EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2025.12.16.
COM(2025) 1021 final
2025/0409(COD)
Egyszerűsítési omnibusz csomag
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a 98/58/EK tanácsi irányelvnek és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelmények egyszerűsítése és megerősítése tekintetében történő módosításáról, valamint a 82/711/EGK és a 85/572/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A javaslat az Európai Bizottságnak a mezőgazdaságra és az élelmiszer-ágazatra vonatkozó stratégiai jövőképében bejelentett átfogó jogszabály-egyszerűsítési csomag részét képezi, amelynek célja a szükségtelen szabályozási terhek csökkentése az élelmiszer- és takarmánybiztonságra, valamint az emberi és az állati egészség és a környezet védelmére vonatkozó magas szintű előírások fenntartása mellett. Konkrétabban, e kezdeményezés célja a következő jogi aktusok egyes rendelkezéseinek és eljárásainak egyszerűsítése:
2009/128/EK irányelv: A drónok alkalmasak volnának a peszticidek célzottabb kijuttatására, és bizonyos helyzetekben kisebb kockázatot jelenthetnek a kezelőre és a környezetre nézve, mint a szárazföldi kijuttatási technológiák. Jelenleg azonban a 2009/128/EK irányelv értelmében a légi permetezésre általános tilalom vonatkozik, és a drónok használatára vonatkozó egyedi eltérések engedélyezése és megszerzése jelentős adminisztratív terhet ró a foglalkozásszerű felhasználókra és a tagállamok illetékes hatóságaira. Az irányelv 2022-ben elvégzett értékelése ezt azonosította a legjelentősebb teherként. E teher hatása fokozódik, mivel egyre több lehetőség nyílik a peszticidek drónokkal történő kijuttatására, és a szabályozás akadályozza ennek az innovatív technológiának a fejlesztését és elterjedését az EU-ban. Az AGRIFISH Tanács 2024. decemberi ülésén több tagállam támogatta azt a dokumentumot, amely kérte, hogy az irányelvbe foglaljanak bele bizonyos kritériumokat a drónok használatának megkönnyítése érdekében, például azokat, amelyeket egy korábbi (azóta visszavont) bizottsági javaslatban már azonosítottak. Ezért javasoljuk, hogy az irányelvbe kerüljön be az a lehetőség, hogy a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott egyes dróntípusok esetében a tagállamok általános eltérést engedélyezhessenek a légi permetezés tilalma alól. A peszticidek drónok általi kijuttatásának feltétele az lenne, hogy az adott növényvédő szereket az 1107/2009/EK rendelet értelmében kifejezetten engedélyezni kell a drónok általi kijuttatás útján való alkalmazásra. A Bizottság ezért megbízza az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a növényvédő szerek 1107/2009/EK rendelet szerinti légi kijuttatásának engedélyezésével kapcsolatos kockázatértékelésről, és konzultálni fog az EFSA-val és a tagállamokkal a légi permetezéshez használható drónok típusait felsoroló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése során. A peszticidek drónok általi kijuttatása az irányelv egyéb követelményeinek hatálya alá is tartozna, beleértve a képzésre és a berendezések ellenőrzésére vonatkozó követelményeket. Emellett a más uniós jogszabályokban szereplő részletes követelmények is alkalmazandók, többek között a távpilóták kompetenciája, az emberekre és más légi járművekre jelentett kockázat csökkentését célzó üzemeltetési korlátozások, valamint a használt dróntípusok műszaki paraméterei tekintetében.
98/58/EK irányelv: A tenyésztés céljából tartott állatok tulajdonosainak vagy tartóinak jelenleg a gazdaságokban tartott állatok jólétéről szóló horizontális irányelvnek megfelelő nyilvántartást kell vezetniük az állatok számára biztosított gyógykezelésekről és az elhullott állatok számáról. Az állatgyógyászati készítményekről szóló rendelet, illetve az állategészségügyi rendelet hasonló nyilvántartási kötelezettséget ír elő. Bár a mezőgazdaságra és az élelmiszer-ágazatra vonatkozó stratégiai jövőkép keretében az uniós állatjóléti jogszabályok korszerűsítése során általában véve figyelembe fogják venni a mezőgazdasági termelőkkel szemben támasztott követelmények további egyszerűsítésének lehetőségeit, ez az omnibusz csomag a 98/58/EK irányelv e tekintetben történő módosításával már meg fogja szüntetni a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó nyilvántartási követelmények megkettőzését.
A 82/711/EGK irányelv és a 85/572/EGK irányelv: Az 1935/2004/EK rendelet kidolgozza az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó jogi keretet. Felváltja és hatályon kívül helyezi a 89/109/EGK tanácsi irányelvet.
Az 1935/2004/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy egyedi intézkedéseket fogadjon el az említett rendelet I. mellékletében felsorolt anyagokra és tárgyakra vonatkozóan. Egy, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokra vonatkozó egyedi intézkedés Bizottság általi elfogadásáig az 1935/2004/EK rendelet nem helyezte hatályon kívül a 82/711/EGK és a 85/572/EGK tanácsi irányelvet, amelyek megállapították az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak összetevői kioldódásának vizsgálatához szükséges szabályokat, beleértve az egyes élelmiszer-kategóriák esetében e célból használandó élelmiszer-utánzó modellanyagok jegyzékét.
A 2011. január 14-i 10/2011/EU bizottsági rendelet konkrét intézkedéseket állapít meg az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak vonatkozásában. A 10/2011/EK rendelet a 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv által szabályozott kérdésekre terjed ki. Ezért a jogbiztonság érdekében helyénvaló hatályon kívül helyezni a 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelvet.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A 2009/128/EK irányelv módosításai összhangban vannak az irányelv általános céljaival, azaz a peszticidhasználat által az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatok és hatások csökkentésével. A drónok nagyobb mértékű használatának megkönnyítése a szükséges biztosítékok mellett lehetővé tenné a növényvédő szerek célzott légi kijuttatását, fokozná a kezelők biztonságát, és csökkentené a peszticidek általános használatát és kockázatát.
Mivel az állategészségügyi és állatjóléti biztosítékok továbbra is érvényben maradnak, a 98/58/EK irányelv módosítása összhangban van az irányelv általános célkitűzésével, azaz a gazdaságokban az állatjólét biztosításával.
Mivel a 10/2011/EU rendelet a 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv által szabályozott kérdésekre terjed ki, az említett irányelvek a jogbiztonság érdekében hatályukat vesztik.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A precíziós mezőgazdaság keretében a drónok használata a célzottabb alkalmazás révén hozzájárul a peszticidhasználat csökkentéséhez, amiösszhangban van az európai zöld megállapodás azon célkitűzésével, miszerint valamennyi uniós szakpolitikának hozzá kell járulnia Európa természeti tőkéjének megőrzéséhez és helyreállításához.
A Bizottság 2022 novemberében elfogadta a 2.0-s drónstratégiát. E stratégia megjegyzi, hogy a gazdaság digitalizációjának – a szociális jogok európai pillérével összhangban – meg kell erősítenie az Unió versenyképességét, és elérhetővé kell tennie az emberek számára az újgenerációs technológiák előnyeit, miközben senkit sem hagy hátra. Egy életképes drónökoszisztéma hozzá fog járulni az európai kutatásban, innovációban és vállalkozói készségekben rejlő lehetőségek kiaknázásához az európai zöld megállapodás és a Digitális Európa célkitűzéseinek elérése érdekében, teljes mértékben összhangban az új európai növekedési stratégiával .
A 2.0-s drónstratégia egyértelmű jövőképet vázol fel 2030-ra a több tagállamban zajló, nagy léptékű, nagymértékben automatizált és digitálisan összekapcsolt, megfizethető, biztonságos, védett és környezetbarát drónműveletekre vonatkozóan. A jövőkép célja, hogy az uniós drónipar életképessé és hozzáférhetővé váljon az uniós polgárok és vállalkozások számára, mérettől függetlenül minden gazdasági szereplő aktív részvételével. A drónökoszisztéma munkahelyeket fog teremteni, előmozdítja és védi az európai technológiai know-how-t, és növekedési lehetőségeket teremt az uniós gazdaság egésze számára .A 2009/128/EK irányelv célzott módosításai, amelyek lehetővé teszik a drónok egyedi eltérés kérelmezése nélküli használatát, a gazdasági növekedés e szélesebb körű céljait szolgálnák.
A 2009/128/EK irányelv javasolt módosítása összhangban van a Bizottságnak a végrehajtásról és egyszerűsítésről szóló közleményében megfogalmazott azon törekvésével is, hogy radikálisan enyhítse a polgárokra, a vállalkozásokra és a közigazgatásra nehezedő megfelelési terhet, fokozza a jólétet és a rezilienciát, lehetőségeket teremtsen, valamint lehetővé tegye az innovációt és a növekedést.
A párhuzamos nyilvántartási követelmények megszüntetésével a 98/58/EK irányelv módosítása egyszerűbb és koherensebb keretet biztosít, egyszerűsíti a mezőgazdasági termelők megfelelését, és egyértelműbb jogalapot biztosít az illetékes hatóságok végrehajtási munkájához. Ez összhangban van a Bizottságnak az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló általános megközelítésével, valamint az uniós állatjóléti szabályoknak való jobb megfelelés és azok hatékony végrehajtásának biztosítására irányuló törekvésével.
A 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv hatályon kívül helyezésével – amelyek tárgyát jelenleg a 10/2011/EU rendelet szabályozza – a Bizottság figyelembe veszi a minőségi jogalkotás elveit, és jogbiztonságot garantál a gazdasági szereplők számára az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok területén.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 43. cikkének (2) bekezdése, 114. cikke és 192. cikkének (1) bekezdése.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A szubszidiaritás elvének megfelelően az Unió a kizárólagos hatáskörébe nem tartozó területeken csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani. A peszticidek légi kijuttatására vonatkozó egyéni kérelmezési eljárással kapcsolatos adminisztratív terhekből eredő nehézségek megszüntetése érdekében módosítani kell a 2009/128/EK irányelvet, ami csak uniós szinten valósítható meg. Hasonlóképpen, a mortalitásra és az állatgyógyászati készítmények használatára vonatkozó nyilvántartási követelmények megkettőzésének kiküszöbölése érdekében módosítani kell a 98/58/EK irányelvet, ami szintén csak uniós szinten valósítható meg. Végezetül a jogbiztonság garantálása érdekében a 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv hatályon kívül helyezése csak uniós szinten valósítható meg. Így biztosított a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása.
•Arányosság
A kezdeményezés nem lépi túl az egyszerűsítésre és a terhek csökkentésére irányuló célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, miközben nem csökkenti az emberi egészség és a környezet védelmét.
A javaslat csak a fent vázolt célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben módosítja a 2009/128/EK irányelvet és a 98/58/EK irányelvet.
A 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv hatályát veszti, de tárgyukat jelenleg a 10/2011/EU rendelet szabályozza.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A felülvizsgálat tárgyát képező javaslat jogalkotási javaslat, mivel a vonatkozó módosítandó / hatályon kívül helyezendő irányelvek elfogadására együttdöntési / rendes jogalkotási eljárás keretében került sor. Mivel ez a salátarendeletre irányuló jogalkotási javaslat két irányelvet módosít, két másik irányelvet pedig hatályon kívül helyez, az irányelv a legmegfelelőbb jogi eszköz.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum részletes áttekintést nyújt a 2009/128/EK és a 98/58/EK irányelv javasolt módosításainak pozitív hatásairól a véleményezési felhívás és a korábbi elemzések során gyűjtött meglévő adatok és információk alapján. Ezek között szerepel a 2009/128/EK irányelv utólagos értékelése, amelyre 2020 májusa és 2022 júniusa között került sor az irányelv esetleges felülvizsgálatára irányuló kombinált értékelés és hatásvizsgálat részeként.
A 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv hatályon kívül helyezése nem igényel sem hatásvizsgálatot, sem az érdekelt felekkel folytatott konzultációt, mivel az irányelvek rendelkezéseit újabb jogi aktusok váltják fel.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A Bizottság 2022-ben lezárult célravezetőségi vizsgálatát követően az érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki a jelenlegi uniós állatjóléti jogszabályok által okozott adminisztratív terhekkel kapcsolatban. A célravezetőségi vizsgálatot támogató nyilvános konzultáció során például a vállalatok és üzleti szervezetek 75 %-a (660-ból 495) vélte úgy, hogy a jelenlegi állatjóléti szabályok túl megterhelőek és/vagy költségesek a mezőgazdasági termelők számára. Az érdekelt felekkel folytatott interjúkban, amelyekre szintén a célravezetőségi vizsgálat alátámasztása érdekében került sor, az egyik üzleti szervezet e tekintetben kifejezetten a mezőgazdasági üzemek szintjén történő nyilvántartással kapcsolatos problémákra hivatkozott. A fentieknek megfelelően a 2009/128/EK irányelv 2022-ben elvégzett értékelése szerint az egyedi eltérésekkel járó adminisztratív terhek jelentik a legjelentősebb terhet.
Ez a szakasz a fent kifejtett okok miatt nem vonatkozik a 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv hatályon kívül helyezésére.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Az érdekelt felek különböző egyszerűsítési javaslatokat tettek a légi permetezés 2009/128/EK irányelv szerinti tilalmából, valamint a 98/58/EK irányelv szerinti, a gyógykezelések és az állatok elhullásának nyilvántartására vonatkozó párhuzamos követelményekből eredő túlzott adminisztratív terhek megszüntetésére vonatkozóan. Emellett a 2009/128/EK irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok, a Bizottság által a tagállamokban végzett ellenőrzések megállapításai, valamint a 2009/128/EK irányelv 2020 májusa és 2022 júniusa között elvégzett utólagos értékelése is hozzájárultak a Bizottság e témáról szerzett ismereteihez.
Ez a szakasz a fent kifejtett okok miatt nem vonatkozik a 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv hatályon kívül helyezésére.
•Hatásvizsgálat
A javasolt egyszerűsítési intézkedések kifejezetten technikai jellegűek. A célkitűzések elérésének nincs életképes alternatívája, és a javasolt intézkedések nem változtatják meg az alapvető szakpolitikai célkitűzéseket, és nem vezetnek be jelentős új kötelezettségeket. Ezen okok miatt a teljes körű hatásvizsgálat nem jelentene hozzáadott értéket. Ehelyett elemző bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri a javaslatot. Ez a dokumentum egyértelműen ismerteti a javasolt intézkedéseket, bemutatja az alapul szolgáló bizonyítékokat, elemzéseket és az érdekelt felek véleményét, ugyanakkor megbecsüli a lehetséges költségmegtakarításokat is.
Emellett a 2009/128/EK irányelv javasolt módosítása egy közelmúltbeli hatásvizsgálaton alapul, amelyet a Bizottság 2020 májusa és 2022 júniusa között végzett a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletre irányuló, azóta visszavont javaslattal kapcsolatban.
Ez a szakasz a fent kifejtett okok miatt nem vonatkozik a 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv hatályon kívül helyezésére.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
E javaslat az Európai Bizottság azon kötelezettségvállalásának részét képezi, hogy az EU jólétének és rezilienciájának fokozása érdekében enyhítse az uniós polgárokra, vállalkozásokra és közigazgatásokra nehezedő, a szabályozásból eredő terheket. A javaslat célja ezért az élelmiszer- és takarmánybiztonsági jogszabályok rendelkezéseinek egyszerűsítése, valamint a vállalkozásokra és a hatóságokra háruló szükségtelen terhek és költségek csökkentése anélkül, hogy az veszélyeztetné az emberi és az állati egészség, vagy a környezet védelmét.
•Alapjogok
A javaslat tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapjogokat, elveket és értékeket. A vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése várhatóan társadalmi előnyökkel jár a jólét megteremtése, a foglalkoztatás és az innováció terén. Ugyanakkor a javaslat nem veszélyezteti az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítására irányuló célkitűzést.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ez a kezdeményezés nem jár további költségekkel a Bizottság számára.
5.EGYÉB ELEMEK
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
A 98/58/EK irányelv módosításaihoz nincs szükség az átültetésre vonatkozó magyarázó dokumentumokra, mivel ezek a tagállamok kötelezettségeinek elengedését jelentik, és nem hoznak létre a nemzeti jogba átültetendő új rendelkezéseket.
A 2009/128/EK irányelv módosításai sem igényelnek magyarázó dokumentumokat az átültetésről, mivel a javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a jövőben felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.
A 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséhez nincs szükség az átültetésre vonatkozó magyarázó dokumentumokra, mivel rendelkezéseik helyébe a 10/2011/EU rendelet lépett, amely az alkalmazásának kezdőnapja óta közvetlenül alkalmazandó.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
•98/58/EK irányelv
A tenyésztési célokból tartott állatok tulajdonosainak vagy tartóinak a 98/58/EK irányelv melléklete 5. és 6. pontjának megfelelően jelenleg nyilvántartást kell vezetniük az állatok számára biztosított gyógykezelésekről és az elhullott állatok számáról. Az (EU) 2019/6 rendelet 108. cikke részletesebb nyilvántartási követelményeket ír elő a gyógyszerek használatára vonatkozóan az élelmiszer-termelő állatfajok tulajdonosai vagy tartói számára. Az (EU) 2016/429 rendelet 102. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 186. cikke (1) bekezdésének d) pontja előírja a felelős személyek számára, hogy nyilvántartást vezessenek a létesítményeikben elhullott állatokra vonatkozó információkról. Az előírt kötelezettségeket egyszerűsíteni kell a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó nyilvántartási követelmények megkettőzésének elkerülése érdekében. A 98/58/EK irányelv mellékletének 5. és 6. pontját ezért el kell hagyni.
•2009/128/EK irányelv
A 2009/128/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában szereplő „légi permetezés” fogalommeghatározása aktualizálásra kerül, hogy külön hivatkozást tartalmazzon a pilóta nélküli légijármű-rendszerekre (drónokra), és a 3. cikk új 5a. pontja tartalmazza a pilóta nélküli légijármű-rendszerek fogalommeghatározását.
Az új 9a. cikk lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a pilóta nélküli légijármű-rendszerek (drónok) bizonyos típusait mentesítsék a 2009/128/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében előírt légi permetezési tilalom alól, amennyiben egy értékelés azt mutatta, hogy kisebb vagy azonos kockázattal járnak, mint az azonos célra használt szárazföldi kijuttató berendezések. Ez a mentesség akkor válik elérhetővé, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadott el az e követelménynek megfelelő dróntípusok meghatározásáról. A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
•A 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv
A 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv hatályát veszti, mivel a 10/2011/EU rendelet az alkalmazásának kezdőnapja óta szabályozza azok tárgyát.
2025/0409 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a 98/58/EK tanácsi irányelvnek és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelmények egyszerűsítése és megerősítése tekintetében történő módosításáról, valamint a 82/711/EGK és a 85/572/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére és 192. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározza a peszticidek (növényvédő szerek) fenntartható használatára vonatkozó jogi keretet. A 2009/128/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése előírja a peszticidek légi járművel történő légi permetezésének tilalmát. Az említett irányelv 9. cikkének (2)–(6) bekezdése bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az e tilalomtól való egyedi eltéréseket.
(2)A 2009/128/EK irányelv hatálybalépése óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a peszticidek légi permetezésének tilalmától való egyedi eltérésekre vonatkozó eljárás jelentős adminisztratív terhet ró a foglalkozásszerű felhasználókra, valamint lassítja és korlátozza az emberi egészség és a környezet szempontjából biztonságosabb döntést jelentő technológiák fejlődését. A pilóta nélküli légijármű-rendszerek (közismert nevükön drónok) bizonyos típusai bizonyos körülmények között képesek minimálisra csökkenteni a kezelő peszticidhasználatnak való kitettségét a helyszínen, és lehetővé tehetik a foglalkozásszerű felhasználók számára a peszticidek célzottabb alkalmazását. Az ilyen pilóta nélküli légijármű-rendszerek valószínűleg hozzájárulnak a peszticidek használatának csökkentéséhez, és következésképpen segítenek csökkenteni az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokat a szárazföldi kijuttató berendezések használatához képest. Ezért helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett mentesíthessék a pilóta nélküli légijármű-rendszerek ilyen típusait a 2009/128/EK irányelvben előírt légi permetezési tilalom alól.
(3)Az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy ez a mentesség csak akkor legyen alkalmazható, ha a peszticideket kifejezetten engedélyezték a pilóta nélküli légijármű-rendszerek általi légi alkalmazásra. A peszticidek pilóta nélküli légijármű-rendszerek általi légi alkalmazására vonatkozó kifejezett engedély biztosítaná, hogy az ilyen peszticideknek való kitettségből eredő, az emberi egészséget és a környezetet érintő esetleges kockázatokat az engedélyezési eljárás részeként alaposan értékeljék. Mivel a peszticidek engedélyezését az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza, a Bizottságnak fel kell hatalmaznia az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a pilóta nélküli légijármű-rendszerek által kijuttatandó peszticidek 1107/2009/EK rendelet szerinti kockázatértékeléséről annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítékok szilárd kerete álljon rendelkezésre.
(4)A pilóta nélküli légijármű-rendszerek üzemeltetését szabályozó jogszabályi keret olyan jogi aktusokat foglal magában, mint az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet. Ez a jogszabályi keret nem határozza meg a pilóta nélküli légijármű-rendszerek azon típusait, amelyek alkalmasak lehetnek a peszticidek légi kijuttatására foglalkozásszerű felhasználók által. Ezért a pilóta nélküli légijármű-rendszerek által kijuttatható peszticidek kockázatértékelésére vonatkozó konkrét iránymutatás kidolgozása mellett meg kell határozni a pilóta nélküli légijármű-rendszerek azon típusait, amelyek az emberi egészség és a környezet tekintetében kisebb vagy azonos szintű kockázatot jelentenek, mint az azonos célra használt szárazföldi kijuttató berendezések.
(5)A peszticidek kijuttatására használható pilóta nélküli légijármű-rendszerek típusainak meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 2009/128/EK irányelvnek a pilóta nélküli légijármű-rendszerek azon típusainak meghatározása céljából történő kiegészítése tekintetében, amelyek az azonos célra használt szárazföldi kijuttató berendezésekből eredő kockázatokhoz képest kisebb vagy azonos szintű kockázattal járnak. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőiknek rendszeresen részt kell venniük a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(6)Tekintettel arra, hogy kezelni kell az észlelt fennmaradó ismeretbeli és adathiányokat, mielőtt meg lehetne határozni azokat a pilóta nélküli légijármű-rendszereket, amelyek az azonos célra használt szárazföldi kijuttató berendezésekből eredő kockázatokhoz képest kisebb vagy egyenlő kockázatot jelentenek, helyénvaló időt biztosítani a Bizottság számára, hogy konzultáljon az EFSA-val és a tagállamokkal azon felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítéséről, amely meghatározza a légi permetezés tilalma alól mentesített, pilóta nélküli légijármű-rendszerek típusait. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 20a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pilóta nélküli légijármű-rendszerek azon típusainak meghatározására, amelyek esetében megállapítható, hogy a peszticideknek való kitettségből eredő, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatok kisebbek vagy azonos szintűek, mint az azonos célra használat szárazföldi kijuttató berendezésekből eredő kockázatok. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előfeltétele annak, hogy a tagállamok mentesíthessék az ilyen típusú pilóta nélküli légijármű-rendszereket a légi permetezés tilalma alól. A pilóta nélküli légijármű-rendszerek azon típusainak meghatározásig, amelyek mentességet kaphatnak, valamint a tagállamok azon döntéséig, hogy mentesítik a meghatározott, pilóta nélküli légijármű-rendszereket a légi permetezés tilalma alól, helyénvaló továbbra is megkövetelni, hogy a foglalkozásszerű felhasználók nyújtsanak be kérelmet valamennyi pilóta nélküli légijármű-rendszer általi légi permetezés jóváhagyása iránt.
(7)A 98/58/EK irányelv meghatározza a tenyésztés céljából tartott állatok védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket. A tenyésztési célokból tartott állatok tulajdonosainak vagy tartóinak a 98/58/EK irányelv melléklete 5. és 6. pontjának megfelelően jelenleg nyilvántartást kell vezetniük az állatok számára biztosított gyógykezelésekről és az elhullott állatok számáról. Az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet 108. cikke részletesebb nyilvántartási követelményeket ír elő a gyógyszerek használatára vonatkozóan az élelmiszer-termelő állatfajok tulajdonosai vagy tartói számára. Ugyanakkor az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet 102. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 186. cikke (1) bekezdésének d) pontja előírja a felelős személyek számára, hogy nyilvántartást vezessenek a létesítményeikben elhullott állatokra vonatkozó információkról. Így a 98/58/EK irányelv mellékletének 5. és 6. pontja tekintetében is párhuzamos jelentéstételi kötelezettségek állnak fenn. Az előírt kötelezettségeket egyszerűsíteni kell a mezőgazdasági termelőkre háruló nyilvántartási követelmények megkettőzésének elkerülése érdekében. A 98/58/EK irányelv mellékletének 5. és 6. pontját ezért el kell hagyni.
(8)Az 1935/2004/EK rendelet kidolgozza az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó jogi keretet. Az 1935/2004/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy egyedi intézkedéseket fogadjon el az említett rendelet I. mellékletében felsorolt anyagokra és tárgyakra vonatkozóan. Egy, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokra vonatkozó egyedi intézkedés Bizottság általi elfogadásáig az 1935/2004/EK rendelet nem helyezte hatályon kívül a 82/711/EGK és a 85/572/EGK tanácsi irányelvet, amelyek megállapították az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak összetevői kioldódásának vizsgálatához szükséges szabályokat, beleértve az egyes élelmiszer-kategóriák esetében e célból használandó élelmiszer-utánzó modellanyagok jegyzékét. A 10/2011/EU bizottsági rendelet konkrét intézkedéseket állapít meg az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak vonatkozásában. Mivel a bizottsági rendelet kiterjed a 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv által szabályozott kérdésekre, a jogbiztonság érdekében helyénvaló hatályon kívül helyezni a 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelvet,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2009/128/EK irányelv módosításai
A 2009/128/EK irányelv a következőképpen módosul:
1.a 3. cikk a következőképpen módosul:
a)az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:
„5.»légi permetezés«: peszticidek pilótával rendelkező légi járműből vagy pilóta nélküli légijármű-rendszerből történő kijuttatása;”;
b)a szöveg a következő 5a. ponttal egészül ki:
„5a.»pilóta nélküli légijármű-rendszer«: minden olyan légi jármű, amely peszticidek légi kijuttatására szolgáló berendezéssel rendelkezik, és amely önállóan vagy távirányítással, a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül működik;”;
2.a 9. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés a következő új albekezdéssel egészül ki:
„Az első albekezdésben előírt tilalomtól csak e cikk (2)–(6) bekezdésével vagy a 9a. cikkel összhangban lehet eltérni.”;
b)a (2) bekezdés első albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„(2)Az (1) bekezdéstől eltérve a légi permetezés csak különleges esetekben engedélyezhető, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:”;
3.a szöveg a következő új 9a. cikkel egészül ki:
„9a. cikk
Peszticidek pilóta nélküli légijármű-rendszerekkel történő légi permetezése
(1)A 9. cikk (1) bekezdésétől való további eltérésként a tagállamok a foglalkozásszerű felhasználók esetében mentesíthetik az említett cikkben megállapított tilalom alól a peszticideknek a (2) bekezdés szerint meghatározott pilóta nélküli légijármű-rendszerekkel történő légi permetezését.
Az ilyen pilóta nélküli légijármű-rendszerek általi légi permetezéshez használt peszticideket a tagállamoknak az 1107/2009/EK rendelet alapján kifejezetten engedélyezniük kell erre a felhasználásra, a légi permetezésből eredő kockázatok külön értékelését követően.
(2)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 4 évvel követő dátumot]-ig a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az irányelvnek a pilóta nélküli légijármű-rendszerek azon típusainak meghatározása céljából történő kiegészítése érdekében, amelyek az azonos célra használt szárazföldi kijuttató berendezésekéhez képest kisebb vagy azonos szintű kockázattal járnak.”;
4.a 20a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„20a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében, a 9a. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (4) bekezdésében és a 15. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépésének napját]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében, a 9a. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (4) bekezdésében és a 15. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (
6
) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)Az 5. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (7) bekezdése, a 9a. cikk (2) bekezdése, a 14. cikk (4) bekezdése és a 15. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”.
2. cikk
A 98/58/EK irányelv módosítása
A 98/58/EK irányelv I. mellékletének 5. és 6. pontját el kell hagyni.
3. cikk
A 82/711/EGK és a 85/572/EGK irányelv hatályon kívül helyezése
(1)A 82/711/EGK irányelv és a 85/572/EGK irányelv [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be ezen irányelv hatálybalépésének időpontját]-tól/-től hatályát veszti.
(2)A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat a 10/2011/EU bizottsági rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni.
4. cikk
Átültetés
(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 1. cikkének legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 5 évvel követő dátumot]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
(2)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 2. és 3. cikkének legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az irányelv hatálybalépését 2 évvel követő dátumot]-ig megfeleljenek. Amikor a tagállamok elfogadják az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(3)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
5. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
6. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök