<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑20/13</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62013CJ0020</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:561">EU:C:2015:561</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>15</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>15</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>2015. 09. 09‑I ÍTÉLET – C‑20/13. SZ. ÜGY</P><P>UNLAND</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (második tanács)</P><P><DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal iránti kérelem</KEYWORD><KEYWORD>Szociálpolitika</KEYWORD><KEYWORD>2000/78/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód</KEYWORD><KEYWORD>A 2. cikk, a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 6. cikk (1) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Életkoron alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés</KEYWORD><KEYWORD>Bírák alapbére</KEYWORD><KEYWORD>Átmeneti rendszer</KEYWORD><KEYWORD>Átsorolás és későbbi előmenetel</KEYWORD><KEYWORD>Az eltérő bánásmód fenntartása</KEYWORD><KEYWORD>Igazolások</KEYWORD></INDEX><JUDGMENT.INIT><P>A C‑20/13. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgericht Berlin (Németország) a Bírósághoz 2013. január 15‑én érkezett, 2012. december 12‑i határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">Daniel Unland</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Land Berlin</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (második tanács),</P><P>tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök, J.‑C. Bonichot, A. Arabadjiev (előadó), J. L. da Cruz Vilaça és C. Lycourgos bírák,</P><P>főtanácsnok: Y. Bot,</P><P>hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2015. április 15‑i tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>D. Unland képviseletében M. Quaas Rechtsanwalt,</P></ITEM><ITEM><P>a német kormány képviseletében T. Henze és J. Möller, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az osztrák kormány képviseletében G. Hesse, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében T. Maxian Rusche, D. Martin és M. Kellerbauer, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><?PAGE NO="2"?><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem és annak kiegészítése a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="303" PAGE.FIRST="16" DATE.PUB="2015">HL L 303., 16. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.) 2. cikkének, 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának és 6. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmeket a D. Unland és a Land Berlin között a bírákra alkalmazandó új díjazási rendszeren belül a Land Berlin illetékességi területén eljáró bírák átsorolása és előmenetele részletes szabályainak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv célja, 1. cikke értelmében, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></TXT></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Ezen irányelv 2. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Ezen irányelv alkalmazásában az <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>egyenlő bánásmód elve<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="00AB" ID="QE0003"/> azt jelenti, hogy az 1. cikkben említett okok alapján nem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az (1) bekezdés alkalmazásában:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben az 1. cikkben hivatkozott okok bármelyike alapján;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></P></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett irányelv <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>Az irányelv hatálya<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> című 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja pontosítja, hogy ezt az irányelvet minden személyre alkalmazni kell, mind a köz‑, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve a köztestületeket [helyesen: állami szerveket] is, az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>alkalmazási és munkakörülmények[re] [helyesen: alkalmazási és munkafeltételekre] [tekintettel], beleértve az elbocsátást és a díjazást<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>A 2. cikk (2) bekezdése ellenére a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az életkoron alapuló eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha – a nemzeti jog keretein belül – egy törvényes cél által objektíven és ésszerűen igazolt, beleértve a foglalkoztatáspolitikát, a munkaerő‑piaci és a szakképzési célkitűzéseket, és ha a cél elérésének eszközei megfelelők és szükségesek [helyesen: ha – a nemzeti jog keretein belül – jogszerű céllal, például jogszerű foglalkoztatáspolitikai, munkaerő‑piaci, vagy szakképzési céllal objektív és ésszerű módon igazolhatók, valamint e cél elérésének eszközei megfelelőek és szükségesek].</P><?PAGE NO="3"?><P>Az ilyen eltérő bánásmód magában foglalhatja, többek között:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a foglalkoztatáshoz és a szakképzéshez történő hozzájutás [helyesen: a munkavállalás és a szakképzésben való részvétel] külön feltételekhez kötését, külön foglalkoztatási és munkafeltételeket, beleértve az elbocsátási és javadalmazási feltételeket, a fiatalok, az idősebb munkavállalók és a tartásra kötelezett személyek szakmai beilleszkedésének elősegítése vagy védelmük biztosítása céljából;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a foglalkoztatáshoz vagy bizonyos foglalkoztatáshoz kapcsolódó előnyökhöz való hozzájutás minimumkorhatárhoz, szakmai tapasztalathoz vagy szolgálatban eltöltött időhöz kötését [helyesen: a munkavállalásnak vagy az ahhoz kapcsolódó egyes előnyöknek az életkorra, a szakmai tapasztalatra vagy a szolgálati időre vonatkozó minimumkövetelményekhez kötése];</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv 16. cikkének a) pontja alapján a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák bármely, az egyenlő bánásmód elvével ellentétes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés eltörlését.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A német jog</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvény</P></TI></TITLE><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>A köztisztviselők díjazásáról szóló szövetségi törvény (Bundesbesoldungsgesetz) 2006. augusztus 31‑én hatályos változata (a továbbiakban: a köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvény) a szövetségi köztisztviselők és bírák tekintetében 2011. június 30‑ig, míg a Berlinre vonatkozó átmeneti változata (Bundesbesoldungsgesetz in der Überleitungsfassung für Berlin, a továbbiakban: a BBesG Bln régi változata) Land Berlin tartományi köztisztviselői és bírái tekintetében 2011. július 31‑ig maradt hatályban.</TXT></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvénynek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>Az alapilletmény kiszámítása<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> című 38. §‑a így rendelkezett:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="038.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A díjazási rendszer meghatározott illetményt előíró rendelkezése hiányában az alapilletményt életkor szerinti fokozatok alapján kell kiszámítani. Az életkor szerinti fokozatban megállapított alapilletmény az irányadó életkor betöltése hónapjának első napjától jár.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="038.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben a bírót vagy az ügyészt a 35. életévének betöltését követően alkalmazzák, alapilletményének kiszámításához a bíró vagy az ügyész betöltött 35. életéve és a felvételekor betöltött életéve közötti egész évek számának felével csökkentett életkort kell alapul venni [...].</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="038.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A 27. életévüket be nem töltött bírák és ügyészek addig kapják a besorolási fokozatuk szerinti eredeti alapilletményt, amíg el nem érik az életkor szerinti fokozatokban történő előmenetelhez előírt életkort.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="038.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Az életkor a fenti (2) bekezdés második és harmadik mondatának sérelme nélkül kitolódik a 35. életév betöltését követő azon időszak felével, amelyben nem állt fenn díjazásra való jogosultság [...].<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A Land Berlin köztisztviselőinek díjazásáról szóló új törvény</P></TI></TITLE><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>A Land Berlin köztisztviselőire vonatkozó díjazási rendszer átdolgozásáról szóló, 2011. június 29‑i törvény (Gesetz zur Besoldungsneuregelung für das Land Berlin – Berliner Besoldungsneuregelungsgesetz) értelmében az említett Land 2011. augusztus 1‑jén már kinevezett bíráira (a továbbiakban: már kinevezett bírák) és az ezen időpontot követően szolgálatba lépő bírákra (a továbbiakban: új bírák) eltérő szabályok vonatkoznak.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT>Az új bírák díjazásáról szóló tartományi szabályozás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>A Land Berlin köztisztviselőire vonatkozó díjazási rendszer átdolgozásáról szóló törvény I. §‑a (1) bekezdése módosította a BBesG Bln régi változatát. Az új bírák díjazására ezentúl ez utóbbi törvény új változata (a továbbiakban: a BBesG Bln új változata) alkalmazandó. Ennek releváns rendelkezései a következőképpen szólnak:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>38. §: Az alapilletmény kiszámítása</P><PARAG IDENTIFIER="001.001"><NO.PARAG>„(1)</NO.PARAG><ALINEA>A díjazási rendszer meghatározott illetményt előíró rendelkezése hiányában a bírák és ügyészek alapilletményét fokozatok szerint kell kiszámítani. A következő magasabb fizetési fokozatba történő előmenetel a tapasztalatszerzési idő függvényében történik.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="001.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A jelen törvény hatálya alá tartozó díjazásra való jogosultsággal együtt járó első kinevezéssel főszabály szerint az 1–es fizetési fokozat szerinti alapilletmény megállapítására kerül sor, amennyiben az alábbi 38a. § (1) bekezdése alapján nem kerül sor korábbi időszakok elismerésére. A fizetési fokozatot azon hónap első napjától kezdődő hatállyal állapítják meg írásos közigazgatási aktussal, amely hónapban a kinevezés hatályba lép.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="001.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Az alapilletmény az 1‑es fizetési fokozatban hároméves, a 2–4‑es fizetési fokozatban kétéves, az 5–7‑es fizetési fokozatban pedig hároméves tapasztalatszerzési időt követően emelkedik. A díjazásra való jogosultság hiányának időszakai késleltetik az előmenetelt ezen időszakokkal, amennyiben a 38a. § (2) bekezdése eltérően nem rendelkezik.</ALINEA></PARAG><P>[...]<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/>.</P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT>A már kinevezett bírák díjazásáról szóló szabályozás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>A Land Berlin köztisztviselőire vonatkozó díjazási rendszer átdolgozásáról szóló törvény II. §‑a (1) bekezdésének megfelelően a Land Berlin köztisztviselőinek díjazására vonatkozó átmeneti rendszer létrehozásáról szóló, 2011. június 29‑i törvény (Berliner Besoldungsüberleitungsgesetz, a továbbiakban: BerlBesÜG) meghatározza a már kinevezett bírák új rendszerbe történő átsorolásának részletes szabályait, valamint az e bírákra alkalmazandó átmeneti intézkedéseket.</TXT></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>A BerlBesÜG‑nek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>Az <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>A<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="00AB" ID="QE0011"/> díjazási rendszer besorolási fokozatainak fizetési fokozataiba és átmeneti fizetési fokozataiba történő besorolás<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> című 2. §‑a így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A köztisztviselőket 2011. augusztus 1‑jén, a 2011. július 31‑én betöltött tisztség és azon alapilletmény függvényében, amelyre a köztisztviselők díjazásának és öregségi nyugdíjának Berlin tekintetében történő 2010/2011. évi kiigazításáról szóló, 2010. július 8‑i törvény (GVBl. 362. o., 2011., 158. o.) alapján 2011. augusztus 1‑jén jogosultak lennének, az alábbi bekezdésekben megállapított részletes szabályokkal összhangban a [Land Berlin köztisztviselőire vonatkozó díjazási rendszer átdolgozásáról szóló törvény] 3. melléklete szerinti fizetési fokozatokba vagy átmeneti fizetési<?PAGE NO="5"?> fokozatokba kell besorolni. A fenti első mondat megfelelően alkalmazandó az illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselőkre is; besorolásuk alapja az a tisztség és a kapcsolódó alapilletmény, amely a szabadság 2011. július 31‑i megszűnésekor lett volna irányadó.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A fenti (1) bekezdéssel összhangban a köztisztviselőt abba a fizetési fokozatba vagy átmeneti fizetési fokozatba kell besorolni, amely az egész euróösszegre kerekített alapilletménynek megfelel. Amennyiben nem lehetséges az első mondat szerinti besorolás, a […] köztisztviselőt a következő magasabb fizetési fokozatba vagy átmeneti fizetési fokozatba kell besorolni.<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>A BerlBesÜG‑nek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>Az R1 és R2 besorolási fokozatokon belüli fizetési fokozatokba és átmeneti fizetési fokozatokba való besorolás<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> című 5. §‑a a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>Az R1 és R2 besorolási fokozat szerinti díjazásban részesülő bírákat és ügyészeket, a 2011. július 31‑én betöltött tisztség és azon alapilletmény alapján, amelyre a köztisztviselők díjazásának és öregségi nyugdíjának Berlin tekintetében történő 2010/2011. évi kiigazításáról szóló törvény alapján 2011. augusztus 1‑jén jogosultak lennének, a [Land Berlin köztisztviselőire vonatkozó díjazási rendszer átdolgozásáról szóló törvény] 4. melléklete szerinti fizetési fokozatokba vagy átmeneti fizetési fokozatokba kell besorolni. A 2. § (1) bekezdésének második mondatát, valamint (2) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>A BerlBesÜG 6. §‑a a későbbi előmenetelre vonatkozóan a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A bírónak vagy ügyésznek az R1 és R2 besorolási fokozatok életkor szerinti 3. fokozatától alkalmazandó alapilletmény alapján – amelyre e bírónak vagy ügyésznek a köztisztviselők díjazásának és öregségi nyugdíjának Berlin tekintetében történő 2010/2011. évi kiigazításáról szóló törvény alapján 2011. augusztus 1‑jén jogosultsága állna fenn – a [Land Berlin köztisztviselőire vonatkozó díjazási rendszer átdolgozásáról szóló törvény] 4. melléklete szerinti valamely fizetési fokozatba történő besorolása esetén a következő magasabb fizetési fokozat, a 4. melléklet szerinti valamely átmeneti fizetési fokozatba történő besorolás esetén az ahhoz tartozó fizetési fokozat elérésére abban az időpontban kerül sor, amikor sor került volna [a BBesG Bln régi változata] 38. §‑ának (1) bekezdése szerinti következő magasabb életkor szerinti fokozat elérésére. Ezzel az első előmenetellel kezdődik az irányadó, a [BBesG Bln új változata] 38. §‑a (1) bekezdésének második mondata szerinti tapasztalatszerzési idő.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A fenti (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az irányadó, a [BBesG Bln új változata] 38. §‑a (1) bekezdésének második mondata szerinti tapasztalatszerzési idő az R1 besorolási fokozat életkor szerinti 1. és 2. fokozatától alkalmazandó azon alapilletmény alapján történő átsorolás esetén, amelyre e bírónak vagy ügyésznek a köztisztviselők díjazásának és öregségi nyugdíjának Berlin tekintetében történő 2010/2011. évi kiigazításáról szóló törvény alapján 2011. augusztus 1‑jén jogosultsága állna fenn, a [Land Berlin köztisztviselőire vonatkozó díjazási rendszer átdolgozásáról szóló törvény] 4. melléklete szerinti 1‑es fizetési fokozatba történő besorolással kezdődik.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A fenti (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az 5‑ös fizetési fokozattól kezdődően a tapasztalatszerzési idő egy évvel rövidül mind a 4‑es fizetési fokozatnak megfelelő átmeneti fizetési fokozatba, mind a 4‑es fizetési fokozatnak megfelelő átmeneti fizetési fokozatnál magasabb fizetési fokozatba vagy átmeneti fizetési fokozatba történő átsorolás esetén.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>A fenti (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a fenti (2) bekezdésben meghatározott esetekben a 4‑es fizetési fokozatban egy évvel meghosszabbodik a tapasztalatszerzési idő a [Land Berlin köztisztviselőire vonatkozó díjazási rendszer átdolgozásáról szóló törvény] 4. melléklete szerinti 1‑es fizetési fokozatba átsorolt bírák és ügyészek, valamint az R1 besorolási fokozat életkor szerinti 4. fokozatának megfelelő azon alapilletmény alapján, amelyre az [e törvény] 4. melléklete szerinti 2‑es<?PAGE NO="6"?> fizetési fokozatba átsorolt bírák és ügyészek a köztisztviselők díjazásának és öregségi nyugdíjának Berlin tekintetében történő 2010/2011. évi kiigazításáról szóló törvény alapján 2011. augusztus 1‑jén jogosultak lennének.<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>Az 1976. február 19‑én született D. Unland a Land Berlinben szolgálati viszonyban álló bíró. D. Unlandot a köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvény hatálya alatt, 29 évesen nevezték ki, majd 2011. augusztus 1‑jén a BerlBesÜG rendelkezéseinek megfelelően átsorolták az új díjazási rendszerbe.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>2009. december 17‑i levelével a felperes azt kérte a Land Berlintől, hogy visszamenőlegesen fizessék ki számára a még el nem évült időszak tekintetében a besorolási fokozata legmagasabb fizetési fokozatának megfelelő díjazást. A Zentrale Besoldungs‑ und Vergütungsstelle der Justiz (a díjazásokkal és juttatásokkal foglalkozó központi igazságügyi hivatal) 2010. január 12‑i határozatával elutasította a kérelmét. Ezt követően 2010. május 7‑i határozatával a Kammergericht elnöke szintén elutasította az e határozattal szemben benyújtott felperesi kifogást.</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>A felperes így 2010. június 5‑én fellebbezést nyújtott be a Verwaltungsgericht Berlinhez (Németország), amely fellebbezésben az életkor függvényében megállapított díjazásra vonatkozó szabály miatt őt ért, életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésre hivatkozott. Így különösen ellentétesnek tartja az uniós joggal nemcsak a köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvényt, hanem az új díjazási rendszerbe való átsorolás részletes szabályait is, és következésképpen azt kéri, hogy biztosítsák számára a besorolási fokozatának legmagasabb fizetési fokozata szerinti díjazást. Emellett kéri e díjazás kifizetését a jövőre nézve, valamint – utólagos illetményfizetés formájában legalább a 2009‑es évig visszamenő időszakra vonatkozóan – visszamenő hatállyal is.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróságban kétség merül fel az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályok uniós joggal – különösen a 2000/78 irányelvvel – való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, amennyiben e szabályok az ezen irányelv által tiltott, életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek.</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>E körülmények között a Verwaltungsgericht Berlin felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni az európai elsődleges és/vagy másodlagos jogot, a jelen ügyben különösen a 2000/78/EK irányelvet, az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetés átfogó tilalmának értelmében véve, hogy e tilalom hatálya a tartományi bírák díjazására vonatkozó nemzeti rendelkezésekre is kiterjed?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: az következik‑e az említett európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezéséből, hogy az olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint a bíró alapilletményének összege a bírói jogviszony létesítésekor, továbbá az alapilletmény későbbi emelkedése a bíró életkorától függ, az életkoron alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést képez?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Amennyiben a második kérdésre is igenlő válasz adandó: ellentétes‑e az említett európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezésével az ilyen nemzeti rendelkezés azon jogalkotói céllal történő igazolása, hogy jutalmazzák a szakmai tapasztalatot és/vagy a szociális kompetenciát?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="7"?><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Amennyiben a harmadik kérdésre is igenlő válasz adandó: a köztisztviselők hátrányos megkülönböztetéstől mentes díjazási rendszerének kialakításáig lehetővé teszi‑e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezése más jogkövetkezmény alkalmazását, mint a hátrányosan megkülönböztetett személyek részére a besorolási fokozatuk legmagasabb fizetési fokozata szerinti díjazás visszamenőleges kifizetését?</TXT><P>A hátrányos megkülönböztetés tilalma megsértésének jogkövetkezménye e tekintetben az európai elsődleges és/vagy másodlagos jogból, a jelen ügyben különösen magából a 2000/78/EK irányelvből ered, vagy a hátrányosan megkülönböztetett személy jogosultsága csak az európai jogi rendelkezések hiányos átültetéséből következik az állam uniós jog alapján fennálló felelőssége alapján?</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5)</NO.P><TXT>Ellentétes‑e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezésével az olyan nemzeti intézkedés, amely az utólagos illetményfizetésre vagy kártérítésre való jogosultságot attól teszi függővé, hogy a bírák azt megfelelően rövid időn belül érvényesítették‑e?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>6)</NO.P><TXT>Az első, második és harmadik kérdésekre adandó igenlő válasz esetén: az következik‑e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezéséből, hogy az olyan átmeneti törvény, amely a már kinevezett bírákat kizárólag a régi (hátrányosan megkülönböztető) díjazási rendszer szerint az új rendszerbe való áttérés határnapján általuk kapott alapilletmény összege alapján sorolja be az új rendszer valamely fizetési fokozatába, és amely szerint a magasabb fizetési fokozatokba történő további előmenetel ezt követően a bíró abszolút tapasztalatszerzési idejétől függetlenül csak az átmeneti törvény hatálybalépése óta újonnan megszerzett tapasztalatszerzési időtől függ, a fennálló, életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés – legmagasabb fizetési fokozat eléréséig tartó – fenntartását jelenti?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>7)</NO.P><TXT>Amennyiben a hatodik kérdésre is igenlő válasz adandó: ellentétes‑e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezésével e korlátlanul fennmaradó eltérő bánásmód azon jogalkotói céllal történő igazolása, hogy az átmeneti törvény nem (csak) a már kinevezett bíráknak az új rendszerbe való áttérés határnapjáig szerzett jogait, hanem a régi díjazási rendszer alapján az adott besorolási fokozatban prognosztikusan juttatott jövedelemmel kapcsolatos elvárásokat (is) védelemben kívánja részesíteni, és az új bírákat a már kinevezett bírákhoz képest magasabb díjazásban kívánja részesíteni?</TXT><P>Igazolható‑e a már kinevezett bírák fennmaradó hátrányos megkülönböztetése azzal, hogy a szabályozási alternatíva (a már kinevezett bírák ugyancsak egyedi besorolása a tapasztalatszerzési idő szerint) magasabb adminisztratív terhekkel járna?</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>8)</NO.P><TXT>Amennyiben a hetedik kérdésben nemleges válasz adandó az igazolhatóságra: a hátrányos megkülönböztetéstől mentes díjazási rendszernek a már kinevezett bírák tekintetében történő kialakításáig lehetővé teszi‑e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezése más jogkövetkezmény alkalmazását, mint a már kinevezett bírák részére a besorolási fokozatuk legmagasabb fizetési fokozata szerinti díjazás visszamenőleges és a jövőben folyamatos kifizetését?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>9)</NO.P><TXT>Amennyiben az első, második és harmadik kérdésekre igenlő válasz, a hatodik kérdésre pedig nemleges válasz adandó: az következik‑e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezéséből, hogy egy átmeneti törvényben foglalt olyan szabályozás, amely az új rendszerbe való áttérés időpontjában egy meghatározott életkort elért, már kinevezett bírák számára meghatározott fizetési fokozattól kezdődően a díjazás gyorsabb ütemű növekedéséről rendelkezik, mint az áttérés határnapján fiatalabb, már kinevezett bírák esetében, az életkoron alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést képez?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="8"?><ITEM><NP><NO.P>10)</NO.P><TXT>A kilencedik kérdésre adandó igenlő válasz esetén: ellentétes‑e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezésével ezen eltérő bánásmód azon jogalkotói céllal történő igazolása, hogy az átmeneti törvény nem az új rendszerbe való áttérés határnapjáig szerzett jogokat, hanem kizárólag a régi díjazási rendszer alapján az adott besorolási fokozatban prognosztikusan juttatott jövedelemmel kapcsolatos elvárásokat kívánja védelemben részesíteni?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>11)</NO.P><TXT>Amennyiben a tizedik kérdésben nemleges válasz adandó az igazolhatóságra: a hátrányos megkülönböztetéstől mentes díjazási rendszernek a már kinevezett bírák tekintetében történő kialakításáig lehetővé teszi‑e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezése más jogkövetkezmény alkalmazását, mint valamennyi, már kinevezett bíró részére a kilencedik kérdés szerinti kedvezményezett bírák díjazása növekedésének visszamenőleges és a jövőben folyamatos kifizetését?<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>A Bíróság Hivatala 2014. június 25‑i levelében továbbította a kérdéseket előterjesztő bíróság számára a Bíróság Specht és társai ítéletét (C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), és felhívta annak megjelölésére, hogy ezen ítélet fényében is fenn kívánja‑e tartani előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseit.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>A Bírósághoz 2014. december 29‑én érkezett, 2014. december 19‑i határozatával a kérdéseket előterjesztő bíróság megerősítette, hogy fenntartja a kérdéseit, harmadik kérdését pedig a következőképpen fogalmazta át:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>Amennyiben a második kérdésre is igenlő válasz adandó: ellentétes‑e az említett európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezésével az ilyen nemzeti rendelkezés igazolása?<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>E körülmények között a Bíróságnak az eredetileg előterjesztett valamennyi kérdésre, köztük az átfogalmazott harmadik kérdésre is választ kell adnia.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Az első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2000/78 irányelvet akként kell‑e értelmezni, hogy a bírák díjazási feltételei ezen irányelv hatálya alá tartoznak.</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>E kérdés a 2000/78 irányelv tárgyi és személyi hatályára vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>Ezen irányelv tárgyi hatályával kapcsolatban a kérdést előterjesztő bíróságban kétség merül fel az egyrészt a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja – amelynek értelmében az említett irányelvet az Európai Unióra átruházott hatáskörök korlátain belül minden személyre alkalmazni kell, mind a köz‑, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve az állami szerveket is, az alkalmazási és munkafeltételekre tekintettel, amely kifejezés magában foglalja különösen az elbocsátást és a díjazást is –, másrészt az EUMSZ 153. cikk (5) bekezdése közötti kapcsolat tekintetében, amely utóbbi az Unió szociálpolitikára vonatkozó hatáskörével kapcsolatos kivételt ír elő, amennyiben az Unió beavatkozása nem engedélyezett a díjazás területén.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>Amint arra a Bíróság a Specht és társai ítéletben (C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 34. és 35. pont) rámutatott, különbséget kell tenni az EUMSZ 153. cikk (5) bekezdése szerinti <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>díjazás<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> szó és a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában szereplő ugyanezen kifejezés között, mivel az utóbbi kifejezés az alkalmazási feltételek részét képezi, és nem közvetlenül a<?PAGE NO="9"?> díjazás mértékének meghatározására irányul. Ezért a besorolási fokozatokba és fizetési fokozatokba történő besorolás részletes szabályait megállapító nemzeti szabályok nem vonhatók ki a 2000/78 irányelv tárgyi hatálya alól.</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Ezen irányelv személyi hatályával kapcsolatban elegendő arra emlékeztetni, hogy 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja kifejezetten előírja, hogy az irányelvet a közszférában – köztük az állami szerveknél – foglalkoztatott személyekre is alkalmazni kell. Ezenfelül nem vitatott, hogy a bírák a közszektorba tartozó feladatokat látnak el.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Ezért az első előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontját akként kell értelmezni, hogy a bírák díjazási feltételei ezen irányelv hatálya alá tartoznak.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A második és a harmadik kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>A második és a harmadik kérdésével, amelyeket együtt célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a bíró felvételekor az alapilletmény‑fokozatát az adott besorolási fokozaton belül e bíró életkorának függvényében határozzák meg.</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>A köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvény 38. §‑ának (1) bekezdése mellett – amely előírja, hogy az alapilletményt életkor szerinti fokozatok alapján kell kiszámítani – e szakasz (2) bekezdéséből kiderül, hogy amennyiben a bírót vagy az ügyészt 35. életévének betöltését követően alkalmazzák, alapilletményének kiszámításához a bíró vagy az ügyész betöltött 35. életéve és a felvételekor betöltött életéve közötti egész évek számának felével csökkentett életkort kell alapul venni. E cikk (3) bekezdése egyébiránt előírta, hogy a 27. életévüket be nem töltött bírák és ügyészek addig kapják a besorolási fokozatuk szerinti eredeti alapilletményt, amíg el nem érik az életkor szerinti fokozatokban történő előmenetelhez előírt életkort.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>A bírák felvételekor az alapilletményüket tehát kizárólag a vonatkozó, életkor szerinti fokozat függvényében állapítják meg.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>A Specht és társai ítéletében (C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) a Bíróságnak már alkalma nyílt a jelen ügyben előterjesztett második és harmadik kérdéssel azonos kérdések vizsgálatára, következésképpen a Bíróság által az említett ítéletben adott válasz teljes mértékben átültethető a kérdést előterjesztő bíróság által az alapügyben előterjesztett kérdésekre.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Az említett ítélet 39–51. pontjában ugyanis a Bíróság megvizsgálta, hogy a köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvény a 2000/78 irányelv 2. cikke és 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett hátrányos megkülönböztetést tartalmazott‑e, és megállapította, hogy ilyen hátrányos megkülönböztetés állt fenn, mivel az, hogy a köztisztviselőket felvételükkor az életkor függvényében sorolják be valamely alapilletmény‑fokozatba, túllépett az e törvény által megvalósítani kívánt jogszerű cél eléréséhez szükséges mértéken.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>E tekintetben nincs jelentősége azon körülménynek, hogy az alapügyben szóban forgó rendelkezések célja a bírák szakmai tapasztalatának és/vagy szociális kompetenciáinak jutalmazása.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>E körülmények között a második és a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a bíró felvételekor az alapilletményét kizárólag e bíró életkorának függvényében határozzák meg.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="10"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A hatodik és a hetedik kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>A hatodik és a hetedik kérdésével, amelyeket együtt célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely a már kinevezett bírák új díjazási rendszerbe való átsorolásának részletes szabályait úgy határozza meg, hogy az új besorolásuk szerinti fizetési fokozat kizárólag az általuk a régi díjazási rendszeren belül kapott alapilletmény összege alapján határozandó meg, noha e rendszer a bíró életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésén nyugodott. A kérdést előterjesztő bíróság különösen arra keres választ, hogy az e szabályozás szerinti eltérő bánásmód igazolható‑e a szerzett jogok védelmének célkitűzésével.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>A BerlBesÜG 5. §‑ából kiderül, hogy a már kinevezett bíráknak az új rendszer valamely fizetési fokozatába vagy átmeneti fizetési fokozatába való átsorolásakor kizárólag a korábbi alapilletményt veszik figyelembe. A már kinevezett bírák új illetményrendszerbe való átsorolása kizárólag a régi rendszeren belül megszerzett, életkor szerinti fokozat függvényében történik.</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Meg kell tehát állapítani, hogy az említett cikk alkalmas arra, hogy az új díjazási rendszeren belül fenntartsa a bírák közötti, életkoron alapuló eltérő bánásmódot.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Ugyanis a BerlBesÜG 5. §‑ához hasonló rendelkezés által megállapított átsorolási intézkedések, amelyek értelmében az átsorolás a már kinevezett köztisztviselők életkoron alapuló, korábban kapott díjazásán alapul, olyan, hátrányosan megkülönböztető helyzetet tart fenn, amelynek értelmében egyes bírák kizárólag a felvételükkor betöltött életkoruk miatt alacsonyabb díjazást kapnak, mint más bírák, annak ellenére, hogy velük összehasonlítható helyzetben vannak (lásd ebben az értelemben: Specht és társai ítélet, C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 56–58. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Meg kell vizsgálni tehát, hogy ez az életkoron alapuló eltérő bánásmód a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel igazolható‑e.</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Ami egyrészt a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott, a szerzett jogok védelmére irányuló célkitűzést illeti, meg kell állapítani, hogy a személyek egy adott kategóriája által szerzett jogok védelme közérdeken alapuló nyomós indokot képez (Specht és társai ítélet, C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 64. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>Másrészt a Bíróság már megállapította, hogy a BerlBesÜG‑höz hasonló törvény megfelelőnek tűnik a szerzett jogok fenntartásának biztosítására irányuló, megvalósítani kívánt célkitűzés eléréséhez (Specht és társai ítélet, C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 65–68. pont). Ezt követően megállapította, hogy a nemzeti jogalkotó a BerlBesÜG‑ben megállapított, eltérést engedő átmeneti intézkedések elfogadásával nem lépte túl a megvalósítani kívánt célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket (Specht és társai ítélet, C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 69–85. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>A Bírósághoz benyújtott iratok egyike sem befolyásolja e megállapítások érvényességét.</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>Amint az a Bíróság elé terjesztett iratokból kiderül, a választott módszer és a megvalósítani kívánt célkitűzés tekintetében nincs különbség a bírák átsorolása és a Land Berlin köztisztviselői esetén alkalmazott átsorolás között. Ugyanis a BerlBesÜG a bírákra, az ügyészekre és a köztisztviselőkre egyformán alkalmazandó szabályokat vezetett be az átsorolásuk tekintetében.</TXT></NP><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>Így a BerlBesÜG elfogadásával a nemzeti jogalkotó átdolgozta a Land Berlin köztisztviselőinek és bíráinak díjazási rendszerét. Szerzett jogaik fenntartása érdekében e törvény átmeneti eltérésről rendelkezik a már kinevezett bírák tekintetében, amely eltérés értelmében azonnal sor került e bírák<?PAGE NO="11"?> valamely fizetési fokozatba vagy átmeneti fizetési fokozatba való átsorolására (lásd ebben az értelemben: Specht és társai ítélet, C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 72. és 73. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>Ezenfelül, mivel a köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvény 38. §‑a felvételükkor Land Berlin valamennyi bírájára alkalmazandó, az ebből eredő hátrányosan megkülönböztető szempontok potenciálisan e bírák mindegyikét érintették (lásd ebben az értelemben: Specht és társai ítélet, C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 96. pont). Következésképpen meg kell állapítani, hogy a köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvényen belül nincs érvényes hivatkozási rendszer, valamint hogy – az alapeljárás felperesének állításaival ellentétben – nem létezik sem a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>fiatal bírák<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> kategóriája, akiket e törvény és a BerlBesÜG hátrányos helyzetbe hozna, sem az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>idősebb bírák<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> kategóriája, akiket e törvények előnyben részesítenének.</TXT></NP><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>Emellett egy ilyen átsorolás részletes szabályait összeegyeztethetőnek kell tekinteni a tagállamok 2000/78 irányelv 16. cikkének a) pontjából eredő azon kötelezettségével, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket bármely, az egyenlő bánásmód elvével ellentétes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés eltörlése érdekében.</TXT></NP><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>Ezért a hatodik és a hetedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely a már kinevezett bírák új díjazási rendszerbe való átsorolásának részletes szabályait úgy határozza meg, hogy az új besorolásuk szerinti fizetési fokozat kizárólag az általuk a régi díjazási rendszeren belül kapott alapilletmény összege alapján határozandó meg, noha e rendszer a bíró életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésén nyugodott, amennyiben az e jogszabályban foglalt eltérő bánásmód igazolható a szerzett jogok védelmének célkitűzésével.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A kilencedik és a tizedik kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>50</NO.P><TXT>A kilencedik és a tizedik kérdésével, amelyeket együtt célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely akként határozza meg a már kinevezett bírák új díjazási rendszeren belüli előmenetelének részletes szabályait, hogy az új rendszerbe való áttérés határnapján meghatározott életkort betöltött, már kinevezett bírák számára meghatározott fizetési fokozattól kezdődően a díjazás gyorsabb növekedéséről rendelkezik, mint az áttérés határnapján fiatalabb bírák esetében. A kérdést előterjesztő bíróság különösen arra vár választ, hogy az e jogszabályban foglalt eltérő bánásmód igazolható‑e.</TXT></NP><NP><NO.P>51</NO.P><TXT>Meg kell állapítani, hogy a BerlBesÜG 6. §‑ában a német jogalkotó mind a fizetési fokozatokban való következő előmenetel időpontja, mind a későbbi tapasztalatszerzési idő számítása tekintetében különbséget tett az új rendszerbe való áttérés határnapján elért, életkor szerinti fokozat függvényében.</TXT></NP><NP><NO.P>52</NO.P><TXT>Ugyanis az új díjazási rendszeren belül a fizetési fokozatokban való első előmenetellel kapcsolatban a kérdést előterjesztő bíróság által megfogalmazott megállapításokból kitűnik, hogy a BerlBesÜG 6. §‑ának (1) és (2) bekezdése alapján a tapasztalatszerzési idő az átsorolás időpontjában újrakezdődik azon bírák esetében, akiket az új rendszerbe való áttérés határnapján a régi rendszer életkor szerinti 1. vagy 2. fokozatába soroltak be, azaz akik ebben az időpontban még nem töltötték be a 31. életévüket. Azonban a legalább az életkor szerinti 3. fokozatnak megfelelő alapilletmény alapján átsorolt bírák, akik tehát már betöltötték a 31. életévüket, legközelebb akkor lépnek magasabb fizetési fokozatba, amikor a régi rendszerben elérték volna az életkor szerinti következő magasabb fokozatot.</TXT></NP><NP><NO.P>53</NO.P><TXT>Az új díjazási rendszeren belüli későbbi előmenetel tekintetében a BerlBesÜG 6. §‑ának (3) és (4) bekezdése az 5‑ös fizetési fokozattól kezdődően a következő fizetési fokozatba való előmenetelhez szükséges tapasztalatszerzési idő csökkentéséről rendelkezik, feltéve, hogy a már kinevezett bírákat eredetileg az új díjazási rendszer legalább 4‑es átmeneti fizetési fokozatába sorolták át.</TXT></NP><?PAGE NO="12"?><NP><NO.P>54</NO.P><TXT>Amennyiben – amint az a kérdést előterjesztő bíróság által megfogalmazott megállapításokból kiderül – kizárólag az új rendszerbe való áttéréskor a 39. életévüket már betöltő bírák részesülhetnek a fizetési fokozatokban való előmenetelhez szükséges kivárási idő csökkentésének kedvezményében, míg az átsorolásuk időpontjában ezen életkort be nem töltött bírákra nem terjed ki e rendelkezés hatálya, sőt, egy évvel többet kell várniuk a vonatkozó magasabb fizetési fokozat elérésére, úgy meg kell állapítani, hogy az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett, közvetlenül az életkoron alapuló eltérő bánásmódot tartalmaz.</TXT></NP><NP><NO.P>55</NO.P><TXT>Meg kell vizsgálni tehát, hogy ez az eltérő bánásmód a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel igazolható‑e.</TXT></NP><NP><NO.P>56</NO.P><TXT>E tekintetben a német kormány által tett észrevételekből kitűnik, hogy a BerlBesÜG 6. §‑ának célja, hogy egymáshoz igazítsa a bírákat és a köztisztviselőket megillető díjazás – amely utóbbi 1997‑ben már átesett egy korszerűsítésen – növekedésének ütemét, továbbá hogy végső soron a korábbinál vonzóbbá tegye a bírói hivatást, különösen annak biztosításával, hogy a szakmai pálya elején gyorsabb ütemben növekedjen a jövedelem. Emellett biztosítani kellett, hogy egyrészt a már kinevezett bírák egyikét se érje azonnali vagy a szakmai pályája egészét érintő jövedelemcsökkenés, másrészt hogy 49. életévének betöltésekor valamennyi bíró elérje a legutolsó fizetési fokozatot.</TXT></NP><NP><NO.P>57</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jog jelen állása szerint a tagállamok, valamint adott esetben a nemzeti szintű szociális partnerek széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek nemcsak többek között a szociál‑ és foglalkoztatáspolitika területét érintő célok, hanem az azok megvalósítására alkalmas intézkedések meghatározása terén is (lásd különösen: Palacios de la Villa ítélet, C‑411/05, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:604">EU:C:2007:604</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 68. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>58</NO.P><TXT>Az életkoron alapuló eltérő bánásmód a 2000/78 irányelv 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően főszabály szerint a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>nemzeti jog keretein belül<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>objektíven és ésszerűen [helyesen: objektív és ésszerű módon]<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> igazolható az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás által követett célkitűzésekhez hasonló célkitűzések által.</TXT></NP><NP><NO.P>59</NO.P><TXT>Hátra van még annak vizsgálata, hogy – az említett rendelkezés megfogalmazásában – az e célok elérése érdekében alkalmazott eszközök <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>megfelelők és szükségesek‑e<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>60</NO.P><TXT>Észrevételeiben és a tárgyalás során tett pontosításaiban a német kormány részletesen kifejtette azon indokokat, amelyek a BerlBesÜG 6. §‑ának elfogadásához vezettek.</TXT></NP><NP><NO.P>61</NO.P><TXT>E kormány különösen arra hivatkozott, hogy a díjazás emelkedésének teljes időszaka a köztisztviselőkkel összehasonlítva rövidebb a bírák és az ügyészek esetében, mivel figyelembe veszi az általában hosszabb képzési időt és a hivatás gyakorlásának későbbi megkezdését. Az új előmeneteli rendszer kevesebb fizetési fokozatot – pontosan nyolc <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>tapasztalati fokozatot<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> – foglal magában, és így a bíró gyorsabban elérheti a legmagasabb díjazásnak megfelelő fizetési fokozatokat. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy költségvetési okok miatt a bírák jövedelme nem emelkedhetett jelentős mértékben, e jövedelemnövekedés az átmenet éveiben ismét lelassul. Így az 5‑ös fizetési fokozattól kezdve a bírónak immár egy évvel többet kell várnia a magasabb fizetési fokozatba való továbblépéshez.</TXT></NP><NP><NO.P>62</NO.P><TXT>A német kormány szerint e módosításra – amely a 31 és 39 év közötti bírákat részesíti előnyben – úgy kell tekinteni, mint amely elismeri a szakmai tapasztalat különösen gyors ütemű fejlődését a tevékenység megkezdésének első éveiben, továbbá mint amely választ ad a bírák azon életszakaszában felmerülő igényeire, amikor – e kormány szerint – rendszerint magasabb kiadásokkal szembesülnek. Ezenfelül a már kinevezett és viszonylag magasabb életkorban – azaz a régi rendszer szerinti 7‑es fokozattól kezdődően – átsorolt bírák előrelépése lelassul az előmenetel új ütemezésének alkalmazásával. E hatás ellensúlyozására e kategória esetén egy évvel rövidült az egyes fizetési<?PAGE NO="13"?> fokozatokban töltendő időtartam. A tárgyalás során a Bíróság pontosításra irányuló kérésére válaszul e kormány kijelentette, hogy a rendszer összetettsége a jogalkotó azon igyekezetéből fakad, hogy a bírák – bármely kategóriába tartozzanak is – ne részesüljenek túlzott előnyökben vagy hátrányokban az új díjazási rendszerbe való átsorolásukat követően.</TXT></NP><NP><NO.P>63</NO.P><TXT>Meg kell állapítani, hogy a Bírósághoz benyújtott iratok megvizsgálása nem tárt fel olyan elemet, amely kétségbe vonná a német kormány által tett ezen észrevételeket. Hasonlóképpen, a Bírósághoz benyújtott egyik irat sem vitatja az új előmeneteli rendszer megfelelőségét és szükségességét.</TXT></NP><NP><NO.P>64</NO.P><TXT>Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy nem fogadható el azon érv, amely szerint a BerlBesÜG 6. §‑a a már a köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvény alapján is kedvezőtlen helyzetben lévő <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>fiatal bírák<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> helyzetének <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>súlyosbodását<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> vonná maga után, mivel a jelen ítélet 47. pontjában megállapítottaknak megfelelően e kategóriák nem léteznek.</TXT></NP><NP><NO.P>65</NO.P><TXT>E megfontolások fényében úgy kell tekinteni, hogy – figyelemmel a tagállamok számára nemcsak a szociál‑ és foglalkoztatáspolitika területét érintő célok, hanem az azok megvalósítására alkalmas intézkedések meghatározása terén is elismert széles mérlegelési mozgástérre –, a nemzeti jogalkotó által kitűzött célra tekintettel nem tűnik ésszerűtlennek a BerlBesÜG 6. §‑ának elfogadása.</TXT></NP><NP><NO.P>66</NO.P><TXT>A fentiekre tekintettel a kilencedik és a tizedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely akként határozza meg a már kinevezett bírák új díjazási rendszeren belüli előmenetelének részletes szabályait, hogy az új rendszerbe való áttérés határnapján meghatározott életkort betöltő bírák esetében meghatározott fizetési fokozattól kezdődően a díjazás gyorsabb növekedéséről rendelkezik, mint az áttérés határnapján fiatalabb bírák esetében, amennyiben az e jogszabályban foglalt eltérő bánásmód ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel igazolható.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A negyedik kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>67</NO.P><TXT>Negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság az általa abban az esetben levonandó jogkövetkezményekről kérdezi a Bíróságot, ha a köztisztviselők díjazásáról szóló régi szövetségi törvény megsértette az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. E bíróság arra keres választ, hogy e jogkövetkezmények a 2000/78 irányelvből vagy a Francovich és társai ítélet (C‑6/90 és C‑9/90, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1991:428">EU:C:1991:428</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) nyomán kialakult ítélkezési gyakorlatból erednek‑e, és ezen utóbbi esetben teljesülnek‑e a Németországi Szövetségi Köztársaság felelőssége megállapíthatóságának feltételei.</TXT></NP><NP><NO.P>68</NO.P><TXT>A Bíróságnak korábban már alkalma nyílt állást foglalni e kérdésben a Specht és társai ítéletben (C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) és az ott adott válasza teljes mértékben átültethető a jelen ügyre.</TXT></NP><NP><NO.P>69</NO.P><TXT>E körülmények között a Specht és társai ítélet (C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) 88–107. pontjában kifejtettekkel megegyező indokokból a következő választ kell adni a negyedik előterjesztett kérdésre:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>Az alapügy körülményeihez hasonló körülmények között az uniós jog nem írja elő, hogy a hátrányosan megkülönböztetett bírák részére az általuk ténylegesen kapott díjazás és a besorolási fokozatuk legmagasabb fizetési fokozata szerinti díjazás közötti különbségnek megfelelő összeget visszamenőlegesen megfizessék.</P></ITEM><ITEM><P>A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott valamennyi feltétel teljesül‑e ahhoz, hogy az uniós jog alapján a Németországi Szövetségi Köztársaság felelőssége megállapítható legyen.</P></ITEM></LIST></P></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="14"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az ötödik kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>70</NO.P><TXT>Az ötödik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy az uniós jogot akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes egy, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti szabály, amely azt írja elő, hogy a nemzeti bírónak a nem közvetlenül a törvényen alapuló pénzbeli juttatásokra való jogosultságát viszonylag rövid határidőn belül, mindenképpen a folyó költségvetési év végéig kell érvényesítenie.</TXT></NP><NP><NO.P>71</NO.P><TXT>A Bíróságnak korábban már alkalma nyílt állást foglalni e kérdésben a Specht és társai ítéletben (C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) és az ott adott válasza teljes mértékben átültethető a jelen ügyre.</TXT></NP><NP><NO.P>72</NO.P><TXT>E körülmények között a Specht és társai ítélet (C‑501/12–C‑506/12, C‑540/12 és C‑541/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2005">EU:C:2014:2005</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) 111–114. pontjában kifejtettekkel megegyező indokokból az ötödik előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az uniós jogot akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes egy, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti szabály, amely azt írja elő, hogy a nemzeti bírónak a nem közvetlenül a törvényen alapuló pénzbeli juttatásokra való jogosultságát viszonylag rövid határidőn belül, mindenképpen a folyó költségvetési év végéig kell érvényesítenie, amennyiben e szabály nem sérti sem az egyenértékűség elvét, sem a tényleges érvényesülés elvét. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak ellenőrzése, hogy teljesülnek ezek a feltételek az alapügyben.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A nyolcadik és a tizenegyedik kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>73</NO.P><TXT>A hatodik, a hetedik, a kilencedik és a tizedik kérdésre adott válaszra tekintettel a nyolcadik és a tizenegyedik kérdésre nem szükséges válaszolni.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>74</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontját akként kell értelmezni, hogy a bírák díjazási feltételei ezen irányelv hatálya alá tartoznak.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a bíró felvételekor az alapilletményét kizárólag e bíró életkorának függvényében határozzák meg.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">3)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely az e jogszabály hatálybalépése előtt már kinevezett bírák új díjazási rendszerbe való átsorolásának részletes szabályait úgy határozza meg, hogy az új besorolásuk szerinti fizetési fokozat kizárólag az általuk a régi díjazási rendszeren belül kapott alapilletmény összege alapján<?PAGE NO="15"?> határozandó meg, noha ez utóbbi rendszer a bíró életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésén nyugodott, amennyiben az e jogszabályban foglalt eltérő bánásmód igazolható a szerzett jogok védelmének célkitűzésével.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">4)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely akként határozza meg az e jogszabály hatálybalépése előtt már kinevezett bírák új díjazási rendszeren belüli előmenetelének részletes szabályait, hogy az új rendszerbe való áttérés határnapján meghatározott életkort betöltő bírák esetében meghatározott fizetési fokozattól kezdődően a díjazás gyorsabb növekedéséről rendelkezik, mint az áttérés határnapján fiatalabb bírák esetében, amennyiben az e jogszabályban foglalt eltérő bánásmód ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésére tekintettel igazolható.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">5)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapügy körülményeihez hasonló körülmények között az uniós jog nem írja elő, hogy a hátrányosan megkülönböztetett bírák részére az általuk ténylegesen kapott díjazás és a besorolási fokozatuk legmagasabb fizetési fokozata szerinti díjazás közötti különbségnek megfelelő összeget visszamenőlegesen megfizessék.</HT></TXT><P><HT TYPE="BOLD">A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott valamennyi feltétel teljesül‑e ahhoz, hogy az uniós jog alapján a Németországi Szövetségi Köztársaság felelőssége megállapítható legyen.</HT></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">6)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az uniós joggal nem ellentétes egy, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti szabály, amely azt írja elő, hogy a nemzeti bírónak a nem közvetlenül a törvényen alapuló pénzbeli juttatásokra való jogosultságát viszonylag rövid határidőn belül, mindenképpen a folyó költségvetési év végéig kell érvényesítenie, amennyiben e szabály nem sérti sem az egyenértékűség elvét, sem a tényleges érvényesülés elvét. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak ellenőrzése, hogy teljesülnek ezek a feltételek az alapügyben.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>