<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-03-202503C106202305750-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0575-23-202409538-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="27/03/2025 11:32:30" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="nPWugATVTpTOGOJ1rrzdStFgsFFy/VNi/W2Nm5Rkmj1t1mSacuq+K/Rn7+EpnNIMpzTGgXK6XWxPwnjzkV0k1c/aO3DdnbL8A40/2MLhnKHUlDGM5NDvIoim26KkWoq4GloZK6AFmJiTvaoVnuIsxz+nQjo/xvnMWqTB4zCI36U=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="4b0ee543-0945-491b-bc6f-234542f9b754" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0575" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 17-10-24 08:09:47" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2024-11-07T16:30:24Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="32ff50ef14074b1ba5dddbe40ae772f2" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0575" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Szpunar főtanácsnok indítványa – C‑575/23. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">ONB és társai</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      MACIEJ SZPUNAR
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2024. október 24. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑575/23. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      FT,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      AL,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      ON
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-9" title="page-1">
      État belge;
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-10" title="page-1">
      az Orchestre national de Belgique (ONB)
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-11" title="page-1">
      részvételével
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-12" title="page-1">
      (a Conseil d’État [államtanács, Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-13" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – A jogszabályok közelítése – Szellemi tulajdon – Szerzői jog és szomszédos jogok – Közalkalmazotti jogviszonyban álló zenekari zenészek szomszédos jogai – 2001/29/EK irányelv – A 2. cikk (3) bekezdése és a 3. cikk (2) bekezdése – Többszörözési jog és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel joga – 2006/115/EK irányelv – 7–9. cikk– Rögzítési, sugárzási jogok és a nyilvánossághoz közvetítés joga, valamint terjesztési jog – (EU) 2019/790 irányelv – 26. cikk – Időbeli hatály – 18–23. cikk – Hatály – A megfelelő és arányos díjazás elve – A szerződési szabadság elve – A szomszédos jogok rendeleti úton való átruházása”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem csak a szerzők részesülnek a műveikhez kapcsolódó szellemi tulajdonjogokban. Különös jogok, úgynevezett „szerzői joggal szomszédos jogok” (a továbbiakban: szomszédos jogok (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>)) illetik meg a művészi alkotások közreműködőit, többek között az előadóművészeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerzői jogokkal azonos jellegű szomszédos jogok az előadóművészek szolgáltatásait (előadásait) védik a nem engedélyezett felhasználással szemben. Azok nem csupán nagyjából ugyanazokra a felhasználási cselekményekre vonatkoznak, hanem ugyanolyan jellegű kizárólagos jogokból állnak, mivel lehetővé teszik ezen előadások felhasználásának engedélyezését vagy tiltását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal az előadóművészek gyakran kerülnek olyan helyzetekbe, amelyek a szerzői jogokhoz képest összetettebbé teszik ezen jogoknak a gyakorlását. Egyrészt az előadóművészek a szerzőkhöz viszonyítva sokkal gyakrabban gyakorolják tevékenységüket munkaviszony keretében. Másrészt, bár egy műnek rendszerint egyetlen vagy néhány szerzője van, például egy zeneszerzője és egy dalszövegírója, az előadóművészek ugyanakkor gyakran kisebb vagy nagyobb létszámú csoportok, például zenei együttes, színházi társulat vagy – mint a jelen ügyben – zenekar tagjaként lépnek fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előadóművészek szomszédos jogainak gyakorlását oly módon kell tehát megszervezni, hogy az összhangban legyen a munkáltatóik jogos érdekeivel és azon együttesek megfelelő működésével, amelyeknek a tagjai. A jelen ügy tárgyát konkrétabban az a kérdés képezi, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott előadóművészek szomszédos jogai milyen mértékben korlátozhatóak rendeleti úton a velük függő viszonyban álló intézmény megfelelő működésének biztosítása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzetközi jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előadóművészek, a hangfelvétel‑előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló nemzetközi egyezmény 1961. október 26‑án jött létre Rómában (kihirdette: 1998. évi XLIV. törvény; a továbbiakban: Római Egyezmény). Az Európai Unió nem részes fele ezen egyezménynek, a Máltai Köztársaság kivételével viszont valamennyi tagállam az. Jóllehet az említett egyezmény az előadóművészek jogainak védelme tekintetében (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) csak a védelem kérésének helyétől eltérő országban rögzített, felvett vagy sugárzott előadásokra vonatkozó kötelezettségeket állapít meg, így is e védelem nemzetközi minimális szintjét képezi. Más nemzetközi jogi aktusok és vonatkozó uniós jogi aktusok utalnak rá, és ezeket az aktusokat ugyanezen egyezménnyel összhangban kell értelmezni (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Római Egyezmény 7., 8. és 15. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      „7. Cikk
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-25" title="page-4">
      1. Az előadóművészek az ezzel az Egyezménnyel nyújtott védelem alapján megakadályozhatják:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-26" title="page-4">
      a) előadásuk hozzájárulásuk nélküli sugárzását és közönséghez közvetítését, kivéve, ha a sugárzott, illetőleg a közönséghez közvetített előadás már önmaga is sugárzott előadás, vagy rögzítésről történt;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-27" title="page-4">
      b) rögzítetlen előadásuk hozzájárulásuk nélküli rögzítését;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-28" title="page-4">
      c) előadásuk rögzítésének hozzájárulásuk nélküli többszörözését:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-29" title="page-4">
      (i) ha maga az eredeti rögzítés hozzájárulásuk nélkül készült;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-30" title="page-4">
      (ii) ha a többszörözés más célra készül, mint amelyhez hozzájárulásukat adták;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-31" title="page-4">
      (iii) ha az eredeti rögzítés a 15. cikk rendelkezései alapján készült, és a többszörözést más célra készítették, mint amelyre ez a rendelkezés vonatkozik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-4">
      8. Cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-4">
      Bármelyik Szerződő Állam nemzeti jogalkotása útján szabályozhatja annak módját, hogy az előadóművészek jogaik gyakorlásával kapcsolatban miként képviseltessék magukat, ha ugyanabban az előadásban többen vesznek részt.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-4">
      15. Cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-5">
      2. Tekintet nélkül e Cikk 1. bekezdésére, bármelyik Szerződő Állam nemzeti jogalkotása útján ugyanazokat a korlátozásokat rendelheti el az előadóművészek […] védelme vonatkozásában, mint amelyeket joga az irodalmi és a művészeti művek szerzői jogának védelmével kapcsolatban irányoz elő. Kényszerengedélyeket azonban csak ennek az [e]gyezménynek a szabályaival összhangban lehet előirányozni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár az Európai Unió nem részes fele a Római Egyezménynek, azonban a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 1996. december 20‑án Genfben elfogadott és az Európai Közösség nevében a 2000/278/EK tanácsi határozattal jóváhagyott, előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződésének (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) (kihirdette: a 2004. évi XLIX. törvény, a továbbiakban: WPPT) igen. A WPPT 1. cikkének (1) bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-5">
      „E Szerződés nem csorbítja a Szerződő Felek egymással szemben [a Római Egyezmény] alapján fennálló kötelezettségeit”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A WPPT 6–10. cikke biztosítja az előadóművészek számára a „kizárólagos jogot arra, hogy engedélyezzék”:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">rögzítetlen előadásaik sugárzását, nyilvánossághoz közvetítését és rögzítését,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a hangfelvételen rögzített előadásaik többszörözését,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a hangfelvételeken rögzített előadásaik példányainak a tulajdonjog átruházása útján való terjesztését és a nyilvánosság számára történő kereskedelmi bérbeadását,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a hangfelvételeken rögzített előadásaiknak a nyilvánosság számára oly módon történő hozzáférhetővé tételét, hogy a közönség tagjai az azokhoz való hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A WPPT 16. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a Szerződő Felek nemzeti jogszabályaikban ugyanolyan típusú korlátozásokat vagy kivételeket biztosítsanak az előadóművészek védelmét illetően, mint amelyeket nemzeti jogszabályaikban a szerzői jog védelmével kapcsolatban biztosítanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) 2. és 3. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-5">
      „2. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-6">
      A tagállamok biztosítják a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-6">
      b) az előadóművészek számára előadásaik rögzítése tekintetében;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-6">
      3. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-56" title="page-6">
      (2) A tagállamok biztosítják a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát akár vezetékes, akár vezeték nélküli, illetve oly módon történő hozzáférhetővé tétel esetében is, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-57" title="page-6">
      a) az előadóművészek számára előadásaik rögzítése tekintetében;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-58" title="page-6">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12‑i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) 3, és 7–10. cikke előírja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-6">
      „3. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-6">
      (1) A bérlet és a haszonkölcsönzés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos joga megilleti:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-63" title="page-6">
      b) az előadóművészt, előadásának rögzítése tekintetében;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-6">
      7. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-6">
      (1) A tagállamok biztosítják az előadóművészek számára a kizárólagos jogot előadásaik rögzítésének engedélyezésére, illetve megtiltására.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-6">
      8. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-69" title="page-7">
      (1) A tagállamok biztosítják az előadóművészek számára a kizárólagos jogot előadásaik vezeték nélküli sugárzásának és nyilvánossághoz történő közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, kivéve, ha az előadás már maga is sugárzott előadás, vagy rögzített felvételen alapul.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-70" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-71" title="page-7">
      9. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-72" title="page-7">
      (1) A tagállamok biztosítják a kizárólagos jogot arra, hogy az alábbi a)–d) pontban felsorolt, védelem alatt álló teljesítményeket, illetve azok többszörözött példányait adásvétel útján vagy egyéb módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék (a továbbiakban: „terjesztési jog”):
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-73" title="page-7">
      a) az előadóművészeknek, előadásaik rögzítése tekintetében;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-74" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-7">
      10. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-76" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-77" title="page-7">
      (2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, bármely tagállam bevezethet olyan korlátozásokat az előadóművészek […] védelme tekintetében, mint amelyekről az irodalmi és művészeti alkotások szerzői jogi védelme tekintetében már rendelkezett.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-78" title="page-7">
      Kényszerengedély azonban csak a Római Egyezmény rendelkezéseivel összeegyeztethető mértékben írható elő.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-79" title="page-7">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17‑i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) 18–23. cikke az előadóművészekre vonatkozóan rögzíti:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a megfelelő és arányos díjazás elvét, amennyiben a védelem alatt álló teljesítményeik felhasználása céljából kizárólagos jogaik gyakorlását másnak engedélyezik vagy azokat másra átruházzák,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">átláthatósági kötelezettség teljesítését azok részéről, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azok gyakorlását engedélyezték, különösen a felhasználási módok, valamennyi keletkezett bevétel és a fizetendő díjazás tekintetében,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a további megfelelő és méltányos díjazás követeléséhez való jogot, amennyiben az eredetileg kialkudott díjazás aránytalanul alacsonynak bizonyul az előadások felhasználásából származó valamennyi későbbi bevételhez képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az átláthatósági kötelezettséggel és a további díjazáshoz való joggal kapcsolatos jogviták önkéntes, alternatív vitarendezési eljárását,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a kizárólagos jogok engedélyezésére vagy átruházására vonatkozó visszavonási jogot,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a fenti második, harmadik és negyedik franciabekezdésben említett szabályokkal ellentétes bármely szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlenségének elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 26. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-88" title="page-8">
      „(1) Ezt az irányelvet valamennyi olyan mű és más védelem alatt álló teljesítmény vonatkozásában alkalmazni kell, amely 2021. június 7‑én vagy azt követően a nemzeti szerzői jog alapján védelemben részesül.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-89" title="page-8">
      (2) Ezen irányelv alkalmazása nem érinti a 2021. június 7. előtt végzett cselekményeket és szerzett jogokat.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A belga jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A belga jogban a szomszédos jogokat a code de droit économique (gazdasági törvénykönyv) XI. könyve 5. címének 3. fejezete szabályozza. E törvénykönyv alapügyben hatályos változatának (a továbbiakban: gazdasági törvénykönyv) XI.203. és XI.205. cikke többek között a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-92" title="page-8">
      „XI.203. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-93" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-94" title="page-8">
      Az e fejezetben elismert szomszédos jogok részben vagy egészben elidegeníthetők, átruházhatók és átszállhatnak a Code civil (polgári törvénykönyv) rendelkezéseivel összhangban. Többek között elidegenítés, illetve egyszerű vagy kizárólagos engedély tárgyát képezhetik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-95" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-96" title="page-8">
      XI.205. cikk
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-97" title="page-8">
      1. § Kizárólag az előadóművész jogosult előadásának bármilyen módon és formában történő – közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy tartós, teljes vagy részleges – többszörözésére vagy a többszörözés engedélyezésére.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-98" title="page-9">
      E jog magában foglalja többek között a bérlet és a haszonkölcsönzés engedélyezésének kizárólagos jogát.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-99" title="page-9">
      Kizárólag az előadóművész jogosult előadásának bármilyen módon történő nyilvánossághoz közvetítésére, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-100" title="page-9">
      Az előadóművészeket megillető jogok közé tartozik többek között a kizárólagos terjesztési jog […].
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-101" title="page-9">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-102" title="page-9">
      3. § Az előadóművészt érintő valamennyi szerződést írásba kell foglalni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-103" title="page-9">
      Az előadóművészek jogaira és azok felhasználási módjaira vonatkozó szerződéses rendelkezéseket szigorúan kell értelmezni. Az előadás rögzítéséből álló teljesítmény átruházása nem jogosít fel az előadás felhasználására.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-104" title="page-9">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-105" title="page-9">
      4. § Amennyiben az előadásokat az előadóművész munkaszerződés alapján vagy közalkalmazotti jogviszonyban nyújtja, a vagyoni jogok átruházhatók a munkáltatóra, feltéve, hogy a jogok átruházásáról kifejezetten rendelkeznek, és az előadás a szerződés vagy közalkalmazotti jogviszony hatálya alá tartozik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-106" title="page-9">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-107" title="page-9">
      Kollektív szerződések meghatározhatják az átruházás terjedelmét és részletes szabályait.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2021. június 1‑jei arrêté royal relatif aux droits voisins du personnel artistique de l’Orchestre national de Belgique (az Orchestre national de Belgique [a továbbiakban ONB] előadóművészeinek szomszédos jogairól szóló királyi rendelet, a továbbiakban: alapügyben vitatott jogi aktus) különös szabályokat állapít meg az ONB előadóművészeinek szomszédos jogaira vonatkozóan. E jogi aktus 2. cikke kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-109" title="page-9">
      „Az előadóművész a jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően átruházza az [ONB]‑re az [ONB] részére ellátott feladata keretében nyújtott előadására vonatkozó szomszédos jogokat.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett jogi aktus 3. cikkének 1. és 2. §‑a értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-111" title="page-9">
      „1. § A 2. cikk alapján a következő szomszédos jogok kerülnek átruházásra az [ONB]‑re a 4. és a 6. cikkben meghatározott juttatások ellenében:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-112" title="page-9">
      a) A nyilvánossághoz közvetítés joga:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előadóművészeknek az [ONB] részére ellátott feladatuk keretében rádióhullám, vezeték, műhold, internetes platformok, streaming, illetve bármely, jelenleg ismert vagy még nem ismert technika útján megvalósuló hangi közvetítés és továbbközvetítés céljából nyújtott előadásai nyilvánossághoz való közvetítésének joga;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előadóművészeknek az [ONB] részére ellátott feladatuk keretében rádióhullám, vezeték, műhold, internetes platformok, streaming, illetve bármely, jelenleg ismert vagy még nem ismert technika útján megvalósuló audiovizuális közvetítés és továbbközvetítés céljából nyújtott előadásai nyilvánossághoz való közvetítésének joga;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-115" title="page-10">
      b) Többszörözési és terjesztési jog
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előadóművészek által az [ONB] részére ellátott feladatuk keretében nyújtott előadásaik részben vagy egészben, korlátlan számú példányban, valamennyi jelenleg ismert vagy még nem ismert hang‑, kép‑, illetve multimédiás hordozón – ideértve a digitális hordozókat is – való többszörözésének joga;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előadóművészek előadásait többszöröző hordozók terjesztésének joga, illetve ezen előadások magáncélra, valamely digitális adattovábbítási hálózat útján elérhető szolgáltatáson – különösen interneten – keresztül történő letöltésének felkínálására vonatkozó jog, valamint általánosságban a hordozók felhasználására, illetve másnak átengedve történő felhasználására – ideértve az adásvételt és a bérletet is – vonatkozó jog.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-118" title="page-10">
      2. § A 2. cikknek és a jelen cikk 1. §‑ának megfelelően átruházott jogok a szomszédos jogok teljes időtartama és az egész világ tekintetében kerülnek átruházásra.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügy tényállása, az eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügyben vitatott jogi aktus elfogadása előtt az ONB zenészei szomszédos jogainak hasznosításáról egyénileg tárgyaltak a központi egyeztető bizottságban. 2016 óta tárgyalások folytak az egyeztető bizottságban az ONB és a zenészek szakszervezeti küldöttségei között annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a szomszédos jogok díjazásáról. Ezek a tárgyalások nem jártak sikerrel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kudarcra való tekintettel az illetékes belga hatóságok úgy döntöttek, hogy rendeleti úton szabályozzák ezt a kérdést. Azonban a rendelettervezetre vonatkozóan ezen zenészek képviselőivel folytatott egyeztetés szintén meghiúsult, aminek következtében 2021. május 12‑én egyet nem értésről szóló nyilatkozat született.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. június 1‑jén a belga állam elfogadta az alapügyben vitatott jogi aktust, amely 2021. június 4‑én hatályba lépett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei a Conseil d’État‑hoz (államtanács, Belgium) 2021. július 26‑án benyújtott keresetükkel az alapügyben vitatott jogi aktus megsemmisítését kérték, többek között lényegében arra hivatkozva, hogy annak rendelkezései sértik a 2019/790 irányelv 18–23. cikkét, valamint a gazdasági törvénykönyv XI.203. és XI.205. cikkét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között határozott úgy a Conseil d’État, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-125" title="page-11">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a [2019/790 irányelv] 18–23. cikkét, hogy azokkal ellentétes a közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott személyek munkaviszony keretében nyújtott előadásokra vonatkozó szomszédos jogainak rendeleti úton történő átruházása?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-126" title="page-11">
      2) Igenlő válasz esetén úgy kell‑e értelmezni az [2019/790] irányelv 26. cikkének [(2) bekezdésében] szereplő »végzett cselekmények« és »szerzett jogok« fogalmát, hogy azok többek között a szomszédos jogok 2021. június 7. előtt elfogadott rendeleti jellegű jogi aktussal történő átruházására is vonatkoznak?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2023. szeptember 15‑én érkezett a Bírósághoz. Írásbeli észrevételeket az alapeljárás felperesei, az ONB, a belga kormány és az Európai Bizottság nyújtott be. Ugyanezen felek képviseltették magukat a 2024. június 20‑án tartott tárgyaláson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság a 2019/790 irányelv több rendelkezésének értelmezésére vonatkozóan két kérdést terjeszt a Bíróság elé. A kérdések érdemi elemzése előtt szükségesnek tartom, hogy a megszövegezésükkel kapcsolatban néhány előzetes megjegyzést és javaslatot tegyek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseivel a 2019/790 irányelv előadóművészek szomszédos jogaira vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését kéri a Bíróságtól az alapügyben vitatott jogi aktus ezen rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségének értékelése érdekében (első kérdés), konkrétabban pedig ezen irányelv alapeljárásban való időbeli alkalmazhatóságának kérdését veti fel (második kérdés).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kialakult ítélkezési gyakorlat értelmében azonban a Bíróságnak kell a nemzeti bíróság által szolgáltatott információk összessége és különösen az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolása alapján meghatározni az uniós jog azon rendelkezéseit, amelyeknek az értelmezése a jogvita tárgyára figyelemmel szükséges (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>). Álláspontom szerint a jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket ki kell egészíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2019/790 irányelvben foglalt rendelkezéseknek ugyanis nincs önálló jellegük, és nehezen értelmezhetők elszigetelten. Bár az 1. cikkének (2) bekezdése értelmében ezen irányelv nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja többek között a 2001/29 irányelvben és a 2006/115 irányelvben foglalt szabályokat az előadóművészek szomszédos jogaira vonatkozó rendelkezések tekintetében, pontosabb lenne azonban, ha azt mondanánk, hogy ezek a szabályok – hatékony érvényesülésük megerősítése céljából – „összekapcsolódnak” ezen irányelvek vonatkozó rendelkezéseivel (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>). A 2019/790 irányelvnek az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekben hivatkozott rendelkezéseit tehát a 2001/29 irányelvnek és a 2006/115 irányelvnek az előadóművészek számára szomszédos jogokat keletkeztető rendelkezéseivel összefüggésben kell értelmezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ráadásul az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az alapügyben vitatott jogi aktussal szemben felhozott jogalapok nemcsak e jogi aktusnak a 2019/790 irányelv rendelkezéseivel, hanem különösen a gazdasági törvénykönyv XI.203. és XI.205. cikkével való összeegyeztethetőségére is vonatkoznak (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>). Márpedig ez utóbbi rendelkezéseket, amennyiben ezek a 2001/29 irányelv 2. és 3. cikkének, valamint a 2006/115 irányelv 3. és 7–9. cikkének a belga jogba való átültetését biztosítják az előadóművészek vonatkozásában, a lehető legteljesebb mértékig ezen irányelvekkel összhangban kell értelmezni (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>). Egyébiránt az említett irányelvek esetében – a 2019/790 irányelvvel ellentétben – nem merül fel az alapügyre való időbeli alkalmazhatóságuk problémája. Így álláspontom szerint a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő jogvita elbírálásához szükséges, sőt elengedhetetlen pontosítást tenni az uniós jog fent hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő értelmezésével kapcsolatban, már csak azért is, mert úgy tűnik, hogy ezt a kérdést nem tették fel, és nem is vitatták meg az alapeljárásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a második kérdést illeti, az abba a tágabb kérdésbe illeszkedik, hogy a 2019/790 irányelvvel ellentétes‑e az alapügyben vitatott jogi aktushoz hasonló nemzeti szabályozás. Ez a kérdés tehát ezen irányelv rendelkezéseinek értelmezése keretében elemezhető. Következésképpen ezen elemzés és az első kérdés elemzésének összevonását javaslom.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért javaslom úgy tekinteni, hogy a két kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikkének b) pontját és 3. cikke (2) bekezdésének a) pontját, a 2006/115 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontját, 7. cikkének (1) bekezdését, 8. cikkének (1) bekezdését és 9. cikke (1) bekezdésének a) pontját valamint a 2019/790 irányelv 18–23. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes a közalkalmazotti jogviszonyban állóelőadóművészek munkaviszony keretében nyújtott előadásokra vonatkozó szomszédos jogainak a munkáltatóra rendeleti úton történő átruházása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az átfogalmazott előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügyben vitatott jogi aktussal, amelyet az ONB zenészeinek hozzájárulása nélkül és tiltakozásuk ellenére fogadtak el, a belga hatóságok egyoldalúan, rendeleti úton elrendelték e zenészek fennálló és jövőbeli szomszédos jogai összességének az ONB‑re való átruházását általánydíjazás ellenében. Ez a jogi aktus tehát ezen jogoknak a gazdasági hasznosításukban érdekelt intézményre történő kötelező átruházásához hasonlít. Egyébként azon zenészek tekintetében, akik az említett jogi aktus elfogadásakor már az ONB tagjai voltak, ezen átruházásról visszamenőleges hatállyal döntöttek, azaz azt követően, hogy e zenekar szolgálatába léptek (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>). Ezen átruházás az azon szövetségi kormány által kibocsátott jogi aktusból következik, amellyel az ONB függő viszonyban áll. Következésképpen a kormány bizonyos értelemben a saját előnyére döntött a szóban forgó átruházásról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Felmerül tehát a kérdés, hogy a 2001/29, a 2006/115 és a 2019/790 irányelv vonatkozó rendelkezéseivel ellentétes‑e egy ilyen kötelező átruházás. Kiindulásként jelzem, hogy véleményem szerint az alábbiakban kifejtendő okokból igenlő választ kell adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 és a 2006/115 irányelvről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelv 2. cikkének b) pontja és 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint a 2006/115 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 7. cikkének (1) bekezdése, 8. cikkének (1) bekezdése és 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja az előadóművészek számára biztosítja a kizárólagos jogot előadásaik rögzítés, többszörözés, terjesztés (ideértve a bérletet és a haszonkölcsönt is), valamint nyilvánossághoz közvetítés – ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is – formájában történő felhasználásának engedélyezésére, illetve megtiltására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint az engedélyezés, illetve a megtiltás kizárólagos joga preventív jellegű jognak minősül abban az értelemben, hogy az ekképp védelemben részesített teljesítmények bármelyik felhasználási cselekménye megköveteli a szóban forgó jog jogosultjának előzetes hozzájárulását. Ezen teljesítmények harmadik személyek általi ilyen előzetes hozzájárulás nélküli minden felhasználását olyannak kell tekinteni, mint amely sérti e jogokat (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>). E védelem egyébként nem csupán a kizárólagos jogok élvezetére korlátozódik, hanem kiterjed azok gyakorlására is (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből az következik, hogy a 2001/29 és a 2006/115 irányelv vonatkozó rendelkezései biztosítják az előadóművészek számára azt a jogot, hogy előadásaik hozzájárulásuk nélküli felhasználása ellen ténylegesen és hatékonyan tiltakozzanak. Ez a jog tehát nem alakítható át puszta díjazáshoz való joggá az alapügyben vitatott jogi aktusban előírthoz hasonló kötelező átruházás révén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jelen esetben nincs jelentősége annak, hogy az ONB zenészei közalkalmazottak. Ugyanis az uniós jogalkotó azzal, hogy további pontosítás nélkül az „előadóművészek” kifejezést használta, amelyet az egész Unióban egységesen kell értelmezni, a 2001/29 irányelv és a 2006/115 irányelv rendelkezéseinek alkalmazhatóságát nem kötötte egyetlen, az érintett személyek foglalkoztatási helyzetére vonatkozó feltételhez sem (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>). Véleményem szerint tehát semmi kétség sem fér e rendelkezéseknek a foglalkoztatott, – ideértve a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkozatott – előadóművészekre való alkalmazhatóságához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 és a 2006/115 irányelv az előadóművészek kizárólagos jogai vonatkozásában kivételeket és korlátozásokat állapít meg. A 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdése kimerítő felsorolást ad az ezen irányelv által védett jogok alóli kivételekről, amelyeket a tagállamok jogosultak jogszabályaikban előírni. Ehhez hasonlóan a 2006/115 irányelv 10. cikke az ezen irányelv szerinti védett jogok alóli lehetséges kivételekről ad egy rövid felsorolást, amely kiegészülhet a szerzői jog tekintetében az egyes tagállamok belső jogában előírtakhoz hasonló kivételekkel (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>). Egyébiránt az előadóművészek sugárzáshoz és nyilvánossághoz történő közvetítéshez való jogai bizonyos helyzetekben korlátozottak ugyanezen irányelv 8. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében. Ez a (2) bekezdés többek között kényszerengedélyt vezet be – a jogosultakat megillető méltányos díjazás ellenében – a műsorsugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés tekintetében, ha kereskedelmi célból nyilvánosságra hozott hangfelvételen rögzített előadásokról van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezek a kivételek és korlátozások azonban nem teszik lehetővé azt, hogy az előadóművészek valamely kategóriáját vagy csoportját megillető kizárólagos jogok összességét kényszerengedély útján díjazáshoz való joggá alakítsák át.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2006/115 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének második albekezdése egyébiránt kifejezetten rendelkezik arról, hogy kényszerengedély csak a Római Egyezmény rendelkezéseivel összeegyeztethető mértékben írható elő. Bár ezt a rendelkezést a 2006/115 irányelv tartalmazza, ez azonban nemcsak az ezen irányelv alapján védett kizárólagos jogokra alkalmazandó, hanem általában „az előadóművészek védelme tekintetében”, azaz a 2001/29 irányelvben foglalt jogokra is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Római Egyezmény, amelyre a 2006/115 irányelv fent említett rendelkezése utal, egyértelműen meghatározza azon jogok jellegét, amelyeket az ezen egyezményben részes felek kötelesek biztosítani az előadóművészeknek. Ezen egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése, amely meghatározza a megkövetelt minimális védelmet, úgy rendelkezik, hogy az előadóművészek e védelem alapján „megakadályozhatják” előadásaik hozzájárulásuk nélküli, sugárzás, közönséghez közvetítés, eredeti rögzítés és többszörözés formájában történő felhasználását. Az előadóművészek kizárólagos és preventív jogairól van tehát szó, akik megadhatják vagy megtagadhatják hozzájárulásukat előadásaik fent említett formák egyikében történő valamennyi felhasználásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Római Egyezmény az előadóművész általi előzetes hozzájárulás ezen elvének alkalmazási körét csak az ezen egyezmény 12., 15. és 19. cikkében említett, néhány helyzetre szűkíti, ami átvételre került a 2006/115 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében, 10. cikkében, valamint 3. cikkének (6) bekezdésében. E rendelkezések közül azonban egyik sem teszi lehetővé az olyan általános jellegű kötelező átruházás elrendelését, mint amelyet az alapügyben vitatott jogi aktus tartalmaz (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a közös előadásokat, azaz a több előadóművész által létrehozott előadásokat illeti, a Római Egyezmény 8. cikke lehetővé teszi a részes felek számára, hogy szabályozzák annak módját, hogy az előadóművészek jogaik gyakorlásával kapcsolatban miként képviseltessék magukat. Elfogadhatók tehát szabályok annak lehetővé tétele érdekében, hogy előadóművészek együttesei ténylegesen engedélyüket adhassák az előadásaik felhasználási cselekményeihez. Ellenben a Római Egyezmény előkészítő anyagaiból az következik, hogy ez a rendelkezés nem az előadóművészeket megillető jogok gyakorlásának feltételeivel, hanem kizárólag képviseletük részletes szabályaival foglalkozik, éppen annak elkerülése érdekében, hogy a rendelkezést úgy értelmezzék, mint amely lehetővé teszi a közös előadásokra vonatkozó kényszerengedélyek bevezetését (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>). A hozzájárulás elve tehát itt továbbra is teljes mértékben érvényesül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A WPPT kisebb változtatásokkal átveszi a Római Egyezménynek az előadóművészek kizárólagos jogaira vonatkozó rendelkezéseit. E jogok ott „kizárólagos engedélyezési jogoknak” minősülnek. A WPPT 8., 9. és 10. cikke új jogokkal, azaz a terjesztés jogával, a bérbeadás jogával és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel jogával egészíti ki az egyezményt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből véleményem szerint az következik, hogy a 2001/29 és a 2006/115 irányelvnek a jelen indítvány 32. pontjában hivatkozott, a Római Egyezmény és WPPT vonatkozó rendelkezései fényében értelmezett rendelkezéseivel ellentétes az, ha az előadóművészek valamely csoportját megillető szomszédos jogok általános jellegű átruházását rendeleti úton, előzetes hozzájárulásuk nélkül írják elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz ugyan, hogy kivételes helyzetekben a Bíróság elfogadta, hogy a nemzeti szabályozás a szerzői jogok, illetve a szomszédos jogok jogosultjai hallgatólagos hozzájárulásának véleleméről rendelkezzen (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>). Véleményem szerint azonban ezen ítélkezési gyakorlat a jelen ügyben nem alkalmazható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis, először is, a Bíróság az ilyen hallgatólagos hozzájárulást csak a kisebb jelentőségű felhasználások esetére tartotta fenn (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>). Kétlem, hogy ez így alkalmazható az előadóművészek csoportját megillető szomszédos jogok általános jellegű átruházására. Egyébiránt a Bíróság hangsúlyozta, hogy azok a feltételek, amelyek fennállása esetén a hallgatólagos hozzájárulás elfogadható, szigorúan meg vannak határozva, annak érdekében, hogy magának az előzetes hozzájárulás elvének alkalmazási köre ne üresedjen ki (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>). Márpedig az előzetes hozzájárulás elve éppen, hogy kiüresedett az alapügyben vitatott jogi aktussal érintett előadóművészek esetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Bíróság kiemelte, hogy az érintett jogosultnak képesnek kell lennie arra, hogy a szóban forgó védett teljesítmény tervezett felhasználása ellen tiltakozzon (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>). Márpedig az alapeljárásban nem vitatott, hogy az ONB zenészei nem adták hozzájárulásukat jogaik átruházásának részletes szabályaihoz, és tiltakoznak az alapügyben vitatott jogi aktus ellen. A hozzájárulásuk vélelméről tehát szó sem lehet. Egyébként, mivel az alapügyben vitatott jogai aktus már alkalmazásában álló zenészekre vonatkozik, jogaik ONB‑re való átruházására vonatkozó hallgatólagos hozzájárulásuknak esetleges fennállása pusztán hipotetikus (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül harmadsorban, a Bíróság emellett rámutatott arra is, hogy valamely cél, illetve kulturális érdek megvalósítása nem igazolhatja az uniós jogalkotó által a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jogi aktusok által biztosított védelemtől való nem kívánatos eltérés bevezetését (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyértelműség kedvéért jelzem, hogy véleményem szerint az uniós joggal nem ellentétes az, hogy az előadóművészek szomszédos jogait a munkáltatóra ruházzák át, amint azt a gazdasági törvénykönyv XI.205. cikkének (4) bekezdése előírja, valamint az sem, hogy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott előadóművészek esetében erre az átruházásra rendeleti úton került sor. Azonban egy ilyen rendeleti jellegű jogi aktus elfogadásához és tartalmához az előadóművészek vagy megfelelően meghatalmazott képviselőik előzetes hozzájárulása szükséges.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt javaslom tehát a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a 2001/29 és 2006/115 irányelvet illetően azt a választ adja, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikkének b) pontját és 3. cikke (2) bekezdésének a) pontját, valamint a 2006/115 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontját, 7. cikkének (1) bekezdését, 8. cikkének (1) bekezdését és 9. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a közalkalmazotti jogviszonyban álló előadóművészek munkaviszony keretében nyújtott előadásaira vonatkozó szomszédos jogainak a munkáltatóra rendeleti úton történő átruházása, mivel a szóban forgó rendeleti jellegű jogi aktus elfogadásához és tartalmához ezen előadóművészek vagy azok megfelelően meghatalmazott képviselői előzetesen nem járultak hozzá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2019/790 irányelvről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a 2019/790 irányelvet illeti, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság ezen irányelvnek a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott előadóművészek szomszédos jogainak rendeleti úton történő átruházásának esetében való alkalmazhatóságáról, valamint az alapügyben vitatott jogi aktus elfogadásának időpontját tekintetbe véve, az említett irányelv időbeli hatályáról kérdezi a Bíróságot. Tehát erre a két szempontra fogok összpontosítani. A nemzeti szabályozás ugyanezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek való tartalmi megfelelésének értékelése mindenképpen a kérdést előterjesztő bíróság hatáskörébe tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2019/790 irányelv időbeli hatályáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetőül, a 2019/790 irányelv 26. cikke értelmében ezt az irányelvet valamennyi olyan mű és más védelem alatt álló teljesítmény vonatkozásában alkalmazni kell, amely 2021. június 7‑én vagy azt követően a nemzeti szerzői jog alapján védelemben részesül. E cikk (2) bekezdése kimondja, hogy ez az irányelv nem érinti a fent említett időpont előtt végzett cselekményeket és szerzett jogokat. Az a kérdés merül tehát fel, hogy az említett irányelvet milyen mértékben kell alkalmazni az alapügyben vitatott jogi aktusra, amely 2021. június 4‑én lépett hatályba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Rögtön megjegyzem, hogy a 2019/790 irányelv 26. cikkének (2) bekezdésében szereplő fenntartás kizárólag a végzett cselekmények és a törvénynek megfelelően szerzett jogok tekintetében érvényesül. Amennyiben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a Bíróság által adott válasz alapján az előterjesztő bíróság úgy dönt, hogy az alapügyben vitatott jogi aktust érvényteleníti, az ezen irányelv időbeli hatályára vonatkozó kérdés okafogyottá fog válni, mivel az ONB zenészei jogainak átruházásáról szóló esetleges új jogi aktust 2021. június 7. után fogják elfogadni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek ellenére szükségesnek tartom, hogy ezen időbeli hatályra vonatkozóan a következő megjegyzéseket tegyem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelv 10. cikkének rendelkezéseivel kapcsolatban, amelynek szövege lényegében megegyezik a 2019/790 irányelv 26. cikkének szövegével, a Bíróság már megállapította, hogy ezen rendelkezések célja a 2001/29 irányelv visszaható hatályú alkalmazásának elkerülése, valamint azt is, hogy e rendelkezéseket úgy kell értelmezni, hogy ezen irányelv nem befolyásolja a kizárólagos jogoknak azon felhasználási cselekményeit, amelyek alkalmazhatóságának időpontja előtt történtek (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen ítélkezési gyakorlat azonban nem ad kifejezett választ arra a kérdésre, hogy hogyan kell értelmezni a 2019/790 irányelv 26. cikkének (2) bekezdésében is szereplő „szerzett jogok” fogalmát. Véleményem szerint ez a fogalom azért nem kaphat túl tág értelmezést, hogy ne befolyásolja ezen irányelv hatékony érvényesülését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kizárólagos jogok átruházása ugyanis nagyon hosszú időre szólhat. Ily módon az alapügyben vitatott jogi aktus elrendeli e zenekar jelenleg alkalmazott és a jövőben alkalmazásra kerülő zenészei összes ott felsorolt szomszédos jogainak – ideértve azokat is, amelyek a jövőbeli előadásokra és e jogok teljes időtartamára vonatkoznak – az ONB‑re való átruházását. Ha a 2019/790 irányelv 26. cikkének (2) bekezdése értelmében mindezen jogokat „szerzettnek” tekintenénk, az az ONB zenészeit megillető szomszédos jogok átruházásának ezen irányelv követelményei alóli végleges kivonását eredményezné, így az az előadóművészek ezen csoportja tekintetében hatás nélkülivé válna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint tehát a 2019/790 irányelv 26. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az kizárólag az abban jelzett időpontban fennálló jogokra vonatkozik, vagyis azon jogokra, amelyek esetében a jogkeletkeztető tény ezen időpont előtt következett be. A szomszédos jogok tekintetében ez a jogkeletkeztető tény főszabály szerint az előadás. Ugyanis, bár a kizárólagos jogok átruházása a jövőbeli jogokra is vonatkozhat, nehéz „megszerzettnek” tekinteni e jogokat, mivel nem biztos, hogy a jogkeletkeztető tény be fog következni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébként – a 2019/790 irányelv in abstracto értelmezésétől függetlenül is – meg kell állapítani, hogy a jelen ügy körülményei között az alapügyben vitatott jogi aktusnak, mint rendeleti jellegű jogi aktusnak kettős természete van. Egyrészt, ez képezi azt a jogi aktust, amely az ONB‑nek az elfogadásának időpontjában foglalkoztatott zenészeit megillető szomszédos jogok átruházásáról szól (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>). Másrészt, absztrakt módon szabályozza e zenekar valamennyi jelenlegi és jövőbeli zenészének helyzetét. Ez a jogi aktus e minőségében részét képezi annak a belga belső szabályozásnak, amelyet a Belga Királyság 2021. június 7‑e óta köteles összhangba hozni a 2019/790 irányelvvel. Ez a kötelezettség a belga államot függetlenül attól terheli, hogy jogalkotói vagy munkáltatói szerepében jár‑e el. E tagállam tehát semmilyen „szerzett jogra” nem hivatkozhat ezen irányelv hatékony érvényesülésének meghiúsítása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezek a megfontolások arra a következtetésre vezetnek, hogy a 2019/790 irányelv 18–23. cikkét 2021. június 7‑től kell alkalmazni az alapügyben vitatott jogi aktusra, az ezen időpont előtt végzett felhasználási cselekmények és az ONB által ezen időpont előtt szerzett, fennálló jogok kivételével. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2019/790 irányelv személyi hatályáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a 2019/790 irányelv 18–23. cikkét alkalmazni kell‑e az előadóművészek szomszédos jogainak munkaviszony, különösen közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás keretében megvalósuló átruházása esetében. E kétségeket a belga állam és az ONB azon álláspontja táplálja, amelyet az észrevételeikben e felek lényegében a jelen eljárásban is fenntartanak, azt állítva, hogy ezeket a rendelkezéseket – megszövegezésükre figyelemmel és ezen irányelv vonatkozó preambulumbekezdéseinek fényében – csak olyan jogosultakra lehet alkalmazni, akik jogaik felhasználására vagy átruházására irányuló szerződéseket kötöttek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahogyan az a 2001/29 és a 2006/115 irányelv vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban tett megállapításokból következik, néhány esetet kivéve, az előadóművészeknek hozzájárulásukat kell adniuk szomszédos jogaik bármilyen felhasználásához. Amikor e hozzájárulás megadására díjazás ellenében kerül sor, fennáll a szomszédos jogoknak egyfajta, általános értelemben vett „felhasználási szerződése”, amelynek különböző formái és elnevezései lehetnek a nemzeti jogrendszerekben. Nem kizártak az olyan munkaviszonyok, amelyek keretében az alkalmazott előadóművész és munkáltatója között fennállhat szomszédos jogok átruházására irányuló szerződés, akár a munkaszerződésbe foglaltan, akár a munkaszerződésen kívül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2019/790 irányelv adottnak tekinti ezt a helyzetet, és a „szerződés” kifejezést tág és általános értelemben használja. Egyébiránt ezen irányelv 18., 19. és 22. cikke a kizárólagos jogok engedélyezésére, illetve átruházására utalva határozza meg az alkalmazási körüket. A e rendelkezések értelmében vett „szerződés” fogalmát tehát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a kizárólagos jogok minden engedélyezését és átruházását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen meg kell állapítani, hogy a 2019/790 irányelv 18–23. cikkét nemcsak a szigorú értelemben vett, kizárólagos jogok felhasználására irányuló szerződések fennállása esetén kell alkalmazni, hanem minden olyan alkalommal is, amikor valamely előadóművész díjazás ellenében hozzájárulását adja a szomszédos jogai felhasználásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ettől eltérő értelmezés nagymértékben megfosztaná a 2019/790 irányelvet a hatékony érvényesülésétől. Ugyanis az olyan előadóművészek, mint például a színházi színészek vagy zenekari zenészek, gyakran munkaviszonyban állnak. Bár az ő munkájuk elsősorban élő előadások bemutatásából áll, a munkáltatójuk azonban érdekelt lehet az előadásaik más módon való felhasználásában is. Ezeknek az előadóművészeknek az ezen irányelv rendelkezéseiben foglalt kedvezményből való kizárása jelentősen korlátozná az irányelv hatályát, következésképpen a hatékony érvényesülését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen indítvány 63. pontjában megfogalmazott következtetést erősíti a 2019/790 irányelv (72) preambulumbekezdése, amely szerint a természetes személyeknek szükségük van az ezen irányelv által biztosított védelemre ahhoz, hogy teljes mértékben élhessenek az uniós jog szerint harmonizált jogokkal. Márpedig, tekintettel arra, hogy ezek az uniós jog szerint harmonizált jogok, többek között az előadóművészek szomszédos jogai, munkajogi szempontból a jogosultjaik helyzetétől függetlenül állnak fenn, és ennek még inkább így kell lennie az említett irányelv alkalmazhatósága tekintetében. Bár e preambulumbekezdés olyan eseteket is említ, amelyekben ez a védelem iránti igény nem merül fel, többek között bizonyos munkaviszonyokat, ezek az esetek azonban nem a védelem alatt álló teljesítmények hasznosítására, hanem kizárólag a végfelhasználásra vonatkoznak. A jelen ügyben nem ez a helyzet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a következtetést alkalmazni kell a közszektorban lévő állásokra is, ideértve azokat is, amelyek nem munkaszerződés, hanem közalkalmazotti jogviszony alá tartoznak. Ugyanis az érintett előadóművésznek ezekben az esetekben is hozzájárulását kell adnia szomszédos jogainak munkáltató általi felhasználásához. Kapcsolatuk lényegében tehát hasonlít a kizárólagos jogok jogosultja és a felhasználási engedély jogosultja, illetve e jogok engedményese közötti bármely más szerződéses kapcsolatra. A 2019/790 irányelv tehát alkalmazandó a jelen ügyben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint tévesek az ONB és a Belga Királyság által felhozott, a közigazgatásban – ideértve az Európai Uniót is – lévő állások sajátos jellegére alapított érvek. Először is, nem hasonlítható össze a művészi előadásokhoz fűződő szerzői jogok tisztán kereskedelmi célból történő átruházása az olyan teljesítményekhez fűződő esetleges szerzői jogok azon közigazgatási szervre való átruházásával, amelyek esetén nagyon kétséges, hogy azok egyáltalán a szerzői jog értelmében vett műveknek minősülnek-e, és amely közigazgatási szerv e jogoknak végfelhasználója, és nem hasznosítja azokat, legalábbis gazdaságilag nem. Másodszor, amikor valamely közalkalmazott egy közigazgatási szerv szolgálatába lép, esetleges jogainak átruházásához a hozzájárulását a hatályban lévő szabályok teljes ismeretében, megbízásának aláírásával adhatja meg. Az alapügyben vitatott jogi aktust viszont alkalmazni kell a már foglalkoztatott zenészekre is, és ezen aktus számukra nem teszi lehetővé, hogy a tervezett átruházáshoz a hozzájárulásukat adják vagy azt megtagadják, holott a múltban ilyen hozzájárulást kértek tőlük. Harmadszor, a jogoknak valamely közigazgatási szervre szolgálat keretében történő átruházása nem jár kiegészítő díjazással, és az – az alapügyben vitatott jogi aktusban előírt átruházással ellentétben – nem váltja tehát ki a 2019/790 irányelv alkalmazását. Végül itt nem a közalkalmazottak díjazásáról van szó, hanem az előadóművészek szomszédos jogainak díjazás ellenében történő átruházásáról, amely kérdést illetően minden kétséget kizáróan fennáll az Unió hatásköre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válasz</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2019/790 irányelv 18–23. cikkét főszabály szerint tehát alkalmazni kell az alapügyben vitatott jogi aktushoz hasonló szabályozásra, ezért annak összhangban kell állnia ezekkel a rendelkezésekkel. Ezen összhang értékelése a nemzeti jog és a ténybeli megállapítások értelmezését teszi szükségessé, ami következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság hatáskörébe tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Utolsó megjegyzésként még egyszer felhívom a figyelmet a 2019/790 irányelv 1. cikkének (2) bekezdésére, amelynek értelmében ezen irányelv nem érinti és nem befolyásolja különösen a 2001/29 és a 2006/115 irányelvben foglalt hatályos szabályokat. Ebből többek között az következik, hogy ezen első irányelv rendelkezéseinek, köztük a 18–23. cikke rendelkezéseinek betartása nem helyettesíti a másik két irányelvben foglalt szabályok – többek között a védelem alatt álló teljesítmények felhasználásához való előzetes hozzájárulás elve – tiszteletben tartásának kötelezettségét. Az ilyen előzetes hozzájárulás nélküli, egyoldalú jogi aktus nem tekinthető összeegyeztethetőnek az uniós szerzői jog egészével, még e cikkek betartásával sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt javaslom tehát a Bíróságnak, hogy a 2019/790 irányelvet illetően az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a választ adja, hogy annak 18–23. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azok alkalmazandók a közalkalmazotti jogviszonyban álló előadóművészek munkaviszony keretében nyújtott előadásaira vonatkozó szomszédos jogainak a munkáltatóra rendeleti úton történő átruházására, a 2021. június 7‑e előtt végzett felhasználási cselekmények és a fennálló szerzett jogok kivételével, ezért ennek a rendeleti jellegű jogi aktusnak összhangban kell állnia ezekkel a rendelkezésekkel. Az említett jogi aktusnak egyébiránt a 2001/29 irányelv és a 2006/115 irányelv követelményeinek, különösen a szomszédos jogok átruházására vonatkozó előzetes hozzájárulás követelményének is meg kell felelnie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megállapításokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a Conseil d’État (államtanács, Belgium) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-186" title="page-23">
      Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének b) pontját és 3. cikke (2) bekezdésének a) pontját, valamint a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12‑i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontját, 7. cikkének (1) bekezdését, 8. cikkének (1) bekezdését és 9. cikke (1) bekezdésének a) pontját
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-187" title="page-23">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-188" title="page-23">
      azokkal ellentétes a közalkalmazotti jogviszonyban álló előadóművészek munkaviszony keretében nyújtott előadásaira vonatkozó szomszédos jogainak a munkáltatóra rendeleti úton történő átruházása, mivel a szóban forgó rendeleti jellegű jogi aktushoz ezen előadóművészek vagy azok megfelelően meghatalmazott képviselői előzetesen nem járultak hozzá.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-189" title="page-23">
      A digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17‑i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv 18–23. cikkét
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-190" title="page-23">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-191" title="page-23">
      azok alkalmazandók a közalkalmazotti jogviszonyban álló előadóművészek munkaviszony keretében nyújtott előadásaira vonatkozó szomszédos jogainak a munkáltatóra rendeleti úton történő átruházására, a 2021. június 7‑e előtt végzett felhasználási cselekmények és a fennálló szerzett jogok kivételével, ezért ennek a rendeleti jellegű jogi aktusnak összhangban kell állnia ezekkel a rendelkezésekkel. Az említett jogi aktusnak egyébiránt a 2001/29 irányelv és a 2006/115 irányelv rendelkezéseinek, különösen a szomszédos jogok átruházására vonatkozó előzetes hozzájárulás követelményének is meg kell felelnie.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) Pontosabban úgynevezett „vagyoni” jogokról van szó. Az uniós jog nem vonatkozik a személyhez fűződő jogokra, így ezekről nem lesz szó a jelen indítványban.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A hangfelvétel‑előállítóknak és a műsorsugárzó szervezeteknek a szintén a Római Egyezménnyel bevezetett védelme nem tartozik a jelen ügy tárgykörébe.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2020. szeptember 8‑i Recorded Artists Actors Performers ítélet (C‑265/19, EU:C:2020:677, 50. és 51. pont.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) HL 2000. L 89., 6. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: HL 2008. L 314., 16. o.; HL 2014. L 10., 32. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) HL 2006. L 376., 28. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) HL 2019. L 130., 92. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Lásd legutóbb: 2023. március 9‑i Registrų centras ítélet (C‑354/21, EU:C:2023:184, 35. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Lásd a 2019/790 irányelv (72) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) És ahogyan az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet én értelmezem, a kérdést előterjesztő bíróság ezt a kifogást elfogadhatónak tekinti.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben többek között: 2019. november 14‑i Spedidam ítélet (C‑484/18, EU:C:2019:970, 30. pont). Az egyértelműség kedvéért megjegyzem, hogy a 2019/790 irányelvet az alapügyben vitatott jogi aktus elfogadásának időpontjában még nem ültették át a belga jogba.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) A „szolgálat” kifejezés itt megfelelőnek tűnik számomra, mivel az ONB zenészeit rendszerint közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazzák.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Az előadóművészek szomszédos jogaira vonatkozóan lásd többek között: 2019. november 14‑i Spedidam ítélet (C‑484/18, EU:C:2019:970, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) 2019. november 14‑i Spedidam ítélet (C‑484/18, EU:C:2019:970, 37. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2020. szeptember 8‑i Recorded Artists Actors Performers ítélet (C‑265/19, EU:C:2020:677, 48. és 61. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Ezek a kivételek nem lehetnek a 2001/29 irányelv 5. cikkében felsoroltaktól eltérőek. E szabályozás zavaros jellege annak tudható be, hogy 2006/115 irányelv 10. cikke átveszi a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 1992. november 19‑i 92/100/EGK tanácsi irányelv (HL 1992, L 346., 61. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 120. o.) 10. cikkének szövegét, amely irányelv időben megelőzte a 2001/29 irányelvet, és amelyet a 2006/115 irányelv foglalt egységes szerkezetbe.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Kizárólag a Római Egyezmény 12. cikke vezet be egyfajta kényszerengedélyt az olyan helyzetekre vonatkozóan, amikor egy kereskedelmi célokra kiadott hangfelvételt sugárzásra vagy nyilvánossághoz közvetítésre használnak fel, és ebben az esetben az érintett előadók csupán méltányos díjazásra jogosultak. Ezen egyezmény 15. cikke az előadóművészek kizárólagos jogai alóli klasszikus kivételeket állapítja meg, míg a 2006/115 irányelv 3. cikkének (6) bekezdése – az említett egyezmény19. cikkében nyújtott lehetőség keretében – a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy bevezessék az előadóművészek általi engedélyezés vélelmét az ezen irányelv hatálya alá tartozó cselekmények tekintetében, amennyiben az előadóművészek hozzájárulásukat adták előadásaik filmalkotásokba vagy audiovizuális művekbe foglalásához.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd: Ficsor, M., Útmutató a szerzői és szomszédos jogokról szóló, a WIPO által igazgatott szerződésekről, WIPO, Genf, 2003., 153. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Lásd: 2016. november 16‑i Soulier és Doke ítélet (C‑301/15, EU:C:2016:878, 35. pont); 2019. november 14‑i Spedidam ítélet (C‑484/18, EU:C:2019:970, 40. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Nevezetesen a kereskedelemben nem elérhető könyvek digitális formában történő nyilvánossághoz közvetítése és a régi audiovizuális művekben szereplő előadások felhasználása.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) 2019. november 14‑i Spedidam ítélet (C‑484/18, EU:C:2019:970, 40. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd: 2016. november 16‑i Soulier és Doke ítélet (C‑301/15, EU:C:2016:878, 38. pont); valamint 2019. november 14‑i Spedidam ítélet (C‑484/18, EU:C:2019:970, 43. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2016. november 16‑i Soulier és Doke ítélet (C‑301/15, EU:C:2016:878, 39. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2016. november 16‑i Soulier és Doke ítélet (C‑301/15, EU:C:2016:878, 45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) 2013. június 27‑i VG Wort és társai ítélet (C‑457/11–C‑460/11, EU:C:2013:426, 28. és 29. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Ez igaz, legalábbis a közalkalmazotti jogviszonyban álló zenészek vonatkozásában. A munkaszerződés alapján alkalmazott zenészek tekintetében az alapügyben vitatott jogi aktus utolsó preambulumbekezdése előírja, hogy e jogi aktus a szerződésükhöz fűzött záradékok útján lesz rájuk alkalmazandó.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Még annyit hozzáteszek, hogy ezen irányelv 27. cikke értelmében a 19. cikke 2021. június 7‑től alkalmazandó a fennálló szerződésekre fenntartás nélkül.</p>
</body>
</html>
