2.1.

2.2.

Ha a gazdálkodó a mezőgazdasági üzemet átengedi másnak (örökösnek, bérlőnek stb.) úgy, hogy egy földrészletet megtart, ez a földterület:

2.3.

Mezőgazdasági üzemnek minősülnek a következők is, amennyiben eleget tesznek a mezőgazdasági üzem meghatározásánál fent említett egyéb követelményeknek:

2.4.

Nem minősülnek mezőgazdasági üzemnek a következők, kivéve, ha van más olyan tevékenységük, amely alapján annak minősülnek:

2.5.

Az önálló üzemek egyesíthetik erőforrásaikat egy bizonyos mezőgazdasági vállalkozás kedvéért abból a célból, hogy közös vállalkozást alkossanak, amely a mögöttük álló üzemektől („főüzemektől”) különállóan működik. Ezek a vállalkozások lehetnek például közös gyümölcsösök, közös szarvasmarhatelepek, közös tejgazdasági épületek. Ez a részleges egyesülés esete, ezeket a közös vállalkozásokat ebben az esetben „egy terméket előállító társas üzemnek” nevezik. Ezeket az „egy terméket előállító társas üzemeket” akkor kell a „főüzemtől” független mezőgazdasági üzemnek tekinteni, ha főként saját termelési tényezőit használja és nem támaszkodik nagymértékben a „főüzem” termelési tényezőire.

II.

Az üzemet és minden vele kapcsolatos információt úgy kell tekinteni, mint amely abban a körzetben és azon település, illetve felmérési alkörzet területén van, ahol az üzem székhelye található (A/1).

Az üzem székhelyét az adott tagállamban érvényes dokumentált szabályozás alapján kell meghatározni.

Abban az esetben, ha az üzem csak részben található egy bizonyos típusú területen (például kedvezőtlen helyzetű területen), akkor úgy kell tekinteni, hogy ezen a területen található, ha az üzemhez tartozó földterület nagyobbik része vagy az üzem székhelye ezen a területen található. A fenti szabályok valamelyikét ki kell választani és azt az összes üzemre, valamint az A/1–A/3 tételekre kell alkalmazni.

A/1

A/2

A/3

I.

A gazdálkodó az a természetes személy, természetes személyek csoportja, vagy jogi személy, akinek a felelősségére, és neve alatt működtetik az üzemet, és aki jogilag és gazdaságilag felelős az üzemért, azaz aki az üzem gazdasági kockázatát viseli. A gazdálkodó lehet az egész üzem tulajdonosa, bérlője, örök haszonbérlője, haszonélvezője vagy vagyonkezelője.

II.

A jogi és a gazdasági felelősség az adott tagállam saját dokumentált szabályozásának megfelelően kerül meghatározásra.

A gazdálkodó teljes egészében vagy részben átruházhatja egy irányítóra az üzem működtetésének napi pénzügyi és termelési feladataira vonatkozó döntési jogkörét.

Részes művelés esetén (lásd a C/3 a) tételt) a részes művelőt kell gazdálkodóként feltüntetni, és nem a földtulajdonost.

A társas üzem (személyegyesítő társaság) esetén kizárólag azok a társasági tagok tekinthetők gazdálkodónak, akik részt vesznek az üzem mezőgazdasági munkájában (lásd L/1–L/6).

B/1 a) és b)

B/1 a)

B/1 b)

B/1 c)

I.

Az a természetes személy, aki az adott üzem mindennapi működésének körébe tartozó pénzügyi és termelési feladatokért felelős.

II.

Rendszerint, de nem minden esetben, az irányító és a gazdálkodó, aki természetes személy, ugyanaz a személy.

Azokban az esetekben, ha a gazdálkodó személye nem azonos az irányítóval, akkor az irányító a gazdálkodó megbízásából vagy alkalmazásában látja el az üzem működtetését. Ez a személy lehet például a gazdálkodó családtagja (B/2 a)) vagy házastársa (B/2 b)), de olyan személy is, aki nincs rokoni viszonyban a gazdálkodóval.

Az üzemnek csak egy irányítója lehet.

A társas üzem irányítójával kapcsolatban bekért adatok a gazdálkodónak tekintett tag vonatkozásában kerülnek nyilvántartásba.

B/2 a)

I.

Mezőgazdasági üzemben gyakorlati munkával szerzett tapasztalat.

I.

Bármilyen, általános mezőgazdasági szakiskolában és/vagy bizonyos szakterületre (ide értve a kertészetet, szőlészetet, erdőgazdálkodást, halászatot, állatorvos-tudományt, mezőgazdasági technológiát és más kapcsolódó szakterületeket) szakosodott intézményben szerzett képzettség.

II.

A befejezett mezőgazdasági tanoncidőszak is alapfokú képzettségnek számít.

I.

Bármilyen, a tankötelezettség teljesítését (lásd az L/1–L/6 „Tankötelezettség teljesítése”) követően mezőgazdasági főiskolán, egyetemen vagy más felsőfokú oktatási intézményben, legalább kétévi nappali képzéssel egyenértékű képzés során, a következő szakok valamelyikén szerzett képzettség: mezőgazdaság, kertészet, szőlészet, erdőgazdálkodás, halászat, állatorvos-tudomány, mezőgazdasági technológia vagy egyéb kapcsolódó szakok.

I.

A szántó, az állandó rét és legelő, az ültetvények és a konyhakertek összes területe.

I.

Olyan mezőgazdasági földterület, amely a felmérés tárgyát képező üzem művelése alatt áll, és a gazdálkodó tulajdonosként, haszonélvezőként, örökhaszonbérlőként vagy más, ezzel egyenértékű birtokviszonyban műveli azt.

II.

Az illetményföldet az azt kiosztó üzemhez tartozónak kell tekinteni, kivéve, ha a mezőgazdasági munkavállaló (az illetményes) műveli meg, a saját termelőeszközeit használva.

Az előző gazdálkodó által megtartott földrészletet (lásd „Mezőgazdasági üzem”, 2.2. pont) ahhoz az üzemhez tartozónak kell tekinteni, amellyel együtt rendszerint megművelik, és ugyanazt a munkaerőt és ugyanazokat a termelőeszközöket alkalmazzák azon, mint az üzem többi részén.

Ugyanakkor nem tartozik ide a közös legelőn való legeltetés joga, pl. egy községi vagy szövetkezeti tulajdonban lévő földön (az ilyen földre, mivel nem része egy üzemnek sem, nem terjed ki a felmérés).

I.

Előzetes megállapodás szerint (készpénzben, természetben vagy egyéb szolgáltatás útján) fizetett bérleti díj ellenében, írásbeli vagy szóbeli bérleti szerződés alapján az üzem által bérelt földterület. Egy terület csak egy üzemhez tartozhat. Ha egy területet a referenciaévben több üzem is bérelt, rendszerint ahhoz az üzemhez tartozónak kell tekinteni, amely az adott év során a leghosszabb ideig bérelte.

II.

A bérelt földterület a következőkből állhat:

A bérelt földterület nem tekinthető a földtulajdonos üzeme részének, hanem mindig a bérlő üzemének részeként kell tekinteni azt. Az e földterületen található bármely állatot ahhoz az üzemhez tartozónak kell tekinteni, amely az állatot birtokolja.

Ide tartoznak a gazdálkodó által a gazdálkodó családtagjaitól bérelt földtagok vagy üzemek, ha e területeket a felmérés tárgyát képező üzem műveli. Szintén ide tartozik (amennyiben nem illetményföldről van szó) az a földterület, amely ugyan egy másik üzem része, de a felmérés tárgyát képező üzem műveli bizonyos számú munkaóráért cserébe. (A rendszerint a kiosztó üzem vetésforgó rendszerén belül maradó illetményfölddel szemben a bérleti szerződés nem csak a szóban forgó földterület nagyságát határozza meg, hanem pontos helyét és határait is.)

A harmadik félnek alhaszonbérletbe adott bérelt földet a harmadik fél üzeméhez tartozónak kell tekinteni, mivel az nem része a felmérés tárgyát képező üzemnek.

I.

Olyan földterület (vagy akár teljes üzem), amelyet a föld tulajdonosa és a részes művelő írásbeli vagy szóbeli részes művelési szerződés alapján közösen művel. A részes művelésű terület (akár gazdasági, akár fizikai) hozamán a két fél megállapodás szerinti arányban osztozik.

II.

Ide tartozik többek között:

I.

Olyan birtokviszonyok, amelyek nem tartoznak a C/1–C/3 a) pont alá.

II.

Ide tartozik többek között:

I.

Adatokat kell felvenni arról, hogy az üzem olyan szabványok és szabályok szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat-e, amelyeket a legutóbb a 473/2002/EK bizottsági rendelettel ( 7 ) módosított, a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 2092/91 tanácsi rendelet ( 8 ), vagy szükség szerint a legújabb vonatkozó jogszabály és/vagy a biogazdálkodásra vonatkozó, ezzel egyenértékű nemzeti szabályok határoznak meg.

II.

A rendelet összehangolt jogi keretet nyújt az olyan mezőgazdasági termékek címkézéséhez, termeléséhez és ellenőrzéséhez, amelyeken feltüntetik vagy fel kívánják tüntetni a biogazdálkodás keretében történő előállítás módszereire vonatkozó információkat. A rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a termék előállításának úgy kell történnie, hogy a földrészletek, valamint az előállítás és a raktározás létesítményei egyértelműen elkülönüljenek bármely más, nem a biogazdálkodás szabályainak megfelelően működő egység azonos célra szolgáló helyiségeitől.

Amennyiben a biogazdálkodási termelési módszerek az üzem megművelt mezőgazdasági területének vagy állatállományának csak egy részére terjednek ki, ebben a pontban kizárólag ezt a meghatározott területet vagy állatállományt kell nyilvántartásba venni.

I.

Az üzem mezőgazdasági hasznosítású területének az a hányada, amelyen a termelés teljes mértékben megfelel a 2092/91/EGK rendelet I. mellékletében megállapított gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek.

II.

A rendelet megkülönbözteti azokat a területeket, amelyek teljes mértékben megfelelnek a megállapított szabályoknak és amelyek még átmeneti állapotban vannak. Kizárólag azok a termékek forgalmazhatók a biogazdálkodásra utaló címkével, amelyek a biogazdálkodás elveinek teljes mértékben megfelelő módon átalakított területekről származnak.

E tétel alatt csak azokat a területeket kell nyilvántartásba venni, amelyek esetében a teljes átalakítási időszak lezajlott (lásd a C/5 d) pontot).

I.

Az üzem mezőgazdasági hasznosítású területének az a része, amelyen biogazdálkodási módszereket alkalmaznak, de amelyeken a 2092/91/EGK rendelet I. mellékletében a gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek való teljes megfelelés elismeréséhez meghatározott átmeneti idő még nem telt el.

II.

E tétel alatt azokat a területeket kell nyilvántartásba venni, amelyek esetében a teljes átalakítási időszak nem zajlott le (lásd a C/5 a) pontot).

I.

Azok az üzemek, ahol az állattenyésztés egésze vagy egy része teljes mértékben megfelel a mezőgazdasági üzemi szintű biogazdálkodásnak a 2092/91/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott elveinek, illetve a megfelelés eléréséhez vezető átmeneti időszakban van.

II.

A rendelet kimondja, hogy rendes körülmények között az üzem minden állattenyésztési tevékenységének a biogazdálkodás szabályaival összhangban kell történnie. Az állatok egy része csak abban az esetben nevelhető eltérő állattenyésztés keretében, ha az épületeket, földrészleteket és fajokat egyértelműen elkülönítik.

I.

Az üzem számára az 1257/1999/EK rendelet 22–24. cikkei (vagy adott esetben a legújabb jogszabályok) értelmében valamely tagállami program keretében kifizetett bármilyen támogatás. Ide tartozik a korábbi közösségi jogszabályon alapuló programok keretében kifizetett támogatás is. Nem tartozik ide a kizárólag a biogazdálkodásra kifizetett támogatás.

II.

Az 1257/99/EK rendeletnek megfelelően támogatás fizethető olyan mezőgazdasági termelési módszerekre, amelyek az alábbiak révén védik a környezetet és megőrzik a tájjelleget(agrárkörnyezetet):

Támogatás nyújtható azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik legalább ötéves (vagy szükség esetén ennél hosszabb) időtartamra agrár-környezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak. Ezeknek a kötelezettségeknek többre kell kiterjedniük, mint a helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazása, és olyan szolgáltatásokat is érinteniük kell, amelyek nem szerepelnek más támogatási intézkedésekben, mint például a piactámogatásokban vagy a kompenzációs támogatásokban.

A támogatás kiszámítása az elmaradt bevételek, a kötelezettségvállalásból származó többletköltségek és a szükséges ösztönzés alapján történik.

Korábbi közösségi jogszabályok alapján már indultak hasonló támogatási programok. Figyelembe véve az akkori hosszú távú kötelezettségvállalásokat, azok több éven keresztül érvényesek lehetnek. Ezeket a támogatásokat is e tétel alatt kell nyilvántartásba venni.

I.

Az üzem teljes területe (D–H) az üzem mezőgazdasági hasznosítású területeiből (D–G) és egyéb földterületeiből (H) áll.

II.

Az I szakaszban azzal kapcsolatban kell részletesebb információt szolgáltatni, hogy hogyan történik a D–H bekezdésben már nyilvántartásba vett egyes területek hasznosítása. Ezért az I szakaszban már nyilvántartásba vett területeket nem kell más területekhez hozzáadni, mivel ekkor kétszer kerülnének nyilvántartásba.

Az üzem mezőgazdasági hasznosítású területe az összeírás évében betakarításra termesztett fő növények területét foglalja magában.

A teljes terület megművelt területek szerinti tételes lebontásánál minden terület csak egyszer szerepel.

Az ültetvények és az évelő növények (pl. spárga, szamóca, cserjék) telepítésük évétől szerepelnek, akkor is, ha még nem teremnek.

A termesztett gomba (I/2) nem tartozik bele a teljes területbe.

Vegyes termesztés (I/5) esetében a mezőgazdasági hasznosítású területet az adott növények által elfoglalt földterület arányában kell megosztani a szóban forgó növények között.

Az erdővel kevert mezőgazdasági területek hasonlóképpen oszlanak meg.

Ez az alapelv nem vonatkozik a vegyes termesztésre (amelyek esetében a különböző növényeket ugyanazon a helyen termesztik és ugyanazon a helyen takarítják be, pl. kevert gabona), illetve az egymást követő növényekre (pl. lóhere vetése az árpa alá későbbi betakarításra).

Vegyes termesztés esetében, ha az egyik kultúra már nem bír jelentőséggel az üzem számára, akkor azt a területek tételes felosztásánál nem kell figyelembe venni.

Az arányos megosztás alapelvétől el lehet térni, ha ennek alkalmazása nem vezetne kielégítő eredményre, feltéve hogy a tagállamok által a Bizottsággal egyetértésben megállapított szabályokat tiszteletben tartják.

A másodvetésű növényeket csak az I/1 tételben kell feltüntetni. A D–G tételekben nem szerepel minden egyes másodvetésű növény területe, hanem a területet csak egyetlen, főnövénynek tekintett növényhez tartozónak kell tekinteni. Ha egy gazdasági éven belül egymás után több utónövényt termesztenek egy területen, azt kell főnövénynek tekinteni, amelyik a legnagyobb termelési értéket képviseli. Ha a termelési érték alapján nem határozható meg a főnövény, akkor azt kell főnövénynek tekinteni, amelyik a leghosszabb időn keresztül foglalja el a területet.

I.

Rendszeresen, általában vetésforgó rendszerben művelt (szántott vagy megművelt) föld.

II.

A vetésforgó rendszer azt jelenti, hogy egy adott földterületen az egyik növény egy előre meghatározott terv szerint követi a másik növényt. A növényeket rendszerint évenként váltják, de lehetnek évelők is. A szántóföld ültetvényektől (G) vagy állandó legelőtől és réttől (F) történő megkülönböztetéséhez egy öt éves küszöbérték használható. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a fölterületet legalább öt éven keresztül ugyanahhoz a növényhez használják, miközben a korábbi növényt nem távolítják el és nem telepítenek újat, a kérdéses földterület nem minősül szántónak.

Egyes növények, amelyeket rendszerint zöldségféleként, dísznövényként vagy ipari növénynek tekintenek (például spárga, rózsa, virágukért vagy leveleikért termesztett díszcserjék, szamóca, komló), még abban az esetben is ebbe a kategóriába tartoznak, ha öt évnél hosszabb időre foglalják el a földterületet.

▼M3

A szántóterület a D/1–D/20-ig és D/23–D/35-ig terjedő kategóriákban felsorolt kultúrákat, a támogatás nélküli ugaroltatott (D/21) és a gazdasági haszon nélküli pihentetésre ösztönző támogatást élvező ugarterületet (D/22) foglalja magában.

▼M1

A pihentetett földön termesztett ipari növények által elfoglalt területeket a saját címszavuk alatt kell feltüntetni, de az I/8 b) tétel alatt is nyilvántartásba kell venni azokat.

D/1–D/8

D/1

D/2

D/3

D/4

D/5

D/6

D/7

D/8

D/9

D/10

D/11

D/12

D/23–D/35

D/23

D/24

D/25

D/26

D/27

D/28

D/29

D/30

D/31

D/32

D/33

D/34

D/35

D/14 és D/15

D/14

D/14 a)   Szabadföldi termesztés

D/14 b)   Árutermelő kertészet

D/15, D/17 és G/7

D/16

D/17

D/18

D/19

D/20

D/21 és D/22

D/21

D/22

▼M3

▼M1

I.

A gazdálkodó és a háztartása által történő felhasználásra szánt mezőgazdasági termékek termelésére szolgáló terület.

II.

A konyhakertek az üzem többi részétől rendszerint elkülönített területek, és felismerhetően konyhakertek. Kizárólag kivételes esetben értékesíti az üzem az e területekről származó termékfelesleget. Azok a területek, amelyeken a termelt termékeket rendszeresen piacon értékesítik, más pont alá tartoznak, még akkor is, ha a termékek egy részét a gazdálkodó és a háztartása fogyasztja.

Más tétel alá tartoznak a valamilyen állat számára takarmányt előállító területek, még akkor is, ha az állatokat a gazdálkodó és háztartása fogyasztja.

A konyhakert tartalmazhat szántóföldet és ültetvényt.

Nem tartoznak ide:

I.

A folyamatosan (legalább öt éve) takarmánynövények műveléses (vetés) vagy természetes (maghullatásos szaporodás) termesztésére használt, az üzem vetésforgójában nem szereplő föld.

II.

A terület legeltetésre használható és silózás vagy széna céljából kaszálható.

F/1

F/2

F/3

I.

Az állandó legelő kivételével az olyan, nem vetésforgóban termesztett növények, amelyek hosszú időre foglalják el a földet és több éven keresztül teremnek.

II.

Ebbe a kategóriába tartoznak a faiskolák (kivéve a nem kereskedelmi célú erdészeti faiskolákat, amelyek az erdőterület címszó alatt szerepelnek), valamint a fonásra és szövésre használt növények (fűz, nád, káka stb.: G/6).

Nem tartoznak ebbe a kategóriába azok az ültetvények, amelyeket zöldségféleként, dísznövényként vagy ipari növényként kezelnek (pl. spárga, rózsa, virágjukért vagy lombjukért termesztett díszcserjék, szamóca, komló). Ezeket a szántóföld megfelelő kategóriái alatt kell nyilvántartásba venni.

G/1–G/6

G/1

G/2

G/3

G/4

G/5

G/6

G/7

Lásd a D/15-ös és a D/17-es kategóriákban az üvegház meghatározását.

I.

Olyan terület, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt állt, de a felmérés évében gazdasági, szociális vagy más okból már nem áll művelés alatt és nem része a vetésforgónak, ami azt jelenti, hogy mezőgazdasági felhasználását nem tervezik.

II.

Az ilyen területet az üzemek számára általában rendelkezésre álló erőforrások segítségével újra művelés alá lehet vonni.

Nem tartoznak ide a következők:

I.

Fákkal vagy erdei cserjékkel borított terület, beleértve az erdőn belüli vagy kívüli nyárfatelepítéseket, az erdőterületen lévő és az üzem saját szükségleteit kielégítő erdészeti faiskolákat, valamint az erdei létesítményeket (erdei utak, faanyagtárolók stb.).

II.

Ahol a mezőgazdasági növények erdővel keverednek, a területet a földhasználat arányában kell felosztani.

A szélfogó, mezővédő erdősávok, az élő sövények stb. annyiban tartoznak ide, amennyiben ésszerű azokat erdőterületnek tekinteni.

Termőhelyükre tekintet nélkül ide tartoznak a karácsonyfák és a főként energiatermelésre termesztett fák és cserjék is.

Nem tartoznak ide a következők:

I.

A mezőgazdasági üzem teljes területének minden olyan része, amely nem tartozik sem a mezőgazdasági hasznosítású földterülethez, sem a hasznosítatlan mezőgazdasági földterülethez, sem pedig az erdőhöz.

II.

Ide tartoznak különösen az alábbiak:

I.

A főnövényt követő (esetleg megelőző) növények, amelyeket a 12 hónapos referencia-időszak folyamán takarítanak be. Abban az esetben, ha több, a főnövényt követő (vagy megelőző) másodveteményt vetnek, mindegyik ilyen növényre vonatkoztatva fel kell tüntetni a szóban forgó területet.

II.

A másodveteménnyel bevetett terület nem szerepel kétszer a nyilvántartásban, vagyis a terület a D–G kategóriákban csak a főnövényre vonatkoztatva, a másodvetemény területe pedig kizárólag az I/1-es kategóriában szerepel.

Nem tartoznak ide az árutermelő kertészeti növények (D/14 b)), az üvegházi növények (D/15, D/17), valamint a konyhakerti növények (E).

I.

Kifejezetten gombatermesztés céljára létesített vagy erre a célra átalakított épületben, valamint föld alatti helyiségben, barlangban és pincében termesztett gomba.

II.

Ez a felmérés azokat a tényleges gombatermesztésre alkalmas területeket (ágyásokat, zsákokat vagy hasonló területeket) veszi nyilvántartásba, amelyeket a 12 hónapos referencia-időszak folyamán legalább egyszer használnak vagy használni fognak.

Amennyiben a használatra többször is sor kerül, a területet akkor is csak egyszer lehet nyilvántartásba venni.

I/3 a)

I/3 b)

I.

Időszakos növények (szántóföldi növények vagy legelő és rét), illetve ültetvények és/vagy erdészeti növények egyidejű termesztése ugyanazon a területen, tágabb értelemben pedig különböző típusú ültetvények és időszakos növénykultúrák egyidejű termesztése ugyanazon a területen.

II.

Ez a jellemző a vegyes termesztésre ténylegesen felhasznált teljes területre vonatkozik. A teljes terület különböző növények szerinti további felosztása a D–H „Teljes terület” bekezdés alatt található.

I.

I/7 a)

I/7 b)

I.

A termelésből kivont olyan területek, amelyek esetében a gazdaság támogatásra jogosult. Olyan területek, amelyeket az 1782/2003/EK rendeletnek (vagy szükség szerint a legújabb vonatkozó jogszabálynak) megfelelően a termelésből kivontak, jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartanak fenn, és jogosultak az egységes támogatási rendszer igénybevételére vagy a föld pihentetését ösztönző kifizetésekre. Ha léteznek hasonló nemzeti programok, e területeket az erre vonatkozó jellemző alatt is fel kell tüntetni.

II.

Csak azok a területek tartoznak ide, amelyekre vonatkozóan az üzem a felmérés referenciaévében jogosult a pénzügyi támogatásra.

Azokat a területeket is fel kell tüntetni, amelyek korábbi jogszabályokon alapuló hasonló programok alapján jogosultak pénzügyi támogatásra.

I/9 a)

I.

Azoknak a tenyésztett állatoknak a száma, amelyek az összeírás napján az üzem közvetlen birtokában vannak vagy az üzem irányítása rendelkezik velük. Az állatok nem tartoznak szükségszerűen a gazdálkodó tulajdonába. Ezek az állatok tarthatók az üzem területén (a hasznosított területeken, illetve az üzem által használt épületekben), vagy az üzemen kívül (közös legelő használata vagy vándoroltatás keretében stb.).

II.

Nem tartoznak ide a kedvtelésből tartott állatok és az olyan más állatok, amelyeket nem tenyésztés céljából vagy termelő tevékenység keretében tartanak (a lovak kivételével), hanem csak a gazdálkodó családjának szabadidős céljaira.

Ide tartoznak viszont az üzemben bérlegeltetésben lévő, de valamely (nem mezőgazdasági jellegű) vállalkozáshoz (például takarmánykeverő, vágóhíd) tartozó állatok.

Az a vándoroltatott nyáj, amely nem tartozik valamely mezőgazdasági területeket használó üzemhez, önálló üzemnek tekintendő.

Nem tartoznak ide a következők:

I.

A lófélék családjába tartozó háziállatok.

II.

Ide tartoznak a hátas- és versenylovak, valamint a csak a gazdálkodó családjának szabadidős céljaira tartott lovak.

I.

A Bos taurus és a Bubalus bubalus fajba tartozó háziállatok.

II.

Ide tartoznak a bivalyok egyéb fajtái is.

II.

Nem tartozik ide a már ellett nőivarú szarvasmarha (J/7 és J/8).

I.

Kétéves vagy idősebb nőivarú szarvasmarha, amely még egyszer sem ellett.

II.

A még egyszer sem ellett, kétéves vagy idősebb nőivarú szarvasmarha, akkor is ide tartozik, ha az összeírás napján vemhes.

I.

Tehén: minden olyan nőivarú szarvasmarha, amely már ellett (a két évnél fiatalabbat is beleértve).

I.

Olyan tehenek, amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban azért tartanak, hogy emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra tejet termeljenek. Ide tartoznak a selejtezett (termelésből kivont) tejhasznú tehenek (vágótehenek) is (függetlenül attól, hogy ezeket az utolsó laktációs időszak és a vágás között hizlalják-e vagy sem).

I.

II.

Egyéb selejtezett tehenek (függetlenül attól, hogy ezeket a vágás előtt hizlalják-e vagy sem).

I.

Az Ovis fajba tartozó háziállatok.

J/9 a)

J/9 b)

I.

A Capra fajba tartozó háziállatok.

J/10 a)

J/10 b)

I.

A Sus scrofa fajba tartozó háziállatok.

I.

Tenyésztésre szánt kocák, függetlenül attól, hogy már ellettek-e.

II.

Nem tartoznak ide a selejtezett kocák.

I.

20 és 50 kilogramm élősúly közötti sertések, 50 kilogrammos vagy e fölötti élősúlyú hízósertések, beleértve a selejtezett kanokat és a selejtezett kocákat (függetlenül attól, hogy ezeket a vágás előtt hizlalják-e vagy sem), valamint az 50 kilogrammos vagy e fölötti élősúlyú tenyészkanok.

I.

A Gallus domesticus fajba tartozó, hústermelés céljából tartott háziállatok.

II.

Nem tartoznak ide a jércék, a tojótyúkok és a selejtezett (tojásrakást befejezett) tyúkok.

I.

A Gallus domesticus fajba tartozó, tojástermelés céljából tartott háziállatok.

II.

Ide tartoznak a még nem tojó növendék jércék és a selejtezett tojók is. Ide tartozik minden olyan tyúk, amelyik már elkezdett tojni, függetlenül attól, hogy tojásait fogyasztásra vagy tenyésztésre használják. Ide tartoznak a tojókhoz tartozó tenyészkakasok is.

I.

A J/14-es vagy a J/15-ös kategóriákban nem említett baromfi.

J/16 a)

J/16 b)

J/16 c)

J/16 d)

I.

Hízó nyulak termelése céljából tartott nőivarú nyulak (Oryctolagus fajok), amelyek legalább egyszer ellettek.

I.

A méztermelés céljából tartott méhek (Apis mellifera) által elfoglalt kaptárok száma.

II.

Minden méhcsaládot (méhrajt) egy kaptárként kell nyilvántartásba venni, tekintet nélkül a méhkaptár jellegére és típusára.

I.

Minden olyan állat, amelyet a II. melléklet A. szakaszában felsorolt mezőgazdasági termékek – kivéve a II. melléklet B. szakaszában felsorolt termékeket – előállítására használnak fel.

I.

A mezőgazdasági üzem által az összeírás napját megelőző 12 hónapban használt gépállomány.

I.

Olyan gépjárművek, gépek és berendezések, amelyek az összeírás napján a mezőgazdasági üzem kizárólagos tulajdonában vannak.

II.

Ide tartoznak azok a gépjárművek, gépek és berendezések is, amelyeket ideiglenesen más mezőgazdasági üzemeknek adtak kölcsön.

I.

Olyan gépjárművek, gépek és berendezések, amelyek egy másik mezőgazdasági üzem tulajdonát képezik, de (például kölcsönös segítségnyújtás keretében, vagy gépkölcsönző csoporttól bérelve) a felmérés tárgyát képező üzem használatában vannak.

I.

Olyan gépjárművek, gépek és berendezések, amelyek valamely szövetkezethez tartoznak és a felmérés tárgyát képező mezőgazdasági üzem használatában vannak.

I.

Olyan gépjárművek, gépek és berendezések, amelyek két vagy több mezőgazdasági üzem közös tulajdonában vannak vagy egy mezőgazdasági gépkörhöz tartoznak.

I.

Olyan gépjárművek, gépek és berendezések, amelyek egy mezőgazdasági szolgáltató vállalkozás tulajdonában vannak.

II.

A mezőgazdasági szolgáltató vállalkozások olyan vállalkozások, amelyek szerződés alapján, gépjárművek stb. segítségével mezőgazdasági üzemek számára szolgáltatásokat végeznek. Ez lehet a vállalkozás fő tevékenysége, de lehet másodlagos is (például olyan cégek esetében, amelyek fő tevékenysége mezőgazdasági gépek értékesítése vagy javítása, mezőgazdasági termékek kereskedelme vagy feldolgozása, gazdálkodás vagy egy helyi természetvédelmi hatóság számára folytatott tevékenység).

I.

Minden olyan, legalább kéttengelyű traktor, amely az üzem használatában van és minden más, mezőgazdasági traktorként használt gépjármű. Ide tartoznak az olyan, mezőgazdasági traktorként használt speciális járművek, mint a „Jeep”, az „Unimog” stb.

Nem tartoznak azonban ide azok a gépjárművek, amelyeket az elmúlt 12 hónap folyamán kizárólag erdészeti, halászati munkák során, árok- és útépítéseknél, illetve más földmunkák során használtak.

I.

A mezőgazdaságban, kertészetben és szőlőtermesztésben használt egytengelyű gépjárművek vagy hasonló, tengely nélküli járművek.

II.

Nem tartoznak ide a kizárólag parkban és gyepen használt gépek.

I.

Önjáró, traktorvontatású vagy traktorra szerelt gépek, amelyeket gabonafélék (beleértve a rizst és a szemes kukoricát), száraz hüvelyesek és olajos magvak, pillangósok és fűfélék magjának stb. betakarítására és cséplésére használnak.

II.

Nem tartoznak ide a speciálisan a borsó betakarítására szolgáló gépek.

I.

A kombájnon (K/3) kívül olyan önjáró, traktorvontatású vagy traktorra szerelt gépek, amelyeket a cukorrépa, a burgonya vagy takarmánynövények folyamatos betakarítása során használnak.

II.

A termény betakarítása egy vagy több művelettel történhet (pl. amikor több különböző rendeltetésű gépet használnak egymás után, ebben az esetben ezeket a gépeket egyetlen gépként kell nyilvántartásba venni).

I.

Minden öntözés céljára használt berendezés, tekintet nélkül arra, hogy a vizet a növényekre öntözik-e, vagy a földön lévő árkokban vagy csővezetékeken vezetik-e a növényekhez.

II.

Nem tartoznak ide a kizárólag árutermelő kertészetben vagy növényházban használt berendezések, viszont ide tartoznak a szántóföldi zöldségtermesztés berendezései.

K/10 a)

K/10 b)

I.

Minden olyan személy, aki tankötelezettségének már eleget tett (az iskolaköteles kort meghaladott életkorú személy) és a felmérés tárgyát képező üzemben az összeírás napját megelőző 12 hónap folyamán mezőgazdasági munkát végzett.

Az alábbiakat nyilvántartásba kell venni, de nem számítanak az „üzem teljes mezőgazdasági munkaerejébe”:

A társas üzem azon tagjai, akik nem vesznek részt az üzem mezőgazdasági munkájában, nem kerülnek be a felmérésbe.

A megfigyelési időszak lehet 12 hónapnál rövidebb, ha a megadott adatok 12 hónapra vonatkoznak.

Minden nyugdíjkorhatárt elért személyt, aki folytatja munkáját az üzemben, szerepeltetni kell a mezőgazdasági munkaerő kategóriában.

Belgium, Németország és Hollandia oktatási rendszerében bizonyos életkorig kötelező nappali tagozatos oktatásban részt venni, majd ezt további két- vagy hároméves kötelező részidős oktatás (általában gyakorlat) követi. Németországban a szabályozás tartományonként változó.

Megjegyzés: A megadott életkorhatárok nem értelmezhetők szigorúan, mivel számos tagállam valójában nem az iskolaköteles kor végét határozza meg, hanem az iskolában eltöltendő évek számát. Ennek megfelelően, ha valaki nem a szokásos életkorban kezdi az iskolát, arra is lehetősége lesz, hogy ne a szokásos életkorban fejezze be tanulmányait.

A felmérés tárgyát képező üzemben dolgozó, de harmadik fél által alkalmazott, illetve kölcsönös segítségnyújtási megállapodás alapján dolgozó munkaerő (például mezőgazdasági alvállalkozó vagy szövetkezetek alkalmazottjai) nem kerül be az összeírásba.

I.

Minden olyan, a felmérés tárgyát képező üzemben végzett munka, amely hozzájárul a II. mellékletben felsorolt termékek előállításához és a termelőeszközök karbantartásához vagy bizonyos, a termékek előállításából közvetlenül következő tevékenységekhez.

II.

A „termék előállításához hozzájáruló munka” többek között a következő feladatokat foglalja magában:

Nem tartoznak „az üzemben végzett mezőgazdasági munka” kategóriájába a következők:

I.

A ténylegesen az üzem mezőgazdasági munkáira fordított munkaidő, a gazdálkodó vagy irányító háztartásában végzett munka kivételével.

II.

A „teljes munkaidő” a munkaszerződésekre irányadó nemzeti rendelkezések által előírt minimális óraszámot jelenti. Ha ezekben nem szerepel az éves munkaórák száma, akkor minimális óraszámnak az 1 800 órát kell tekinteni (225 munkanap napi 8 órás munkavégzés mellett).

L/1 és L/1 a)

II.

Csak az egyéni gazdálkodó házastársának adatai tartoznak ide, beleértve a gazdaságban munkát nem végző házastársét is. Ha a házastárs tagja egy társas üzemnek, akkor az L/4 kategóriában, ha pedig ő az üzem irányítója, akkor az L/1 a) pontban kell őt feltüntetni.

I.

Az egyéni gazdálkodó azon családtagjai a házastárs kivételével, akik az üzemben mezőgazdasági munkát végeznek, de nem feltétlenül az üzem területén élnek.

II.

„A gazdálkodó családtagjai” címszó alatt általában a házastárs, az egyenes ági rokonok (házasság vagy örökbefogadás útján a családba került személyeket is beleértve), illetve a gazdálkodónak vagy házastársának testvérei értendők (lásd B/2 a)), tekintet nélkül arra, hogy ezek a személyek kapnak-e munkabért vagy sem, illetve arra, hogy rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végeznek-e vagy sem.

Amennyiben a gazdálkodó valamely családtagja az üzem irányítója, akkor őt az L/1 a) pont alatt kell feltüntetni, ha viszont egy társas üzem tagja, akkor az L/4 pont alatt kell feltüntetni.

I.

Minden olyan személy a gazdálkodó és családtagjai kivételével, aki a mezőgazdasági üzem számára mezőgazdasági munkát végez, és ezért az üzemtől munkabért kap.

II.

Ide tartoznak a gazdálkodónak tekintett tag kivételével (lásd B/1 b)) a társas üzem más tagjai, a tagok olyan házastársai és más olyan családtagjai, akik az üzemben mezőgazdasági munkát végeznek. Őket nem családi munkaerőként kell kezelni, tekintet nélkül arra, hogy kapnak-e munkabért vagy sem.

I.

Rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző munkaerő: az a személy, aki a felmérés tárgyát képező üzemben az összeírást megelőző 12 hónap folyamán minden héten mezőgazdasági munkát végzett, tekintet nélkül a munkahét hosszára.

Az a személy is ide tartozik, aki ezen időszak egy részében rendszeres munkát végzett, de a következő okok valamelyike miatt nem tudott a teljes időszakban dolgozni:

II.

A speciális termelési körülmények között működő üzemekhez (1. pont) tartoznak például azok, amelyek olajbogyó-, szőlő-, vagy szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre, illetve legeltetéses szarvasmarha-hizlalásra szakosodtak és csak az év bizonyos hónapjaiban igényelnek munkaerőt.

Azok a munkavállalók is a 3. pont alá tartoznak, akik az összeírás napját megelőző 12 hónap folyamán az egyik üzemben abbahagyták a munkát és egy másikon álltak munkába.

A rövid távú idénymunkát végző munkavállalót, például a kizárólag zöldség- és gyümölcsbetakarítással foglalkozó munkavállalót nem e pont alatt, hanem az L/5-ös és az L/6-os kategóriákban kell nyilvántartásba venni, ahol a ledolgozott munkanapok számát is fel kell tüntetni.

I.

A „Nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző munkaerő” címszó alá azok a munkavállalók tartoznak, akik az összeírás napját megelőző 12 hónap folyamán az L/4-es kategóriában felsoroltaktól eltérő okból nem dolgoztak minden héten a mezőgazdasági üzemben.

I.

A munkanap bármely olyan hosszúságú nap, amiért a munkás egy teljes napi munkabért kap, amely nap folyamán egy teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági munkavállaló tevékenységének megfelelő munkát végez. A szabadság és a betegszabadság napjai nem számítanak munkanapnak.

II.

Egy teljes munkanap a teljes munkaidőben foglalkoztatott, rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző munkavállaló rendes munkanapja. A nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző munkaerő munkaidejét teljes munkanapokba átszámolva kell megadni még akkor is, ha a munkaszerződés a rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munkavállalóénál hosszabb vagy rövidebb munkanapot ír elő.

I.

Minden olyan tevékenység, amely eltér az L kategóriában meghatározott mezőgazdasági munkavégzésre irányuló tevékenységektől, és amelyet javadalmazás fejében végeznek (fizetés, bér, nyereség vagy a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő más fizetség, beleértve a természetbeni fizetséget).

II.

Ide tartozik az a nem mezőgazdasági kereső tevékenység, amelyet az üzem területén (kemping, turistaszállás üzemeltetése stb.), vagy egy másik mezőgazdasági üzem területén végeznek, illetve a nem mezőgazdasági vállalkozásban végzett tevékenység. Ide tartozik a másik mezőgazdasági üzemben végzett mezőgazdasági munka is.

Nem tartozik ide az üzem területén végzett, el nem különíthető, nem mezőgazdasági, másodlagos kereső tevékenység.

L/7: csak azoknak a gazdálkodóknak az adatait kell felvenni, akik egyben irányítók is.

L/8: csak azoknak az üzemeknek az esetében kell felvenni adatokat a házastársakról (azokról is, akik nem vesznek részt az üzem mezőgazdasági munkájában), ahol a gazdálkodó egyéni gazdálkodó.

L/9: csak azokról az üzemekről kell adatokat felvenni, amelyek esetében a gazdálkodó egyéni gazdálkodó.

Amennyiben a gazdálkodó jogi személy, az irányítókról nem kell információt gyűjteni.

I.

Minden olyan mezőgazdasági munka (lásd az L/1–L/6 „Mezőgazdasági munka” kategóriák alatti megjegyzéseket), amelyet az üzemben az üzem számára olyan személy végez, aki nem áll közvetlenül az üzem alkalmazásában, hanem vagy önálló vállalkozóként működik, vagy egy harmadik fél – például beszállító vagy szövetkezet – alkalmazottja. A ledolgozott munkaórák számát a teljes munkaidős foglalkoztatás szerint számított napokban illetve hetekben kell megadni.

II.

Ide tartoznak azoknak a személyeknek a munkanapjai is, akik más személy vagy cég megbízásából végeznek munkát a felmérés tárgyát képező üzemben. Nem tartozik ide a mezőgazdasági könyvelő cégek által végzett munka és az ingyenes kölcsönös segítségnyújtás.

I.

Olyan tevékenység, amely során vagy az üzem erőforrásait (terület, épületek, gépek stb.), vagy az üzem termékeit használják fel.

II.

Ha csak az üzem nem családi munkaerejét alkalmazzák és más erőforrásait nem használják fel, a munkavállalókat úgy kell tekintetni, hogy két különböző egységben végeznek munkát, és e tevékenységük nem tekinthető az üzemmel közvetlenül összefüggőnek.

Nem tartozik ide az a tevékenység, amely nem függ össze közvetlenül az üzemmel, például olyan üzlet működtetése, ahol nem árulnak saját termékeket.

M/1 a)

M/1 b)

M/1 c)

M/1 d)

M/1 e)

M/1 f)

M/1 g)

M/1 h)

I.

Az üzem területén felhasznált öntözővíz forrása, ahonnan az összes víz vagy a víz legnagyobb mennyisége származik.

II.

Az üzem egy vagy több forrásból használhat öntözővizet, az időjárástól vagy az ártól függően. Ebben az esetben a szokásos vagy száraz év során használandó forrásról kell adatokat szolgáltatni. Amennyiben az összeírást megelőző év rendellenesen esős időjárású volt, az adatoknak egy másik évre kell vonatkozniuk.

N/1 a)

N/1 b)

N/1 c)

N/1 d)

II.

Nem tartoznak ide az üvegházban vagy magas takarás alatt, illetve a konyhakertben termesztett növények öntözésére alkalmazott módszerek.

N/2 a)

N/2 b)

N/2 c)

I.

A táblák megműveletlen szegélyei vagy részei, amelyeket a termelő által nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programdokumentumban jóváhagyott speciális mezőgazdasági-környezetvédelmi kötelezettségek keretébe tartozó környezetvédelmi okokból nem művel, és amely után a termelő az 1257/1999/EK rendelet rendelkezései alapján nyújtott támogatásokból részesül. Ezeknek a területeknek a szélessége meghaladja a helyes gazdálkodási gyakorlatban szokásos vagy az erre a kérdésre vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeket. Ezek a területek belefoglalhatók a H/1-es vagy I/8-as pontba a tevékenységre vonatkozó szabályoktól függően.

II.

Az itt szereplő támogatási programok célja általában az üzem biodiverzitásának javítása vagy a felszíni és talajvizek minőségének megőrzése. Különösen azok a földterületek tartoznak ide, amelyeket hosszú ideje (legalább 10 éve) kivontak a mezőgazdasági művelés alól, illetve amelyek az élőhelyekkel kapcsolatos tevékenységek alá tartoznak.

Az ezeknek a területeknek a felhasználására és kezelésére vonatkozó szabályok a nemzeti vagy regionális előírásoktól függően eltérőek, de lehetővé tehetik a nagymértékű külterjes legeltetést vagy a kinőtt fű eltávolítását. A rovarirtó szerek vagy trágyák használata rendszerint nem engedélyezett.

A vetéshez vagy egyéb művelési feladathoz a gépek számára szükséges fordulási területek és a meglehetősen keskeny táblahatárok, amelyek a helyes gazdálkodási gyakorlat részének tekintendők, és ezért az 1251/99/EK rendelet alapján nyújtandó támogatáshoz szükségesek, a táblán termesztett kultúra részének számítanak, és ezért nem tartoznak ide.