2015.12.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/104


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2325 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 11.)

a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 14. cikke (5) bekezdésére,

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2015. május 14-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Oroszországi Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) származó, hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozóan, miután a hidegen síkhengerelt acéltermékek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében az EUROFER (a továbbiakban: a panaszos) 2015. április 1-jén panaszt nyújtott be.

1.   AZ ÉRINTETT TERMÉK

(2)

A nyilvántartásba vétel tárgyát képező termék (a továbbiakban: az érintett termék) síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve azonban a rozsdamentes acélból) készült, bármilyen szélességű termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, kivéve az alábbiakat:

—

síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű, bármilyen vastagságú termék, tekercsben vagy nem tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, elektromos,

—

síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű termék, legfeljebb 0,35 mm vastagságú, tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, lágyított (ún. „feketelemez”),

—

síkhengerelt, más ötvözött acél, szilícium-elektromos acélból készült termék, bármilyen szélességű, valamint

—

síkhengerelt, ötvözött acél, gyorsacélból készült termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva.

Az érintett termék Kínából és Oroszországból (a továbbiakban: az érintett országok) származik, és jelenleg az ex 7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , ex 7209 18 99 , ex 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7211 23 30 , ex 7211 23 80 , ex 7211 29 00 , 7225 50 80 , 7226 92 00 KN-kód(ok) alá van besorolva. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

2.   KÉRELEM

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a panaszos 2015. november 12-én nyújtotta be. A panaszos azt kérte, hogy az érintett termék behozatalára vezessenek be nyilvántartásba vételi kötelezettséget annak érdekében, hogy az érintett behozatalra vonatkozó intézkedéseket a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazni lehessen.

3.   A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL INDOKAI

(4)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy ezt követően ezen importtermékek ellen az intézkedések alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget azt követően lehet bevezetni a behozatalokra, hogy az uniós gazdasági ágazat erre vonatkozó kérelmet nyújtott be, amelyben elegendő bizonyítékot szolgáltatott az intézkedés meghozatalához.

(5)

A panaszos azt állítja, hogy indokolt a nyilvántartásba vétel, mivel az érintett termék behozatala továbbra is dömpingelt, továbbá hogy az importőrök teljes mértékben tisztában voltak a hosszabb időn keresztül tartó, az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó dömpingeléssel. A panaszos ezenfelül azt állítja, hogy az orosz és a kínai behozatalok kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak, és hogy – még a vizsgálati időszakot követően is – megfigyelhető volt az említett behozatalok szintjének jelentős növekedése, ami komolyan rontaná a dömpingellenes vám javító hatását, amennyiben előírnák egy ilyen vám alkalmazását.

(6)

A Bizottság úgy tekinti, hogy az importőrök tudtak vagy tudniuk kellett volna az exportőrök dömpingjéről. A panasz elegendő erre vonatkozó meggyőző bizonyítékot tartalmaz, amit az eljárás megindításáról szóló értesítésben is feltüntettek (3). A panasz betekinthető változata a dömpingkülönbözetet 28 %-ra becsülte a kínai és legfeljebb 20–25 %-ra az orosz behozatalok esetében. A jelek szerint megvalósuló dömping mértékét tekintve jogos az a feltételezés, hogy az importőrök tudtak vagy tudniuk kellett volna a helyzetről.

(7)

Kína tekintetében a panaszos a rendes értéket egy kanadai gyártótól származó árinformáció alapján bizonyította, mivel Kanadát jelölte meg analóg országként. Oroszország tekintetében a bizonyítás alapját a számtanilag képzett rendes érték (becsült előállítási költségek, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) képezte. A dömping bizonyítéka az így megállapított rendes értékek és az érintett termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi) exportár összehasonlításán alapul. A kínai exportár meghatározásának alapját kilenc, Kínából az Unióba irányuló exportértékesítés számlája képezte, míg az orosz exportár megállapításához a panaszos az Eurostat adatait használta.

(8)

Emellett a panaszos mind a panaszban, mind pedig a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben elegendő bizonyítékkal szolgált a kínai és orosz exportőrök dömpingeléséről beszámoló sajtóközlemények formájában, amelyek az importőrök előtt feltehetőleg ismertek voltak, és amelyeket az importőröknek figyelembe kellett volna venniük.

(9)

Összevetve az érintett országok által a 2014. május és 2014. szeptember közötti időszakban, valamint 2015 hasonló időszakában (vagyis az eljárás megindítását követő időszakban) behozott mennyiségeket, az eljárás 2015. májusi megindítása óta Kína esetében mintegy 33 %-os, Oroszország esetében pedig mintegy 45 %-os további növekedést figyelhető meg. A nyilvántartásba vétel iráni kérelemben a panaszos összevetette az érintett termékre irányuló kínai és orosz behozatalok egyesített mennyiségét is a 2014. január–2014. szeptember és a 2015. január–2015. szeptember közötti időszak vonatkozásában. Ez az összehasonlítás a két érintett országból származó behozatalok mennyiségének 24 %-os emelkedését mutatta, ami arra utal, hogy az érintett termék orosz és kínai behozatalának szintje jelentősen emelkedett 2015 első felében, főként a jelen vizsgálat megindítását követően.

(10)

A panaszos a panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben továbbá meggyőző bizonyítékkal szolgált arról, hogy az érintett országokból származó termékek behozatala során az eladási árak csökkenő tendenciát mutatnak. A panaszban foglaltak szerint a Kínából az Unióba irányuló eladások átlagos árai 16 %-kal csökkentek, míg az Oroszországból az Unióba irányuló eladások átlagos ára 7 %-kal esett vissza 2010 és 2014 szeptembere között. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a 2011 és 2015 első féléve közötti időszak importárait vetették össze, ami 21 %-os csökkenést mutatott az átlagos kínai importár és 26 %-os visszaesést az átlagos orosz importár vonatkozásában. Összességében és a feltételezett dömpingkülönbözetek mértékét tekintve ez a bizonyíték ebben a szakaszban elegendő a kínai és orosz exportőrök dömpingelési gyakorlatának alátámasztására. Az importáraknak az ügy 2015. májusi megindítását követő változása tekintetében – az Eurostat 2015. szeptemberi adatai alapján – további 5 %-os visszaesést állapítottak meg az egyes érintett országok esetében.

(11)

A panaszban emellett elegendő meggyőző bizonyíték szerepel a károkozás fennállásáról, és a vizsgálat keretében benyújtott dokumentumokban – köztük a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben – bizonyíték található arra nézve is, hogy az említett behozatalok szintjének a tovább csökkenő árak melletti folyamatos növekedése további károkat okozhat. Figyelembe véve az időzítést, a dömpingelt behozatalok növekvő mennyisége és egyéb körülmények (így például a fölös kapacitás Kínában, valamint a kínai és orosz exportőrök árazási magatartása) várhatóan komolyan rontaná a végleges vámok javító hatását, amennyiben az ilyen vámokat nem alkalmaznák visszamenőleges hatállyal. Ezenfelül a jelen eljárás megindításának fényében, valamint figyelembe véve az orosz és kínai importot illető eddigi fejleményeket az árak és a mennyiség tekintetében, jogos az a feltételezés, hogy az esetleges ideiglenes intézkedések elfogadását megelőzően az érintett termék behozatalának szintje tovább növekedhet, és az importőrök gyorsan készleteket halmozhatnak fel.

4.   AZ ELJÁRÁS

(12)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a panaszos elegendő meggyőző bizonyítékot bocsátott rendelkezésre az érintett termék behozatalára vonatkozó, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséhez.

(13)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság továbbá meghallgathatja az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

5.   NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(14)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint az érintett termék behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítása céljából, hogy amennyiben a vizsgálat eredménye alapján megállapításra kerül a dömpingellenes vámok elrendelésének szükségessége, a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban – visszamenőlegesen is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalra.

(15)

A panaszosnak a panaszban tett becslései szerint Kína esetében az átlagos dömpingkülönbözet 28 %, az átlagos alákínálási különbözet pedig 19 %–22 % volt az érintett termék vonatkozásában. Oroszország esetében a panaszos becslései szerint az átlagos dömpingkülönbözet 15 %–20 % volt az érintett termék vonatkozásában. Az átlagos alákínálási különbözet Oroszország esetében 23 %–27 % volt az érintett termék vonatkozásában. Kína esetében a lehetséges kötelezettség becsült értéke az alákínálás panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 19 %–22 %-ában került meghatározásra. Oroszország esetében a lehetséges kötelezettség becsült értéke az átlagos dömping panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 15 %–20 %-ában került meghatározásra.

6.   SZEMÉLYES ADATOK FELDOLGOZÁSA

(16)

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően fogja kezelni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság az 1225/2009/EK rendelet 14. cikke (5) bekezdésének értelmében felszólítja a vámhatóságokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a következő termékek Unióba irányuló behozatalainak nyilvántartásba vételéhez: síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve azonban a rozsdamentes acélból) készült, bármilyen szélességű termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, kivéve az alábbiakat:

—

síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű, bármilyen vastagságú termék, tekercsben vagy nem tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, elektromos,

—

síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű termék, legfeljebb 0,35 mm vastagságú, tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, lágyított (ún. „feketelemez”),

—

síkhengerelt, más ötvözött acél, szilícium-elektromos acélból készült termék, bármilyen szélességű, valamint

—

síkhengerelt, ötvözött acél, gyorsacélból készült termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva.

Az említett termékek Kínából és Oroszországból (a továbbiakban: az érintett országok) származnak, és jelenleg a következő KN-kód(ok) alá vannak besorolva: ex 7209 15 00 (7209 15 00 90 TARIC-kód), 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , ex 7209 18 99 (7209 18 99 90 TARIC-kód), ex 7209 25 00 (7209 25 00 90 TARIC-kód), 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7211 23 30 , ex 7211 23 80 (7211 23 80 19, 7211 23 80 95 és 7211 23 80 99 TARIC-kódok), ex 7211 29 00 (7211 29 00 19 és 7211 29 00 99 TARIC-kódok), 7225 50 80 és 7226 92 00 .

Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.

(2)   A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban megfogalmazott álláspontjukat, az azt alátámasztó bizonyítékokat, illetve meghallgatás iránti kérelmüket az e rendelet kihirdetésétől számított húsz napon belül ismertessék.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)   HL C 161., 2015.5.14., 9. o.

(3)   HL C 161., 2015.5.14., 9. o. (az eljárás megindításáról szóló értesítés 3. szakasza).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).