|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/63 |
2025.1.15. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2025/63 AJÁNLÁSA
(2025. január 15.)
az Unió gazdasági biztonsága szempontjából kritikus technológiai területeken végrehajtott kiáramló befektetések felülvizsgálatáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A Bizottság és a főképviselő a gazdasági biztonság átfogó és stratégiai jellegű megközelítésének kialakítása érdekében közös közleményt fogadott el az európai gazdasági biztonsági stratégiáról (1) (a továbbiakban: a stratégia). |
|
(2) |
Az Unió továbbra is az egyik legvonzóbb célpont és partner a globális vállalatok (2) számára, és a kiáramló befektetések egyik elsőszámú forrása. Az Unió továbbra is elkötelezett a nyitott befektetési környezet fenntartása mellett. Mindazonáltal a stratégia felismerte, hogy a „geopolitikai feszültségek egyre nőnek, a globális gazdasági integráció pedig minden korábbinál mélyebb, így bizonyos gazdasági folyamatok és tevékenységek biztonsági kockázattá válhatnak”, miközben „[a]z alapvető technológiai változások fokozzák a verseny intenzitását, és összetettebbé teszik a gazdasági és biztonsági kihívásokat”. |
|
(3) |
A stratégia számos összetett kihívást azonosít az Unió és tagállamai gazdasági biztonsága szempontjából, tükrözve azt a tényt, hogy e kihívások ágazatokon átívelő integrált szakpolitikai választ igénylő kereskedelmi, technológiai és biztonsági célkitűzéseket érintenek. A gazdasági biztonsági kockázatok kezelése segíteni fog annak biztosításában, hogy az Unió megőrizze technológiai vezető szerepét és képes legyen arra, hogy érvényesítse és megvédje érdekeit, reagáljon a geopolitikai nyomásokra, és ellenálljon a gazdasági sokkhatásoknak. A stratégia a következő négy kategóriában jelentkező kockázatok azonosítására, értékelésére és kezelésére összpontosít: az ellátási láncok rezilienciájával kapcsolatos kockázatok, a kritikus infrastruktúrák fizikai és kiberbiztonságával kapcsolatos kockázatok, a technológiabiztonsággal és a technológia kiszivárgásával kapcsolatos kockázatok, valamint a gazdasági függőségek fegyverként való felhasználásának vagy a gazdasági kényszerítésnek a kockázata. |
|
(4) |
A technológia kiszivárgásával kapcsolatos kockázatok valószínűleg különösen súlyosak lesznek a technológiai előrelépések azon szűk köre esetében, amelyek megerősíthetik azon szereplők katonai és hírszerzési képességeit, amelyek a nemzetközi béke és biztonság aláásása céljából visszaélhetnek ezekkel a vívmányokkal. Meg kell tehát akadályozni, hogy az uniós tőke, szakértelem és tudás segítse elő a technológia kiszivárgását, többek között az Unióból kiáramló befektetésekkel kapcsolatban is. |
|
(5) |
A Bizottság a kiáramló befektetésekhez kapcsolódó technológiakiszivárgás kockázataira vonatkozó értékeléseinek támogatása érdekében 2023 júliusában létrehozta a kiáramló befektetésekkel foglalkozó szakértői csoportot (a továbbiakban: szakértői csoport) (3), amely a kritikus technológia és a know-how Unióból harmadik országokba történő szándékos vagy nem szándékos kiszivárogtatásának kockázatával kapcsolatos kérdéseket vizsgálja a kiáramló befektetésekkel összefüggésben. |
|
(6) |
Ezzel párhuzamosan a kritikus technológiai területekről szóló (EU) 2023/2113 ajánlásban (4) a Bizottság tíz olyan technológiai területet azonosított, amelyek esetében a tagállamoknak további kockázatértékelést kell végezniük. Az ajánlást követően a Bizottság a tagállamokkal mélyreható közös kockázatértékelést indított bizonyos, az ajánlásban azonosított technológiai területeken. Ezen értékelések eredményei alapul szolgálnak majd a kiáramló befektetésekkel kapcsolatos uniós megközelítéshez, amely a kockázatok mélyebb megértésével együtt tovább fejlődhet. |
|
(7) |
A szakértői csoport munkája megerősítette, hogy a tagállamok jelenleg nem gyűjtenek szisztematikusan adatokat az egyes kiáramló befektetési ügyletekről, és nem vizsgálják felül az ilyen befektetéseket oly módon, amely lehetővé tenné a biztonsági kockázatok azonosítását vagy értékelését. Következésképpen – a tájékozott, tényeken alapuló szakpolitikai vita érdekében – prioritásként kell kezelni, hogy megszüntessük a meglévő tudáshiányt azáltal, hogy a tagállamok szisztematikusan felülvizsgálják a kiáramló uniós befektetéseket. |
|
(8) |
A kiáramló befektetésekkel kapcsolatos potenciális aggályok körének meghatározása számos kihívással jár. A kezdeti kihívások közé tartozik a kiáramló uniós befektetések mértékének és jellegének feltérképezése releváns adatok és bizonyítékok gyűjtésével, valamint annak értékelése, hogy az ilyen befektetések egyértelműen azonosítható közös gazdasági biztonsági kockázatot teremtenek-e, vagy súlyosbítják-e azt. E kihívások kezelése érdekében betekintést kell nyerni a releváns egyedi ügyletekbe, az azokhoz kapcsolódó technológiába és know-how-ba, valamint adott esetben az ágazati adatok és a befektetési tendenciák elemzésébe. Az egyes ügyletek felülvizsgálatának biztosítania kell a tagállamok és a Bizottság számára a technológiai területek fent említett szűk köréhez kapcsolódóan végrehajtott kiáramló befektetésekre vonatkozó szükséges információkat. |
|
(9) |
Az összegyűjtött információk alapján az Uniónak és tagállamainak értékelniük kell, hogy vannak-e a kiáramló befektetésekkel kapcsolatos gazdasági biztonsági kockázatok, és azonosítaniuk kell a meglévő uniós szakpolitikák hiányosságait, többek között az ilyen biztonsági kockázatok azonosítására és csökkentésére vonatkozó kereskedelmi és befektetési ellenőrzések tekintetében. Ennek elő kell segítenie annak eldöntését, hogy bizonyos technológiai területeken szükség van-e alaposabb betekintésre, továbbá az arányos és célzott válaszok kidolgozását az azonosított kockázatok csökkentésére, akár meglévő eszközök, akár új, nemzeti vagy uniós szintű eszközök révén. |
|
(10) |
A fenti folyamat elindítása érdekében a Bizottság az idei év elején fehér könyvet (5) tett közzé a kiáramló befektetésekről, amelyben ismertette az Unió ezzel kapcsolatosan megkezdett munkáját. A fehér könyv célja, hogy észrevételek benyújtására ösztönözze az érdekelt feleket, ami segítené a Bizottságot abban, hogy – a tagállamokkal szoros együttműködésben – meghatározza a kiáramló befektetésekről szóló esetleges bizottsági ajánlás hatályát. |
|
(11) |
A fehér könyv nyilvános konzultációra (6) is támaszkodott, amely strukturált észrevételekkel és reakciókkal szolgált a megközelítéssel kapcsolatban. A konzultáció válaszadói egyetértettek abban, hogy értékelni kell a kiáramló befektetésekkel kapcsolatos potenciális kockázatokat. A Bizottság ezért továbbra is fokozatos megközelítést alkalmaz az ajánlás vonatkozásában: a felülvizsgálat és a kockázatértékelés kialakítására közös kereteket határoz meg, míg a tagállamok egyénileg döntenek az ajánlás végrehajtásának részleteiről, egyedi körülményeiknek megfelelően. |
|
(12) |
Tekintettel az (EU) 2023/2113 ajánlásban meghatározott technológiai területekre, továbbá a szakértői csoporttal folytatott munkára, a nyilvános konzultációra adott válaszokra, valamint a tagállamokra és a vállalkozásokra háruló adminisztratív terhekre, a tagállamok által végrehajtott felülvizsgálatnak és kockázatértékelésnek a fejlett félvezetőkre, a mesterséges intelligenciára és a kvantumtechnológiákra kell összpontosítania, mivel a megállapítások szerint e területek jelentik a legnagyobb kockázatot a kiáramló befektetések révén megvalósuló technológiakiszivárgás tekintetében. |
|
(13) |
Ami a kiáramló befektetési ügyletek típusát illeti, a felülvizsgálatnak az ügyletek széles körére kell kiterjednie, kivéve ugyanakkor azokat az ügyleteket, amelyek nem valószínű, hogy lehetővé teszik vagy megkönnyítik a kritikus technológiák vagy know-how fejlesztését vagy transzferét. |
|
(14) |
A földrajzi lefedettséget illetően a felülvizsgálatnak „országsemlegesnek” kell lennie, és nem szabad eleve kizárnia konkrét célországokat. Mindazonáltal a tagállamok az egyes országok kockázati profilja alapján rangsorolhatják felülvizsgálati tevékenységeiket. A kockázati profilokat egyeztetni kell a többi tagállammal és a Bizottsággal, és azoknak adott esetben ki kell terjedniük az érintett ország múltbeli magatartására, beleértve az ENSZ Alapokmányának megsértését is. |
|
(15) |
Az ezen ajánlás nyomán végzett felülvizsgálatnak azt is meg kell állapítania, hogy az Unióból harmadik országokba kiáramló befektetések felgyorsítják vagy fokozzák-e a kritikus technológiák sikeres fejlesztését azokban az országokban, amelyek ezeket a technológiákat arra használhatják fel, hogy kihívások elé állítsák vagy felülmúlják az Unió, a tagállamok és más országok biztonsággal kapcsolatos képességeit, vagy arra, hogy aláássák a nemzetközi békét és biztonságot. |
|
(16) |
A Bizottság támogatásával a tagállamok által elvégzendő kockázatértékelés eredményének lehetővé kell tennie a kockázatok közös értelmezését a szakértői csoport keretében. A szakértői csoporton belüli megbeszélések hasznos referenciapontként szolgálnak majd a további szakpolitikai döntések során, és segítenek meghatározni, hogy szükség lehet-e kockázatcsökkentő intézkedésekre. A Bizottság és a tagállamok a védelem szükséges szintjének garantálása érdekében biztosítják az érzékeny információk biztonságos megosztását, mentését és szükség esetén minősítettként történő besorolását. |
|
(17) |
Ez az ajánlás nem érinti sem e kockázatértékelések eredményét, sem a potenciális kockázatok csökkentését célzó intézkedések meghozatalának szükségességét. A gazdasági biztonság védelmét szolgáló kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó esetleges későbbi javaslatok ezekre az értékelésekre fognak épülni. A szakpolitikai válaszlépéseknek arányosnak és pontosan célzottnak kell lenniük, hogy kezelni tudják a kiáramló befektetések vagy tevékenységek és a kritikus technológiai területek minden egyes típusa tekintetében azonosított kockázatokat. |
|
(18) |
A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy felülvizsgálati tevékenységük keretében konzultáljanak az érintett érdekelt felekkel, többek között a vállalkozásokkal, a tudományos körökkel és a civil társadalommal annak érdekében, hogy teljes képet kapjanak a befektetési környezetről és a lehetséges kockázatokról, és képesek legyenek fellépni az uniós polgárok és vállalkozások érdekében. |
|
(19) |
Az ezen ajánlásban előirányzott felülvizsgálat és kockázatértékelés korlátozott időre szóló gyakorlat, amely a megfelelő szakpolitikai válaszok kialakítását segíti elő, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
1. A felülvizsgálandó technológiák köre
A tagállamoknak felül kell vizsgálniuk a fentiekben tárgyalt, alábbi technológiai területekhez kapcsolódó kiáramló befektetéseket:
|
a) |
Félvezető technológiák, azaz a következőkhöz kapcsolódó bármely technológia vagy know-how:
|
|
b) |
Mesterségesintelligencia-technológiák (MI-technológiák), azaz bármely olyan gépi alapú rendszerhez kapcsolódó technológia vagy know-how, amelyet úgy terveztek, hogy különböző szintű autonómiával működjön, amely bevezetését követően alkalmazkodóképességet tanúsíthat, és amely a kapott bemeneti adatok alapján – explicit vagy implicit célok érdekében – kikövetkezteti, miként generáljon olyan kimeneteket, például előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat vagy döntéseket, amelyek befolyásolhatják a fizikai vagy a virtuális környezetet (a továbbiakban: MI-rendszer), amelyet a következő alkalmazásokhoz használnak:
|
|
c) |
Kvantumtechnológiák, azaz a következőkhöz kapcsolódó bármely technológia vagy know-how:
|
2. A felülvizsgálandó ügyletek köre
A tagállamoknak felül kell vizsgálniuk az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek (a továbbiakban: uniós befektetők) kiáramló befektetéseit (8), amelyek célja az 1. pontban meghatározott technológiai területhez kapcsolódó gazdasági tevékenység folytatása egy harmadik országban, például:
|
a) |
egy társaság vagy egy társaságban való részesedés megszerzése, amely lehetővé teszi a társaság irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvételt („felvásárlás”); |
|
b) |
egy vagy több másik társaságnak vagy két vagy több társaság kombinációjának egy társaság általi beolvasztása új társaság alapítása céljából („összefonódás”); |
|
c) |
tárgyi eszközök vagy immateriális javak átadása szerződéses megállapodást követően, beleértve a szellemi tulajdont vagy a különleges know-how-t, amely gazdasági tevékenység megkezdéséhez vagy fenntartásához szükséges, amennyiben ezek a vállalkozás üzleti tevékenységének azonosítható részét képezik, kivéve a kettős felhasználású termékekről szóló (EU) 2021/821 rendelet (9) hatálya alá tartozó olyan egyedi kettős felhasználású termékek vagy szoftverek átadását, amelyek nem részei más, tágabb értelemben vett árunak vagy szolgáltatásnak (a továbbiakban: eszközátruházás); |
|
d) |
vállalkozás első alapítása, beleértve leányvállalat, fióktelep vagy hasonló vállalkozás létrehozását („zöldmezős beruházás”); |
|
e) |
az erőforrásokat egy másik személlyel közös vállalkozói cél elérése érdekében egyesítő vállalkozás létrehozása vagy vállalkozásba történő befektetés („közös vállalkozás”); |
|
f) |
tőke biztosítása, ami bizonyos immateriális előnyökhöz kapcsolódik, mint például a vezetői segítségnyújtás, a befektetési és tehetséghálózatokhoz való hozzáférés, a piacra jutás és a kiegészítő finanszírozáshoz („kockázati tőkéhez”) való jobb hozzáférés, amennyiben az uniós befektető szakértelemmel rendelkezik, vagy korábban olyan vállalkozásokba fektetett be, amelyek az 1. pontban meghatározott három technológiai terület valamelyikével rendelkeznek vagy valamelyikét fejlesztik. |
A felülvizsgálatnak ki kell zárnia azokat az ellenőrzésre nem jogosító befektetéseket, amelyek a befektetésből származó jövedelem megszerzésére korlátozódnak.
A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az uniós befektető által eszközölt közvetett befektetésekre is, például a befektetési eszközként használt harmadik országbeli szervezeten keresztül, meglévő leányvállalaton keresztül vagy meglévő, harmadik országból származó vagy harmadik országbeli közös vállalkozás keretében végrehajtott befektetésekre. Ez magában foglalja az eszközök idővel történő, de a felülvizsgálati időszak alatti fokozatos átruházását, valamint a kereskedelem és a befektetések terén meglévő ellenőrzések megsértését vagy megkerülését célzó befektetéseket, (illetve a célzott egyéni intézkedéseket), beleértve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke szerinti uniós korlátozó intézkedéseket is.
A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az új és a folyamatban lévő ügyletekre, valamint a 2021. január 1. óta végrehajtott ügyletekre, de azokban az esetekben, amikor a tagállamok különös aggodalomra okot adó ügyleteket azonosítanak, kiterjedhet az említett időpont előtti tevékenységekre is.
3. Felülvizsgálati eszközök és konzultáció az érdekelt felekkel
|
a) |
A tagállamoknak megfelelő felülvizsgálati rendszert kell létrehozniuk, amely önkéntes vagy kötelező tájékoztatást írhat elő az ügyletekre vonatkozóan. Mérlegelniük kell a meglévő mechanizmusok kiigazítását, az ezen ajánlásban meghatározott felülvizsgálati tevékenységek céljából. |
|
b) |
A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy felülvizsgálati tevékenységük részeként konzultáljanak az érintett érdekelt felekkel, többek között az üzleti szférával, a tudományos körökkel és a civil társadalommal. |
4. Az összegyűjtendő információk
|
a) |
A tagállamoknak elegendő információt kell összegyűjteniük a különböző ügyletekből és tevékenységekből eredő, valamint az érintett szervezetekhez esetlegesen kapcsolódó kockázatok értékeléséhez. |
|
b) |
Az a) pontban említett információk a következőket tartalmazzák:
|
|
c) |
Az összegyűjtött adatokat megfelelő védelemben kell részesíteni, és szükség esetén minősítettnek kell nyilvánítani, mielőtt azokat megosztanák a Bizottsággal vagy más tagállamokkal. |
5. Kockázatértékelés
A tagállamoknak a Bizottság támogatásával minden egyes, felülvizsgálat tárgyát képező ügylet esetében el kell végezniük az e pontban meghatározott kockázatértékelést a gazdasági biztonságot fenyegető kockázatok fennállásának vagy hiányának megállapítása céljából.
|
a) |
A kockázatértékelésnek tartalmaznia kell az ügyletek és tevékenységek kvalitatív, eseti alapon történő értékelését, előnyben részesítve azokat, amelyek a legnagyobb és legvalószínűbb potenciális hatást gyakorolják a gazdasági biztonságra, beleértve adott esetben a társaság uniós projektekben vagy programokban való részvételét is. |
|
b) |
A kockázatértékelésnek azonosítania kell a kockázatok és a potenciális sebezhetőségek elemeit, különösen a technológia kiszivárgása tekintetében, mint például a fenyegetések és a fenyegető szereplők fő típusait, valamint bármely geopolitikai tényezőt, például a technológiabeszerzés múltbeli mintáit, amelyek relevánsak a gazdasági biztonságra gyakorolt negatív hatások valószínűségének értékelése szempontjából. |
|
c) |
A kockázatértékelésnek többek között a következő szempontokat kell figyelembe vennie:
|
|
d) |
A tagállamoknak a Bizottsággal a szakértői csoport keretében kidolgozandó közös módszertant kell követniük. |
6. Jelentéstétel a Bizottságnak és a többi tagállamnak
A szakértői csoport keretében a tagállamoknak rendszeresen meg kell osztaniuk egymással a felülvizsgálat előrehaladását, és 2025. július 15-ig tájékoztatniuk kell a Bizottságot munkájuk előrehaladásáról. A tagállamoknak 2026. június 30-ig átfogó jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak és a többi tagállamnak ezen ajánlás végrehajtásáról, valamint az általuk elvégzett felülvizsgálat és kockázatértékelés kimeneteléről.
Kockázatok azonosítása esetén a tagállamoknak részletesen tájékoztatniuk kell a Bizottságot a gazdasági biztonságot valószínűleg érintő kiáramló befektetéseket jellemző kockázati tényezők kombinációiról.
Ezen időszak alatt a tagállamoknak és a Bizottságnak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) és (adott esetben) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokkal (11) összhangban folytatniuk kell az információcserét, valamint a szakértői csoport keretében végzett értékeléseket, beleértve az 5. pontban említett kockázatértékelés céljából a tagállamok által felülvizsgált egyedi ügyletekre vonatkozó információkat is.
7. A felülvizsgálat következtetései
A 6. pontban említett jelentésben megosztott információk alapján a tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell vitatniuk ezen eljárás eredményét annak érdekében, hogy a szakértői csoport keretében közös értelmezést lehessen kialakítani a kockázatokról.
8. A tagállami hatóságok
A tagállamoknak ki kell jelölniük egy egyedüli kapcsolattartó pontot, amely az ezen ajánláshoz kapcsolódó nyomonkövetési intézkedésekkel kapcsolatos kommunikációért felelős. Adott esetben ki kell jelölniük egy vagy több, a kiáramló befektetési ügyletek ajánlott felülvizsgálatáért felelős nemzeti hatóságot, és biztosítaniuk kell, hogy az említett nemzeti hatóság lehetőség szerint alkalmazza a meglévő eszközöket, beleértve a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzését is, az ezen ajánlásban meghatározott felülvizsgálat során azonosított kockázatok ellensúlyozására. Az egyedüli kapcsolattartó pontok és a kijelölt hatóságok adatait legkésőbb 2025. március 15-ig közölniük kell a Bizottsággal.
Kelt Brüsszelben, 2025. január 15-én.
a Bizottság részéről
Maroš ŠEFČOVIČ
a Bizottság tagja
(1) Közös közlemény az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak az európai gazdasági biztonsági stratégiáról, JOIN(2023) 20 final.
(2) Kérjük, vegye figyelembe, hogy ebben az ajánlásban a „társaság”, „vállalkozás” és „vállalat” kifejezéseket egymással felcserélhető szinonimákként használjuk.
(3) A bizottsági szakértői csoportok nyilvántartása, E03911 kód.
(4) A Bizottság (EU) 2023/2113 ajánlása (2023. október 3.) az EU gazdasági biztonsága szempontjából kritikus és a tagállamokkal közös további kockázatértékelés tárgyát képező technológiai területekről (HL L, 2023/2113., 2023.10.11., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2023/2113/oj).
(5) COM(2024) 24 final.
(6) https://policy.trade.ec.europa.eu/consultations/monitoring-and-risk-assessment-outbound-investment_en?prefLang=hu.
(7) Az „integrált áramkörök és más félvezetők” fogalma magában foglalja többek között a mikroprocesszorokat, a grafikai processzorokat, a mikrovezérlőket, a logikai csipeket, a memóriacsipeket, a rádiófrekvenciás csipeket, a fotonikus csipeket, az analóg csipeket, a kvantumcsipeket, az optikai félvezetőket, a nagyteljesítményű félvezetőket, a diszkrét félvezetőket és az érzékelőket/mikrorendszereket.
(8) A „befektetés” fogalma nem foglalja magában az olyan tevékenységeket, mint a banki hitelezés, a klíring, a fizetések küldése, a jegyzési garanciavállalás, az adósságminősítési szolgáltatások, a kiemelt brókerszolgáltatás, a globális letétkezelés, a tőkekutatás vagy -elemzés és az ügylethez kapcsolódó egyéb szolgáltatások.
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/821 rendelete (2021. május 20.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 206., 2021.6.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/821/oj).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).
(11) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/444/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2025/63/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)