<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-09-202609C124202501760-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0176-25-202607401-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="12/10/2026 17:35:13" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="jQtK7RLn1RIORpQZpJy1TzP/bLDjQ30isghwkkpb3cM+0uQhoaOVcbwjcbBCO+N7F4uGBWdssr0hdqzGMSCQljpOTevTUNZ77XSLzh2tGXTpfXJ6dOq+XXG6vAarLeqdXyJSmEUMUhikOLGoOJ/7Yw9RuUmrX5nQExAWdnuOoJI=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="palotti" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="4a074940-a7b4-4ab7-a8a0-efd004a739fe" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0176" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2025" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="palotti" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 20-08-26 17:14:58" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-10-06T07:32:31Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="1c5668f6b3c04382b32845162edc41fd" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0176" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 09. 24‑i ítélet – C‑176/25. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Steizer</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. szeptember 24. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog – 593/2008/EK (»Róma I«) rendelet – A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog – 864/2007/EK (»Róma II«) rendelet – Valamely személy szerzői jogi védelem alatt álló műveken állítólagosan fennálló kizárólagos felhasználási jogának harmadik személy általi megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszony – Az e jogok jogosultja és a szerző közötti átruházási szerződés alaki érvényességének alperes általi vitatása – E kérdésnek a szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügyekhez való kapcsolódása”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑176/25. sz. [Steizer] (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">i</a>
</span>) ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális felsőbíróság, Németország) a Bírósághoz 2025. március 4‑én érkezett, 2025. február 24‑i határozatával terjesztett elő az
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      IU
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      BT
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-10" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      tagjai: C. Lycourgos tanácselnök, O. Spineanu‑Matei (előadó), S. Rodin, N. Piçarra és N. Fenger bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      főtanácsnok: N. Emiliou,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      hivatalvezető: E. Sartori tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2026. január 15‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">IU képviseletében Ch. Klostermann Rechtsanwalt,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">BT képviseletében G. Hebrant és M. Schork Rechtsanwältinnen,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében S. Noë és L. Wildpanner, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2026. április 23‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-21" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11‑i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma II.”) (HL 2007. L 199., 40. o.; helyesbítés: HL 2016. L 39., 63. o.; a továbbiakban: „Róma II” rendelet) 8. cikke (1) bekezdésének, valamint a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17‑i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma I.) (HL 2008. L 177., 6. o.; helyesbítés: HL 2009. L 309., 87. o.; a továbbiakban: „Róma I” rendelet) 4. és 11. cikkének értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a kérelmet az IU és BT között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy IU állítólagosan megsértette azokat a – fényképeken fennálló – kizárólagos felhasználási jogokat, amelyekre BT a fényképek szerzőjével kötött átruházási szerződés alapján hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzetközi jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Berni Egyezmény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló, 1886. szeptember 9‑én Bernben aláírt Berni Egyezmény (1971. július 24‑i párizsi szerződés, Magyarországon kihirdette: 1975. évi 4. tvr.) 1979. szeptember 28‑án módosított változata (a továbbiakban: Berni Egyezmény) 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-2">
      „Az »irodalmi és művészeti művek« kifejezés felöleli az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotását, […] tehát lehet […] fényképészeti mű, ideértve azokat a műveket is, amelyeket a fényképészeti művekhez hasonló eljárással hoznak létre […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen egyezmény 5. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-2">
      „1) Az ezen [e]gyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők – a mű származási országa kivételével – az [ezen egyezménnyel létrehozott] Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az [e]gyezmény külön megad.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-2">
      2) E jogok élvezete és gyakorlása nincs kötve semmiféle alakszerűséghez és független attól, hogy a mű a származásának országában védelem alatt áll‑e. Ennélfogva – az ezen [e]gyezményben foglalt kikötéseken kívül – a védelem terjedelme, valamint a szerzői jogainak védelmére biztosított eszközök igénybevétele tekintetében kizárólag annak az országnak a törvényei irányadók, ahol a védelmet igénylik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-2">
      3) A származási országban a védelemre a belföldi törvények irányadók. De, ha a szerző nem állampolgára azon mű származási országának, amelyre nézve ezen [e]gyezmény alapján védelmet élvez, ebben az országban ugyanolyan jogok illetik meg, mint a belföldi szerzőket.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-2">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett egyezmény 6 bis. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-2">
      „Függetlenül a szerző vagyoni jogaitól, sőt még azok átruházása után is, a szerző megtartja azt a jogát, hogy magának követelhesse a mű szerzőségét, és hogy tiltakozzék a mű mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása, illetve csorbítása ellen, amely a becsületére vagy hírnevére sérelmes.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen egyezmény 9. cikkének (1) bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-2">
      „Az ezen [e]gyezmény alapján védett irodalmi és művészeti művek szerzőit megilleti az a kizárólagos jog, hogy műveikről bármely módon és formában többszörösítés csak az ő engedélyükkel készüljön.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TRIPS‑megállapodás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, 1994. április 15‑i megállapodás (TRIPS) (HL 1994. L 336., 214. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 305. o., a továbbiakban: TRIPS‑megállapodás) az 1994. április 15‑én Marrakechben aláírt és a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22‑i 94/800/EK tanácsi határozattal (HL 1994. L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) jóváhagyott, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásáról szóló egyezmény 1C. mellékletét képezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TRIPS‑megállapodásnak „A Berni Egyezménnyel való kapcsolat” című 9. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-3">
      „A Tagok betartják a Berni Egyezmény [1]–21. cikkeiben, […] valamint a Függelékében foglaltakat. A tagoknak mindazonáltal e Megállapodás alapján nincsenek olyan jogaik és kötelezettségeik mint amelyeket rájuk a Berni Egyezmény 6. bis cikke vagy az abból levezetett jogok ruháznak.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A WIPO Szerzői Jogi Szerződése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 1996. december 20‑án Genfben elfogadta a WIPO Szerzői Jogi Szerződését, amelyet az Európai Közösség nevében a 2000. március 16‑i 2000/278/EK tanácsi határozat (HL 2000. L 89., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 33. kötet, 208. o.) hagyott jóvá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E szerződésnek „A Berni Egyezményhez fűződő viszony” című 1. cikke a (4) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-3">
      „A Szerződő Felek betartják a Berni Egyezmény 1–21. cikkeiben és Függelékében foglalt rendelkezéseket.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel I” rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2000. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o.; HL 2011. L 124., 47. o.; a továbbiakban: „Brüsszel I” rendelet) 5. cikkének (1) bekezdése a következőket írta elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-3">
      „Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban perelhető:
    </p>
    <p class="C29Marge0doubleretrait" id="para-50" title="page-3">
      1. a) ha az eljárás tárgya egy szerződés vagy egy szerződéses igény, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-51" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-4">
      3. jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-4">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel I” rendeletet 2015. január 10‑i hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) (HL 2012. L 351., 1. o.; a továbbiakban: „Brüsszel Ia” rendelet). E rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontja és 2. pontja, amely lényegében megfelel a „Brüsszel I” rendelet 5. cikke 1. pontja a) alpontjának és 3. pontjának, a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-4">
      „Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban az alábbiak szerint perelhető:
    </p>
    <p class="C29Marge0doubleretrait" id="para-56" title="page-4">
      1. a) ha az eljárás tárgya egy szerződés, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-57" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-58" title="page-4">
      2. jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet; […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma II” rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma II” rendelet (7) és (26) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-61" title="page-4">
      „(7) E rendelet tárgyi hatályának és rendelkezéseinek összhangban kell lenniük a [Brüsszel I.] rendelettel és a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó joggal foglalkozó jogi eszközökkel.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-63" title="page-4">
      (26) A szellemi tulajdonjogok megsértése esetén fenn kell tartani a lex loci protectionis általánosan elismert elvét. E rendelet alkalmazásában a „szellemi tulajdonjog” kifejezést például a szerzői és a szomszédos jogokra, az adatbázisok védelmére vonatkozó sui generis jogra, valamint az ipari tulajdonjogra vonatkozó fogalomként kell értelmezni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma II” rendelet 1. cikkének (1) bekezdése e rendelet hatályát a következőképpen határozza meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-5">
      „Ezt a rendeletet a polgári és kereskedelmi ügyek területét érintő, olyan szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra kell alkalmazni, amelyek több állam jogához kapcsolódnak. Ez a rendelet nem alkalmazandó különösen az adó‑, vám‑ vagy közigazgatási ügyekre, illetve az állami közhatalom gyakorlása során megtett intézkedésekkel és elkövetett mulasztásokkal kapcsolatos állami felelősségre (acta iure imperii).”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendelet „Szerződésen kívüli kötelmi viszonyok” című 2. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-5">
      „E rendelet alkalmazásában a kár magában foglalja a jogellenes károkozásból, a jogalap nélküli gazdagodásból, a megbízás nélküli ügyvitelből vagy a culpa in contrahendóból származó valamennyi következményt.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma II” rendelet „A szellemi tulajdonjogok megsértése” című 8. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-69" title="page-5">
      „A szellemi tulajdonjog megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyra annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyre az oltalmat igényelték.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet 27. cikke a rendeletnek az uniós jog egyéb rendelkezéseivel való kapcsolatát, míg 28. cikke a meglévő nemzetközi egyezményekkel való kapcsolatát szabályozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma I” rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma I” rendelet (6), (7) és (16) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-73" title="page-5">
      „(6) A belső piac megfelelő működése – annak érdekében, hogy előreláthatóbbá váljék a jogviták kimenetele és javuljon az alkalmazandó joggal kapcsolatos biztonság és az ítéletek szabad mozgása – szükségessé teszi azt, hogy a tagállamokban hatályos kollíziós szabályok ugyanazt a nemzeti jogot határozzák meg, függetlenül attól, hogy melyik országban található az a bíróság, amely előtt keresetet indítanak.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-74" title="page-5">
      (7) E rendelet tárgyi hatályának és rendelkezéseinek összhangban kell lenniük a [„Brüsszel I”] rendelettel, valamint a [„Róma II”] rendelettel.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-76" title="page-5">
      (16) E rendelet általános célja – vagyis a jog érvényesülésén alapuló európai térségbeli jogbiztonság megvalósításának elősegítése – érdekében a kollíziós szabályoknak nagymértékben kiszámíthatónak kell lenniük. A bíróságok számára azonban bizonyos mértékig fenn kell tartani a mérlegelési jogkört annak megállapítására, hogy a tényállás melyik joggal áll a legszorosabb kapcsolatban.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma I” rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-78" title="page-6">
      „Ezt a rendeletet szerződéses kötelezettségekre kell alkalmazni polgári és kereskedelmi ügyekben olyan helyzetekben, amikor különböző országok joga között kell választani.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-79" title="page-6">
      E rendelet nem alkalmazható különösen az adó‑, vám‑ és közigazgatási ügyekre.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet „A jogválasztás szabadsága” című 3. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-81" title="page-6">
      „A szerződésre a felek által választott jog az irányadó. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendeletnek „A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog” című 4. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-83" title="page-6">
      „(1) Ha a szerződésre alkalmazandó jogról nem született megállapodás a 3. cikknek megfelelően és az 5–8. cikk sérelme nélkül, a szerződésekre alkalmazandó jogot a következőképpen kell meghatározni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-84" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-85" title="page-6">
      b) szolgáltatási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a szolgáltatást nyújtó fél szokásos tartózkodási helye található;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-86" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-87" title="page-6">
      (2) Ha a szerződésre az (1) bekezdés nem terjed ki, vagy ha a szerződés elemeire az (1) bekezdés a)–h) pontja közül több is vonatkozna, a szerződésre azon ország joga az irányadó, ahol a szerződés jellegéből adódó teljesítésre kötelezett félnek a szokásos tartózkodási helye található.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-88" title="page-6">
      (3) Ha az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a szerződés nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1) vagy (2) bekezdésben említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-89" title="page-6">
      (4) Ha az (1) vagy a (2) bekezdés alapján alkalmazandó jog nem állapítható meg, a szerződésre azon ország joga irányadó, amelyhez a szerződés a legszorosabban kapcsolódik.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma I” rendelet „Alaki érvényesség” című 11. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-91" title="page-6">
      „(1) Alakilag érvényes a szerződés azon személyek között, akik vagy akiknek a képviselői a szerződéskötés időpontjában ugyanazon országban tartózkodnak, ha a szerződés eleget tesz az e rendelet alapján anyagi értelemben irányadó jog vagy a megkötés helye szerinti ország joga alaki követelményeinek.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-92" title="page-7">
      (2) Alakilag érvényes a szerződés azon személyek között, akik vagy akiknek a képviselői a szerződéskötés időpontjában különböző országban tartózkodnak, ha a szerződés eleget tesz az e rendelet alapján anyagi értelemben irányadó jog vagy bármely azon ország joga alaki követelményeinek, ahol bármelyik fél vagy képviselője a szerződéskötéskor jelen van, vagy azon ország joga formai követelményeinek, ahol bármelyik fél az adott időpontban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendeletnek „A szerződésre alkalmazandó jog hatálya” című 12. cikke (1) bekezdésének e) pontja a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-94" title="page-7">
      „Az e rendelet alapján a szerződésre alkalmazandó jog különösen az alábbiakra irányadó:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-95" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-96" title="page-7">
      e) a szerződés érvénytelenségének következményei.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet 23. cikke a rendeletnek az uniós jog egyéb rendelkezéseivel való kapcsolatát, míg 25. cikke a meglévő nemzetközi egyezményekkel való kapcsolatát szabályozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1965. szeptember 9‑i Gesetz über Urheberrecht und verwandte Schutzrechte – Urheberrechtsgesetz (a szerzői és szomszédos jogokról szóló törvény, BGBl. 1965. I, 1273. o.) alapügyre alkalmazandó változatának (a továbbiakban: UrhG) 72. §‑a a (2) bekezdésében akként rendelkezik, hogy a fotóművészeti alkotások védelmére vonatkozó jog jogosultja a fényképész.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az UrhG 97. §‑ának (1) bekezdése előírja, hogy azzal szemben, aki a szerzői jogokat vagy a jelen törvény által védett egyéb jogokat jogellenesen megsérti, a jogaiban megsértett személy a jogsértés abbahagyását, ismétlődő jogsértés veszélye esetén pedig eltiltást követelhet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">BT Cottbusban (Németországi Szövetségi Köztársaság) az interneten, különösen az „eBay” értékesítési platformon keresztül autóalkatrészeket, köztük autószőnyegeket forgalmaz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Internetes ajánlatainak illusztrálása érdekében BT a 2014 áprilisától a 2018 áprilisáig terjedő időszakban többször is megbízott egy hivatásos fényképészt szóbeli megállapodás alapján, hogy készítsen fényképeket ezekről az autószőnyegekről. A fényképész lengyel állampolgár, és Dąbrowa Górniczában (Lengyelország) fotóstúdiót működtet. Miután a fényképek elkészültek lengyelországi fotóstúdiójában, a fényképész ugyanazon a napon BT férjének átadott egy USB‑pendrive‑ot az autószőnyegekről készült fényképekkel. Az így készített fényképek felhasználásáról vagy a felhasználási jogoknak BT‑re történő átruházásáról a felek között nem jött létre írásbeli megállapodás. Nem született köztük megállapodás a fényképész által nyújtott szolgáltatásokra és a felhasználási jogok átruházására alkalmazandó jogról sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018 februárjában és márciusában IU az „eBay” online értékesítési platformon különböző autószőnyegekre vonatkozó értékesítési ajánlatokat tett közzé, amelyek illusztrálására a BT megbízásából készített fényképek egy részét használta fel. Mivel BT úgy vélte, hogy e fényképeknek az IU általi közzététele sértette a fényképekre vonatkozó kizárólagos felhasználási jogát, amellyel álláspontja szerint rendelkezik, keresetet indított a német bíróság előtt többek között az állítólagos jogsértés abbahagyására kötelezés iránt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német elsőfokú bíróság helyt adott e keresetnek. Abból indult ki, hogy a szóban forgó fényképek az UrhG 72. §‑a alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, a fényképész azok kizárólagos felhasználási jogát érvényesen ruházta át BT‑re, és IU megsértette ezeket a jogokat azáltal, hogy a fényképeket BT hozzájárulása nélkül tette nyilvánosan hozzáférhetővé. E bíróság az UrhG 97. §‑ának (1) bekezdése alapján IU‑t többek között a vitatott magatartás abbahagyására kötelezte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">IU fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben az Oberlandesgericht Düsseldorfhoz (düsseldorfi regionális felsőbíróság, Németország), amely a kérdést előterjesztő bíróság. Arra hivatkozik, hogy a BT és a fényképész közötti jogátruházási szerződés alaki érvényességének kérdését a szerződésre alkalmazandó jogként a lengyel jog szabályozza a „Róma I” rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 11. cikkének (1) bekezdése együttesen értelmezett rendelkezéseinek megfelelően. E tekintetben IU felhívja a figyelmet arra, hogy mind a szerződéskötés, mind pedig az arra jellemző szolgáltatások nyújtása – vagyis a fényképek elkészítése és a felhasználási jogok későbbi átruházása – egy lengyelországi fotóstúdióban történt. IU szerint továbbá a lengyel jog a fényképekhez hasonló művekre vonatkozó kizárólagos felhasználási jogok átruházásához írásbeliséget követel meg. Mivel e követelmény nem teljesült, a szóban forgó jogokat nem ruházták át érvényesen BT‑re, aki ennélfogva nem rendelkezik kereshetőségi joggal, így az elsőfokú bíróság ítéletét meg kell változtatni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">BT ezzel szemben úgy véli, hogy az átruházási szerződés alaki érvényességének kérdésére alkalmazandó jogot nem a „Róma I” rendelet rendelkezései, hanem a „Róma II” rendelet 8. cikkének (1) bekezdésének megfelelően kell meghatározni, amelynek értelmében a szellemi tulajdonjogok megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyre az oltalmat igényelték (lex loci protectionis). Az olyan átruházási szerződés keretében ugyanis, mint amelyről az alapügyben szó van, a szerződésre alkalmazandó jog kizárólag a kötelemkeletkeztető ügylet szabályozására irányul, míg a dologi jogokra vonatkozó rendelkezési ügyletet a lex loci protectionis szabályozza. Mivel a szellemi tulajdonjogok BT által hivatkozott megsértése Németországban történt, és mivel az alapügyben szóban forgó fényképeken fennálló felhasználási jogok tekintetében általa igényelt oltalom Németország területére vonatkozik, az átruházási szerződés e tekintetben a német jog hatálya alá tartozik a lex loci protectionis elve alapján. Márpedig a német jog szerint a fényképek kizárólagos felhasználási jogának átruházása alaki kötöttség nélkül érvényes, az átruházás többek között eredhet szóbeli megállapodásból is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az alapeljárás felei nem értenek egyet az átruházási megállapodás alaki érvényességére alkalmazandó jog meghatározását illetően. E bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy ezt az érvényességet a szerződésre alkalmazandó – a „Róma I” rendeletnek megfelelően meghatározott – jog alapján, vagy a „Róma II” rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján annak az országnak a joga alapján kell‑e értékelni, amelyre az oltalmat igényelték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ilyen körülmények között az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális felsőbíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-110" title="page-9">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a [»Róma II«] rendelet 8. cikkének (1) bekezdését, hogy annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyre az oltalmat igényelték a fényképek kizárólagos használati jogának a szerzőről a jogosultra történő átruházására vonatkozó (alaki) érvényesség kérdésére is?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-111" title="page-9">
      2) Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén: fényképek kizárólagos használati jogának a szerzőről a jogosultra történő átruházására vonatkozó (alaki) érvényesség kérdésére a lex contractus az irányadó, és következésképpen a [»Róma I«] rendelet 4. és 11. cikkét kell alkalmazni?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Két kérdésével, melyeket célszerű együttesen vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a „Róma I” és a „Róma II” rendeletet úgy kell‑e értelmezni, hogy valamely személy szerzői jogi védelem alatt álló művön állítólagosan fennálló kizárólagos felhasználási jogának harmadik személy általi megsértése miatt indított kereset keretében az e személy és a mű szerzője mint e jogok átruházója között létrejött átruházási szerződés alaki érvényességének kérdését a szerződéssel kapcsolatos ügyekhez vagy a szerződésen kívüli ügyekhez kell kapcsolni, így az e kérdésre alkalmazandó jogot a „Róma I” rendeletben, illetve a „Róma II” rendeletben előírt szabályok alapján kell meghatározni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy – amint az az 1. cikkeikből kitűnik – a „Róma I” rendelet és a „Róma II” rendelet harmonizálta polgári és kereskedelmi ügyekben a szerződéses kötelezettségekre, illetve a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó kollíziós szabályokat. A kötelezettségek e két kategóriájára alkalmazandó jogot a két rendelet egyike által megállapított rendelkezések segítségével kell meghatározni, a „Róma I” rendelet 23. és 25. cikkében, valamint a „Róma II” rendelet 27. és 28. cikkében említett szabályok sérelme nélkül (2016. január 21‑i ERGO Insurance és Gjensidige Baltic ítélet, C‑359/14 és C‑475/14, EU:C:2016:40, 37. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma I” rendelet, illetve a „Róma II” rendelet hatályát illetően az e rendeletekben szereplő, a „szerződéses kötelezettség” és a „szerződésen kívüli kötelmi viszony” fogalmát önálló módon, elsősorban e rendeletek rendszerére és célkitűzéseire figyelemmel kell értelmezni. Amint az mindkét rendelet (7) preambulumbekezdéséből kitűnik, nemcsak az e rendeletek kölcsönös alkalmazásával kapcsolatos koherencia célkitűzését, hanem a „Brüsszel I” rendeletet is figyelembe kell venni, amely különbséget tesz 5. cikkében a szerződés vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügyek, valamint a jogellenes károkozással, a jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy az ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek között (lásd ebben az értelemben: 2016. január 21‑i ERGO Insurance és Gjensidige Baltic ítélet, C‑359/14 és C‑475/14, EU:C:2016:40, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Mivel a „Brüsszel I” rendeletet hatályon kívül helyezte és felváltotta a „Brüsszel Ia” rendelet, a koherencia ezen célkitűzése ez utóbbi rendeletre is vonatkozik (2022. október 20‑i ROI Land Investments ítélet, C‑604/20, EU:C:2022:807, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróságnak az utóbbi rendelettel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy kizárólag az a jogi kötelezettség tartozik az említett rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontja szerinti „szerződés vagy egy szerződéses igény” hatálya alá, amelyet az egyik fél a másik felé szabadon vállalt, és amelyen a felperes keresete alapul (lásd ebben az értelemben: 2019. május 8‑i Kerr ítélet, C‑25/18, EU:C:2019:376, 25. pont). Analógia útján, és a koherencia jelen ítélet előző pontjában említett célkitűzésének megfelelően a „Róma I” rendelet 1. cikke szerinti „szerződéses kötelezettség” fogalma az egyik fél által a másik felé szabadon vállalt jogi kötelezettséget jelöl (lásd ebben az értelemben: 2016. január 21‑i ERGO Insurance és Gjensidige Baltic ítélet, C‑359/14 és C‑475/14, EU:C:2016:40, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma II” rendelet 1. cikke szerinti „szerződésen kívüli kötelmi viszony” fogalmát illetően emlékeztetni kell arra, hogy a „jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek” „Brüsszel Ia” rendelet 7. cikkének 2. pontja szerinti fogalma magában foglalja az összes olyan kérelmet, amely az alperes felelősségének megállapítására irányul, és amely nem kapcsolódik az e rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontja szerinti említett „szerződés[hez] vagy egy szerződéses igény[hez]” (2026. június 4‑i TERVE Production ítélet, C‑791/24, EU:C:2026:444, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Egyébiránt meg kell jegyezni – amint az a „Róma II” rendelet 2. cikkéből következik –, hogy a „Róma II” rendelet olyan kötelezettségekre alkalmazandó, amelyek valamely kárból, nevezetesen jogellenes károkozásból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből vagy culpa in contrahendóból származó valamennyi következményből erednek (2016. január 21‑i ERGO Insurance és Gjensidige Baltic ítélet, C‑359/14 és C‑475/14, EU:C:2016:40, 45. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tényezőkre tekintettel a „Róma II” rendelet szerinti „szerződésen kívüli kötelmi viszony” alatt olyan kötelezettséget kell érteni, amely az e rendelet 2. cikkében felsorolt, és az előző pontban felidézett esetek egyikéből ered (2016. január 21‑i ERGO Insurance és Gjensidige Baltic ítélet, C‑359/14 és C‑475/14, EU:C:2016:40, 46. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy BT azt állítja, hogy kizárólagos felhasználási jogokkal rendelkezik, amelyeket a szerzői jogi védelem alatt álló művek, azaz fényképek szerzője egymást követő szóbeli megállapodások alapján ruházott át rá annak érdekében, hogy lehetővé tegye számára e fényképek német területen folytatott online értékesítési tevékenysége céljából történő felhasználását. E határozatból az is kitűnik, hogy BT e minőségében keresetet indított egy harmadik személlyel, IU‑val szemben, aki ugyanezeket a fényképeket használta fel az ugyanezen a területen folytatott saját online értékesítési tevékenységeihez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerzői jogi védelem alatt álló művek kizárólagos felhasználási jogainak bejelentett jogosultja által indított ilyen keresetet – amennyiben az az alperes azon alapuló felelősségének megállapítására irányul, hogy az érintett műveket a jogosult hozzájárulása nélkül használta fel – úgy kell tekinteni, mint amely szerződésen kívüli kötelmi viszonyra vonatkozik. Az ilyen felhasználás ugyanis a „Róma II” rendelet 2. cikke értelmében vett jogellenes károkozásnak minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel e rendelet (26) preambulumbekezdésének megfelelően a szerzői jogok az említett rendeletben említett szellemi tulajdonjogok közé tartoznak, meg kell állapítani, hogy ugyanezen rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alatt álló művek kizárólagos felhasználási jogainak megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyra annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyre az oltalmat igényelték, vagyis a lex loci protectionis szerinti jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett az alapügyben az előterjesztő bíróságnak az állítólagosan megsértett kizárólagos felhasználási jogok átruházására irányuló szerződés alaki érvényességének kérdéséről is döntenie kell. Arra keresi tehát a választ, hogy e kérdést ilyen összefüggésben szintén a lex loci protectionisnak – mint az említett jogok állítólagos megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jognak – kell‑e szabályoznia, vagy ha nem, akkor arra a „Róma I” rendelet rendelkezései alapján a szerződésre alkalmazandó jog‑e az irányadó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint arra a főtanácsnok indítványának 52. és 53. pontjában rámutatott, a kizárólagos felhasználási jogok átruházására irányuló szerződés alaki érvényességének e kérdése önálló, és elkülönül az e jogokat állítólag megsértő személy jogellenes károkozásért vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményért fennálló felelősségétől. Ennélfogva e kérdés nem kapcsolható a szerződésen kívüli ügyekhez, így a kizárólagos felhasználási jogok átruházására irányuló szerződés alaki érvényességére alkalmazandó jog nem határozható meg a „Róma II” rendelet rendelkezései alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen szerződés alaki érvényességének kérdése a „Róma I” rendelet értelmében vett szerződés vagy szerződéses igény körébe tartozik. Ugyanis, amint arra a főtanácsnok az indítványának 58–61. pontjában rámutatott, és amint az lényegében a Mario Giuliano, a milánói egyetem professzora és Paul Lagarde, a Paris I egyetem professzora által írt, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményre – amelyet a tagállamok közötti viszonyokban a „Róma I” rendelet váltott fel – vonatkozó jelentésből (HL 1980. C 282., 1. o.) következik, az alaki követelmények főszabály szerint – az érintett szerződés tárgyától, valamint az azok megsértésére hivatkozó fél személyétől függetlenül – a jogbiztonság és a felek védelme érdekében a felek azon akarata kinyilvánításának kereteit hivatottak biztosítani, hogy – a jelen ítélet 38. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően – a „Róma I” rendelet 1. cikke értelmében vett szerződéses kötelezettség alapján az egyik fél által a másik felé szabadon vállalt jogi kötelezettség terhelje őket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az értelmezés egyébiránt megfelel a „Róma I” rendelet által követett célnak, amely – amint az a (6) és (16) preambulumbekezdéséből kitűnik – többek között arra irányul, hogy a nagymértékben kiszámítható kollíziós szabályok révén biztosítsa a jogbiztonságot az európai igazságügyi térségben (2025. december 4‑i Liechtensteinische Landesbank ítélet, C‑279/24, EU:C:2025:942, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Amint arra a főtanácsnok az indítványának 68. pontjában lényegében rámutatott, a kizárólagos felhasználási jogok átruházására irányuló szerződés alaki érvényessége kérdésének a szerződéssel kapcsolatos ügyekhez való kapcsolódása biztosítja a jogátruházó és a jogosult számára, hogy szerződésük érvényes, és ezen átruházás hatályos, amennyiben e szerződés megfelel a „Róma I” rendelet rendelkezései értelmében alkalmazandó jog követelményeinek, még akkor is, ha az átruházott kizárólagos felhasználási jogok különböző tagállamokban alkalmazandók, ami e jogok több tagállamban történő megsértése esetén a „Róma II” rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt lex loci protectionis kritériuma értelmében több nemzeti jog alkalmazását eredményezheti. E kapcsolódás tehát olyan jogbiztonságot és olyan mértékű kiszámíthatóságot biztosít, amely nem érhető el abban az esetben, ha az átruházási szerződés alaki érvényességének kérdése a szerződésen kívüli ügyekhez kapcsolódik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Bizottság ugyanakkor írásbeli észrevételeiben és a tárgyaláson rámutatott arra, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló ügyben az átruházási szerződés alaki érvényességének vitatása megkérdőjelezi a jogosult ilyen jogállását, és következésképpen a szerző által rá átruházott kizárólagos felhasználási jogokon fennálló jogosultságát. E körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy – mivel a formai követelmény erre vonatkozik – a jogosultság e kérdését, amely elkülönül a szerződés érvényességének kérdésétől, a dologi jogi vagy szerzői jogi ügyekhez, nem pedig a szerződéssel kapcsolatos ügyekhez kell kapcsolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal, amint azt a főtanácsnok indítványának 56. és 57. pontjában, valamint 65. pontjában lényegében kifejtette, a szerzői jogi védelem alatt álló műre vonatkozó kizárólagos felhasználási jogok átruházására irányuló szerződés alaki érvényességének kérdése, noha szorosan kapcsolódik a jogosult jogosultságának kérdéséhez, nem kapcsolódik annyira a szerzői jog lényegéhez vagy belső jellemzőihez, sem pedig a védelem alatt álló művön fennálló tulajdonjoghoz, így az nem kapcsolható a szerzői jogi vagy a dologi jogi ügyekhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérdés ugyanis nem érinti a szerzői jogra vagy annak tulajdonjogára vonatkozó olyan elemeket, mint például – a Berni Egyezmény 2., 5., 6bis. és 9. cikke által említett – védelem alatt álló műnek minősítés, a mű vagy tartalom szerzőségének megállapítása és a szerzői jogi védelem terjedelme, amelyeket az Európai Unió a WIPO Szerzői Jogi Szerződése 1. cikkének (4) bekezdése és/vagy a TRIPS‑megállapodás 9. cikke értelmében köteles tiszteletben tartani (lásd ebben az értelemben: 2024. október 24‑i Kwantum Nederland és Kwantum België ítélet, C‑227/23, EU:C:2024:914, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, mivel az IU‑hoz hasonló harmadik személy az átruházási szerződés érvényességét egy formai követelményre tekintettel vitatja, ezzel nem magukat a dologi jogi vagy szerzői jogi vonatkozásokat, hanem a jogosult és a szerző közötti szerződéses jogviszony fennállását kérdőjelezi meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az a tény, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló mű kizárólagos felhasználási jogainak átruházására irányuló szerződésekre vonatkozóan előírt alaki követelmény eltérhet a más típusú átruházási szerződésekre alkalmazandó szabályozástól, nem kérdőjelezheti meg ezt a minősítést. Ugyanis, még ha a formai követelményt a szerzői jog sajátos ügyeivel kapcsolatban írják is elő, vagy azt az e területre vonatkozó nemzeti szabályozás tartalmazza, e követelmény megőrzi fő funkcióját, amely – amint az a jelen ítélet 46. pontjából kitűnik – a felek azon akarata megfelelő tájékoztatáson alapuló kinyilvánításának biztosítása, hogy szerződéses kötelezettség terhelje őket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt az értelmezést, amely szerint a kizárólagos felhasználási jogok átruházására irányuló szerződés alaki érvényességének kérdését a szerződéssel kapcsolatos ügyekhez, nem pedig a dologi jogi vagy a szerzői jogi ügyekhez kell kapcsolni – még akkor is, ha az hatással lehet e jogok átruházására vagy az azokon fennálló jogosultságra –, megerősíti a „Róma I” rendelet 12. cikke, amely szerint az e rendelet alapján a szerződésre alkalmazandó jog különösen a szerződés érvénytelenségének következményeire irányadó. Így a szerződésre alkalmazandó jog határozza meg, hogy az alakilag érvénytelen szerződés jogosultját a szóban forgó jogok jogosultjának kell‑e tekinteni, mivel a jogosultság fennállásának e kérdése a szerződés alaki érvényességének elsődleges kérdéséből következik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül az alapügyben szereplőhöz hasonló szerződés alaki érvényessége kérdésének a szerződéssel kapcsolatos ügyekhez való kapcsolódása egyáltalán nem sérti a Berni Egyezmény 5. cikkének (1)–(3) bekezdésében megjelenő területiség elvét, amely szerint a szerzői jog védelmét az egyes tagállamok nemzeti joga biztosítja (2013. október 3‑i Pinckney ítélet, C‑170/12, EU:C:2013:635, 39. pont). Az a tény ugyanis, hogy az ilyen szerződés alaki érvényességét a „Róma I” rendeletben előírt szabályok alapján a szerződésre alkalmazandó jog szerint kell értékelni, nem akadálya annak, hogy a szerzői jogi védelem kérdését illetően továbbra is e nemzeti jogok legyenek alkalmazandók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen, az ilyen kapcsolódás nem akadályozza meg a „Róma II” rendeletben a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogra vonatkozóan előírt szabályok alkalmazását sem. Közelebbről, amint az a jelen ítélet 42. pontjából kitűnik, ha a kérdést előterjesztő bíróság elemzése végén azt állapítaná meg, hogy az alapügyben szóban forgó átruházási szerződés a szerződésre alkalmazandó jog alapján alakilag érvényes, vagy hogy BT‑t a szóban forgó kizárólagos felhasználási jogok jogosultjának lehet tekinteni Németország területére vonatkozóan, e jogok megsértését a „Róma II” rendelet 8. cikkének (1) bekezdése által kijelölt jog alapján kell elbírálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti indokokra tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a „Róma I” és a „Róma II” rendeleteket úgy kell értelmezni, hogy valamely személy szerzői jogi védelem alatt álló művön állítólagosan fennálló kizárólagos felhasználási jogának harmadik személy általi megsértése miatt indított kereset keretében az e személy és a mű szerzője mint e jogok átruházója között létrejött átruházási szerződés alaki érvényességének kérdését a szerződéssel kapcsolatos ügyekhez kell kapcsolni, így az e kérdésre alkalmazandó jogot a „Róma I” rendeletben előírt szabályok alapján kell meghatározni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-137" title="page-14">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-138" title="page-15">
      A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17‑i 593/2008/EK parlamenti és tanácsi rendeletet (Róma I.), valamint a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11‑i 864/2007/EK parlamenti és tanácsi rendeletet („Róma II.”)
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-139" title="page-15">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-140" title="page-15">
      valamely személy szerzői jogi védelem alatt álló művön állítólagosan fennálló kizárólagos felhasználási jogának harmadik személy általi megsértése miatt indított kereset keretében az e személy és a mű szerzője mint e jogok átruházója között létrejött átruházási szerződés alaki érvényességének kérdését a szerződéssel kapcsolatos ügyekhez kell kapcsolni, így az e kérdésre alkalmazandó jogot az 593/2008 rendeletben előírt szabályok alapján kell meghatározni.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-141" title="page-15">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: német.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">i</a>
</span>) A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.</p>
</body>
</html>
