31978D0528



Hivatalos Lap L 160 , 17/06/1978 o. 0013 - 0024
finn különkiadás fejezet 2 kötet 2 o. 0114
görög különkiadás: fejezet 02 kötet 6 o. 0162
svéd különkiadás fejezet 2 kötet 2 o. 0114
spanyol különkiadás fejezet 02 kötet 4 o. 0266
portugál különkiadás fejezet 02 kötet 4 o. 0266


A Tanács határozata

(1978. június 6.)

a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény három mellékletének a Közösség részéről történő elfogadásáról

(78/528/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel a Tanács 1975. március 18-i 75/199/EGK határozata [1] által a Közösség megkötötte a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezményt, és elfogadta a vámraktárakról szóló mellékletét,

mivel az említett egyezmény mellékletei az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságokról, az áru ideiglenes raktározásáról és a vámszabad területekről elfogadhatók a Közösség számára,

mivel mindazonáltal tanácsos bizonyos fenntartásokkal elfogadni ezeket a mellékleteket, hogy figyelembe lehessen venni a vámunió különleges követelményeit,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Közösség a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény következő mellékleteit fogadja el:

- az A. 1. melléklet az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságokról, fenntartással a 11. és 21. kötelező rendelkezések tekintetében,

- az A. 2. melléklet az áruk átmeneti megőrzéséről, fenntartással a 10., 13. és 21. ajánlott gyakorlat tekintetében,

- az F. 1. melléklet a vámszabad területekről, fenntartással a 21. kötelező rendelkezés tekintetében.

A fenti mellékletek szövegei a határozat mellékleteit képezik.

2. cikk

A Bizottság tájékoztatja a Vámegyüttműködési Tanács Titkárságát az 1. cikkben hivatkozott mellékletek ott említett fenntartásokkal történő elfogadásáról.

Kelt Luxembourgban, 1978. június 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

K. B. Andersen

[1] HL L 100., 1975.4.21, 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY A VÁMELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL ÉS ÖSSZEHANGOLÁSÁRÓL

az A. 1., A. 2. és F. 1. mellékletek

A 1. MELLÉKLET

A VÁMÁRU-NYILATKOZAT BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐ VÁMALAKISÁGOKRA VONATKOZÓ MELLLÉKLET

BEVEZETÉS

Az áruk egy országba különböző szállítási módon kerülhetnek be. Az államkincstár érdekeinek és a nemzeti jogszabályok rendelkezései betartásának biztosítása érdekében a vámterületre árukat behozó fuvarozónak a lehető legrövidebb időn belül be kell mutatnia a vámhatóságnak az árukat és a szállításukra szolgáló eszközöket. A vámterületre történő behozatal ellenőrzésével kapcsolatos előírások nagymértékben az ország földrajzi helyzetétől és más körülményektől, például az árubehozatal legfontosabb szállítás módjaitól függnek.

Sok esetben az a vámhivatal, ahol az árukat be kell mutatni és az árunyilatkozatot be kell nyújtani, ott van, ahol az áruk e vámterületre belépnek, más esetekben azonban a vámhivatal bizonyos távolságra van ettől a helytől. Alapvetően fontos, hogy a vámhatóságok ellenőrizhessék az áruknak ahhoz a vámhivatalhoz történő szállítását, ahol az árukat a vámhatóságnak bemutatják.

A vámhatóság érdekeit biztosítani lehet a bemutatásra vonatkozó kötelezettségek előírásokban történő meghatározásával vagy a vámterületre behozott áruk és szállítóeszközök közvetlen felügyeletével.

Fontos, hogy ezek az intézkedések a lehető legkisebb kényelmetlenséget okozzák a nemzetközi kereskedelem számára. Ezért a fuvarozók által betartandó alakiságoknak a lehető legegyszerűbbeknek, illetve az erre vonatkozó információknak bármely érdekelt személy számára hozzáférhetőknek kell lenniük.

Ez a melléklet nem vonatkozik a valamely vámeljárás, például nemzetközi vámtranzit keretében beérkező, a postai úton vagy az utasok csomagjában szállított, illetve ideiglenesen raktározott árukra, és nem vonatkozik egyes sajátos szállítási módokkal kapcsolatos bizonyos egyéb alakiságokra, például a hajó érkezésekor benyújtandó jelentésre.

MEGHATÁROZÁSOK

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

a) "a vámáru-nyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságok" kifejezés a szóban forgó személy és a vámhatóság által az áruknak a vámterületre történő behozatalától a valamely vámeljárás alá vonásáig terjedő időben elvégzendő valamennyi műveletet jelenti.

Megjegyzés:

Az átmeneti megőrzés vámeljárásnak tekinthető;

b) a "vámterület" kifejezés azt a területet jelenti, ahol egy állam vámjoga teljes mértékben érvényesül;

c) a "fuvarozó" kifejezés az árukat ténylegesen fuvarozó vagy a szállítóeszközzel rendelkező vagy azért felelős személyt jelenti;

d) a "behozatali vámok és adók" kifejezés mindazokat a vámokat és minden más költséget, adókat, díjakat és egyéb terheket jelenti, amelyeket az áruk behozatalakor vagy ezzel kapcsolatban vetnek ki, kivéve azokat a díjakat és egyéb terheket, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségének szintjére korlátozott;

e) a "vámáru-nyilatkozat" kifejezés a vámhatóság által előírt formában tett nyilatkozatot jelenti, amelyben az érdekelt személyek jelzik az árukra alkalmazandó vámeljárást, és közlik azokat az adatokat, amelyeket az eljárás alkalmazásához a vámhatóság megkövetel;

f) a "vámvizsgálat" kifejezés a vámszervek által végrehajtandó törvények és jogszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket jelenti;

g) a "személy" kifejezés egyaránt jelent természetes és jogi személyt, kivéve ha a szövegösszefüggés másként kívánja.

ALAPELVEK

1. Kötelező rendelkezés

E melléklet előírásai szabályozzák a vámáru-nyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságokat.

2. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg a vámterületre beszállított áruk tekintetében alkalmazandó alakiságokat és teljesítendő feltételeket.

3. Kötelező rendelkezés

Kötelező a vámterületre bevitt minden áru vámvizsgálata, függetlenül attól, hogy terhelik-e behozatali vámok és adók.

4. Kötelező rendelkezés

A vámáru-nyilatkozat benyújtását megelőző alakiságokat a vámszervek által végrehajtandó törvények és jogszabályok alkalmazásának biztosításához szükséges minimumra csökkentik.

5. Kötelező rendelkezés

A vámáru-nyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságok azonos feltételekkel alkalmazandók, függetlenül az áruk származási vagy érkezési országától.

ÁRUK BEVITELE A VÁMTERÜLETRE

Azok a helyek, ahol az áruk bevihetők a vámterületre

6. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azokat a helyeket, ahol áruk hozhatók be a vámterületre. Az e helyek megállapításánál figyelembe veendő tényezők magukban foglalják a kereskedelem, az ipar és a szállítás sajátos követelményeit.

Megjegyzés:

Az országok e célra vámútvonalakat jelölhetnek ki, azaz az áruk behozatalakor használatos közutakat, vasutakat, vízi utakat vagy bármely más útvonalat (csővezeték stb.).

A fuvarozó kötelezettségei

7. Kötelező rendelkezés

Az áruknak a vámterületre történő behozatalának ténye arra kötelezi a fuvarozót, hogy az árukat jellegük vagy csomagolásuk megváltoztatása nélkül közvetlenül a kijelölt vámhivatalhoz vagy a vámhatóság által meghatározott más helyre szállítsa.

8. Kötelező rendelkezés

Ha az áruknak a vámterületre történő behozatala helyétől a kijelölt vámhivatalhoz vagy más meghatározott helyre történő szállítása baleset vagy vis maior következtében félbeszakad, a fuvarozó köteles megtenni a szükséges intézkedéseket az áruk jogellenes forgalomba hozatalának megelőzése érdekében, és a vámhatóságot vagy más illetékes hatóságokat tájékoztatni a fuvarozást félbeszakító baleset vagy más körülmény jellegéről.

Vámvizsgálat

9. Kötelező rendelkezés

A behozott áruk vámvizsgálatát minimálisra csökkentik.

Megjegyzések:

(1) A vámvizsgálat magában foglalhatja a szállítóeszközökre belépést és azok átvizsgálását.

(2) A vámhatóságoknak jogukban áll olyan különleges ellenőrző intézkedéseket hozni, amelyeket csak meghatározott területen, például a határmenti területeken alkalmaznak.

(3) Általában nem szükséges olyan ellenőrző intézkedéseket tenni, amelyek magukban foglalják az áruk kirakodását, vámzárak vagy azonosító jelek felhelyezését a szállítóeszközökre vagy az árukra, vagy a kíséret mellett történő szállítást. Ha azonban a vámhatóságok az ilyen intézkedéseket elengedhetetlennek tartják, lehetőleg azokat alkalmazzák, amelyek a legkevesebb kényelmetlenséget okozzák a vámhatóságnak és a fuvarozónak, a megfelelő biztonság fenntartása mellett. A külföldi vámhatóságok által felhelyezett vámzárakat és azonossági jeleket általában elfogadják, kivéve ha nem tartják ezeket megfelelőnek vagy kellően biztonságosnak.

ÁRUBEMUTATÁS A VÁMHATÓSÁGNAK

Okmányok

10. Ajánlott gyakorlat

Ha a vámhivatal, ahol az árukat be kell mutatni, nem ott van, ahol az árukat behozzák a vámterületre, nem követelik meg okmányok benyújtását az e helyen levő vámszerveknek.

Megjegyzés:

Az áruk azonosítása céljából a vámhatóságok megkövetelhetik a kereskedelmi, szállítási vagy más kísérő okmányok bemutatását.

11. Kötelező rendelkezés

Ha a vámhatóságok az áruk bemutatásával kapcsolatban okmányokat követelnek meg, akkor ezeknek csak az áruk és a szállítóeszközök azonosításához szükséges adatokat kell tartalmazniuk.

Megjegyzés:

Az adatokhoz általában kereskedelmi és fuvarozási okmányokból jutnak hozzá, amelyek tartalma szállítási módonként változhat. A vámhatóságok általában csak az áruk és a csomagok leírását (jelek és számok, megnevezés és fajta, súly és a szállítóeszközök), valamint a szállítóeszköz azonosítást követelik meg. Egyes nemzetközi megállapodások meghatározzák a megkövetelhető adatok maximumát (például az ország Szerződő Fél lehet a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 9. melléklete vagy a nemzetközi tengeri forgalom megkönnyítésére vonatkozó egyezmény vonatkozásában).

12. Ajánlott gyakorlat

Ha a vámszerveknek benyújtott okmányok nem az erre a célra meghatározott vagy nem a behozatali ország nyelvén készültek, az okmányokban levő adatok fordítását általános szabályként nem követelik meg.

A vámhivatalok illetékessége és nyitvatartási ideje

13. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok kijelölik azokat a vámhivatalokat, ahol az áruk bemutathatók. Az e hivatalok illetékességének és nyitvatartási idejének meghatározásánál figyelembe veendő tényezők magukban foglalják a kereskedelem, az ipar és a szállítás sajátos követelményeit.

Megjegyzések:

(1) Néhány országban a vámhivatalok illetékességét a vámútvonalak és ezek fontosságának figyelembevételével határozzák meg.

(2) Szükség esetén bizonyos vámhivatalok illetékessége bizonyos szállítási módokra vagy bizonyos árucsoportokra vagy bizonyos övezetekbe (például a határmenti területre vagy egy ipari övezetbe) szállítandó árukra korlátozható.

14. Ajánlott gyakorlat

Ha a megfelelő vámhivatalok közös határon vannak, a két szóban forgó ország vámhatóságai hangolják össze a vámhivatalok illetékességét és nyitvatartási idejét.

Megjegyzés:

Néhány esetben a közös határon együttes ellenőrzést hoztak létre, ahol a két ország vámhivatalai ugyanazon a helyen és néha ugyanabban az épületben vannak.

A hivatali órákon kívüli érkezés

15. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok megállapítják a fuvarozó által az áruknak a vámterületen való jogellenes forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében teendő intézkedéseket, ha az áruk a vámhivatalhoz nem a nyitvatartási időben érkeznek.

Megjegyzés:

A fuvarozótól megkövetelhető, hogy az árukat a vámhivatalnál vagy ennek szomszédságában levő meghatározott helyen tartsa.

16. Ajánlott gyakorlat

A fuvarozó kérésére a vámhatóságok, általuk nyomósnak tekintett indokok alapján, a lehetőségekhez képest engedélyezik az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságnak a vámhivatal nyitvatartási idején túli teljesítését, és az ezzel kapcsolatban felmerülő bármely költség a fuvarozóra hárítható.

KIRAKODÁS

Kirakodási helyek

17. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg a kirakodásra igénybe vehető helyeket.

18. Ajánlott gyakorlat

Az érdekelt személy kérésére a vámhatóságok, általuk nyomósnak tekintett indokok alapján engedélyezzék a kirakodásra kijelölt helytől eltérő helyen történő kirakodást, és az ezzel kapcsolatban felmerült költségek az érdekelt személyre háríthatók.

Megjegyzés:

A körülményektől függően az áruk kirakhatók az érdekelt személy létesítményeiben, megfelelő felszereléssel rendelkező létesítményekben vagy bármely más helyen a vámfelügyeleti övezetben.

A kirakodás megkezdése

19. Ajánlott gyakorlat

A kirakodás megkezdését a szállítóeszköznek a kirakodás helyére történt megérkezése után a lehető leghamarabb engedélyezni kell.

20. Ajánlott gyakorlat

Az érdekelt személy kérésére a vámhatóságoknak, az általuk nyomósnak tekintett indokok alapján, amennyire az adminisztratív körülmények lehetővé teszik, engedélyezni kell a kirakodásnak a vámhivatal nyitvatartási idején túli elvégzését, és az ezzel kapcsolatban felmerülő bármely költség az érdekelt személyre hárítható.

MEGRONGÁLÓDOTT, MEGSEMMISÜLT VAGY ELVESZETT ÁRUK

21. Kötelező rendelkezés

Az esettől függően teljes vagy részleges mentességet kapnak a behozatali vámok és adók megfizetése alól az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságok teljesítése folyamán baleset vagy vis maior következtében megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett áruk, feltéve hogy ezt a tényt megfelelően bizonyítják a vámhatóságok felé.

Megjegyzés:

Az e kötelező rendelkezés által érintett áruk maradványai az érdekelt személy kérésére:

a) meglevő állapotukban a szabad forgalom számára vámkezelhetők, mintha ilyen állapotban hozták volna be;

b) újrakivihetők, vagy

c) az államkincstárat terhelő költségek nélkül vámfelügyelet mellett kereskedelmi szempontból használhatatlanná tehetők, vagy

d) a vámhatóság jóváhagyásával minden költségtől mentesen átadhatók az államkincstárnak.

FELELŐSSÉG A BEHOZATALI VÁMOK ÉS ADÓK MEGFIZETÉSÉÉRT

22. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azt a személyt vagy személyeket, akik felelősek a vámterületre behozott olyan áruk behozatali vámjainak és adóinak megfizetéséért, amelyeket az árunyilatkozat benyújtását megelőzően teljesítendő alakiságoknak és feltételeknek megfelelően nem mutattak be a vámszerveknek.

AZ ÁRUNYILATKOZAT BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐ VÁMALAKISÁGOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ

23. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok biztosítják, hogy az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságokkal kapcsolatos összes információ bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhető legyen.

--------------------------------------------------

A. 2 MELLÉKLET

ÁRUK ÁTMENETI MEGŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ MELLÉKLET

BEVEZETÉS

Fontos annak biztosítása, hogy érkezés után az árukat a lehető leghamarabb ki lehessen rakodni a szállítóeszközből. Ezt a tényt felismerve a vámhatóságok olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek alapján a szállítmány kirakodását az érkezést követően a lehető legrövidebb idő alatt el lehet kezdeni, az állami bevétel biztosításához feltétlenül szükséges alakiságokat követően.

Különböző okok miatt eltelhet bizonyos idő az áru megérkezése és a megfelelő vámáru-nyilatkozat benyújtása között. Ilyen esetben a vámhatóság megköveteli, hogy az árukat vámfelügyelet alatt tartsák, és e célból rendszerint meghatározott területre viszik, és a megfelelő vámáru-nyilatkozat benyújtásáig raktározzák ezeket. Az ilyen területeket átmeneti megőrzési raktárnak hívják, és lehetnek épületek, illetve elkerített vagy el nem kerített területek.

E melléklet előírásai nem vonatkoznak a vámraktárban vagy vámszabad területen tárolt árukra.

MEGHATÁROZÁSOK

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

a) az "áruk átmeneti megőrzése" kifejezés az áruknak a vámhatóság által kijelölt épületekben és elkerített vagy el nem kerített helyen (a továbbiakban: átmeneti megőrzési raktár) vámfelügyelet mellett történő raktározását jelenti, várva a vámáru-nyilatkozat benyújtását;

b) a "behozatali vámok és adók" kifejezés mindazokat a vámokat és más költségeket, adókat, díjakat és egyéb terheket jelenti, amelyeket az áruk behozatalakor vagy ezzel kapcsolatban szednek be, ide nem értve azokat a díjakat és egyéb terheket, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások költségének megközelítő szintjére korlátozott;

c) a "vámáru-nyilatkozat" kifejezés egy olyan, a vámszervek által előírt módon teendő nyilatkozatot jelent, amelyben az érdekelt személyek jelzik az áruval kapcsolatban alkalmazandó vámeljárást, és közlik a vámszervek által az eljárás alkalmazásához megkövetelt adatokat;

d) a "vámvizsgálat" kifejezés a vámszervek által végrehajtandó törvények és jogszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket jelenti;

e) a "biztosíték" kifejezés azt jelenti, hogy a vámszervek megfelelő biztosítékot kapnak arra, hogy a fennálló vámkötelezettségnek eleget tesznek. A biztosíték "keretbiztosíték", ha számos műveletből eredő kötelezettség teljesítését szavatolja;

f) a "személy" kifejezés természetes és jogi személyt egyaránt jelent, kivéve ha a szövegösszefüggés másként nem kívánja.

ALAPELVEK

1. Kötelező rendelkezés

E melléklet előírásai szabályozzák az átmeneti megőrzést.

2. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok állapítják meg az átmeneti megőrzési raktárban lévő áruk vonatkozásában teljesítendő feltételeket és elvégzendő alakiságokat.

HATÁLY

3. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság engedélyezi átmeneti megőrzési raktárak létesítését, ha ezt a kereskedelem és ipar igényeinek kielégítése céljából szükségesnek tartják.

Megjegyzés:

(1) A nemzeti jogszabályok előírásainak megfelelően az átmeneti megőrzési raktárakat üzemeltetheti a vámhatóság, más hatóság, illetve természetes vagy jogi személy.

(2) Az átmeneti megőrzési raktárak valamennyi importőr és áruk behozatalára jogosult más személy számára rendelkezésre állnak, illetve használatuk meghatározott személyekre korlátozható.

4. Kötelező rendelkezés

Az átmeneti megőrzést minden áru számára lehetővé teszik, függetlenül mennyiségétől, a származási vagy küldő országtól. A veszélyes árukat – amelyek feltehetőleg más árukra hatnak vagy különleges kezelést igényelnek – azonban csak erre alkalmas átmeneti megőrzési raktárba veszik fel.

5. Kötelező rendelkezés

Az átmeneti megőrzési raktárba való beszállításkor csak azt az okmányt követelik meg, amely a vámhatóságnak történő bejelentéshez szükséges.

AZ ÁTMENETI MEGŐRZÉSI RAKTÁRAK ÜZEMELTETÉSE

6. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok állapítják meg az átmeneti megőrzési raktárak építésére, berendezésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat, a vámhatóság pedig a tárolással, leltározással, elszámolással és vámvizsgálattal kapcsolatos szabályokat.

Megjegyzés:

(1) Ellenőrzés céljából a vámhatóság:

- nyilvántarthatja vagy nyilvántartathatja az átmeneti megőrzési raktárakba beszállított árukat (különleges nyilvántartások vagy a megfelelő okmányok segítségével),

- állandó vagy időszakos felügyelet alatt tarthatja az átmeneti megőrzési raktárt,

- megkövetelheti, hogy az átmeneti megőrzési raktárt kettős zárral lássák el (az érdekelt személyével és a vámhatóságéval),

- időnként leltárba veheti az átmeneti megőrzési raktárban levő árukat.

(2) Az árukat rendszerint zárható helyiségekben kell tartani. A súlyos vagy terjedelmes és csekély értékű árukat, amelyek az államkincstár szempontjából kis kockázatot jelentenek, gyakran nyílt helyeken, vámfelügyelet mellett tárolják.

7. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok jelölik ki az átmeneti megőrzési raktárban levő árukat terhelő bármely behozatali vám és adók fizetéséért felelős személy(eke)t, ha az árukkal nem számolnak el megfelelően a vámhatóságnak.

8. Kötelező rendelkezés

Ha az ideiglenes raktárt üzemeltető hatóságtól biztosítékot követelnek meg, akkor a vámhatóság keretbiztosítékot is elfogadhat.

9. Ajánlott gyakorlat

Az esetleges biztosíték összegét a kiszabható behozatali vámok és adók figyelembevételével a lehető legalacsonyabban állapítják meg.

10. Ajánlott gyakorlat

A vámhatóság eltekint a biztosítéktól, ha az átmeneti megőrzési raktár vámfelügyelet alatt áll, különösen ha vámzárral van ellátva.

ENGEDÉLYEZETT MŰVELETEK

11. Kötelező rendelkezés

Az átmeneti megőrzési raktárban levő áruk felett rendelkezési joggal bíró bármely személy a vámáru-nyilatkozat elkészítése céljából az árukat

a) megvizsgálhatja;

b) lemérheti;

c) a megfelelő behozatali vámok és adók megfizetése mellett mintát vehet.

12. Kötelező rendelkezés

Az átmeneti megőrzési raktárban levő árukon el lehet végezni a változatlan állapotban történő megőrzésükhöz szükséges műveleteket.

Megjegyzés:

Az áruk változatlan állapotban történő megőrzéséhez szükséges művelet lehet tisztítás, a por és szennyeződés eltávolítása, osztályozás, a sérült csomagolás javítása vagy kicserélése.

13. Ajánlott gyakorlat

A vámhatóság által megállapítható feltételek mellett lehetővé teszik az átmeneti megőrzési raktárban levő áruk elszállításának megkönnyítéséhez szükséges szokásos műveletek elvégzését.

Megjegyzés:

Ilyen művelet lehet osztályozás, felhalmozás, lemérés, jelzés, címkézés. Lehet az egyetlen fuvar és/vagy vámokmány fedezetével továbbszállítandó különböző áruk összegyűjtése (gyűjtőáruk).

AZ ÁTMENETI MEGŐRZÉS IDŐTARTAMA

14. Kötelező rendelkezés

Ha a nemzeti jogszabályok az átmeneti megőrzést határidőhöz kötik, akkor ennek elegendőnek kell lennie az importőr számára a valamely vámeljárás alá vonáshoz szükséges alakiságok teljesítéséhez.

Megjegyzés:

A megállapított határidő függhet a fuvarozás módjától, a tengeri szállítás esetén megfelelően hosszú lehet.

15. Ajánlott gyakorlat

Az érdekelt személy kérésére a vámhatóság – általa nyomósnak tekintett okok alapján – meghosszabbítja az eredetileg megállapított határidőt.

AZ ÁRUK RONGÁLÓDÁSA, SÉRÜLÉSE, ELVESZTÉSE, MEGSEMMISÜLÉSE VAGY FELAJÁNLÁSA

16. Kötelező rendelkezés

Az átmeneti megőrzési raktár elhagyása előtt baleset vagy vis maior következtében megrongálódott, elromlott vagy megsérült árukat úgy vámkezelik, mintha ezeket megrongálódott, elromlott vagy sérült állapotban hozták volna be.

17. Kötelező rendelkezés

Az átmeneti megőrzési raktárban baleset vagy vis maior következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul elveszett árukat nem terhelik behozatali vámokkal és adókkal, feltéve hogy az ilyen megsemmisülést vagy elvesztést megfelelően igazolják a vámhatóságnak.

Ha a megsemmisítés után esetleg megmaradó maradékot vagy hulladékot belföldön felhasználják, akkor ezeket olyan behozatali vámokkal és adókkal terhelik, amelyek az ilyen állapotban behozott maradványra és hulladékra vonatkoznak.

18. Kötelező rendelkezés

Az átmeneti megőrzési raktárban levő áruk felett rendelkezési joggal bíró személy kérésére lehetővé teszik, hogy az árukat a vámhatóság döntésétől függően részben vagy egészben felajánlják az állam javára, vámfelügyelet mellett megsemmisítsék vagy kereskedelmileg használhatatlanná tegyék. Az ilyen felajánlás vagy megsemmisítés az állam számára nem jelent költséget.

Ha a megsemmisítés után esetleg megmaradó maradékot vagy hulladékot belföldön felhasználják, akkor ezeket olyan behozatali vámokkal és adókkal terhelik, amelyek az ilyen állapotban behozott maradékra vagy hulladékra vonatkoznak.

KITÁROLÁS AZ ÁTMENETI MEGŐRZÉSI RAKTÁRBÓL

19. Kötelező rendelkezés

Az áruk felett rendelkezési joggal bíró bármely személy a megfelelő feltételek és alakiságok teljesítésével kitárolhatja az átmeneti megőrzési raktárban levő árukat.

Megjegyzés:

A vámhatóság megkövetelheti, hogy az érintett személy igazolja az áruk feletti rendelkezés jogát.

AZ ÁTMENETI MEGŐRZÉSI RAKTÁRBÓL KI NEM TÁROLT ÁRUK

20. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok állapítják meg azt az eljárást, amelyet akkor kell követni, ha az átmeneti megőrzési raktárból az árukat az előírt határidőig nem tárolják ki.

21. Ajánlott gyakorlat

Ha az átmeneti megőrzési raktárból ki nem tárolt árukat a vámhatóság értékesíti, akkor a behozatali vámok és adók és minden más felmerült díj és költség levonása után fennmaradó összeget juttassák el az erre jogosult személynek, ha ez lehetséges, vagy meghatározott ideig álljon rendelkezésre.

AZ ÁTMENETI MEGŐRZÉSI RAKTÁRAKRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS

22. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság biztosítja, hogy az áruk átmeneti megőrzési raktározásával kapcsolatos minden adat bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhető legyen.

--------------------------------------------------

F.1 MELLÉKLET

VÁMSZABAD TERÜLETEKRE VONATKOZÓ MELLÉKLET

BEVEZETÉS

Egyes államok már hosszú ideje szükségesnek tartják, hogy a külkereskedelmüket és a nemzetközi kereskedelmet általában a területük meghatározott részére behozott áruknak nyújtott korlátlan idejű behozatali vám- és adómentességgel ösztönözzék abban az esetben, ha ezeket rendszerint a vámterületen kívül levőnek tekintik. Az ily módon behozott árukat nem vetik alá a szokásos vámellenőrzésnek.

Ebben a mellékletben ezt a területrészt "vámszabad terület" – nek nevezzük, bár egyes országokban más elnevezések is ismertek, mint például "szabadkikötő", "vámszabad raktár".

Különbség tehető a kereskedelmi és ipari vámszabad területek között. A kereskedelmi vámszabad területen rendszerint csak az áruk állagának megőrzéséhez, valamint a csomagolás vagy a piaci minőség javításához vagy az elszállításhoz szükséges műveleteket engedélyezik. Az ipari vámszabad területeken feldolgozási műveleteket engedélyeznek.

Bár a vámszabad területekre behozott árukat a behozatali vámok és adók szempontjából általában a vámterületen kívül levőnek tekintik, az illető állam által megállapított bizonyos előírások, például a nemzeti jogszabályokból fakadó tilalmak és korlátozások érvényben maradhatnak. A vámszervek a vámszabad területen bizonyos ellenőrzéseket végezhetnek annak érdekében, hogy a műveletek az előírásoknak megfelelően történjenek.

A vámterületről a vámszabad területre bevitt áruk után rendszerint igényt lehet tartani a behozatali vámok és adók alóli mentesítésre, vagy a behozatali vámok és adók, illetve a belső adók és illetékek kivitelkor járó visszatérítésére.

Ha a vámszabad területen feldolgozatlan árukat belföldi felhasználás céljából a vámterületre behoznak, akkor a behozatali vámok és adók úgy terhelik azokat, mintha közvetlenül külföldről hozták volna be őket. A nemzeti jogszabályok által megállapított különleges vámkivetést alkalmaznak az olyan külföldi árukra, amelyeket a vámszabad területen feldolgoztak, vagy a felhasznált áruk belföldi eredetűek voltak, vagy behozatali vám- és adófizetés mellett hozták be őket, és a vámszabad területre bevitelükkor azokat a vámok és adók alól mentesítették, vagy pedig ezeket visszatérítették.

Néhány országban a vámszabad területen nyújtott kedvezményekhez hasonlókat nyújtanak az egész területen, más vámeljárások, például a raktározás, vámvisszatérítés, aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal vagy vámtranzit keretében.

MEGHATÁROZÁSOK

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

a) a "vámszabad terület" kifejezés az állam területének olyan részét jelenti, ahol a behozott árukat általában a behozatali vámok és adók szempontjából a vámterületen kívül levőnek tekintik és nincsenek alávetve a szokásos vámellenőrzésnek.

Megjegyzés:

Különbség tehető a kereskedelmi és az ipari vámszabad területek között. A kereskedelmi vámszabad területen az áruk további rendelkezésre várnak, és a feldolgozás vagy a gyártás rendszerint tilos. Az ipari vámszabad területekre behozott árukkal engedélyezett műveleteket lehet végezni;

b) a "vámterület" kifejezés azt a területet jelenti, ahol egy állam vámjoga teljes mértékben érvényesül;

c) a "behozatali vámok és adók" kifejezés mindazokat a vámokat és más költségeket, adókat, díjakat és egyéb terheket jelenti, amelyeket az áruk behozatalakor vagy ezzel kapcsolatban szednek be, ide nem értve azokat a díjakat és egyéb terheket, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások költségének megközelítő szintjére van korlátozva;

d) a "vámellenőrzés" kifejezés a vámszervek által végrehajtandó törvények és jogszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket jelenti;

e) a "személy" kifejezés egyaránt jelent természetes és jogi személyt, kivéve ha a szövegösszefüggés másként nem kívánja.

ALAPELV

1. Kötelező rendelkezés

A vámszabad területeken alkalmazandó vámelőírásokat e melléklet rendelkezései határozzák meg.

VÁMSZABAD TERÜLETEK LÉTREHOZÁSA

2. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok állapítják meg a vámszabad területek létrehozásával kapcsolatos követelményeket, az ilyen területekre behozható áruk fajtáit és az árukkal végezhető műveletek jellegét.

Megjegyzések:

(1) A vámszabad területeket általában tengeri és folyami kikötőkben, repülőtereken és hasonló földrajzi előnyökkel rendelkező helyen hozzák létre.

(2) A nemzeti jogszabályalkotás előírásainak megfelelően a vámszabad területet igazgathatja a vámhatóság, más hatóság, természetes vagy jogi személy.

(3) Kötelező rendelkezés

A vámszabad területek kialakításával és berendezésével kapcsolatos követelményeket és a vámvizsgálati intézkedéseket a vámhatóság állapítja meg.

Megjegyzések:

(1) A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vámszabad terület zárt legyen, korlátozásokat állapíthat meg a belépésre vonatkozóan, és nyitvatartási időt jelölhet ki.

(2) A vámhatóság ellenőrzés céljából

- a vámszabad terület belépési helyeit állandó vagy időszakos felügyelet alatt tarthatja,

- megkövetelheti a vámszabad területre árukat beszállító személytől, hogy az áruk mozgásának ellenőrizhetősége érdekében megfelelő nyilvántartásokat vezessenek,

- szúrópróbaszerűen ellenőrizheti a bevitt árukat annak biztosítása érdekében, hogy azokkal csak engedélyezett műveleteket végezzenek, és hogy nem engedélyezett árukat ne hozzanak be.

4. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságnak jogában áll bármikor ellenőrizni a vámszabad területre árut beszállító bármely személy létesítményeiben tárolt árukat.

BESZÁLLÍTHATÓ ÁRUK

5. Ajánlott gyakorlat

A vámszabad területre történő beengedés nem függ attól, hogy az árukat meghatározott mennyiségben hozzák be vagy tárolják.

6. Kötelező rendelkezés

A vámszabad területre történő bevitelt nemcsak közvetlenül külföldről behozott áruk számára teszik lehetővé, hanem a szóban forgó állam vámterületéről is be lehet oda árukat vinni.

Megjegyzés:

A szóban forgó állam vámterületéről behozandó áruk lehetnek szabad forgalomban vagy feltételes behozatali vám- és adómentességet biztosító vagy feldolgozási eljárás alatt.

7. Kötelező rendelkezés

A vámszabad területre bevitelre kerülő olyan áruk esetében, amelyek kivitelük esetén a behozatali vámok és adók alóli mentességre vagy ezek visszatérítésére jogosultak, a vámszabad területre történő bevitelük után azonnal igény tartható a mentességre vagy a visszatérítésre.

8. Kötelező rendelkezés

A vámszabad területre bevitelre kerülő olyan áruk esetében, amelyek kivitel esetén belső adók és illetékek alóli mentességre vagy ezek visszatérítésére jogosultak, a vámszabad területre történő bevitelük után azonnal igény tartható a mentességre vagy a visszatérítésre.

Megjegyzés:

A mentességet vagy a visszatérítést rendszerint a vámszabad területre történő bevitelt követően azonnal megadják. Különleges esetekben a mentességet vagy a visszatérítést az áruknak az állam területéről történő kiviteléhez lehet kötni. Kivételes esetben meg lehet követelni az áruknak a rendeltetési országba történő megérkezésének igazolását is.

9. Kötelező rendelkezés

A vámszabad területre történő bevitelt nem tagadhatják meg az áruk származási, feladási vagy rendeltetési országa alapján.

10. Kötelező rendelkezés

Az áruk vámszabad területre történő bevitelét nem tagadhatják meg azon az alapon, hogy tilalmak vagy korlátozások vonatkoznak rájuk, kivéve a közerkölccsel, közbiztonsággal, köz-, állat- vagy növényegészséggel kapcsolatosakat vagy a szabadalmakra, védjegyekre és szerzői jogokra vonatkozókat.

11. Ajánlott gyakorlat

A veszélyes árukat, amelyek feltehetőleg más árukra hatást gyakorolnak, vagy amelyek különleges berendezéseket igényelnek, csak a megfelelően kialakított vámszabad területre viszik be.

VÁMSZABAD TERÜLETRE TÖRTÉNŐ BESZÁLLÍTÁS

12. Kötelező rendelkezés

Ha okmányt kell benyújtani a vámszervek felé a külföldről közvetlenül a vámszabad területre bevitt olyan áruk vonatkozásában, amelyek a szóban forgó állam vámterületén nem haladnak át, akkor csak egy kereskedelmi vagy hivatalos okmány (kereskedelmi számla, fuvarlevél, feladási értesítés stb.) benyújtását követelik meg, amely tartalmazza a szóban forgó áruk fő jellemzőit.

13. Ajánlott gyakorlat

A szóban forgó állam vámterületéről vagy árutovábbításból a vámszabad területre történő kivitelhez csak a kivitelnél, újrakivitelnél vagy árutovábbításnál szokásos vámáru-nyilatkozatot követelik meg.

14. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság az áruknak vámszabad területre történő bevitelekor nem követel meg biztosítékot.

15. Kötelező rendelkezés

Ha a vámhatóság ellenőrzi a vámszabad területre bevitelre szánt árukat, akkor csak olyan műveleteket végeznek, amelyeket a vámszervek által végrehajtandó jogszabályok betartásának biztosítása érdekében szükségesnek tartanak.

Megjegyzés:

A vámszervek különösképpen azt vizsgálhatják, hogy az áruk a vámszabad területre bevihető fajtájúak legyenek, és hogy betartsák a vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat.

ENGEDÉLYEZETT MŰVELETEK

16. Kötelező rendelkezés

A berakodáson, kirakodáson, átrakodáson és raktározáson túlmenően a kereskedelmi vámszabad területre beszállított árukon el lehet végezni az állaguk megőrzéséhez szükséges műveleteket, a csomagolás vagy a piaci minőség javításához szükséges kezelést vagy szállításra való előkészítést, mint például a csomagok szétválasztása vagy összerakása, válogatás és osztályozás, újracsomagolás.

17. Kötelező rendelkezés

Az illetékes hatóságok általánosságban és/vagy részleteiben az egész vámszabad területre érvényes szabályzatban vagy a műveleteket végző vállalatnak adott engedélyben állapítják meg azokat a feldolgozási műveleteket, amelyeket az ipari vámszabad területre bevitt árukkal kapcsolatban el lehet végezni.

Megjegyzés:

Feldolgozási műveletek elvégzésének jogát ahhoz a feltételhez lehet kötni, hogy az illetékes hatóságok a javasolt műveleteket a nemzetgazdaság szempontjából előnyösnek ítéljék meg.

A VÁMSZABAD TERÜLETEN BELÜL ELFOGYASZTOTT ÁRUK

18. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok állapítják meg azokat az eseteket, amikor a vámszabad területen belül elfogyasztandó áruk vám- és adómentesen vihetők be, továbbá megállapítja az erre vonatkozó követelményeket is.

Megjegyzések:

(1) A bevitt árukat nemcsak a behozatali vámok és adók, hanem a belső adók és illetékek alól is mentesíteni lehet.

(2) A szállítás, raktározás és feldolgozás céljára kizárólag a vámszabad területen felhasználandó felszerelésnek is lehet vám- és adómentességet biztosítani.

TULAJDONJOG ÁTRUHÁZÁSA

19. Kötelező rendelkezés

A vámszabad területre bevitt áruk tulajdonjogának átruházása megengedett.

Megjegyzés:

(1) A vámszabad területen meg lehet tiltani a kiskereskedelmi értékesítést.

(2) A vámszabad területre bevitt árukat fel lehet használni hajók és repülőgépek ellátására.

MEGSEMMISÍTÉS

20. Kötelező rendelkezés

Lehetővé teszik a vámszabad területre bevitt áruknak a vámfelügyelet melletti megsemmisítését vagy kereskedelmi szempontból értéktelenné tételét.

A VÁMSZABAD TERÜLETEN VALÓ ELHELYEZÉS IDŐTARTAMA

21. Kötelező rendelkezés

Az áruknak a vámszabad területen való elhelyezés időtartamát nem korlátozzák.

A VÁMSZABAD TERÜLETRŐL TÖRTÉNŐ KIVITEL

22. Kötelező rendelkezés

Ha az olyan áruk vonatkozásában, amelyeket a vámszabad területről történő kivitel után közvetlenül külföldre visznek anélkül, hogy a szóban forgó állam vámterületén áthaladnának, a vámszerveknek okmányt kell benyújtani, akkor csak egy szokásos kereskedelmi vagy hivatalos okmány (kereskedelmi számla, fuvarlevél, szállítási értesítő stb.) benyújtását követelik meg, amely tartalmazza a szóban forgó áru fő jellemzőit.

23. Kötelező rendelkezés

A vámszabad területről történő kivitel után a szóban forgó állam vámterületére bevitt árukhoz csak ahhoz a vámeljáráshoz szükséges árunyilatkozatot követelik meg, amelyet az árukra alkalmaznak.

24. Ajánlott gyakorlat

Azok az áruk, amelyeknek a vámszabad területről a szóban forgó állam vámterületére történő kivitelét engedélyezik, igényt tarthatnak feltételes mentességre vagy feldolgozási eljárásra a közvetlenül külföldről behozott áruk esetén érvényes feltételek szerint.

25. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok állapítják meg azt az időpontot, amelyet olyan áruk értékének és mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni, amelyeket a vámszabad területről történő kivitel után belföldi használatba lehet venni, továbbá az azokra alkalmazandó behozatali vámokat és adókat.

26. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg a vámszabad területen történt megmunkálás vagy feldolgozás után belföldi használatba vett árukat terhelő behozatali vámok és adók összegének meghatározásánál alkalmazandó szabályokat.

Megjegyzések:

(1) A vámszabad területen történt feldolgozást követően belföldi használatba vett árukat terhelő behozatali vámok és adók összegét a felhasznált külföldi árukat a vámszabad területre történő beviteli állapotuknak megfelelően terhelő behozatali vámok és adók összegére lehet korlátozni, ha belföldi eredetű vagy a behozatali vámok és adók megfizetése ellenében behozott árukat használtak fel, akkor az áruknak a vámszabad területre történő bevitelükkor a belföldi adók és illetékek vagy behozatali vámok és adók alól történt mentesítés vagy azok visszatérítésének összegére.

(2) Különleges kiszabási eljárás állapítható meg, ha a vámszabad területen áruk feldolgozásánál használt berendezéseket behozatali vám- és adómentesen vitték be.

VÁMSZABAD TERÜLET MEGSZÜNTETÉSE

27. Kötelező rendelkezés

Vámszabad terület megszüntetése esetén az érdekelt személyeknek megfelelő időt biztosítanak az árukkal való új rendelkezés megvalósítására.

VÁMSZABAD TERÜLETRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS

28. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság biztosítja, hogy a vámszabad területeken alkalmazott szabályokkal kapcsolatos minden adat bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhető legyen.

--------------------------------------------------