—

tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2022)7536),

—

tekintettel a Bizottság 2022. október 25-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

—

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2022. november 17-i levélre,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

—

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 46. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a 648/2012/EU rendelet 46. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban, 2022. október 14-én benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 111. cikkének (6) bekezdésére,

—

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra irányuló ajánlására,

A.

mivel a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) a 648/2012/EU rendelet 46. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően többek között meghatározza az alapbiztosítékok minimumszintjét és a figyelembe vehető biztosítékeszközök jegyzékét;

B.

mivel a közelmúlt politikai és piaci fejleményei az árszintek és a volatilitás jelentős növekedéséhez vezettek az energiapiacokon, aminek nyomán jelentős letéti felhívások születtek a központi szerződő felek részéről a kapcsolódó kitettségek fedezése céljából; mivel ezek a letéti felhívások likviditási nyomást gyakoroltak a nem pénzügyi szerződő felekre – például az energiacégekre –, amelyek jellemzően kevesebb és kevésbé likvid eszközzel rendelkeznek a biztosítéki követelmények teljesítéséhez, ami arra kényszerítette őket, hogy csökkentsék pozícióikat, vagy kellő fedezet nélkül hagyják azokat, ami kiteszi őket a további árváltozások kockázatának;

C.

mivel a Bizottság (Ares(2022)6980063. számú levelében) 2022. szeptember 13-án megkérdezte az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), hogy a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó rendelkezéseit ki kell-e ideiglenesen igazítani annak érdekében, hogy enyhítsék az energiaipari vállalatokra mint nem pénzügyi szerződő felekre a pénzügyi piacokon folytatott kereskedelmi tevékenységük fedezése során nehezedő egyes terheket, fenntartva ugyanakkor a 648/2012/EU rendelet pénzügyi stabilitás megőrzésére irányuló átfogó célját; mivel az ESMA 2022. szeptember 22-én (ESMA24–436–1414. számú levelével) válaszolt, amelyben jelezte, hogy csak a biztosítékkal nem fedezett kereskedelmi banki garanciák esetében van szükség – bizonyos feltételek mellett – ideiglenes és korlátozott módosítások megfontolására; mivel végleges jelentésében (ESMA91-372-2466) az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket, ezen belül módosításokat javasolt annak érdekében, hogy ideiglenesen kiterjesszék a figyelembe vehető biztosítékeszközök körét a klíringtagként eljáró nem pénzügyi szerződő felek biztosítékkal nem fedezett bankgaranciáira, valamint a szerződő felek valamennyi típusa esetében az állami garanciákra;

D.

mivel a Bizottság ezért elfogadta a felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely 12 hónapos időtartamra ideiglenesen módosítja az uniós központi szerződő feleknél letétbe helyezhető figyelembe vehető biztosítékeszközök jegyzékét oly módon, hogy az a biztosíték nélküli bankgaranciákra és az állami garanciákra is kiterjedjen;

E.

mivel a felhatalmazáson alapuló rendeletnek sürgősséggel hatályba kell lépnie annak érdekében, hogy enyhítse a szabályozott gáz- és villamosenergia-piacokon kereskedő és az uniós székhelyű központi szerződő feleken keresztül elszámoló nem pénzügyi szerződő felekre nehezedő fokozott likviditási nyomást;

1.

2.