<TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></P></TI>3A 2008/6 irányelv (27) és (28) preambulumbekezdése értelmében:(27)A postai szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás finanszírozásához való hozzájárulásra kötelezhetők, amennyiben kompenzációs alap létrehozásáról rendelkeztek. Annak megállapításához, hogy mely vállalkozások kötelezhetők a kompenzációs alaphoz való hozzájárulásra, a tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy az ilyen vállalkozások által nyújtott szolgáltatások a felhasználó szemszögéből az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásoknak tekinthetők‑e, mivel az egyetemes szolgáltatásokkal kellő mértékben felcserélhetőnek bizonyulnak, figyelembe véve a szolgáltatások jellegzetességeit, ezen belül a többletértéket képviselő jellemzőket, valamint rendeltetésüket és az árképzést. E szolgáltatásoknak nem kell szükségképpen rendelkezniük az egyetemes szolgáltatás minden vonásával, amilyen például a napi kézbesítés vagy a teljes körű országos lefedettség.(28)Az arányosság elvének való megfelelés érdekében a tagállamokban az egyetemes szolgáltatás nyújtásának költségeihez az e vállalkozásoktól követelt hozzájárulás mértékének megállapításakor a tagállamoknak átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumokat kell alkalmazniuk, mint például a vállalkozásnak az adott tagállamban az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó tevékenységekben vállalt részesedése. A tagállamok azoktól a szolgáltatóktól, amelyek kötelesek hozzájárulást fizetni a kompenzációs alapba, megkövetelhetik a megfelelő számviteli elkülönítés bevezetését az alap működése érdekében.
4Ezen irányelv (47) preambulumbekezdése a következőképpen szól:A nemzeti szabályozóhatóságok szerepe valószínűleg döntő fontosságú marad, különösen azokban a tagállamokban, ahol a versenyre való áttérés még nem fejeződött be. A szabályozási és az üzemeltetési funkciók különválasztásának elvével összhangban a tagállamoknak garantálniuk kell a nemzeti szabályozóhatóságok függetlenségét, ezáltal biztosítva döntéseik pártatlanságát. A függetlenség e követelménye nem érinti a tagállamok intézményi autonómiáját és alkotmányos kötelezettségeit, ahogy a tagállamokban fennálló tulajdoni rendre vonatkozó, a Szerződés 295. cikkében megállapított semlegességi elvet sem. A nemzeti szabályozóhatóságok számára feladataik teljesítéséhez meg kell adni minden szükséges erőforrást: emberi erőforrást, szakértelmet és pénzügyi eszközöket.
5A 97/67 irányelv 2. cikkének 14. pontja értelmében:Ennek az irányelvnek a céljaira [helyesen: Ezen irányelv alkalmazásában] a következő meghatározások alkalmazandók:
[…]
- 14.engedélyezés: minden olyan engedély – az alábbiakban meghatározottak szerinti általános engedély vagy egyedi engedély formájában –, amely a postai ágazatra jellemző jogokat és kötelezettségeket rögzíti, és lehetővé teszi a postai szolgáltatók számára, hogy postai szolgáltatásokat nyújtsanak és [helyesen: és adott esetben] hálózatokat létesítsenek és/vagy működtessenek ilyen szolgáltatások nyújtásához:
általános engedély: olyan engedély – függetlenül attól, hogy annak szabályozása csoportos engedéllyel vagy jogszabály alapján történik, és függetlenül attól, hogy az ilyen szabályozáshoz szükséges‑e bejegyzési vagy bejelentési eljárás –, amely nem írja elő az érintett postai szolgáltató számára, hogy az engedélyből fakadó jogok gyakorlása előtt a nemzeti szabályozóhatóság egyértelmű határozatát beszerezze,
egyedi engedély: olyan engedély, amelyet valamely nemzeti szabályozóhatóság bocsát ki, és amely valamely postai szolgáltatónak konkrét jogokat ad, vagy amely – adott esetben – a vállalkozás tevékenységét az általános engedélyt kiegészítő külön kötelezettségeknek veti alá, ahol szükséges, amikor is [helyesen: veti alá, amikor is] a postai szolgáltató mindaddig nem jogosult jogainak gyakorlására, amíg a nemzeti szabályozóhatóságtól a határozatot meg nem kapta.
6Ezen irányelv 2. cikkének 19. pontja értelmében alapvető követelmények az olyan általános, nem gazdasági okok, amelyek egy tagállamot arra késztethetnek, hogy a postai szolgáltatások ellátására feltételeket szabjon. Ezek az okok a levéltitok, a hálózat biztonsága veszélyes áruk szállítása esetén, a foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartása, a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel megállapított és/vagy – a közösségi és nemzeti jognak megfelelően – a nemzeti szociális partnerek közötti tárgyalás eredményeként létrejött kollektív szerződésekben meghatározott szociális biztonsági rendszerek tiszteletben tartása, valamint – indokolt esetben – adatvédelmi, környezetvédelmi és területrendezési okok. Az adatvédelembe tartozhat a személyes adatok védelme, a továbbított vagy tárolt adatokkal kapcsolatos titoktartás és a magánélet védelme.7Az említett irányelv 7. cikkének (3) és (4) bekezdése a következőket írja elő:(3)Amennyiben egy tagállam azt állapítja meg, hogy az ezen irányelv szerinti egyetemes szolgáltatási kötelezettségek az I. melléklet figyelembevételével kiszámított nettó költséget vonnak maguk után, és méltánytalan pénzügyi terhet jelentenek az egyetemes szolgáltató(k) számára, a következőket vezetheti be:
- a)egy, az érintett vállalkozás(ok) állami alapokból történő kompenzálására szolgáló mechanizmust; vagy
- b)egy, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségeinek a szolgáltatók és/vagy a felhasználók közötti megosztására szolgáló mechanizmust.
(4)Ha a (3) bekezdés b) pontjával összhangban a nettó költségek megosztására kerül sor, a tagállamok létrehozhatnak egy, a szolgáltatók és/vagy a felhasználók által fizetett díjakból finanszírozott kompenzációs alapot, amelyet a kedvezményezettől vagy kedvezményezettektől független testület kezel. A tagállamok a 9. cikk (2) bekezdése alapján az engedélyek megadásakor [helyesen: megadásakor a szolgáltatókkal szemben] feltételül szabhatják az alaphoz való pénzügyi hozzájárulást vagy egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítését. Az egyetemes szolgáltató(k) 3. cikkben említett egyetemes szolgáltatási kötelezettségei finanszírozhatók ilyen módon.
8Ugyanezen irányelv 9. cikke a következőképpen rendelkezik:(1)Az egyetemes szolgáltatások körén kívül eső szolgáltatások vonatkozásában a tagállamok az alapvető követelményeknek való megfelelés biztosításához szükséges mértékig általános engedélyeket vezethetnek be.(2)Az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatások vonatkozásában a tagállamok az alapvető követelményeknek való megfelelés biztosításához és az egyetemes szolgáltatásnyújtás biztosításához szükséges mértékű engedélyezési eljárásokat vezethetnek be, beleértve az egyedi engedélyeket is.Az engedély megadása:
egyetemes szolgáltatási kötelezettségektől tehető függővé,
szükséges és indokolt esetben, az adott szolgáltatások minőségére, rendelkezésre állására és teljesítésére vonatkozó követelményeket szabhat,
adott esetben a 7. cikkben említett költségmegosztási mechanizmusokhoz való pénzügyi hozzájárulási kötelezettségtől tehető függővé, amennyiben az egyetemes szolgáltatás nyújtása nettó költséget von maga után és méltánytalan pénzügyi terhet jelent a 4. cikknek megfelelően kijelölt egyetemes szolgáltató(k) számára,
adott esetben a 22. cikkben említett nemzeti szabályozóhatóság működési költségeihez való pénzügyi hozzájárulásra kötelezhet [helyesen: hozzájárulástól tehető függővé],
adott esetben a nemzeti jogszabályokban meghatározott munkafeltételek betartásától tehető függővé vagy arra kötelezhet.
Az első francia bekezdésben és a 3. cikkben említett kötelezettségeket és követelményeket kizárólag a kijelölt egyetemes szolgáltatók tekintetében lehet megszabni.A 4. cikknek megfelelően kijelölt egyetemes szolgáltató(k) esetétől eltekintve az engedélyekre a következő szabályok vonatkoznak:
számuk nem korlátozható,
az egyetemes szolgáltatás ugyanazon elemei vagy a tagállam területének ugyanazon részei tekintetében az engedélyek nem szabhatnak meg egyidejűleg egyetemes szolgáltatási kötelezettséget és a költségmegosztási mechanizmushoz való pénzügyi hozzájárulási kötelezettséget,
nem köthetők olyan feltételhez, amely más, nem ágazatspecifikus nemzeti jogszabály értelmében alkalmazandó a vállalkozásra,
nem írhatnak elő az ezen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges technikai vagy működési feltételeken kívül más feltételeket.
(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett eljárásoknak, kötelezettségeknek és követelményeknek átláthatónak, hozzáférhetőnek, megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak, pontosnak és egyértelműnek kell lenniük, azokat előre nyilvánosságra kell hozni, és objektív kritériumokon kell alapulniuk. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az engedély egészben vagy részben történő megtagadásának vagy visszavonásának okait a kérelmezővel közöljék, és számára jogorvoslatot biztosítsanak.
9A 97/67 irányelv 22. cikke értelmében:(1)A postai ágazat vonatkozásában minden tagállam kijelöl egy vagy több, a postai szolgáltatóktól jogilag elkülönített és működési szempontból független nemzeti szabályozóhatóságot. Azok a tagállamok, amelyek megőrzik a postai szolgáltatók feletti tulajdonjogot vagy ellenőrzést, gondoskodnak arról, hogy a szabályozási funkciók és a tulajdonlással és ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységek szervezetileg is ténylegesen elkülönüljenek.A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely nemzeti szabályozóhatóságot jelölték ki az ezen irányelvből eredő feladatok elvégzésére. A nemzeti szabályozóhatóságok által elvégzendő feladatokat könnyen hozzáférhető formában közzéteszik, különösen ha e feladatok ellátásával egynél több szervet bíztak meg. A tagállamok adott esetben biztosítják, hogy a közös érdeklődésre számot tartó ügyekben ezek a szabályozóhatóságok, valamint a versenyjog és a fogyasztóvédelmi jog végrehajtásával megbízott nemzeti hatóságok egymással konzultáljanak és együttműködjenek.(2)A nemzeti szabályozóhatóságok sajátos feladata az ezen irányelvből eredő kötelezettségek betartásának biztosítása, különösen az egyetemes szolgáltatások nyújtására vonatkozó ellenőrzési és szabályozási eljárások megállapításával. Meg lehet őket bízni továbbá a postai ágazatban a versenyszabályok betartásának biztosításával.A nemzeti szabályozóhatóságok a már működő megfelelő intézményi keretek között szorosan együttműködnek és egymásnak kölcsönös segítséget nyújtanak ezen irányelv alkalmazásának megkönnyítése érdekében.(3)A tagállamok nemzeti szinten biztosítanak olyan eredményes mechanizmusokat, amelyek a felhasználók vagy a postai szolgáltatók számára lehetővé teszik, hogy a nemzeti szabályozóhatóság őket érintő határozata ellen az érintett felektől független fellebbviteli testülethez fellebbezzenek. A fellebbezés elbírálásáig – amennyiben a fellebbviteli testület másként nem határoz – a nemzeti szabályozóhatóság határozata hatályban marad.
<TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az osztrák jog</HT></P></TI>10A Bundesgesetz über die Einrichtung einer Kommunikationsbehörde Austria (KommAustria) (az Austria hírközlési hatóság létrehozataláról [KommAustria] szóló szövetségi törvény) (a továbbiakban: KOG) osztrák szabályozóhatóság finanszírozására vonatkozó 34. §‑a a következőket írja elő:(1)Az [RTR] hírközlési ágazattal kapcsolatos, a 17. § (2), (4) és (7) bekezdésében meghatározott feladatainak végrehajtása során felmerülő költségek finanszírozását egyrészt pénzügyi hozzájárulások, másrészt szövetségi költségvetési források biztosítják. A szövetségi költségvetést terhelő támogatás éves összege 2 millió euró, amelyet az [RTR] részére két egyenlő részletben kell megfizetni január 30‑án, illetve június 30‑án. Az [RTR] a következő év április 30. előtt benyújtja a közlekedésért, innovációért és technológiáért felelős szövetségi miniszternek az ezen erőforrások felhasználásáról szóló jelentést, valamint az elszámolás lezárását. Az [RTR] által viselt, a pénzügyi hozzájárulásokkal nem finanszírozott többi költség teljes összege nem haladja meg az évi 6 millió eurót. A szóban forgó összegek a 2007‑es évtől kezdődően az Osztrák Szövetségi Statisztikai Hivatal 2005‑ös évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexe, vagy az annak helyébe lépő, előző évi index változásai függvényében csökkennek vagy növekednek.(2)A pénzügyi hozzájárulásokat a hírközlési ágazat fedezi. A hírközlési ágazat magában foglalja azokat a szolgáltatókat, akik a [Telekommunikationsgesetz 2003 (a hírközlésről szóló 2003. évi szövetségi törvény)] 15. cikkének megfelelően bejelentési kötelezettség alá tartoznak, feltéve hogy nem olyan hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások nyújtásáról van szó, amelyeket hozzájárulás‑köteles műsorszórás vagy kiegészítő szolgáltatásokat kínáló műsorszórás útján terjesztenek.(3)A pénzügyi hozzájárulásokat az egyes fizetésre kötelezettek üzleti forgalma és az ágazat összesített üzleti forgalma arányában kell meghatározni és beszedni, a számítás alapja a hírközlési szolgáltatások nyújtásából belföldön realizált összes üzleti bevétel.[…]
(13)Amennyiben egy vállalkozás nem vagy nem megfelelően teljesíti a pénzügyi hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettségét, a Telekom‑Control‑Kommission határozattal írja elő a pénzügyi hozzájárulás megfizetését. Ehhez hasonlóan határozatban állapítja meg a (12) bekezdés értelmében vett túlfizetést vagy felszólítást.
11A KOG 34a. §‑a értelmében:(1)Az [RTR] postai ágazattal kapcsolatos, a 17. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatainak végrehajtása során felmerülő költségek finanszírozását egyrészt pénzügyi hozzájárulások, másrészt szövetségi költségvetési források biztosítják. A szövetségi költségvetést terhelő támogatás éves összege 200000 euró, amelyet az [RTR] részére két egyenlő részletben kell megfizetni január 30‑án, illetve június 30‑án. Az [RTR] a következő év április 30. előtt benyújtja a közlekedésért, innovációért és technológiáért felelős szövetségi miniszternek az ezen erőforrások felhasználásáról szóló jelentést, valamint az elszámolás lezárását. Az [RTR] által viselt, a pénzügyi hozzájárulásokkal nem finanszírozott többi költség teljes összege nem haladja meg az évi 550000 eurót. A szóban forgó összegek a 2012‑es évtől kezdődően az Osztrák Szövetségi Statisztikai Hivatal 2005‑ös évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexe, vagy az annak helyébe lépő, előző évi index változásai függvényében csökkennek vagy növekednek.(2)A pénzügyi hozzájárulásokat a postai ágazat fedezi. A postai ágazatba a Postmarktgesetz [a postai piac szabályozásáról szóló szövetségi törvény] 25. §‑a szerint bejelentési kötelezettség alá tartozó, vagy az ugyanezen törvény 26. §‑a szerint engedéllyel rendelkező postai szolgáltatók tartoznak.(3)A 34. § (3)–(15) bekezdését analógia útján a Telekom‑Control‑Kommission helyébe lépett Post‑Control‑Kommissionra is alkalmazni kell.