2020.1.24.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/10


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/105 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. január 23.)

a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 24. cikke (5) bekezdésére,

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

(1)

Egy, az Eurofer, az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: panaszos) által 2019. augusztus 26-án az egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek teljes uniós termelését képviselő négy uniós gyártó nevében benyújtott panasz nyomán az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján 2019. október 10-én bejelentette, hogy szubvencióellenes eljárást (a továbbiakban: eljárás) indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek Unióba érkező behozatalával kapcsolatban.

(2)

Ezt megelőzően a Bizottság 2019. augusztus 12-én bejelentette, hogy ugyanezen, Kínából, Tajvanról és Indonéziából származó termék Unióba érkező behozatalával kapcsolatban az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a dömpingellenes alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes eljárást (párhuzamos dömpingellenes eljárás) indít. (4)

1.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(3)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék: rozsdamentes acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (ideértve a méretre vágott és a keskeny szalagokban kiszerelt termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, kivéve a nem tekercsben lévő, legalább 600 mm szélességű, 10 mm-nél nagyobb vastagságú termékeket (a továbbiakban: érintett termék). Ezek a termékek jelenleg a 7219 11, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 22, 7219 23, 7219 24, 7220 11 és 7220 12 HR-kódok alá tartoznak. A megadott HR-kódok csak tájékoztató jellegűek.

2.   KÉRELEM

(4)

A panaszos már a panaszában kérte a behozatalok nyilvántartásba vételét. A panaszos 2019. október 31-én az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján külön nyilvántartásbavételi kérelmet is benyújtott az e vizsgálat tárgyát képező behozatalok tekintetében. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A panaszos 2019. november 22-én és december 10-én kiegészítő információkkal szolgált a kérelemmel kapcsolatban.

(5)

Az érintett termék egyik, a szubvencióellenes eljárásban együttműködő felhasználója, a Marcegaglia Specialties (a továbbiakban: Marcegaglia) 2019. november 14-én észrevételeket fogalmazott meg a panaszos által a behozatalok nyilvántartásba vétele érdekében benyújtott kérelemhez.

3.   A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL INDOKOLÁSA

(6)

Az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(7)

A panaszos szerint a nyilvántartásba vételt az indokolja, hogy a Kínából és az Indonéziából származó érintett termék támogatott formában érkezik az Unióba. A panaszos előadta, hogy az alacsony áron egyre gyorsuló ütemben érkező behozatal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, ugyanis a készletfelhalmozás lehetővé tételével rontja az esetleg kivetendő végleges vámok javító hatását.

(8)

A Bizottság az alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság ellenőrizte, hogy a szóban forgó támogatott termék vonatkozásában fennállnak-e olyan kritikus körülmények, amelyek között a kiegyenlíthető támogatásokban részesülő termék viszonylag rövid időn belüli nagy volumenű behozatala nehezen helyreállítható kárt okoz, és hogy e kár megismétlődésének megakadályozásához szükséges-e visszaható hatállyal kiegyenlítő vámokat alkalmazni a szóban forgó behozatalra.

3.1.   Az érintett termék támogatása

(9)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából és Indonéziából érkező behozatala támogatott behozatal.

(10)

Kína esetében az állítólagos támogatás konkrétan közvetlen transzferek, államháztartási bevételek elengedése vagy be nem szedése, valamint áruknak vagy szolgáltatásoknak a kormányzat általi, a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő nyújtása formájában valósul meg. Ebbe a körbe tartoznak például az állami tulajdonú bankok által rendelkezésre bocsátott kedvezményes kölcsönök és hitelkeretek, az exporthitel-támogatási programok, az exportgaranciák, az exportbiztosítás és a vissza nem térítendő támogatást nyújtó támogatási programok; az újszerű és a csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok számára nyújtott adókedvezmények, a kutatási-fejlesztési adójóváírás, a csúcstechnológiát képviselő vállalatok által a csúcstechnológia fejlesztésére és gyártására igénybe vett berendezések gyorsított értékcsökkenése, az arra feljogosított honos vállalatok közötti osztalékfizetéssel kapcsolatos mentességek, a külföldi érdekeltségű kínai vállalatok által a Kínán kívüli anyavállalatoknak kifizetett osztalékok kedvezményes forrásadója, a földhasználati adó alóli mentesség és az exportadó-visszatérítés; valamint a kormányzat által a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében rendelkezésre bocsátott földterület és energia.

(11)

Indonézia esetében az állítólagos támogatás konkrétan közvetlen transzferek, államháztartási bevételek elengedése vagy be nem szedése, valamint áruknak vagy szolgáltatásoknak a kormányzat általi, a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő nyújtása formájában valósul meg. Ebbe a körbe tartoznak például az indonéziai jog alapján nyújtott kedvezményes kölcsönök és adókedvezmények, valamint a nyersanyagok és a termelőberendezések esetében igénybe vehető behozatalivám-mentesség.

(12)

A panaszos szerint ezek az intézkedések azért minősülnek támogatásnak, mert a kínai és az indonéziai kormány vagy más regionális vagy helyi kormányzati szervek pénzügyi hozzájárulásával zajlanak (a közjogi szerveket is ideértve), és gazdasági előnyt biztosítanak az érintett termék exportáló gyártóinak. A panaszos szerint a szóban forgó támogatások az exportteljesítménytől és/vagy – az importárukkal szemben – a hazai áruk felhasználásától függnek, és/vagy egyes ágazatokra és/vagy vállalattípusokra és/vagy helyekre korlátozódnak, ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

(13)

A támogatásra vonatkozó bizonyítékok megtekinthetők a panasz nem bizalmas változatában, és azokat a bizonyítékok elegendő jellegéről készített feljegyzés részletesebben is elemzi.

(14)

Tehát az eljárás e szakaszában rendelkezésre álló bizonyítékok kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy az érintett termék kivitelét kiegyenlíthető támogatások segítik.

3.2.   Viszonylag rövid időn belüli nagy volumenű behozatal

(15)

A panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez kapcsolódó későbbi beadványokban a behozatalok volumenére vonatkozóan szolgáltatott adatok arról tanúskodnak, hogy a behozatal 2015 és 2019 júniusa között mind abszolút értelemben, mind piaci részesedését tekintve erőteljesen növekedett. A panaszban bemutatott bizonyítékok konkrétan azt jelzik, hogy a kínai és az indonéziai exportőrök rendkívül erőteljesen megnövelték az érintett termék uniós értékesítéseinek mennyiségét, és ennek következtében piaci részesedésük meredek emelkedésnek indult, 2018 második félévében 28,7 %-ot érve el.

(16)

A teljes figyelembe vett időszak és az eljárás megindítása utáni időszak behozatali adatainak (azaz a panaszos által szolgáltatott és a Surveillance 2 adatbázisban a konkrét érintett termék vonatkozásában található adatok) együttes elemzése alapján nem jelenthető ki, hogy a behozatal erőteljes növekedése megállt volna:

Az érintett országokból érkező behozatalok volumene (tonna)

Származás

2016

2017

2018

Vizsgálati időszak

Havi átlag a vizsgálati időszakban

Havi átlag az eljárás megindítása után (5)

Kína

194 963

263 858

250 626

220 705

18 392

26 338

Indonézia

105

17

44 863

107 107

8 926

4 270

Az érintett országok

195 068

263 874

295 489

327 812

27 318

30 607

Forrás:

—

2016–2018 tekintetében a panasz;

—

a vizsgálati időszak és az eljárás megindítása utáni időszak tekintetében a Surveillance 2 adatbázis

(17)

E statisztikai adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy az érintett országokból érkező nagy mennyiségű behozatal már az eljárás megindítását követő két hónapban, azaz 2019 októberében és novemberében megállapítható volt, hiszen ekkor az Unióba érkező átlagos havi volumen 12 %-kal nagyobb volt a vizsgálati időszakban megfigyelt, már akkor is nagy volumennél. A vizsgálat megindítása utáni időszak vonatkozásában a Bizottság rendelkezésére álló statisztikai adatok azt jelzik, hogy a behozatal az érintett országokból növekvő mennyiségben érkezik. Ez a növekedés, valamint a két exportáló országnak a figyelembe vett időszak folyamán tapasztalt piaci részesedése együttesen azt jelzi, hogy az alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében megvalósult a viszonylag rövid időn belüli nagy mennyiségű behozatal.

3.3.   Ez a behozatal nehezen helyreállítható kárt okoz

(18)

Továbbá a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az exportőröknek nyújtott támogatás jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. Az érintett termék behozatala mind mennyiségénél, mind pedig árainál fogva kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós piacon értékesített mennyiségekre és az uniós piacon érvényesülő árszintre, valamint az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére. Ez nagymértékben rontja az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét. Az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kártényezőkre vonatkozó bizonyítékokat a panaszban és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos későbbi beadványokban található adatok képezik, és alátámasztják az Eurostat nyilvánosan hozzáférhető adatai. A panasz egyebek mellett bemutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat független vevőknek megvalósított értékesítései 2015 és 2018 között 6 %-kal csökkentek, miközben ugyanebben az időszakban piaci részesedése 4,3 %-kal csökkent, jövedelmezősége pedig 2018-ra alacsony szintre, a 2017-es szint fele alá esett vissza. Mindemellett a jövedelmezőség 2018 folyamán drámaian csökkent, és az év második felében mindössze 2,2 % volt. A panasz szerint továbbá a foglalkoztatás 2015 óta 3 %-kal csökkent.

(19)

Emellett nyilvántartásbavételi kérelmében a panaszos rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének rohamos romlása, amelyet a panasz a 2018. év második félévére vonatkozóan megállapított, 2019 első félévében is folytatódott: tovább csökkent a termelés, és nőtt a behozatalokhoz társuló áralákínálás. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmében a panaszos olyan bizonyítékokat is bemutatott, amelyek arra utalnak, hogy a helyzet azóta csak súlyosbodott; ennek alátámasztására a panaszos egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a különböző uniós gyártók 2019 júliusa óta négy – eltérő jellegű – szerkezetátalakítást is bejelentettek, amelyek több száz munkavállaló munkahelyét érintik. E bejelentések közül kettő a közelmúltban, 2019 októberében történt.

(20)

Emellett az eljárás e szakaszában a Bizottság azt is értékelte, hogy az elszenvedett kárt nehéz-e helyreállítani. Amint a kínai és az indonéziai beszállítók beépülnek az uniós gazdasági ágazat vevőinek ellátási láncába, előfordulhat, hogy az utóbbiak nem lesznek hajlandóak beszállítót váltani az uniós gyártók javára. Emellett az uniós gazdasági ágazat vevői valószínűsíthetően kevésbé lesznek hajlandóak elfogadni az uniós gazdasági ágazat magasabb árait abban a feltételezett esetben is, ha a Bizottság a jövőben visszaható hatály nélkül kiegyenlítő intézkedéseket vezet be. A piaci részesedés tartós elvesztésének, illetve a bevételek tartós csökkenésének veszélye olyan kár, amelyet nehéz helyreállítani.

3.4.   A kár megismétlődésének megakadályozása

(21)

Végezetül a 3.3. szakaszban ismertetett adatok és megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kár megismétlődésének megakadályozásához szükség van arra, hogy a nyilvántartásbavételi kötelezettség elrendelésével előkészítse az intézkedések majdani esetleges visszaható hatályú bevezetését. A vizsgálati időszak utáni időszakot jellemző piaci feltételek lényegében megerősítik, hogy a támogatott behozatal alacsony árak melletti jelentős bővülése következtében folyamatosan romlik a belföldi gazdasági ágazat helyzete.

4.   ELJÁRÁS

(22)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgált termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő bevezetéséhez.

(23)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. Emellett a Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

5.   NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(24)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat ténymegállapításai alapján kiegyenlítő vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszaható hatállyal is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(25)

A jövőbeni kötelezettségek a szubvencióellenes vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(26)

Az eljárás e szakaszában a támogatás összege sem Kína, sem Indonézia esetében nem becsülhető meg. A panaszos nem szolgált pontos becsléssel a támogatás összegét illetően, amelynek alapján pedig rendesen a kiegyenlítő vámok szintjének megállapítása történik. A panasz mindössze a kár megszüntetéséhez szükséges mértékre vonatkozóan ad Kína esetében 29,1 %-os, Indonézia esetében pedig 39,8 %-os becslést. Az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban a kötelezettség e becsült mértéke csak akkor lehet releváns, ha a kiegyenlíthető támogatások összege alapján számított vámtétel ennél nagyobb, és a Bizottság egyértelműen azt állapítja meg, hogy az Uniónak nem áll érdekében e nagyobb kiegyenlítő vám kivetése.

6.   A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

(27)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat az (EU) 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság az (EU) 2016/1037 rendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján utasítja a vámhatóságokat a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó, jelenleg a 7219 11, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 22, 7219 23, 7219 24, 7220 11 és 7220 12 HR-kódok alá tartozó, következőképpen meghatározott termék Unióba érkező behozatalainak nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére: rozsdamentes acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (ideértve a méretre vágott és a keskeny szalagokban kiszerelt termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, kivéve a nem tekercsben lévő, legalább 600 mm szélességű, 10 mm-nél nagyobb vastagságú termékeket.

A nyilvántartásba vételt e rendelet hatálybalépése után kilenc hónappal meg kell szüntetni.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az e rendelet kihirdetésétől számított 21 napon belül ismertessék írásban álláspontjukat, állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal, illetve kérelmezzék meghallgatásukat.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(2)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról (2019/C 342/09, HL C 342., 2019.10.10., 18. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.).

(4)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból, Tajvanról és Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (2019/C 269 I/01, HL C 269. I, 2019.8.12., 1. o.).

(5)   2019. október – 2019. november.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).