<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-06-202506C105202306850-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0685-23-202505438-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="24/06/2025 16:34:33" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="SZpt4Rknoxro38RbBb2055opf4aMLxgwfzTNKNhR/YtqmDTov2HEVMRVTBNvdAIzYjrBvK0FrYmLxUd9Mu1NJACHNx+b9IH56VDObh8vTypWQ9v+0Welx0j7bDKLbKsL54Sa0uYP1X7cbNjdkdjhuxCue8koPNxtSYf0P2SnN50=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="zasz" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="b63cf6f1-45ee-4110-965e-846555d2df7a" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0685" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="zasz" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 20-05-25 15:41:02" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-06-20T10:06:14Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="90a0710c4a0b484faef0d61096c41652" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0685" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2025. 06. 05‑i ítélet – C‑685/23. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Corner and Border</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2025. június 5. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – 2008/7/EK irányelv – Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja – A 6. cikk (1) bekezdésének d) pontja – Tőkefelhalmozást terhelő közvetett adók – A »földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek« fogalma – Kötvényhitel megfelelő teljesítése céljából vállalt biztosítékokat terhelő bélyegilleték”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑685/23. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (adóügyi választottbíróság [közigazgatási választottbírósági központ – CAAD], Portugália) a Bírósághoz 2023. november 15‑én érkezett, 2023. november 10‑i határozatával terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      a Corner and Border S. A.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      az Autoridade Tributária e Aduaneira
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-10" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      tagjai: M. L. Arastey Sahún tanácselnök, D. Gratsias (előadó), E. Regan, J. Passer és B. Smulders bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      főtanácsnok: A. Biondi,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      hivatalvezető: L. Carrasco Marco tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2024. november 14‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Corner and Border S. A. képviseletében A. P. Braga és M. Moreira advogados,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a portugál kormány képviseletében P. Barros da Costa, H. Magno és A. Rodrigues, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében P. Caro de Sousa, A. Ferrand és W. Roels, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2025. február 13‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-21" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérelem a tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, 2008. február 12‑i 2008/7/EK tanácsi irányelv (HL 2008. L 46., 11. o.) 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának és 6. cikke (1) bekezdése d) pontjának az értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet a Corner and Border S. A. és az Autoridade Tributária e Aduaneira (adó‑ és vámhatóság, Portugália) között kötvénykibocsátás megfelelő teljesítése céljából vállalt biztosítékokat terhelő bélyegilleték kivetése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/7 irányelv (2), (3) és (9) preambulumbekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-27" title="page-1">
      „(2) A tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adók, nevezetesen a tőkeilleték (a társaságokba apportként történő bevitelre kiróható [helyesen: a társasági vagyon rendelkezésre bocsátásakor kirótt] adó), az értékpapírra kivetett adó és a szerkezetátalakítási műveletekre kivetett adó – függetlenül attól, hogy a kérdéses műveletek tőkeemeléssel [helyesen: tőkefelhalmozással] járnak‑e, vagy sem – [hátrányos] megkülönböztetéshez, kettős adóztatáshoz és egyenlőtlenségekhez vezet, amelyek gátolják a tőke szabad mozgását. Ugyanez érvényes a tőkeilletékkel és az értékpapírra kivetett adóval megegyező tulajdonságú egyéb közvetett adókra.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-28" title="page-2">
      (3) Következésképpen a belső piac érdeke a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló jogszabályok harmonizálása annak érdekében, hogy lehetőség szerint kiküszöbölhetőek legyenek az olyan tényezők, amelyek torzíthatják a versenyfeltételeket, illetve megakadályozhatják a tőke szabad mozgását.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-29" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-30" title="page-2">
      (9) A tőkeemelésre [helyesen: tőkefelhalmozásra] a tőkeilletéken kívül más közvetett adó nem vethető ki. Különösen az értékpapírra nem vethető ki adó, függetlenül az ilyen értékpapírok eredetétől, és függetlenül attól, hogy azok a társaság saját tőkéjét vagy kölcsöntőkéjét képviselik.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Tőkeegyesítő társaság” címet viselő 2. cikke az (1) bekezdésének a) pontjában a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-2">
      „Ezen irányelv alkalmazásában »tőkeegyesítő társaság«:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-2">
      a) az I. mellékletben felsorolt jogi formájú társaság;
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv I. mellékletének 16. és 22. pontja többek között a luxemburgi jog szerinti korlátolt felelősségű társaságra (société à responsabilité limitée), illetve a portugál jog szerinti részvénytársaságra (sociedade anónima) hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelvnek a „Tőke‑hozzájárulás” címet viselő 3. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-2">
      „Ezen irányelv alkalmazásában és a 4. cikkre is figyelemmel, a következő ügyletek minősülnek »tőke‑hozzájárulásnak«:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-2">
      i) tőkeegyesítő társaság által felvett hitel, ha a hitelező jogosult a társaság nyereségéből való részesedésre;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-39" title="page-2">
      j) tőketársaság és tag (részvényes), vagy tőketársaság és tag (részvényes) házastársa, vagy tőketársaság és tag (részvényes) gyermeke, vagy tőketársaság és harmadik fél által együttesen felvett hitel, ha egy tag (részvényes) biztosítékot nyújt, hogy a hitel ugyanazon funkciót tölti be, mint a társaság tőkéjének emelése [helyesen: a tőketársaság által a tagjától (részvényesétől), a tagja (részvényese) házastársától vagy gyermekétől, valamint harmadik személytől, valamely tag (részvényes) által nyújtott biztosíték mellett felvett hitel, amennyiben e hitelek ugyanazt a szerepet töltik be, mint a társaság jegyzett tőkéjének az emelése].”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/7 irányelv „Közvetettadó‑mentes ügyletek” címet viselő 5. cikke a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-2">
      „(1) A tagállamok semmilyen formájú közvetett adót nem vethetnek ki a tőkeegyesítő társaságokra az alábbi ügyletek tekintetében:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-42" title="page-3">
      a) a tőke‑hozzájárulások;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-3">
      (2) A tagállamok semmilyen [helyesen: semmilyen formában] közvetett adót nem vethetnek ki a következő esetekben:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-45" title="page-3">
      a) kibocsátótól függetlenül, részvények, üzletrészek vagy más hasonló értékpapírok, illetve ilyen értékpapírokat megtestesítő igazolások elkészítése, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, piaci forgalomba bocsátása, illetve forgalomképessé tétele [helyesen: létrehozása, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, forgalomba hozatala, illetve az azokkal való kereskedelem];
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-46" title="page-3">
      b) kibocsátótól vagy bármely kapcsolódó alaki követelménytől függetlenül, adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok kibocsátásával felvett kölcsönök – beleértve az államkötvényeket –, illetve az ilyen adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok elkészítése, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, piaci forgalomba bocsátása, illetve forgalomképessé tétele [helyesen: létrehozása, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, forgalomba hozatala, illetve az azokkal való kereskedelem].”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Illetékek és hozzáadottérték‑adó” címet viselő 6. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-3">
      „(1) Az 5. cikk ellenére a tagállamok felszámíthatják a következő illetékeket és adókat:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-50" title="page-3">
      d) jelzálog vagy más, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek létrehozására, megállapítására, nyilvántartásba vételére vagy törlésére kirótt illetékek;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-3">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 7. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-3">
      „Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja ellenére az a tagállam, amely 2006. január 1‑jén a tőkeegyesítő társaságok vonatkozásában a tőke‑hozzájárulásokra illetéket (a továbbiakban: tőkeilleték) alkalmazott, továbbra is alkalmazhatja azt, amennyiben eleget tesz a 8–14. cikknek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A portugál jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Código do Imposto do Selo (a bélyegilletékről szóló törvénykönyv) 1. cikkének 1. pontja a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-56" title="page-4">
      „Bélyegilletéket kell kiszabni minden olyan jogi aktusra, szerződésre, okiratra, jogcímre, iratra és egyéb jogi tényre vagy helyzetre, amelyről a Tabela Geral do Imposto do Selo [bélyegilletékre vonatkozó általános díjszabás] rendelkezik, beleértve a vagyontárgyak ingyenes átruházását is.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bélyegilletékre vonatkozó általános díjszabás tartalmaz egy 10., a kötelezettségekre vonatkozó garanciákra vonatkozó szakaszt, amely a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-4">
      „A kötelezettségekre vonatkozó garanciák, jellegüktől vagy formájuktól függetlenül, különösen a kezességvállalás, kaució, önálló bankgarancia, garancia, jelzálogjog, zálogjog és biztosítás általi garancia, kivéve, ha azok lényegében járulékos jelleggel olyan szerződésekhez kapcsolódnak, amelyek már a jelen díjszabás szerint adókötelesek, és a biztosított kötelezettséggel egyidejűleg keletkeztek, akár más okiratban vagy jogcímen, a megfelelő értékükön, az időtartamtól függően, azzal, hogy a szerződés érvényességének meghosszabbítása új szerződésnek minősül:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-59" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-4">
      10.3 Határidőhöz nem kötött vagy több mint öt évre szóló garanciák – 0,6%.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Corner and Border portugál jog szerinti részvénytársaság, amelynek alaptőkéjével teljes egészében az Onex Renewables Sàrl (a továbbiakban: Onex) luxemburgi jog szerinti korlátolt felelősségű társaság rendelkezik. 2021. július 21‑én az Onex az EDP Renewables SGPS S. A.‑tól, amely egy portugál jog szerinti részvénytársaság, megszerezte két portugál jog szerinti részvénytársaság, az Eolica Do Sincelo S. A. (a továbbiakban: ES) és az Eolica da Linha S. A. (a továbbiakban: EL) tőkéjét képező összes részvényt. Az ONEX 2021. július 29‑én a Corner and Borderre ruházta az e két társaság részvényeinek adásvételére irányuló szerződésben foglalt szerződéses pozícióját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. január 27‑én a Corner and Border finanszírozási megállapodást (a továbbiakban: finanszírozási megállapodás) kötött, amelynek értelmében névre szóló kötvények kibocsátása útján összesen 348 900 000 euró összegű, teljes egészében a Banco Santander Totta S. A. által jegyzett hitelt (a továbbiakban: kötvénykibocsátás) vett fel. E finanszírozási megállapodást azzal a céllal kötötték, hogy finanszírozzák az ES és az EL részvényei vételárának kifizetését, valamint hogy refinanszírozzák e társaságok fennálló adósságát. A finanszírozási megállapodás szerint a Corner and Border a Banco Santander Totta által vállalt szerződéses jegyzési pozíciót bírság vagy díjak megfizetése ellenében átruházhatta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A finanszírozási megállapodás megfelelő végrehajtása teljesítésének biztosítékaként az Onex, a Corner and Border, az ES és az EL különböző dologi és személyi garanciákat nyújtott. E garanciákat az e társaságok mint kezesek és a Banco Santander Totta mint kedvezményezett és „biztosítékok kezelésével megbízott” között létrejött szerződés (a továbbiakban: garanciaszerződés) alapján nyújtották.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A garanciaszerződés keretében az Onex számos garanciát nyújtott, először is a Corner and Border részvényeire és az Onex által a Corner and Bordernek nyújtott részvényesi hitelekre alapított zálogjog, másodszor pedig a Corner and Border jövőben esetlegesen kibocsátásra kerülő részvényeire, valamint az Onex által a Corner and Border részére nyújtott részvényesi kölcsön címén fennálló jövőbeli követeléseire alapított zálogjogígérvény formájában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E szerződés alapján a Corner and Border szintén számos garanciát nyújtott, amire három formában került sor. Először is az ES és az EL részvényeire, a Corner and Bordernek többek között az e társaságok részére nyújtott részvényesi kölcsönök címén fennálló követeléseire és a Corner and Border bankszámláinak egyenlegére alapított zálogjog, másodszor az ES és az EL jövőben esetlegesen kibocsátásra kerülő részvényeire, a Corner and Border e társaságokkal szembeni jövőbeli követeléseire és a Corner and Border jövőbeli bankszámláinak egyenlegére alapított zálogjogígérvény, végül harmadszor követelések biztosítékként történő engedményezése formájában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett szerződés értelmében ES és EL szintén számos garanciát és garanciaígéretet nyújtott először is a meglévő bankszámláik egyenlegére és a fennálló követelésekre alapított zálogjog, másodszor a jövőbeli bankszámláik egyenlegére alapított zálogjogígérvény, harmadszor pedig követelések biztosítékként történő engedményezése formájában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy e garanciák nyújtása szükséges és lényeges feltétele volt a finanszírozási megállapodás megkötéséhez és a kötvénykibocsátáshoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. január 27‑én a közjegyző, aki a finanszírozási megállapodást és a garanciaszerződést elkészítette és jóváhagyta, a bélyegilletékre vonatkozó általános díjszabás 10.3. szakaszának megfelelően 348 900 000 euró összegre 0,6%‑os kulcsot alkalmazva állapította meg a bélyegilletéket, ami 2 093 400 euró adókötelezettséget eredményezett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Corner and Border igazgatási jogorvoslati kérelmet nyújtott be a bélyegilletéknek a nyújtott biztosítékokra történő kivetése ellen. Mivel e kérelmet elutasították, a Corner and Border választottbírósági eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Tribunal Arbitral Tributárióhoz (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (adóügyi választottbíróság [közigazgatási választottbírósági központ – CAAD], Portugália), amely a kérdést előterjesztő bíróság.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kérelmének alátámasztása érdekében a Corner and Border többek között arra hivatkozik, hogy a bélyegilleték címén történő adómegállapításról szóló aktus sérti a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját, mivel az ezen adó tárgyát képező biztosítékok lényegesek voltak a kötvénykibocsátáshoz, így a szóban forgó adókivetés az alapügyben szóban forgó tőkefelhalmozási ügylet egészének megadóztatását jelenti. Ezenkívül az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontjában megállapított kivétel csak az ingatlanokat terhelő biztosítékokra vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a tőkefelhalmozási ügyletek megvalósítása keretében történő biztosítéknyújtást úgy kell‑e tekinteni, mint amely ezen ügyletek szerves részét képezi, vagy pedig az az ezen ügyletekhez kapcsolódó alaki követelménynek minősül, és hogy az említett ügyletek tekintetében a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt közvetett adóztatás tilalma következésképpen kiterjed‑e ezen biztosítékokra. A kérdést előterjesztő bíróság továbbá arra keresi a választ, hogy az említett biztosítékok az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek” fogalma alá tartoznak‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (adóügyi választottbíróság [közigazgatási választottbírósági központ – CAAD]) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-74" title="page-6">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a […] 2008/7 […] irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját, hogy azzal ellentétes egy kötvénykibocsátásra irányuló ügylettel összefüggésben részvényeken, bankszámlaegyenlegeken és részvényesi követeléseken biztosítékként alapított zálogjog, valamint követelések biztosítékként történő engedményezése formájában nyújtott biztosítékok bélyegilleték címén történő megadóztatása?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-75" title="page-6">
      2) Eltérő választ kell‑e adni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre attól függően, hogy a biztosíték nyújtása jogi kötelezettséget képez, vagy pedig fakultatív, és önkéntes megállapodás tárgyát képezi?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-76" title="page-6">
      3) Eltérő választ kell‑e adni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre, ha a garanciákat egy olyan, kötvénykibocsátásra irányuló ügylet keretében nyújtották, amelyre különleges bankintézeti jegyzési garanciavállalás vonatkozik, és amely bankintézet jegyzési garanciavállalói pozíciója a kibocsátó intézmény döntése alapján átruházható, még akkor is, ha ez az átruházás bizonyos feltételekhez és szankciókhoz/díjakhoz kötött?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-77" title="page-6">
      4) Úgy kell‑e értelmezni a […] 2008/7 […] irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontját, hogy az az irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja hatálya alá tartozó kötvénykibocsátással összefüggésben részvényeken, bankszámlaegyenlegeken és részvényesi követelésekre alapított zálogjogra, valamint követelések biztosítékként történő engedményezése formájában nyújtott garanciákra is kiterjed?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság négy kérdésével lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját és 6. cikke (1) bekezdésének d) pontját, hogy azokkal ellentétes azon nemzeti szabályozás, amely bélyegilleték alkalmazását írja elő a tőkeegyesítő társaság által kibocsátott kötvényekből eredő kötelezettségek megfelelő teljesítése céljából részvényeken, bankszámlaegyenlegeken és részvényesi követeléseken biztosítékként alapított zálogjog formájában, valamint követelések biztosítékként történő engedményezése formájában nyújtott biztosítékokra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az Onex, amely eredeti megszerzője azon részvényeknek, amelyek megvásárlását a kötvénykibocsátással finanszírozták, és a Corner and Border, amely az alapügyben szóban forgó kötvényeket kibocsátó társaság, mint korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság a 2008/7 irányelvnek az I. melléklete 16. és 22. pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikke (1) bekezdése a) pontja értelmében vett „tőkeegyesítő társaságnak” minősül. Következésképpen e társaságok ezen irányelv hatálya alá tartoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt az említett irányelv (9) preambulumbekezdése kimondja, annak célja, hogy a tőkefelhalmozást – a tőkeegyesítő társaságoknak nyújtott tőke‑hozzájárulás kivételével – terhelő minden olyan közvetett adót kizárjon, amelyet az ugyanezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételek mellett illeték terhelhet. Ugyanezen preambulumbekezdésből különösen az következik, hogy az értékpapírra nem vethető ki adó, függetlenül az ilyen értékpapírok eredetétől, és függetlenül attól, hogy azok a társaság saját tőkéjét vagy kölcsöntőkéjét képviselik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja tiltja bármely közvetett adó kivetését a kibocsátótól vagy bármely kapcsolódó alaki követelménytől függetlenül, adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok kibocsátásával felvett kölcsönök – beleértve az államkötvényeket –, illetve az ilyen adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok létrehozása, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, forgalomba hozatala, illetve az azokkal való kereskedelem esetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, először is, a kötvénykibocsátás útján felvett, bármilyen közvetett adó alól mentesítendő kölcsönre vonatkozó „alaki követelmények” fogalmát illetően meg kell állapítani, hogy e fogalom azon esetleges lépésekre vonatkozik, amelyeket a tőketársaságnak a nemzeti jog szerint meg kell tennie az ilyen forgalomképes értékpapírok létrehozása, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, forgalomba hozatala, illetve az azokkal való kereskedelem érdekében (lásd ebben az értelemben: 2023. július 19‑i EDP [Értékpapír‑fogalmazást terhelő adóztatás] végzés, C‑416/22, EU:C:2023:604, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami különösen az alapügyben szóban forgó biztosítékokat illeti, meg kell jegyezni egyrészt, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információk alapján a portugál jog a kötvénykibocsátást nem köti ilyen biztosítékok nyújtásához, másrészt pedig, hogy azok a tőkefelhalmozási ügylet lényegéhez kapcsolódnak. Ebből az következik, hogy még akkor is, ha a hitelező a biztosíték nyújtását a kötvénykibocsátás jegyzésének feltételéül szabja, amely helyzetre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik, e biztosítéknyújtás nem tartozik a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett „alaki követelmények” körébe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami maguknak a tőkefelhalmozási ügyleteknek az adóztatására vonatkozó tilalmat illeti, meg kell állapítani, hogy a 2008/7 irányelv által elérni kívánt célra tekintettel ezen irányelv 5. cikkét tágan kell értelmezni annak elkerülése érdekében, hogy e tilalmat megfosszák hatékony érvényesülésétől. Így ezen ügyletek adóztatásának tilalma alkalmazandó az e tilalommal kifejezetten nem érintett ügyletekre is, amennyiben az ilyen adóztatás a tőkefelhalmozás szempontjából átfogó ügylet szerves részét képező ügylet adóztatásához vezet (2022. december 22‑i IM Gestão de Ativos és társai ítélet, C‑656/21, EU:C:2022:1024, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlatából továbbá az következik, hogy mivel az értékpapírok kibocsátása csak attól az időponttól bír jelentőséggel, amikor ezen értékpapírokat megszerzik, az újonnan kibocsátott értékpapírok első megszerzését terhelő adó valójában ezen értékpapír kibocsátását magát terheli, mivel az a tőkefelhalmozás szempontjából átfogó ügylet szerves részét képezi. A 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontja hatékony érvényesülése céljának megőrzése ezért azt jelenti, hogy az e rendelkezés értelmében vett „kibocsátás” magában foglalja az értékpapíroknak a kibocsátásuk keretében történő első megszerzését (2022. december 22‑i IM Gestão de Ativos és társai ítélet, C‑656/21, EU:C:2022:1024, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen, tekintettel arra, hogy a biztosítékokat a kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségek megfelelő teljesítése érdekében nyújtják, azok ennélfogva szoros kapcsolatban állnak az említett kötvényeknek a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontja értelmében vett kibocsátásával, így azokat a tőkefelhalmozás szempontjából átfogó ügylet szerves részének kell tekinteni, függetlenül attól, hogy azokat jogszabályi kötelezettség teljesítéseként vagy önkéntesen nyújtják‑e (lásd ebben az értelemben: 2022. december 22‑i IM Gestão de Ativos és társai ítélet, C‑656/21, EU:C:2022:1024, 31. és 35. pont). Ebben az összefüggésben az adós arra vonatkozó lehetősége, hogy az eredeti hitelezőt egy későbbi szakaszban valamely másik hitelezővel váltsa fel, amely helyzetre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik, nem befolyásolja az e biztosítékok és a kötvénykibocsátás közötti kapcsolatot, és az ennélfogva irreleváns.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből az következik, hogy az említett biztosítékok nyújtása főszabály szerint a 2008/7 irányelv 5. cikke értelmében vett tőkefelhalmozás közvetett adóztatására vonatkozó tilalom hatálya alá tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor a 2008/7 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy az 5. cikkben előírt adóztatási tilalmak ellenére a tagállamok „jelzálog vagy más, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek létrehozására, megállapítására, nyilvántartásba vételére vagy törlésére” illetékeket vethetnek ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a 2008/7 irányelv nem határozza meg a „földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek” fogalmát, és e célból nem is utal a tagállamok jogára, az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy valamely uniós jogi rendelkezés kifejezéseinek jelentését és hatályát az egész Európai Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve e rendelkezés szövegét, azon kontextust, amelybe az illeszkedik, és azon szabályozás céljait, amelynek az részét képezi (2025. március 20‑i Lindenbaumer ítélet, C‑61/24, EU:C:2025:197, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a 2008/7 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontja a nyelvi változatok túlnyomó többségében a „jelzálog vagy más, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek” kifejezést használja. Márpedig, mivel a jogalkotó eltérő kifejezéseket használt a valamely személy vagyonán fennálló elsőbbségi jogokat keletkeztető eszközök megjelölésére, nem lehet eleve úgy tekinteni, hogy e kifejezések kizárólag e jogok egyik típusára, nevezetesen az ingatlanokkal kapcsolatos jogokra vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy a 2008/7 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése meghatározza azokat az illetékeket és adókat, amelyeket a tagállamok annak „5. cikk[e] ellenére” kivethetnek. Így különösen a kötvénykibocsátást illetően az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett „jelzálog vagy más, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek” fogalma jelentésének és hatályának megállapításához kontextusbeli elemként figyelembe kell venni az említett irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt tilalom jellemzőit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közelebbről, ez utóbbi rendelkezés nem azt tiltja meg a tagállamok számára, hogy bármely, tőketársaság által felvett kölcsönre közvetett adót vessenek ki, hanem e tilalom csak azon kölcsönökre vonatkozik, amelyeket „adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok kibocsátásával”, vagyis – amint azt ezen irányelv (9) preambulumbekezdése kimondja – kölcsöntőkét megtestesítő értékpapírok formájában vesznek fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a valamely társaság saját tőkéjét megtestesítő értékpapírok kibocsátásával járó tőkefelhalmozási ügyletekhez hasonlóan, amelyek a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartoznak, a kötvénykibocsátás formájában megvalósuló, ezen irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a közvetett adózás minden formája alól mentesített tőkefelhalmozási ügyletek alkalmasak arra, hogy arra ösztönözzék a hitelezőt, hogy a befektetése bizonyos szintű megtérülésére vonatkozó ígéret megbízhatóságának értékelése során inkább a kibocsátó szervezet jövőbeli teljesítményét részesítse előnyben, mint e jogalany vagyonát mint visszafizetési biztosítékot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt az elemzést megerősíti a 2008/7 irányelv 3. cikkének az ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdése a) pontjával összefüggésben értelmezett i) és j) pontja. E rendelkezésekből kitűnik, hogy a kölcsön formájában nyújtott tőke‑hozzájárulások csak akkor mentesek a közvetett adó minden formája alól, ha a hitelező jogosult a társaság nyereségéből való részesedésre, vagy ha e kölcsönök ugyanazon funkciót töltik be, mint a tőkeemelés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, e feltételek egyébiránt a 2008/7 irányelv azon célját tükrözik, amely – amint az a (2) és (3) preambulumbekezdéséből kitűnik – azon hátrányos megkülönböztetés, kettős adóztatás és egyenlőtlenségek lehető legteljesebb mértékben való kiküszöbölésére irányul, amelyek torzíthatják a versenyfeltételeket, illetve akadályozhatják a tőke szabad mozgását, és amelyek a kifejezetten a tőkefelhalmozást terhelő közvetett adókból, nem pedig a valamely tőketársaságnak nyújtott kölcsön bármilyen formáját terhelő közvetett adókból eredhetnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jóllehet igaz, hogy a 2008/7 irányelv elfogadásával az uniós jogalkotó egyáltalán nem érintette a szerződő felek azon lehetőségét, hogy az ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozó kölcsön visszafizetésének biztosítása érdekében ingó vagy ingatlan vagyontárgyakra elsőbbségi jogokat alapítsanak, ez nem változtat azon, hogy ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontja fenntartotta a tagállamok adóztatási joghatóságát a kölcsön útján megvalósuló tőkefelhalmozási ügylet keretében alapított jelzálog vagy más, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek által alkotott szerződéses eszközök tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint ugyanis arra a jelen ítélet 37. pontja emlékeztet, a 2008/7 irányelv 6. cikke (1) bekezdése d) pontjának hatálya, amely az ezen irányelv 5. cikkében előírt adóztatási tilalmak „ellenére” alkalmazandó, szoros összefüggésben áll az említett irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának hatályával, és arról tanúskodik, hogy az uniós jogalkotónak nem állt szándékában kizárni a tagállamok adóztatási joghatósága alól az olyan, ingatlan‑ vagy ingó jellegű illetékek kategóriáját, amelyek a kötvénykibocsátás visszafizetésének biztosítására irányulnak. E körülmények között, amint azt a főtanácsnok az indítványának 50. pontjában lényegében megállapította, az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontjában szereplő „jelzálog vagy más, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek” kifejezés magában foglalja a kölcsön útján megvalósuló tőkefelhalmozási ügylet szerves részét képező olyan szerződéses eszközök összességét, amelyek lehetővé teszik a követelés jogosultja számára e követelése preferenciális vagy elsőbbségi kifizetését abban az esetben, ha az adós nem teljesíti kötelezettségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy a jelen ítélet 43. pontjában kifejtett megfontolásokra tekintettel megvizsgálja, hogy az alapügyben szóban forgó zálogjogok, zálogjogígérvények, valamint követelésengedményezések, mivel nem minősülnek jelzálognak, az említett 6. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek[nek]” minősíthetők‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját és 6. cikke (1) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes azon nemzeti szabályozás, amely bélyegilleték alkalmazását írja elő a tőkeegyesítő társaság által kibocsátott kötvényekből eredő kötelezettségek megfelelő teljesítése céljából részvényeken, bankszámlaegyenlegeken és részvényesi követeléseken biztosítékként alapított zálogjog formájában, valamint követelések biztosítékként történő engedményezése formájában nyújtott biztosítékokra, feltéve hogy e biztosítékok, még ha az ilyen kötvénykibocsátás szerves részét képezik is, az e 6. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségnek minősülnek, amennyiben azok lehetővé teszik a követelés jogosultja számára e követelés preferenciális vagy elsőbbségi kifizetését abban az esetben, ha az adós nem teljesíti kötelezettségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-103" title="page-11">
      A fenti indokok alapján, a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-104" title="page-11">
      A tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, 2008. február 12‑i 2008/7/EK tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját és 6. cikke (1) bekezdésének d) pontját
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-105" title="page-11">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-106" title="page-11">
      azokkal nem ellentétes azon nemzeti szabályozás, amely bélyegilleték alkalmazását írja elő a tőkeegyesítő társaság által kibocsátott kötvényekből eredő kötelezettségek megfelelő teljesítése céljából részvényeken, bankszámlaegyenlegeken és részvényesi követeléseken biztosítékként alapított zálogjog formájában, valamint követelések biztosítékként történő engedményezése formájában nyújtott biztosítékokra, feltéve hogy e biztosítékok, még ha az ilyen kötvénykibocsátás szerves részét képezik is, az e 6. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségnek minősülnek, amennyiben azok lehetővé teszik a követelés jogosultja számára e követelés preferenciális vagy elsőbbségi kifizetését abban az esetben, ha az adós nem teljesíti kötelezettségeit.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-107" title="page-11">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: portugál.</p>
</body>
</html>
