(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak érvényesülését elősegítő reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja elősegíteni a közös uniós prioritások megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

Finnország 2024. október 10-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy a tagállam és a Bizottság megállapodott az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról.

(6)

A Bizottság azzal a céllal, hogy keretet biztosítson a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtásához vezető párbeszédhez, 2024. június 21-én az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének megfelelően megküldte Finnországnak a referenciapályát (5). A Bizottság a referenciapályát 2024. október 10-én közzé is tette (6). A referenciapálya kockázatalapú, és biztosítja, hogy az államadósság a költségvetési kiigazítási időszak végére – a kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül – középtávon megalapozottan csökkenő pályán legyen vagy prudens szinten maradjon, továbbá hogy a költségvetési hiány a kiigazítási időszakban a GDP 3 %-a alá csökkenjen, és középtávon e referenciaérték alatt maradjon. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. és 8. cikkének megfelelően a referenciapálya összhangban van az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is. Finnország referenciapályája szerint – a Bizottságnak a 2024. júniusban továbbított előzetes iránymutatás alapjául szolgáló feltételezései alapján, és hétéves kiigazítási időszakkal számolva – a nettó kiadások növekedése nem haladhatja meg az 1. táblázatban szereplő értékeket. Ez a kiigazítási időszak (2025–2031) során a nettó kiadások évi 1,5 %-os átlagos növekedésének, a terv tárgyidőszaka (2025–2028) során pedig szintén a nettó kiadások évi 1,5 %-os átlagos növekedésének felel meg.

1. táblázat: A Bizottság által Finnország részére 2024. június 21-én eljuttatott referenciapálya

(7)

Finnország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 júniusától szeptemberéig szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Finnország által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések, a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó, tervezett reform- és beruházási kötelezettségvállalások, beleértve bizonyos reformokat és beruházásokat (például a szociális biztonság átfogó reformját, valamint ezen belül egy általános szociális ellátás bevezetését és a szociális segítségnyújtás átfogó reformját), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.

(8)

Finnország az általa szolgáltatott információk szerint – az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2024 októberében konzultációt folytatott a civil társadalommal (ideértve többek között a szociális partnereket és a regionális közigazgatási szerveket) és Finnország Gazdasági Tanácsával (7). A Finnország által a tervében szolgáltatott információk szerint a Gazdasági Tanács 2024. október 2-án megvitatta a tervet. A civil társadalom számára 2024. október 3-án nyilvános meghallgatást tartottak.

(9)

A tervet 2024. október 2-án megvitatták a nemzeti parlamentben.

(10)

Finnország 2024. október 10-én benyújtotta a 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát. A Bizottság 2024. november 26-án véleményt fogadott el erről a költségvetésiterv-javaslatról (8).

(11)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Finnországhoz (9).

(12)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(13)

Finnországban a gazdasági tevékenység 2023-ban 1,2 %-kal csökkent, mivel a fogyasztói árak és a kamatlábak emelkedése rányomta bélyegét a fogyasztásra és a beruházásokra, különösen az építőiparban. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az év első felében stagnáló fogyasztás és csökkenő beruházások következtében 2024-ben a gazdaság 0,3 %-os visszaesésére lehet számítani. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 1,5 %-kal nő, mivel a reálbérek emelkedésének és az alacsonyabb finanszírozási költségeknek köszönhetően a magánfogyasztás és a beruházások élénkülni fognak, míg a növekvő külföldi keresletnek köszönhetően az exportnövekedés várhatóan ismét lendületet kap. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 1,6 %-kal nő, mivel a széles körű fellendülés az előrejelzések szerint folytatódik. Az előrejelzés időszakában (2024–2026) Finnországban a potenciális GDP 2024-től 2026-ig várhatóan évente átlagosan 0,6 %-kal nő, ami a tőkefelhalmozásnak és a teljes tényezőtermelékenység növekedésének tudható be. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 7,2 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 8,2 %, 2025-ben 7,9 %, 2026-ban pedig 7,5 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 3,9 %-ról 2024-ben 1,4 %-ra csökken, majd 2025-ben 2,1 %-ot, 2026-ban pedig 1,9 %-ot ér majd el.

(14)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Finnország 2023. évi költségvetési hiánya a GDP 3,0 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 3,7 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 3,0 %-ára, és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – a GDP 2,5 %-ára csökken. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Finnország 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány szeptemberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 77,1 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 82,6 %-ára emelkedik. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 84,7 %-ára nő, 2026 végére pedig a GDP 85,3 %-ának megfelelő mértékű lesz. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(15)

Finnország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és hét évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(16)

A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt információkat.

(17)

Finnország a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 2,2 %-os átlagos növekedését jelenti. Finnország emellett reformokra és beruházásokra vonatkozó kötelezettséget vállal a kiigazítási időszak hét évre (2025–2031) történő meghosszabbítása céljából, így a kiigazítási időszakban a nettó kiadások tervezett átlagos növekedése 2,4 %. A Bizottság által 2024. június 21-én megküldött referenciapályához képest a terv a kiigazítási időszakban (2025–2031) a nettó kiadások magasabb átlagos növekedését irányozza elő. A terv a kiigazítási időszak minden évében egyenletes 0,9 %-os potenciális-GDP-növekedést feltételez. Emellett a terv előrejelzése szerint a GDP-deflátor növekedési üteme a 2024. évi 1,7 %-hoz képest 2025-ben 2,1 %-ra, majd a kiigazítási időszak végére fokozatosan 2,4 %-ra emelkedne.

2. táblázat: A Finnország tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(18)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 81,7 %-ról a kiigazítási időszak végére (2031) a GDP 78,2 %-ára csökkenne, amint az a következő táblázatban is szerepel. A kiigazítást követően, középtávon (azaz 2041-ig) az államadósság-ráta a terv szerint várhatóan tovább csökkenne, 2039-re a GDP 60 %-a alá, majd 2041-re elérné a GDP 52,7 %-át.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Finnország tervében

A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ez a terv feltételezései alapján megalapozott, mivel a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése keretében elvégzett valamennyi determinisztikus stresszteszt szerint az adósság 2041-re a GDP 60 %-a alatt lesz. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

(19)

A terv nettó kiadási pályája és feltételezései alapján a költségvetési hiány a kiigazítási időszak első évében (azaz 2025-ben) a GDP 3 %-a alá csökkenne, majd azt követően tovább csökkenne, és 2031-ben többletté válna. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2031) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2041-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének b) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt követelménynek.

(20)

A strukturális elsődleges egyenleg változásaként számított költségvetési kiigazítás a tervben leírtak alapján az időszak elejére ütemezett, szemben az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában főszabályként előírt lineáris pályával. Ez a 2025-ben zajló nagyobb költségvetési konszolidációnak, valamint annak tudható be, hogy 2025-ben és 2027-ben védelmi beszerzések szerepelnek a nemzeti számlákban, ami a lineáris profiltól való további eltérésekhez vezet. Ennek eredményeképpen a terv első négy évében a költségvetési kiigazítás mértéke meghaladja a teljes kiigazítási erőfeszítéssel arányos mértéket. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában foglalt, a későbbre ütemezés tilalmának elvével.

4. táblázat: A strukturális elsődleges egyenleg alakulása Finnország tervében

(21)

Ha a tervben foglalt feltételezések és kötelezettségvállalások megvalósulnak, a strukturális hiány a kiigazítási időszakban mindvégig a GDP 1,5 %-a alatt maradna. Ezért a terv szakpolitikai kötelezettségvállalásai és makrogazdasági feltételezései alapján az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett közös rezilienciacélú mozgásteret továbbra is tiszteletben fogják tartani, így nincs szükség a strukturális elsődleges egyenlegnek az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében említett további javítására.

(22)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. cikkével összhangban, mivel a terv szerint az államadósság a kiigazítási időszakban a GDP 60 %-a és 90 %-a között lesz, az adósságrátának évente átlagosan legalább 0,5 százalékponttal kell csökkennie mindaddig, amíg 60 % alá nem csökken. Az átlagos csökkenés a 2024–2031-es időszakra vonatkozóan kerül kiszámításra, és a tervben 0,5 százalékpontnak felel meg. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az adósságfenntarthatósági védintézkedéssel.

(23)

A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2024. június 21-én Finnországnak továbbított feltételezésektől. A terv különösen a 2024-es kezdeti pozícióra, a potenciális-GDP-növekedésre és az SFA-tételekre vonatkozóan alkalmaz különböző feltételezéseket. Emellett a költségvetési kiigazítást az időszak elejére ütemezték. A feltételezések ezen eltéréseit körültekintően meg kell vizsgálni annak biztosítása céljából, hogy azok megalapozott és adatvezérelt gazdasági érveken alapuljanak, különös tekintettel arra, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a terv szerint magasabb, mint a referenciapálya szerint. Az alábbiakban felsoroljuk a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, a feltételezések közötti egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.

A fennmaradó feltételezésbeli különbség a 2024-es felülvizsgált kiinduló helyzethez kapcsolódik, és a tavasszal vártnál valamivel kisebb strukturális elsődleges hiánynak felel meg. Ez nem gyakorol lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére a Bizottság feltételezéseihez képest. Összességében a tervben szereplő nettó kiadási pálya és a referenciapálya közötti különbség az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkének b) pontjával összhangban kellően indokolt feltételezésbeli eltérésekkel magyarázható. Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen azt eredményezik, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a referenciapályához képest magasabb a tervben. A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.

(24)

A tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat kiadáskorlátozás és a bevételt növelő diszkrecionális intézkedések révén fogják végrehajtani. A kormány két intézkedéscsomagot hajt végre, amelyek költségvetési hozama a becslések szerint 9 milliárd EUR (a GDP 3,8 %-a). Ezek nagyjából feloszthatók egy 3,5 milliárdos (a GDP 1,5 %-a), a magasabb bevételekből (azaz a magasabb héamértékből származó közvetlen bevételekből, valamint az egyéb intézkedések miatti magasabb jövedelemadóból és társadalombiztosítási járulékokból származó közvetett bevételekből) álló, valamint egy 5,5 milliárdos (a GDP 2,3 %-a), az alacsonyabb kiadásokból (azaz a jólléti szolgáltatási megyéktől származó megtakarításokból, a szociális juttatások csökkentéséből és az egyéb kiadások csökkentéséből) származó tételre. Az e két konszolidációs csomaghoz kapcsolódó legtöbb szakpolitikai intézkedést már elfogadták, a többit pedig még meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani és számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon számos, 2025-ben jelentős hatással járó intézkedést elfogadtak már. Ugyanakkor a tervben szereplő indikatív költségvetési stratégia végrehajtásával kapcsolatban vannak kockázatok, amelyek abból adódnak, hogy a jólléti szolgáltatási megyékre irányuló intézkedések a vártnál alacsonyabb megtakarításokat eredményezhetnek, valamint hogy a kormány munkaerőpiaci reformjai a vártnál alacsonyabb foglalkoztatási hatásokkal járhatnak. Ezen túlmenően a 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslat tükrözi azokat a diszkrecionális szakpolitikai intézkedéseket, amelyek támogatják a 2025. évi nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítését (10).

(25)

Finnország a tervben kötelezettséget vállal a potenciális növekedés és a költségvetési fenntarthatóság javítását célzó reformok és beruházások végrehajtására, ezzel alátámasztva a költségvetési kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbítását. A reformok és beruházások a következőkből állnak: több, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő kötelezettségvállalás; a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyik kötelezettségvállalása, amely további előírásokat tartalmaz a költségvetési túllépések megfékezésére; valamint két új reform. A fentiek az alábbi intézkedéseket foglalják magukban:

(26)

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező, a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó intézkedések (beleértve a jólléti szolgáltatási megyék jogszabályban előírt feladatainak és közigazgatási eljárásainak megújítására vonatkozó kiegészítő előírást) összhangban vannak az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével, mivel kellően részletesek, előre ütemezettek, időhöz kötöttek és ellenőrizhetők. A szociális segítségnyújtás átfogó reformjára, valamint az általános szociális ellátás bevezetésére vonatkozó két intézkedést még nem foglalták jogszabályba, ezért ezek jelenleg nem kerültek részletezésre. A terv indikatív ütemtervet tartalmaz ezek elfogadására, valamint kvalitatív célmutatókat jelöl meg a végrehajtásuk nyomon követésére.

(27)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, a meghosszabbítást alátámasztó kötelezettségvállalások jelentős, a költségvetési fenntarthatóság javítását és a gazdaság növekedési potenciáljának fokozását célzó reformokat és beruházásokat tartalmaznak. Emellett Finnország vállalja, hogy a középtávú költségvetési-strukturális terv tárgyidőszakában folytatja a reformtörekvéseket, és fenntartja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv időszakában megvalósított nemzeti finanszírozású beruházások szintjét (lásd az alábbi 5. táblázatot). A kötelezettségvállalásokat a terv végrehajtása során végig nyomon fogják követni. Ennek megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalások figyelembe vehetők a kiigazítási időszak meghosszabbítása tekintetében, az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint.

(28)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan a finn gazdaság növekedési és rezilienciapotenciáljának fenntartható módon történő javításához vezetnek, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint. Az intézkedések várhatóan javítják a munkaerőpiac működését, támogatják az innovációt, javítják az egészségügyi ellátáshoz és a szociális jóléthez való hozzáférést, valamint korszerűsítik a szociális biztonságot, ezáltal javítva a finn gazdaság növekedési és rezilienciapotenciálját. A javasolt munkaerőpiaci reformok várhatóan támogatni fogják a munkanélkülieket abban, hogy munkát találjanak, és növelni fogják az idősebb munkavállalók aktivitási rátáját. A terv becslése szerint a két intézkedés mintegy 20 000 munkahelyet teremthet a 2025 és 2029 közötti időszakban. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő K+F-beruházások várhatóan javítják Finnország növekedési potenciálját és rezilienciáját azáltal, hogy növelik a termelékenységet (a terv konzervatív becslései szerint a K+F-beruházások 1 %-os növekedése 0,02 %-kal növeli a termelékenységet), bevonzzák a magánberuházásokat, valamint támogatják a zöld átállást és az energiarendszer dekarbonizációját. A finn kormány szerint a jólléti szolgáltatási megyék létrehozása és az e-egészségügyi szolgáltatások fejlesztése várhatóan javítani fogja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ami különösen fontos, mivel az egészségügyi ellátás iránti, saját bevallás szerint kielégítetlen szükségletek meghaladják az uniós átlagot, és Finnország gyorsan idősödő társadalom. Az általános szociális ellátás bevezetésére irányuló reformoknak és a szociális segítségnyújtás reformjának célja a szociálpolitika optimalizálása, az adminisztratív költségek csökkentése, a szociális biztonság méltányosabbá tétele, valamint a munkavállalás ösztönzőinek növelése, ezáltal támogatva a foglalkoztatást. A társadalmi kohézióra gyakorolt hatásokat figyelemmel kell kísérni. Ezenkívül a munkaerőpiaci reform foglalkoztatásra gyakorolt hatásai vagy a K+F-beruházásokat követő termelékenységnövekedés még nem valósultak meg. Emellett a jólléti szolgáltatási megyék számos nehézséggel néznek szembe működésük első éveiben, és a kormány a tervben további pontosításokat terjesztett elő a helyreállítási és rezilienciaépítési terv azon kötelezettségvállalásához, amely szerint hiányuk csökkentése érdekében megújítják a jólléti szolgáltatási megyék jogszabályban előírt kötelezettségeit és adminisztratív eljárásait. Összességében a meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások növekedésre gyakorolt hatására vonatkozó feltételezések együttesen megalapozottnak tűnnek, de szükség van a jövőbeli fejlemények és a pontos hatás gondos nyomon követésére. Ehhez az érdekelt felekkel – többek között a szociális partnerekkel és az érintett civil társadalmi szervezetekkel – folytatott érdemi konzultációkra, valamint az intézkedések elosztási és kumulatív hatásainak értékelésére is szükség van.

(29)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan támogatják a költségvetési fenntarthatóságot, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint. Amint azt a költségvetési stratégia bemutatásakor említettük, ezek az intézkedések kiegészítik a már elfogadott költségvetési konszolidációs csomagokat. E kiegészítő intézkedések fő közvetlen hatását a jólléti szolgáltatási megyékben 2023-ban 1,4 milliárd EUR-t kitevő hiány csökkentésére irányuló végrehajtási intézkedésekből várják, a jólléti szolgáltatási megyék jogszabályban előírt kötelezettségeinek és adminisztratív eljárásainak megújítása révén. Konkrétabban, a kormány intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy 2025–2028-ban 685 millió EUR-val csökkentse a jólléti szolgáltatási megyék kiadásait, miközben a jólléti szolgáltatási megyék maguk is olyan intézkedéseket kívánnak végrehajtani, amelyek 2028-ig 874 millió EUR-val csökkentik kiadásaikat. Emellett a kormány arra számít, hogy a szociális segítségnyújtás reformjával évente 100 millió EUR megtakarítást fog elérni. Egyéb közvetlen megtakarítások származhatnak egyrészt abból, hogy az egységes ellátási modell elfogadásából adódóan csökkennek az ellátási kérelmenkénti igazgatási költségek, másrészt abból, hogy a munkanélküli-járadék többletnapjainak eltörléséhez kapcsolódóan csökkennek a kifizetések. A közvetett költségvetési megtakarítások főként a munkaerőpiaci reformoktól (azaz a foglalkoztatási szolgálatok skandináv modelljének bevezetésétől és a munkanélküli-járadékok többletnapjainak eltörlésétől) várható pozitív foglalkoztatási hatáshoz kapcsolódnak, amelyek növelnék a potenciális növekedést és adóbevételeket generálnának. A szociális biztonság átfogó reformja, valamint ezen belül az általános szociális ellátás bevezetése és a szociális segítségnyújtás átfogó reformja a munkavállalási ösztönzők növelésével szintén hatást gyakorolhat a foglalkoztatásra, és ezáltal közvetett pozitív költségvetési hatással járhat. Bár az intézkedések révén realizált megtakarítások a vártnál alacsonyabbak lehetnek, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek a jólléti szolgáltatási megyék jogszabályban előírt kötelezettségeinek és adminisztratív eljárásainak megújítására vonatkozó kiegészítő pontosításából eredő költségvetési megtakarítások valószínűleg nem elhanyagolhatók, tekintettel a becsült megtakarítások nagyságrendjére (1,6 milliárd EUR). Összességében a közvetett megtakarítás megvalósítása alapvetően a munkaerőpiaci reformok foglalkoztatásra gyakorolt hatásától függ.

(30)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások elősegítik a közös uniós prioritások megvalósulását, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint. A társadalombiztosítási és munkaerőpiaci reformok hozzájárulnak a társadalmi rezilienciához, különösen azáltal, hogy megfelelnek a szociális jogok európai pillérén belüli, például a foglalkoztatás aktív támogatására, a szociális védelemre és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó elveknek. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv zöld átállásra irányuló K+F-beruházásai várhatóan fokozzák az innovációt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és az energetikai infrastruktúra terén, ezáltal hozzájárulnak a méltányos zöld átálláshoz és az energiabiztonság biztosításához. A digitális innovációnak a szociális és egészségügyi ágazatban történő bevezetése a közszolgáltatások digitalizálásának fokozásával hozzájárul a méltányos digitális átálláshoz. A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások nem kezelik a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritást.

(31)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint segítik az európai szemeszter keretében kiadott releváns (11) országspecifikus ajánlások megvalósulását. A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások különösen a következő országspecifikus ajánlásokkal foglalkoznak:

(32)

A terv biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tárgyidőszaka alatt átlagosan megvalósuló nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett általános szintje fennmaradjon, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint.

5. táblázat: Nemzeti finanszírozású közberuházások a tervben (a GDP %-ában)

(33)

Végezetül, úgy tekinthető, hogy a meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások összhangban vannak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben és a többéves pénzügyi keret alapján létrejött partnerségi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokkal, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint. Az egységes ellátási modell bevezetése és a szociális segítségnyújtás reformja nem mond ellent a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt kötelezettségvállalásoknak, míg a többi intézkedés közvetlenül a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében tett kötelezettségvállalásokból ered.

(34)

Következésképpen úgy értékelhető, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat. A kiigazítási időszak tehát meghosszabbítható négy évről hét évre, amint azt a terv előirányozza.

(35)

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások mellett a terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó egyéb reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A terv tíz reformot és beruházást tartalmaz.

(36)

Ami a méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását, többek között az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket illeti, a terv tartalmaz egy olyan reformot, amelynek célja, hogy a K+F-kiadásokat 2030-ra a GDP 4 %-ára növeljék, a finanszírozás egyharmadát állami forrásokból biztosítva, ami 2030-ig évente mintegy 280 millió EUR növekedést jelentene. A további állami K+F-finanszírozást többek között a vállalati K+F támogatására, a vállalkozások és a kutatók közötti együttműködésre, a kutatási projektek finanszírozására és a kutatási infrastruktúrákra fordítják. Az intézkedés a kutatással és innovációval kapcsolatos 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik, és összhangban van Finnország digitális iránytűjével és az ország digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervével.

(37)

Ami a társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását, többek között a szociális jogok európai pillérét illeti, a terv intézkedéseket tartalmaz a munkavállalást hátráltató juttatások csökkentésére (pl. a munkanélküli ellátás módosítása, amely várhatóan 40 000 munkavállalóval növeli a foglalkoztatást a kormányzati ciklusban, valamint a szociális ellátások csökkentése, amely várhatóan 18 600 munkavállalóval növeli a foglalkoztatást ugyanebben az időszakban), a szakemberhiány mérséklésére (pl. mind a finanszírozás, mind a rendelkezésre álló álláshelyek növelése a munkaerőhiánnyal küzdő területeken, például az orvostudományban), valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítására és a várólisták csökkentésére (pl. a magán egészségügyi kiadások visszatérítéséhez nyújtott finanszírozás növelésével). Az intézkedések az aktív munkaerőpiaci politikákkal, a munkavállalási ösztönzőkkel, a munkaerőpiaci részvétellel, az egészségügyi ellátással és az oktatással kapcsolatos 2019., 2020., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlásokkal foglalkoznak.

(38)

Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritást illetően a terv nem tartalmaz egyéb reformokat és beruházásokat.

(39)

Ami a védelmi képességek közös prioritását illeti, a terv jelentős reformokat és beruházásokat tartalmaz.

(40)

A terv információval szolgál a kohéziós alapokkal és Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való koherenciáról és – adott esetben – kiegészítő jellegről. A terv megfelelően hivatkozik Finnország 2024. évi nemzeti reformprogramjára, ismertetve a kohéziós politikával és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel való szinergiákat és kiegészítő jelleget.

(41)

A terv áttekintést nyújt Finnország közös uniós prioritásokkal kapcsolatos közberuházási szükségleteiről. A méltányos zöld és digitális átállással kapcsolatban a terv kiemeli, hogy a zöld átállás további megerősítése érdekében a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése céljából be kell ruházni a tiszta energiába és a forradalmi technológiákba, például a mesterséges intelligenciába. A társadalmi és gazdasági rezilienciával kapcsolatban a terv kiemeli az iskolázottsági szint növeléséhez és a folyamatos tanuláshoz kapcsolódó beruházások szükségességét. Az energiabiztonság tekintetében a terv kiemeli, hogy olyan beruházásokra van szükség, amelyek célja az EU harmadik országoktól való függőségének csökkentése. A védelmi képességek kiépítésével kapcsolatban a terv kiemeli, hogy a NATO-kötelezettségvállalásokkal összhangban beruházásokra van szükség Finnország védelmi képességeinek megerősítéséhez.

(42)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Finnország terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(43)

A Tanács üdvözli Finnország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(44)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(45)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – többek között az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. A Tanács üdvözli, hogy a terv benyújtása előtt nemzeti szinten az érdekelt felekkel is konzultációra került sor. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra. A Tanács megjegyzi különösen, hogy az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt romló biztonsági környezet hatással van a gazdaságra, és következményekkel jár a finn államháztartásra nézve.

(46)

A Tanács elvárja, hogy Finnország készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(47)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(48)

A Tanács jóváhagyja a Finnország által a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó középtávú tervben előterjesztett reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat, és üdvözli a növekedésre és a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt hatás számszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. A Tanács egyetért a Bizottsággal abban, hogy a Finnország által benyújtott reform- és beruházási kötelezettségvállalások alapos indokkal szolgálnak a kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbításához. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon értékelését, amely szerint a meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat, figyelembe véve az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkének (1) bekezdésének d) pontjában foglalt átmeneti rendelkezést is. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon értékelését, amely szerint a reform- és beruházási kötelezettségvállalások várhatóan fenntartható módon javítani fogják a gazdaság növekedési potenciálját és rezilienciáját, és támogatni fogják a költségvetés fenntarthatóságát. A Tanács azt ajánlja Finnországnak, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbításának fenntartása érdekében maradéktalanul hajtsa végre a reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(49)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság – a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházási kötelezettségvállalások értékelése mellett – ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(50)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Finnország által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása, valamint a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások végrehajtása terén elért haladásról.

(51)

Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Finnországnak címzett ajánlásában, és jóváhagyja a kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat,

1.

2.