<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑453/14</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62014CC0453</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:756">EU:C:2015:756</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>11</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>11</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>BOT FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑453/14. SZ. ÜGY</P><P>KNAUER</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Yves Bot</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20151112">2015. november 12.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: francia.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑453/14. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Vorarlberger Gebietskrankenkasse</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Alfred Knauer</HT></P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Verwaltungsgerichtshof [legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal iránti kérelem</KEYWORD><KEYWORD>Szociális biztonság</KEYWORD><KEYWORD>883/2004/EK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>5. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Az azonos kezelés elve</KEYWORD><KEYWORD>Olyan nemzeti szabályozás, amely az egészségbiztosítási járulékalapba bevonja az Unió vagy az EGT más tagállamában kapott öregségi nyugdíjat</KEYWORD><KEYWORD>Az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>egyenértékű ellátások<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/> fogalma</KEYWORD></INDEX><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="166" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2004">HL L 166., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.</P></NOTE> bevezette az uniós jogba az ellátások, a jövedelmek, a tényállások, illetve az események azonos kezelésének elvét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>A 883/2004 rendelet 5. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>E rendelet eltérő rendelkezései hiányában, és a megállapított különös végrehajtási rendelkezések fényében a következőket kell alkalmazni:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>ha az illetékes tagállam jogszabályai szerint a szociális biztonsági ellátások és egyéb jövedelmek kézhezvétele meghatározott jogkövetkezményekkel jár, az ilyen jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit ugyancsak alkalmazni kell az olyan egyenértékű ellátások kézhezvételére, amelyeket egy másik tagállam jogszabályai alapján szereznek, illetve egy másik tagállamban szerzett jövedelemre;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>ha az illetékes tagállam jogszabályai szerint a jogkövetkezmények meghatározott tényállás vagy események bekövetkezésének tulajdoníthatók, az említett tagállamnak a hasonló tényállások vagy események bármely tagállamban történő bekövetkezését oly módon kell figyelembe vennie, mintha azok a saját területén következtek volna be.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Ez az új rendelkezés ellentétes‑e azzal, hogy ha az egyik tagállamban lakóhellyel rendelkező nyugdíjas nemcsak ebben az államban, hanem egy másik uniós tagállam vagy az Európai Gazdasági Térség<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A 883/2004 rendelet és a 883/2004 rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, <DATE ISO="20090916">2009. szeptember 16‑i</DATE> 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="284" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2009">HL L 284., 1. o.</REF.DOC.OJ>) az EGT egész területén alkalmazandó az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás VI. mellékletének (Szociális biztonság) és 37. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, <DATE ISO="20040701">2011. július 1‑jei</DATE> 76/2011 EGT vegyes bizottsági határozat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="262" PAGE.FIRST="33" DATE.PUB="2011">HL L 262., 33. o.</REF.DOC.OJ>) alapján.</P></NOTE> nyugdíjrendszere által nyújtott nyugdíjban is részesül, a lakóhely szerinti tagállam az egészségbiztosítás járulékalapjába bevonja a másik állam által fizetett nyugdíjat?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>Lényegében ez a kérdés merült fel a jelen ügyben, amelynek alapját a Vorarlberger Gebietskrankenkasse (voralbergi területi egészségbiztosító pénztár)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A továbbiakban: pénztár.</P></NOTE> azon határozata jelenti, amellyel A. Knauert és R. Mathist arra kötelezte, hogy fizessenek egészségbiztosítási járulékot azon nyugdíjak után, amelyekben a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszerben fennálló biztosításuk alapján részesülnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>Az alapügy tényállása pontosan az alábbi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A. Knauer és R. Mathis, akiknek lakóhelye Ausztriában van, osztrák öregségi nyugdíjban részesülnek, amelyet az egészségbiztosítási rendszer alapján járulékok terhelnek az általános társadalombiztosításról szóló törvénynek (Allgemeines Sozialversicherungsgesetz)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>BGBl. 189/1955, az alapügy tényállásának idején alkalmazandó változatában (a továbbiakban: ASVG).</P></NOTE> megfelelően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>Mivel Svájcban és Liechtensteinben is végeztek kereső tevékenységet, a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszerhez tartozó Hilti nyugdíjpénztár által nyújtott öregségi nyugdíjban is részesülnek, amelynek szabályait a foglalkoztatói nyugdíjrendszerről szóló 1987. október 20‑i törvény (Gesetz über die betriebliche Personalvorsorge)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>LGBl. 1988, 12. sz., a továbbiakban: BPVG.</P></NOTE> tartalmazza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>Márpedig, bár 2010‑ig az osztrák egészségbiztosítási járulékokat csak a belföldi nyugdíjak után kellett megfizetni, az osztrák jogalkotó a társadalombiztosítási rendszer módosításáról szóló 2010. évi második törvény (2. Sozialversicherungs‑Änderungsgesetz 2010)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>BGBl. I, 102/2010.</P></NOTE> elfogadásával beiktatott az ASVG‑be egy új 73a. cikket, amelynek (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben valamely személy a 883/2004 rendelet hatálya alá tartozó külföldi nyugdíjban részesül, úgy abban az esetben, ha a külföldi nyugdíjban részesülő személy jogosult egészségbiztosítási ellátásokra, e külföldi nyugdíj után is egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>E rendelkezés alapján a pénztár a 2011. évtől kezdődően a Hilti nyugdíjpénztár által fizetett nyugdíjak után egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezte A. Knauert és R. Mathist.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>2013. december 10‑i két határozatával Voralberg tartományi miniszterelnöke (Landeshauptmann von Vorarlberg) csökkentette ezen járulékok összegét azon az alapon, hogy a foglalkoztatói nyugdíjrendszernek csak egy része, vagyis a törvény által előírt minimális ellátásnak megfelelő rész tartozik a 883/2004 rendelet és így az ASVG 73a. cikke által előírt járulékfizetési kötelezettség hatálya alá. Ezzel szemben a minimális ellátásokat meghaladó ellátásoknak megfelelő kiegészítő rész nem tartozik az említett rendelet hatálya alá, hasonlóan a foglalkoztatói nyugdíjrendszer azon részéhez, amely a BPVG hatálybalépését, vagyis 1989. január 1‑jét megelőzően fizetett járulékok alapján nyújtott ellátásoknak felel meg.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A pénztár <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>felülvizsgálati<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> kérelmet nyújtott be a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) e két határozattal szemben, kijelentve, hogy a járulékokat a Hilti nyugdíjpénztár által fizetett nyugdíjak egésze után kell megfizetni, míg A. Knauer keresetet nyújtott be a határozat rá vonatkozó része ellen, azt állítva ezzel szemben, hogy ezeket a nyugdíjakat semmilyen járulék nem terheli.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság szerint a 883/2004 rendelet 5. cikkének a) pontja értelmében vett egyenértékűséget a nyugdíjrendszerek mint egészek szerkezeti sajátosságait figyelembe véve kell értékelni. Véleménye szerint az ASVG hatálya alá tartozó öregségi nyugdíjak nyújtására vonatkozó törvényi feltételeknek a BPVG által szabályozott nyugdíjak nyújtásának törvényi feltételeivel való összehasonlítása látszólag azt mutatja, hogy egyenértékű ellátásokról van szó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>E tekintetben, ami az osztrák nyugdíjrendszert illeti, a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a biztosítottak számára különösen az életkorhoz kapcsolódó kockázatokkal szemben védelmet nyújtó nyugdíjbiztosítás célja a szokásos életvitel megfelelő módon való fenntartásának lehetővé tétele. Az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz a biztosítottnak nemcsak a törvényben előírt nyugdíjkorhatárt kell elérnie, hanem meghatározott biztosítási idővel is rendelkeznie kell. Kötelezően biztosított főszabály szerint minden, valamely munkáltatónál a csekély mértékű foglalkoztatás küszöbe felett foglalkoztatott munkavállaló. A nyugdíjbiztosítás keretében kötelezően biztosított személyeknek, akik a számukra rendesen járó nyugdíjhoz képest növekményben kívánnak részesülni, lehetőségük van arra, hogy önként biztosítsák magukat járulékfizetés ellenében, amely éves összegének felső határa rögzített. A befizetett járulékokat közvetlenül az ellátások finanszírozására fordítják (felosztó‑kirovó rendszer), és a nyugdíjbiztosítás működtetése az önkormányzatként létrehozott állami biztosítási intézmények feladata.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>Ami a liechtensteini nyugdíjrendszert illeti, a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy az három pilléren nyugszik, amelyek közül az első az öregségi és a túlélő hozzátartozói biztosítás rendszere, a második a foglalkoztatói nyugdíjrendszereknek felel meg, a harmadik pedig a magánjogi alapon kötött kiegészítő biztosításokat foglalja magában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A BPVG által szabályozott foglalkoztatói nyugdíjrendszer egy tőkefedezeti elv alapján működő, főszabály szerint kötelező rendszer, amelynek az a célja, hogy az öregségi és a túlélő hozzátartozói biztosítással együtt megfelelő módon tegye lehetővé a biztosított számára szokásos életvitelének megőrzését. E nyugdíjrendszer működtetése a munkáltató által létrehozandó vagy igénybe vett jogalany, vagyis egy nyugdíjintézet feladata, amely számára a törvény bizonyos mértékben lehetővé teszi, hogy különösen szervezetét, valamint ellátásainak és finanszírozásának rendszerét kialakítsa. Megelégedhet tehát azzal, hogy a törvény által előírt minimális ellátásokat biztosítja, vagy nyújthat azt meghaladó ellátásokat is. Ez a foglalkoztatói nyugdíjrendszer nagy mértékben nem az öregség kockázata által érintett személyek saját kezdeményezésétől és kialakítási akaratától függ.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A Liechtensteini Hercegség a 883/2004 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően az említett rendelet tárgyi hatálya alá tartozóként jelentette be a BPVG‑t.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a BPVG által szabályozott nyugdíjak a 883/2004 rendelet hatálya alá tartoznak, mivel azok az adott tagállamnak az öregségi ellátással kapcsolatos szociális biztonsági ágra, illetve rendszerre vonatkozó jogszabályain alapulnak, és emellett a Liechtensteini Hercegség a 883/2004 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján a BPVG teljes egészét bejelentette.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>Mindazonáltal – szintén a kérdést előterjesztő bíróság szerint – nem zárható ki, hogy a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszer – attól függetlenül, hogy az a koordinált nyugdíjrendszerek köréhez tartozik, amit az említett értesítés is megerősített – önálló módon történő kialakításának lehetőségére tekintettel nem tekinthető <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>egyenértékűnek<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/>, illetve hogy az említett nyugdíjrendszerből származó ellátások összességének az osztrák egészségbiztosítás járulékalapjába történő bevonása uniós jogi szempontból a szabad mozgás gyakorlása korlátozásának tekintendő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság) az eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>Úgy kell‑e értelmezni a 883/2004 rendelet 5. cikkét az EUMSZ 45. cikkre tekintettel, hogy a valamely foglalkoztatói nyugdíjrendszer (olyan nyugdíjrendszer, mint a liechtensteini nyugdíjrendszer jelen ügybeli <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>második pillére<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="00AB" ID="QE0006"/>, amelyet az állam vezetett be, és amely állami garancia mellett működik, amelynek célja a szokásos életvitel megfelelő módon való fenntartásának lehetővé tétele, a tőkefedezeti elv alapján működik, főszabály szerint kötelező, de a törvény által előírt minimális mértéket meghaladó, <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>kötelezőn felüli<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="00AB" ID="QE0007"/> járulékokat és ennek megfelelően magasabb összegű ellátásokat is előírhat, és működtetése a munkáltató által létrehozandó vagy igénybe vett nyugdíjintézet feladata) keretében nyújtott öregségi nyugdíj és a valamely kötelező nyugdíjrendszer (olyan nyugdíjrendszerből, mint a jelen ügybeli osztrák nyugdíjrendszer, amelyet szintén az állam vezetett be, és amely szintén állami garancia mellett működik, amelynek célja szintén a szokásos életvitel megfelelő módon való fenntartásának lehetővé tétele, de a felosztó‑kirovó elv alapján működik, kötelező, és működtetése törvény által létrehozott nyugdíjbiztosítási intézmények feladata) keretében nyújtott öregségi nyugdíj <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>egyenértékű<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="00AB" ID="QE0008"/> az említett rendelkezés értelmében véve?<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelésem</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés vizsgálata előtt egy előzetes kérdés megválaszolása szükséges, amely annak vizsgálatára vonatkozik, hogy a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszerhez tartozó Hilti nyugdíjpénztár által fizetett öregségi nyugdíjak a 883/2004 rendelet tárgyi hatálya alá tartoznak‑e.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 883/2004 rendelet tárgyi hatályának a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszerre való kiterjedéséről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>A. Knauer szerint a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszer mind a törvény által előírt minimális ellátásait, mind kiegészítő részét illetően nem a 883/2004 rendelet hatálya alá tartozó kötelező szociális biztonsági rendszernek, hanem olyan kiegészítő nyugdíjrendszernek minősül, amelyre kizárólag a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló, <DATE ISO="19980629">1998. június 29‑i</DATE> 98/49/EK tanácsi irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="209" PAGE.FIRST="46" DATE.PUB="1998">HL L 209., 46.o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 323. o.</P></NOTE> rendelkezéseit kell alkalmazni. A. Knauer ebben az értelemben előadja többek között, hogy a szolidaritás elve csak alig jelenik meg ebben a rendszerben, amely a tőkefedezeti elv alapján működik, hogy a nyújtott fedezeti szint meghaladja az öregségi és a hozzátartozói alapbiztosítás által garantált szintet, az ezen ellátások kifizetéséhez szükséges tőke megtakarításokból származik, a tőkét magánjogi szervezetek közvetítésével biztosítja, valamint a hivatkozott rendszer csak a munkavállalók egy része számára kötelező.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>A. Knauer a Beerens‑ítéletre<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>35/77</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1977:194">EU:C:1977:194</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> utalva – elismerve egyébként, hogy valamennyi, a 883/2004 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentett nemzeti szabályozás alapján fizetett ellátásnak kötelezően az e rendelet hatálya alá tartozó <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>szociális biztonsági ellátásoknak<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> kell minősülnie – előadja, hogy az értesítés nem vonatkozik a törvényi kötelezettséget meghaladóan befizetett járulékok alapján nyújtott ellátásoknak megfelelő részre, amelynek tartalmát a BPVG nem határozza meg. Álláspontja szerint ezek az ellátások szerződésen vagy szabályzaton alapuló ellátások, amelyeket nem a törvény alapján nyújtanak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Anélkül, hogy előzőleg szükséges lenne megvizsgálni a kötelező társadalombiztosítási rendszerek és a kiegészítő rendszerek közötti különbségtételt,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>E különbségtétellel kapcsolatban a Bíróság előtt folyamatban lévő Bizottság kontra Málta ügyben ezen a napon ismertetett indítványomra (C‑12/14) utalok.</P></NOTE> elegendő azt megállapítani, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint bár az a körülmény, hogy egy törvény vagy egy nemzeti szabályozás nem szerepelt a nyilatkozatban, önmagában nem zárja ki annak megállapítását, hogy ez a törvény vagy szabályozás nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának a hatálya alá, ezzel szemben azt a körülményt, hogy egy tagállam egy törvényről említést tett a nyilatkozatában, úgy kell tekinteni, hogy az bizonyítja, hogy az e törvény alapján nyújtott ellátások szociális biztonsági ellátásoknak minősülnek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Martínez Losada és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑88/95, C‑102/95 és C‑103/95</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1997:69">EU:C:1997:69</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0021">21.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Márpedig mind a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14‑i 1408/71/EGK tanácsi rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P><REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="127" PAGE.FIRST="35" DATE.PUB="2003">HL 2003. C 127., 35. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 35. o.</P></NOTE> 5. cikke alapján tett nyilatkozatban, mind a 883/2004 rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Ezt a nyilatkozatot az Európai Bizottság közzétette. A jelen indítvány megfogalmazásának időpontjában az a következő internetes címen érhető el: http://ec.europa.eu/social/keyDocuments.jsp?advSearchKey=liechtenstein&amp;mode=advancedSubmit&amp;langId=fr&amp;policyArea=&amp;type= 0&amp;country= 0&amp;year= 0.</P></NOTE> 9. cikkének (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatban a Liechtensteini Hercegség nemcsak az öregségi és a túlélő hozzátartozói biztosításról szóló 1952. december 14‑i törvénynek (Gesetz über die Alters– und Hinterlassenerversicherung)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Az alapügy tényállására alkalmazandó változat: LGBl. 1952., 29. szám.</P></NOTE> megfelelő első pillérről, hanem különösen a BPVG‑t, valamint a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszerről szóló törvényeket tartalmazó második pillérről is említést tett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Mivel a BPVG‑re vonatkozó nyilatkozat nem tartalmaz semmilyen, meghatározott ellátásokra vonatkozó kivételt, valamennyi e jogszabály alapján nyújtott ellátást a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén alkalmazandó uniós szabályozás szerinti szociális biztonsági ellátásoknak kell tekinteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Következésképpen azt kell megvizsgálni, hogy ellentétes‑e ezzel a szabályozással a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszerhez tartozó Hilti nyugdíjpénztár által fizetett öregségi nyugdíjaknak az osztrák egészségbiztosítási rendszerhez tartozó biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulékalapba történő bevonása.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszer által fizetett öregségi nyugdíjak és az osztrák kötelező rendszer által nyújtott öregségi nyugdíjak egyenértékűségéről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a 883/2004 rendelet 30. cikke felhatalmazza a nyugdíj fizetésére köteles tagállami intézményt, hogy az egészségügyi ellátások fedezeteként fizetendő, e nyugdíjat terhelő járulékokat levonja, feltéve, hogy ezen ellátások költsége ezen állam intézményét terheli.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Az olyan helyzetekben, mint A. Knauer és R. Mathis helyzete, amikor egy személy két vagy több tagállam jogszabályai alapján részesül nyugdíjban vagy nyugdíjakban, a 883/2004 rendelet pontos szabályokat ír elő a természetbeni ellátások nyújtása és terheinek viselése szempontjából illetékes intézmények meghatározására.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Ezeket a szabályokat e rendelet 23–28. cikke tartalmazza.</P></NOTE> Ezek között az alkalmazandó nemzeti jogszabályok halmozódásából esetlegesen származó nehézségek elkerülését célzó szabályok között szerepel különösen a hivatkozott rendelet 23. cikkében megállapított rendelkezés, amely a természetbeni ellátások költségét a lakóhely szerinti tagállam intézményére terheli, amennyiben az érintett személy nyugdíjat kap, és ezen ellátásokra ezen állam jogszabályai alapján jogosult.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Márpedig nem vitatott, hogy A. Knauer és R. Mathis az osztrák jogszabályok alapján mind nyugdíjra, mind pedig természetbeni ellátásokra jogosult, valamint azok előírják a járulékok levonását. A járulékok levonásának a 883/2004 rendelet 30. cikkében előírt alkalmazási feltételei ennélfogva teljesülnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Már csak azt kell meghatározni, hogy ez a levonás az osztrák öregségi nyugdíj mellett terhelheti‑e a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszer alapján nyújtott öregségi nyugdíjakat is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>E tekintetben rá kell mutatni, hogy a 883/2004 rendelet csupán a nemzeti jogok koordinálásának az eszköze, amelyeket nem kíván harmonizálni,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Derouin</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑103/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:185">EU:C:2008:185</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> mivel a tagállamok hatáskörében marad a társadalombiztosítási járulékok számításához figyelembe veendő jövedelmek meghatározása.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Uo., 24. pont.</P></NOTE> Főszabály szerint tehát bevonhatják az egészségbiztosítási járulékalapba az Unió vagy az EGT többi tagállama által fizetett öregségi nyugdíjakat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Nikula</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑50/05</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:493">EU:C:2006:493</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Mindazonáltal fontos, hogy hatásköreik gyakorlása során a tagállamok tiszteletben tartsák az uniós jogot.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Uo., 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>A 987/2009 rendelet 30. cikke kifejezett korlátot ír elő azáltal, hogy megállapítja a nyugdíjak összességét terhelő járulékok felső határát, amelynek összege nem lehet magasabb, mint az attól a személytől levont összeg, aki az illetékes tagállamtól azonos összegű nyugdíjat kap. A több tagállam által nyújtott nyugdíjakat terhelő járulékok beszedése tehát összegében korlátozott. Vajon korlátozott‑e maga az elve is?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Amint azt a kérdést előterjesztő bíróság helyesen hangsúlyozza, az ilyen korlátozás származhat az ellátások, a jövedelmek, a tényállások vagy az események azonos kezelésének a 883/2004 rendelet 5. cikkében megállapított elvéből.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Bár az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti valamennyi fél egyaránt elismeri ezen elv alkalmazhatóságát, szélsőségesen eltérő állásponton vannak azon kérdést illetően, hogy a BPVG és az ASVG hatálya alá tartozóhoz hasonló öregségi nyugellátásokat egyenértékűnek kell‑e tekinteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>A pénztár szerint nyilvánvaló egyenértékűség áll fenn a törvény által előírt osztrák öregségi nyugdíj, valamint a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszerek által fizetett nyugdíjak között. Ebben az értelemben előadja, hogy az osztrák rendszert oly módon hozták létre, hogy a biztosított kizárólag az első pillérhez tartozó, törvény által előírt ellátásokkal is megőrizheti szokásos életvitelét, míg Liechtensteinben ezt az ellátási szintet a második pillér biztosítja, amely alapvető szerepet játszik, míg az első pillér kizárólag a minimális életvitel biztosítására szolgál. Egyébként a törvény által előírt osztrák rendszer járulékai háromszor magasabbak, mint Liechtensteinben. A pénztár ezenkívül előadja,<?PAGE NO="7"?> hogy a BPVG kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszerben való biztosítást ír elő, valamint hogy egyértelmű és pontos szabályokat tartalmaz a járulékok összegére, a biztosított ellátások jellegére és az e rendszereket működtető nyugdíjintézetek szervezetére és ellenőrzésének szabályaira vonatkozóan. Hozzáteszi, hogy a szabályok a foglalkoztatói rendszer törvényi minimumellátásokat meghaladó részére is alkalmazandók, így a nyugdíjintézetek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>szerződési szabadsága<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> rendkívül korlátozott. Hasonlóképpen, az egyéni munkavállalót sem illeti meg a szabadság, hogy belépjen egy ilyen rendszerbe, vagy hogy meghatározza annak tartalmát. A pénztár pontosítja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>a törvényi kötelezettségeket meghaladó<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> ellátások fogalma nemcsak a választható kiegészítő ellátásokat foglalja magában, hanem a törvényi kötelezettség keletkezését megelőzően befizetett járulékok alapján nyújtott ellátásokat is. Hangsúlyozza, hogy a BPVG alapján fizetett járulékokkal kapcsolatos bánásmód adózási szempontból ugyanolyan, mint Ausztriában az ASVG‑nek megfelelően a kötelező biztosítás alapján befizetett járulékok. Végül rámutat, hogy az ASVG előírja, hogy választható kiegészítő nyugdíjrendszerben való biztosítás esetén az egészségbiztosítási rendszer járulékait is az ilyen rendszer által nyújtott ellátások után kell fizetni. A pénztár végső soron arra a következtetésre jut, hogy azon ellátások figyelembevételének elmaradása, amelyben a határon átlépő munkavállalók Liechtensteinben kifejtett tevékenységük miatt részesülnek, egyenlőtlen bánásmódban részesítené ezeket a személyeket azon személyekhez képest, akik kereső tevékenységüket kizárólag belföldön végezték.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Ezzel szemben A. Knauer szerint az osztrák nyugdíjrendszer által fizetett ellátások, nem egyenértékűek a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszer által nyújtott ellátásokkal, mivel számos szerkezeti különbség áll fenn köztük. A fent azon kérdés keretében kifejtett érvek mellett, hogy a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszer a 883/2004 rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A jelen indítvány 21. pontja.</P></NOTE> tárgyi hatálya alá tartozik‑e, A. Knauer megjegyzi különösen, hogy ez a rendszer a svájci foglalkoztatói nyugdíjrendszer másolata, amelyet többek között a nyugdíjintézeteket megillető szervezeti, finanszírozási és igazgatási autonómia – amely a magánjog körébe tartozhat –, valamint a tőkefedezeti elv és az egyenértékűség elvének alkalmazása jellemez, ami arra utal, hogy az ellátások összegét a járulékok összege alapján határozzák meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Az osztrák kormány, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Felügyeleti Hatósága előadja, hogy az egyik tagállam által nyújtott ellátásokat egyenértékűnek kell tekinteni a másik tagállam által nyújtott ellátásokkal, amennyiben az előbbiek és az utóbbiak is a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának hatálya alá tartoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>A Bizottság az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>egyenértékű<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> ellátások fogalmának ugyanolyan értelmezését javasolja, mint a 883/2004 rendelet 53. cikkének (1) bekezdésében szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>azonos típusú<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> ellátások fogalmának az értelmezése. A szociális biztonsági ellátásokat tehát akkor kellene egyenértékűnek tekinteni, ha tárgyuk és céljuk, valamint számításuk alapja és nyújtásuk feltételei azonosak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés megválaszolása érdekében a felhozott különböző megközelítések érdemi értékelése előtt meg kell vizsgálni az ellátások azonos kezelése 883/2004 rendelet 5. cikkének a) pontjában megállapított elvének a célját, valamint azt a különös jelentést, amelyet az egyenértékűség fogalmának e rendelkezés keretében tulajdonítani kell.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Amint az a 883/2004 rendelet (9) preambulumbekezdéséből következik, e rendelet 5. cikke annak a következetes ítélkezési gyakorlatnak a kodifikációját jelenti, amely a tényállások azonos kezelésének a szociális biztonsági jogszabályok koordinálásának sajátos területén alkalmazott elvét a hátrányos megkülönböztetés általános elve különös kifejezésének tekinti. Ezen ítélkezési gyakorlat szerint a szabad mozgáshoz való jog hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében az egyik tagállamban felmerült helyzeteket ugyanolyan bánásmódban kell részesíteni, mintha azok az alkalmazandó jog szerinti tagállamban következtek volna be.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Mindazonáltal, bár e hagyományos megközelítésnek megfelelően az azonos kezelés elve a Bizottság eredeti javaslatában<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló EK tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat (COM(1998) 779 végleges).</P></NOTE> az egyenlő bánásmód elvének különös formájaként szerepelt,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd: a javaslat 3. cikkének (2) és (3) bekezdése.</P></NOTE> az uniós jogalkotó végül egy önálló cikket szentelt annak, ami arra enged következtetni, hogy olyan új lehetőségeket rejt magában, amelyeket az ítélkezési gyakorlatnak kell feltárnia.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Ezen új cikk elemzéséhez lásd különösen: Mavridis, P., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>L’assimilation des faits en droit communautaire: un nouveau principe?<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/>, <HT TYPE="ITALIC">Revue de droit sanitaire et social</HT>, 2011., 4. szám, 629. o., és Rennuy, N., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>Assimilation, territoriality and reverse discrimination: a shift in European social security law?<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>, <HT TYPE="ITALIC">European journal of social law</HT>, 2011, 4. szám, december, 289. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Ez a cikk két pontra oszlik, az első az ellátások és jövedelmek azonos kezelésére, a második pedig a tényállások vagy események azonos kezelésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Először rá kell mutatni, hogy a 883/2004 rendelet 5. cikkének b) pontjában megállapított elv, amely a másik tagállamban bekövetkezett tényállásoknak vagy eseményeknek ugyanolyan jogkövetkezményeket tulajdonít, mint amelyeket azon tagállamban, amelynek jogszabályai alkalmazandóak, az ott bekövetkező <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>hasonló<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> tényállásoknak vagy eseményeknek tulajdonítanak, úgy tűnik számomra, hogy nem alkalmazható olyan helyzetben, mint az alapügyben szereplő, amelyben két ellátást kell összehasonlítani. A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>tényállások vagy események<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> azonos kezelésének ezen szabálya ezzel szemben látszólag ahhoz kapcsolódik, hogy a legutóbbi ítélkezési gyakorlat az azonos kezelés követelményét az egyenlő bánásmód meghosszabbításaként alkalmazza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Az ítélkezési gyakorlatban ugyanis a szociális biztonsági ellátásokra való jogosultság keletkezését, fenntartását vagy meghosszabbítását illetően, vagy azok számítása tekintetében a másik tagállamban teljesített időszakoknak az ellátások igénylésének helye szerinti tagállamban eltelt időszakokkal való azonos kezelésének több megközelítése lelhető fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>A Bíróság így megállapította, hogy a migráns munkavállalókat a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásától visszatartó hatással jár az a rokkantsági nyugellátás nyújtásának feltételeire vonatkozó nemzeti szabályozás, amely bizonyos körülmények – mint a betegség vagy a munkanélküliség – esetén a rokkantság bekövetkezését megelőző azon referencia‑időszak meghosszabbítását írja elő, amely alatt a biztosítottnak minimális járulékfizetést kellett teljesítenie annak érdekében, hogy a nyugdíjra jogosult legyen, míg az ilyen meghosszabbításra nincs lehetőség, amennyiben a meghosszabbítást lehetővé tevő körülmények egy másik tagállamban következnek be.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Paraschi</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑349/87</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1991:372">EU:C:1991:372</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>A Bíróság hasonlóképpen úgy ítélte meg, hogy amennyiben az árvaellátásra való jogosultságot az ellátás jogosultjának – akinek tanulmányait a katonai szolgálat megszakította – meghatározott életkoráig meg kell hosszabbítani, a másik tagállamban teljesített katonai szolgálatot az alkalmazandó jog szerinti tagállamban teljesített katonai szolgálattal kell azonosnak tekinteni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Mora Romero</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑131/96</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1997:317">EU:C:1997:317</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>A Bíróság azt is megállapította, hogy a nemzeti szabályozás az öregségi nyugdíj kiszámításához nem veheti biztosítási időként figyelembe a gyermekek nevelésével egy másik tagállamban töltött időszakokat, ha nincs olyan feltétel, amely előírná a belföldön eltöltött ugyanilyen időszakok figyelembevételét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Kauer</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑28/00</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:82">EU:C:2002:82</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>). Lásd még: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Elsen</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑135/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2000:647">EU:C:2000:647</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), amelyben a Bíróság megállapította, hogy valamely tagállam hatáskörrel rendelkező intézményének az öregségi nyugellátás nyújtása érdekében kötelessége figyelembe venni a gyermekek nevelésére fordított, más tagállamban teljesített időtartamokat úgy, mintha ezek az időtartamok belföldön teltek volna el.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A Bíróság az azonos kezelés elvét az ellátásokra való jogosultság elvesztésére vagy felfüggesztésére vonatkozó feltételek érvényesítésének keretében is alkalmazta. Ennélfogva úgy ítélte meg, hogy nem ellentétes az uniós joggal, ha egy tagállam egy olyan eseménnyel, mint a szabadságvesztés büntetés – amelyre ha belföldön kerül sor, az ellátásokra való jogosultság elvesztését vagy felfüggesztését eredményező oknak minősül – azonosan kezel egy másik tagállamban bekövetkező, annak megfelelő eseményt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Kenny</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>1/78</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1978:140">EU:C:1978:140</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Az azonos kezelés elvének alkalmazása tehát az esettől függően az érintett személy javára vagy hátrányára az egyenlő bánásmód helyreállításával járhat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Kevésbé gyakran fordul elő az ítélkezési gyakorlatban olyan megközelítés, amely az ellátások és egyéb jövedelmek azonos kezelésének a 883/2004 rendelet 5. cikkének a) pontjában megállapított elvére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Ugyanakkor úgy tűnik, hogy három ítélet vonatkozhat ezen esetekre. Először a Warry‑ítéletből<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>41/77</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1977:177">EU:C:1977:177</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> az következik, hogy amennyiben a nemzeti jogszabályok a rokkantsági nyugellátásokra való jogosultságot az egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultságtól teszik függővé, azt a körülményt, hogy az érintettet egy másik tagállamban megillette az ezen utóbbi ellátásokra való jogosultság, úgy kell figyelembe venni, mintha azokra azon tagállamban lett volna jogosult, amelynek a joga alkalmazandó. Emellett az Öztürk‑ítéletből<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑373/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:232">EU:C:2004:232</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> arra lehet következtetni, hogy az egyik tagállam joga a munkanélküliség miatt előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság keletkezését nem kötheti ahhoz a feltételhez, hogy az érintett a nyugdíj iránti kérelmét megelőzően egy bizonyos időtartamig kizárólag ebben a tagállamban részesüljön a munkanélkülieket megillető ellátásokban, míg a másik tagállamban kapott ugyanilyen ellátásokat nem veszik figyelembe. Végül a Klöppel‑ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑507/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:110">EU:C:2008:110</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a gyermekgondozási támogatás folyósításának meghosszabbítását előíró nemzeti jogszabály, amennyiben a másik szülő szintén részesül ebben a támogatásban, nem utasíthatja el annak figyelembevételét, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>összehasonlítható<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> ellátást igénybe veszik a másik tagállamban. Mivel a 883/2004 rendelet (9) preambulumbekezdése pontosítja, hogy az azonos kezelés elvét kifejezetten el kell fogadni, és fejleszteni kell <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>a bírósági határozatok lényegének és szellemének tiszteletben tartása mellett<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>, e rendelet 5. cikkét azon korábbi ítélkezési gyakorlat alapján értelmezem, amelyből kiderül az elv lényege.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Megállapítom, hogy a Bíróság nem határozta meg a különös megkülönböztető feltételeket, és így az azonos kezelés elvének alkalmazását illetően bizonyos rugalmasságot fogadott el. Ezt az ítélkezési gyakorlat által megengedett rugalmasságot az ítélkezési gyakorlat érvényesítésére törekvő uniós jogalkotó sem vonta kétségbe. Álláspontom szerint az azonos kezelés elve – a pontosan meghatározott ítélkezési gyakorlatbeli vagy törvényi feltételek hiányában – magában foglalja az összehasonlító jogban jól ismert funkcionális egyenértékűség módszerével analóg összehasonlító módszer alkalmazását,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Lásd különösen: Godechot‑Patris, S., Retour sur la notion d’équivalence au service de la coordination des systèmes, <HT TYPE="ITALIC">Revue critique de droit international privé</HT>, 2010, 271. o.</P></NOTE> amely a formális különbségeken túl nem a szóban forgó ellátások jellege közötti teljes azonosság, hanem a funkcionális analógia vizsgálatában áll. E tekintetben a Klöppel‑ítélet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑507/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:110">EU:C:2008:110</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> bír jelentőséggel, amely annak megállapítására szorítkozik, hogy a németországi gyermeknevelési támogatás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>összehasonlítható<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> az osztrák gyermekgondozási támogatással, és nem vizsgálja, hogy a két ellátás pontosan ugyanolyan jellemzőkkel rendelkezik‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A funkcionális egyenértékűségre vonatkozó érvelés két következménnyel jár.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Először, a 883/2004 rendelet 5. cikkének a) pontja értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>egyenértékű<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> ellátások fogalmának értelmezéséhez nem szükséges az e rendelet 10., 53. és 54. cikke szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>azonos jellegű ellátások<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> fogalmának értelmezéséhez használt szigorú feltételeket alkalmazni. Ha egyébként az uniós jogalkotó utalni kívánt volna ezekre az ítélkezési gyakorlatban kialakított feltételekre, új fogalom megalkotása helyett inkább a halmozódás tilalmára vonatkozó szabályok alkalmazásánál használt korábbi jelzőt vette volna át az azonos kezelés elvének alkalmazásához. Végül az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>egyenértékű ellátás<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> fogalma, amely rugalmasabb feltételeken alapul, tágabbnak tűnik számomra az azonos jellegű ellátás fogalmánál.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Nem zárhatjuk ki tehát, hogy azok a nem azonos jellegű ellátások, mint az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói nyugdíj, amelyeket különböző személyek által teljesített biztosítási időszakok alapján számítanak ki (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Cordelle</NAME.CASE>‑ítélet, <NO.CASE>C‑366/96</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1998:57">EU:C:1998:57</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), funkcionálisan egyenértékűnek minősüljenek, különösen ha a szociális járulékok alapjába való bevonásukról van szó.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Másodszor úgy tűnik számomra, hogy a 883/2004 rendelet 5. cikkének a) pontjában használt egyenértékűség fogalmat nem kell az e cikk b) pontjában említett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>hasonló<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> tényállás vagy esemény fogalmánál szigorúbban értelmezni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Lásd ebben az értelemben: Rennuy, N., i. m., aki úgy véli, hogy a Bíróságnak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>tartózkodnia kellene az arra vonatkozó kísérlettől<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>, hogy a két fogalmat megkülönböztesse (1. pont, 298. és 299. o.).</P></NOTE> Az uniós jogalkotó által szabályozott mindkét esetben az azonos kezelés követelménye nem jelent olyan szigorú azonosságot, amelynek következménye az elv hatályának jelentős korlátozása lenne.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Milyen következtetéshez vezet a funkcionális egyenértékűség módszere a BPVG és az ASVG hatálya alá tartozó öregségi nyugdíjakhoz hasonló nyugdíjak összehasonlítása esetén?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Nem gondolom, hogy a BPVG‑ben szabályozott ellátásoknak a 883/2004 rendelet tárgyi hatálya alá történő bevonása önmagában egyenértékű ellátásoknak minősítené azokat. Azon kívül, hogy egy ilyen megoldás kiüresítené az egyenértékűség követelményét, amelytől az azonos kezelés elvének alkalmazása függ, e hatály meghatározása tisztán formális jellemzőktől<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>E jellemzők képezik az ellátások vagy azoknak az Unió vagy az EGT valamely tagállama által a 883/2004 rendelet 9. cikke (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatában szereplő említésének jogalapját.</P></NOTE> függ, amelyeket nem lehet az ellátások közötti egyenértékűség értékelése szempontjából releváns elemeknek tekinteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>A meghatározó elemet az a kérdés jelenti, hogy – az őket megillető nyugdíjak eredetétől függetlenül – az egészségbiztosítás finanszírozási költségeinek nyugdíjasok közötti méltányos elosztása érdekében a BPVG hatálya alá tartozó öregségi nyugdíjak az ASVG ellátásai által képződő járulékalappal összehasonlítható járulékalapnak felelnek‑e meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>E kérdés megválaszolásához elegendő abból az állításból kiindulni, hogy az osztrák és a liechtensteini nyugdíjrendszerek között alapvető különbség áll fenn, amennyiben nagyon különböző nagyságúnak szánják az első és a második pillért. A kérdést előterjesztő bíróság szerint ugyanis a liechtensteini nyugdíjrendszert három pilléres szerkezet jellemzi, amelyek közül az elsőnek kizárólag az a célja, hogy a nyugdíjasok alapvető létszükségleteit biztosítsa, míg a második pillérhez tartozó foglalkoztatói rendszerek célja, hogy lehetővé tegyék a biztosított számára szokásos életvitelének fenntartását. Ezzel szemben az osztrák nyugdíjrendszerben az első pillér által kínált fedezet sokkal nagyobb, mivel az ASVG‑ben szabályozott öregségi nyugdíj célja annak lehetővé tétele, hogy a biztosított megőrizze szokásos életvitelét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Következésképpen a járulékalapok meghatározása szempontjából – és kizárólag ebből a szempontból – a külföldi nyugdíjakat, amelyek funkcionálisan ugyanazt a szokásos életvitel biztosított általi megőrzésének lehetővé tételére irányuló célkitűzést valósítják meg, az ASVG szerinti nyugdíjakkal azonosnak kell tekinteni. Az a körülmény, hogy a liechtensteini foglalkoztatói nyugdíjrendszer több jellemzőjében eltér az osztrák rendszertől, nem igazolhat eltérő következtetést.<?PAGE NO="11"?> Különösen, sem az a tény, hogy az osztrák rendszer a felosztó‑kirovó elv alapján működik, míg a liechtensteini a tőkefedezeti elven alapul, sem a BPVG szerinti ellátások kedvezményezettjei számára hagyott azon lehetőség, hogy önálló módon alakítsák ki a nyugdíjrendszerüket, nem minősülnek releváns tényezőknek a járulékalap összehasonlítása szempontjából.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Végül úgy vélem, hogy a 883/2004 rendelet 5. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, hogy a két vagy több tagállam joga alapján nyugdíjban részesülő nyugdíjas lakóhelye szerinti tagállamban alkalmazott egészségbiztosítási járulékalap meghatározása érdekében a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alapján járó és ennélfogva ebbe a járulékalapba bevont öregségi nyugdíjakkal egyenértékűnek tekintsék az Unió vagy az EGT más tagállamának az ezen tagállam által e rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatában szereplő kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszere által fizetett öregségi nyugdíjakat, mivel a lakóhely szerinti tagállamban kapott nyugdíjakhoz hasonlóan azok annak biztosítására irányulnak, hogy a kedvezményezettjeik fenntarthassák a nyugdíjba vonulásuk előtti életszínvonalat.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel azt indítványozom, hogy a Bíróság a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság) előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésére a következő választ adja:</TXT></NP.ECR><P>A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29‑i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, hogy a két vagy több tagállam joga alapján nyugdíjban részesülő nyugdíjas lakóhelye szerinti tagállamban alkalmazott egészségbiztosítási járulékalap meghatározása érdekében a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alapján járó és ennélfogva ebbe a járulékalapba bevont öregségi nyugdíjakkal egyenértékűnek tekintsék az Unió vagy az EGT más tagállamának az ezen tagállam által e rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatában szereplő kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszere által fizetett öregségi nyugdíjakat, mivel a lakóhely szerinti tagállamban kapott nyugdíjakhoz hasonlóan azok annak biztosítására irányulnak, hogy a kedvezményezettjeik fenntarthassák a nyugdíjba vonulásuk előtti életszínvonalat.</P></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>