<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-570/15</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62015CC0570</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:182">EU:C:2017:182</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>7</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>7</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>SZPUNAR FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C 570/15. SZ. ÜGY</P><P>X</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Maciej Szpunar</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20170308">2017. március 8.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: angol.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑570/15. sz. ügy</HT></P><P>X</P><P>kontra</P><P>Staatssecretaris van Financiën</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Hoge Raad der Nederlanden [holland legfelsőbb bíróság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>1408/71/EGK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>Szociális biztonság</KEYWORD><KEYWORD>Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása</KEYWORD><KEYWORD>A 13. cikk (2) bekezdésének a) pontja és a 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja</KEYWORD><KEYWORD>Szokásosan két tagállam területén foglalkoztatott személy</KEYWORD><KEYWORD>Egyik tagállamban foglalkoztatott és munkájának egy részét a lakóhelye szerinti tagállamban, főleg otthonról végző személy</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Bevezetés</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Hoge Raad der Nederlanden (legfelsőbb bíróság, Hollandia) előtt X és a Staatssecretaris van Financiën (pénzügyi államtitkár) között a jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok 2009‑es évre történő megfizetése tárgyában folyó eljárásban terjesztették elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság az 1408/71/EGK rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>Az <DATE ISO="19961202">1996. december 2‑i</DATE> 118/97/EK tanácsi rendelettel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="028" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1997">HL 1997. L 28., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 3. o.) módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="19710614">1971. június 14‑i</DATE> tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1408/71 rendelet). Az 1408/71 rendeletet <DATE ISO="20100501">2010. május 1</DATE>‑jétől hatályon kívül helyezte és felváltotta a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="166" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 166., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.). Ugyanakkor az alapeljárás vonatkozásában <HT TYPE="ITALIC">ratione</HT> <HT TYPE="ITALIC">temporis</HT> továbbra is alkalmazandó.</P></NOTE> II. címének 13. és 14. cikkében foglalt kollíziós szabályok értelmezésével kapcsolatban kéri a Bíróság iránymutatását. Közelebbről a kérdést előterjesztő bíróság arra kíván választ kapni, hogy az egyik tagállamban foglalkoztatott és egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező, tevékenysége egy részét ugyanazon munkáltató részére a lakóhelye szerinti tagállamban, részben (a munkaidő körülbelül 6,5%‑ában) otthonról végző személyt az alkalmazandó jogszabályok meghatározása szempontjából olyan személynek kell‑e tekinteni, akit szokásosan két tagállam területén foglalkoztatnak.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Jogi keret</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az 1408/71 rendelet 1. cikke a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>munkavállaló és önálló vállalkozó<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> alábbi meghatározását tartalmazza:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>a)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>munkavállaló<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="00AB" ID="QE0003"/> és <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>önálló vállalkozó<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="00AB" ID="QE0004"/>:</TXT><P><LIST TYPE="roman"><ITEM><NP><NO.P>i.</NO.P><TXT>aki akár kötelezően, akár szabadon választható folytatólagos biztosítás keretében a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra vonatkozó szociális biztonsági rendszerek vagy a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer ágazataiba tartozó egy vagy több kockázattal szemben biztosított;<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A rendelet 13. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="013.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A 14. cikk c) pontjára [helyesen: 14c. és 14f. cikkre] is figyelemmel, a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. E jogszabályokat e cím rendelkezései szerint kell meghatározni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="013.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>A 14–17. cikk rendelkezéseire is figyelemmel:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>egy tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy ha az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye egy másik tagállam területén található a) egy tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy ha az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye egy másik tagállam területén található [helyesen: valamely tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha valamely másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy ha az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye valamely másik tagállam területén található];<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A hivatkozott rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>(2)</NO.P><TXT>Az a személy, akit szokásosan két vagy több tagállam területén foglalkoztatnak, a következők szerint meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozik:</TXT><P>[…]</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az a) pontban nem említett személy, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik:</TXT><P><LIST TYPE="roman"><ITEM><NP><NO.P>i.</NO.P><TXT>amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, ha tevékenységét részben e tagállam területén végzi, vagy ha több olyan vállalkozás vagy több olyan munkáltató számára végez munkát, amelynek vagy akinek székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamok területén található;<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Az alapügy tényállása</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>X holland állampolgár, és a szóban forgó 2009‑es évben Belgiumban rendelkezett lakóhellyel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>Az említett évben X‑et egy hollandiai székhelyű munkáltató foglalkoztatta távközlési account‑managerként és ügyfélkapcsolati menedzserként.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>2009‑ben X 1872 órát dolgozott a munkáltató javára. Ebből 121 órát Belgiumban dolgozott, ami körülbelül a teljes munkaidő 6,5%‑ának felel meg. Ebből 17 órát a munkáltató belgiumi székhelyű ügyfeleinek felkeresése, 104 órát pedig a Belgiumban végzett otthoni munka tett ki. Otthoni munkavégzésre 2009‑ben összesen 13 napon keresztül került sor napi nyolc órában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>Az otthoni munkavégzés az elektronikus levelek elintézéséből, valamint ajánlatkészítésből és ‑küldésből állt. A belgiumi munkavégzésre nem rögzített munkarend alapján került sor. X mindenekelőtt a nyári szabadságát követő hetekben dolgozott otthon, nem pedig a téli időszakban. X munkaszerződése nem szabályozta az otthoni vagy egyéb belgiumi munkavégzést.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>X Hollandiában – az irodában és hollandiai székhelyű lehetséges ügyfeleket felkeresve – folytatta a munkáltató számára végzett egyéb tevékenységeit (2009‑ben 1751 óra).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>Az alapeljárásban az X és a Staatssecretaris van Financiën (pénzügyi államtitkár) között folyamatban lévő jogvita tárgyát a 2009‑re előírt jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok megállapítása képezi. Közelebbről a jogvita középpontjában az áll, hogy X a holland társadalombiztosítási rendszerben kötelezően biztosított volt‑e, és ezért holland szociális biztonsági járulékokat is kellett‑e fizetnie.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A Gerechtshof ‘s‑Hertogenbosch (a ‘s‑hertogenboschi fellebbviteli bíróság, Hollandia) a Rechtbank Zeeland‑West‑Brabant (zeeland‑west‑brabanti elsőfokú bíróság) ítéletével szemben benyújtott fellebbezés tárgyában megállapította, hogy X 2009‑ben csak esetileg dolgozott Belgiumban. A Gerechtshof ‘s‑Hertogenbosch (a ‘s‑hertogenboschi fellebbviteli bíróság) ezzel kapcsolatban megállapította, hogy:</TXT><P><LIST TYPE="roman"><ITEM><NP><NO.P>i.</NO.P><TXT>nincsenek arra utaló támpontok, hogy a munkáltató és az érintett szándéka arra irányult volna, hogy az érintett rendszeresen Belgiumban végezzen munkát,</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>ii.</NO.P><TXT>X szokásosan Hollandiában végezte tevékenységeit,</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>iii.</NO.P><TXT>belgiumi ügyfelek felkeresésére csak esetileg került sor, és</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>iv.</NO.P><TXT>az otthoni munkavégzés tekintetében sem a munkáltató és X között létrejött megállapodások, sem strukturált munkarend nem áll rendelkezésre.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A Gerechtshof ‘s‑Hertogenbosch (a ‘s‑hertogenboschi fellebbviteli bíróság) megállapította továbbá, hogy az érintett által Belgium területén esetileg végzett tevékenységeket figyelmen kívül kell hagyni az alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályok meghatározása során. Ezért a Gerechtshof ‘s‑Hertogenbosch (a ‘s‑hertogenboschi fellebbviteli bíróság) arra a következtetésre jutott, hogy X‑et szokásosan egy tagállam – Hollandia – területén foglalkoztatják, és a rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében ezért kizárólag a holland jogszabályok alkalmazandók.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>X az említett ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzése szerint a felülvizsgálati kérelem azt a kérdést veti fel, hogy az 1408/71 rendelet mely rendelkezése határozza meg az érintett félre alkalmazandó jogszabályokat. Egyrészről, ha X Belgium területén végzett tevékenységét figyelmen kívül kell hagyni, az említett rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt általános kollíziós szabály alkalmazandó, amely a foglalkoztatás helye szerinti tagállam hatályos jogszabályainak alkalmazását írja elő. Ha viszont e tevékenységeket figyelembe kellene venni az értékeléskor, akkor az említett rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása azzal járna, hogy nem a holland, hanem a belga jogszabályok lennének az alkalmazandó jogszabályok, ha X tényleges foglakoztatásának helye<?PAGE NO="4"?> Hollandiából Belgiumba helyeződik át, és fordítva. Másodlagosan, úgy lehet tekinteni, hogy X‑et szokásosan két tagállam – Hollandia és Belgium – területén foglalkoztatják, és az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában foglalt különös szabály alapján ezért X‑re kizárólag a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alkalmazandók.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés és a Bíróság előtti eljárás</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A fenti körülmények között a Hoge Raad der Nederlanden (legfelsőbb bíróság, Hollandia) az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>Mi alapján kell megvizsgálni, hogy az 1408/71 rendelet mely jogszabályokat határoz meg alkalmazandóként a Belgiumban lakóhellyel rendelkező olyan munkavállaló esetében, aki Hollandiában folytatja a holland munkáltatója javára végzett tevékenységeinek túlnyomó részét, és emellett e tevékenységek 6,5%‑át az adott évben Belgiumban – otthon és ügyfeleknél – végzi, anélkül hogy e tekintetben rögzített munkarendről lenne szó, valamint hogy munkáltatójával a belgiumi munkavégzést illetően megállapodást kötött volna?<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></P></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20151030">2015. október 30‑i</DATE> előzetes döntéshozatalra utaló határozat <DATE ISO="20151105">2015. november 5‑én</DATE> érkezett meg a Bíróság Hivatalához. A holland, a belga és a cseh kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket. X, a holland kormány és a Bizottság a <DATE ISO="20161214">2016. december 14‑i</DATE> tárgyaláson előadta szóbeli érveit.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Elemzés</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy az egyik tagállamban foglalkoztatott és egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező, a szóban forgó évben tevékenysége kis részét ugyanazon munkáltató részére a lakóhelye szerinti tagállamban, főleg otthonról (körülbelül a munkaidő 6,5%‑ában) végző személyt az 1408/71 rendelet 13. és 14. cikkének alkalmazásában olyan személynek kell‑e tekinteni, akit szokásosan csak az előbbi tagállam vagy mindkét tagállam területén foglalkoztatnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság tehát lényegében azt kívánja meghatározni, hogy e rendelet II. címében foglalt rendelkezések mely jogot jelölik ki az ilyen személyre alkalmazandónak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Az érintett felek álláspontja eltér ebben a kérdésben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>A tárgyaláson X előadta, hogy őt szokásosan két tagállamban foglalkoztatottnak kell tekinteni, és következésképpen úgy, hogy rá az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai vonatkoznak. X azzal érvelt, hogy jogosult otthonról munkát végezni, és hogy az otthon végzett tevékenységek, köztük e‑mailek megválaszolása és ügyfelek telefonon történő felhívása fő munkaköri feladatai közé tartoznak. Azzal érvelt továbbá, hogy ezeket a tevékenységeket az alkalmazandó jogszabályok meghatározása során figyelembe kell venni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Másfelől a beavatkozó tagállamok és a Bizottság egyetért abban, hogy az 1408/71 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy egy Belgiumban lakóhellyel rendelkező olyan munkavállalót, aki a tevékenysége nagy részét holland munkáltatója részére, Hollandia területén végzi, és aki ezenfelül a szóban forgó évben e tevékenységeinek 6,5%‑át Belgiumban végezte, úgy kell tekinteni, mintha kizárólag Hollandia területén foglalkoztatnák és rá a holland szociális biztonsági jogszabályok vonatkoznának, összhangban az említett rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt <HT TYPE="ITALIC">lex loci laboris</HT> kollíziós elvvel.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A jelen Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata alapján az 1408/71 rendelet – 13. és 14. cikket magában foglaló – II. címének rendelkezései a kollíziós szabályok teljes és egységes rendszerét alkotják, amelynek célja, hogy az Unión belül mozgó munkavállalók csak egyetlenegy tagállam szociális biztonsági rendszerébe tartozzanak az alkalmazandó nemzeti jogszabályok átfedései és az ebből származó esetleges bonyodalmak elkerülése érdekében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>Lásd különösen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19940324">1994. március 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Van Poucke</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑71/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1994:120">EU:C:1994:120</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>A jelen ügyben annak meghatározása érdekében, hogy a szóban forgó helyzet az 1408/71 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésének a) pontjában foglalt általános kollíziós szabály (<HT TYPE="ITALIC">lex loci laboris</HT>) vagy a 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában szereplő különös szabály (<HT TYPE="ITALIC">lex domicilii</HT>) alá tartozik‑e, meg kell győződni arról, hogy X Belgium területén végzett tevékenységét e rendelkezések alkalmazása céljából figyelembe kell‑e venni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Amennyiben e tevékenységet figyelembe kell venni, X‑et az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében két tagállam területén szokásosan foglalkoztatottnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az említett rendelet 13. cikkének (2) bekezdésének a) pontjában foglalt általános kollíziós szabályt kell alkalmazni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Véleményem szerint az, hogy X egyetlen munkáltató javára végez munkát, egyáltalán nem zárja ki az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontja i. alpontjának alkalmazását. Ahogyan azt a Bíróság a Calle Grenzshop Andresen ítéletben már megállapította, az említett rendelkezés akkor is alkalmazandó, ha az érintett személy tevékenységét egyetlen vállalkozás számára kettő vagy több tagállam területén végzi.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19950216">1995. február 16‑i</DATE> ítélet (<NO.CASE>C‑425/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1995:37">EU:C:1995:37</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0013">13.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Ráadásul a jelen ügyben nem kétséges, hogy X Belgium területén végzett tevékenysége nem tartozik az 1408/71 rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmében vett kiküldetés fogalmába, mivel X tevékenységét Belgium területén időbeli korlátozás nélkül, a munkáltatójával kötött hallgatólagos megállapodás alapján munkaköri feladatainak egy részét otthonról intézve végzi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti eset olyan helyzetre vonatkozik, amelyben az érintett személyt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>szokásosan<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> két vagy több tagállam területén foglalkoztatják, és tevékenységét <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>részben<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> a lakóhelye szerinti tagállam területén is végzi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Az említett rendelkezésben használt kifejezésekből az következik, hogy a munkavállaló lakóhelye szerinti tagállamban végzett munkaköri tevékenységnek el kell érnie egy bizonyos minimális mértéket. Ellenkező esetben az elhanyagolható vagy alkalmi tevékenység is kiválthatná a 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában foglalt jogkövetkezményeket. Így fennállna az a kockázat, hogy az 1408/71 rendelet II. címében foglalt kollíziós szabályok alkalmazását megkerülik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Megjegyzem, hogy a 883/2004 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja módosítja a korábban az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában foglalt kollíziós szabályt, a valamely személy tevékenysége <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>lényeges<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> részének a lakóhelye szerinti tagállamban történő folytatására vonatkozó előírás bevezetése révén.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Ahogyan azt a Bíróság az önálló vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban már megállapította, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>szokásos<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> kifejezés magában foglalja, hogy az érintett személy szokásosan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>jelentős<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> tevékenységet végez az adott tagállam területén.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20000330">2000. március 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Banks és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑178/97</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2000:169">EU:C:2000:169</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Ezzel az értelmezéssel nem áll ellentétben a Calle Grenzshop Andresen ítélet, amelyben a Bíróság megállapította, hogy egy Dániában lakóhellyel rendelkező és Németországban foglalkoztatott, hetente rendszeresen több órában tevékenységét részben Dániában végző dán munkavállaló helyzete az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. pontja hatálya alá tartozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19950216">1995. február 16‑i</DATE> ítélet (<NO.CASE>C‑425/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1995:37">EU:C:1995:37</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Az érintett<?PAGE NO="6"?> személy egy németországi üzlet menedzsereként dolgozott a német–dán határ közelében és a munkáltatója részére hetente tíz órát Dániában is végzett koordinációs és felügyeleti munkát. A Lenz főtanácsnok által az említett ügyben végzett elemzésből világosan kiderül, hogy a lakóhely szerinti tagállamban végzett tevékenység nem tekinthető jelentéktelennek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19950216">1995. február 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Calle Grenzshop Andresen</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑425/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1995:37">EU:C:1995:37</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); Lenz főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Calle Grenzshop Andresen ügyre vonatkozó indítványa</NAME.CASE> (<NO.CASE>C‑425/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1995:12">EU:C:1995:12</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A Bíróság Format Urządzenia i Montaże Przemysłowe ítéletben tett megállapítása szerint annak meghatározása során, hogy egy személy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>szokásosan<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> két vagy több tagállam területén foglalkoztatottnak tekintendő‑e, figyelembe kell venni különösen a szerződési dokumentumokban meghatározott munka jellegét annak megállapításához, hogy az előre látható tevékenységek egyszeri alkalomnál gyakrabban több tagállam területére is kiterjednek–e, és a ténylegesen elvégzett munkát is meg kell vizsgálni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121004">2012. október 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Format Urządzenia i Montaże Przemysłowe</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑115/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:606">EU:C:2012:606</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Az említett ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy annak meghatározásához, hogy az 1408/71 rendelet 13. és 14. cikkének alkalmazásában egy személyt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>szokásosan<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> egy másik tagállam területén foglalkoztatnak, figyelembe kell venni az adott tevékenység terjedelmét és jelentőségét a szerződési dokumentumok, valamint a munkavállaló által ténylegesen végzett munka alapján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy az X lakóhelye szerinti tagállam területén végzett tevékenységéhez hozzárendelhető munkaidő a szóban forgó időszakban a teljes munkaidő 6,5%‑át tette ki. Véleményem szerint a Belgium területén ténylegesen végzett munka terjedelme olyan erős valószínűsítő körülménynek minősül, amely alátámasztja, hogy ez a tevékenység a teljes szerződéses jogviszonyhoz képest jelentéktelen, vagy – a Bizottság előadása szerint – azt csak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>alkalmilag<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> végzik a munkavállalói feladatok túlnyomó részéhez képest.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Nézetem szerint a munkavégzés időtartama nem az egyetlen döntő elem. Más körülményeket, például a tevékenység jellegét és végzésének körülményeit is értékelni kell.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>E tekintetben lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19730712">1973. július 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Hakenberg</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>13/73</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1973:92">EU:C:1973:92</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); Lenz főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Calle Grenzshop Andresen ügyre vonatkozó indítványa</NAME.CASE> (<NO.CASE>C‑425/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1995:12">EU:C:1995:12</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>A jelen ügyben X Belgium területén végzett tevékenysége az ügyfelek alkalmi látogatását és a munkáltató kifejezett hozzájárulása vagy munkarend nélkül, főként otthonról történő munkavégzést foglalt magában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Megjegyzem, hogy a digitális gazdaság egyik előnye – vagy egyesek számára átka – az, hogy a munkavállalót arra kérhetik, vagy megengedhetik számára, hogy az irodai feladatainak egy részét az irodától távol, lehetőség szerint otthoni munkavégzéssel teljesítse.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>E munkavégzésre irányuló megállapodás különlegessége abban áll, hogy alááshatja a munkavégzés konkrét helyének – mint a munkaviszonnyal legszorosabban összekapcsolódó tagállam meghatározása szempontjából releváns tényezőnek – a koncepcióját. A munkavállaló számítógépe vagy telefonja segítségével otthonról, illetve utazás közben távmunkát végezhet, és ez a munkavégzési mód a munkavállaló tevékenységének jelentős részét is kiteheti. A Bíróságnak a jövőben el kell döntenie, hogy ezt a körülményt az alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályok meghatározása céljából hogyan kell figyelembe venni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Ez a megfontolás a jelen ügyben nem merül fel, mivel vannak más olyan mutatók is – a munka csekély mennyisége, és az, hogy a szerződési dokumentumok semmilyen munkarendre nem utalnak –, amelyek X lakóhely szerinti tagállamának területén végzett tevékenysége elhanyagolható jellegét mutatják.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Az alapeljárásban szereplőhöz hasonló helyzetben, ahol az otthoni munkavégzést a szerződési dokumentumokban kifejezetten nem jelentkezik, nem tekinthető követett munkarendnek és a teljes munkaidőnek viszonylag csekély százalékát képviseli, az 1408/71 rendelet 13. és 14. cikkének alkalmazása céljából e körülmény alapulvétele számomra egyértelműen nem tűnik megfelelőnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Következésképpen úgy vélem, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló körülmények között a munkavállaló által másik tagállamban azonos munkáltató számára végzett, a munkaidő hozzávetőlegesen 6,5%‑át képviselő, továbbá főként otthonról teljesített munkát elhanyagolhatónak kell tekinteni, és azt az 1408/71 rendelet 13. és 14. cikke alkalmazásában nem lehet figyelembe venni. Az ilyen helyzetben lévő személyt ezért úgy kell tekinteni, hogy szokásosan csak egy tagállamban dolgozik, és az említett rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt általános kollíziós szabály által meghatározott jogszabályok vonatkoznak rá.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Másodlagosan megjegyzem, hogy e következtetést láthatólag alátámasztja a 987/2009 rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A 465/2012/EU rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="149" PAGE.FIRST="4" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 149., 4. o.</REF.DOC.OJ>) által módosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, <DATE ISO="20090916">2009. szeptember 16‑i</DATE> 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="284" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 284., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 14. cikke (5) bekezdésének b) pontja a következőképpen rendelkezik: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>b) Az alaprendelet 13. cikke szerint alkalmazandó jogszabályok meghatározásának céljából az elhanyagolható tevékenységeket nem kell figyelembe venni. […]<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></P></NOTE> 14. cikke (5) bekezdésének b) pontjában bevezetett és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság által a Bizottság keretében, a 883/2004 rendelet kollíziós szabályainak nemzeti tagállamok általi alkalmazásának segítése érdekében készített Gyakorlati útmutatóban részletezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>elhanyagolható tevékenység<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> fogalma.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Az Európai Unióban (EU), az Európai Gazdasági Térségben (EGT) és Svájcban alkalmazandó jogszabályokról szóló, 2013. decemberi Gyakorlati útmutató, 27. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A Gyakorlati útmutatóban adott magyarázatokból az következik, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>elhanyagolható<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> tevékenységek nem vehetők figyelembe a két vagy több tagállamban foglalkoztatott vagy önálló vállalkozóként tevékenységet végző személyre vonatkozó kollíziós szabályok alkalmazása céljából. Egy másik tagállamban elhanyagolható tevékenységet végző személyt nem lehet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>szokásosan<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> kettő vagy több tagállamban tevékenységet végző személynek tekinteni. Ezenfelül az elhanyagolható tevékenységek olyan tevékenységekként határozzák meg, amelyek ugyan állandók, de idő és gazdasági megtérülés szempontjából jelentéktelenek, irányadóként azt javasolva, hogy a munkavállaló rendes munkaidejének kevesebb mint 5%‑át és/vagy a teljes díjazásának kevesebb mint 5%‑át kitevő tevékenységek elhanyagolhatónak tekintendők. A tevékenység jellege – például, hogy nem önálló, vagy hogy otthonról végzik – szintén azt mutathatja, hogy a tevékenység elhanyagolható.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Végkövetkeztetések</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Az összes fenti megfontolásra tekintettel azt javasolom, hogy a Bíróság a Hoge Raad der Nederlanden (legfelsőbb bíróság, Hollandia) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést a következőképpen válaszolja meg:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P>Az <DATE ISO="19961202">1996. december 2‑i</DATE> 118/97/EK rendelettel módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="19710614">1971. június 14‑i</DATE> 1408/71/EGK tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy olyan körülmények között, mint az alapeljárás körülményei, az egyik tagállamban foglalkoztatott és egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező, a szóban forgó év során az azonos munkáltató számára tevékenysége csekély részét – hozzávetőlegesen a munkaidő 6,5%‑át – ez utóbbi tagállamban végző személyt úgy kell tekinteni, hogy az említett rendelet 13. és 14. cikkének értelmében kizárólag az előbbi tagállamban foglalkoztatják.</P></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>