<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2006HUA.1201191701.case.xml"><NO.CASE>C-97/05</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62005C0097</NO.CELEX><NO.SEQ>0009.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>11920</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>11933</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>14</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>RUIZ-JARABO FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C-97/05. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>GATTOUSSI</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Dámaso Ruiz-Jarabo Colomer</HT></P><P><HT TYPE="UC">főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20060406">2006. április 6.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0057"><P>Eredeti nyelv: spanyol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I –</NO.P><TXT>Bevezetés</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A Verwaltungsgericht Darmstadt (darms-tadti közigazgatási bíróság; Németország) egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai és másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás<NOTE NOTE.ID="E0058" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az <DATE ISO="19950717">1995. július 17-én</DATE> Brüsszelben megkötött (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="097" DATE.PUB="1998" PAGE.FIRST="2">HL 1998. L 97., 2. o.</REF.DOC.OJ>), az Európai Közösség és az Európai Szén- és Acélközösség nevében az <DATE ISO="19980126">1998. január 26-i</DATE> 98/238/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozattal jóváhagyott (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="097" DATE.PUB="1998" PAGE.FIRST="1">HL L 97., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 28. kötet, 187. o.) megállapodás.</P></NOTE> 64. cikkének értelmezését kéri a Bíróságtól.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>E bíróságnak kételyei merültek fel ezen megállapodás tartózkodási engedély érvényességi idejének csökkentésére és a határozatlan időre szóló munkavállalási engedéllyel rendelkező tunéziai állampolgár kiutasítására gyakorolt hatásával kapcsolatban.</TXT></NP><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Ugyan a Bíróság a Közösség és harmadik államok között létrejött megállapodások tekintetében már ítélkezett<NOTE NOTE.ID="E0059" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd többek között a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-113/97" YEAR="1998" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-183">C-113/97. sz. Babahenini-ügyben <DATE ISO="19980115">1998. január 15-én</DATE> hozott ítéletet (EBHT 1998., I-183. o.)</REF.DOC.ECR> – Algériával kötött együttműködési megállapodás; a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-179/98" YEAR="1999" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-7955">C-179/98. sz. Mesbah-ügyben <DATE ISO="19991111">1999. november 11-én</DATE> hozott ítéletet (EBHT 1999., I-7955. o.)</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-33/99" YEAR="2001" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-2415">C-33/99. sz., Fahmi és Esmoris Cerdeiro-Pinedo Amado ügyben <DATE ISO="20010320">2001. március 20-án</DATE> hozott ítéletet (EBHT 2001., I-2415. o.)</REF.DOC.ECR> – Marokkóval kötött együttműködési megállapodás; a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-162/00" YEAR="2002" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-1049">C-162/00. sz. Pokrzeptowicz-Meyer-ügyben <DATE ISO="20020129">2002. január 29-én</DATE> hozott ítéletet (EBHT 2002., I-1049. o.)</REF.DOC.ECR> – a Lengyel Köztársasággal kötött társulási megállapodás, vagy a legújabb <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-265/03" YEAR="2005" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-2579">C-265/03. sz. Simutenkov-ügyben <DATE ISO="20050412">2005. április 12-én</DATE> hozott ítéletet (EBHT 2005., I-2579. o.)</REF.DOC.ECR> – az Oroszországi Föderációval kötött partnerségi és együttműködési megállapodás, valamint a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-136/03" YEAR="2005" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-4759">C-136/03. sz., Dörr és Ünal ügyben <DATE ISO="20050602">2005. június 2-án</DATE> hozott ítéletet (EBHT 2005., I-4759. o.)</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-383/03" YEAR="2005" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-6237">C-383/03. sz. Dogan-ügyben <DATE ISO="20050707">2005. július 7</DATE>–én hozott ítéletet (EBHT 2005., I-6237. o.)</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-373/03" YEAR="2005" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-6181">C-373/03. sz. Aydinli-ügyben hozott ítéletet (EBHT 2005., I-6181. o.)</REF.DOC.ECR> – Törökországgal kötött társulási megállapodás. A <REF.DOC.ECR NO.CASE="12/86" YEAR="1987" EDITION="GEN" PAGE.ECR="3719">12/86. sz. Demirel-ügyben <DATE ISO="19870930">1987. szeptember 30-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1987., 3719. o.)</REF.DOC.ECR> 9. pontjában megerősítést nyert, hogy a Bíróság rendelkezik hatáskörrel az ilyen jellegű rendelkezések vizsgálatára.</P></NOTE>, de a Tunéziával kötött megállapodás tekintetében még nem. Ez az első alkalom, hogy a Bíróságnak euro-mediterrán megállapodást kell megvizsgálnia<NOTE NOTE.ID="E0060" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A jelen indítvány ismertetésének időpontjában a Marokkói Királysággal <DATE ISO="19960226">1996. február 26-án</DATE> Brüsszelben megkötött (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="070" DATE.PUB="2000" PAGE.FIRST="2">HL 2000. L 70., 2. o.</REF.DOC.OJ>), az Európai Közösség és az Európai Szén- és Acélközösség nevében a 2000/204/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozattal (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="070" DATE.PUB="1996" PAGE.FIRST="1">HL L 70., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 33. kötet, 175. o.) jóváhagyott euro-mediterrán megállapodás 64. és 65. cikke értelmezésével kapcsolatos C-336/05. sz. Echouikh-ügy vizsgálata jelenleg is folyik. A C-4/05. sz. Güzeli-ügyet, amelyben a német hatóságok elutasították a határozatlan időre szóló munkavállalási engedéllyel rendelkező török munkavállaló tartózkodásra jogosító vízumának meghosszabbítását, és amely a Törökországgal kötött megállapodás vizsgálatát igényli, a Bíróság szintén most tárgyalja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>Létezik ugyanakkor előzmény: az El-Yas-sini-ügyben <DATE ISO="19990302">1999. március 2-án</DATE> hozott íté<?PAGE NO="I-11921"?> let<NOTE NOTE.ID="E0061" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR NO.CASE="416/96" YEAR="1999" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-1209">C-416/96. sz. ügy (EBHT 1999., I-1209. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> pontosította a Marokkóval 1976-ban megkötött megállapodás<NOTE NOTE.ID="E0062" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az Európai Gazdasági Közösség és a Marokkói Királyság közötti együttműködésről szóló, <DATE ISO="19760427">1976. április 27-én</DATE> Rabatban aláírt, és a Közösség nevében az <DATE ISO="19780926">1978. szeptember 26-i</DATE> 2211/78/EGK tanácsi rendelettel elfogadott megállapodás (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="264" DATE.PUB="1978" PAGE.FIRST="1">HL L 264., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 13. kötet, 155. o.).</P></NOTE> 40. cikkét, amelynek tartalma azonos azzal a rendelkezéssel, amelyre a jelen ügyben megfogalmazott előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés is vonatkozik. Ennek az előzménynek az alkalmazása, amelytől a jelen eljárás bizonyos mértékben különbözik is, gondot okozott a kérdést feltevő bíróságnak.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II –</NO.P><TXT>Jogi háttér</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT>A Tunéziával kötött euro-mediterrán megállapodás</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Előzmények</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>A Közösség már a tevékenységének elején rendelkezett jogi kerettel más nemzetközi jogalanyokkal kötendő megállapodásokhoz. Az EK 310. cikk felhatalmazza a Közösséget, hogy <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>egy vagy több állammal vagy nemzetközi szervezettel megállapodásokat köthet, amelyek kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel, közös cselekvésekkel és különleges eljárással járó társulást hoznak létre<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0063" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az EK 310. cikk az EK-Szerződés 238. cikkéből ered, amelynek alapjául az Európai Szén- és Acélközösség átmeneti szabályairól szóló egyezmény 14. cikke szolgál.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>A társulási szerződéseknek négy fontos célja van: az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése, e csatlakozáshoz képest választási lehetőség biztosítása, a fejlődés fokozása és a regionális együttműködés ösztönzése érdekében az együttműködés feltételeinek megteremtése<NOTE NOTE.ID="E0064" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Hanf, D. és Dengler, P., <QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>Accords d'associations<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/>, <HT TYPE="ITALIC">Commentaire</HT> Mégret, <HT TYPE="ITALIC">Le</HT> droit de la CE et de l'Union européenne, XII. kötet (Nemzetközi kapcsolatok), Brüsszel, 2004.</P></NOTE>. E nemzetközi támogatást nyújtó megállapodások között találhatóak a 70-es években a mediterrán afrikai országokkal, Marokkóval<NOTE NOTE.ID="E0065" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fenti 6. lábjegyzetben hivatkozva.</P></NOTE>, Algériával<NOTE NOTE.ID="E0066" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az Európai Gazdasági Közösség és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti, <DATE ISO="19760426">1976. április 26-án</DATE> Algírban aláírt, és a Közösség nevében az <DATE ISO="19780926">1978. szeptember 26-i</DATE> 2210/78/EGK tanácsi rendelettel jóváhagyott (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="263" DATE.PUB="1978" PAGE.FIRST="1">HL L 263., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 13. kötet, 40. o.) együttműködési megállapodás.</P></NOTE> és Tunéziával kötött szerződések.</TXT></NP><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>Az Európai Közösség és a Tunéziai Köztársaság közötti együttműködési megállapodást <DATE ISO="19760425">1976. április 25-én</DATE> írták alá<NOTE NOTE.ID="E0067" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="265" DATE.PUB="1978" PAGE.FIRST="2">HL 1978. L 265., 2. o.</REF.DOC.OJ> A megállapodást a Közösség nevében az <DATE ISO="19780926">1978. szeptember 26-i</DATE> 2212/78/EGK tanácsi rendelet hagyta jóvá (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="265" DATE.PUB="1978" PAGE.FIRST="1">HL L 265., 1. o.</REF.DOC.OJ>). Ugyanezen a napon az Európai Szén-és Acélközösség tagállamai és a Tunéziai Köztársaság között egy másik megállapodás is létrejött (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="265" DATE.PUB="1978" PAGE.FIRST="119">HL 1978. L 265., 119. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE>. E megállapodás 39. cikkének megfelelően <QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>[m]inden egyes tagállam területén a törvényesen alkalmazott tunéziai állampolgárságú munkavállalók részére biztosított elbánás a munkakörülményeket és a javadalmazást illetően - az adott tagállam saját állampolgáraihoz viszonyítva - mentes az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés alól<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/>.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-11922"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19950717">1995. július 17-i</DATE> euro-mediterrán megállapodás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>1995-ben a régióban a béke, a biztonság és az igazság elérése érdekében Barcelonában tartották meg a mediterrán országok külügyminisztereinek konferenciáját.</TXT></NP><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>E konferencia eredményeinek megfelelően a Közösség a régi megállapodásokat újakkal váltotta fel<NOTE NOTE.ID="E0068" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az előzőekben már említett Tunéziával kötött megállapodá son kívül lásd a legutóbbi, Marokkóval a fenti 4. lábjegyzetben hivatkozott, a Palesztin Hatósággal (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="187" DATE.PUB="1997" PAGE.FIRST="3">HL 1997. L 187., 3. o.</REF.DOC.OJ>), Izrael Állammal (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="147" DATE.PUB="2000" PAGE.FIRST="3">HL 2000. L 147., 3. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 55. kötet, 167. o.), a Jordán Hasemita Királysággal (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="129" DATE.PUB="2002" PAGE.FIRST="3">HL 2002. L 129., 3. o.</REF.DOC.OJ>), az Egyiptomi Arab Köztársasággal (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="304" DATE.PUB="2004" PAGE.FIRST="39">HL 2004. L 304., 39. o.</REF.DOC.OJ>), az Algériai Demokratikus Köztársasággal (melynek szövege a http://www.deldza.cec.eu.int/fr/ue_algerie/accord_association.htm internetes oldalon érhető el) és a Libanoni Köztársasággal (melynek szövege a http://www.dellbn.cec.eu.int/fr/eu_and_ lebanon/textaa.htm internetes oldalon érhető el) kötött megállapodásokat</P></NOTE>. Mindegyik megállapodás hasonló szerkezetű és tartalmú<NOTE NOTE.ID="E0069" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Flaesch-Mougin, C, <QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>Differentiation and association within the Pan-Euro-Mediterranean Area<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/>, <HT TYPE="ITALIC">The</HT> EU-s enlargement and Mediterranean strategies: A Comparative Analysis, M. Maresceau és E. Lannon (kiadó), Basingstoke-New York, 2001, 85. és azt követő oldalak, valmint Debart, T., <QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>La conclusion d'accords d'association de 2<HT TYPE="SUP">e</HT> génération<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/>, <HT TYPE="ITALIC">Le</HT> partenariat euro-méditerranéen - Le processus de Barcelone: Nouvelles perspectives, Bruylant, Brüsszel, 2003., 161. és azt követő oldalak.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>Ebbe a környezetbe illeszkedik a Tunéziával kötött euro-mediterrán megállapodás, amely a hatálybalépésének időpontjakor az 1976-os megállapodás helyébe lépett<NOTE NOTE.ID="E0070" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>E megállapodás 96. cikkének (2) bekezdése.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>Az 1. cikk a célokról rendelkezik: megfelelő keret biztosítása a politikai párbeszédhez; az áruk, szolgáltatások és a tőke kereskedelmének fokozatos liberalizálása; a kereskedelem és a harmonikus gazdasági és társadalmi kapcsolatok bővítésének elősegítése, nevezetesen párbeszéden és együttműködésen keresztül; a Maghreb-országok integrációjának előmozdítása és a gazdasági, társadalmi, kulturális és pénzügyi együttműködés elősegítése.</TXT></NP><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>Ezen megállapodás <QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>Együttműködés szociális és kulturális ügyekben<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/> elnevezésű VI. címének a <QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>Munkavállalók<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/> című I. fejezetében szereplő 64. cikke szerint <QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>[m]inden egyes tagállam területén a törvényesen alkalmazott tunéziai állampolgárságú munkavállalók részére biztosított elbánás a munkakörülményeket, a javadalmazást és az elbocsátást illetően - az adott tagállam saját állampolgáraihoz viszonyítva - mentes az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés alól<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0071" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanezen megállapodás 66. cikke szerint az I. fejezet rendelkezései nem alkalmazandók <QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>a Feleknek azokra az állampolgáraira, akik törvénytelenül tartózkodnak vagy dolgoznak a befogadó országuk területén<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/>. Ez a törvényességi feltétel más társulási megállapodásokban is szerepel, például a fent már említett Marokkóval (64. és 66. cikk) vagy Izraellel kötött megállapodásban (64. cikk).</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>Ezt a szabályt az e megállapodás záróokmányához csatolt <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>Közös nyilatkozat<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/> fényében kell értelmezni, amely szerint a 64. cikk (1) bekezdésére <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>az elbocsátás tekintetében való hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatban - a tartózkodási engedély megújítása céljából nem lehet hivatkozni. A tartózkodási engedély megújítására<?PAGE NO="I-11923"?> vagy megtagadására kizárólag az adott tagállam jogszabályai, illetve az adott tagállam és Tunézia közötti hatályos kétoldalú megállapodások vonatkoznak<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>A megállapodással kapcsolatban felmerült vitákat határozathozatali joggal rendelkező, paritásos alapon létrejött szerv, a Társulási Tanács vizsgálja<NOTE NOTE.ID="E0072" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>E megállapodás 79. és 80. cikke.</P></NOTE>, amelyet a Társulási Bizottság segít, és amely szintén határozathozatali jogkörrel bír<NOTE NOTE.ID="E0073" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>E megállapodás 81-83. cikke.</P></NOTE>, annak ellenére, hogy ismereteim szerint nem foglalkozik a tunéziai állampolgárok Közösségen belüli munkavállalásának aspektusaival<NOTE NOTE.ID="E0074" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Társulási Tanács fogadta el az <DATE ISO="19980714">1998. július 14-i</DATE> 1/98 határozatot (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="300" DATE.PUB="1998" PAGE.FIRST="20">HL L 300., 20. o.</REF.DOC.OJ>), amely a saját, valamint a bizottság belső szabályzatáról rendelkezik; a megállapodás 10. cikke szerinti mezőgazdasági termékekre vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19991025">1999. október 25-i</DATE> 1/1999 határozatot (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="298" DATE.PUB="1999" PAGE.FIRST="16">HL L 298., 16. o.</REF.DOC.OJ>); a Társulási Bizottság albizottságainak létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20030930">2003. szeptember 30-i</DATE> 1/2003 határozatot (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="311" DATE.PUB="2003" PAGE.FIRST="14">HL L 311., 14. o.</REF.DOC.OJ>) és a <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>származó termék<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/> fogalmának meghatározására és a közigazgatás együttműködés módszereire vonatkozó rendelkezésektől való eltérésről szóló, <DATE ISO="20050714">2005. július 14-i</DATE> 1/2005 határozatot (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="190" DATE.PUB="2005" PAGE.FIRST="3">HL L 190., 3. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE>, noha a Törökországgal létesített társulási tanácsi ülésen foglalkoztak e kérdéssel<NOTE NOTE.ID="E0075" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az Európai Közösség és Törökország közötti társulás fejlesztéséről szóló, <DATE ISO="19800919">1980. szeptember 19-i</DATE> 1/80 társulási tanácsi határozat bőséges ítélkezési gyakorlat alapja lett Mivel a szövege nem került hivatalos közzétételre, az <HT TYPE="ITALIC">az</HT> EGK és Törökország közötti társulási megállapodás és jegyzőkönyvei, valamint egyéb alapdokumentumok, az Európai Közösségek Tanácsa, Brüsszel, 1992, 327. és követő oldalakon szerepel.</P></NOTE>.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT>A német szabályozás</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A tartózkodási engedély</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>A külföldiek szövetségi területre való beutazásáról és tartózkodásáról szóló tör vény (Ausländergesetz, a továbbiakban: AuslG)<NOTE NOTE.ID="E0076" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Gesetz über die Einreise und den Aufenthalt von Ausländern im Bundesgebiet (BGBl. 1990 I, 1354. o.).</P></NOTE> lehetővé teszi a német államterületre szóló tartózkodási engedély kiadását a külföldi állampolgár részére német házastársával való családegyesítés címén, amelyet ha nem határozatlan időre<NOTE NOTE.ID="E0077" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az AuslG 24. § -ával együtt olvasott 25. § -a.</P></NOTE> adnak ki, kezdetben három évre szól, és korlátozott időszakokra meg lehet újítani<NOTE NOTE.ID="E0078" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az AuslG 23. § -a.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>Ugyanakkor a külföldi házastárs önálló tartózkodási jogot szerez, ha Németországban az életközösség legalább két évig fennáll<NOTE NOTE.ID="E0079" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az AuslG 19. § -a (1) bekezdésének 1. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>A tartózkodási engedély érvényességének időtartama utólagosan korlátozható, ha az engedély kiállításához, meghosszabbításához vagy érvényességi idejének meghatározásához szükséges alapvető feltételek egyike immár nem áll fenn<NOTE NOTE.ID="E0080" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az AuslG 12. § -ának (2) bekezdése.</P></NOTE>.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A munkavállalási engedély</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>A nem német állampolgárságú házastárs munkavállalásra jogosító vízumának kiállítá<?PAGE NO="I-11924"?> sához szükséges feltételek a szociális törvény harmadik kötetében (Sozialgesetzbuch, a továbbiakban: SGB III)<NOTE NOTE.ID="E0081" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Harmadik kötet (III) – A foglalkoztatás elősegítése, <DATE ISO="19970324">1997. március 24-i</DATE> változat (BGBl. 1997 I, 594. o.), amelyet azóta már módosítottak és <DATE ISO="20041231">2004. december 31-ig</DATE> volt hatályban.</P></NOTE> és a külföldi munkavállalók munkavállalásának engedélyezéséről szóló rendeletben (Arbeitsgenehmigungsverordnung, a továbbiakban: ArGV)<NOTE NOTE.ID="E0082" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az <DATE ISO="19980917">1998. szeptember 17-i</DATE> Verordnung über die Arbeitsge nehmigung für ausländische Arbeitnehmer (BGBl. 1998 I, 2899. o.).</P></NOTE> szerepelnek.</TXT></NP><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>Az SGB III szerint a külföldi állampolgárok, ha rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, csak előzetes engedéllyel folytathatnak szakmai tevékenységet Németországban<NOTE NOTE.ID="E0083" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az SGB III 284. § -a.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>Az ArGV szerint a munkavállalási engedély érvényességi ideje különleges esetekben csökkenthető<NOTE NOTE.ID="E0084" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az ArGV 4. § -a.</P></NOTE>, és a tartózkodási jog elvesztésével a munkavállalási jog is megszűnik<NOTE NOTE.ID="E0085" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az ArGV 8. § -ának (1) bekezdése.</P></NOTE>, ami jól példázza, hogy a német jogrendszerben a munkavállalási engedély mindig a tartózkodási jogtól függ<NOTE NOTE.ID="E0086" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A német kormány az észrevételeiben kiemelte e tulajdonságot.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>Ezenkívül a német bírósági gyakorlat csak akkor teszi lehetővé a határozott idejű munkaszerződés megkötését, ha az ilyen korlátozást objektív körülmények támasztják alá<NOTE NOTE.ID="E0087" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Mint ahogy azt Jacobs főtanácsnok a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-272/92" YEAR="1993" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-5185">C-272/92. sz. Spotti ügyben <DATE ISO="19931020">1993. október 20-án</DATE> hozott ítéletre (EBHT 1993., I-5185. o.)</REF.DOC.ECR> és a fent hivatkozott Pokrzeptowicz-Meyer-ügyre vonatkozó indítványában megállapítja.</P></NOTE>.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III –</NO.P><TXT>A tényállás, az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>M. Gattoussi tunéziai állampolgár <DATE ISO="20020830">2002. augusztus 30-án</DATE> házasságot kötött Tunéziában egy német állampolgárral.</TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>M. Gattoussi házastársával családegyesítés címén kiállított, <DATE ISO="20021220">2002. december 20-ig</DATE> érvényes vízumával <DATE ISO="20020921">2002. szeptember 21-én</DATE> lépett be az országba, de nem sokkal a beutazását követően a darmstadti polgármester <DATE ISO="20050923">2005. szeptember 23-ig</DATE> érvényes tartózkodási engedélyt állított ki részére.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT><DATE ISO="20021022">2002. október 22-én</DATE> a darmstadti Arbeitsamttól (darmstadti foglalkoztatási hivatal) határozatlan időre szóló munkavállalási engedélyt kapott, és <DATE ISO="20030311">2003. március 11-én</DATE> határozott idejű, <DATE ISO="20050331">2005. március 31-ig</DATE> meghosszabbított munkaszerződést írt alá a TNT Express GmbH-val.</TXT></NP><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>A darmstadti polgármester <DATE ISO="20040623">2004. június 23-i</DATE> határozatával M. Gattoussi tartózkodási engedélyének érvényességi idejét e közigazgatási aktus megküldésének időpontjára korlátozta, őt arra kötelezve, hogy e határozat aláírását követő három hónapon belül hagyja el a német államterületet. E határozatot arra a tényre alapították, hogy M. Gattoussi felesége a népesség-nyilvántartót<?PAGE NO="I-11925"?> tájékoztatta, hogy <DATE ISO="20040401">2004. április 1-je</DATE> óta külön él. Jogilag pedig, amikor a házastársak közötti életközösség megszűnik, az <HT TYPE="ITALIC">ex post</HT> korlátozásra az AuslG 12. cikke vonatkozik, mivel az érintettnek az AuslG 19. cikke alapján már megszűnt az önálló tartózkodási joga.</TXT></NP><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>M. Gattoussi e határozat elleni panaszát <DATE ISO="20040917">2004. szeptember 17-én</DATE> a Regierungspräsidium Darmstadt (darmstadti közigazgatási hivatal) elutasította.</TXT></NP><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>M. Gattoussi keresetet indított a Verwaltungsgericht Darmstadt előtt, amely az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>1)</NO.P><TXT>A Tunéziával kötött euro-mediterrán megállapodás 64. cikke […] hatással van-e a tartózkodási jogra?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Abban az esetben, ha az első pontban feltett kérdésre a válasz igenlő, a Tunéziával kötött euro-mediterrán megállapodás 64. cikke szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmából levezethető-e egy olyan, a tartózkodási jogra vonatkozó jogi álláspont, amely kizárja a tartózkodási jog időbeli korlátozását, ha egy tunéziai állampolgár határozatlan időre szóló munkavállalási engedély birtokában van, ténylegesen is foglalkoztatott és az idegenrendészeti hatá rozat meghozatalának időpontjában határozott időre szóló tartózkodási joggal rendelkezik?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Abban az esetben, ha a második pontban feltett kérdésre a válasz igenlő, a Tunéziával kötött euro-mediterrán megállapodás 64. cikkéből következő tartózkodási jogra vonatkozó jogi álláspont meghatározása érdekében figyelembe lehet-e venni egy, a tartózkodási jogot időben korlátozó idegenrendészeti határozat elfogadását követő időpontot?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Abban az esetben, ha a második pontban feltett kérdésre a válasz igenlő, a Tunéziával kötött euro-mediterrán megállapodás 64. cikkéből következő tartózkodási jogra vonatkozó jogi álláspont meghatározása érdekében figyelembe lehet-e venni egy, a tartózkodási jogot időben korlátozó idegenrendészeti határozat elfogadását követő időpontot?<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>IV –</NO.P><TXT>A Bíróság előtti eljárás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>M. Gattoussi, a német és a görög kormány, valamint az Európai Közösségek Bizottsága a Bíróság alapokmánya 23. cikkében<?PAGE NO="I-11926"?> előírt határidőn belül benyújtották írásbeli észrevételeiket.</TXT></NP><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>Miután a felek képviselői közreműködtek az eljárás írásbeli szakaszában, részt vettek a <DATE ISO="20060309">2006. március 9-i</DATE> tárgyaláson.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>V –</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések vizsgálata</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>A Verwaltungsgericht Darmstadt előterjesztett kérdéseit együttesen indokolt megvizsgálni, mivel mindegyik azt kívánja megtudni, hogy alkalmazható-e az alapügy megoldásához a fent már hivatkozott El-Yassiniügyben hozott ítélet.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT>Az El-Yassini-ügyben hozott ítélet</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Ezen ítélet tartalmának ismertetése</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>A fent már hivatkozott El-Yassini-ügyben hozott ítélet kizárólag a Marokkóval 1976-ban kötött megállapodás<NOTE NOTE.ID="E0088" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Jelenleg ezzel az országgal a fenti 4. lábjegyzetben hivatkozott, 1996-ban kötött megállapodás van hatályban.</P></NOTE> 40. cikkének első bekezdésére hivatkozik, amely szerint <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="201E"/>[m]inden egyes tagállam területén a törvényesen alkalmazott marokkói állampolgárságú munkavállalók részére biztosított elbánás a munkakörülményeket és a javadalmazást illetően - az adott tagállam saját állampolgáraihoz viszonyítva - mentes az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés alól<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>Annak meghatározása jelentett problémát, hogy e rendelkezés megakadályozza-e a tagállamok területére jogszerűen beutazott és keresőtevékenységet folytató maghrebországbeli állampolgár tartózkodási engedélyének meghosszabbítását, ha az a jogcím, amelyre tekintettel a tartózkodási engedélyt megszerezte, ezen engedély érvényességi idejének (amely tizenkettő hónap) lejártakor már nem áll fenn<NOTE NOTE.ID="E0089" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott El-Yassini-ügyben hozott ítélet 23. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>A Bíróság az említett 40. cikket két vonatkozásban vizsgálta: a közvetlen hatálya és a benne szereplő nem egyenlő bánásmód tilalmának tartalma.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>Ami az első vonatkozást illeti, nem kellett hosszú érvelés ahhoz, hogy e rendelkezés tisztán kinyilatkoztatás jellegét elutasítsák, és megállapítsák a közvetlen alkalmazhatóságát, mivel eleget tesz az ítélkezési<?PAGE NO="I-11927"?> gyakorlatban előírt feltételeknek<NOTE NOTE.ID="E0090" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P><QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>A Közösség által harmadik országokkal kötött megállapodás adott rendelkezése akkor tekinthető közvetlenül alkalmazandónak, ha a megfogalmazását, valamint a megállapodás célját és jellegét tekintve egyértelmű és pontos kötelezettséget foglal magában, amelynek a végrehajtása vagy hatásai nem függnek további jogi aktus meghozatalától<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/> (a fent hivatkozott Demirel-ügyben hozott ítélet 14. pontja). Lásd szintén a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-18/90" YEAR="1991" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-199">C-18/90. sz. Kziber-ügyben <DATE ISO="19910131">1991. január 31-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1991., I-199. o.)</REF.DOC.ECR> 15. pontját és a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-162/96" YEAR="1998" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-3655">C-162/96. sz. Rackeügyben <DATE ISO="19980616">1998. június 16-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1998., I-3655. o.)</REF.DOC.ECR> 31. pontját.</P></NOTE>, hiszen egyértelműen, pontosan és feltétlenül tiltja a marokkói migráns munkavállalók állampolgárság alapján történő megkülönböztetését a munkakörülményeket és a javadalmazást illetően<NOTE NOTE.ID="E0091" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott El-Yassini-ügyben hozott ítélet 25-32. pontja. Lásd szintén Blásquez Rodríguez, I. <QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>Alcance del principo de no discriminación en cuanto a las condiciones de trabajo y de remunareción de los nacionales marroquíes<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/>, <HT TYPE="ITALIC">La</HT> Ley, 1993-3, 1994. o.; Melis, B., <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="201E"/>Case C-416/96, Tour Eddline El-Yassini v. Secretary of State for the Home Department, Judgement of the European Court of Justice of <DATE ISO="19990302">2 March 1999</DATE><QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="201D"/>, <HT TYPE="ITALIC">Common</HT> Market Law Review, 36. szám, 1999, 1360. o.; Rogers, N., <QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>Comments on Nour Eddline El-Yassini v. Secretary of State for the Home Department, <DATE ISO="19990302">2 March 1999</DATE> (Case C-416/96)<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/>, <HT TYPE="ITALIC">European</HT> Journal of Migration and Law, 1. szám, 1999, 367. és 368. o.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>A második, nagyobb súlyú vonatkozás kivívta a Bíróság figyelmét, és azzal kapcsolatban az alábbi érvelést alakították ki:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>Figyelemmel valamely állam tartózkodási engedélyével kapcsolatos rendelkezések jellegére, azok a tagállamok állampolgáraira nem alkalmazandóak, mivel a hatóságoknak nincs hatásköre ezen utóbbiak területükre történő beutazását megtagadni vagy megakadályozni. Ez a nemzetközi jogi elv az egyenlőség tekintetében azt jelenti, hogy a külföldi munkavállaló helyzetét nem lehet összehasonlítani valamely tagállam állampolgárának helyzetével<NOTE NOTE.ID="E0092" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott El-Yassini-ügyben hozott ítélet 45. és 46. pontja.</P></NOTE>.</P></ITEM><ITEM><P>A Törökországgal kötött megállapodással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot nem lehet a Marokkóval kötött megállapodásra alkalmazni, mivel a megfogalmazásuk és a céljaik között jelentős különbségek vannak<NOTE NOTE.ID="E0093" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanott, 49–61. pont.</P></NOTE>.</P></ITEM><ITEM><P>Következésképpen a hatóságok megtagadhatják attól a marokkói állampolgártól tartózkodási engedélyének megújítását, akinek eredetileg engedélyezték a területükre való belépést és ott szakmai tevékenység folytatását, ha a vízum lejártakor az az indok, amelyre tekintettel azt kiállították, már nem áll fenn<NOTE NOTE.ID="E0094" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanott, 62. pont.</P></NOTE>, még akkor is, ha ezzel a határozattal az érdekeltet a munkáltatójával kötött munkaszerződésben foglalt időpontot megelőzően munkaviszonyának megszüntetésére kényszerítik<NOTE NOTE.ID="E0095" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanott, 63. pont.</P></NOTE>.</P></ITEM><ITEM><P>Ha a munkavállalással kapcsolatban a tartózkodási engedélyben foglaltakhoz képest a külföldi munkavállalónak eredetileg többletjogokat biztosítottak<NOTE NOTE.ID="E0096" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanott, 64. pont.</P></NOTE>, és<?PAGE NO="I-11928"?> ha a tartózkodási engedély meghoszszabbítását a munkavállalási engedélyének lejárta előtt anélkül tagadták meg, hogy azt az állam jogos érdekeinek védelmére vonatkozó – így a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészségüggyel kapcsolatos – indokok támasztották volna alá<NOTE NOTE.ID="E0097" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanott, 65. pont.</P></NOTE>, eltérő a megoldás, mivel a Marokkóval kötött megállapodás 40. cikkének első bekezdését a munkavállalási engedély teljes érvényességi ideje alatt alkalmazni kell<NOTE NOTE.ID="E0098" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanott, 66. pont. Ez a pont Léger főtanácsnok ugyanezen ügyre vonatkozó indítványának 63–66. pontjára utal vissza.</P></NOTE>.</P></ITEM></LIST></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A jelen ügyre való alkalmazhatóság vizsgálata</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>Bevezető megállapítás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>A fent hivatkozott El-Yassini-ügyben már megállapítást nyert, hogy a Marokkóval kötött megállapodás nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a külföldi állampolgár tartózkodását szabályozzák, ha ez utóbbi részére kiállított munkavállalási engedély érvényességi ideje hosszabb a tartózkodási engedély érvényességi idejénél.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>A jelen ügy teljes egészében az előző pontban megjelölt kivétel alá tartozik, mivel egyrészről a Tunéziával kötött megállapodás 64. cikkének (1) bekezdése megegyezik a fent már hivatkozott El-Yassini-ügyben hozott ítéletben vizsgált rendelkezéssel, és másrészről a német hatóságok M. Gattoussi részére határozott időre szóló tartózkodási engedélyt és határozatlan idejű munkavállalási engedélyt állítottak ki. Tehát a kiállított – a német államterületre szóló – tartózkodási engedélyének érvényességi ideje rövidebb volt a munkavállalási engedélyének érvényességi idejénél, amely előbbinek később olyan indokokkal csökkentették az érvényességi idejét, amelyeknek nincs kapcsolata a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészségüggyel, továbbá M. Gattoussit a német államterület elhagyására kötelezték, amely miatt a munkáját is fel kellett adnia.</TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>A német és a görög kormány ugyanakkor a két ügy tényállása és indokolása közötti különbségekre hivatkozik. Szükséges tehát ezeket annak érdekében is megvizsgálni, hogy megcáfolják-e az előző szempontokat.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Ténybeli összehasonlítás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>A fent hivatkozott El-Yassini-ügy marokkói állampolgár tartózkodási engedélyének megújítására vonatkozott, amelynek megtagadása anélkül járt ezen állampolgár munkaviszonyának megszűnésével, hogy a munkavállalási engedélyének érvényességi ideje lejárt volna, míg a jelen ügyben a tartózkodási engedély korlátozását követően a munkavállalási engedélyt is visszavonták.</TXT></NP><?PAGE NO="I-11929"?><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>Ugyanakkor a tartózkodásnak – a megújítás és a visszavonás tekintetében – mindkét esetben ugyanaz az alapja: az államterületen való jelenlét. Így nincs jelentősége annak, hogy az államterületről történő kiutasítás a vízum megújításának megtagadása vagy az érvényességi idejének a csökkentése miatt történik.</TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>Ami a foglalkoztatást illeti, a fent hivatkozott El-Yassini-ügyben hozott ítéletben már mindkét esetet megvizsgálták, és alapelvként határozták meg, hogy a külföldi munkavállaló és a munkáltató közötti szerződés nem jelenti az idegenrendészeti szabályok alkalmazását, továbbá hangsúlyozták a tartózkodási engedély érvényességi idejénél hosszabb érvényességi idejű munkavállalási engedély egyedi jellegét.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>Következésképpen a tényállások közötti egyetlen különbség sem támasztja alá a jelen ügy fent hivatkozott El-Yassini-ügyben hozott ítélettől eltérő módon történő kezelését.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>Jogi összehasonlítás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>A Metalsa-ügyben <DATE ISO="19930701">1993. július 1-jén</DATE> hozott ítélet<NOTE NOTE.ID="E0099" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-312/91" YEAR="1993" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-3751">C-312/91. sz. Metalsa-ügy (EBHT 1993., I-3751. o.)</REF.DOC.ECR> 11. pontja. Lásd szintén a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-63/99" YEAR="2001" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-6369">C-63/99. sz. Gloszczuk-ügyben <DATE ISO="20010902">2001. szeptember 2-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2001., I-6369. o.)</REF.DOC.ECR> 49. pontját; a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-235/99" YEAR="2001" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-6427">C-235/99. sz. Kondova-ügyben <DATE ISO="20010902">2001. szeptember 2-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2001., I-6427. o.)</REF.DOC.ECR> 52. pontját; a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-257/99" YEAR="2001" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-6557">C-257/99. sz., Barkoci és Malik ügyben <DATE ISO="20010902">2001. szeptember 2-án</DATE> hozott ítéletet (EBHT 2001., I-6557. o.)</REF.DOC.ECR>, valamint a fent hivatkozott Pokrzeptowicz-Meyer-ügyben hozott ítélet 33. pontját.</P></NOTE> szerint a Szerződés rendelke zései értelmezésének kiterjesztése egy, a Közösség és egy harmadik ország között létrejött megállapodásba illesztett és hasonlóképpen megfogalmazott rendelkezése attól függ, hogy e rendelkezések a megfelelő keretükön belül milyen célt követnek, így <QUOT.START ID="QS0019" REF.END="QE0019" CODE="201E"/>egyrészről a megállapodás, másrészről a Szerződés céljainak és hátterének összehasonlítása e tekintetben nagy jelentőséggel [bír]<QUOT.END ID="QE0019" REF.START="QS0019" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>Ezt a szabályt kell alkalmazni az azonos jellegű megállapodásokban szereplő hasonló rendelkezésekre.</TXT></NP><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>A Tunéziával kötött megállapodás 64. cikke (1) bekezdésének megfogalmazása majdnem azonos a Marokkóval kötött megállapodás 40. cikkének első bekezdésével. E két megállapodás <QUOT.START ID="QS0020" REF.END="QE0020" CODE="201E"/>célja és háttere<QUOT.END ID="QE0020" REF.START="QS0020" CODE="201D"/> szintén azonos. Következésképpen e két megállapodásra főszabályként a Bíróságnak többek között a közvetlen hatállyal, a hatékonysággal és az egyenlőség elvével kapcsolatos megállapításai is vonatkoznak.</TXT></NP><NP><NO.P>46.</NO.P><TXT>Az egyetlen különbség az, hogy a 64. cikk (1) bekezdése kiterjeszti az egyenlőtlen bánásmód tilalmát az elbocsátás feltételeire<NOTE NOTE.ID="E0100" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A korábbiakban már hivatkozott, Marokkóval 1996-ban kötött, jelenleg hatályban lévő megállapodás 64. cikke megegyezik a Tunéziával kötött megállapodás 64. cikkével és ugyanazt tartalmazza.</P></NOTE>, és hogy e rendelkezéssel kapcsolatban<?PAGE NO="I-11930"?> a Tunéziával kötött megállapodás záróokmányához csatoltak egy <QUOT.START ID="QS0021" REF.END="QE0021" CODE="201E"/>közös nyilatkozatot<QUOT.END ID="QE0021" REF.START="QS0021" CODE="201D"/>, amely szerint <QUOT.START ID="QS0022" REF.END="QE0022" CODE="201E"/>az elbocsátás tekintetében való hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatban a tartózkodási engedély megújítása céljából nem lehet hivatkozni<QUOT.END ID="QE0022" REF.START="QS0022" CODE="201D"/>, annak kiadására vagy megtagadására <QUOT.START ID="QS0023" REF.END="QE0023" CODE="201E"/>kizárólag<QUOT.END ID="QE0023" REF.START="QS0023" CODE="201D"/> az adott tagállam jogszabályai vonatkoznak.</TXT></NP><NP><NO.P>47.</NO.P><TXT>E kiegészítő megállapítás jelentőségét illetően elegendő a szerződések jogáról szóló, <DATE ISO="19690523">1969. május 23-i</DATE> Bécsi Egyezmény<NOTE NOTE.ID="E0101" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P><HT TYPE="ITALIC">Az</HT> Egyesült Nemzetek Szövetsége szerződéseinek gyűjteménye, 1155. kötet, 18232. szám, 331. o. Annak ellenére, hogy az említett egyezmény 1. cikke szerint az államok közötti szerződésekre vonatkozik - az az egyezmény, amely a nemzetközi szervezetekkel, illetve azok között létrejött szerződéseket szabályozza, még nem hatályos -, irányadó elvként szolgál, mivel a nemzetközi szokásjog elveit kodifikálja (Dienelt, K., <QUOT.START ID="QS0024" REF.END="QE0024" CODE="201E"/>Rechte aus den Europa-Mittelmeer-Abkommen<QUOT.END ID="QE0024" REF.START="QS0024" CODE="201D"/>, Informationsbrief Ausländerrecht 2004, 49. o.).</P></NOTE> 31. cikkére emlékeztetni, amely szerint bármely nemzetközi szerződés értelmezése során figyelemmel kell lenni az ilyen jellegű nyilatkozatokra<NOTE NOTE.ID="E0102" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott Tunéziával kötött szerződés 91. cikke beiktatta a szövegébe <QUOT.START ID="QS0025" REF.END="QE0025" CODE="201E"/>[a]z 1-5. jegyzőkönyv, valamint az 1-7. melléklet és a nyilatkozatok<QUOT.END ID="QE0025" REF.START="QS0025" CODE="201D"/> fordulattal.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>48.</NO.P><TXT>Ilyen nyilatkozat nem szerepel a Marokkóval 1976-ban kötött megállapodásban, de egyetlen kétely sem merült fel, így a Bíróság az 1999-es ítéletének meghozatala során tekintettel volt rá, mivel az 1996-ban kötött, 1976-os megállapodást felváltó megállapodás záróokmányában azonos nyilatkozat szerepel<NOTE NOTE.ID="E0103" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Léger főtanácsnok hívta fel a figyelmet ennek létére, a fent hivatkozott El-Yassini-ügyre vonatkozó indítványának 57. pontjában átvéve annak szövegét</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>49.</NO.P><TXT>Ezenkívül a szövegértelmezés szabálya nem terjed ki a 64. cikk (1) bekezdésében hivatkozott három tárgykörre vonatkozó hátrányos megkülönböztetés tilalmára, azaz a munkavállalásra, a javadalmazásra és az elbocsátásra, a nyilatkozat pedig csak a harmadikra vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>50.</NO.P><TXT>A közös nyilatkozatban kifejeződő ugyanezen gondolatvilág tükröződik a fent hivatkozott El-Yassini-ügyben hozott ítéletben, mivel a Bíróság miután megállapította, hogy nem tilos a tartózkodási engedély megújításának megtagadása, ha az az eredeti indok, amelyre tekintettel az engedélyt kiállították, megszűnt, a Bíróság megfosztotta jelentőségétől azt a tényt, amely szerint az ilyen intézkedés az érdekeltet <QUOT.START ID="QS0026" REF.END="QE0026" CODE="201E"/>a fogadó tagállamban - a munkáltatójával kötött munkaszerződésben foglalt időpontot megelőzően - munkaviszonyának<QUOT.END ID="QE0026" REF.START="QS0026" CODE="201D"/> megszüntetésére kényszeríti<NOTE NOTE.ID="E0104" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>62. és 63. pont.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>51.</NO.P><TXT>Az így kijelölt cél megakadályozza azt, hogy az egyéni szerződések a közhatalommal, sőt a közösségi érdekekkel átfedjék egymást<NOTE NOTE.ID="E0105" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Teljes egészében osztom Léger főtanácsnok fent hivatkozott El-Yassini-ügyre vonatkozó indítványában e tekintetben tett megállapításait, amelyben kijelenti, hogy ha egy állam köteles lenne azért kiállítani tartózkodási engedélyt, mert a munkáltató egy külföldi állampolgárral egy hosszabb időtartamra szóló munkaszerződést kötött a nemzeti hatóságok által biztosítottnál, az elsősorban <QUOT.START ID="QS0027" REF.END="QE0027" CODE="201E"/>komolyan korlátozná a tagállamok bevándorlási politika tekintetében fennálló jogát […]<QUOT.END ID="QE0027" REF.START="QS0027" CODE="201D"/>, és ezen kívül <QUOT.START ID="QS0028" REF.END="QE0028" CODE="201E"/>[felhatalmazná] a magánszemélyeket arra, hogy minden olyan lehetőséget meghiúsítsanak<QUOT.END ID="QE0028" REF.START="QS0028" CODE="201D"/>, amelyet e politika kidolgozása során figyelembe vettek (60. pont); ezen túlmenően ez az állam <QUOT.START ID="QS0029" REF.END="QE0029" CODE="201E"/>nem tudná maga biztosítani a Szerződésben […] a közösségi munkavállalóknak biztosított rendelkezésre álló munkalehetőséghez való hozzáférés elsőbbségének betartását amelyet az 1/80 határozat kisebb mértékben a török munkavállalók javára is elismer<QUOT.END ID="QE0029" REF.START="QS0029" CODE="201D"/> (61. pont).</P></NOTE>.</TXT></NP><?PAGE NO="I-11931"?><NP><NO.P>52.</NO.P><TXT>A jelen ügyben nincs egyetlen, a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó szempont. Következésképpen a fent már említett közös nyilatkozat nem akadályozza a fent hivatkozott El-Yassini-ügyben hozott ítélet alkalmazását.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT>Tartózkodási engedély <QUOT.START ID="QS0030" REF.END="QE0030" CODE="201E"/>versus<QUOT.END ID="QE0030" REF.START="QS0030" CODE="201D"/> munkavállalási engedély</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>53.</NO.P><TXT>Ezenkívül azt gondolom, hogy a Bíróságnak nem kell letérnie a kitaposott útról.</TXT></NP><NP><NO.P>54.</NO.P><TXT>Azon engedélyek, amelyeket egy ország a külföldi állampolgároknak a területére történő belépéshez, az ott-tartózkodáshoz és a munkavállaláshoz kiállít, annak ellenére, hogy különböző feltételek vonatkoznak rájuk, szorosan összefüggenek egymással<NOTE NOTE.ID="E0106" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A török munkavállalók tekintetében ezt ismerték el a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-192/89" YEAR="1990" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-3461">C-192/89. sz. Sevince-ügyben <DATE ISO="19900920">1990. szeptember 20-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1990., I-3461. o.)</REF.DOC.ECR> 29. pontjában és a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-237/91" YEAR="1992" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-6781">C-237/91. sz. Kus-ügyben <DATE ISO="19921216">1992. december 16-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1992., I-6781. o.)</REF.DOC.ECR> 29. pontjában.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>55.</NO.P><TXT>Számos változat létezik az ilyen engedélyek kialakítására, kezdve az egyéni engedélytől, a tárgyukra tekintettel való megállapítástól egészen olyan engedély kiállításának lehetőségéig, amely mindhárom tárgykört lefedi<NOTE NOTE.ID="E0107" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <DATE ISO="20040730">2004. július 30-i</DATE> német bevándorlásról szóló törvény (Zuwanderungsgesetz; BGBl. 2004 I, 1950. o.), amely <DATE ISO="20050101">2005. január 1-jén</DATE> lépett hatályba, részben ez utóbbi megoldást követi, mivel a tartózkodási engedélyben általában a munkavállalási engedély beleértendő.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>56.</NO.P><TXT>Az önálló kialakítás választása általában azt igényli, hogy a munkavállalási engedélyt nem lehet kiállítani, ha az érintett személy előzetesen nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel<NOTE NOTE.ID="E0108" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Mint a német jogban, az SGB III 284. cikke és az ArGV 8. cikke szerint.</P></NOTE>, csak a belépést követően, annak ellenére, hogy bizonyos esetekben a kérelmezése és a kiállítása egy időben történik. Ráadásul más alárendeltségi viszonyokat is szabályozhatnak, vagy ellenkezőleg, megállapodhatnak, hogy eltérő utat vesznek igénybe.</TXT></NP><NP><NO.P>57.</NO.P><TXT>Főszabály szerint a tagállamok feladata az idegenrendészeti politika kialakítása, akik e tekintetben széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, amelynek határait a jogrendszerük, a nemzetközi szerződéses kötelezettségeik és a közösségi jog alkotják.</TXT></NP><NP><NO.P>58.</NO.P><TXT>Ami ez utóbbit illeti, a tagállamoknak tiszteletben kell tartani az Unió szabályait, amikor a nemzeti szabályozás az adott tárgykörre befolyást gyakorol, mint például a foglalkoztatás, amely tárgykör az alapvető szabadságok közé tartozik. Nem lehet elfogadni, ha a tagállamok a bevándorlásra vonatkozó intézkedéseikkel figyelmen kívül hagyják a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó közösségi alapelveket és a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásait<NOTE NOTE.ID="E0109" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR NO.CASE="104/81" YEAR="1982" EDITION="GEN" PAGE.ECR="3641">104/81. sz. Kupferberg ügyben <DATE ISO="19821026">1982. október 26-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1986., 3641. o.)</REF.DOC.ECR> 11–14. pontja megtiltotta, hogy nemzeti intézkedésekkel megfosszák a hatásuktól a nemzetközi szerződések rendelkezéseit.</P></NOTE>.</TXT></NP><?PAGE NO="I-11932"?><NP><NO.P>59.</NO.P><TXT>Másképpen megfogalmazva: a tartózkodási engedély visszavonása, korlátozása vagy a megújításának megtagadása, valamint annak a munkavállalási engedéllyel való viszonya jelenleg nem tartozik a közösségi jog hatálya alá<NOTE NOTE.ID="E0110" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az Európai Unióról szóló Szerződés (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="191" DATE.PUB="1992" PAGE.FIRST="1">HL 1992. C 191., 1. o.</REF.DOC.OJ>) óta és az Európai Tanács <DATE ISO="19991015">1999. október 15-i</DATE> és <DATE ISO="19991016">16-i</DATE> tamperei találkozóján (Finnország) kapott lendületnek megfelelően közös bevándorlási politika létrehozását határozták el, amelyben a külföldi állampolgárok belépése, mozgása és tartózkodása a tagállamok területén a közösségi jogból eredő egységes rendelkezéseknek van alárendelve. E lendület eredménye a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, <DATE ISO="20031125">2003. november 25-i</DATE> 2003/109/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="016" DATE.PUB="2004" PAGE.FIRST="44">HL 2004. L 16., 44. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 272. o.).</P></NOTE>, kivéve, ha ezek az aktusok érintik azokat a jogokat vagy kötelezettségeket, amelyeket a közösségi jog biztosít, például amikor a nemzeti hatóságok csökkentik a <HT TYPE="ITALIC">sine die</HT> kiállított munkavállalási engedély érvényességi idejét, és azt a tartózkodási engedély érvényességi idejéhez kötik figyelmen kívül hagyva azt a hosszabb időtartamot, amelyre a munkavállalási engedély szól, és ezzel kétségbe vonják a korábban keresőtevékenység folytatására biztosított jogot. Az ilyen típusú helyzetekben meg kell akadályozni ezt a fajta abszolút függőséget<NOTE NOTE.ID="E0111" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ezt a javaslatot osztja Rittstieg, H., <QUOT.START ID="QS0031" REF.END="QE0031" CODE="201E"/>Gerichtshof der Europäischen Gemeinschaften, Urteil vom <DATE ISO="19990302">2.3.1999</DATE> - Rs. C-416/96 (El-Yassini)<QUOT.END ID="QE0031" REF.START="QS0031" CODE="201D"/>, <HT TYPE="ITALIC">Informationsbrief</HT> Ausländerrecht, 5. szám, 1999, 222. o. Ezzel szemben Gutmann, R., <QUOT.START ID="QS0032" REF.END="QE0032" CODE="201E"/>Europarechtliches Diskriminierungsverbot und Aufenthaltsrecht<QUOT.END ID="QE0032" REF.START="QS0032" CODE="201D"/>, <HT TYPE="ITALIC">Neue</HT> Zeitschrift für Verwaltungsrecht, 3. szám, 2000, 282. o., nem érti, hogy a tartózkodási engedély függ a munkavállalási engedélytől, és nem fordítva. Melis, B., id. m. 1362. és azt követő oldalak, pedig felhívja a figyelmet azon összefüggésekre, amelyek mindkét engedélytípus esetében kötelezőek.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>60.</NO.P><TXT>A közösségi jog nem kötelezi a tagállamot, hogy a területére szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapcsolja össze, sem arra, hogy a külföldi állampolgár részére határozott vagy határozatlan időre szólóan állítsa azt ki, de ha egyszer már kiállította, annak összes következményét viselnie kell. Ez a gondolat a fent már hivatkozott El-Yassini-ügyben hozott ítéletben rejtve marad és a jogos bizalom elvére utal, mivel a munkavállalási engedély a kiállításának feltételei szerint, ha határozott időre szól, címzettjének ideiglenes jogi helyzetet, míg ha nincs meghatározva az érvényességi ideje, akkor címzettjének végleges jogi helyzetet biztosít. Ez utóbbi esetben ez az elv nagy jelentőséggel bír.</TXT></NP><NP><NO.P>61.</NO.P><TXT>Ezenkívül, a tartózkodási engedélytől való függés bizonytalanságot okoz az érintett helyzetében, amely kihat a munkavállalás tárgykörére is, mivel korlátozza a szerződésben vállalható kötelezettségeket, többek között az időtartamot is.</TXT></NP><NP><NO.P>62.</NO.P><TXT>Ugyanakkor a valóságban az előző megállapításokat a gyakorlatban rugalmasan kell alkalmazni. Így az állandó munkavállalási engedély kiállítása nem jelenti azt, hogy az mindig hatályban is marad, mivel kikötéseit a Bíróság által kifejezetten hivatkozott olyan indokok fennállása esetén módosítani kell, mint a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség. A jelen ügyben azonban nem úgy tűnik, hogy a német hatóságok e jogos érdekek egyikére hivatkoztak volna<NOTE NOTE.ID="E0112" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A tárgyalás során ezzel kapcsolatban feltett kérdésre adott válaszában a német kormány képviselője tagadta az ilyen indokokra való hivatkozást.</P></NOTE>.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-11933"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>VI –</NO.P><TXT>Végkövetkeztetések</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>63.</NO.P><TXT>A fenti megállapítások fényében azt javaslom, hogy a Bíróság a Verwaltungsgericht Darmstadt kérdéseire a következő választ adja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0033" REF.END="QE0033" CODE="201E"/>Az <DATE ISO="19950717">1995. július 17-én</DATE> Brüsszelben megkötött, egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai és másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és az Európai Szén- és Acélközösség nevében az <DATE ISO="19980126">1998. január 26-i</DATE> 98/238/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozattal jóváhagyott euro-mediterrán megállapodás 64. cikkével ellentétes az, ha a tartózkodási engedély érvényességi idejének csökkentése miatt valamely tagállam a tunéziai állampolgárnak biztosított, határozatlan időre szóló munkavállalási engedélyt az állam jogos érdekeire, mint a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség védelmére való hivatkozás nélkül fosztja meg a hatásaitól.<QUOT.END ID="QE0033" REF.START="QS0033" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>