<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.7-->
  <head>
    <title>2021-09-202109C102201906470-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0647-19-202102791-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="29/11/2022 07:55:07" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="2FMCqFPWDa8ugoi4vTxZbnSi9ogbWMC/3GGN7878xtsImHPNcF87IaWWB9CU6zPtjSYL3Y0RaqOOpp3iW6fuJdY3yy2j4wADN09GPDaQqplRc7TSDYaKxf3PZ649JgONNEtmP3dmWAdnRqS8rymX5onfyQgkr8NVLUmd5aUUr/s=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0647" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2019" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 15/04/2021 15:50:51" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="d5f240cbeabd45a79f06538b7b4faeb8" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0647" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Pitruzzella főtanácsnok indítványa – C‑647/19. P. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Ja zum Nürburgring kontra Bizottság</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      GIOVANNI PITRUZZELLA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2021. április 29. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑647/19. P. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Ja zum Nürburgring eV
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Európai Bizottság
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-8" title="page-1">
      „Fellebbezés – Állami támogatások – A Nürburgring komplexum javára nyújtott támogatások – Az összeegyeztethetetlennek nyilvánított állami támogatások kedvezményezettjei eszközeinek értékesítése – Nyílt, átlátható, valamint hátrányos megkülönböztetéstől és feltételektől mentes pályázati eljárás – A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását megkövetelő nehézségek hiánya – Elfogadhatóság – Érintett fél – A Törvényszék indokolási kötelezettsége – A bizonyítékok elferdítése”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen indítvány tárgyát képező fellebbezésében a Ja zum Nürburgring eV egyesület (a továbbiakban: fellebbező) a Törvényszék 2019. június 19‑i Ja zum Nürburgring kontra Bizottság ítéletének (T‑373/15, EU:T:2019:432; a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amelyben az utóbbi elutasította a fellebbezőnek a Németország által a Nürburgring javára végrehajtott SA.31550 (2012/C) (korábbi 2012/NN) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 1‑jei (EU) 2016/151 bizottsági határozat (a továbbiakban: végleges határozat) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) megsemmisítése iránti keresetét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy az „érdekelt fél [helyesen: érintett fél]” 659/1999 rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) 1. cikkének h) pontja értelmében vett fogalmának terjedelmére, valamint a Törvényszéket terhelő, az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettség terjedelmére vonatkozó kérdéseket vet fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tényállás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita tényállását a megtámadott ítélet 1–16. pontja tartalmazza, a további részletekért ezekre hivatkozom. A jelen eljárás céljára figyelemmel csupán az alábbiakra emlékeztetek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német Rajna‑vidék‑Pfalz tartományban található Nürburgring komplexum (a továbbiakban: Nürburgring) egy autóverseny‑pályát (a továbbiakban: Nürburgring‑pálya), szabadidőparkot, szállodákat és éttermeket foglal magában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2002 és 2012 között a Nürburgring tulajdonosai (a továbbiakban: eladók) elsősorban a Rajna‑vidék‑Pfalz tartomány által nyújtott támogatási intézkedésekben részesültek egy szabadidőpark, szállodák és éttermek építése, valamint Formula‑1‑es versenyek szervezése érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen intézkedések a fellebbező által benyújtott első panasz alapján a Bizottság által az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében 2012‑ben indított hivatalos vizsgálati eljárás tárgyát képezték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanebben az évben az Amtsgericht Bad Neuenahr‑Ahrweiler (helyi bíróság, Bad Neuenahr‑Ahrweiler, Németország) az eladókat fizetésképtelenné nyilvánította, és az eladók eszközeinek (a továbbiakban: a Nürburgring eszközei) értékesítéséről határozott. Pályázati eljárást (a továbbiakban: pályázati eljárás) indítottak, amely ezen eszközöknek a Capricorn Nürburgring Besitzgesellschaft GmbH (a továbbiakban: Capricorn) részére történő értékesítésével zárult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2013. december 23‑án a fellebbező egy második panasszal fordult a Bizottsághoz azzal az indokkal, hogy a pályázati eljárás nem volt átlátható és hátrányosmegkülönböztetés‑mentes. A fellebbező szerint a kiválasztott vevő, a Capricorn így új támogatásokban részesült, és biztosította az eladók gazdasági tevékenységeinek folytonosságát, ezért az eladók által kapott támogatások visszatéríttetésének elrendelését a Capricornra is ki kell terjeszteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2014. október 1‑jén a Bizottság elfogadta a végleges határozatot. E határozatban a Bizottság először is egyrészt megállapította, hogy a Németország által az eladók javára hozott támogatási intézkedések közül bizonyos intézkedések jogellenesek és a belső piaccal összeegyeztethetetlenek, másrészt pedig, hogy e támogatások visszatéríttetése nem érinti a Capricornt és leányvállalatait (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) (a továbbiakban: első vitatott határozat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, végleges határozatában a Bizottság megállapította, hogy a Nürburgring eszközeinek a Capricorn részére történő értékesítése nem minősül állami támogatásnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezen értékesítésre nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes pályázati eljárás útján került sor, és hogy ezen eljárás az eszközök piaci áron történő értékesítését eredményezte (a továbbiakban: második vitatott határozat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék Hivatalához 2015. július 10‑én benyújtott keresetlevéllel a fellebbező előterjesztette az első és a második vitatott határozat megsemmisítése iránti keresetet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítéletben a Törvényszék mindenekelőtt elfogadhatatlannak nyilvánította a keresetet azon részében, amely az első vitatott határozat megsemmisítésére irányult. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a fellebbező nem bizonyította, hogy e határozat személyében érintené őt vagy valamelyik tagját az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelmet illetően a Törvényszék mindenekelőtt megállapította, hogy a felek egyetértenek abban, hogy a második megtámadott határozat olyan határozat, amelyet nem egy hivatalos vizsgálati eljárás végén, hanem az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése által bevezetett, a támogatások előzetes vizsgálatára irányuló szakasz végén hoztak meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) A Törvényszék ezt követően úgy ítélte meg, hogy a fellebbező mint „érintett fél” kereshetőségi joggal rendelkezik az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében számára biztosított eljárási jogok, valamint az eljáráshoz fűződő érdek védelme tekintetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) A Törvényszék ezt követően érdemben vizsgálta a fellebbező által e kérelem alátámasztására felhozott jogalapokat, majd elutasítva azokat, a keresetet teljes egészében elutasította. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és semmisítse meg az első és második vitatott határozatot, vagy másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, és a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 73–94. pontjában kifejtett azon megállapítását, amely szerint a második vitatott határozattal szemben indított kereset elfogadható, maga határozzon e keresetről, és azt nyilvánítsa elfogadhatatlannak, utasítsa el a fellebbező által benyújtott fellebbezést, és kötelezze őt a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezés elemzése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezése alátámasztása céljából a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első és a második fellebbezési jogalap a megtámadott ítéletnek az első vitatott határozatra vonatkozó részére vonatkozik. A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állította, hogy az első jogalap tekintetében versenytársként, a második jogalap tekintetében pedig szakmai szövetségként nem rendelkezik kereshetőségi joggal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a másik három jogalap a megtámadott ítéletnek a második vitatott határozatra vonatkozó részére vonatkozik. Közelebbről, harmadik jogalapjával a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor – ugyanazon okoknál fogva, amelyek miatt az első vitatott határozat tekintetében tagadta a fellebbező kereshetőségi jogát – úgy ítélte meg, hogy a fellebbező versenytársként vagy szakmai szövetségként nem rendelkezik kereshetőségi joggal. Negyedik fellebbezési jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, valamint elferdítette a tényeket és a bizonyítékokat azon elemzés során, amelynek eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottságnak nem kellett volna megindítania a hivatalos vizsgálati eljárást. Ötödik jogalapjával a fellebbező a második vitatott határozat indokolása megfelelőségének értékelését érintő téves jogalkalmazásra hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ellenkérelmében a Bizottság a második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelem elfogadhatóságát vitatja, és azt kéri, hogy a Bíróság hivatalból vizsgálja felül e kérelem elfogadhatóságát, és nyilvánítsa azt elfogadhatatlannak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság kérésének megfelelően elemzésemet a második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelem elfogadhatóságának kérdésére, valamint a negyedik és ötödik fellebbezési jogalapra összpontosítom.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság arra irányuló kérelméről, hogy a Bíróság hivatalból vegye figyelembe a második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelem elfogadhatatlanságát</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a második vitatott határozattal szemben indított kereset elfogadható, és arra hivatkozik, hogy a Bíróságnak hivatalból kell döntenie e kérdésről, amennyiben arra hivatkoznak. Konkrétan, a Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta az EUMSZ 108. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 659/1999 rendelet 1. cikkének h) pontja értelmében vett „érdekelt fél [helyesen: érintett fél]” fogalmát, amikor megállapította, hogy a fellebbező hivatkozhat e minőségére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a Bizottság azt állítja, hogy az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az „érintett féli” minőség olyan versenyhelyzet fennállását feltételezi, amelyet a támogatási intézkedések torzítanak. Következésképpen a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a fellebbezőt érintett félnek minősítette, miközben előzőleg maga is megállapította, hogy az említett fellebbező nem volt jelen a szóban forgó intézkedésekkel érintett piacokon. A Bizottság szerint a Törvényszék a releváns ítélkezési gyakorlat részleges olvasatán alapuló elemzést végzett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor is, hogy a fellebbező és tagjainak érdekeit érintette a támogatási intézkedések nyújtása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt, a Törvényszék semmilyen bizonyítékkal nem szolgál a megtámadott ítélet 86. pontjában szereplő azon állítás alátámasztásaként, amely szerint ezeket az érdekeket érintette a Nürburgring eszközeinek a Capricorn részére esetlegesen nem piaci áron történő értékesítése. Másrészt, a Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék végül kizárólag arra alapozva ismerte el a fellebbező „érintett féli” minőségét, hogy a fellebbező rendelkezhetett olyan információkkal, amelyek esetlegesen relevánsak lehettek a Bizottság számára a hivatalos vizsgálati eljárás keretében. Mindazonáltal az „érintett fél” fogalmának ilyen értelmezése túlságosan tág, és nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az állami támogatás jogellenes nyújtásának megállapításához vezető információ továbbítása nem teszi automatikusan „érintett féllé” az ezen információt szolgáltató személyt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező vitatja a Bizottság érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság hivatalból vegye figyelembe az elsőfokú eljárásban benyújtott kereset elfogadhatatlanságát a második vitatott határozatot illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetek arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróság az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján hozzá benyújtott fellebbezés esetén köteles szükség szerint hivatalból dönteni a megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságáról, következésképpen pedig az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében foglalt azon feltétel megsértésére alapított imperatív jogalapról, amely szerint a felperes csak akkor kérheti az olyan határozat megsemmisítését, amelynek nem ő a címzettje, ha az őt közvetlenül és személyében érinti. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítélet 78–89. pontjában vizsgálta azt a kérdést, hogy a fellebbező keresete a második vitatott határozat tekintetében elfogadható‑e, különösen pedig azt a kérdést, hogy fennáll‑e a fellebbezőnek az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett személyes érintettsége, elismerve, hogy a fellebbező e határozatot illetően „érintett félnek” minősül, következésképpen kereshetőségi joggal rendelkezik az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése alapján őt ilyen minőségben megillető eljárási jogok védelmére vonatkozóan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetek arra, hogy a 659/1999 rendelet 1. cikkének h) pontja, amely lényegében átveszi a Bíróság ítélkezési gyakorlatában már kialakított meghatározást, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) az „érdekelt fél [helyesen: érintett fél]” fogalmát úgy határozza meg, mint „olyan […] személy, vállalkozás vagy vállalkozások társulása, amelyek, illetve akinek érdekeit a támogatás nyújtása érintheti, különösen a támogatás kedvezményezettje, a versenytárs vállalkozások és a szakmai szövetségek”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahogy arra a közelmúltban már volt alkalmam emlékeztetni, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) az állandó ítélkezési gyakorlat szerint e meghatározás nem zárja ki, hogy egy olyan vállalkozás, amely a támogatás kedvezményezettjének nem közvetlen versenytársa, érintett félnek minősüljön annyiban, amennyiben arra kíván hivatkozni, hogy az érdekeit érintheti a támogatás nyújtása. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) Míg valamely támogatási intézkedés kedvezményezettjének versenytárs vállalkozása vitathatatlanul az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti „érintett felek” körébe tartozik, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) a támogatás kedvezményezettje versenytársának nem minősülő jogalany „érintett félnek” ismerhető el, amennyiben bizonyítani tudja, hogy érdekeit érintheti a támogatás nyújtása, ami az ítélkezési gyakorlat szerint annak bizonyítását követeli meg, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az intézkedésnek konkrét hatása lesz a saját helyzetére. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a Bizottság állításával ellentétben az „érintett féli” minőség nem feltételezi szükségszerűen a támogatási intézkedések által torzított versenyhelyzet fennállását, és ennélfogva nem kifogásolható a Törvényszékkel szemben, hogy tévesen alkalmazta volna a jogot, amikor a fellebbezőt érintett félnek minősítette, miközben korábban megállapította, hogy a fellebbező egyáltalán nem folytatott tevékenységet a szóban forgó intézkedésekkel érintett piacokon. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság emellett úgy véli, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 87. és 88. pontjában tévesen ismerte el a fellebbező „érintett féli” minőségét kizárólag azon körülményre alapozva, hogy a fellebbező rendelkezhetett olyan információkkal, amelyek esetlegesen relevánsak lehettek a Bizottság számára a hivatalos vizsgálati eljárás keretében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben egyetértek a Bizottsággal abban, hogy pusztán az a tény, hogy valamely személy olyan információkkal rendelkezik, amelyek relevánsak lehetnek a hivatalos vizsgálati eljárás keretében, nem elegendő ahhoz, hogy e személyt „érintett félnek” lehessen minősíteni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az „érintett fél” fogalmának ilyen tág értelmezése ugyanis nem egyeztethető össze a fenti 29. és 30. pontban szereplő meghatározással és kritériumokkal, amelyekből kitűnik, hogy e minőség elismerése attól függ, hogy az érintett személy érdekeit érintheti‑e a támogatások nyújtása, és a helyzetére gyakorolt konkrét hatást feltételez. Ebből az következik, hogy – amint arra a Bizottság is helyesen rámutat – az állami támogatás jogellenes nyújtásának megállapítását esetlegesen lehetővé tevő információk átadásának puszta lehetősége önmagában nem teszi lehetővé, hogy az említett információkat szolgáltató személy automatikusan „érintett félnek” minősüljön.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben rá kell mutatni, hogy a megtámadott ítélet 86–88. pontjának olvasata alapján úgy tűnik, hogy a Törvényszék ténylegesen úgy ítélte meg, hogy a Capricornnak nyújtott támogatás érintheti a fellebbező érdekeit azon körülményre tekintettel, hogy a fellebbező olyan információkkal rendelkezett, amelyeket a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás során figyelembe vehetett volna. A megtámadott ítélet 86. pontjában a Törvényszék meglehetősen homályosan a fellebbező nem nyereségszerzésre irányuló céljára hivatkozik, rámutatva, hogy olyan szövetségről van szó, amelynek célja „a nürburgringi autóverseny‑pálya helyreállítása és fellendítése, és a tagjai – amelyek közül néhányan az említett versenypályán szerveznek sporteseményeket – közös érdekeinek előmozdítása”. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a hivatkozást nem a fellebbező „érintett féli” minőségének, hanem inkább annak igazolása érdekében tette, hogy a fellebbező olyan információkkal rendelkezik, amelyek relevánsak lehetnek a Bizottság értékelése szempontjából, ami – amint az az előző pontban megállapításra került – önmagában nem elegendő az említett minőség elismeréséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy irataiból azonban kitűnik, hogy a Törvényszékhez benyújtott keresetlevelében a fellebbező azt állította, hogy több mint 40 éve különösen a Nürburgring‑pályával kapcsolatban a teljes német autósport érdekeit védő szövetség, és hogy alapvető célja e pályának a közérdek által meghatározott gazdasági feltételek melletti működtetésének oly módon történő biztosítása, hogy a sportolók részére is biztosítsa a pályához való hozzáférést. Ennek érdekében többek között a közérdekre figyelemmel alakította ki a pálya használatának koncepcióját, valamint tartott fenn kapcsolatot és egyeztetett az állam és Rajna‑vidék‑Pfalz tartomány illetékes hatóságaival, valamint más érintett jogalanyokkal. A fellebbező arra is hivatkozott, hogy a Capricorn, a Nürburgring eszközeinek vevője ezzel szemben egy ezzel ellentétes koncepciót követett, amely a nyereség maximalizálására irányult, amely teljesen összeegyeztethetetlen a fellebbező saját céljaival.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen érvekre tekintettel, amelyeket egyebekben a Bizottság úgy tűnik, nem vitatott, véleményem szerint úgy tekinthető, hogy a Capricorn részére a Nürburgring eszközeinek megszerzésével összefüggésben nyújtott állítólagos támogatás érintheti a fellebbező érdekeit, amelynek célja és létezése kifejezetten a Nürburgring‑pályához kapcsolódik, valamint tagjainak érdekeit, akiknek tekintetében az állítólagosan jogellenes támogatás nyújtása annak veszélyével jár, hogy konkrét hatással lesz a helyzetükre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből véleményem szerint az következik, hogy a 659/1999 rendelet 1. cikkének h) pontja értelmében vett „érdekelt fél [helyesen: érintett fél]” minőséget el kell ismerni a fellebbező számára, és hogy a Törvényszék így egyáltalán nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor elfogadhatónak ítélte a második vitatott határozat megsemmisítése iránt a fellebbező által benyújtott kérelmet, amennyiben e kérelem azon eljárási jogok védelmére irányul, amelyek a fellebbezőt e minőségében az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése alapján megilletik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását igazoló komoly nehézségek fennállásának elemzése során elkövetett hibákra vonatkozó negyedik fellebbezési jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedik fellebbezési jogalapjában, amely öt részből áll, a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy több alkalommal tévesen alkalmazta a jogot, elferdítette a bizonyítékokat, és nem adott megfelelő indokolást azon elemzésben, amelynek alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem nyert bizonyítást, hogy az előzetes vizsgálati szakasz végén a Bizottság olyan nehézségekbe ütközött, amelyek a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását indokolták volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a fellebbező több alkalommal arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet indokolása hiányos vagy elégtelen, az általa a negyedik fellebbezési jogalap keretében felhozott érvek elemzése előtt emlékeztetni kell a Bíróság által az ítéletek indokolása tekintetében a Törvényszéket terhelő kötelezettség terjedelmére vonatkozóan az ítélkezési gyakorlatban kialakított elvekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítéleteinek indokolása tekintetében a Törvényszéket terhelő kötelezettség terjedelméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmányának 36. cikkéből eredően a Törvényszéket terhelő, az ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése és a Bíróság eljárási szabályzatának 117. cikke alapján a Törvényszékre is alkalmazandó indokolási kötelezettség megköveteli, hogy a megtámadott ítélet indokolásából világosan és egyértelműen ki kell tűnnie a Törvényszék érvelésének oly módon, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy megismerjék a hozott határozat indokait, és a Bíróságnak, hogy a bírósági felülvizsgálatot gyakorolja. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlatból az is kitűnik, hogy az arra alapított jogalap, hogy a Törvényszék nem adott választ az elsőfokú eljárásban hivatkozott érvekre, lényegében az indokolási kötelezettség megsértésére való hivatkozáshoz vezet, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) és hogy az a kérdés, hogy a Törvényszék ítéletének indokolása ellentmondó vagy hiányos‑e, jogi kérdésnek minősül, és mint ilyenre, a fellebbezés keretében lehet rá hivatkozni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) Ennek keretében a Bíróság felülvizsgálatának tárgya többek között annak vizsgálata, hogy a Törvényszék a jogilag megkövetelt módon adott‑e választ a fellebbező által felhozott érvek összességére. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek ellenére az állandó ítélkezési gyakorlatból az is kitűnik, hogy az indokolási kötelezettség alapján a Törvényszék nem köteles olyan magyarázatot adni, amely egyenként és kimerítően követi a felek által előadott összes érvet, és a Törvényszék indokolása lehet közvetett is, amennyiben lehetővé teszi az érintett felek számára, hogy megismerjék érvelésük Törvényszék általi elutasításának okait, és lehetővé teszi a Bíróság számára a felülvizsgálat elvégzését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) A Törvényszék nem köteles állást foglalni azokkal a tényezőkkel kapcsolatban, amelyek egyértelműen irrelevánsak, és nem kell esetleges feltételezésekbe sem bocsátkoznia. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti elvekből az következik, hogy bár az ítélkezési gyakorlat szerint a Törvényszék a fent említett feltételek mellett közvetett indokolással is eleget tehet az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettségének, nem mellőzheti teljesen az előtte felhozott érvekre történő kifejezett vagy közvetett válaszadást, vagy ferdítheti el azok tartalmát. Az ilyen mulasztás ugyanis az indokolási kötelezettség megsértését jelenti, amely ellentétes a Törvényszéket terhelő indokolási kötelezettséggel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésének minősül. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalapnak a pályázati eljárás átlátható és hátrányosmegkülönböztetés‑mentes jellegére vonatkozó első részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik fellebbezési jogalapjának első részében a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévedett, amikor a megtámadott ítélet 146. pontjában megállapította, hogy a fellebbező által előadott érvek nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy a Bizottságban kétségeknek kellett volna felmerülniük a pályázati eljárás átlátható és hátrányosmegkülönböztetés‑mentes jellegét illetően. Ennek érdekében három kifogáscsoportot ad elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a fellebbező többek között a megtámadott ítélet 145. pontjára hivatkozva azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az úgy ítélte meg, hogy az „összes eszköz értékének maximalizálására vonatkozó feltétel” alapján elérhető a Nürburgring eszközeinek az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás értelmében megfelelő vételára. A fellebbező szerint a Törvényszék egyrészt az EUMSZ 107. cikknek és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének téves értelmezésére támaszkodott. Másrészt, a Törvényszék a fellebbező által e tekintetben felhozott több érvet sem vizsgált meg, így a megtámadott ítélet indokolása elégtelen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azt állítja, hogy az elsőfokú eljárásban ismertette azokat a jogi szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a pályázati eljárás rendszerének felépítésénél oly módon, hogy tiszteletben tarthassák a piaci ár eléréséhez szükséges feltételeket. A Törvényszék előtt kiemelte, hogy az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a versenyhelyzetet minden érintett piacon helyre kell állítani. Azon ítélkezési gyakorlatra hivatkozva, amely szerint a jogellenes állami támogatás visszatéríttetésének elsődleges célja az e támogatás nyújtása által okozott versenytorzulás kiküszöbölése, a fellebbező a Törvényszék előtt azt állította, hogy a pályázati eljárás rendszere nem volt alkalmas a jogellenes támogatások nyújtása által okozott versenytorzulások megszüntetésére, mivel e támogatásokat a különböző piacokon tevékenységet folytató vállalkozások konglomerátumának létrehozására használták fel. A fellebbező szerint ebben az összefüggésben minden egyes értékesítendő üzleti egység vonatkozásában önálló ajánlatot kellett volna kérni. Ez nem akadályozta volna meg az egyben történő értékesítést, hanem arra kényszerítette volna az ajánlattevőket, hogy a konglomerátum minden egyes egységére vonatkozóan a legmagasabb árat ajánlják. Csak ily módon lehetséges az ajánlatok összehasonlítása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a megtámadott ítélet 144. és 145. pontjában említett, a legjobb ajánlat 25%‑ának megfelelő küszöbértékre vonatkozó feltételt (a továbbiakban: 25%‑os feltétel) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) soha nem közölték az érintett felekkel. A fellebbezők tehát nem vehették figyelembe azt stratégiáikban, így a pályázati eljárás nem volt átlátható és hátrányosmegkülönböztetés‑mentes. A megtámadott ítélet 145. pontjában szereplő azon állítás, amely szerint, mivel a 25%‑os feltételt a ténylegesen benyújtott ajánlatok értékétől függően határozták meg, az pontosan csak utólagosan volt meghatározható, a pályázati eljárás átlátható és hátrányosmegkülönböztetés‑mentes jellege szempontjából nem releváns.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a fellebbező lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az nem vette figyelembe azon érvét, amely szerint a Capricorn a Capricorn Automotive GmbH‑tól és a Capricorn Holding GmbH‑tól eltérő társaság, amelyek a pályázati eljárásban ajánlatot tevő társaságok voltak. Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az olyan ajánlat elfogadása, amely nem a pályázati eljárásban önállóan részt vevő ajánlattevőtől származik, nem tartja tiszteletben az ilyen eljárás nyílt és átlátható jellegére vonatkozó feltételt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság úgy véli, hogy a negyedik fellebbezési jogalap első részét részben mint megalapozatlant, részben mint elfogadhatatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik fellebbezési jogalap első részében a fellebbező a Törvényszéknek az 138–146. pontban elvégzett azon elemzését vitatja, amelyben a Törvényszék elutasította a pályázati eljárás nem átlátható és hátrányosan megkülönböztető jellegére alapított kifogását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet összefoglalása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet e részében a Törvényszék megállapította, hogy a pályázati eljárás során a beruházókat az összes eszközre, meghatározott eszközcsoportokra vagy egy‑egy eszközre vonatkozó indikatív ajánlat benyújtására kérték fel, hogy az ajánlatokat többek között az eszközökért ajánlott ár alapján, az ajánlat terjedelmének figyelembevételével értékelik, és hogy a beruházókat az összes eszköz értékének maximalizálására vonatkozó feltétel alapján kell kiválasztani. A Törvényszék arra is rámutatott, hogy e feltétel alkalmazása a gyakorlatban arra késztette az eladókat, hogy a pályázati eljárás utolsó szakaszában csak az összes eszközre vonatkozó pályázatokat vegyék figyelembe, ennek oka az volt, hogy a benyújtott ajánlatok fényében a Nürburgring egyben történő értékesítése magasabb árat eredményezett, mint az egyes eszközök külön‑külön történő értékesítése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék azt is megállapította, hogy az összes eszközre vonatkozó indikatív ajánlatok közül összesen hat tartalmazta a legjobb ajánlat több mint 25%‑át, az összes eszközre vonatkozó ajánlatok közül az árszintjük miatt nem vették figyelembe először is azokat, amelyek nem érték el a legjobb ajánlat 25%‑át, és ugyanez volt érvényes a Nürburgring‑pályára vonatkozó ajánlatokra és az egyéb eszközökre vonatkozó egyedi ajánlatokra, mivel azok összességükben nem érték el a legjobb ajánlat 25%‑át.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy az érdekelt beruházók szabadon határozhatták meg vételi ajánlatuk tárgyát az összes eszköz értéke maximalizálásának feltételére vonatkozó, velük közölt információk alapján, és a 25%‑os feltétel célja kizárólag arra irányult, hogy konkrét tartalmat adjon az összes eszköz értékének maximalizálására vonatkozó feltételnek, és ez az érték, tekintve, hogy a ténylegesen benyújtott ajánlatok értékétől függően határozták meg, pontosan csak utólagosan volt meghatározható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az „összes eszköz értékének maximalizálására vonatkozó feltételre” vonatkozó kifogásokról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az „összes eszköz értékének maximalizálására vonatkozó feltételre” vonatkozó kifogások keretében a fellebbező mindenekelőtt azt állítja, hogy a Törvényszék elemzése téves jogalkalmazást valósít meg, mivel a szóban forgó támogatásoknak az üzleti egységek konglomerátumának létrehozására való felhasználása miatt a Nürburgring eszközeinek részét képező ezen üzleti egységek mindegyike vonatkozásában önálló ajánlatot kellett volna megkövetelni. Ez lett volna a támogatási intézkedések nyújtásával okozott versenytorzulás kiküszöbölésének egyetlen eszköze. A fellebbező arra is hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet e tekintetben sérti az indokolási kötelezettséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogellenes támogatás visszatéríttetése a korábbi helyzet helyreállítására irányul, e cél pedig megvalósul akkor, amikor a szóban forgó – indokolt esetben késedelmi kamattal növelt – támogatásokat visszatérítik a kedvezményezett, vagy másként fogalmazva azon vállalkozások, amelyek abból ténylegesen részesültek. E visszatérítéssel ugyanis a kedvezményezett elveszíti azt az előnyt, amellyel a piacon versenytársaihoz képest rendelkezett, és helyreáll a támogatás folyósítását megelőző helyzet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a jogellenes állami támogatás visszatérítésének fő célkitűzése azon versenytorzítás megszüntetése, amelyet a jogellenes támogatás által létrehozott versenyelőny okozott. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 133. pontjában helyesen kiemelte, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint, ha egy olyan vállalkozást, amely jogellenes támogatásban részesült, piaci áron, vagyis azon a legmagasabb áron vásárolnak meg, amelyet a rendes versenyfeltételek mellett eljáró magánbefektető hajlandó volt e társaságért fizetni abban a helyzetben, amelyben az – különösen az állami támogatás nyújtását követően – található, a támogatási elemet a piaci árra értékelték, és beépítették a vételárba. Ilyen feltételek mellett a vevő nem tekinthető úgy, hogy a többi piaci szereplőhöz képest előnyben részesült volna. Ilyen körülmények között nem tekinthető úgy, hogy a vevő előnyben részesült a piacon működő többi gazdasági szereplőhöz képest. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a megtámadott ítéletnek a fenti 52–54. pontban említett 142–145. pontjából kitűnik, hogy a Törvényszék megállapította, hogy a pályázati eljárás keretében az érdekelt beruházók szabadon határozhatták meg vételi ajánlatuk tárgyát, és az összes eszközre, meghatározott eszközcsoportokra vagy egy‑egy eszközre vonatkozó indikatív ajánlatot nyújthattak be. A különböző ajánlatokat ezt követően az összes eszköz értékének maximalizálására vonatkozó feltétel alapján értékelték. Nem volt tehát kizárt annak lehetősége, hogy a Nürburgring eszközeit kezelő vállalkozások konglomerátumát alkotó minden egyes üzleti egység tekintetében önálló ajánlatokat nyújtsanak be, azt ugyanis az egyes ajánlattevők mérlegelésére bízták. Mindenesetre bármi is legyen az ajánlat megtételének módja (azaz az összes eszközre vonatkozó egységes ajánlat vagy az egyes üzleti tevékenységekre vonatkozó önálló ajánlat), azt az összes eszköz értékének maximalizálására vonatkozó feltételre tekintettel kell értékelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben az ajánlatok értékelésére vonatkozó azon feltétel felhasználása, amely az összes eszköz értékének maximalizálására irányul, és annak a fent leírt módon való alkalmazása egyáltalán nem tűnik a fenti 57–59. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatban meghatározott követelményekkel ellentétesnek, mivel e feltétel alkalmazása kétségtelenül a szóban forgó eszközök lehető legmagasabb áron történő értékesítésére irányul, és úgy tűnik, hogy alkalmas is e cél elérésére, és így ezen ítélkezési gyakorlat értelmében biztosítja, hogy a vevő ne részesüljön előnyben a többi gazdasági szereplővel szemben. A Törvényszék ezzel kapcsolatos elemzése tehát véleményem szerint egyáltalán nem minősül téves jogalkalmazásnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben, ami az ezzel kapcsolatos indokolás hiányára alapított kifogást illeti, a megtámadott ítélet 142–145. pontjának olvasata alapján, amint az egyébként a fenti 52–54. pontból levezethető, véleményem szerint kellően világosan kitűnnek azon okok, amelyek alapján a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a jelen ügyben az eszközök értékének maximalizálására vonatkozó feltétel alkalmazása megfelelő volt ahhoz, hogy lehetővé tegye a szóban forgó eszközök lehető legmagasabb áron történő értékesítését, és így az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás értelmében megfelelő vételár elérését. Véleményem szerint tehát e tekintetben nem állapítható meg, hogy a Törvényszék megsértette volna indokolási kötelezettségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 25%‑os feltétel titkos jellegére vonatkozó kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azt is állítja, hogy a 25%‑os feltételnek a Törvényszék által a megtámadott ítélet (fenti 54. pontban említett) 145. pontjában elvégzett vizsgálata téves jogalkalmazást valósít meg, mivel e feltételt soha nem közölték az érintett felekkel, akik azt a stratégiájukban figyelembe vehették volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben megjegyzem, hogy nem vitatott, hogy a 25%‑os feltételt a ténylegesen benyújtott ajánlatok értékétől függően alkalmazták. Ebből az következik, hogy – amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 145. pontjában megállapította – az pontosan csak utólagosan volt meghatározható. Ilyen körülmények között azonban azt is meg kell jegyezni, hogy e feltételnek az említett utólagos pontos meghatározhatósága egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ajánlati dokumentációban nem lehetett megjelölni és ennélfogva az ajánlattevőkkel közölni, hogy ezt a feltételt a benyújtott ajánlatok értékelése keretében alkalmazzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek ellenére úgy vélem, hogy az ilyen hivatkozás vagy tájékoztatás elmulasztása nem elegendő a pályázati eljárás nyílt és átlátható jellegének megkérdőjelezéséhez. A megtámadott ítélet 145. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a vételi érték maximalizálására vonatkozó feltételt közölték az érintett felekkel, és hogy az utóbbiak így tudomással bírtak arról, hogy a szerződés elnyerése érdekében ajánlatukat e feltételnek megfelelően kell kialakítaniuk.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben nem világos, hogy az ajánlattevők stratégiája miért lett volna más abban az esetben, ha tájékoztatták volna őket arról a körülményről, hogy az eljárás további részében csak azokat az ajánlatokat vizsgálják meg, amelyek az összes eszközre vonatkozóan benyújtott legjobb ajánlat legalább 25%‑át elérték. Nem bizonyított tehát, hogy e – kizárólag utólagosan meghatározható – feltétel közlésének elmulasztása bármilyen hatással lenne a pályázati eljárás lefolytatására. Ebből az következik, hogy a Törvényszék által elvégzett elemzés véleményem szerint nem minősül téves jogalkalmazásnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ajánlattevő személyében a pályázati eljárás során bekövetkező változásra vonatkozó kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a fellebbező lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az nem vette figyelembe azon érvét, amely szerint a Capricorn a Capricorn Automotive GmbH‑tól és a Capricorn Holding GmbH‑tól eltérő társaság, amelyek a pályázati eljárásban ajánlatot tevő társaságok voltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság eljárási szabályzata 170. cikkének (1) bekezdése értelmében a Törvényszék előtti jogvita tárgyát a fellebbezésben nem lehet megváltoztatni. A Bíróság hatásköre ugyanis a fellebbezési eljárás keretében az elsőfokú bíróság előtt megvitatott jogalapokról hozott jogi döntés megítélésére korlátozódik. Ezért nem engedhető meg, hogy valamely fél először a Bíróság előtt hozzon fel olyan jogalapot, amelyet nem terjesztett a Törvényszék elé, mivel ez azt jelentené, hogy a Törvényszék által eldöntött jogvitán túlterjedő jogvitával fordulhatna a fellebbezési eljárásban korlátozott jogkörrel rendelkező Bírósághoz. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) A Törvényszékhez be nem nyújtott új érveket tehát fellebbezés keretében elfogadhatatlannak kell nyilvánítani. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elsőfokú eljárás irataiból kitűnik, hogy a fellebbező a Törvényszék előtt nem hivatkozott az ajánlattevő személyében a pályázati eljárás során bekövetkezett változásra alapított kifogásra. Amint arra a Bizottság helyesen rámutatott, annak bizonyítása érdekében, hogy az említett kifogásra hivatkozott a Törvényszék előtt, a fellebbező a Törvényszék azon kérdésére adott válaszra történő utalásra szorítkozott, amely egyébként az eljáráshoz fűződő érdek fennállásának kérdésére vonatkozott. A fellebbező a Bírósághoz benyújtott válaszbeadványában azon állításának alátámasztása érdekében, amely szerint e kifogásra a Törvényszék előtt hivatkozott, a Törvényszékhez benyújtott keresetének 17., valamint 77. és azt követő pontjaira hivatkozott. Mindazonáltal az elsőfokú eljárásban benyújtott kereset e pontjainak olvasatából csak az tűnik ki, hogy a fellebbező a 17. pontban másodlagosan arra hivatkozott, hogy a Capricorn az Automotive GmbH‑tól és a Capricorn Holding GmbH‑tól eltérő jogalany volt, anélkül azonban, hogy bármilyen érvet felhozott volna a második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelmének alátámasztására. Ebből az következik, hogy véleményem szerint az ajánlattevő személyében a pályázati eljárás során bekövetkező változásra vonatkozó kifogás elfogadhatatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel úgy vélem, hogy a negyedik fellebbezési jogalap első részét el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalapnak a Deutsche Bank 2014. március 10‑i levele tartalmának elferdítésére vonatkozó második részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap második részében a fellebbező a megtámadott ítélet 151–156. pontját vitatja, és arra hivatkozik, hogy a Törvényszék azáltal, hogy a Deutsche Banknak a pályázati eljárás során a Capricorn ajánlatának alátámasztása érdekében benyújtott 2014. március 10‑i levelét úgy értelmezte, hogy az e levélben foglalt kötelezettségvállalás kötelező erővel bír, elferdítette e levél tartalmát, és ennélfogva az ítéletben elferdítették a tényeket és bizonyítékokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék előtt jelezte, hogy e levél az utolsó oldalán kifejezett említést tartalmaz „FONTOS TÁJÉKOZTATÁS” címmel, amely kifejezetten a következőket mondja ki: „[a] feltételek jelen felsorolása [term sheet] csak megtárgyalás céljából készült, és semmilyen kötelező jogi erővel nem bír közöttünk” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>). E levél nem kötelező jellegét az ugyanezen dokumentumban foglalt más mondatok is megerősítik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből az következik, hogy a Deutsche Bank egyértelműen és világosan jelezte, hogy nem tartja magára nézve kötelező erejűnek e levelet. Mivel a Törvényszék megállapította, hogy a Deutsche Bank magára nézve kötelező erejűnek tartotta a levelet, elferdítette annak tartalmát. Következésképpen a megtámadott ítélet 156. pontjában foglalt azon megállapítás, amely szerint nem merül fel, hogy a Bizottságban kétségeknek kellett volna felmerülniük a Deutsche Bank 2014. március 10‑i levelének kötelező jellegét illetően, téves. Mivel e levél tartalma alapján nyilvánvaló, hogy a Deutsche Bank nem tekintette magára nézve kötelező erejűnek e levelet, a Capricorn és e bank között korábban váltott levelekkel való összevetés nem releváns e levél kötelező jellegének értékelése szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság vitatja a fellebbező érvelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 151–155. pontjában a Törvényszék – válaszolva a fellebbező által felhozott azon érvre, amely szerint a Deutsche Bank 2014. március 10‑i levele nem tartalmazott kötelező erejű finanszírozási biztosítékot a Capricorn ajánlatának támogatása érdekében – megvizsgálta, hogy a Bizottság által elvégzett vizsgálat, amely tükrözte a német hatóságok elemzését, kizárta‑e az e levél kötelező jellegével kapcsolatos kétségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Törvényszék először is megállapította, hogy a Deutsche Bank 2014. március 10‑i levele kimondja, hogy e bank kész a vevőnek 45 millió eurós kölcsönt nyújtani, és hogy az a tény, hogy e finanszírozás feltételeit részletesen leírták, azt jelzi, hogy alapos vizsgálatot folytattak le, és hogy közte és a vevő között információcserére került sor. Másodszor, a Törvényszék megállapította, hogy a szóban forgó levél többször is utal a Deutsche Bank által az említett levél értelmében a Capricornnal szemben tett kötelezettségvállalásra. Harmadszor, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy e levélnek a Deutsche Bank két másik, 2014. február 17‑i és 25‑i előkészítő és nem kötelező erejű levelével való összevetése megerősíti a szóban forgó levél kötelező jellegét. Végül a Törvényszék megállapította, hogy a Deutsche Bank 2014. március 10‑i levele pontosította, hogy a Deutsche Bank által tett kötelezettségvállalás három feltételhez kötött, amelyek csak akkor teszik lehetővé a Deutsche Bank számára, hogy kivonja magát a kötelezettségvállalás alól, ha a felvásárlásra nem az előírt feltételek mellett került sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, amint a Törvényszék megállapította vagy értékelte a tényállást, az EUMSZ 256. cikk értelmében a Bíróság csak a tények jogi minősítésének és az abból a Törvényszék által levont jogi következtetéseknek a felülvizsgálatára rendelkezik hatáskörrel. A tények értékelése tehát, a Törvényszék előtt bemutatott bizonyítékok elferdítésének esetét kivéve, nem minősül a Bíróság felülvizsgálatának hatálya alá tartozó jogkérdésnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül, hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) Egyébiránt, jóllehet a bizonyítékok elferdítése megnyilvánulhat valamely dokumentumnak a tartalmával ellentétes értelmezésében, ezen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie a Bírósághoz benyújtott iratanyagból, továbbá azt feltételezi, hogy a Törvényszék nyilvánvalóan túllépte e bizonyítékok észszerű értékelésének korlátait. E tekintetben nem elegendő azt bemutatni, hogy valamely dokumentum másként is értelmezhető, mint ahogyan azt a Törvényszék értelmezte. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Bíróságot tehát annak eldöntésére kérik, hogy a Deutsche Bank 2014. március 10‑i levelének és az iratanyagban szereplő dokumentumoknak az elemzéséből egyértelműen kitűnik‑e, hogy a Törvényszék megváltoztatta az e levélnek tulajdonítandó jelentőséget. Úgy vélem, hogy nem ez a helyzet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E levél olvasatából ugyanis kitűnik, hogy – amint arra egyébként a Törvényszék a megtámadott ítélet 152. és 153. pontjában rámutatott – a Deutsche Bank több alkalommal is megerősíti a finanszírozás Capricorn részére történő nyújtására irányuló szándékát és kötelezettségvállalását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) A levelet a Deutsche Bank két vezető tisztségviselője (az igazgató és az ügyvezető igazgató) írta alá, ami véleményem szerint szintén a bank azon szándékára utal, hogy a levél tartalmát magára nézve kötelező erejűnek tekinti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E levél azon értelmezését, amely szerint az abban foglalt kötelezettségvállalások kötelező erővel bírnak – amint arra egyébként a Törvényszék a megtámadott ítélet 154. pontjában rámutatott – megerősíti a Deutsche Banknak a 2014. március 10‑i levelet megelőző és szintén az ügyiratban szereplő másik két levelének elemzése, amelyek közül az egyik 2014. február 17‑én, a másik pedig 2014. február 25‑én kelt. E levelek elemzése egyrészt azt mutatja, hogy azok a 2014. március 10‑i levélben foglaltaktól teljesen eltérő megfogalmazást tartalmaznak, és kifejezetten azt jelzik, hogy a Deutsche Banknak nem állt szándékában kötelezettséget vállalni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) E levelek és a 2014. március 10‑i levél szövegének összevetése tehát nyilvánvalóvá teszi e levél kötelező jellegét. Másrészt bizonyítják, hogy a Deutsche Bank 2014. március 10‑i levele képezi a bank és a Capricorn közötti tárgyalási folyamat utolsó szakaszát. Amint arra a Törvényszék is rámutatott, a 2014. március 10‑i levél pontosítja, hogy a Deutsche Bank által tett kötelezettségvállalás három feltételhez kötött, amelyekre azonban a Deutsche Banknak nincs befolyása. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelen, hogy – amint arra a fellebbező is rámutat – a 2014. március 10‑i levél tartalmaz egy „Term Sheet” elnevezésű „Appendix A” mellékletet, amely szintén 2014. március 10‑én kelt. Első oldalán e melléklet tartalmazza a „tervezet” (draft) megjegyzést, valamint kifejezetten utal annak „tájékoztató” jellegére (indicative terms and conditions). Utal továbbá a fellebbező által említett tartalommal rendelkező utolsó oldalon szereplő és a fenti 71. pontban említett fontos tájékoztatásra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal, véleményem szerint, még ha a levél mellékletében foglalt pontos kifejezések tervezet jellegének megállapítása és a tartalomra vonatkozó, a levél végén szereplő látszólag általános tájékoztatás ténylegesen zavart okozhat is e melléklet kötelező jellegét és így az abban említett pontos finanszírozási feltételeket illetően, azok nem kérdőjelezhetik meg kifejezetten magának a levélnek és a Deutsche Bank arra vonatkozó kötelezettségvállalásának kötelező jellegét, hogy az e levélben kifejezetten megjelölt 45 millió eurós finanszírozást nyújt a Capricorn részére. Ennélfogva, még ha a fellebbező által megjelölt bizonyítékok meg is kérdőjelezik a melléklet kötelező jellegét, nem kérdőjelezik meg a levélben foglalt kötelezettségvállalás kötelező jellegét, különösen a 79. és 80. pontban kifejtett megfontolások fényében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti elemzésből az következik, hogy véleményem szerint a Bírósághoz benyújtott iratokból nem tűnik ki egyértelműen, hogy – amint azt a fenti 77. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat a dokumentum tartalma elferdítésének megállapításához megköveteli – a Törvényszék nyilvánvalóan túllépte a Deutsche Bank 2014. március 10‑i levele észszerű értékelésének határait. Következésképpen véleményem szerint a negyedik jogalap második részét is mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalapnak a Capricorn fizetőképességének hiányára vonatkozó harmadik részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik fellebbezési jogalap harmadik részében a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy a megtámadott ítélet 147–161. pontjában nem vizsgálta meg az elsőfokú eljárásban benyújtott keresetében kifejtett azon érveket, amelyek a Capricornt is magában foglaló csoport különböző társaságainak és tulajdonosának bizonytalan gazdasági helyzetére vonatkoznak. Ezek az érvek azt bizonyítják, hogy ellentétben azzal, amit a Bizottság a végleges határozat (242), (247), (261) és (277) preambulumbekezdésében megállapított, a Capricorn soha nem rendelkezett fedezett finanszírozással.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság vitatja a fellebbező érvelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elsőfokú eljárásban benyújtott keresetből kitűnik, hogy a Törvényszék előtt a fellebbező számos olyan bizonyítékot terjesztett elő, amelyek annak bizonyítására irányultak, hogy az a csoport, amelyhez a Capricorn is tartozott, és az e csoportba tartozó jogalany 2012‑től kezdődően már súlyos gazdasági nehézségekkel küzdött, tehát jóval a pályázati eljárást követő odaítélés előtt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező e bizonyítékokat annak bizonyítása érdekében terjesztette elő, hogy a Bizottság a végleges határozatban hibát követett el a Capricornnak az ár megfizetésére és arra való képességét illetően, hogy így megfeleljen a Nürburgring eszközeinek megszerzésében érdekelt beruházók kiválasztására előírt művelet finanszírozásának biztonságával kapcsolatos kritériumnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, amint azt egyébként a Bizottság maga is elismeri, a megtámadott ítélet olvasatából kitűnik, hogy a Törvényszék egyáltalán nem válaszolt kifejezetten ezekre az érvekre. A 43. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében – valójában bizonyos fokú értelmezési erőfeszítéssel élve – közvetett indokolás talán a megtámadott ítélet 158. pontjából vezethető le, amelyben a Törvényszék, miután megállapította a Deutsche Bank 2014. március 10‑i levelének kötelező jellegét, arra a következtetésre jutott, hogy a fellebbező érvei nem teszik lehetővé annak bizonyítását, hogy a Bizottságban kétségeknek kellett volna felmerülniük a művelet biztonsági kritériuma alá tartozó kötelező finanszírozási garancia követelményének tiszteletben tartását illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre, még ha a Törvényszék ítélete e tekintetben hiányos is lenne, emlékeztetni kell arra, hogy – amint az az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik – amennyiben a Törvényszék valamely ítéletének indokolása az uniós jogot sérti, de rendelkező része egyéb jogi indokok miatt megalapozottnak bizonyul, a fellebbezést el kell utasítani. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetek arra, hogy az uniós bíróságnak az állami támogatással kapcsolatos határozat jogszerűségét azon információk alapján kell megítélnie, amelyek a határozat meghozatalakor a Bizottság rendelkezésére álltak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság mind a Törvényszék, mind a Bíróság előtt arra hivatkozott, hogy a végleges határozat elfogadásának időpontjában nem rendelkezett olyan információkkal, amelyekre a fellebbező által az elsőfokú eljárásban e tekintetben felhozott kifogás támaszkodik, és a fellebbező egyáltalán nem bizonyította a Bíróság előtt, hogy ez az eset állna fenn.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel úgy vélem, hogy a negyedik fellebbezési jogalap harmadik részének nem lehet helyt adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap negyedik részéről, amely azon alapul, hogy az értékesítési eljárás a Nürburgring eszközeinek a Capricornra történő 2014. március 11‑i átruházása után is folytatódott</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap negyedik részében a fellebbező a Törvényszék azon érvelését vitatja, amellyel az a megtámadott ítélet 162–168. pontjában elutasította az azt levezető érveit, hogy az értékesítési eljárás a Nürburgring eszközeinek a Capricorn részére történő 2014. március 11‑i átruházása után is folytatódott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező szerint annak megállapításával, hogy a Bizottságnak nem kellett volna figyelembe vennie ezt a körülményt, úgy tűnik, hogy a Törvényszék úgy véli, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megindításának kérdése csak a szerződés odaítélésének időpontját megelőzően bekövetkező eseményekre vonatkozhat. Ez az elemzés téves jogalkalmazáson alapul. A fellebbező szerint ugyanis az előzetes vizsgálati szakasz nem az eszközök 2014. március 11‑én történő odaítélésével ért véget, hanem kizárólag a Bizottság 2014. október 1‑jei határozatának elfogadásával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az eszközök átruházására vonatkozó hivatalos aktus egyfajta „határvonalat” jelentett, amelyet követően a Bizottságnak már nem kellett figyelembe vennie a birtokában lévő további információkat az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat elfogadásáig. Ellentétben azzal, amit a Törvényszék állít, a Bizottság előzetes vizsgálata során nem az a döntő tényező, hogy a fellebbező a 2013. decemberi panaszát követően benyújthatott‑e egy másik panaszt, hanem az, hogy – amint azt az ítélkezési gyakorlat előírja – a Bizottság rendelkezésére állt‑e az összes olyan információ, amellyel objektív módon rendelkezhetett. A fellebbező arra is hivatkozik, hogy a Törvényszék elferdítette az általa benyújtott bizonyítékokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság vitatja a fellebbező érvelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap negyedik részében a fellebbező a megtámadott ítélet 165–168. pontjában foglalt azon érvelést vitatja, amellyel a Törvényszék elutasította arra vonatkozó kifogását, hogy az értékesítési eljárás a Nürburgring eszközeinek a Capricorn részére történő 2014. március 11‑i átruházása után is folytatódott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet e részében a Törvényszék mindenekelőtt abból az előfeltevésből indult ki, hogy a Bizottság vizsgálatának célja annak meghatározása volt, hogy a pályázati eljárás nyílt, átlátható, hátrányos megkülönböztetéstől és feltételektől mentes volt‑e, annak ellenőrzése érdekében, hogy a Nürburgring eszközeit piaci árukon értékesítették‑e. A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy azt az állítólagos támogatást, amelyet a Bizottságnak a második vitatott határozatban kellett volna megállapítania (amely a fellebbező szerint a Capricorn által a Nürburgring eszközeiért fizetett ár és azok piaci ára közötti különbségnek felel meg), esetlegesen 2014. március 11‑én nyújtották volna a Capricornnak, azaz akkor, amikor ezen eszközöket odaítélték ez utóbbinak, és aláírták az említett eszközökért a Capricorn által fizetendő árat megállapító adásvételi szerződést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék következésképpen úgy ítélte meg, hogy az ezen időpontot követően bekövetkezett események, úgymint az, hogy a Capricorn a Nürburgring eszközeiben időközben megszerzett részesedését továbbruházta egy másik vevőre, nem voltak relevánsak azon kérdés vizsgálatát illetően, hogy a pályázati eljárás keretében a Capricornnak esetleg nyújtottak‑e támogatást. A Törvényszék ezután érvelésének végén megállapította, hogy amennyiben a fellebbező azt kívánná, hogy a Bizottság az értékesítési eljárásnak a második megtámadott határozat meghozatala utáni állítólagos folytatásából eredő új támogatás fennállását is vizsgálja meg, e tárgyban új panaszt kellett volna benyújtania.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben mindenekelőtt úgy vélem, hogy el kell utasítani a bizonyítékok Törvényszék általi elferdítésére alapított kifogást. A fellebbező ugyanis egyáltalán nem fejti ki, hogy az ilyen elferdítés mely elemeken alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék általi téves elemzésre alapított kifogást illetően emlékeztetek arra, hogy amint az a fenti 90. pontban már említésre került, az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az uniós bíróságnak az állami támogatással kapcsolatos határozat jogszerűségét azon információk alapján kell megítélnie, amelyek a határozat meghozatalakor a Bizottság rendelkezésére álltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell jegyezni, hogy – amint arra a fellebbező helyesen hivatkozik – az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálati eljárás előzetes szakasza abban az időpontban zárul le, amikor a Bizottság elfogadja a 659/1999 rendelet 4. cikkében említett határozatok valamelyikét, és nem egy korábbi időpontban, mint például a pályázati eljárás végén az annak tárgyát képező eszközök odaítélése révén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem kizárt tehát, hogy olyan új és releváns elemzési szempontok merülhetnek fel a pályázati eljárást követően, de a vonatkozó bizottsági határozat elfogadását megelőzően, amelyekről a Bizottságnak addig nem volt tudomása. Ilyen esetben úgy vélem, hogy a Bizottság vizsgálata során nem mentesül ezen új releváns szempontok figyelembevétele alól pusztán azon tény alapján, hogy azokról a pályázati eljárás lezárását követően szerzett tudomást. Nem zárható ki az sem, hogy e szempontok értékelése arra indíthatja a Bizottságot, hogy módosítsa a támogatás fennállására vonatkozó elemzését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint tehát jogilag nem helytálló az a megállapítás, hogy – amint az a megtámadott ítélet 166. pontjának utolsó mondatából kitűnik – a pályázati eljárás lezárását és az ezen eljárás tárgyát képező eszközök odaítélését követően bekövetkezett események semmiképpen sem lehetnek relevánsak azon kérdés vizsgálatát illetően, hogy a pályázati eljárás keretében a Capricornnak nyújtottak‑e támogatást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben arra is rámutatok, hogy ellentétben azzal, ami a megtámadott ítélet 167. pontjából kitűnik, és amit a Bizottság állít, a fellebbező által az elsőfokú eljárásban felhozott és a pályázati eljárás lezárását követően felmerült eseményekre vonatkozó érvek nem arra irányultak, hogy a Bizottságnak vizsgálnia kelljen az értékesítési eljárás állítólagos folytatásából eredő új támogatás fennállását, hanem inkább arra, hogy megkérdőjelezzék a Nürburgring eszközeinek a Capricorn részére történő eladásához vezető pályázati eljárás átlátható és hátrányosmegkülönböztetés‑mentes jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből az következik, hogy a megtámadott ítélet álláspontom szerint téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben a Törvényszék elutasította a fellebbező által az értékesítési eljárásnak a Nürburgring eszközeinek a Capricorn részére történő 2014. március 11‑i odaítélése utáni folytatására vonatkozóan felhozott érveket, arra a körülményre hivatkozva, hogy azok a pályázati eljárás lezárását követően bekövetkezett eseményekre vonatkoztak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, amennyiben a Törvényszék valamely ítéletének indokolása az uniós jogot sérti, de rendelkező része egyéb jogi indokok miatt megalapozottnak bizonyul, a fellebbezést el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben megjegyzem, hogy a fellebbező által az elsőfokú eljárásban hivatkozott jogalap lényegében azon a körülményen alapult, hogy az első eladás megkötését követően a vevő és az eladók olyan garanciális megállapodást kötöttek a vételár részleteinek megfizetésére vonatkozóan, amely előírta annak lehetőségét, hogy a vételár második részletének folyamatos meg nem fizetése esetén az eszközöket értékesíteni kell, ami ténylegesen megvalósult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben úgy vélem, hogy e körülmény, amely azt követően merült fel, hogy a Nürburgring eszközeit a pályázati eljárás végén odaítélték, és amelyről így az ezen eszközök odaítélésekor nem szerezhettek tudomást, más bizonyítékok hiányában önmagában nem tekinthető úgy, mint amely bizonyítja, hogy az első eljárás nem átlátható módon és hátrányos megkülönböztetéstől mentesen zajlott le, és így ezen eszközöknek a pályázati eljárás végén olyan áron történő eladásához vezetett, amely nem felelt meg a piaci árnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből véleményem szerint az következik, hogy a negyedik jogalap negyedik részét el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalapnak a megtámadott ítélet indokolásának hiányára vonatkozó ötödik részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik fellebbezési jogalap ötödik részében a fellebbező a megtámadott ítélet 173–176. pontját vitatja, amelyben a Törvényszék elutasította a fellebbező által az elsőfokú eljárásban felhozott és ezen ítélet 170. és 171. pontjában összefoglalt érveket. A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék az érveinek a megtámadott ítélet 170. és 171. pontjában történő összefoglalására szorítkozott, anélkül hogy azokat akár kis mértékben is megvizsgálta volna, vagy azok elutasítását indokolta volna. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott ítélet sérti az indokolási kötelezettséget, elferdítette a fellebbező által előterjesztett bizonyítékokat, és jogilag tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikket és az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság úgy véli, hogy a negyedik jogalap ötödik részét el kell utasítani. Ezen intézmény elismeri, hogy a Törvényszék tömör indokolást adott, de ez az indokolás kellően egyértelmű. A megtámadott ítélet 170. pontjában összefoglalt valamennyi kifogás, valamint a bérleti szerződésnek az 171. pontban említett megkötése olyan körülményekre vonatkozik, amelyek csak az adásvételi szerződésnek a szerződés odaítélését követő megkötését követően merültek fel, és ezért az elemzés során nem relevánsak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 170–175. pontjában a Törvényszék elemezte a fellebbező által előtte felhozott harmadik jogalap arra alapított harmadik részét, hogy a Nürburgring eszközeinek a Capricorn részére történő értékesítése új állami támogatásnak minősült. A 170. pontban a Törvényszék összefoglalta a fellebbező négy érvét, a 171. pontban pedig azt az érvet összegezte, amelyik a Nürburgring eszközeire vonatkozó bérleti szerződésre vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a Bizottság maga is elismeri, a Törvényszék nem válaszolt ezekre az érvekre, hanem a megtámadott ítélet 173. pontjában arra szorítkozott, hogy „[a] 138–158. pontban kifejtett okokra” hivatkozott, amelyeket „nem kell úgy tekinteni, hogy a Bizottságnak kétségeinek kellett volna lennie a pályázati eljárás átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes jellegét illetően”, hozzátéve a következő pontban, hogy „[u]gyanezen okokból az is következik, hogy a Bizottságnak a második megtámadott határozat elfogadásához vezető vizsgálata kiküszöbölte a Nürburgring eszközeire vonatkozó bérleti szerződés vagy az említett eszközök vételárával kapcsolatos többi fizetési feltétel által a vevő számára biztosított előny létezését illető kétségeket”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétlem, hogy egy ilyen indokolás, amely pusztán az ítélet más részeire történő általános hivatkozáson alapul, minden további minimális magyarázat nélkül, legalábbis a jelen ügyben összeegyeztethető a Törvényszéket terhelő, a fenti 41–44. pontban említett ítélkezési gyakorlat által meghatározott indokolási kötelezettséggel. Ezen indokolás nem teszi ugyanis lehetővé, hogy akár hallgatólagosan megismerjék a Törvényszék érvelését oly módon, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy megismerjék a hozott határozat indokait, és a Bíróságnak, hogy a bírósági felülvizsgálatot gyakorolja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a Bizottság azon érvét illeti, amely szerint a Törvényszék közvetett módon, logikusan elutasította ezeket az érveket azzal az indokkal, hogy azok az adásvételi szerződés megkötését követően bekövetkezett eseményekre vonatkoztak, és így nem érinthették a fenti 58. pontban említett ítélkezési gyakorlat értelmében vett releváns vételár meghatározását, először is megjegyzem, hogy a megtámadott ítélet 173. és 174. pontjából egyáltalán nem tűnik ki, hogy ez lenne ezen érvek Törvényszék általi elutasításának indoka. Másodszor, arra is rámutatok, hogy bár a Bizottság által előadott érvelés esetlegesen alkalmazható a 170. pontban említett második, harmadik és negyedik érvre, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) úgy tűnik, hogy az nem alkalmazható ezen érvek közül az elsőre, mivel úgy tűnik, hogy az ott említett 6 millió euró beszámítását maga az adásvételi szerződés írta elő. Nem alkalmazható a megtámadott ítélet 171. pontjában említett, a bérleti szerződésre vonatkozó érvekre sem, amely szerződést úgy tűnik, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt tárgyaltak meg. Harmadszor és mindenesetre, amint az a fenti 104. pontban megállapításra került, nem kizárt, hogy a pályázati eljárás lezárását és az ezen eljárás tárgyát képező eszközök átruházását követő események relevánsak lehetnek az állami támogatásokra vonatkozó elemzés szempontjából. Ennélfogva az a körülmény, hogy bizonyos események a pályázati eljárás befejezését követően következtek be, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy azokat teljesen irrelevánssá tegye.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel úgy vélem, hogy a megtámadott ítélet sérti az indokolási kötelezettséget, és ennélfogva a negyedik fellebbezési jogalap ötödik részének helyt kell adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második vitatott határozat indokolásának elégtelenségére vonatkozó ötödik fellebbezési jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödik fellebbezési jogalapjával a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 182–189. pontjában elutasította az általa felhozott, az indokolási kötelezettség Bizottság általi megsértésére alapított jogalapot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező szerint lehetetlen azon indokok megállapítása, amelyek miatt a Bizottság a végleges határozat (240) és (247) preambulumbekezdésében úgy ítélte meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság nyílt, átlátható, hátrányos megkülönböztetéstől és feltételektől mentes pályázati eljárás keretében értékesítette a Nürburgring eszközeit fedezett finanszírozás mellett a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére. Az sem egyértelmű, hogy a Bizottság a végleges határozat (285) preambulumbekezdésében miért és milyen jogalapon jutott arra a következtetésre, hogy a Nürburgring eszközeinek értékesítése nem minősül állami támogatásnak. Az egyetlen egyértelmű pont az, hogy ez a következtetés nem vonatkozik a végleges határozat (38) preambulumbekezdésében meghatározott „15. intézkedésben” szereplő értékesítésre. E preambulumbekezdés ugyanakkor a más vállalkozások részére történő olyan értékesítésekre utal, amelyekre jóval a pályázati eljárás lefolytatása előtt került sor. Nem világos, hogy a Bizottság azon alapvető döntése, amely szerint a Capricorn részére történő értékesítés nem minősül állami támogatásnak, miért nem jelenik meg önállóan, és jut kifejezésre a végleges határozat rendelkező részében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt állítja, hogy az ötödik fellebbezési jogalapot mint elfogadhatatlant, de mindenesetre mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ötödik fellebbezési jogalapot illetően emlékeztetek arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az olyan kereseti jogalap, amely a Törvényszék előtt már felhozott jogalapok és érvek egyszerű megismétléséből áll, elfogadhatatlan. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy fellebbezésében a fellebbező az elsőfokú eljárásban már felhozott, a második vitatott határozat indokolásának hiányára alapított érvek megismétlésére szorítkozott, anélkül hogy vitatta volna azt az érvelést, amellyel a Törvényszék a megtámadott ítéletben elutasította ezeket az érveket. Következésképpen úgy ítélem meg, hogy a fellebbezés ötödik jogalapja elfogadhatatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A teljesség kedvéért megjegyzem továbbá, hogy egyetértek a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 182–189. pontjában foglalt elemzésével, amelyre hivatkozom, és amelyben az elutasította a fellebbező által felhozott, a második vitatott határozat indokolásának állítólagos elégtelenségére alapított érveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összessége alapján azt javaslom, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">adjon helyt a Ja zum Nürburgring eV által benyújtott fellebbezés negyedik jogalapja ötödik részének; valamint</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a negyedik jogalap többi részét és ugyanezen fellebbezés ötödik jogalapját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: olasz.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) HL 2016. L 34., 1. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) Az [EUMSZ 108. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22‑i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999. L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.). E rendeletet később az EUMSZ 108. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13‑i 2015/1589/EK tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.) hatályon kívül helyezte, és annak helyébe lépett.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Lásd a végleges határozat 2. cikkét, illetve 3. cikkének (2) bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) Lásd a végleges határozat 1. cikkének utolsó francia bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Lásd a megtámadott ítélet 70. és 71. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Lásd a megtámadott ítélet 83. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Lásd a megtámadott ítélet 93. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Lásd a megtámadott ítélet 196. és 198. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Lásd: 2007. november 29‑i Stadtwerke Schwäbisch Hall és társai kontra Bizottság ítélet (C‑176/06 P, nem tették közzé, EU:C:2007:730, 18. pont); 2019. július 29‑i Bayerische Motoren Werke és Freistaat Sachsen kontra Bizottság ítélet (C‑654/17 P, EU:C:2019:634, 44. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd: 1998. április 2‑i Bizottság kontra Sytraval és Brink’s France ítélet (C‑367/95 P, EU:C:1998:154, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd e tekintetben: a Scandlines Danmark és társai kontra Bizottság ügyre vonatkozó indítványom (C‑174/19 P és C‑175/19 P, EU:C:2021:199, 64–67. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd: 2011. október 27‑i Ausztria kontra Scheucher‑Fleisch és társai ítélet (C‑47/10 P, EU:C:2011:698, 132. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) 2020. szeptember 3‑i Vereniging tot Behoud van Natuurmonumenten in Nederland és társai kontra Bizottság ítélet (C‑817/18 P, EU:C:2020:637, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Lásd többek között: 2011. május 24‑i Bizottság kontra Kronoply és Kronotex ítélet (C‑83/09 P, EU:C:2011:341, 65. pont); 2011. október 27‑i Ausztria kontra Scheucher‑Fleisch és társai ítélet (C‑47/10 P, EU:C:2011:698, 132. pont). Lásd még: Szpunar főtanácsnok Vereniging tot Behoud van Natuurmonumenten in Nederland és társai kontra Bizottság ügyre vonatkozó indítványa (C‑817/18 P, EU:C:2020:255, 36. és azt követő pontok az ítélkezési gyakorlatra való hivatkozásokkal).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) A Bizottság állításával ellentétben a Törvényszék ezzel kapcsolatos elemzése nem ellentétes sem a 2011. május 24‑i Bizottság kontra Kronoply és Kronotex ítélettel (C‑83/09 P, EU:C:2011:341), sem pedig a 2018. november 6‑i Scuola Elementare Maria Montessori kontra Bizottság és Bizottság kontra Scuola Elementare Maria Montessori és Ferracci ítélettel (622/16 P–6224/16 P, EU:C:2018:873). Első ítéletében a Bíróság elismerte például, hogy egy olyan vállalkozás, amely a támogatás kedvezményezettjének nem közvetlen versenytársa, ám a gyártási folyamataihoz ugyanarra a nyersanyagra van szüksége, érintett félnek minősüljön, amennyiben arra hivatkozik, hogy az érdekeit érintheti a támogatás nyújtása, és a jogilag megkövetelt módon bizonyítja, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a támogatásnak konkrét hatása lesz a saját helyzetére (lásd a 64. és 65. pontot). A Bizottság állításával ellentétben azonban a Bíróság nem arra a körülményre alapította elemzését, hogy a két érintett vállalkozás egy feljebb lévő piacon, a szóban forgó nyersanyagpiacon állt egymással versenyhelyzetben. Ezzel szemben a második ítéletnek a Bizottság által hivatkozott 43. pontja ebben az összefüggésben nem releváns, mivel az említett ítélet e pontjában a Bíróság egyáltalán nem foglalkozott az „érintett féli” minőség elismerésének kérdésével. E pont ezzel szemben azon bizottsági határozatnak a panaszos jogi helyzetére gyakorolt esetleges közvetlen hatásával kapcsolatos kérdésre vonatkozik, amely érintetlenül hagyja a támogatási program azon nemzeti intézkedéseinek hatásait, amelyek versenyhátrányt okoztak e panaszosnak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) E tekintetben úgy vélem, hogy a Bíróság elnökhelyettese 2015. október 6‑i Comité d’entreprise de la SNCM kontra SNCM és Bizottság végzésének 12. pontja (C‑410/15 P(I), EU:C:2015:669), amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet 87. pontjában hivatkozik, nem értelmezhető úgy, hogy a releváns információk puszta birtoklása elegendő lenne ezen információk birtokosa „érintett féli” minőségének elismeréséhez. E pontban a Bíróság elnökhelyettese véleményem szerint inkább az ezen ügyben részt vevő fél „érintett féli” minőségének elismerésével elérni kívánt célra utalt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd többek között: 2015. június 11‑i EMA kontra Bizottság ítélet (C‑100/14 P, EU:C:2015:382, 67. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2016. május 26‑i Rose Vision kontra Bizottság ítélet (C‑224/15 P, EU:C:2016:358, 24. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd: 2017. május 11‑i Dyson kontra Bizottság ítélet (C‑44/16 P, EU:C:2017:357, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2017. november 16‑i Ludwig‑Bölkow‑Systemtechnik kontra Bizottság ítélet (C‑250/16 P, EU:C:2017:871, 55. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Lásd többek között: 2016. május 26‑i Rose Vision kontra Bizottság ítélet (C‑224/15 P, EU:C:2016:358, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); legutóbb: 2020. június 11‑i China Construction Bank kontra EUIPO ítélet (C‑115/19 P, EU:C:2020:469, 67. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Lásd: 2017. május 11‑i Dyson kontra Bizottság ítélet (C‑44/16 P, EU:C:2017:357, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2012. december 13‑i Alliance One International kontra Bizottság végzés (C‑593/11 P, nem tették közzé, EU:C:2012:804, 27. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd többek között: 2016. május 26‑i Rose Vision kontra Bizottság ítélet (C‑224/15 P, EU:C:2016:358, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2017. május 11‑i Dyson kontra Bizottság ítélet (C‑44/16 P, EU:C:2017:357, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2012. november 6‑i Éditions Odile Jacob kontra Bizottság ítélet (C‑551/10 P, EU:C:2012:681, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd még ebben az értelemben: Kokott főtanácsnok Bayer CropScience és Bayer kontra Bizottság ügyre vonatkozó indítványa (C‑499/18 P, EU:C:2020:735, 89. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Lásd részletesebben a lenti 53. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd: 2015. október 1‑jei Electrabel és Dunamenti Erőmű kontra Bizottság ítélet (C‑357/14 P, EU:C:2015:642, 110. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) 2020. április 30‑i Nelson Antunes da Cunha ítélet (C‑627/18, EU:C:2020:321, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd: 2004. április 29‑i Németország kontra Bizottság ítélet (C‑277/00, EU:C:2004:238, 80. pont); 2015. október 1‑jei Electrabel és Dunamenti Erőmű kontra Bizottság (C‑357/14 P, EU:C:2015:642, 112. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) E tekintetben lásd többek között legutóbb: 2021. március 4‑i Bizottság kontra Fútbol Club Barcelona ítélet (C‑362/19 P, EU:C:2021:169, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Lásd többek között: 2019. november 28‑i Brugg Kabel és Kabelwerke Brugg kontra Bizottság ítélet (C‑591/18 P, nem tették közzé, EU:C:2019:1026, 70. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Az eredeti angol nyelvű változat a következő: „IMPORTANT NOTICE: […] This term sheet is for discussion purposes only and is not intended to create any legally binding obligation between us.”</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) A következő mondatokról van szó: „[t]his document does not constitute advice, or an offer (of any type), invitation to offer or recommendation, to you. If after making your own assessment you independently decide you would like to pursue a specific transaction with us there will be separate offering or other legal documentation, the terms of which will (if agreed) supersede any indicative and summary terms contained in this document. We therefore do not accept any liability for any direct, consequential or other loss arising from reliance on this document.”</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Lásd többek között: 2021. január 28‑i Qualcomm és Qualcomm Europe kontra Bizottság ítélet (C‑466/19 P, EU:C:2021:76, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Lásd többek között: 2021. március 10‑i Ertico – ITS Europe kontra Bizottság ítélet (C‑572/19 P, EU:C:2021:188, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Lásd: 2021. január 28‑i Qualcomm és Qualcomm Europe kontra Bizottság ítélet (C‑466/19 P, EU:C:2021:76, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Így például a levél a következő mondattal kezdődik: „[w]e are pleased to confirm the terms and conditions on which Deutsche Bank […] is willing to arrange and underwrite the financing […].” A levél „Financing” címet viselő 1. szakasza a következő mondatot tartalmazza: „[w]e are pleased to confirm the terms on which […], [Deutsche Bank] […] is willing to underwite […] 100% of a loan facility”. A levél „Commitment expiry” címet viselő 10. szakasza szabályozza a levél kötőereje hatályának kezdetét és végét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) A 2014. február 17‑i levél kifejezetten utal a nem kötelező jellegre (amint az kifejezetten kitűnik azon mondatból, amely szerint „this letter does not constitute a commitment on the part of, or engagement of, DB or any of its affiliates”). Úgy tűnik, hogy ez a levél jelenti a tárgyalási folyamat első lépését, amint az az abban foglalt következő mondatból kitűnik: „DB is pleased to inform you that […] we […] are confident in our ability to underwrite the Financing Transaction to finance, in part, the Transaction”. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a 2014. február 25‑i levél a tárgyalás azon későbbi szakaszát képezi, amelyben a vevőt tájékoztatják egyrészt a hitelfelvételnek a hitelbizottság általi aláírás révén történő jóváhagyásáról, de más belső jóváhagyások szükségességéről is, másrészt pedig arról, hogy a „due diligence” folyamat még nem fejeződött be teljes mértékben.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Amint e levél 2. szakaszából kitűnik, e feltételek: i. az ügyletet teljesítsék, ii. a megszerzett eszközöket ne érintsék jelentős változások, és iii. a finanszírozás ne legyen jogellenes.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) Lásd többek között a végleges határozat (48) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben legutóbb: 2021. február 25‑i Dalli kontra Bizottság ítélet (C‑615/19 P, EU:C:2021:133, 165. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ez az ítélkezési gyakorlat az indokolás hiányosságaira is alkalmazandó. E tekintetben lásd: 2020. március 19‑i ClientEarth kontra Bizottság ítélet (C‑612/18 P, nem tették közzé, EU:C:2019:223, 39. és 40. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Lásd: 2017. szeptember 20‑i Bizottság kontra Frucona Košice ítélet (C‑300/16 P, EU:C:2017:706, 70. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Vagyis a vételár második részlete kifizetésének elhalasztása, a büntetés behajtásának elmulasztása és az eszközöknek egy másik vevő részére történő továbbruházása.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Lásd e tekintetben többek között: 2019. szeptember 3‑i ND és OE kontra Bizottság végzés (C‑317/19 P, nem tették közzé, EU:C:2019:688, 27. és 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</body>
</html>
