<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-12-202512C118202306330-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0633-23-202500894-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="7/01/2026 14:59:36" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="ut5w5HDa/JWcrbY+4v/7za41q7pNCpDm06xnT5RAqDkO8B1PuPI+UeSp41FftHvwW/gimPTk9h1wxbBbDrAo11QOxIDIJ0w+bLjw79bwDh/HP5uNEm3AHMm9HflkmSbLggF+ajb99mV1K8qtrClc2mA7Syl9tuyYk4L30ZR4dy0=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="e42dab2e-d3d1-41fd-be91-8f99e11981c9" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0633" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 24-03-25 09:42:55" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-03-31T17:20:15Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="25c38adf57a644d58bb1d50b34af4857" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0633" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Rantos főtanácsnok indítványa – C‑633/23. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Electrabel és társai</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      ATHANASIOS RANTOS
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. február 27. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑633/23. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Electrabel SA,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      Fédération Belge des Entreprises Électriques et gazières ASBL,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Organisatie voor Duurzame Energie Vlaanderen ASBL,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      Wind4wallonia 2 SA,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-9" title="page-1">
      Luminus SA,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-10" title="page-1">
      EDF Belgium SA,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-11" title="page-1">
      ActiVent Wallonie SCRL,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-12" title="page-1">
      Eol’WAPI SA,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-13" title="page-1">
      Lumiwind SC,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-14" title="page-1">
      Luminus Wind Together SC
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-15" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-16" title="page-1">
      Commission de Régulation de l’Electricité et du Gaz (CREG);
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-17" title="page-1">
      az État belge
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-18" title="page-1">
      részvételével
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-19" title="page-1">
      (a cour d’appel de Bruxelles [brüsszeli fellebbviteli bíróság, Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-20" title="page-2">
      „Előzetes döntéshozatal – A villamos energia belső piaca – (EU) 2022/1854 rendelet – A magas energiaárak kezelése érdekében történő vészhelyzeti beavatkozás – A 2. cikk 5. és 9. pontja – 6–8. cikk – A villamosenergia‑piacról származó bevételek plafonja – A »piaci bevétel« meghatározása – Azon nemzeti szabályozás, amely olyan megdönthetetlen vagy részben megdönthető vélelmek alkalmazását írja elő, amelyek nem teszik lehetővé a ténylegesen keletkezett bevételek figyelembevételét – Közvetlen hatály – Az arányosság elve – A 22. cikk (2) bekezdésének c) pontja – Az említett rendelet 6–8. cikkének időbeli hatálya – A bevételekre vonatkozó plafonnak az e rendeletben előírtnál korábbi időpontban való alkalmazása – Az elsőbbség, a hatékonyság és a jóhiszemű együttműködés elve”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-3">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem az (EU) 2022/1854 rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) 6–8. és 22. cikkének az e rendelet 2. cikke 5. és 9. pontjával, az EUMSZ 288. cikkel és az EUSZ 6. cikkel, valamint az arányosság, az elsőbbség, az uniós jog hatékonysága és a jóhiszemű együttműködés elvével összefüggésben történő értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen kérelmet három megsemmisítés iránti kereset keretében nyújtották be, amelyeket egyrészt az Electrabel SA, másrészt a Fédération Belge des Entreprises Électriques et Gazières ASBL, az Organizatie voor Duurzame Energie Vlaanderen ASBL és a Wind4Wallonia 2 SA (a továbbiakban együttesen: FEBEG és társai), harmadrészt pedig a Luminus SA, az EDF Belgium SA, az ActiVent Wallonie SCRL, az Eol’Wapi SA, a Lumiwind SC és a Luminus Wind Together SC (a továbbiakban együttesen: Luminus és társai) nyújtottak be (a továbbiakban együttesen: az alapeljárás felperesei) a Commission de régulation de l’électricité et du gaz (villamosenergia‑ és gázszabályozási bizottság, Belgium, a továbbiakban: CREG) által a villamosenergia‑termelők piaci bevételére vonatkozó plafonnal összefüggésben bevezetett illeték megfizetésére kötelezettek által benyújtandó nyilatkozatmintáról szóló határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) ellen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A cour d’appel de Bruxelles (brüsszeli fellebbviteli bíróság, Belgium) konkrétan arra keresi a választ, hogy összeegyeztethető‑e a fent említett uniós jogi rendelkezésekkel az olyan nemzeti szabályozás, amely a 2022/1854 rendelet alapján a villamosenergia‑piacról származó bevételek plafonjának olyan rendszerét vezeti be, amely egy sor akár megdönthetetlen, akár megdönthető vélelmen alapul, amely rendszer nem teszi lehetővé a villamosenergia‑termelők által ténylegesen elért bevételek figyelembevételét, és amelyet ezenfelül az e rendeletben előírtnál korábbi időpontban alkalmaztak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a Bíróságot első ízben kérik arra, hogy tisztázza a 2022/1854 rendelettel bevezetett, egyes villamosenergia‑termelők bevételeinek plafonjára vonatkozó intézkedés végrehajtása kapcsán a tagállamoknak biztosított mérlegelési mozgásteret, és adott esetben állapítsa meg az ezen intézkedés szabályozása során figyelembe veendő kritériumokat, különösen egyrészt azt a módszert, amely alapján e bevételeket meghatározzák, másrészt pedig az ilyen intézkedés időbeli hatályát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2022/1854 rendelet (30) és (37) preambulumbekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-30" title="page-5">
      „(30) A piaci bevételekre vonatkozó plafonnak a piaci bevételekre kell vonatkoznia, nem pedig a teljes energiatermelési bevételre […]. Függetlenül attól, hogy a villamosenergia‑kereskedelem milyen szerződéses formában valósul meg, a piaci bevételekre vonatkozó plafont csak a realizált piaci bevételekre kell alkalmazni. […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-31" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-32" title="page-5">
      (37) A piaci bevételekre vonatkozó plafon tényleges érvényesítésének biztosítása érdekében a termelőknek […] a tagállamok – valamint adott esetben a rendszerüzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac‑üzemeltetők – rendelkezésére kell bocsátaniuk a szükséges adatokat. Tekintettel azon egyedi ügyletek nagy számára, amelyek esetében a tagállamok illetékes hatóságainak biztosítaniuk kell a piaci bevételekre vonatkozó piaci bevételi plafon érvényesítését, az említett hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy észszerű becsléseket alkalmazzanak a piaci bevételekre vonatkozó plafon kiszámításához.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet „Fogalommeghatározások” című 2. cikkének 5. és 9. pontja az alábbiakat mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-5">
      „E rendelet alkalmazásában […] a következő fogalommeghatározásokat is kell alkalmazni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-5">
      5. »piaci bevétel«: az a realizált bevétel, amelyet egy termelő a villamos energia Unión belüli eladásáért és szállításáért cserébe kap, függetlenül attól, hogy az ügylet milyen szerződéses formában történik […];
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-5">
      9. »többletbevétel«: a termelőknek a villamos energia egy MWh‑jára jutó piaci bevételei és a 6. cikk (1) bekezdésében előírt, a villamos energia egy MWh‑jára alkalmazandó, 180 EUR összegű, a piaci bevételekre vonatkozó plafon közötti pozitív különbség.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendeletnek „A piaci bevételekre vonatkozó kötelező plafon” című 6. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-6">
      „(1) A termelők által a 7. cikk (1) bekezdésében említett forrásokból történő villamosenergia‑termelésből realizált piaci bevételek plafonja az előállított villamos energia egy MWh‑jára vetítve 180 EUR.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-6">
      (3) A tagállamok hatékony intézkedéseket hoznak a (2) bekezdés alapján a termelőkre háruló kötelezettségek kijátszásának megelőzése érdekében. A tagállamok különösen arról gondoskodnak, hogy a piaci bevételekre vonatkozó plafont ténylegesen alkalmazzák azon esetekben, amikor a termelőket más vállalkozások irányítják, vagy azok részben más vállalkozások tulajdonában vannak, különösen, ha ez utóbbiak egy vertikálisan integrált vállalkozás részét képezik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-6">
      (5) A Bizottság e cikk végrehajtására vonatkozóan iránymutatást nyújt a tagállamok részére.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendeletnek „A piaci bevételekre vonatkozó plafon villamosenergia‑termelőkre történő alkalmazása” című 7. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-6">
      „(1) A 6. cikkben előírt, a piaci bevételekre vonatkozó plafon a következő forrásokból előállított villamos energia értékesítéséből származó piaci bevételekre alkalmazandó:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-6">
      (6) A termelők […] a 6. cikk alkalmazásához szükséges minden adatot megadják a tagállamok illetékes hatóságainak, valamint adott esetben a rendszerüzemeltetőknek és a kijelölt villamosenergiapiac‑üzemeltetőknek, beleértve a termelt villamos energiára és a kapcsolódó piaci bevételekre vonatkozó adatokat is, függetlenül attól, hogy az ügyletre milyen piaci időkeretben kerül sor, és attól, hogy a villamos energiával kétoldalúan, ugyanazon vállalkozáson belül vagy központosított piacon kereskednek‑e.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2022/1854 rendelet „Nemzeti válságintézkedések” című 8. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-6">
      „(1) A tagállamok:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-51" title="page-6">
      a) fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan intézkedéseket, amelyek tovább korlátozzák a 7. cikk (1) bekezdésében felsorolt forrásokból villamos energiát előállító termelők piaci bevételeit, beleértve a technológiák közötti differenciálás lehetőségét is […];
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-7">
      c) nemzeti intézkedéseket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be a 7. cikk (1) bekezdésében nem említett forrásokból villamos energiát előállító termelők piaci bevételeinek korlátozására;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-7">
      (2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek e rendelettel összhangban:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-56" title="page-7">
      a) arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-57" title="page-7">
      b) nem szabad veszélyeztetniük a beruházási jelzéseket;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-58" title="page-7">
      c) biztosítaniuk kell a beruházási és a működési költségek fedezését;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-59" title="page-7">
      d) nem szabad torzítaniuk a villamos energia nagykereskedelmi piacainak működését, valamint különösen nem befolyásolhatják a lehívási sorrendet és az árképzést a nagykereskedelmi piacon;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-60" title="page-7">
      e) összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet „Hatálybalépés és alkalmazás” című 22. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-7">
      „(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-7">
      (2) […] ez a rendelet 2023. december 31‑ig alkalmazandó, a következő feltételek mellett:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-65" title="page-7">
      c) a 6., a 7. és a 8. cikket 2022. december 1‑jétől 2023. június 30‑ig kell alkalmazni;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-7">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A belga jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A villamosenergia-törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügy tárgyát képező jogvitára alkalmazandó, a villamosenergia‑piac szervezéséről szóló törvény módosításáról és a villamosenergia‑termelői piaci bevételek plafonjának bevezetéséről szóló, 2022. december 16‑i törvénnyel (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) módosított, a villamosenergia‑piac szervezéséről szóló, 1999. április 29‑i törvény (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) (a továbbiakban: villamosenergia‑törvény) 22b. cikkének (1) bekezdése plafont vezetett be a villamosenergia‑termelői piaci bevételekre vonatkozóan, azáltal, hogy a plafon feletti, 2022. augusztus 1. és 2023. június 30. között keletkező úgynevezett „többletbevételt” az állam javára illeték formájában elvonja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E cikk (5) bekezdésének első albekezdése értelmében a „piaci bevételek” az érintett villamosenergia‑termelők által az említett cikk (1) bekezdésében említett időszakban a villamos energia értékesítésének és szállításának ellenértékeként az egyes ügyletek során elért bevételek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen (5) bekezdés második albekezdése számos vélelmet állít fel ezen bevételek meghatározása céljából, amelyek az energiatermelő‑létesítmények különböző típusai szerint különböznek. Pontosabban ezen albekezdés 1. és 2. pontja megdönthetetlen vélelmeket állít fel az atomerőművekre vonatkozóan. Ugyanezen bekezdés 3–5. pontja az alábbiakra alkalmazandó, megdönthető vélelmeket tartalmazza: az 1. és 2. pontban nem említett azon létesítmények, amelyek termelése villamosenergia‑vásárlási szerződés hatálya alá tartozik (3. pont); az 1., 2. és 3. pontban nem említett azon létesítmények, amelyek nem részesülnek termelési támogatási mechanizmusban, vagy olyan mechanizmusban részesülnek, amelynek összege nem függ a villamosenergia árának alakulásától, vagy amelyek összege a villamosenergia árának hároméves időszak alatti alakulásától függ (4. pont), valamint minden egyéb, az 1., 2., 3. és 4. pontban nem említett létesítmény (5. pont). Ugyanezen albekezdés 6. pontja végül előírja a 3–5. pontban szereplő megdönthető vélelmek által érintett termelők azon lehetőségét, hogy megdöntsék e vélelmeket annak bizonyításával, hogy a piacon elért bevételeik eltérnek az említett vélelmek alapján meghatározott bevételektől, feltéve, hogy ezt a teljes erőműparkjuk tekintetében igazolják. Ezek a vélelmek azonban csak a következő vélelmekkel dönthetők meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-72" title="page-8">
      „a) a villamosenergia vertikálisan integrált vállalkozáson belül, vagy olyan vállalkozások között történő értékesítését és vásárlását, amelyek közül az egyik közvetlenül vagy közvetve a másik irányítása alatt vagy részben annak tulajdonában áll, e cikk alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az az ügylet tárgyát képező értékesítési időszakra vonatkozóan, az ügylet napján érvényes – valamely Belgiumban működő energiablokkcsere‑platform által közzétett – piaci ár alapján történt;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-8">
      b) minden megtermelt és nem határidős ügylet keretében értékesített villamosenergia‑mennyiséget piaci referenciaáron értékesítettnek kell tekinteni;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-74" title="page-8">
      c) minden határidős villamosenergia‑értékesítés az ügylet időpontja, ára és mennyisége szerint meghatározott ügyletnek minősül;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-8">
      d) a piacon naponta értékesített villamosenergia‑mennyiséget úgy kell tekinteni, mintha a szállítási időszakban óránkénti ügylet tárgyát képezte volna.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen cikk (6) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében a CREG dolgozza ki a plafon hatálya alá tartozó termelők által a fizetendő illeték megállapítása érdekében megküldendő nyilatkozatmintát, valamint a benyújtandó dokumentumok formátumát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CREG által a villamosenergia‑törvény 22b. cikke (6) bekezdésének negyedik albekezdése alapján 2023. február 28‑án elfogadott vitatott határozat meghatározza az e törvény 22b. cikkének (1) bekezdésében bevezetett illeték megfizetésére kötelezettek által az illeték megállapítása céljából megküldendő nyilatkozatmintát, valamint a benyújtandó dokumentumok formátumát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei olyan magánjogi jogi személyek, amelyek a 2022/1854 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében felsorolt energiaforrásokból előállított villamos energiát termelnek és szolgáltatnak, és a villamosenergia‑törvény 22b. cikkének (1) bekezdése által bevezetett illeték hatálya alá tartoznak, vagy olyan magánjogi jogi személyek, amelyek nem villamosenergia‑termelők vagy ‑szolgáltatók, és amelyek szintén ezen illeték hatálya alá tartoznak, vagy a villamosenergia‑termelési és ‑ellátási ágazatban működő vállalkozások szövetségei, amelyek tagjaik érdekében járnak el, és amelyeknek az eljáráshoz fűződő érdeke a villamosenergia‑törvény alapján áll fenn.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. március 29‑én az Electrabel, valamint a FEBEG és társai, 2023. március 30‑án pedig a Luminus és társai három keresetet terjesztettek a kérdést előterjesztő bíróságként eljáró cour d’appel de Bruxelles (brüsszeli fellebbviteli bíróság) elé a vitatott határozat megsemmisítése iránt. Hasonlóságukra tekintettel e bíróság egyesítette e három keresetet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Keresetük alátámasztása érdekében az alapeljárás felperesei először a vitatott határozatban megállapított vélelmek kizárólagos jellegére vonatkozó megsemmisítési jogalapokra hivatkoznak. E felek lényegében arra hivatkoznak, hogy e határozat sérti a 2022/1854 rendelet 2. cikkének 5. és 9. pontját, valamint 6–8. cikkét, mivel arra kötelezi őket, hogy ténylegesen nem elért jövedelmeket jelentsenek be, holott e rendelet a ténylegesen beszedett bevételek bejelentését követeli meg. A felperesek tehát azt kifogásolják, hogy a CREG e határozatában a villamosenergia‑törvény 22b. cikke (5) bekezdése második albekezdésének 1‑6. pontjában meghatározott hat vélelem rendszerét alkalmazta. E rendszer – amely kizárólag megdönthetetlen vagy megdönthető vélelmeken alapul, amelyek azonban csak bizonyos feltételek mellett és más vélelmek alkalmazásával dönthetők meg – fiktív bevételek figyelembevételéhez vezet, annak ellenére, hogy a 2022/1854 rendelet alapján bevezetett plafon a villamosenergia‑termelők által ténylegesen elért bevételekre alkalmazandó. Ezenfelül e rendelet előírja, hogy a plafon „ügyletenként” alkalmazandó, miközben az alapügyben szóban forgó vélelmek alapján úgy kell tekinteni, hogy a villamos energiát naponta egyszer értékesítették a villamosenergia‑tőzsdén az adott napokra vonatkozó villamosenergia‑áron, ha határidős értékesítésről van szó, és óránként egyszer, ha egynapos piacon történt értékesítésről van szó. Az említett rendszer illetéket von maga után, ha az időszak egy adott napján vagy órájában túllépik a plafont, miközben a ténylegesen beszedett ár plafon alatti átlagár, vagy plafon alatti rögzített ár. Az olyan rendszer bevezetése, mint amelyről az alapügyben szó van, nem igazolható, és célja a kivetett adó növelése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CREG és az État belge a maga részéről többek között a 2022/1854 rendelet (37) preambulumbekezdésére hivatkozik, amely szerint a tagállamok észszerű becsléseket alkalmazhatnak a piaci bevételekre vonatkozó plafon kiszámításához. Ezenkívül e rendelet nem állapított meg semmilyen konkrét szabályt a bevételek összegének kiszámítására. Véleményük szerint a vélelmek felállítása nem vezet fiktív bevételek megadóztatásához, hanem segít kiküszöbölni az illetékfizetési kötelezettség időszakában szállított energiamennyiség Mwh‑ánkénti árának pontos meghatározásával kapcsolatos technikai nehézségeket, ugyanakkor a kötelezettek és az illeték beszedéséért felelős állami szervek adminisztratív terhein is könnyít. Ami a villamosenergia‑törvény 22b. cikke (5) bekezdése második albekezdésének 1. és 2. pontjában foglalt vélelmek megdönthetetlen jellegét illeti, ez indokolt, mivel a rendszer az érintett atomerőművek üzemeltetőivel korábban egyeztetett értékesítési stratégiákon alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban a kérdést előterjesztő bíróság jelzi, hogy az a tény, hogy a jelen ügyben kifogásolt jogellenességek a villamosenergia‑törvény 22b. cikke (5) bekezdése második albekezdése 1–6. pontjának alkalmazásából erednek, nem befolyásolja a vitatott határozat jogszerűségének elbírálására vonatkozó hatáskörét. Véleménye szerint az e rendelkezésekben megállapított vélelmek – amelyek alapján a CREG a vitatott határozatban elkészítette a bevételi nyilatkozatmintáját, amely minta az egyes kötelezettek által fizetendő illeték megállapításának előzetes szakasza – olyan vélelmek összességét, illetve sorozatát jelenti, amelyet a kötelezett soha nem kerülhet el teljesen, következésképpen nem tudja bevallani a ténylegesen elért valós bevételeit. E bíróság megjegyzi, hogy a jelen ügyben nem nyert bizonyítást, hogy általános technikai akadálya lenne tényleges bevételek meghatározásának. Így, bár a technikai nehézségek bizonyos mértékig indokolhatják a vélelmek alkalmazását, nem indokolják e vélelmek megdönthetetlen jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül az említett bíróság rámutat a 2022/1854 rendelet rendelkezései közötti esetleges ellentmondásra a piaci bevételekre vonatkozó plafon meghatározását illetően. Úgy véli ugyanis, hogy bár e rendelet 2. cikkének 5. és 9. pontja, valamint 6. és 7. cikke – e rendelet (30) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezve – arra utal, hogy a többletbevételeket a termelők által ténylegesen elért bevételek alapján számítják ki, az említett rendelet (37) preambulumbekezdése elismeri a tagállamok azon lehetőségét, hogy észszerű becsléseket alkalmazzanak a bevételek plafonjának kiszámításához. A bíróság jelzi, hogy első ránézésre nincs meggyőződve arról, hogy a tagállamok azon fent említett lehetősége, hogy becsléseket alkalmazzanak, olyan, kizárólag megdönthetetlen vagy ugyan részben megdönthető, azonban a tagállam által elméletileg előre meghatározott elemeket tartalmazó vélelmeken alapuló rendszer bevezetésére jogosítaná fel őket, amely figyelmen kívül hagyja a ténylegesen elért bevételeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a vitatott határozat hatálya alá tartozó időszak tekintetében az Electrabel és a FEBEG és társai lényegében azt állítják, hogy – mivel e határozat a 2022. augusztus 1. és 2022. december 31. közötti időszakra vonatkozóan állapít meg nyilatkozatmintát, miközben a 2022/1854 rendelet értelmében a plafont érintő időszak 2022. december 1‑jén kezdődik, és a tagállamok nem jogosultak a többletbevételeket visszamenőlegesen beszedni – az említett határozat sérti különösen e rendelet 6–8., 20. és 22. cikkét, az EUMSZ 288. cikket, az uniós jog elsőbbségének és hatékonyságának elvét, valamint a jóhiszemű együttműködés elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CREG és az État belge a maguk részéről azt állítják, hogy a belga jogalkotó ezzel szemben az általános adóztatási hatáskörénél fogva jogosult volt ily módon eljárni a fent említett időszakot illetően. Az État belge többek között a 2022/1854 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére hivatkozik, amely szerint a tagállamok „fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan intézkedéseket, amelyek tovább korlátozzák a […] piaci bevétele[ke]t”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság szerint a belga jogalkotó nem indokolta meg, hogy az alapügyben szóban forgó illeték hatálybalépésének időpontját miért a 2022/1854 rendeletben előírttól eltérő időpontban határozta meg, és csupán azt állította, hogy a bevezetett rendszer nem ellentétes a visszaható hatály tilalmának elvével az adóügyek terén, anélkül, hogy pontosította volna, hogy ez az illeték az uniós jogtól független nemzeti intézkedésnek minősül‑e a 2022. augusztus 1. és november 30. közötti időszak tekintetében. Következésképpen e bíróság úgy véli, hogy az uniós jog elsőbbségének és hatékonyságának elvére, valamint a jóhiszemű együttműködés elvére tekintettel e rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével ellentétesek lehetnek az abban előírt rendszernek az e rendelkezésben meghatározottnál korábbi időponttól történő végrehajtását biztosító nemzeti intézkedések. E tekintetben úgy véli, hogy az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdése nem egyértelmű a tekintetben, hogy az e rendelkezés által a tagállamok számára biztosított felhatalmazás magában foglalja‑e azt a lehetőséget is, hogy a plafont rögzítő rendszert ugyanezen rendelet hatálybalépése előtt vezessék be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a cour d’appel de Bruxelles (brüsszeli fellebbviteli bíróság, Belgium) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-90" title="page-12">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a 2022/1854 rendelet 6., 7. és 8. cikkét a 2. cikkének [5. és 9. pontjával] összefüggésben, illetve e rendelet preambulumbekezdései összességének fényében, és különösen az EUMSZ 288. cikkel és az EUSZ 6. cikkel összefüggésben, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti intézkedés alkalmazása, mint a villamosenergia‑törvény 22b. cikke – különösen e cikk (5) bekezdésének második albekezdése –, amely a villamosenergia‑termelők által realizált, a rendelet 6. cikkében rögzített plafont meghaladó többletbevételt az egyes létesítmények elméleti bevétele alapján felállított megdönthetetlen vélelmekre (lásd a villamosenergia‑törvény 22b. cikke (5) bekezdése második albekezdésének 1. és 2. pontját) alapítva vonja el, megakadályozva a kötelezetteket abban, hogy a tényleges bevételeikről nyilatkozzanak, valamint hogy azokat érvényesítsék?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-91" title="page-12">
      2) Úgy kell‑e értelmezni a 2022/1854 rendelet 6., 7. és 8. cikkét a 2. cikké[nek 5. és 9. pontjá]val összefüggésben, illetve e rendelet preambulumbekezdései összességének fényében, és különösen az EUMSZ 288. cikkel és az EUSZ 6. cikkel, valamint az arányosság elvével összefüggésben, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti intézkedés alkalmazása, mint a villamosenergia‑törvény 22b. cikke – különösen e cikk (5) bekezdésének második albekezdése –, amely a villamosenergia‑termelők által realizált, a rendelet 6. cikkében rögzített plafont meghaladó többletbevételt az egyes létesítmények elméleti bevétele alapján felállított, elvileg megdönthető vélelmekre (lásd a villamosenergia‑törvény 22b. cikke (5) bekezdése második albekezdésének 3., 4. és 5. pontját) alapítva vonja el, ugyanakkor e vélelmek csak akkor dönthetők meg, ha egyrészt a kötelezettek valamennyi létesítményükre vonatkozóan – ideértve a rendelet hatálya alá nem tartozó létesítményeket is – igazolják a tényleges bevételeiket, másrészt továbbra is bizonyos vélelmek alkalmazása útján, ezáltal megakadályozva a kötelezetteket abban, hogy a tényleges bevételeikről nyilatkozzanak, valamint hogy azokat érvényesítsék?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-92" title="page-12">
      3) Úgy kell‑e értelmezni a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló, 2022. október 6‑i 2022/1854 tanácsi rendelet 6., 7., 8. és 22. cikkét, az uniós jog elsőbbségének és hatékonyságának elvével, a jóhiszemű együttműködés elvével (az EUSZ 4. cikk (3) bekezdés), és különösen az EUMSZ 288. cikkel összefüggésben, valamint e rendelet preambulumbekezdései összességének fényében, hogy azokkal ellentétes az e rendelet hatálybalépését követően elfogadott olyan nemzeti intézkedés alkalmazása, mint a villamosenergia‑törvénynek a 2022. december 16‑i törvénnyel beillesztett 22b. cikke (1) bekezdése, amely a villamosenergia‑termelők által realizált piaci bevételek plafonjának rendszerét 2022. december 1‑jénél korábbi időponttól, 2022. augusztus 1‑jétől kezdődően írja elő?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Electrabel, a FEBEG és társai, a Luminus és társai, a CREG, a belga és a görög kormány, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtott be a Bírósághoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első és második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2022/1854 rendelettel, különösen annak 6–8. cikkével – a rendelet 2. cikkének 5. és 9. pontjával összefüggésben, preambulumbekezdései összességének fényében, továbbá az EUMSZ 288. cikkel és az EUSZ 6. cikkel, valamint az arányosság elvével összefüggésben értelmezve – ellentétes‑e az olyan nemzeti intézkedés, amely a piaci bevételek kiszámításának olyan rendszerét vezeti be, ahol a bevételekre vagy megdönthetetlen (első kérdés), vagy részben megdönthető (második kérdés) vélelmek alapján (az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt) plafon alkalmazandó, ezáltal megakadályozva a kötelezetteket abban, hogy tényleges bevételeiket érvényesítsék.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az első két kérdés az uniós jog ugyanazon rendelkezéseire irányul, és a plafon hatálya alá tartozó villamosenergia‑termelők által szerzett „piaci bevételek” fogalmának értelmezésére, pontosabban az e bevételek kiszámításához figyelembe veendő kritériumok meghatározására vonatkozik, azokat együtt kell vizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E két kérdés vizsgálata előtt célszerűnek tartom röviden felidézni a 2022/1854 rendelet által létrehozott általános keretet, valamint tisztázni, hogy a plafonra vonatkozó rendelkezések és különösen e rendelet 6. cikkének (1) bekezdése közvetlen hatállyal rendelkezik‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2022/1854 rendelet által létrehozott általános keretről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetek arra, hogy a 2022/1854 rendelet vészhelyzeti beavatkozásnak minősül, amely az Oroszország által Ukrajna ellen indított agressziós háborút követő energiaválsággal összefüggésben bekövetkezett villamosenergia‑árnövekedés, és következésképpen az ebből eredő súlyos ellátási nehézségekhez kapcsolódó jelentős energiapiaci zavarok kezelésére szolgál. E beavatkozással az uniós jogalkotó a többletbevételek újraelosztásának harmonizált keretét kívánta létrehozni annak érdekében, hogy eloszlassa a termelők közötti jelentős torzulásokkal kapcsolatos aggályokat, amely torzulások veszélyeztethetik az energiapiacot. E rendelet, amelyet az EUMSZ 122. cikk alapján fogadtak el, nem állandó intézkedéseket, hanem olyan kivételes, célzott és időben korlátozott kezdeményezéseket kíván bevezetni a piacra, amelyek célja a sajátos piaci helyzet kezelése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Megjegyzem továbbá, hogy az említett rendelet nem valósít meg kimerítő harmonizációt, hanem a tagállamok által az energiaválsággal összefüggésben hozott különböző intézkedések összehangolásának eszköze. Bár a tagállamoknak ily módon van mérlegelési mozgástere a rendelet végrehajtása során, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) azt továbbra is korlátozzák az ugyanezen rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek, amelyeket a tagállamoknak a fent említett intézkedések elfogadásakor tiszteletben kell tartaniuk. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Megjegyzem továbbá, hogy bár a 2022/1854 rendelet tartalmaz általános iránymutatásokat az általa követett célok elérése érdekében, egyik rendelkezése sem állapít meg olyan konkrét és kötelező módszert, amelyet a tagállamoknak követniük kellene arra vonatkozóan, hogy a plafont és az ahhoz kapcsolódó bevételeket hogyan kell meghatározni. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy bár e rendelet 6. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy „[a] Bizottság [a 6.] cikk végrehajtására vonatkozóan iránymutatást nyújt a tagállamok részére”, a Bizottság nem dolgozta ki ezeket az iránymutatásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2022/1854 rendeletnek a bevételekre vonatkozó plafonnal kapcsolatos rendelkezései közvetlen hatályáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban megjegyzem, hogy bár a kérdést előterjesztő bíróság nem kérdezi kifejezetten a Bíróságot a 2022/1854 rendeletnek a bevételekre vonatkozó plafonnal kapcsolatos rendelkezései, és különösen 6. cikke (1) bekezdése közvetlen hatályáról, első két kérdésével mindazonáltal az EUMSZ 288. cikkre hivatkozik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) Ebben az összefüggésben javaslom, hogy röviden vizsgáljuk meg ezt a kérdést, mielőtt rátérnék az előterjesztett kérdések érdemi részének vizsgálatára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem szabad elfelejteni, hogy az EUMSZ 288. cikkel összhangban egy rendelet elvileg teljes egészében közvetlenül alkalmazandó, bár a Bíróság elismerte, hogy a rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtása érdekében szükséges lehet nemzeti végrehajtási intézkedések elfogadása. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) Ezenkívül, bár egy rendelet rendelkezései általában közvetlen hatályúak, nem kizárt, hogy egyes rendelkezések nem rendelkeznek közvetlen hatállyal, amennyiben nem kellően világosak, pontosak és feltétlenek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a jelen ügyben nem vitatott – amint arra a jelen indítvány 30. és 31. pontja emlékeztet –, hogy figyelemmel a 2022/1854 rendelet elfogadásának jogalapjára, vagyis az EUMSZ 122. cikkre, e rendelet nem valósít meg kimerítő harmonizációt az adózás terén, hanem összehangolja a nemzeti szinten hozott különböző intézkedéseket, és hogy a tagállamok ezért bizonyos mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek az említett rendelet végrehajtása során, e körülmény önmagában – a belga kormány és a CREG állításával ellentétben – nem foszthatja meg e rendeletet közvetlen hatályától. Ugyanis, még ha a tagállamok ezen rendelet alkalmazásával kapcsolatban bizonyos mérlegelési mozgástérrel is rendelkeznek az általuk hozható konkrét intézkedéseket illetően, e mérlegelési mozgásteret csak az uniós jog határain belül gyakorolhatják. Így e mérlegelési mozgástér gyakorlása nem teszi lehetővé számukra, hogy olyan jogi aktusokat fogadjanak el, amelyek módosíthatják a 2022/1854 rendelet hatályát, és az nem vezethet az uniós joggal ellentétes intézkedés elfogadásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek pontosítását követően meg kell vizsgálni, hogy a 2022/1854 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése megfelel‑e a Bíróság ítélkezési gyakorlatában megállapított, a jelen indítvány 34. pontjában felidézett feltételeknek annak érdekében, hogy e rendelkezést közvetlen hatállyal rendelkezőnek lehessen tekinteni, vagyis annak kellően egyértelműnek, pontosnak és feltétlennek kell lennie. Márpedig meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben ez a helyzet áll fenn, mivel a rendelkezés a piaci bevétel plafonjára vonatkozó feltétlen kötelezettséget ír elő (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) azáltal, hogy pontosan és egyértelműen meghatározza egyrészt a plafon hatálya alá tartozó személyek egy konkrét kategóriáját, utalva e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésére, amely a plafon hatálya alá tartozó energiaforrások részletes listáját tartalmazza, másrészt pedig az érintett plafon maximális összegét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy első két kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy összeegyeztethető‑e a 2022/1854 rendelettel az olyan nemzeti szabályozás, amely az e szabályozásban meghatározott plafon kiszámításához figyelembe veendő bevételek meghatározása érdekében olyan vélelmeket állít fel, amelyek e bíróság szerint vagy megdönthetetlenek, vagy nehezen megdönthetők.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban megjegyzem, hogy a plafon hatálya alá tartozó többletbevétel összegének kiszámítására szolgáló konkrét módszer hiánya ellenére magából a 2022/1854 rendelet szövegéből kitűnik, hogy a tagállamok által e rendelet alapján megállapított plafon főszabály szerint nem alkalmazható azokra az elméleti bevételekre, amelyek nem felelnek meg a piaci viszonyoknak, hanem e bevételeknek az érintett termelők által elért tényleges nyereséget kell tükrözniük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez egyértelműen kitűnik e rendelet 6–8. cikkéből, amelyek előírják, hogy a kötelező plafont a piaci bevételre kell alkalmazni, amelyet e rendelet 2. cikkének 5. pontja úgy határoz meg, mint „az a realizált bevétel, amelyet egy termelő a villamos energia Unión belüli eladásáért és szállításáért cserébe kap”. E cikk 9. pontja hozzáteszi, hogy a többletbevétel a termelők piaci bevételei és az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt plafon közötti pozitív különbségként kerül meghatározásra. Ezenkívül ugyanezen rendelet (30) preambulumbekezdése kimondja, hogy a plafonnak a piaci bevételekre kell vonatkoznia, nem pedig a teljes energiatermelési bevételre, és hogy a piaci bevételekre vonatkozó plafont csak a realizált piaci bevételekre kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell azonban állapítani, hogy bár a fent hivatkozott rendelkezések arra utalnak, hogy a többletbevételeket a termelők által ténylegesen elért bevételek alapján kell kiszámítani, a 2022/1854 rendelet (37) preambulumbekezdése lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy észszerű becsléseket alkalmazzanak a plafon összegének kiszámításához, anélkül azonban, hogy meghatározná vagy pontosítaná, hogy mit kell „észszerű becslések” alatt érteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így először is meg kell vizsgálni, hogy a 2022/1854 rendelet által követett célokra tekintettel igazolható‑e a vélelmek alkalmazása a piaci bevételek összegének becslése céljából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, emlékeztetek arra a konkrét összefüggésre, amelybe a bevételek plafonjára vonatkozó kötelezettség illeszkedik, ugyanis e rendelet célja az volt, hogy sürgősen beavatkozzon a magas energiaárak hatásának enyhítése érdekében, ami szükségessé tette a plafon gyors bevezetését abból a célból, hogy az egyes termelők által elért rendkívüli nyereséget újra lehessen elosztani az energiaválság által érintett fogyasztók javára. Márpedig el kell ismerni, hogy ebben az összefüggésben a rövid távú intézkedések azonnali végrehajtása érdekében észszerű becslések – akár vélelmek formájában történő – alkalmazása hatékony és sok esetben szükséges eszköz lehet a vészhelyzeti jellegű intézkedések megvalósításához, és így a plafonra vonatkozó intézkedés hatékonyságának biztosításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, megjegyzem – amint arra a jelen indítvány 30. pontjában is rámutattam –, hogy bár a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a 2022/1854 rendelet tartalmát és célkitűzéseit, bizonyos mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek, különösen a piaci bevételek meghatározásának módját illetően. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megválaszthassák azokat a módszereket, amelyeket technikai és adminisztratív szempontból szükségesnek ítélnek, és amelyeket a nemzeti piacuk sajátos jellemzőihez igazítanak annak érdekében, hogy a vészhelyzeti jellegű rendkívüli intézkedéseket a leghatékonyabb és legmegfelelőbb módon valósítsák meg. Egyébiránt a szóban forgó becslések nemzeti minősítése irreleváns, és ezért nem lehet akadálya annak, hogy azok vélelmek formájában valósuljanak meg, feltéve, hogy a nemzeti jogszabályok megfelelnek az e rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, megjegyzem, hogy a 2022/1854 rendelet hatékony végrehajtása a gyakorlatban azokon az adatokon alapul, amelyeket a termelőknek az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk annak érdekében, hogy azok megállapíthassák a plafont és a beszedendő összegeket. Márpedig e rendelet (37) preambulumbekezdése éppen a plafon hatálya alá tartozó ügyletek potenciálisan nagy számához és a tényleges bevételek pontos összege értékelésének esetleges nehézségéhez kapcsolódó gyakorlati megfontolások miatt (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) ismeri el a tagállami hatóságok azon lehetőségét, hogy észszerű becsléseket alkalmazzanak a piaci bevételekre vonatkozó plafon kiszámításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, megjegyzem, hogy az említett rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek hatékony intézkedéseket hozni a plafon tényleges alkalmazásának biztosítása és az e cikk (1) bekezdésében megállapított, a piaci bevételekre vonatkozó plafon kijátszásának megelőzése érdekében. Egyébiránt az említett cikk (3) bekezdése pontosítja, hogy a tagállamok „különösen arról gondoskodnak, hogy a piaci bevételekre vonatkozó plafont ténylegesen alkalmazzák azon esetekben, amikor a termelőket más vállalkozások irányítják, vagy azok részben más vállalkozások tulajdonában vannak, különösen, ha ez utóbbiak egy vertikálisan integrált vállalkozás részét képezik”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy – amint az a belga kormány és a CREG írásbeli észrevételeiből kitűnik – bizonyos megdönthető vélelmek alkalmazása olyan „visszaélés elleni” stratégiába illeszkedik, amelynek célja a plafon kijátszására vonatkozó kockázat korlátozása, és így a 2022/1854 rendelet alapján hozott nemzeti intézkedések hatékony alkalmazásának biztosítása. Következésképpen, figyelembe véve a villamosenergia‑mennyiségek termelési módszer szerinti megkülönböztetésének, valamint az ugyanazon termelőhez tartozó különböző létesítmények saját bevételei elkülönítésének technikai nehézségeit, sőt lehetetlenségét, a szóban forgó vélelmek szükségesek voltak annak elkerüléséhez, hogy a több termelőlétesítménnyel rendelkező villamosenergia‑termelők a plafont meghaladó bevételeket (a plafon hatálya alá nem tartozó) marginális létesítményeikhez rendelhessék, vagy esetleg csoporton belüli ügyleteket (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) alkalmazhassanak a plafon alkalmazásának elkerülése céljából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a fenti tényezők alapján meg kell állapítani, hogy a plafon hatálya alá tartozó bevételek összegének megállapítása érdekében a vélelmek alkalmazása – tekintettel a 2022/1854 rendelet által követett célokra – igazolható, ugyanakkor azt is meg kell vizsgálni, hogy a belga szabályozás által bevezetett vélelmek rendszere megfelel‑e az e rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek, és nem haladja‑e meg az említett rendelet által követett célok eléréséhez szükséges mértéket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy annak értékelése, hogy a belga szabályozás által létrehozott vélelmek rendszere összeegyeztethető‑e az említett rendeletből eredő elvekkel, olyan ténybeli és technikai elemek összességének alapos elemzését igényli, amelyek csak a kérdést előterjesztő bíróságnak állnak rendelkezésére, valamint e szabályozás konkrét hatásainak vizsgálatát teszi szükségessé, amelynek elvégzésére kizárólag e bíróság rendelkezik hatáskörrel. A Bíróság mindazonáltal e tekintetben iránymutatást adhat a kérdést előterjesztő bíróság számára. Véleményem szerint az említett bíróság által elvégzendő elemzéssel kapcsolatban a következő kritériumok relevánsak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is megjegyzem, hogy – amint az a jelen indítvány 42. és 46. pontjából kitűnik – a 2022/1854 rendelet (37) preambulumbekezdése szerint a tagállamok vélelmeket alkalmazhatnak azon bevételek megállapítása érdekében, amelyekre plafont kell alkalmazni, azt is meg kell azonban vizsgálni, hogy e vélelmek lehetővé teszik‑e az e termelők által ténylegesen elért bevételek észszerű becslését. Mivel az „észszerű becslés” fogalmát e rendelet nem határozta meg, néhány pontosítást kell tenni annak értelmezésével kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahhoz, hogy a vélelmek rendszere összhangban legyen e fogalommal, az szükséges, hogy a belga szabályozás által bevezetett vélelmek olyan objektív tényezőkön alapuljanak, mint például azok a piaci adatok, amelyek a lehető legpontosabban képesek tükrözni az érintett termelők tényleges bevételeit. Egyértelművé kell azonban tenni, hogy a becslés a meghatározás szerint egy hozzávetőleges érték, és így nem mindig felel meg a pontos értéknek. Ebből következik, hogy a tényleges bevételek és a vélelmezett bevételek közötti esetleges eltérés elfogadható, anélkül, hogy ez automatikusan összeegyeztethetetlenné tenné a szóban forgó vélelmeket a 2022/1854 rendelettel. Ennek az eltérésnek azonban, amely a jelen esetben akár az érintett termelők javára, akár a hátrányára is történhet, észszerűnek kell maradnia, azaz mérsékeltnek kell lennie, és nem eredményezheti a szóban forgó termelők által elért bevételek jelentős túlértékelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a 2022/1854 rendelettel akkor kell összeegyeztethetetlennek tekinteni az olyan vélelmek rendszerét, amely nem teszi lehetővé az érintett termelők számára, hogy érvényesítsék a ténylegesen elért bevételeket, vagy hogy a becslésekben lévő jelentős hibákat korrigálni tudják, amennyiben megállapítást nyer, hogy a szóban forgó vélelmek meghatározásához használt kritériumok észszerűtlenek abban az értelemben, hogy azok az adatok, amelyek alapján e vélelmeket megállapították, alapvetően tévesek és hiányosak, és a piac valóságától teljesen elrugaszkodott fiktív bevételeket vagy a becsült és a ténylegesen elért bevételek közötti de facto jelentős eltérést eredményeznek. Bár a kérdést előterjesztő bíróság feladata az ilyen értékelés elvégzése, célszerű példaként megjegyezni, hogy az említett rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételekre tekintettel ahhoz, hogy azokat „észszerű becslésnek” lehessen minősíteni, a felállított vélelmek nem vezethetnek olyan villamosenergia‑mennyiségek megadóztatásához, amelyeket nem termeltek meg, vagy olyan helyzetekhez, amelyekben a villamos energiát veszteséggel értékesítik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ügyben hangsúlyozni kell, hogy bár úgy tűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság osztja az alapeljárás felpereseinek álláspontját, akik arra hivatkoznak, hogy a belga szabályozás által felállított megdönthetetlen vagy részben megdönthető vélelmek nem teszik lehetővé annak biztosítását, hogy a plafont a ténylegesen elért bevételekre alkalmazzák, és ezáltal fennáll annak a veszélye, hogy a bevételeket a tényleges bevételektől jelentősen eltérően értékelik, ez nem változtat azon, hogy az azonosított kockázat absztrakt módon jelenik meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor megjegyzem, hogy bár az adminisztratív terhek csökkentésének célja és a plafon kijátszásának elkerülésére irányuló cél a priori indokolja a vélelmek alkalmazását, ahogyan azt a jelen indítvány 44. és 46. pontjai kifejtik, különösen e plafon tényleges alkalmazásának biztosítása érdekében, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a visszaélés elleni rendelkezések elvben nem léphetnek túl azon, ami a kitűzött célok eléréséhez szükséges, és nem állíthatnak fel általános vélelmet a csalás és visszaélés tekintetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) Ami konkrétan az adóügyekben alkalmazott megdönthetetlen vélelmeket illeti, a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az egyszerű vélelemmel szemben az olyan rendelkezés, amely kizárólag azon okból vélelmezi visszaélés vagy a csalárd magatartás fennállását, hogy az e rendelkezésben előírt feltételek teljesülnek, anélkül, hogy az érintett gazdasági szereplőnek lehetővé tenné e vélelem megdöntését és az érintett termék tényleges felhasználásának bizonyítását, meghaladja az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem céljának eléréséhez szükséges mértéket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem zárható ki azonban, hogy – tekintettel a szóban forgó rendkívüli intézkedés egyszerre sürgős és ideiglenes jellegére, valamint arra, hogy a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek azon bevételek pontos meghatározása tekintetében, amelyekre a plafon alkalmazandó – az ilyen vélelmek alkalmazása igazolható. Ez még inkább így van akkor, ha – mint ahogyan ez a jelen esetben is látszik – a termelők egy korlátozott és meghatározott csoportjáról van szó, amelynek bevételeit sajátos körülményeik miatt (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) a hatóságokkal egyetértésben előzetesen rögzítették, és amelyeket a nemzeti szabályozás úgy határolja körül, hogy a szóban forgó termelők nem tudnak könnyen eltérni tőle. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság az első és a második kérdésre azt a választ adja, hogy a 2022/1854 rendelet 6–8. cikkével – a rendelet 2. cikkének 5. és 9. pontjával összefüggésben, preambulumbekezdései összességének fényében, és különösen az EUMSZ 288. cikkel és az EUSZ 6. cikkel, valamint az arányosság elvével összefüggésben értelmezve – nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a villamosenergia‑termelőknek a plafon hatálya alá tartozó bevételei kiszámítása céljából vélelmekre támaszkodik, amennyiben az ilyen vélelmek rendszere biztosítja az e rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek tiszteletben tartását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2022/1854 rendelettel, különösen annak 6–8. cikkével és 22. cikke (2) bekezdésének c) pontjával – a rendelet preambulumbekezdéseivel, az EUMSZ 288. cikkel, valamint az elsőbbség, a hatékonyság és a jóhiszemű együttműködés elvével összefüggésben értelmezve – ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, amelyet e rendelet hatálybalépését követően, annak végrehajtásaként fogadtak el, és amely az említett rendelet 6. cikkében bevezetett plafonra vonatkozó intézkedés időbeli hatályát az e rendeletben meghatározottnál korábbi időpontra terjeszti ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben ez a kérdés azért merül fel, mert a belga szabályozás időbeli hatálya nem felel meg az e szabályozás által végrehajtani kívánt 2022/1854 rendeletben előírt időbeli hatálynak. Közelebbről, a kérdést előterjesztő bíróság által az említett szabályozás uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban kifejezett kétségek abból erednek, hogy a szabályozást 2022. december 16‑án, vagyis e rendelet elfogadását követően fogadták el, azonban a belga jogalkotó úgy határozott, hogy az e rendelet 6. cikkében előírt plafont 2022. augusztus 1‑jétől alkalmazza, noha az említett rendelet 22. cikke (2) bekezdésének c) pontja előírta, hogy e rendeletnek a bevételek plafonjára vonatkozó 6–8. cikkét 2022. december 1‑jétől 2023. június 30‑ig kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár nem kétséges, hogy a 2022/1854 rendelet hatálya alá tartozó időszakban a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az e rendeletben meghatározott feltételeket, véleményem szerint nem állítható, hogy az e rendelet által kifejezetten előírt időbeli hatályon kívül a rendelet bármilyen kötelezettséget keletkeztethet a tagállamok számára, mivel ez utóbbiak ezen időszakon kívül továbbra is szabadon, a nemzeti joguknak megfelelően szabályozhatják a jogi helyzeteket. Következésképpen a szóban forgó plafonnak az említett időszakot megelőzően történő alkalmazása nem tartozik az említett rendelet időbeli hatálya alá, és így kívül esik az uniós jog keretein.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár kétségtelen, hogy a 2022/1854 rendelet nem írja elő kifejezetten, hogy a többletbevételekre vonatkozó plafont a belga kormány által alkalmazott módon lehet alkalmazni, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) e rendelet egyetlen rendelkezéséből sem következik, hogy a rendeletet alkalmazni kellene az említett rendelet hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó nemzeti szabályozás által bevezetett, a bevételek plafonjára vonatkozó intézkedésre, és még kevésbé az, hogy az ilyen szabályozásnak tiszteletben kell tartania az említett rendeletben előírt feltételeket. A piaci bevételek plafonjára vonatkozó, az uniós jogalkotó által előírt intézkedés hatálybalépésének időpontja ugyanis nem eredményezheti azt, hogy a tagállamok számára megtiltják, hogy adóztatási hatáskörük gyakorlása keretében és az esetlegesen alkalmazandó uniós jogi rendelkezések tiszteletben tartása mellett a 2022/1854 rendeletben szereplőkkel azonos intézkedéseket fogadjanak el, amelyek időbeli hatálya azonban nem felel meg e rendelet időbeli hatályának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt az a körülmény, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedést az említett rendelet alapján és annak hatálybalépését követően fogadták el, amint arra a kérdést előterjesztő bíróság emlékeztet, véleményem szerint nem vezet a fentiek megkérdőjelezéséhez. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) Ugyanez vonatkozik az e bíróság által megállapított azon körülményre, amely szerint a villamosenergia‑törvény indokolása nem utal arra, hogy az alapügyben szóban forgó plafonra vonatkozó intézkedés hibrid jellegű, vagyis egyrészt a 2022/1854 rendelet 2022. december 1‑jével kezdődő időszakra vonatkozó végrehajtási intézkedése, másrészt pedig a Belga Királyság saját hatáskörének a 2022. augusztus 1. és november 30. közötti időszakban történő gyakorlását tükröző intézkedés. Ha ugyanis úgy tekintenénk, hogy a belga kormány ugyanazon a jogalapon nem egy, hanem két intézkedést fogadott el, amelyek mindegyike más‑más időszakra vonatkozik, akkor a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés nem merülne fel, vagy legalábbis másként lehetne megválaszolni, ami azt eredményezné, hogy a szóban forgó plafonnak a 2022/1854 rendelet hatálybalépését megelőző időszakra történő alkalmazására vonatkozó lehetőség a nemzeti jogalkotó választásától függene, ami véleményem szerint kétségtelenül túlzott formalizmushoz vezetne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Még ha feltételezzük is, hogy a 2022. december 1‑je előtt elért bevételekre vonatkozó plafon alkalmazása e rendelet időbeli hatálya alá tartozik – amiről nem vagyok meggyőződve, amint azt a jelen indítvány 59–60. pontjában kifejtettem –, változatlan marad az álláspontom a tagállamok azon lehetőségét illetően, hogy az említett rendelet hatálybalépését követően olyan nemzeti intézkedéseket fogadjanak el, amelyek a plafont az említett rendeletben előírtnál korábbi kezdő időponttal valósítják meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetek arra, hogy a 2022/1854 rendelet nem valósít meg kimerítő harmonizációt, hanem a tagállamok által az energiaválsággal összefüggésben hozott különböző intézkedések összehangolásának eszköze, ily módon elismerve a tagállamok bizonyos mérlegelési mozgásterét a végrehajtás során. Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy e rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a tagállamok „fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan intézkedéseket, amelyek tovább korlátozzák a [rendelet] 7. cikk (1) bekezdésében felsorolt forrásokból villamos energiát előállító termelők piaci bevételeit”, feltéve, hogy teljesülnek a rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy tűnik, hogy az uniós jogalkotó a „fenntartani” szó használatával az említett rendelet hatálybalépése előtt már hatályban lévő intézkedésekre kívánt utalni, azaz olyan intézkedésekre, amelyeket a tagállamok 2022. december 1‑je előtt fogadtak el, és amelyek fenntartására e tagállamok kifejezetten lehetőséget kaptak. Az említett rendelet szövegéből azonban nem világos, hogy a 8. cikk – azáltal, hogy lehetővé teszi a bevételeket tovább korlátozó intézkedések bevezetését – engedélyezi‑e a plafon eltérő – a jelen ügyben a 2022/1854 rendeletben megállapítottnál korábbi – időbeli alkalmazását is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alábbiakban kifejtett okokból azonban úgy vélem, hogy egy ilyen értelmezés összhangban van a 2022/1854 rendelet által követett célokkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, úgy vélem ugyanis, hogy egy eltérő megoldás paradox helyzetet eredményezne, mivel a más tagállamok által az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakban elfogadott intézkedések érvényessége nem kérdőjeleződne meg e rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján, amely kifejezetten engedélyezi az ilyen intézkedések fenntartását, míg a belga kormány által bevezetett intézkedéseké igen, pusztán azon körülmény miatt, hogy azokat az említett rendelet hatálybalépését követően fogadták el, noha ezek az intézkedések hasonlóak a többi tagállam által elfogadott intézkedésekhez, ugyanarra az időszakra (vagyis az ugyanezen rendelet hatálybalépését megelőző időszakra) vonatkoznak, és ugyanazt a célt, nevezetesen a többletbevételeknek az energiaválság által érintett fogyasztók javára történő újraelosztását szolgálják. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az ilyen megközelítés kérdéseket vetne fel a plafon hatálya alá tartozó termelők közötti egyenlő bánásmóddal kapcsolatban, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) mivel a belga villamosenergia‑termelők vagy ‑szolgáltatók (különösen az inframarginális termelők) megtarthatnák a 2022/1854 rendelet hatálybalépése előtt szerzett többletnyereséget, míg a más tagállamokban működő termelők jövedelmét a saját tagállamuk által bevezetett plafont rögzítő intézkedések alapján megadóztatnák. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, nehéznek tűnik számomra annak megértése, hogy a 2022/1854 rendelet által érintett időszakot megelőzően a piaci bevételekre vonatkozó plafon alkalmazása hogyan akadályozhatja az e rendeletben előírt plafon alkalmazását, valamint az e rendelet által kitűzött egyéb célokat, és ily módon miként sérthetné mind az uniós jog hatékonyságának, mind pedig a jóhiszemű együttműködésnek a kérdést előterjesztő bíróság által felvetett elvét. Tekintettel arra, hogy az említett rendeletben az uniós jogalkotó maga is elismeri egyrészt, hogy az áremelések – legalábbis 2022 februárjától – nem igazolhatók a piac rendes működésével, hanem azok olyan kivételes helyzetnek minősülnek, amelyben a tagállamok rendkívüli intézkedéseket hozhatnak, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) nem róható fel a belga kormánynak, hogy éppen a 2022/1854 rendeletben azonosított piaci hiányosság orvoslására irányuló intézkedéseket hozott. Egyébiránt az a körülmény, hogy e kormány úgy döntött, hogy ugyanazt a plafont rögzítő rendszert alkalmazza mind az e rendelet hatálya alá tartozó, mind pedig az azt megelőző időszakra, nem kérdőjelezi meg az uniós jogalkotó által követett célokat, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárul azok megvalósításához. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül abban az esetben, ha a vitatott nemzeti szabályozás az említett rendelet időbeli hatálya alá tartozna, a szabályozásnak az alapeljárás felperesei által előadott, a jogbiztonság és a piaci szereplők jogos bizalma védelmének elve szempontjából történő elemzése valószínűleg nem eredményezne másfajta választ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a bizalomvédelem elvét illetően emlékeztetnék arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint ahhoz, hogy egy gazdasági szereplő erre hivatkozhasson, a nemzeti hatóságnak előbb megalapozott várakozásokat kell keltenie benne. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) Mindazonáltal, amikor a gondos és körültekintő gazdasági szereplőnek lehetősége van arra, hogy előre lássa egy olyan intézkedés elfogadását, amely érintheti az érdekeit, ezen intézkedés meghozatalát követően nem hivatkozhat erre az elvre. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ügyben a gondos és körültekintő gazdasági szereplőnek számolnia kell azzal, hogy a nemzeti hatóságok beavatkoznak a piaci hiányosság orvoslása érdekében, a villamos energia piaci árának előre nem látható emelkedésének kezelésére irányuló sürgős és ideiglenes intézkedések elfogadásával, így ilyen rendkívüli körülmények között a nemzeti hatóságok semmilyen várakozást nem kelthettek az érintett termelőkben a rendkívüli és váratlan bevételek megőrzését illetően. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, a jogbiztonság elvét illetően rámutatnék, hogy annak még szigorúbban kell érvényesülnie a pénzügyi következményekkel járó szabályok esetén, és hogy az ilyen szabályokkal ellentétes, hogy valamely uniós aktus időbeli hatályának kezdő időpontját adott esetben az aktus megjelenése előtti időpontban állapítsák meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) Kivételesen ettől eltérő megoldás is lehetséges, ha azt közérdekű cél követeli meg, és ha az érintettek jogos bizalmát megfelelően tiszteletben tartják, valamint ha az érintett szabályok szövegéből, céljából vagy rendszeréből egyértelműen kitűnik, hogy azt visszaható hatállyal kell alkalmazni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Még ha elfogadjuk is, hogy a belga kormány visszaható hatállyal alkalmazta a 2022/1854 rendeletben előírt, a bevételek plafonjára vonatkozó intézkedést, véleményem szerint a jelen ügyben indokolt az ilyen megközelítés, tekintettel az ezen intézkedés által követett közérdekű célra, vagyis az energiaválság kezelése érdekében a fogyasztók sürgős és rövid távú beavatkozás révén történő védelmére. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a harmadik kérdésre azt a választ adja, hogy a 2022/1854 rendelet 6–8. cikkével és 22. cikke (2) bekezdésének c) pontjával – a rendelet preambulumbekezdéseivel, az EUMSZ 288. cikkel, valamint az elsőbbség, a hatékonyság és a jóhiszemű együttműködés elvével összefüggésben értelmezve – nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a villamosenergia‑termelők által a piacról, az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakban elért bevételek plafonjára vonatkozó rendszer alkalmazását írja elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a cour d’appel de Bruxelles (brüsszeli fellebbviteli bíróság, Belgium) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-150" title="page-26">
      1) A magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló, 2022. október 6‑i (EU) 2022/1854 tanácsi rendelet 6., 7. és 8. cikkét, e rendelet 2. cikkének 5. és 9. pontjával összefüggésben, valamint preambulumbekezdései összességének fényében, különösen az EUMSZ 288. cikkel és az EUSZ 6. cikkel, valamint az arányosság elvével összefüggésben,
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-151" title="page-26">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-152" title="page-26">
      azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a villamosenergia‑termelőknek a plafon hatálya alá tartozó bevételei kiszámítása céljából vélelmekre támaszkodik, amennyiben az ilyen vélelmek rendszere biztosítja az e rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek tiszteletben tartását.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-153" title="page-26">
      2) A 2022/1854 rendelet 6–8. cikkét és 22. cikke (2) bekezdésének c) pontját, e rendelet preambulumbekezdéseivel, az EUMSZ 288. cikkel, valamint az elsőbbség, a hatékonyság és a jóhiszemű együttműködés elvével összefüggésben,
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-154" title="page-26">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-155" title="page-27">
      azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a villamosenergia‑termelők által a piacról az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakban elért bevételek plafonjára vonatkozó rendszer alkalmazását írja elő.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló, 2022. október 6‑i tanácsi rendelet (HL 2022. L 261 I., 1. o.; helyesbítés HL 2022. L 318., 207. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A 2023. február 28‑i (B)2511 határozat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Moniteur belge, 2022. december 22., csütörtök, 98819. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) Moniteur belge, 1999. május 11., 16264. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Amint azt az (EU) 2022/1854 rendelet tagállamok általi végrehajtására irányuló intézkedések heterogenitása is mutatja, és amint azt a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásoknak a [2022/1854] rendelet szerinti felülvizsgálatáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett [COM(2023) 302 final] bizottsági jelentés (a továbbiakban: bizottsági jelentés) hangsúlyozza.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Ha ugyanis úgy vélnénk, hogy a tagállamoknak jogukban áll saját belátásuk szerint meghatározni a plafon összegét és a beszedendő bevételt, és így mérlegelési jogkörük lenne e tekintetben, akkor a 2022/1854/EK rendelet által elérni kívánt koordináció tárgytalanná válna.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) E tekintetben a belga kormány hangsúlyozza, hogy a Bíróságnak határoznia kell az említett rendelkezések közvetlen hatályáról, mivel abban az esetben, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy a 2022/1854 rendelettel ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló vélelmek alkalmazása, felmerül a kérdés, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak nem kellene‑e figyelmen kívül hagynia a vitatott nemzeti rendelkezéseket. E kormány többek között a 2019. június 24‑i Popławski ítéletből (C‑573/17, EU:C:2019:530, 68. pont) levont tanulságokat említi, amely ítélet szerint a nemzeti bíróság kizárólag az uniós jog alapján nem köteles mellőzni a nemzeti jogának az uniós jog valamely rendelkezésével ellentétes rendelkezésének alkalmazását, ha az utóbbi rendelkezés nem bír közvetlen hatállyal.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Lásd többek között: 2001. január 11‑i Monte Arcosu ítélet (C‑403/98, EU:C:2001:6, 26. és 28. pont); 2018. április 12‑i Bizottság kontra Dánia ítélet (C‑541/16, EU:C:2018:251, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2024. május 30‑i Expedia ítélet (C‑663/22, EU:C:2024:433, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) A jogirodalomban lásd: Lenaerts, K. és Van Nuffel, P., EU Constitutional Law, Oxford University Press, Oxford, 2021, 18.013. sz., 721–723. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) A „piaci bevétel” fogalmát egyébiránt a 2022/1854 rendelet 2. cikkének 5. pontja is egyértelműen meghatározza.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) E tekintetben pontosítani kell, hogy az a körülmény, hogy a 2022/1854 rendelet nem ír elő konkrét és kötelező módszert a plafon kiszámítására, és hogy e rendelet egyes rendelkezései mérlegelési mozgásteret hagynak a tagállamok számára e plafon meghatározása során, ideértve egyrészt az e rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt azon jogosultságot, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek tovább korlátozzák a piaci bevételeket, valamint a villamosenergia‑termelők által alkalmazott technológiák közötti differenciálás lehetőségét, másrészt pedig azt a jogosultságot, hogy e rendelet 7. cikkének (3)–(5) bekezdése alapján a nemzeti energiapiacaik sajátosságaitól függően további eltéréseket írjanak elő, nem foszthatja meg az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdését közvetlen hatályától, mivel e mérlegelési mozgásteret ugyanezen rendelet 8. cikkének (2) bekezdése korlátozza. Ugyanez vonatkozik a 2022/1854 rendelet 6. cikkének (3) és (4) bekezdésére, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy hatékony intézkedéseket vezessenek be a villamosenergia‑termelőkre vonatkozó kötelezettségek kijátszásának megelőzése érdekében.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Amint az a Bizottság jelentéséből kitűnik, több tagállam számolt be az adatgyűjtéssel és a bevételek kiszámításával kapcsolatos nehézségekről.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) A villamosenergia‑törvény 22. cikke (5) bekezdése második albekezdésének 6. pontja két feltételt írt elő a 3–5. pontban megállapított vélelmek megdöntéséhez. Az első feltétel szerint az érintett termelőnek igazolnia kellett a teljes erőműparkjára vonatkozó bevételeit. Ez a feltétel így lehetővé tette a belga hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy a termelők hogyan osztották el bevételeiket a különböző termelőlétesítményeik között, és így megakadályozhatták, hogy a legmagasabb bevételeket a plafon hatálya alá nem tartozó létesítményekhez, a legalacsonyabb bevételeket pedig a plafon hatálya alá tartozó létesítményekhez rendeljék. A második feltétel szerint csoporton belüli értékesítés esetén úgy kell tekinteni, hogy a villamos energiát a piaci árral megegyező áron értékesítették. E feltétel célja annak elkerülése volt, hogy a villamos energia ugyanazon csoporton belüli mesterségesen alacsony áron történő értékesítése mentesítse a termelőket (akik a plafon alatti áron értékesítették a villamos energiát), és hogy a többletbevételeket (ugyanazon csoporton belül) olyan harmadik személyek szedjék be, amelyek nem tartoznak az illeték hatálya alá.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) E tekintetben meg kell állapítani, hogy bár a felperesek azt állítják, hogy a belga hatóságok által hivatkozott csalás veszélye hipotetikus, és egyébként is irreleváns a szóban forgó vélelmek igazolása szempontjából, úgy tűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem foglal állást a nemzeti szabályozás vonatkozó rendelkezései által követett visszaélés elleni célkitűzést illetően.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) A kérdést előterjesztő bíróság ugyanis nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a megdönthetetlen vélelmek megállapításához alkalmazott kritériumok a bevételek észszerű becslésén alapulnak‑e, mivel úgy véli, hogy ezt csak akkor vizsgálhatja, ha már eldöntötték magának a vélelmek kizárólagos rendszerének jogszerűségére vonatkozó kérdést.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: 2017. szeptember 7‑i Eqiom és Enka ítélet (C‑6/16, EU:C:2017:641, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd: 2022. január 27‑i Bizottság kontra Spanyolország (Adózással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség) ítélet (C‑788/19, EU:C:2022:55, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) A jelen ügyben bizonyos atomerőművek működésének meghosszabbításáról van szó.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Azt is pontosítani kell, hogy a 2022/1854 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja lényegében lehetővé teszi a tagállamok számára a technológiák közötti differenciálást. E rendelettel tehát semmi esetre sem ellentétes az, hogy a szóban forgó villamosenergia‑termelési technológia szerint a plafon hatálya alá eső bevételeket eltérő módszerek alapján határozzák meg.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) E tekintetben emlékeztetnék arra – amint az a 2022/1854 rendelettel kapcsolatos előkészítő munkálatokból kitűnik –, hogy a Bizottság által kidolgozott rendeletjavaslat előírta, hogy az említett javaslat 6. cikkében foglalt, a plafonra vonatkozó intézkedést 2022. december 1‑jétől kell alkalmazni, ugyanakkor leszögezte, hogy „[e] rendelkezés nem érinti a tagállamok általi korábbi önkéntes alkalmazást”. A rendelet végleges változatába azonban nem került bele az a lehetőség, hogy a tagállamok visszamenőleges hatállyal is alkalmazhassák a rendeletet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Mivel ugyanis a nemzeti szabályozás a 2022/1854 rendeletet a 22. cikkében kifejezetten előírt időszak tekintetében hajtja végre, és így a Belga Királyság teljesíti az uniós jogból eredő kötelezettségét, az a tény, hogy e tagállam úgy dönt, hogy az ugyanezen plafont rögzítő intézkedést az e rendeletben kifejezetten előírtnál korábbi időpontban hajtja végre, az adózással kapcsolatos nemzeti hatáskörbe tartozik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Bizottság jelentéséből kitűnik, hogy hét tagállam, köztük a Belga Királyság, visszaható hatállyal alkalmazta a plafont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Ez annak ellenére így van, hogy a 2022/1854 rendelet hatálybalépését megelőzően a többletbevételek elvonásának módját illetően nemzeti szinten eltérő megközelítéseket követtek.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Ugyanez vonatkozik a fogyasztókra is, mivel abban az esetben, ha a Belga Királyságot megfosztanák attól a lehetőségtől, hogy a 2022/1854 rendelet hatálybalépését megelőzően a piaci bevételekre plafont alkalmazzon – és a nemzeti költségvetésből finanszírozott egyenértékű intézkedések hiányában, amelyek ellensúlyozhatnák az érintett termelőktől elvont összegeket –, a belga fogyasztókat megfosztanák a gazdasági támogatástól az azon tagállamokban lakóhellyel rendelkező fogyasztókhoz képest, ahol a plafont megállapító intézkedést e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazták.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd a 2022/1854 rendelet (28) preambulumbekezdését, valamint a 2022. március 8‑i bizottsági közleményt (COM(2022) 108 final, különösen 4. o.), amelyben a Bizottság jelezte, hogy a tagállamok a rendkívüli nyereségre vonatkozó ideiglenes adóintézkedéseket irányozhatnak elő e vészhelyzeti intézkedések finanszírozása érdekében.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Annál is inkább, mivel a 2022/1854 rendelet által követett fő célkitűzések között szerepel az uniós jogalkotó azon szándéka, hogy uniós szinten összehangolja a különböző tagállamok által hozott intézkedéseket, mivel a villamosenergia‑piacról származó bevételekre vonatkozó, nem összehangolt plafonok bevezetése jelentős torzulásokat okozhat a versenyben álló termelők között uniós szinten.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2022. március 1‑jei Milis Energy és társai végzés (C‑306/19, C‑512/19, C‑595/19 és C‑608/20–C‑611/20, EU:C:2022:164, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ezen ítélkezési gyakorlat többek között pontosítja, hogy a gazdasági szereplők nem bízhatnak joggal olyan helyzet fennmaradásában, amelyet a nemzeti hatóságok mérlegelési jogkörük keretein belül módosíthatnak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd még a Secab ügyre vonatkozó indítványomat (C‑423/23, EU:C:2025:63, 52. és 53. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Noha ez olyan nemzeti jogi kérdés, amelyet a Bíróság nem értékelhet, és kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság rendelkezik hatáskörrel e kérdés megalapozottságának vizsgálatára, számomra relevánsnak tűnik a belga kormány és a CREG által előadott azon érv is, amely szerint a vitatott nemzeti szabályozás kizárólag a hatálybalépésének időpontjában még le nem zárult adóévben keletkezett bevételekre vonatkozik, így az alapügyben szóban forgó helyzet adójogi szempontból nem minősült végleges helyzetnek. Úgy tűnik tehát, hogy adóintézkedést el lehet fogadni az adómegállapítási időszak végéig, amely általában a naptári évnek felel meg az ezen adóévben szerzett jövedelmek tekintetében, így lehetséges, hogy egy 2022 decemberében elfogadott adóintézkedés az ezen időpontot megelőzően elért bevételekre vonatkozik, anélkül hogy azt a belga jogban visszaható hatályúnak lehetne minősíteni. Következésképpen a termelők ésszerűen nem hihették azt, hogy a várt szintet meghaladó, 2022‑ben elért bevételek véglegesnek tekinthetők, és hogy azokra már nem vonatkozna adóintézkedés, legalábbis 2022 végéig.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Lásd: 2019. február 13‑i Human Operator ítélet (C‑434/17, EU:C:2019:112, 35. és 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) Lásd például: 2023. május 4‑i Kapniki A. Michailidis ítélet (C‑99/22, EU:C:2023:382, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2013. július 18‑i Citroën Belux ítélet (C‑265/12, EU:C:2013:498, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2019. január 23‑i Walbusch Walter Busch ítélet (C‑430/17, EU:C:2019:47, 42. pont).</p>
</body>
</html>
