bekezdésben és e bekezdés b) pontjában nem említett – különösen a következő – korábbi jogok alapján megtiltható:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-33" title="page-4">
      i. névhez fűződő jog,
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-34" title="page-5">
      ii. képmáshoz fűződő jog,
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-35" title="page-5">
      iii. szerzői jog,
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-36" title="page-5">
      iv. iparjogvédelmi jog;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/95 irányelv 9. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-5">
      „(1) Ha a 4. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy jogosultja a tagállamban öt egymást követő éven át eltűrte az abban a tagállamban lajstromozott későbbi védjegy használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-5">
      (2) Bármely tagállam előírhatja, hogy az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett korábbi védjegy, illetve a 4. cikk (4) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett korábbi jog jogosultjára.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-5">
      (3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával, illetve jog gyakorlásával szemben, ha a későbbi védjegy használata a korábbi jog alapján már nem kifogásolható.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 207/2009 rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) 8. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-5">
      „(1) A korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-45" title="page-5">
      a) az a korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-46" title="page-5">
      b) azt azon a területen, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-6">
      (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában »korábbi védjegy«:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-48" title="page-6">
      a) a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napja – ha ennek helye van –, figyelembe véve az igényelt elsőbbségek napját:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-49" title="page-6">
      i. európai uniós védjegy;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-50" title="page-6">
      ii. valamely tagállamban […] lajstromozott védjegy;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-51" title="page-6">
      iii. nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-52" title="page-6">
      iv. nemzetközi megállapodás alapján az Unióra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-6">
      b) az a) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-6">
      (4) A nem lajstromozott védjegy, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban [helyesen: gazdasági tevékenység körében] használt bármely más megjelölés jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha az irányadó közösségi vagy tagállami jogszabályok szerint:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-56" title="page-6">
      a) a megjelöléshez fűződő jogokat az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napjánál korábban szerezték meg;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-57" title="page-6">
      b) a megjelöléshez fűződő jogok alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-6">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 207/2009 rendeletnek a belenyugvás általi jogvesztésre vonatkozó 54. cikke a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-6">
      „(1) Ha az európai uniós védjegy jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi európai uniós védjegynek a Közösségben történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi európai uniós védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-7">
      (2) Ha a 8. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi nemzeti védjegy vagy a 8. cikk (4) bekezdése szerinti más korábbi megjelölés jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi európai uniós védjegynek abban a tagállamban történő használatát, amelyben a korábbi védjegy vagy a más korábbi megjelölés oltalom alatt áll, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban az őt megillető korábbi védjegyre vagy más korábbi megjelölésre hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi európai uniós védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-7">
      (3) Az (1) vagy (2) bekezdésben említett esetekben a későbbi európai uniós védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy vagy megjelölés használatával szemben, ha a későbbi európai uniós védjegy használata a korábbi jog alapján már nem kifogásolható.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 207/2009 rendelet 110. cikke „Az európai uniós védjegy használatától való eltiltás” címet viseli. E cikk (1) bekezdése előírja, hogy „[e]ltérő rendelkezés hiányában e rendelet nem érinti a 8. cikk vagy az 53. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi jogoknak a későbbi európai uniós védjegy használata útján történő megsértése miatti igények érvényesítésére a tagállami jogszabályokban biztosított jogosultságot. A 8. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti korábbi jogok megsértése miatti igények azonban nem érvényesíthetők, ha a korábbi jog jogosultja az 54. cikk (2) bekezdésének megfelelően már nem kérheti az európai uniós védjegy törlését.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 207/2009 rendelet 111. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-7">
      „(1) A kizárólag egy meghatározott területre érvényes korábbi jog jogosultja felléphet az európai uniós védjegynek az azon a területen való használata ellen, ahol az ő joga védelemben részesül, feltéve, hogy az érintett tagállam jogszabályai erre lehetőséget biztosítanak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-7">
      (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a korábbi jog jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte a közösségi védjegy használatát azon a területen, ahol joga védelemben részesül, noha tudomása volt e használatról, kivéve, ha a közösségi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-7">
      (3) Az európai uniós védjegy jogosultja akkor sem léphet fel az (1) bekezdésben említett korábbi jog gyakorlásával szemben, ha az európai uniós védjegy használata a korábbi jog alapján már nem kifogásolható.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1994. október 25‑i Gesetz über den Schutz von Marken und sonstigen Kennzeichen (Markengesetz) (a védjegyek és egyéb megkülönböztető megjelölések oltalmáról szóló törvény; a továbbiakban: védjegytörvény) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) 21. §‑a a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-70" title="page-8">
      „(1) Valamely védjegy vagy kereskedelmi név jogosultja nem tilthatja meg a később lajstromozott védjegy használatát olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekre vonatkozóan e védjegyet lajstromozták, amennyiben e használat ismeretében öt egymást követő éven át tűrte e védjegy használatát, kivéve ha a későbbi védjegy bejelentése rosszhiszeműen történt.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-71" title="page-8">
      (2) Valamely védjegy vagy kereskedelmi név jogosultja nem tilthatja meg […] a későbbi kereskedelmi név […] használatát, amennyiben e használat ismeretében öt egymást követő éven át tűrte [e kereskedelmi név] használatát, kivéve ha e jog jogosultja a megszerzés időpontjában rosszhiszeműen járt el.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-72" title="page-8">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A védjegytörvény 125b. §‑ának 3. pontja előírja, hogy „[h]a a jelen törvény alapján lajstromozott későbbi védjegy használata ellenében egy lajstromozott európai uniós védjegyre hivatkoznak, a [védjegytörvény] 21. §‑ának (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesét 1984‑ben Heitec Industrieplanung GmbH néven jegyezték be a cégjegyzékbe. Nevét 1988‑ban HEITEC GmbH‑ra változtatták. Miután 2000‑ben társasági formát váltott, HEITEC AG néven folytatja tevékenységét. A felperes az 1998. március 18‑án 1991. július 13‑i elsőbbséggel bejelentett és 2005. július 4‑én 774 331. számon lajstromozott „HEITEC” európai uniós szóvédjegy jogosultja. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás két alperesének egyikét (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) 2003. április 16‑án HEITECH Promotion GmbH néven jegyezték be a cégjegyzékbe, amely név alatt üzleti tevékenységét folytatja (a továbbiakban: Heitech). Ezen alperes a jogosultja egy 2002. szeptember 17‑én bejelentett és 2003. február 4‑én lajstromozott német ábrás védjegynek, amelyet legalább 2004. szeptember 29. óta használ. Emellett jogosultja a 2008. február 6‑án bejelentett, 2008. november 20‑án 6 647 432. számon lajstromozott, a HEITECH szóelemet tartalmazó európai uniós ábrás védjegynek is, amelyet legalább 2009. május 6‑a óta használ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2004. november 29‑én a Heitech levélben kapcsolatba lépett a Heitec képviselőivel annak érdekében, hogy védjegyek párhuzamos jelenlétére vonatkozó megállapodás megkötését javasolja. 2008. július 7‑én az EUIPO tájékoztatta a Heitecet a HEITECH európai uniós védjegy bejelentéséről. 2009. április 22‑én a Heitec felszólító levelet küldött a Heitechnek a HEITECH szóelemet tartalmazó kereskedelmi név és védjegy használata miatt. A Heitech 2009. május 6‑i válaszában ismét a védjegyek párhuzamos jelenlétére vonatkozó megállapodás megkötését javasolta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2012. december 31‑én a Landgericht Nürnberg‑Fürth (Nürnberg‑Fürth‑i regionális bíróság, Németország) faxon megkapta az alapeljárás felperese által benyújtott, 2012. december 15‑i keltezésű eljárást megindító iratot. 2013. január 4‑én e bíróság felhívta az alapeljárás felperesét, hogy fizessen előleget az eljárási költségekre. 2013. március 12‑én, amikor az előleg befizetésére még mindig nem került sor, a Landgericht Nürnberg‑Fürth (Nürnberg‑Fürth‑i regionális bíróság) emlékeztette az alapeljárás felperesét arra, hogy az említett előleget nem fizette be, és hogy az eljárást megindító irat eredeti példányait nem nyújtotta be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2013. szeptember 23‑án a Heitec jelezte a Heitechnek címzett levelében, hogy nem köti meg vele a védjegyek párhuzamos jelenlétére vonatkozó megállapodást. Licenciaszerződés megkötését javasolta neki, és ezzel egyidejűleg közölte vele, hogy bírósági eljárást indított. A Heitechnek címzett, 2013. december 29‑i újabb levelében a Heitec arról tájékoztatta az alapeljárás alperesét, hogy a saját kereskedelmi nevére hivatkozik, és hogy ő a HEITEC európai uniós védjegy jogosultja. Azt is közölte, hogy bírósági eljárás van folyamatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2013. december 30‑án a Landgericht Nürnberg‑Fürth (Nürnberg‑Fürth‑i regionális bíróság) megkapta a Heitec 2013. december 12‑i keltezésű beadványait, amelyekhez az eljárási költségekről egy csekket, valamint 2013. október 4‑i dátummal egy újabb eljárást megindító iratot mellékeltek. 2014. január 14‑én e bíróság felhívta a Heitec figyelmét a 2012. december 15‑i eljárást megindító irat kézbesítésének szükségességére, jóllehet még mindig nem nyújtotta be az említett bíróságnak és az alperesnek szánt eredeti példányokat. Miután a Heitecet felhívták ezen iratok benyújtására, 2014. február 22‑én eljuttatta a Landgericht Nürnberg‑Fürth (Nürnberg‑Fürth‑i regionális bíróság) részére az említett eredeti példányokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2014. február 24‑én a Landgericht Nürnberg‑Fürth (Nürnberg‑Fürth‑i regionális bíróság) felhívta a Heitec figyelmét arra, hogy a 2014. február 22‑én beérkezett eljárást megindító iratban szereplő eredeti kereseti kérelmek nem egyeznek meg 2012. december 31‑én benyújtott eljárást megindító iratban szereplő kereseti kérelmekkel. 2014. május 16‑án a Landgericht Nürnberg‑Fürth (Nürnberg‑Fürth‑i regionális bíróság) végül megindította az eljárást, és elrendelte a 2012. december 15‑i eljárást megindító irat másolatainak kézbesítését az alapeljárás alperesei részére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2014. május 23‑án a 2012. december 15‑i eljárást megindító iratot végül kézbesítették az alapeljárás alpereseinek, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) azt követően, hogy az eredeti iratokat 2014. május 21‑én megküldték a Landgericht Nürnberg‑Fürth (Nürnberg‑Fürth‑i regionális bíróság) részére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Heitec így elsődlegesen a HEITEC kereskedelmi névhez fűződő jogainak megsértésére, másodlagosan pedig a HEITEC európai uniós védjegyének bitorlására alapított kérelmeket terjesztett elő. Azt kérte, hogy a bíróság kötelezze a Heitechet arra, hogy hagyja abba az üzleti tevékenységének a „HEITECH Promotion GmbH” megjelöléssel történő azonosítását (I. kérelem), a „HEITECH PROMOTION” és a „HEITECH” megjelölés árukon történő feltüntetését, áruk és szolgáltatások e megjelöléssekkel történő kínálását és e megjelölések üzleti dokumentumokon, internetes oldalakon vagy reklámban történő használatát (II. kérelem), az üzleti tevékenység során használt „heitech‑promotion.de” internetes domain használatát vagy átruházását (III. kérelem), valamint, hogy járuljon hozzá cégnevének a cégjegyzékből való törléséhez (VII. kérelem). A Heitec ezenkívül tájékoztatásra, kártérítési kötelezettség megállapítására, megsemmisítésre és a felszólítási költségek megfizetésére irányuló kérelmeket is előterjesztett a két alperessel szemben (IV., V., VI., VIII. kérelem).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Landgericht Nürnberg‑Fürth (Nürnberg‑Fürth‑i regionális bíróság) arra kötelezte a Heitechet, hogy felszólítási költség címén fizessen meg a Heitecnek kamatokkal növelten 1353,80 euró összeget, a további kereseti kérelmeket pedig elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Heitec fellebbezést nyújtott be az Oberlandesgericht Nürnberghez (nürnbergi regionális felsőbíróság, Németország). E bíróság a maga részéről úgy ítélte meg, hogy a kereset megalapozatlan, mivel a Heitec jogosultsága megszűnt. E tekintetben kifejtette, hogy a Heitech legalább öt éven át megszakítás nélkül használta a későbbi megjelöléseket, és hogy a Heitec azt eltűrte, mivel bár tudomása volt erről a használatról, nem tett megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azt öt éven belül megszüntesse. Az említett bíróság szerint a Landgericht Nürnberg‑Fürth (Nürnberg‑Fürth‑i regionális bíróság) előtt indított kereset nem szakította meg a jogvesztő határidőt, mivel azt az e keresetet megelőző felszólítás óta eltelt öt éves határidőn túl kézbesítették az alapeljárás alpereseinek. A fellebbviteli bíróság azt is megállapította, hogy nem lehet úgy tekinteni, hogy a belenyugvás a felszólítás időpontjában megszűnt, mivel az eljárást megindító irat kézbesítésére nem röviddel a felszólítást követően került sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Heitec felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz. E bíróság szerint az említett kérelem kimenetele attól függ, hogy a Heitec a védjegyekről szóló törvény 21. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 111. cikkének (2) bekezdése alapján elvesztette‑e a jogosultságát a jogsértés megszüntetésére irányuló és az azzal kapcsolatos kérelmei tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a Heitec azon kérelmei tekintetében fennálló jogvesztésére, amelyek a Heitech német védjegyének utóbbi általi használatára vonatkoznak (II. kérelem a HEITECH PROMOTION megjelöléssel kapcsolatos részében), a védjegyekről szóló törvény 125b. cikkének 3. pontjával összefüggésben értelmezett 21. cikkének (1) bekezdése az irányadó, amennyiben e kérelmek a Heitec európai uniós védjegyén alapulnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy a védjegytörvény 21. cikkének (1) bekezdése ülteti át a német jogba a 2008/95 irányelv 9. cikkében szereplő, a védjegyek (a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése) és a gazdasági tevékenység körében használt egyéb megjelölések – ideértve a kereskedelmi neveket is – (a 2008/95 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése) által előírt, a lajstromozott védjegy használatával szembeni felszólaláshoz való jogot érintő jogvesztést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a Heitec a Heitech kereskedelmi nevével szemben lép fel (I., II., III. és VII. kérelem), a kérdést előterjesztő bíróság megállapításai szerint a jogvesztésre a védjegyekről szóló törvény 21. cikkének (2) bekezdése az irányadó. E tekintetben e bíróság pontosítja, hogy annak ellenére, hogy e rendelkezés normatív tartalma meghaladja a 2008/95 irányelv rendelkezésének tartalmát, és azt a 207/2009 rendelet 54. cikke sem tükrözi, e rendelkezést – ugyanúgy, ahogyan a védjegyekről szóló törvény 21. cikkének (1) bekezdését – az ezen irányelvnek megfelelő értelmezéssel összhangban kell értelmezni. Egyébiránt, mivel a Heitec az európai uniós védjegyére hivatkozik, a védjegytörvény 21. cikkének (2) bekezdése a 207/2009 rendelet 101. cikkének (2) bekezdésében a nemzeti jogra vonatkozóan szereplő utalás alapján alkalmazandó. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Heitec azon kérelmeit illetően, amelyek a Heitech európai uniós védjegyének az általa történő használatára vonatkoznak (II. kérelem, a HEITECH megjelölésre vonatkozó részében), a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a 207/2009 rendelet 54. cikke, 110. cikke és 111. cikkének (2) bekezdése az irányadó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság ezt követően emlékeztet a fellebbviteli bíróság által tett alábbi megállapításokra. Egyrészt a Heitech a kérelmekben hivatkozott módon ténylegesen használta kereskedelmi kereskedelmi tevékenysége, valamint védjegyei azonosítására azon áruk és szolgáltatások, illetve azon terület vonatkozásában, amelyek tekintetében e védjegyek oltalom alatt álltak. Tehát legalább 2009. május 6‑a óta fennállt a használat, amikor a Heitech levelet küldött a Heitecnek, hogy a védjegyek párhuzamos jelenlétére vonatkozó megállapodás megkötését javasolja. Másrészt meg kell állapítani, hogy a Heitec legkésőbb ebben az időpontban tudomást szerzett a szóban forgó megjelölések használatáról. Végezetül, a Heitech jóhiszeműségét sem a Landgericht Nürnberg‑Fürth (Nürnberg‑Fürth‑i regionális bíróság), sem a fellebbviteli bíróság előtt nem kérdőjelezték meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság szerint mindazonáltal pontosítani kell a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint a 207/2009 rendelet 111. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „belenyugvás” feltételeit, többek között annak meghatározásával, hogy – amint azt a Budějovický Budvar ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) sugallhatja – kizárólag közigazgatási vagy bírósági jogorvoslat kezdeményezése szakíthatja‑e meg az ötéves jogvesztő határidőt, vagy az olyan magatartás is elegendő e hatás kiváltására, mint egy felszólító levél elküldése, amelyet nem feltétlenül vagy nem közvetlenül követ az említett szervek előtti eljárás megindítása. Közelebbről, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az olyan magatartás, mint amelyet a Heitec az alapeljárással összefüggésben tanúsított, tekinthető‑e olyan magatartásnak, amely véget vetett a fent hivatkozott rendelkezések értelmében vett belenyugvásnak. Végezetül, amennyiben végül bírósági eljárást indítanak, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a jogvesztő határidőt mely időpontban kell megszakítottnak tekinteni olyan esetben, amikor a korábbi védjegy jogosultjának hibájából az eljárást megindító iratot az alperes az ötéves határidő lejártát követően veszi csak kézhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a Bíróság Hivatalához 2020. szeptember 25‑én érkezett határozatával előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-94" title="page-12">
      „1) Kizárható‑e a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdése, továbbá 111. cikkének (2) bekezdése szerinti belenyugvás nemcsak a közigazgatási vagy bíróság előtti eljárás megindításával, hanem olyan magatartással is, amely nem érinti a közigazgatási vagy bírósági eljárást?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-95" title="page-12">
      2) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: A 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdése, továbbá 111. cikkének (2) bekezdése értelmében vett belenyugvást kizáró magatartást valósít‑e meg az a felszólítás, amellyel a korábbi megjelölés jogosultja a bírósági eljárás megindítása előtt arra kéri a későbbi megjelölés jogosultját, hogy vállaljon kötelezettséget a megjelölés használatának abbahagyására, és jogsértés esetére vállaljon kötbérfizetési kötelezettséget?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-96" title="page-13">
      3) A 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdése, továbbá 111. cikkének (2) bekezdése értelmében vett ötéves belenyugvási időszak számítása során bírósági jogorvoslat esetén az eljárást megindító irat bírósághoz történő benyújtásának időpontja vagy e kérelemnek az ellenérdekű fél részére történő kézbesítésének időpontja releváns‑e? Van‑e jelentősége e tekintetben annak, hogy a jogorvoslati kérelemnek az ellenérdekű fél részére történő kézbesítése a korábbi védjegy jogosultjának hibájából szenved az ötéves határidő lejártán túlmenő késedelmet?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-97" title="page-13">
      4) Kiterjed‑e a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdésében, továbbá 111. cikkének (2) bekezdésében foglalt jogvesztés a jogsértés abbahagyására irányuló kérelmen kívül például a kártérítésre, tájékoztatásra és megsemmisítésre irányuló, járulékos védjegyjogi igényekre is?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Heitec, a Heitech, valamint az Európai Bizottság terjesztett észrevételeket a Bíróság elé. A Bíróság ezenkívül írásban megválaszolandó kérdéseket intézett a jelen előzetes döntéshozatali eljárás írásbeli szakaszának valamennyi résztvevőjéhez, akik mindannyian benyújtották a Bíróságnak az e kérdésekre adott válaszaikat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes pontosítások</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az alkalmazandó jogot illeti, a Bírósághoz előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések a 2008/95 irányelv és a 207/2009 rendelet rendelkezéseinek értelmezésére vonatkoznak. Jóllehet e két jogi aktus jelenleg már nincs hatályban, és azokat más aktusok váltották fel, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) – amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutatott – ezek tartalmazzák az alapjogvitára ratione temporis alkalmazandó rendelkezéseket, mivel ebben az ügyben lényegében annak meghatározásáról van szó, hogy milyen típusú magatartás vethet véget a korábbi jogok ismert megsértésébe való belenyugvásnak olyan összefüggésben, amelyben az említett jogok jogosultja – vagyis az alapeljárás felperese – végül bírósághoz fordult, és a keresetet az alapeljárás alperesének legkésőbb 2014. május 23‑án – vagyis még akkor, amikor a korábban hivatkozott két jogszabály hatályban volt – kézbesítették.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az említett jogszabályokat illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a 207/2009 rendelet az abban foglalt feltételeknek megfelelően lajstromozott áruvédjegyként vagy szolgáltatási védjegyként meghatározott európai uniós védjegyre irányadó szabályozási rendszert határozza meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Heitec a 2005. július 4‑én lajstromozott HEITEC európai uniós szóvédjegy jogosultja, az alapeljárás alperese pedig a HEITECH szóelemet tartalmazó, 2008. november 20‑án lajstromozott európai uniós ábrás védjegy jogosultja. A 2008/95 irányelvet pedig minden olyan áruvédjegyre és szolgáltatási védjegyre alkalmazni kell, amely a tagállamok valamelyikében védjegyként, együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként lajstromozás vagy védjegybejelentés tárgyát képezi. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) Az alapeljárás alperese a 2003. február 4‑én lajstromozott HEITECH PROMOTION szóelemet tartalmazó német ábrás védjegy jogosultja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárásban benyújtott kereset keretében előterjesztett különböző kérelmek a Heitech tulajdonában álló német védjegy használatának és egyben az utóbbi európai uniós védjegyének általa történő használatának vitatására irányulnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és a második kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bírósághoz előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdés értelmében – amelyeket véleményem szerint együtt kell vizsgálni – a kérdést előterjesztő bíróság pontosításokat kér a Bíróságtól a belenyugvás általi jogvesztésnek mind a 2008/95 irányelvben, mind a 207/2009 rendeletben szereplő jogi szabályozásával kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell jegyezni, hogy a 2008/95 irányelv 9. cikke (1) bekezdésének szövege (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) szinte megegyezik a 207/2009 rendelet 54. cikke (1) bekezdésének szövegével. E két rendelkezés hasonló mechanizmust ír elő: az a korábbi (nemzeti vagy európai uniós) védjegyjogosult, aki egy másik tagállamban vagy általában az Európai Unióban eltűrte egy későbbi védjegy öt egymást követő éven át történő használatát, noha tudott e használatról, korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták. E jogvesztés legalább két esetben megakadályozható: ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra, vagy ha a korábbi védjegy jogosultjának belenyugvása már nem állapítható meg. A 207/2009 rendelet 111. cikkének (2) bekezdése hasonló mechanizmusról rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amit a belenyugvásról tudni kell</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első két kérdés annak pontosítására kéri a Bíróságot, hogy milyen típusú esemény vagy magatartás vethet véget a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdése, továbbá 111. cikkének (2) bekezdése értelmében vett belenyugvásnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérdések megválaszolása előtt először is meg kell határozni a „belenyugvás” fogalmát. E tekintetben a Budějovický Budvar ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) hasznos tanulságokkal szolgál. A Bíróságot ebben az ügyben többek között a 89/104/EGK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) 9. cikke (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérdezték, amely rendelkezést azonos módon átvette a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése, így a korábban említett ítéletben a 89/104 irányelvvel kapcsolatban szereplő megállapítások a 2008/95 irányelv 9. cikke (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban is értelemszerűen alkalmazandók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből az ítéletből tehát arra lehet következtetni, hogy a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében említett belenyugvás, mivel azt sem e rendelkezés, amely e célból nem tartalmaz a nemzeti jogra való kifejezett utalást, sem az említett irányelv más rendelkezése nem határozza meg, az uniós jog önálló fogalma. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Bíróság különösen a 89/104 irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) harmadik, hetedik, kilencedik és tizenegyedik preambulumbekezdésére tekintettel úgy ítélte meg, hogy „a 89/104 irányelv 9. cikke azon feltételek teljes harmonizációját végzi el, amelyek mellett egy lajstromozott későbbi védjegy jogosultja belenyugvás általi jogvesztés keretében megőrizheti az e védjegyhez fűződő jogát, ha az azonos korábbi védjegy jogosultja e későbbi védjegy törlését kéri, vagy fellép annak használata ellen”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) Mivel e preambulumbekezdéseket megismétli a 2008/95 irányelv (4), (8), (10) és (12) preambulumbekezdése, ugyanezt a megállapítást kell tenni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végezetül a Bíróság megállapította, hogy a belenyugvás ugyanazon fogalmát a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) bekezdése „ugyanolyan értelemben használja, mint a 89/104 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>), így tehát ugyanolyan értelemben, mint a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése. A belenyugvásnak úgy a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése, mint a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalma tehát uniós jogi fogalom, amelynek valamennyi tagállamban azonos jelentést és hatályt kell tulajdonítani, és amelynek az uniós jogrendben önálló és egységes értelmezést kell adni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Miután a Bíróságot az uniós jog olyan önálló fogalmának pontosabb értelmezésére kérték, amelyre vonatkozóan az uniós jog nem szolgál definícióval, a Bíróság a hagyományos módon végezte el elemzését, amelynek keretében e fogalom értelmét és tartalmát a „belenyugvás” kifejezésnek az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentése szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben e kifejezést használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezés a részét képezi. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) Ebből az elemzésből az tűnt ki, hogy „a belenyugvó személy bizonyos mértékű passzivitással jellemezhető azáltal, hogy tartózkodik egy olyan helyzet orvoslása érdekében rendelkezésére álló intézkedések megtételétől, amelyről tudomása van, és amelyet nem feltétlenül óhajt. […] [A] „belenyugvás” fogalma azt jelenti, hogy a belenyugvó személy tétlen marad egy olyan fennálló helyzetben, amely ellen lehetősége lenne fellépni”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így egyrészt a korábbi védjegy jogosultjának az övéhez képest későbbi védjegy használatát hosszabb időn át kell „tudva […] [eltűrnie]”, vagyis „szándékosan”, „arról való tudomással”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, a 89/104 irányelvnek a 2008/95 irányelvhez hasonlóan a „célja egyensúlyba hozni a védjegyjogosultnak a védjegy alapvető funkciójának a biztosításában fennálló érdekét, valamint a többi gazdasági szereplő azon érdekét, hogy olyan megjelölések álljanak rendelkezésükre, amelyek alkalmasak áruik és szolgáltatásaik jelölésére”, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) és e célkitűzés „azzal jár, hogy ezen alapvető funkció biztosítása érdekében a korábbi védjegy jogosultja […] fel kell, hogy tudjon lépni az övével azonos későbbi védjegy használata ellen”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) Ily módon a Bíróság a Budějovický Budvar ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) 49. pontjában kimondta, hogy „valamennyi, a korábbi védjegy jogosultja által a 89/104 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében [és így tehát a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében] előírt időszakon belül kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági eljárás azzal jár, hogy megszakítja a belenyugvás idejét”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogok megsértésébe való belenyugvás formális módon való megszűnésének szükségességéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Világos, hogy az ilyen kereset benyújtása – a Bíróság által használt kifejezéssel élve – a „használat elleni fellépés” legutolsó, legformálisabb fokát jelenti. Ugyanakkor önmagában a Budějovický Budvar ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) 49. pontjának szövegéből nem tűnik ki, hogy a Bíróság úgy ítélte volna meg, hogy kizárólag az ilyen kereset benyújtása szakíthatja meg a belenyugvás idejét. Ez még magának a 2008/95 irányelv 9. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikke (1) és (2) bekezdésének, továbbá 111. cikke (2) bekezdésének szövege alapján sem tűnik számomra az uniós jogalkotó által kifejezetten megfogalmazott követelménynek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Heitech azt állítja, hogy e rendelkezéseket úgy kell értelmezni, hogy azok csak a belenyugvás megszüntetése érdekében ténylegesen bevezetett jogorvoslati lehetőségekre vonatkoznak, és érvelésének alátámasztására a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29‑i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv különböző rendelkezéseire hivatkozik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) E rendelkezések gyakran utalnak a szellemi tulajdon területén hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságokra. Mindazonáltal megjegyzem, hogy a 2004/48 irányelv célja azon nemzeti jogszabályok közelítése, amelyek addig a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének eszközei tekintetében eltérő szintű védelmet biztosítottak, így az irányelv az 1. cikke értelmében éppen „azokról az intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslatokról szól, amelyek a szellemitulajdon‑jogok érvényesítésének biztosításához szükségesek”. Mindezen intézkedések, eljárások és jogorvoslatok bírósági jellegűek. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy a 2004/48 irányelv egyetlen rendelkezése sem foglalkozik a belenyugvás általi jogvesztés kérdésével, így a jelen ügy szempontjából semmilyen hasznos következtetés nem vonható le az említett 2004/48 irányelv értelmezéséből.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ily módon, abból kiindulva, hogy a jelenleg vizsgálat alá vont két norma szövege nem szolgál pontosítással, könnyen levonható az a következtetés, hogy a korábbi védjegy jogosultjának bármely olyan magatartása, amely akár nem túl aktív módon annak kifejezését célozza, hogy nem ért egyet a szóban forgó védjegynek és/vagy megjelölésnek a későbbi védjegy jogosultja általi használatával, elegendő lehet a belenyugvás idejének megszakításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha a jelenleg vizsgálat alá vont két rendelkezés szó szerinti értelmezése nem nyújt kellő felvilágosítást, úgy a követett célt kell megvizsgálni. E tekintetben meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotó a belenyugvás által jogvesztést a „jogbiztonság és annak érdekében [vezette be], hogy a korábbi védjegy jogosultjának érdekei ne sérüljenek méltánytalanul”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) A jogalkotó „hallgatásának” áthidalása érdekében tehát kellően figyelembe kell venni az arra vonatkozó szándékát, hogy „egyensúlyba hoz[za] a védjegyjogosultnak a védjegy alapvető funkciójának a biztosításában fennálló érdekét, valamint a többi gazdasági szereplő azon érdekét, hogy olyan megjelölések álljanak rendelkezésükre, amelyek alkalmasak áruik és szolgáltatásaik jelölésére”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből véleményem szerint az következik, hogy a belenyugvás megszűnik, ha a korábbi védjegy jogosultja meghozza a rendelkezésére álló intézkedéseket a jogai megsértésének megszüntetése érdekében. Továbbá, mivel a fennálló érdekeknek a jogbiztonság tiszteletben tartásával történő egyensúlyba hozataláról van szó, ezt az érdekellentétet formálisan, az elérhető jogorvoslatok igénybe vételével, kötelező erejű megoldás elérésével lehet csak feloldani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen érdekellentét formalizálása ugyanis szükséges ahhoz, hogy – amint arra a Heitech és a Bizottság helyesen hivatkozott – biztosítsa a 2008/95 irányelv 9. cikke (1) bekezdésének, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikke (1) és (2) bekezdésének, továbbá 111. cikke (2) bekezdésének hatékony érvényesülését. Ha ugyanis egy olyan alakiságtól mentes információcsere, mint egy egyszerű levélváltás elegendő lenne a jogvesztő határidő megszakításához, a későbbi védjegy jogosultjának jogi helyzete (a további feltételek teljesülét feltételezve), soha nem állandósulhatna. Márpedig, amint arra fentebb emlékeztettem, az uniós jogalkotó szándéka egyértelműen nem ez. Például egy bírósági eljárással fenyegető levél – anélkül, hogy e fenyegetést valaha is beváltanák – azt jelentené a korábbi védjegy jogosultja számára, hogy a Budějovický Budvar ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) értelmében tartózkodjon attól, hogy megtegye a rendelkezésére álló intézkedéseket egy olyan helyzet orvoslása érdekében, amelyről tagadhatatlanul tudomása van, és ezáltal, ahelyett, hogy belenyugvását megszakítaná, meghosszabbítsa azt. Egy felszólító levél küldése e tekintetben nem jelent több biztosítékot azon szándék komolyságát illetően, hogy jogainak kényszerítő jelleggel kíván érvényt szerezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az érdekellentét formalizálására szükség van, mivel a jogbiztonság megköveteli, hogy pontosan meghatározzák mind a jogvesztő határidő kezdő időpontját, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) mind pedig azt az időpontot, amikor az megszakad vagy véget ér. Márpedig ahhoz, hogy ilyen helyzet álljon fenn, csak olyan esemény jelezheti világosan a belenyugvás megszűnését, amely kifejezi a jogosult jogainak érvényesítésére irányuló egyértelmű és komoly szándékát, mint amilyen a bírósági vagy közigazgatási eljárás megindítása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy kizárólag a korábbi jogok jogosultja által a bírósági vagy közigazgatási eljárás megindítása útján a belenyugvás megszűnésére vonatkozóan világosan kifejezett, egyértelmű és komoly szándék az, amely a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint a 207/2009/EK rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdése, továbbá 111. cikkének (2) bekezdése értelmében vett belenyugvást megszüntetheti, feltéve, hogy azt ezen jogosult a tudomásszerzéstől számított 5 éven belül kifejezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha – amint azt javaslom – a Bíróság azt állapítja meg, hogy kizárólag a közigazgatási vagy bírósági eljárás megindítása szakíthatja meg az ötéves határidőt, és így szüntetheti meg a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdése, továbbá 111. cikkének (2) bekezdése értelmében vett belenyugvást, a kérdést előterjesztő bíróság annak pontosítását is kéri a Bíróságtól, hogy az említett határidő mely időpontban telik le.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben megjegyzem, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdésre vonatkozó elemzésemből kitűnik, hogy e tekintetben a korábbi védjegy jogosultjának magatartása a meghatározó. Véleményem szerint annak eldöntéséhez, hogy a belenyugvás ideje lejárt‑e, e jogosult szemszögéből, szubjektíven kell megvizsgálni, hogy bírósági keresetének benyújtásával abból a célból hozta‑e meg a szükséges intézkedéseket, hogy megszüntesse a jogainak megsértését. Abban a pillanatban, hogy e keresetet benyújtják, a jogok érvényesítésének komoly és egyértelmű szándéka a korábbi védjegy jogosultja számára nagyon is világosan megjelenik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt az elévülési időtől eltérően, amely olyan alanyi jog gyakorlását érinti, amelyet az érintett személy többé nem érvényesíthet bíróság előtt, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) a jogvesztő határidő a perképességre gyakorol közvetlen és azonnali hatást. A keresetet tehát a jogvesztő határidőn belül nyújtják be, amennyiben arra a használatról való tudomásszerzéstől számított öt éven belül kerül sor, tehát véleményem szerint teljesen logikus, hogy a jogvesztő határidő a kereset benyújtásának időpontjában, pontosabban az eljárást megindító irat benyújtásának időpontjában szakad meg. Bár az uniós jog magát a belenyugvás idejét, valamint főszabály szerint e belenyugvás joghatásait harmonizálja, az uniós jog teljes szabadságot biztosít a tagállamoknak arra, hogy kialakítsák azon kereset benyújtásának (valamint elfogadhatóságának, illetve kézbesítésének) eljárási feltételeit, amelynek célja éppen a belenyugvás megszüntetése. Ilyen körülmények között a jogvesztő határidő megszakításának időpontjaként a kereset benyújtásának időpontja az, ami az uniós jog jelenlegi állapotában számomra a legmegfelelőbb megoldásnak tűnik, amely a leginkább alkalmas arra, hogy áthidalja azon nemzeti különbségeket, amelyek a bírósági eljárás egymást követő szakaszaiban még inkább kiéleződhetnek. A kereset benyújtásának időpontjában a korábbi védjegy jogosultjának szándéka viszonylagos bizonyossággal megállapítható. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a kereset alperes részére történő kézbesítése időpontjának elfogadása számomra kényesebbnek tűnik, tekintettel a korábban hivatkozott, a nemzeti gyakorlatok közötti különbségekre. Ezzel kapcsolatban egyetértek a Bizottság által kifejezett fenntartásokkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végezetül, a Bizottsággal egyetértésben azon a véleményen vagyok, hogy bár főszabály szerint a jogvesztő határidő a kereset illetékes bírósághoz való benyújtásának időpontjában megszakad, végső soron az eljáró bíróságok feladata annak meghatározása, hogy ez a helyzet áll‑e fenn. Így, mivel a későbbi védjegy jogosultjának érdekeit is figyelembe kell venni, a jogvesztő határidő megszakadására csak bizonyos feltételek mellett kerülhet sor, amelyek közül az első a benyújtott kereset elfogadhatósága. Mivel ezeket az érdekeket szem előtt kell tartani, az alperest a kereset benyújtását követő viszonylag rövid időn belül tájékoztatni kell az említett kereset fennállásáról. Az a felperes, aki késlekedik például az alaki szempontból szabálytalan kereset megfelelő formában történő benyújtásával, vagy aki bármilyen módon akadályozza az eljárást azáltal, hogy nem teszi egyértelművé a perindításra irányuló tényleges szándékát (például nem fizeti meg az eljárási költségeket), vagy – amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutat – saját hibájából késlelteti az alperes tájékoztatását, akiben ily módon az idő múlásával jogos bizalmat keletkeztet arra vonatkozóan, hogy belenyugvásra hivatkozhat, ezen igen sajátos körülmények között nem hivatkozhat a belenyugvás idejének megszakadására mindaddig, amíg keresetét nem adta be szabályos formában, nem fizette meg az eljárási költségeket, illetve nem tett eleget az eljáró bíróság azon felhívásainak, amelyeknek teljesítésével a keresetét ténylegesen benyújtottnak lehet tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetek arra, hogy az uniós jog szerint a belenyugvás általi jogvesztés határideje öt év, és attól az időponttól kezdődik, amikor a korábbi védjegy jogosultja tudomást szerzett a későbbi védjegynek a jogosultja általi használatáról. Ez az ötéves határidő tökéletesen elegendő ahhoz, hogy a korábbi jogok jogosultjai érvényesíteni tudják jogaikat olyan helyzetben, amelyről régóta tudomásuk van, anélkül azonban, hogy meg várnák a kereset benyújtására nyitva álló határidő legvégét. Ha ez az eset állna fenn, érdekük fűződne ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban egy helyesen célzott és érvényesen megfogalmazott keresetet nyújtsanak be, különben bizonyos mértékű gondatlanságot róhatnának fel velük szemben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között, amennyiben a belenyugvás általi jogvesztés határideje az említett kereset benyújtása és annak az alperes részére történő kézbesítése között jár le, az eljáró bíróság feladata annak értékelése, hogy az alperes tájékoztatására késedelmesen került‑e sor, és ha igen, akkor ez a késedelem a felperes eljárás során tanúsított magatartásának tudható‑e be. Ilyen esetben az eljáró bíróságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az ilyen magatartás alkalmas‑e az előtte indított kereset komolyságának megkérdőjelezésére, és abból le kell vonnia a belenyugvás jogvesztő idejének számítására vonatkozó valamennyi következtetést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy amennyiben a korábbi védjegy jogosultja bírósági eljárást indít, főszabály szerint a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdésében, továbbá 111. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ötéves jogvesztő határidő megszakítása időpontjának az eljárás megindításának időpontját kell tekinteni. Amennyiben e határidő lejárta az említett kereset benyújtása és annak az alperes részére történő kézbesítése között következik be, az eljáró bíróság feladata annak értékelése, hogy az alperes tájékoztatására késedelmesen került‑e sor, és ha igen, akkor ez a késedelem a felperes eljárás során tanúsított magatartásának tudható‑e be. Ilyen esetben az eljáró bíróságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az ilyen magatartás alkalmas‑e az előtte indított kereset komolyságának megkérdőjelezésére, és abból le kell vonnia a belenyugvás jogvesztő idejének számítására vonatkozó valamennyi következtetést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel a kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy jogvesztés esetén az nemcsak a későbbi védjegy használatának abbahagyására irányuló keresetet, hanem az azokhoz kapcsolódó, például kártérítési kötelezettség megállapítására, tájékoztatásra vagy a bitorlással érintett áruk megsemmisítésére irányuló kérelmeket is érinti‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is az alapeljárás felperesének azon kifogására kell válaszolni, amely szerint, mivel az alapeljárásban nem következett be jogvesztés, a Bíróságnak nem kell válaszolnia erre a negyedik előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre. Emlékeztetek arra, hogy bár a Bíróság feladata, hogy hasznos értelmezését adja a kérdést előterjesztő bíróság számára az utóbbi által alkalmazni kívánt rendelkezéseknek, a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy az alapeljárás tényállásáról döntsön, vagy arra, hogy az általa értelmezett uniós jogszabályokat nemzeti intézkedésekre vagy helyzetekre alkalmazza, mivel ezek a kérdések a nemzeti bíróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) Ennélfogva a Bíróság nem indulhat ki abból az előfeltevésből, hogy az alapeljárás felperese által e bíróságok előtt indított keresetet a jogvesztő határidőn túl adták be, annak érdekében, hogy ne kelljen válaszolnia a feltett kérdésekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérdéshez visszatérve először is megjegyzem, hogy sem a 2008/95 irányelv 9. cikke (1) és (2) bekezdésének, sem a 207/2009 rendelet 54. cikke (1) és (2) bekezdésének, illetve 111. cikke (2) bekezdésének szövege nem pontosítja konkrétan a jogvesztés joghatásait. Mindazonáltal e rendelkezések szövege alapján meg kell állapítani, hogy ha az említett rendelkezésekben a jogvesztés megállapításához egyébként előírt szükséges feltételek teljesülnek, a korábbi védjegy jogosultja „a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) A contrario tehát megállapítható, hogy mielőtt belenyugvás általi jogvesztésre kerülne sor, a védjegyjogosult kérheti a későbbi védjegy törlését, és bitorlási kereset keretében annak használatával szemben is felléphet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az európai uniós védjegyet illeti, a törlés joghatásait a 207/2009 rendelet 55. cikkének (2) bekezdése pontosítja: „[a] törölt [európai uniós] védjegyet úgy kell tekinteni, mintha eleve nem rendelkezett volna” a 207/2009 rendelet II. címének 2. fejezetében meghatározott joghatásokkal. A 2008/95 irányelv nem tartalmaz ezzel egyenértékű rendelkezéseket, és ezen irányelv (6) preambulumbekezdéséből az következik, hogy „[a] tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a védjegyoltalom megszűnése megállapításának, illetve a védjegy törlésének jogkövetkezményeit”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdés keretében végzett elemzéshez hasonlóan a 2008/95 irányelv 9. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikke (1) és (2) bekezdésének, továbbá 111. cikke (2) bekezdésének szövegét is e rendelkezések teleologikus értelmezése útján kell megvizsgálni. Márpedig, jóllehet a belenyugvás általi jogvesztés olyan mechanizmus, amely a jogbiztonság megőrzésének követelményére tekintettel biztosítja a fennálló érdekek egyensúlyának megteremtését, számomra ezzel ellentétesnek tűnik az, hogy öt év belenyugvást követően a korábbi védjegy jogosultja már nem kérheti a későbbi védjegy törlését, és nem léphet fel annak használata ellen, viszont olyan használattal kapcsolatban követelhet kártérítést, amit nem ellenzett akkor, amikor erre lehetősége volt, és amellyel szemben már jogvesztés miatt nem léphet fel. A célul kitűzött jogbiztonság ugyanis veszélybe kerülne, ha a korábbi védjegy jogosultja a két védjegy megtűrt párhuzamos használatának ideje alatt mindvégig kártérítést kaphatna. Ezenkívül, éppen e belenyugvás miatt jogi abszurditás lenne azon termékek megsemmisítése, amelyeket nem lehet bitorlással érintettnek minősíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hajlok tehát annak megállapítására, hogy a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, továbbá a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 111. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, „a korábbi védjeggyel szembeni fellépés” lehetetlenségét tágan kell értelmezni, oly módon, hogy a korábbi védjegy jogosultja a belenyugvás általi jogvesztés megállapításának időpontjától kezdve a védjegyének elsőbbségéhez fűződő valamennyi előjogát elveszti a későbbi védjegy azon jogosultjával szemben, akinek a védjegyhasználatába belenyugodott, következésképpen a belenyugvás általi jogvesztést úgy kell érteni, mint amely nem csupán a jogsértés megszüntetésére, hanem az ahhoz kapcsolódó, a korábbi védjegyhez való jogra alapított járulékos – kártérítési, tájékoztatási, illetve megsemmisítési – igényre is kiterjed.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-144" title="page-24">
      1) A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22‑i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdését, továbbá 111. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy kizárólag a korábbi jogok jogosultja által bírósági vagy közigazgatási eljárás megindítása útján a belenyugvás megszűnésére vonatkozóan világosan kifejezett egyértelmű és komoly szándék szakíthatja meg a belenyugvás általi jogvesztés határidejét, feltéve hogy e szándékát ezen jogosult a későbbi védjegy használatáról való tudomásszerzésétől számított 5 éven belül kifejezi.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-145" title="page-24">
      2) Amennyiben a korábbi védjegy jogosultja keresetet nyújt be, e kereset benyújtásának időpontját kell főszabály szerint a 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdésében, továbbá 111. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ötéves jogvesztő határidő megszakítása időpontjának tekinteni. Amennyiben e határidő az említett kereset benyújtása és annak az alperes részére történő kézbesítése között jár le, az eljáró bíróság feladata annak értékelése, hogy az alperes tájékoztatására késedelmesen került‑e sor, és ha igen, akkor ez a késedelem a felperes eljárás során tanúsított magatartásának tudható‑e be. Adott esetben az eljáró bíróságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az ilyen magatartás alkalmas‑e az előtte indított kereset komolyságának megkérdőjelezésére, és ebből le kell vonnia a belenyugvás általi jogvesztés határidejének számítására vonatkozó valamennyi következtetést.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-146" title="page-24">
      3) A 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdését, továbbá a 207/2009 rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 111. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a korábbi védjegy jogosultja a belenyugvás általi jogvesztés megállapításának időpontjától kezdve a védjegyének elsőbbségéhez fűződő valamennyi előjogát elveszti a későbbi védjegy azon jogosultjával szemben, akinek a védjegyhasználatába belenyugodott, következésképpen a belenyugvás általi jogvesztést úgy kell érteni, mint amely nem csupán a jogsértés megszüntetésére, hanem az ahhoz kapcsolódó, a korábbi védjegyhez való jogra alapított járulékos – kártérítési, tájékoztatási, illetve megsemmisítési – igényre is kiterjed.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) Association internationale pour la protection de la propriété intellectuelle, „Rapport de synthèse – Question Q192 – L’acceptation (tolérance) de l’atteinte au droit de propriété intellectuelle ”, 2006, elérhető itt: https://www.aippi.fr/upload/Gothenburg%202006%20Q189%20190%20191%20192/sr192french.pdf</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) HL 2008. L 299., 25. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) BGBl. 1994 I, 3082. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy 2018. június 5‑i határozatával az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) az alapeljárás felperesétől a használat elmaradása miatt megvonta a védjegyoltalmat. E felperes keresetet nyújtott be e határozattal szemben az Európai Unió Törvényszéke előtt. A jelen indítvány elkészítésének időpontjában az említett kereset még folyamatban van (T‑520/19).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Az alapeljárásbeli kereset egyúttal az alapeljárás alperesének ügyvezetője, RW ellen is irányul. Eltérő kitétel hiányában a jelen indítvány az alapeljárás alpereseként általánosságban a Heitechre hivatkozik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 12. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Ennek alapján „[m]inden olyan kérdésben, amelyről e rendelet nem rendelkezik, a közösségi védjegybíróság nemzeti jogát alkalmazza, nemzetközi magánjogát is ideértve”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) A 2008/95 irányelv 2019. január 14. óta már nem hatályos, és annak helyébe a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015. december 16‑i (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 336., 1. o.; helyesbítés: HL 2016. L 110., 5. o.) lépett. A 207/2009 rendelet 2017. szeptember 30. óta már nem hatályos, és annak helyébe az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 154., 1. o.) lépett. A 2015/2436 irányelvnek és a 2017/1001 rendeletnek a belenyugvás általi jogvesztésre vonatkozó rendelkezései teljes mértékben hasonlítanak a 2008/95 irányelv és a 207/2009 rendelet rendelkezéseihez, lásd összehasonlításképpen a 2015/2436 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint a 2017/1001 rendelet 61. cikkének (1) és (2) bekezdését és 138. cikkének (2) bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd a 207/2009 rendelet 1. cikkét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Lásd a 2008/95 irányelv 1. cikkét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) E különböző kérelmek részleteit lásd a jelen indítvány 23. és azt követő pontjaiban.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Mivel a 2008/95 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az említett irányelv 9. cikke (1) bekezdésének alkalmazását az ott említett esetekre is kiterjesszék, ez utóbbi rendelkezés értelmezése a fenti irányelv 9. cikke (2) bekezdésének tagállamok általi végrehajtása során is érvényes.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21‑i 89/104/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 28. és 29. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Lásd: 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 30–32. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 33. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 35. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 37. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd: 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 44. pont). Kiemelés tőlem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 47. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 48. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 48. pont)..</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) HL 2004. L 157., 45. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 32. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) A 2008/95 irányelv (12) preambulumbekezdése.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i Budějovický Budvar ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605, 48. pont). Lásd még ezen ítélet 34. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) 2011. szeptember 22‑i ítélet (C‑482/09, EU:C:2011:605).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Lásd – ugyan teljesen más összefüggésben –: 2000. május 16‑i Preston és társai ítélet (C‑78/98, EU:C:2000:247, 68. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Lásd: 2012. november 8‑i Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet (C‑469/11 P, EU:C:2012:705, 52. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Ez a bizonyosság csak viszonylagos lehet mindaddig, amíg az érdemi bírósági határozat meghozatalára nem került sor, például amennyiben az eljárás során még mindig lehetséges a keresettől való elállás.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Itt is minden a vizsgálat tárgyát képező ügy valamennyi körülményének a bíróság általi értékelésétől függ. Például olyan kereset esetében, amelyet az ötéves határidő legvégén nyújtanak be, de úgy, hogy közben a két érdekelt fél hosszú időn keresztül tárgyalásokat folytatott, vagy a konfliktus nem peres úton történő megoldása érdekében tett lépéseket, a kereset késedelmes benyújtását természetesen nem lehet a korábbi védjegy jogosultjának gondatlanságaként értelmezni.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) A bőséges ítélkezési gyakorlatból lásd többek között: 2006. szeptember 7‑i Jehle, Weinhaus Kiderlen ítélet (C‑489/04, EU:C:2006:527, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) A 2008/95 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése. A 207/2009 rendelet 54. cikkének szövege hasonló, de nem egyezik meg szó szerint.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) 2015. március 10‑i Rosa dels Vents Assessoria végzés (C‑491/14, EU:C:2015:161, 25. pont).</p>
</body>
</html>
