(3)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék: rozsdamentes acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (ideértve a méretre vágott és a keskeny szalagokban kiszerelt termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, kivéve a nem tekercsben lévő, legalább 600 mm szélességű, 10 mm-nél nagyobb vastagságú termékeket (a továbbiakban: érintett termék). Ezek a termékek jelenleg a 7219 11, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 22, 7219 23, 7219 24, 7220 11 és 7220 12 HR-kódok alá tartoznak. A megadott HR-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(4)

A panaszos már a panaszában kérte a behozatalok nyilvántartásba vételét. A panaszos 2019. október 31-én az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján külön nyilvántartásbavételi kérelmet is benyújtott az ezen eljárás tárgyát képező behozatalok tekintetében. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A panaszos 2019. november 22-én és december 10-én kiegészítő információkkal szolgált a kérelemmel kapcsolatban.

(5)

Az érintett termék egyik, a dömpingellenes eljárásban együttműködő felhasználója, a Marcegaglia Specialties (a továbbiakban: Marcegaglia) 2019. november 14-én észrevételeket fogalmazott meg a panaszos által a behozatalok nyilvántartásba vétele érdekében benyújtott kérelemhez.

(6)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(7)

A panaszos szerint a nyilvántartásba vételt az indokolja, hogy a Kínából, a Tajvanról és az Indonéziából származó érintett termék dömpingelt formában érkezik az Unióba. A panaszos előadta, hogy az alacsony áron egyre gyorsuló ütemben érkező behozatal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, ugyanis a készletfelhalmozás lehetővé tételével rontja az esetleg kivetendő végleges vámok javító hatását.

(8)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság ellenőrizte, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

(9)

Az eljárás megindításáról 2019. augusztus 12-én közzétett értesítés kiemelte, hogy a számított dömpingkülönbözetek mindegyik ország esetében jelentősek. Összességében és a panaszos által megjelölt 15,1–54,3 %-os dömpingkülönbözeteket is figyelembe véve a panaszban ismertetett bizonyítékok az eljárás e szakaszában kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy az exportáló gyártók dömpinget folytatnak.

(10)

A panasz az uniós gazdasági ágazatot érő vélt kárt illetően is elegendő bizonyítékkal szolgált: bemutatta az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének visszaesését, valamint más fontos teljesítménymutatóinak romlását.

(11)

Minthogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tartalma az összes importőr számára nyilvánosan elérhető. Továbbá az importőrök – mint a vizsgálatban érdekelt felek – hozzáféréssel rendelkeznek a panasz nem bizalmas változatához és az ügy nem bizalmas irataihoz. Ebből következően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök, amelyek a szakmában tapasztaltnak számítanak, ily módon tudomást szereztek vagy szerezhettek volna a dömping vélt fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról. (5)

(12)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel első feltétele teljesül.

(13)

A Bizottság e feltétel teljesülését az érintett termékre vonatkozóan összegyűjtött információk felhasználásával, a Surveillance 2 adatbázisban rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján elemezte. A behozatali volumeneknek a nyilvántartásbavételi kérelem elbírálása céljából történő elemzéséhez 2019 novemberéig (ezt a hónapot is beleértve) álltak rendelkezésre teljes statisztikai adatok. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat megindításának hónapjától, 2019 augusztusától a legutóbbi időszakig, 2019 novemberéig tartó időszak behozatali adatait indokolt figyelembe venni, és ezeket a volumenadatokat a vizsgálati időszakban tapasztalt volumenekkel indokolt összehasonlítani. A 2019 augusztusától 2019 novemberéig tartó időszak behozatali adatait az előző év hasonló időszakának behozatali adataival nem tűnt indokoltnak összehasonlítani, mert az ügy irataiban semmi sem utalt arra, hogy az egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél-lemezek és -tekercsek behozatala szezonális ingadozást mutat. Az érintett országokból érkező behozatalok a következőképpen alakultak:

Az érintett országokból érkező behozatalok volumene (tonna)

(14)

E statisztikai adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy az egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél-lemezeknek és -tekercseknek az érintett országokból az Unióba érkező átlagos havi volumene a 2019 szeptemberétől 2019 novemberéig tartó időszakban, tehát az eljárás megindítása után 10 %-kal nagyobb volt a vizsgálati időszakban az Unióba érkező átlagos havi volumennél.

(15)

A több érintett országra kiterjedő vizsgálatok keretében a Bizottság a fenti preambulumbekezdésekben ismertetett elemzés keretében attól függően összesíti vagy sem az érintett országokból érkező behozatalt, hogy az alapként szolgáló vizsgálatban a behozatalok összesítése mellett döntött-e. A Bizottság emellett figyelembe vette azt is, hogy a Törvényszéknek a Stemcor-ügyben hozott ítélete szerint a behozatalnak az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében vett „jelentős mértékű további növekedését” átfogóan kell értékelni annak meghatározása céljából, hogy az együttesen figyelembe vett behozatalok – az érintett importőrök egyéni és szubjektív helyzetének figyelembevétele nélkül – valószínűsíthetően komolyan rontják-e a végleges dömpingellenes vám javító hatását, és ennélfogva további kárt okoznak-e az uniós gazdasági ágazatnak. (6) Ahogyan arról a fenti táblázat tanúskodik, nem merül fel kétség azzal kapcsolatban, hogy bekövetkezett-e az érintett országokból érkező összesített behozatal jelentős mértékű további növekedése.

(16)

A Marcegaglia szerint a behozatal jelentős mértékű további növekedését a panaszos beadványa nem támasztotta alá kellőképpen, és az valószínűtlen is az egyes acéltermékekre alkalmazandó védővámkontingensek (7) (a továbbiakban: kontingensek) miatt, amelyek egyebek mellett az érintett termékre is vonatkoznak, és amelyek mindegyik érintett ország esetében a vizsgálati időszakban tapasztalt exportvolumeneknél jóval alacsonyabb szinten vannak megállapítva. A kontingenseken felül behozott mennyiségekre 25 %-os védővámot kell fizetni. Ezért a Marcegaglia szerint az érintett termék behozatalai várhatóan a kontingensek által meghatározott szintre fognak csökkenni, amely 25 %-kal alacsonyabb a vizsgálati időszakban tapasztalt behozatali volumennél. A Marcegaglia szerint továbbá noha a behozatali volumen 2019 júliusában és augusztusában túllépte – illetve általában véve bármely hónapban túllépheti – ezeket a havi átlagokat, ebből nem következik, hogy a behozatal valószínűsíthetően nőni fog.

(17)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a szóban forgó kontingensek nem a megszabott szint feletti behozatalok tilalmát jelentik, hanem csupán azt, hogy ezek a behozatalok 25 %-os kiegészítő értékvám hatálya alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az importőrök a védővám megfizetése mellett az alkalmazandó küszöbértéket jóval meghaladó mennyiségekben is importálhatják az érintett terméket. Az érintett termékre alkalmazandó vámkontingensek azzal függnek össze, hogy az uniós gazdaság védelemre szorul a komoly kár bekövetkezésével szemben. A behozatalban e vizsgálat megindítása után bekövetkező azonos mértékű növekedés – a megállapított jelentős kár miatt és az eredményes korrekció iránti igényre való tekintettel – a bevezetendő vám visszaható hatályú beszedését vonhatja maga után. Továbbá a panaszos által becsült dömping- és kárkülönbözetek nagysága miatt (lásd a (30) preambulumbekezdést) előfordulhat, hogy a 25 %-os védővám nem bizonyul elegendőnek a dömping és a kár teljes ellentételezéséhez. Ebből következően aligha valószínű, hogy a 25 %-os vám visszatartja az importőröket a további mennyiségek behozatalától.

(18)

A Marcegaglia észrevételei kapcsán a Bizottság arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy e rendelet a behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozik, és független attól, hogy a későbbiekben a Bizottság a dömpingellenes vámok beszedése mellett dönt-e, ez a döntés ugyanis az esetleges végleges vámok kivetésekor lesz esedékes.

(19)

A fentiek alapján, az érintett terméknek az érintett országokból érkező behozatala tekintetében tapasztalt jelentős mértékű további növekedést figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel második feltétele is teljesül.

(20)

A Bizottságnak az eljárás e szakaszában elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a tovább csökkenő áron érkező behozatal folyamatos növekedése máris további kárt okoz.

(21)

A (14) és a (15) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az érintett termék behozatalának jelentős mértékű növekedésére vonatkozóan.

(22)

Emellett az ügy kapcsán nincs arra utaló bizonyíték, hogy a vizsgálat megindítása óta emelkedtek volna az árak. Éppen ellenkezőleg: a Surveillance 2 nyilvánosan elérhető adatbázis tanúsága szerint az érintett terméknek az érintett országokból érkező behozatalai a 2019 augusztusától 2019 novemberéig tartó időszakban 1 %-kal alacsonyabb egységre vetített átlagos érték mellett valósultak meg, mint a vizsgálati időszakban.

(23)

Emellett nyilvántartásbavételi kérelmében a panaszos rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének rohamos romlása, amelyet a panasz a 2018. év második félévére vonatkozóan megállapított, 2019 első félévében is folytatódott: tovább csökkent a termelés, és nőtt a behozatalokhoz társuló áralákínálás. Kérelmében a panaszos olyan bizonyítékokat is bemutatott, amelyek arra utalnak, hogy a helyzet azóta csak súlyosbodott; ennek alátámasztására a panaszos egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a különböző uniós gyártók 2019 júliusa óta négy – eltérő jellegű – szerkezetátalakítást is bejelentettek, amelyek több száz munkavállaló munkahelyét érintik.

(24)

Ebből következően a behozataloknak a (14) és a (15) preambulumbekezdésben említett további jelentős növekedése máris súlyosan rontaná az esetleg kivetendő végleges vám javító hatását, ha az nem kerülne visszaható hatállyal alkalmazásra.

(25)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelem dömpinggel kapcsolatos része tekintetében a nyilvántartásba vétel harmadik feltétele is teljesül.

(26)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgált termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő bevezetéséhez.

(27)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. Emellett a Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(28)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat ténymegállapításai alapján dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszaható hatállyal is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(29)

A jövőbeni kötelezettségek a vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni. A vizsgálat e szakaszában az esetleges kötelezettségek mértéke nem becsülhető meg.

(30)

Kína tekintetében a dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 54,3 %-ra, az átlagos alulértékesítési különbözet pedig 29,1 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség az e szintek kisebbikének megfelelő összegben, tehát az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértékének 29,1 %-ával megegyező szinten állapítható meg. Ugyanakkor ha a Bizottság megállapítja az alaprendelet 7. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését, vagyis azt, hogy az uniós gazdaságot érő kár mértékét a dömpingkülönbözet tükrözi, a lehetséges jövőbeli kötelezettség az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet szintjén, azaz 54,3 %-os szinten állapítható meg. Indonézia tekintetében a dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 32,2 %-ra, az átlagos alulértékesítési különbözet pedig 39,8 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség az e szintek kisebbikének megfelelő összegben, tehát az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértékének 32,2 %-ával megegyező szinten kerül megállapításra. Ugyanakkor ha a Bizottság megállapítja az alaprendelet 7. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését, vagyis azt, hogy az uniós gazdaságot érő kár mértékét a dömpingkülönbözet tükrözi, a lehetséges jövőbeli kötelezettség a dömpingkülönbözet szintjén állapítható meg. Tajvan tekintetében a dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 15,1 %-ra, az átlagos alulértékesítési különbözet pedig 20,7 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség az e szintek kisebbikének megfelelő összegben, tehát az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértékének 15,1 %-ával megegyező szinten kerül megállapításra.

(31)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni,