EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.7.15.
COM(2021) 414 final
2021/0234(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek Irak tekintetében történő felfüggesztéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.7.15.
COM(2021) 414 final
2021/0234(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek Irak tekintetében történő felfüggesztéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A Vízumkódex 1 25a. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság rendszeresen értékeli a harmadik országok által a visszafogadás terén folytatott együttműködést, és legalább évente egyszer jelentést tesz arról a Tanácsnak.
A Bizottság 2021. február 10-én elfogadta értékelését, amely az uniós tagállamok és a schengeni társult országok által szolgáltatott 2019. évi adatokon és információkon alapul, majd továbbította a jelentést 2 a Tanácsnak.
A fenti elemzés alapján, valamint figyelembe véve az Uniónak az érintett harmadik országgal fennálló általános kapcsolatait, a Bizottság megállapíthatja, hogy az adott harmadik ország nem működik kellőképpen együtt, ezért intézkedésre van szükség. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a saját állampolgárok visszafogadása nemzetközi jogi kötelezettség.
Kielégítő együttműködés hiányában a Bizottság a Vízumkódex egyes rendelkezései alkalmazásának az adott harmadik ország állampolgárai tekintetében történő felfüggesztéséről szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot nyújt be a Vízumkódex 25a. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban. A Bizottság mindenkor folytatja az érintett harmadik országgal kialakított együttműködés javítására irányuló erőfeszítéseit.
·Irak esete
A Bizottság a fent említett jelentésben megjegyezte, hogy a személyazonosítási eljárások nem járnak kielégítő eredménnyel vagy egyáltalán nem járnak eredménnyel az iraki állampolgárokra vonatkozó kiutasítási határozatok több mint kétharmadát kibocsátó tagállamok tekintetében, és ritkán vezetnek úti okmányok kiállításához. Az iraki hatóságok csak az önkéntes visszatérés és nagyon kivételes esetekben (bűncselekmény miatt elítélt iraki állampolgárok esetében) a kitoloncolás terén folytatnak együttműködést. Továbbá, az EU–Irak partnerségi és együttműködési megállapodás 2018. augusztusi megkötése ellenére nem tartják tiszteletben a megállapodásban rögzített azon kötelezettséget, miszerint a másik Fél területén jogellenesen tartózkodó saját állampolgárokat vissza kell fogadni. Négy tagállam kötött kétoldalú megállapodásokat Irakkal, amelyeket szintén ritkán, illetve csak az önkéntes visszatérések vagy a bűncselekmény elkövetése miatt elítélt iraki állampolgárok esetében tartanak tiszteletben.
Az EU és a tagállamok az EU és Irak közötti informális migrációs párbeszéd keretében annak 2017. évi létrehozása óta egyeztetnek Irakkal a migrációról. Az e párbeszéd keretében tartott eddigi négy találkozón a visszaküldés és a visszafogadás mindig kiemelt napirendi pont volt, és az EU következetesen aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Irak nem folytat megfelelő szintű együttműködést a visszafogadás terén. A migrációs párbeszéd legutóbbi (2021. februári) ülésén Irak megerősítette, hogy nem fog együttműködni a nem önkéntes visszatérések terén.
Ennek fényében az EU felhívta az iraki hatóságok figyelmét a tagállamok körében egyre növekvő elégedetlenségre és a helyzet javításának elmulasztásával járó lehetséges következményekre, többek között az iraki nagykövetséggel Brüsszelben tartott (2021. májusi) találkozó alkalmával, valamint az Unió külügyi főképviselőjének és a migrációs ügyekért felelős biztosnak az iraki külügyminiszterhez, belügyminiszterhez, valamint a migrációért és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekért felelős miniszterhez intézett (2021. júniusi) közös levele révén. A levél másolatát 2021. június 17-én továbbították Kadhemi miniszterelnöknek.
Ezek a lépések eddig nem vezettek konkrét számottevő eredményekhez és tartós együttműködéshez a 25a. cikk (2) bekezdésében meghatározott mutatók alapján, ideértve a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó személyek időben történő azonosítását, az úti okmányok kiállítását és a visszatérési műveletek megszervezését. Ennek alapján, figyelembe véve a Bizottság által az együttműködés szintjének javítása érdekében tett eddigi lépéseket, valamint az EU és Irak közötti általános kapcsolatokat, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Irak együttműködése az EU-val visszafogadási kérdésekben nem kielégítő, és intézkedésre van szükség.
·Az Unió általános kapcsolata Irakkal
Az Unió Irakkal fennálló kapcsolataira a 2018-tól hatályos partnerségi és együttműködési megállapodás irányadó. Az Irakra vonatkozó 2018. évi uniós stratégia megerősíti az EU az iránti elkötelezettségét, hogy erős EU–Irak partnerséget alakítson ki, valamint támogatást nyújtson az iraki hatóságoknak az újjáépítés szakaszában, illetve az ország instabilitását előidéző politikai, társadalmi és gazdasági tényezők kezelésében. Az EU fontos gazdasági és biztonsági partner Irak számára. A migrációval kapcsolatos együttműködés átfogó, és különösen a migráció irányítására, többek között a határigazgatásra, a migrációra és a fejlesztésre, az irreguláris migrációra és a visszaküldésre összpontosul. Ezeket a témákat a fent említett informális migrációs párbeszéd keretében vitatják meg, amelynek legutóbbi ülésére 2021 februárjában került sor.
Az EU és Irak közötti, 2021. júniusi magas szintű megbeszélések során az iraki fél kijelentette, hogy kész együttműködni az érintett tagállamokkal a visszaküldés és a visszafogadás terén, az önkéntes visszatérést is beleértve. A Bizottság első lépésként támogatná ezeket az erőfeszítéseket.
·A vízumintézkedések
Az intézkedések hatálya
A Tanács végrehajtási határozata ideiglenesen felfüggeszti a Vízumkódex egyes rendelkezéseinek alkalmazását az iraki állampolgárok tekintetében. A felfüggesztés azonban nem vonatkozik a 2004/38/EK irányelv 3 hatálya alá tartozó (mobilis) uniós polgárok családtagjaira, valamint az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az érintett harmadik országok között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvező harmadik országbeli állampolgárok családtagjaira.
A vízumintézkedések tartalma
Az, hogy Irak nem működik együtt a visszafogadás terén, indokolja a Vízumkódex 25a. cikke (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott összes alábbi intézkedés életbe léptetését: a 14. cikk (6) bekezdésében említett, a vízumkérelmezők által benyújtandó támogató dokumentumokra vonatkozó követelményektől való eltekintés lehetőségének felfüggesztése, a 23. cikk (1) bekezdésében említett általános 15 naptári napos feldolgozási idő felfüggesztése (ami következésképpen kizárja az ezen időtartamnak egyedi esetekben legfeljebb 45 napra történő meghosszabbítására vonatkozó szabály alkalmazását is), a 24. cikk (2) és (2c) bekezdésével összhangban kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadásának felfüggesztése, valamint a 16. cikk (5) bekezdésének b) pontja szerint a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosait megillető opcionális vízumdíjmentesség felfüggesztése.
A vízumintézkedések alkalmazási időszaka
A Vízumkódex előírja, hogy a vízumintézkedések ideiglenesen alkalmazandók, de a végrehajtási határozatban nem kötelező feltüntetni ezen intézkedések konkrét alkalmazási időszakát. Ezzel szemben a 25a. cikk (6) bekezdése értelmében a Bizottság folyamatosan értékeli a visszafogadás terén folytatott együttműködés alakulását a 25a. cikk (2) bekezdésében meghatározott mutatók alapján, ideértve a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó személyek időben történő azonosítását, az úti okmányok kiállítását és a visszatérési műveletek megszervezését. A Bizottság jelentést tesz arról, hogy megállapítható-e számottevő és tartós javulás az érintett harmadik országgal a visszafogadás terén folytatott együttműködés tekintetében, és – az Uniónak az említett harmadik országgal fennálló általános kapcsolatait is figyelembe véve – javaslatot nyújthat be a Tanácsnak a végrehajtási határozat hatályon kívül helyezése vagy módosítása céljából. Ezzel szemben, ha a végrehajtási határozatnak megfelelően alkalmazott vízumintézkedések hatástalannak bizonyulnak, úgy kell tekinteni, hogy életbe lép a mechanizmus második fokozata (a 25a. cikk (5) bekezdésének b) pontja szerint).
Emellett a 25a. cikk (7) bekezdése értelmében a Bizottság – legkésőbb hat hónappal a végrehajtási határozat hatálybalépését követően – jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az adott harmadik ország által a visszafogadás terén folytatott együttműködés tekintetében elért előrelépésről.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javasolt határozat összhangban van a közös vízumpolitika harmonizált szabályaival, amelyek a tagállamok területén bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket szabályozzák.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az EU támogatja a migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos, közös értékeken és felelősségeken alapuló átfogó megközelítést. Az új migrációs és menekültügyi paktum testreszabott, átfogó és kiegyensúlyozott partnerségek kialakítását és elmélyítését irányozza elő az összes releváns területtel kapcsolatos együttműködés előmozdítása érdekében:
–Védelem biztosítása a védelemre szorulók számára, valamint a befogadó országok és közösségek támogatása.
–Gazdasági lehetőségek kialakítása, valamint az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelése.
–A migráció irányításának és kezelésének megerősítésére irányuló partnerségek ösztönzése.
–A visszaküldéssel és visszafogadással kapcsolatos együttműködés előmozdítása.
–Az Európába való legális beutazási lehetőségek bővítése.
A tagállamok és a harmadik országok között a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszafogadása terén megvalósuló együttműködés e szakpolitika fontos elemét képezi. Az ilyen átfogó partnerségek megerősítése és a harmadik országok teljes körű együttműködésének biztosítása érdekében az EU-nak mozgósítania kell az összes rendelkezésre álló eszközt, beleértve a fejlesztési együttműködést, a kereskedelmet és a vízumokat is.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25a. cikke (5) bekezdésének a) pontja.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Tárgytalan.
•Arányosság
A javasolt intézkedések, amelyek célja, hogy Irakot az irreguláris migránsok visszafogadása terén folytatott együttműködés javítására ösztönözzék, arányosak a kitűzött céllal. Az intézkedések nem azt érintik, hogy a kérelmező igényelhet-e és szerezhet-e vízumot, hanem a vízumkiadási eljárás bizonyos aspektusaira vagy a vízumdíj mértékére vonatkoznak.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Tárgytalan.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Tárgytalan.
•Hatásvizsgálat
Tárgytalan.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapjogok
A javasolt intézkedések nem érintik a vízum kérelmezésének és megszerzésének lehetőségét, és tiszteletben tartják a kérelmezők alapvető jogait, különösen a családi élet tiszteletben tartását.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Tárgytalan.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Tárgytalan.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Tárgytalan.
2021/0234 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek Irak tekintetében történő felfüggesztéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre 4 és különösen annak 25a. cikke (5) bekezdésének a) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti, 2018. augusztus 1-jétől hatályos partnerségi és együttműködési megállapodás 5 újólag hangsúlyozza mindkét Fél szokásjogon alapuló azon kötelezettségét, hogy visszafogadja a másik Fél területén jogellenesen tartózkodó saját állampolgárait (105. cikk (3) bekezdés). Irak nem tartja tiszteletben ezt a kötelezettséget, amit az a kinyilvánított álláspontja is tanúsít, hogy a nem önkéntes visszatérések terén elutasítja az együttműködést. A tagállamok a visszaküldési folyamat valamennyi aspektusa tekintetében ugyancsak elégtelen együttműködést tapasztalnak Irak részéről.
(2)A Bizottság több alkalommal felszólította Irakot, hogy javítsa a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszafogadásával kapcsolatos együttműködést, és maradéktalanul hajtsa végre az EU–Irak partnerségi és együttműködési megállapodásban foglalt, a saját állampolgárok visszafogadására vonatkozó rendelkezéseket, különösen a 2017-ben létrehozott EU–Irak informális migrációs párbeszéd, valamint az iraki kormány képviselőivel folytatott szóbeli és írásbeli egyeztetések keretében, konkrétan kifejezve az ezzel kapcsolatos növekvő aggodalmakat, és figyelmeztetve a visszafogadással kapcsolatos együttműködés javításának elmulasztásával járó lehetséges következményekre.
(3)Figyelembe véve a Bizottság által az együttműködés szintjének javítása érdekében tett eddigi lépéseket, valamint az Unió Irakkal fennálló általános kapcsolatait, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Irak együttműködése az Unióval visszafogadási kérdésekben nem kielégítő, ezért intézkedésre van szükség.
(4)A 810/2009/EK rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazását ezért ideiglenesen fel kell függeszteni az iraki állampolgárok tekintetében. Ez tekinthető a leghatékonyabb intézkedésnek az iraki hatóságok arra való ösztönzése érdekében, hogy tegyék meg a visszafogadási kérdésekben folytatott együttműködés javításához szükséges lépéseket. Az ideiglenes felfüggesztés nem alkalmazandó a vízumkérelmet benyújtó azon iraki állampolgárokra, akik a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgár családtagjai, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez.
(5)Az ideiglenesen felfüggesztett intézkedéseket a Vízumkódex 25a. cikke (5) bekezdésének a) pontja határozza meg: a 14. cikk (6) bekezdésében említett, a vízumkérelmezők által benyújtandó támogató dokumentumokra vonatkozó követelményektől való eltekintés lehetőségének felfüggesztése, a 23. cikk (1) bekezdésében említett általános 15 naptári napos feldolgozási idő felfüggesztése (ami következésképpen kizárja az ezen időtartamnak egyedi esetekben legfeljebb 45 napra történő meghosszabbítására vonatkozó szabály alkalmazását is), a 24. cikk (2) és (2c) bekezdésével összhangban kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadásának felfüggesztése, valamint a 16. cikk (5) bekezdésének b) pontja szerint a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosait megillető opcionális vízumdíjmentesség felfüggesztése.
(6)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. Ezeket a korlátozásokat és feltételeket a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6 juttatja érvényre. Ez a határozat nem érinti az említett irányelv alkalmazását, amely a szabad mozgás jogát az uniós polgárokhoz csatlakozó vagy őket kísérő családtagokra is kiterjeszti, függetlenül azok állampolgárságától. Ez a határozat tehát nem alkalmazandó a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgár családtagjaira, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjaira, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez.
(7)Mivel Dánia a schengeni vívmányokra épülő 810/2009/EK rendeletnek a nemzeti jogában történő végrehajtása mellett döntött, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22. sz.) jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően Dánia a nemzetközi jog alapján köteles végrehajtani ezt a határozatot.
(8)Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 7 összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(9)Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 8 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.
(10)Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 9 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK határozat 10 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett területhez tartoznak.
(11)Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 11 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU határozat 12 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.
(12)Ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Hatály
(1)Ez a határozat az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 értelmében vízumkötelezettség hatálya alá tartozó iraki állampolgárokra alkalmazandó.
(2)Nem alkalmazandó azon iraki állampolgárokra, akik az említett rendelet 4. vagy 6. cikke értelmében vízummentességet élveznek.
(3)Ez a határozat tehát nem alkalmazandó a vízumkérelmet benyújtó azon iraki állampolgárokra, akik a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgár családtagjai, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez.
2. cikk
A 810/2009/EK rendelet egyes rendelkezései alkalmazásának ideiglenes felfüggesztése
A 810/2009/EK rendelet következő rendelkezéseinek alkalmazását ideiglenesen fel kell függeszteni:
a)a 14. cikk (6) bekezdése;
b)a 16. cikk (5) bekezdésének b) pontja;
c)a 23. cikk (1) bekezdése;
d)a 24. cikk (2) és (2c) bekezdése.
3. cikk
Címzettek
Ennek a határozatnak a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, Magyarország, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök