|
Hivatalos Lapja |
HU C sorozat |
|
C/2024/2378 |
2024.3.27. |
Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.
(C/2024/2378)
Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.
ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
„Dealurile Munteniei”
PGI-RO-A1085-AM02
Az értesítés időpontja: 2024. január 5.
A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA
A körülhatárolt földrajzi terület módosítása az OFJ terület kiterjesztése érdekében
A „Dealurile Munteniei” OFJ termékleírásban eredetileg meghatározott körülhatárolt földrajzi területet ki kell terjeszteni az Olt és Buzău megyék közigazgatásához tartozó egyes településekre/községekre, az alábbiak szerint:
|
— |
Olt megye, Spineni település, Spineni és Optășani községek, |
|
— |
Buzău megye, Smeeni település, Călțuna és Moisica községek. |
|
I. |
A Spineni települést alkotó Spineni és Optășani községeket a „Dealurile Munteniei” OFJ területéhez hasonló, szőlőtermesztésre alkalmas környezeti és talajviszonyok jellemzik. A szőlőtermesztésre alkalmas éghajlati jellemzők hasonlóak a 26 km-re fekvő Dobroteasa borászati központban uralkodó éghajlati jellemzőkhöz. Dobroteasa a „Dealurile Munteniei” OFJ területéhez tartozó település.
A borvidék nyugati részén, amely a körülbelül 65 km hosszú, 3–12 km szélességű „Dealurile Munteniei” OFJ területet foglalja magában, vörös agyagból, barna agyagból és kisebb mértékben finom vöröses homokból álló talajok találhatók. A barna talajok magas vas-oxid-tartalommal rendelkeznek, és különösen az olyan vörösborok készítésére alkalmasak, mint például a Cabernet Sauvignon. A település a Getic-fennsík és a Román-fennsík közötti dombos terepen, a Spinani-fennsíkon helyezkedik el 180 métert meghaladó tengerszint feletti magasságban, a legmagasabban fekvő terület a Piscul Dobrei (383 m). Déli fekvésű lankás lejtőin nincs vízfelesleg, és a vörös szőlőfajták termesztéséhez kedvező légköri, csapadék- és hőmérsékleti viszonyok uralkodnak. A pH-érték 6–7, amihez az Olt mellékfolyója, a Vedea is hozzájárul. A talaj enyhén savas, barna/rozsdás színű, ami a profil teljes mélységében jelenlévő gyengén hidratált szabad vas-oxidoknak köszönhető. A szomszédos Dobroteasa (26 km) és Vulpești (30 km) települések éghajlata, domborzata és kőzettani jellemzői jelen vannak Spineni településen is, így az OFJ területének Spineni településre való kiterjesztése olyan borok (elsősorban vörösborok) előállítását szavatolja, amelyek megőrzik a borok földrajzi eredetéből adódó sajátos jellemzőit és minőségét. A körülhatárolt területnek Spineni településre való kiterjesztése nem befolyásolja a terület és a „Dealurile Munteniei” OFJ területen előállított bor közötti kapcsolatot, mivel e település talaj- és éghajlati viszonyai a földrajzi eredet miatt különleges tulajdonságokat kölcsönözhetnek a boroknak. Spineni település bevonása kedvező módon járul hozzá a minőségi OFJ borok előállításához, amelyek összetételében és érzékszervi tulajdonságaiban jól megmutatkozik a földrajzi eredet, vagyis Spineni hatása. Talaj- és éghajlati jellemzői olyan rubinvörös borok előállítását teszik lehetővé, amelyek a piros erdei gyümölcsök jegyeivel, kifinomultsággal, könnyű és lágy tanninokkal, kiváló extrakciós jelleggel és intenzív színnel rendelkeznek, és ezen jellemzők a vörösesbarna, vastartalmú sókban gazdag és könnyű szerkezetű talajoknak köszönhetőek. Az Olt megyében található Spineni település, illetve Spineni és Optășani községek a „Munténiai- és Olténiai-dombságot”, a Dobroteasa szőlőtermelő központot, a Sâmbureşti szőlőültetvényeket magában foglaló III. borvidéken találhatók (Spineni 26 km-re van az OFJ területéhez tartozó Dobroteasától). Szerepel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium 1205/2018. sz. rendeletéhez csatolt, a szőlőtermő területek, régiók, szőlőültetvények és központok jegyzékében: https://www.onvpv.ro/sites/default/files/ordin_madr_84_2023_modif_om_1205_2018_areale_viticole.pdf |
|
II. |
A Buzău megyében található Smeeni település részét képező Călțuna és Moisica községek a szőlőtermesztés szempontjából kedvező természeti adottságokkal rendelkeznek. A terület egészén uralkodó agropedológiai és éghajlati viszonyok lehetővé teszik olyan OFJ borok előállítását, amelyek a földrajzi eredet sajátosságainak megfelelő jellemzőkkel bírnak. Smeeni település 23 km-re található a „Dealurile Munteniei” OFJ területéhez tartozó Merei településtől. Az említett település szőlőtermesztési történelméből megtudható, hogy a kommunista rendszer idején mezőgazdasági szervezetek, például szövetkezetek által fenntartott szőlőültetvények voltak a területen. Ezek a szövetkezetek hozták létre és művelték a szőlővel beültetett területeket ebben az időszakban.
Az éghajlati és domborzati tényezők tükröződnek a vörösborok jellemzőiben – finom, könnyű tanninok, élénk szín és robusztusság –, valamint a Merei vagy Valea Călugărească településekről származó borokban is, utóbbiak esetében megfigyelhető a vastartalmú sókban gazdag vörösesbarna talajok hatása is. A terület bőséges heliotermikus erőforrásainak, valamint a könnyű szerkezetű talajnak a hatása megmutatkozik a borok minőségében. A Smeeni településen termesztett egyes borszőlőfajták, például a Cabernet Sauvignon és a Fetească regală esetében a fizikai és kémiai jellemzők – például az alkoholtartalom – alakulása: Fetească regală 11,48 térfogatszázalék (2014, 2015), Cabernet Sauvignon 12,13 térfogatszázalék (2016), valamint az összes savtartalom (borkősav legalább 4,5 % w/l). A Fetească regală és a Cabernet Sauvignon fajtákból származó borok frissességgel, jellegzetes virágos aromával és jó savtartalommal rendelkező száraz, félszáraz vagy édes borok, színük zöldes szalmasárga vagy intenzív vörös, bíbor/rubin árnyalattal, aromájuk a vad növényzetre emlékeztet, az alkohol, a savasság és a tanninok között megfelelő az egyensúly, mint a Cabernet Sauvignon bor esetében. Smeeni településen (beleértve Smeeni települést, Călțuna és Moisica községeket) a szőlőtermesztési ökoszisztéma az említett jellemzők alapján a „Dealurile Munteniei” OFJ területén található szőlőültetvényekhez hasonlóan kiválóan alkalmas a szőlőtermesztésére és szőlőművelésre, a szőlőtermesztés/borkészítés a földrajzi eredet sajátosságainak megfelelően történik, ezért a módosítás kedvező hatású. A termékleírás módosításával a körülhatárolt terület Smeeni településre történő kiterjesztése nem érinti a terület és az előállított borok közötti kapcsolatot, mert a Smeeniben előállított borok minősége kedvező, optimális potenciális alkoholtartalmuk hangsúlyozza a virágos és friss gyümölcsös jegyeket, jó a savtartalmuk, közepes a színintenzitásuk, mérsékelten intenzív virágos aromákkal, valamint az alkohol, a savasság és a tanninok egyensúlyával rendelkeznek. Ennek megfelelően módosult a termékleírás III. fejezete és az egységes dokumentum 7. pontja: |
EGYSÉGES DOKUMENTUM
1. Elnevezés(ek)
Dealurile Munteniei
2. A földrajzi árujelző típusa:
OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés
3. A szőlőből készült termékek kategóriái
|
1. |
Bor |
4. A bor(ok) leírása
1. Analitikai jellemzők – fehér- és rozéborok – az egységes dokumentum szükséges módosítása
RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS
A fehérborok esetében a kiemelkedő extrakciós jelleg, kiegyensúlyozott struktúra és savasság a délkeleti fekvésű lankák mellett a mérsékelt termésszinteket biztosító termesztési eljárásoknak köszönhető. Színük citromsárga, zöld árnyalatokkal, amely érleléskor szalmasárgává (aranyszínűvé) válik. A borok összetett és pompás illata vadvirágok, friss erdei bogyós gyümölcsök, kő és kovakő jegyeit hordozza (ez a fajtától és az alkalmazott borászati technológiától függően változik), és ezek a borok ízletes, gyümölcsös, nagyon friss és ásványos lecsengéssel rendelkeznek. Figyelmet érdemel a lágyság, a finomság és mindenekelőtt a virágos illat, amely kóstoláskor kellemes, tartós és étvágygerjesztő ízt kölcsönöz a bornak. Fizikai, kémiai és jellegzetes érzékszervi tulajdonságai révén a fehérborokat a „Dealurile Munteniei” földrajzi terület legkiemelkedőbb borai között tartják számon. A kisebb mennyiséget képviselő rozéborok színe általában halvány rózsaszín, és a borok málnára, valamint a csipkebogyóvirág szirmára emlékeztető jegyeket hordoznak. Illatuk a friss gyümölcsökre (őszibarack, kajszibarack, erdei bogyós gyümölcsök) emlékeztet. Ízük lágy, gyümölcsös, friss és hűvös.
|
Általános analitikai jellemzők |
|
|
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): |
15 |
|
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): |
9,0 |
|
Minimális összes savtartalom: |
4,5 milliekvivalens/liter |
|
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): |
18 |
|
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter) |
250 |
2. Érzékszervi jellemzők – vörösborok – az egységes dokumentum szükséges módosítása
RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS
A vörösborok jellemzőek erre a területre. A terület sajátos adottságainak köszönhetően a végtermék könnyen felismerhető, a borok földrajzi eredete az aromák alapján azonosítható. A vörösborokat rubinvörös szín, illetve cseresznyepiros vagy gránátvörös árnyalatok jellemzik, amelyek az érlelést követően a téglavörös színbe hajlanak. Eredeti és finom illat, piros erdei bogyós gyümölcsökre (fekete ribiszke, földi szeder, meggy és vadon termő szilva) és édes fűszerekre (fahéj, rózsaszín bors) emlékeztető jegyek, könnyed íz, kerek és bársonyos karakter jellemzik ezeket a borokat. Finomságukról, könnyű és jó minőségű tanninjaikról, kiváló extrakciós jellegükről és élénk színükről ismertek, és egyértelműen megjelenik a magas vastartalmú, barnás-vöröses színű talajok hatása. A vörösborok robusztusabbak, erőteljesebb a színintenzitásuk; e jellemzők a bőséges napsugárzásnak és a könnyű talajszerkezetnek köszönhetők. Az általában száraz vörösborok azt a benyomást keltik, hogy a természethez és az emberhez egyaránt köthető nemzeti hagyomány részét képezik. A vörösborok számára kedvezőek az e területre jellemző jó környezeti és talajviszonyok.
|
Általános analitikai jellemzők |
|
|
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): |
15 |
|
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): |
9,0 |
|
Minimális összes savtartalom: |
4,5 milliekvivalens/liter |
|
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): |
20 |
|
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter) |
200 |
5. Borászati eljárások
5.1. Konkrét borkészítési eljárások
1. Művelési gyakorlatok és az ültetvények jellemzői
Művelési gyakorlat
|
— |
ültetvénysűrűség: hektáronként legalább 3 000 szőlőtőke, |
|
— |
zöldszüret: fürtritkítás a zsendülés időszakában (a szőlőérés kezdetekor), amennyiben a lehetséges termés meghaladja az eredetmegjelöléssel ellátott borok termékleírása szerint megengedett felső határt, |
|
— |
öntözés: csak aszályos években és a Nemzeti Szőlészeti és Borászati Hivatalhoz (ONVPV) történő bejelentés mellett engedélyezett. |
5.2. Maximális hozamok
1. Muscat Ottonel, Tămâioasă românească, Busuioacă de Bohotin, Traminer roz, Pinot gris, Grasă de Cotnari, Barbera
|
|
12 000 kilogramm szőlő hektáronként |
2. Cabernet Sauvignon, Negru aromat
|
|
12 000 kilogramm szőlő hektáronként |
3. Chardonnay, Pinot blanc, Fetească albă, Sauvignon, Mourvedre, Cabernet franc, Sangiovese
|
|
14 000 kilogramm szőlő hektáronként |
4. Novac, Petit verdot, Nebbiolo, Negru de Drăgăļani, Pinot noir, Fetească neagră
|
|
14 000 kilogramm szőlő hektáronként |
5. Riesling italian, Merlot, Viognier, Grenache, Burgund mare, Aligote, Băbească neagră, Crâmpo selecļionată, Riesling de Rhin
|
|
16 000 kilogramm szőlő hektáronként |
6. Fetească regală, Syrah, Trebbiano, Portugais bleu, Zweigelt
|
|
18 000 kilogramm szőlő hektáronként |
7. Muscat Ottonel, Tămâioasă românească, Busuioacă de Bohotin, Traminer roz, gris, Grasă de Cotnari, Pinot Barbera
|
|
90 hektoliter hektáronként |
8. Cabernet Sauvignon, Negru aromat
|
|
90 hektoliter hektáronként |
9. Chardonnay, Pinot blanc, Fetească albă, Sauvignon, Mourvedre, Cabernet franc, Sangiovese
|
|
105 hektoliter hektáronként |
10. Novac, Petit verdot, Nebbiolo, Negru de Drăgăļani, Pinot noir, Fetească neagră
|
|
105 hektoliter hektáronként |
11. Riesling italian, Merlot, Viognier, Grenache, Burgund mare, Aligote, Băbească neagră, Crâmpo selecļionată, Riesling de Rhin
|
|
120 hektoliter hektáronként |
12. Fetească regală, Syrah, Trebbiano, Portugais bleu, Zweigelt
|
|
135 hektoliter hektáronként |
6. Körülhatárolt földrajzi terület
Buzău (Bodza) megye:
|
— |
Săpoca település, Săpoca és Mătești községek, |
|
— |
Cernăteşti település, Cernăteşti község, |
|
— |
Racoviți település, Racoviți község, |
|
— |
Poșta Câlnău település, Poșta Câlnău község, |
|
— |
Blăjani település, Blăjani és Sorești községek, |
|
— |
Zărnești település, Comisoaia, Vadu Sorești, Zărnești, Fundeni és Pruneni községek, |
|
— |
Breaza település, Breaza, Bădeni, Greceanca, Văleanca-Vilănești és Vispești községek, |
|
— |
Năieni település, Năieni, Finţeşti, Finântânele, Projeca és Vârf községek, |
|
— |
Săhăteni település, Săhăteni és Istrița de Jos községek, |
|
— |
Pietroasele település, Pietroasele,Şarânga, Dara, Pietroasa Mică, Clondiru de Sus és Câlțești községek, |
|
— |
Merei település, Merei, Dealul Viei, Izvorul Dulce, Gura Sărăļii, Nenciulești, Dobrilești, Valea Puļului, Ciobănoaia, Ogherzi és Sărata Monteoru községek, |
|
— |
Vernești település, Vernești, Zorești, Cândești, Nișcov, Săsenii Noi, Săsenii Vechi, Săsenii pe Vale, Cârlomănești és Nenciu községek, |
|
— |
Smeeni település, Călțuna és Moisica községek. |
Prahova megye:
|
— |
Boldești Scăieni városa, Seciu, |
|
— |
Bucov település, Bucov és Pleașa községek, |
|
— |
Plopu település, Gâlmeia és Plopu községek, |
|
— |
Bucov település, Bucov, Chițorani, Valea Orlei és Bighilin községek, |
|
— |
Valea Călugărească település, Valea Călugărească, Valea Popii, Valea Săracă, Răchieri, Valea Mantei, Valea Poieni, Valea Largă, Vârfurile, Schiau és Valea Mieilor községek, |
|
— |
Albești-Paleologu település, Albești-Paleologu község, |
|
— |
Urlaţi városa, Arioneştii Noi, Arioneştii Vechi, Cherba, Mărunţiş, Orzoaia de Jos, Orzoaia de Sus, Valea Bobului, Valea Crângului, Valea Nucetului, Valea Pietrei, Valea Seman, Valea Urloi, Valea Mieilor és Jercălăi községek, |
|
— |
Ceptura település, Ceptura de Jos, Ceptura de Sus, Malu Roșu, Rotari és Șoimești községek, |
|
— |
Fântânele település, Fântânele, Vadu Săpat, Ghionoaica és Bozieni községek, |
|
— |
Gura Vadului település, Gura Vadului, Perșunari és Tohani községek, |
|
— |
Călugăreni település, Călugăreni és Valea Scheilor községek, |
|
— |
Jugureni település, Jugureni és Boboci községek, |
|
— |
Apostolache település, Apostolache, Buzota, Valea Cricovului, Mârlogea és Udrești községek, |
|
— |
Gornet-Cricov település, Gornet-Cricov, Priseaca, Valea Seacă, Dobrota, Coșerele, Țărculești községek, |
|
— |
Chiojdeanca település, Chiojdeanca, Trenu és Nucet községek, |
|
— |
Sângeru település, Sângeru, Tisa, Mireșu Mare és Mireșu Mic községek, |
|
— |
Tătaru település, Tătaru, Siliștea és Podgoria községek, |
|
— |
Podenii Noi település, Podenii Noi, Valea Dulce, Popeşti községek, |
|
— |
Iordăcheanu település, Iordăcheanu, Valea Cucului, Moceïti, Străoïti, Plavia községek. |
Argeș megye:
|
— |
Ștefănești település, Valea Mare-Podgoria, Ștefănești Noi, Izvorani, Ștefănești, Viișoara, Golești, Enculești és Zăvoi községek, |
|
— |
Călinești település, Ciocănești, Văleni-Podgoria, Radu-Negru, Vrănești, Gorganu, Calinești, Râncciov, Urlucea, Glodu, Udeni-Zăvoi és Cârstieni községek, |
|
— |
Topoloveni városa és Ţigăneşti, Boţârcani, Crinteşti és Gorăneşti, |
|
— |
Priboieni település, Priboieni, Sămăila, Valea Mare, Pitoi, Valea Popii, Paraschivești és Valea Neni községek, |
|
— |
Leordeni település, Leordeni, Băila, Budiůteni, Ciulnișa, Cârciumărești, Glâmbocata, Schitu Scoicești, Ciolceůti, Bântău, Glodu és Moara Mocanului községek, |
|
— |
Bogați település, Glâmboceiu, Chiţeşti, Bogaţi, Glâmbocel és Bârloi községek, |
|
— |
Costești városa és Broșteni, Stârci, Smei, Podu Broșteni, Lăceni, Pârvu Roșu, |
|
— |
Lunca Corbului település, Lunca Corbului, Silișteni, Lăngești, Mârghia de Jos, Mârghia de Sus, Cătane, Ciești és Pădureți községek, |
|
— |
Stolnici település, Stolnici, Vlăşcuţa, Fâlfani, Izbăşeşti, Cotmeana, Cochineşti községek, |
|
— |
Buzoiești település, Buzoiești, Vulpe-i, Redea, Ione-i, Tomļanca, Bujoreni, êerboieni, Cornăļel, Curteanca, Podeni és Vlăduja községek, |
|
— |
Suseni település, Suseni, Ţuţuleşti, Odăieni, Strâmbeni, Cerşani, Burdeşti, Găleşeşti községek, |
|
— |
Mirosi település, Mirosi és Surdulești községek, |
|
— |
Negrași település, Negrași, Bârlogu és Mozacu községek, |
|
— |
Ungheni település, Ungheni, Colțu, Satu Nou, Găujani és Humele községek, |
|
— |
Recea település, Recea, Deagu de Sus és Deagu de Jos községek, |
|
— |
Izvoru település, Izvorul község, |
|
— |
Popeşti település, Popeşti, Palanga, Slobozia, Purcăreni, Bucov, Râca és Adunaţi községek, |
|
— |
Căldăraru település, Strâmbeni, Căldăraru és Burdea községek, |
|
— |
Rociu település, Rociu, Gliganu de Sus, Şerbăneşti községek. |
Dâmboviţa megye:
|
— |
Valea Mare község, Valea Mare, Feïeni, SARU, Valea caselor, Livezile és Gârleni községek, |
|
— |
Gura Foii település, Gura Foii, Catane és Făgetu községek, |
|
— |
Dragodana település, Dragodana, Cuparu, Străoști és Burduca községek, |
|
— |
Bucșani település, Bucșani község, |
|
— |
Răzvad település, Răzvad és Valea Voievozilor községek. |
Olt megye:
|
— |
Sâmburești település, Sâmburești és Mănulești községek, |
|
— |
Dobroteasa település, Dobroteasa, Vulpește, Câmpu Mare és Batia községek, |
|
— |
Spineni település, Spineni és Optășani községek. |
7. Borszőlőfajták
|
|
Aligoté B – Plant de trois, Plant gris, Vert blanc, Troyen blanc |
|
|
Barbera N |
|
|
Burgund Mare N – Grosser Burgunder, Blaufrankisch, Kékfrankos, Frankovka, Limberger |
|
|
Busuioacă de Bohotin Rs – Schwarzer Muscat, Muscat fioletovii, Muscat violet cyperus, Muscat rouge de Frontignan |
|
|
Băbească neagră N – Grossmuttertraube, Hexentraube, Crăcana, Rară neagră, Căldărușă, Serecsia |
|
|
Cabernet franc N |
|
|
Cabernet Sauvignon N – Petit Vidure, Burdeos tinto |
|
|
Chardonnay B – Gentil blanc, Pinot blanc, Chardonnay |
|
|
Crâmpoşie selecţionată B |
|
|
Fetească albă B – Păsărească albă, Poama fetei, Mädchentraube, Leányka, Leánka |
|
|
Fetească neagră N – Schwarze Mädchentraube, Poama fetei neagră, Păsărească neagră, Coada rândunicii |
|
|
Fetească regală B – Königliche Mädchentraube, Königsast, Királyleányka, Dănășană, Galbenă de Ardeal |
|
|
Grasă de Cotnari B – Dicktraube, Grasă, Kövérszőlő |
|
|
Grenache Noir N |
|
|
Merlot N– Bigney rouge, Plant Medoc |
|
|
Mourvedre N |
|
|
Muscat Ottonel B – Muscat Ottonel blanc |
|
|
Nebbiolo N |
|
|
Negru Aromat N |
|
|
Negru de Drăgăşani N |
|
|
Novac N |
|
|
Petit Verdot N |
|
|
Pinot Gris G – Affumé, Grauer Burgunder, Grauburgunder, Grauer Mönch, Pinot cendré, Pinot Grigio, Ruländer |
|
|
Pinot Blanc B – Weisser Burgunder, Weiss Burgunder, Pinot Bianco, Weissburgunder |
|
|
Pinot noir N – Blauer Spätburgunder, Blauer Burgunder, Burgund mic, Burgunder roter, Klăvner Morillon Noir |
|
|
Pinot noir N – Spätburgunder, Pinot nero |
|
|
Portugais Bleu N – Blauer Portugieser, Oporto, Portugieser |
|
|
Riesling de Rhin B – Weisser Riesling, White Riesling (fehér rizling), Riesling Renano, Rheinriesling |
|
|
Riesling Italian B – Olasz Riesling, Olaszriesling (olaszrizling), Welschriesling |
|
|
Saint Emilion B – Trebbiano Toscano, Ugni blanc, Trebbiano |
|
|
Sangiovese N– Brunello di Montalcino, Morellino |
|
|
Sauvignon B – Sauvignon blanc |
|
|
Syrah N – Shiraz, Petit Syrah |
|
|
Traminer Roz Rs – Rosetraminer, Savagnin roz, Gewürztraminer |
|
|
Tămâioasă românească B– Busuioacă de Moldova, Muscat blanc à petit grains |
|
|
Tămâioasă românească B – Rumänische Weihrauchtraube, Tamianka, Tămâioasă albă de Drăgășani |
|
|
Viognier B – Bergeron, Barbin, Rebolot, Greffou, Picotin Blanc, Vionnier |
|
|
Zweigelt N – Blauerzweigelt, Negru de Zweigelt, Zweigelt blau |
8. A kapcsolat(ok) leírása
8.1. Kapcsolat a körülhatárolt területtel
A hagyományokon alapuló emberi tényezők hatása.
A szőlőültetvények jelenlétét ezen a területen régészeti ásatások, kerámiatöredékek és helységnevek igazolják, amelyek bizonyítják, hogy a szőlőültetvények már az ókorban is jelen voltak.
A bizonyítékokat régészeti, paleontológiai, mitológiai, numizmatikai, nyelvi, valamint írásos történelmei dokumentumok és szájhagyományok támasztják alá, amelyek egyrészt azt mutatják, hogy a világnak ezen a részén sajátos természeti feltételek uralkodtak, amelyek ideálisak voltak a szőlő fejlődéséhez és műveléséhez, és hogy a tevékenység összhangban volt a terület lakóinak hitével, szokásaival és általános életvitelével.
Köztudott, hogy ezen a területen már a neogén időszak elején léteztek olyan fajták, amelyekből a Vitis nemzetség fajtái származtak.
Az ország e részeiben folytatott szőlőművelést megemlítő első írásos dokumentumok a 14. és 15. századból származnak. E dokumentumok szerint Ceptura, Valea Călugărească, Valea Mantei és Valea Popii települések az ott termelt borok minőségének köszönhették ismertségüket és hírnevüket.
A terület borászati jelentősége az oltványokkal beültetett nagy szőlőterületekből, illetve nagy méretéből adódott, és „Románia legnagyobb és legkompaktabb bortermelő területének tekintették, amely a romániai borászat középpontját képezi”.
Az ókori dokumentumok szerint ezen a területen „olajos”, erős és sokáig eltartható bort állítottak elő, amely vetekedett más országok legjobb boraival.
A bortermelés olyan foglalkozás, amely megköveteli a szőlőtermesztőktől, hogy megteremtsék a lehető legjobb minőségű borok előállításához szükséges technikai feltételeket.
Az idők során a romániai szőlőtermesztést a generációkon keresztül öröklődő hagyományoknak megfelelően a borvidékenként eltérő sajátosságok jellemezték. Így kialakultak a helyi adottságokhoz jól illeszkedő szőlőfajtákból készített bortípusok, létrejöttek a borvidékenként eltérő művelési gyakorlatok, különösen a tőkék gondozása és a metszés tekintetében, és a borok sajátos jellemzői egyre markánsabbá váltak.
Értékes fajtákkal rendelkező ültetvényeket hoztak létre, új, gépesítésen alapuló művelési technikákat vezettek be, korszerű borkészítő, bortároló és -csomagoló létesítményeket építettek ki, és javult a borok minősége.
A borászok örömüket lelik a szüretelésben, és az a vágy vezérli őket, hogy jó bort készítsenek, amely a terület jellegzetes karakterét hordozza.
A Dealurile Munteniei körülhatárolt földrajzi területen található borok kivételes és sajátos minősége a képzett munkaerőnek, a hagyományoknak, valamint az új szőlő- és bortermelési technológiák észszerű alkalmazásának köszönhető.
A természeti tényezők hatása
A szőlőtermesztés fejlődése az ország egész területén rendkívül kedvező feltételeknek köszönhető. Dombvidékeink éghajlata kedvező a szőlőtermesztés számára, mivel a szőlő vegetációs időszakában (április–október) bőséges heliotermikus források állnak rendelkezésre, az ősz hosszú és napos, különösen nyáron és ősszel nincs túl sok csapadék, és általában véve nincsenek olyan szélsőséges éghajlati viszonyok, amelyek a borok minősége szempontjából problémát okozhatnának.
Dealurile Munteniei körülhatárolt földrajzi területét a talajok sokfélesége jellemzi. A körülhatárolt terület talajai vörös agyagból, márgakőből és kisebb mértékben finom vöröses homokból állnak, amelyek alkalmasak a vörösborok előállításához használt szőlőfajták termesztésére.
Domborzat
A dombos masszívumot többnyire délkeleti irányban nyitott völgyek szelik át, melyeket majdnem párhuzamos dombok sora szegélyez. A talajtípust tekintve nyugaton az erodált barna és vörös erdőtalajok dominálnak, míg keleten a rendzinák, a pszeudo-rendzinák és kisebb mértékben talajképző homokos talajok jellemzőek. Egyes központi helyeken váztalajok is megtalálhatók, ahol az alapkőzet a felszín közelében fekszik. Ezek a talajok magas kalcium-karbonát-tartalommal rendelkeznek, ami kedvező a vörösborok és az aromás borok előállításához.
A völgyek tájolása nagyon kedvező feltételeket teremt a szőlőtermesztés számára. A szőlőt többnyire 8–30 %-os lejtésű, kisebb mértékben pedig ennél meredekebb lankákon termesztik.
A fő folyók jelentős vízhozammal rendelkeznek még az alacsonyabb csapadékmennyiségű években is. Összességében elmondható, hogy a szőlőültetvények elegendő és jó minőségű vízellátással rendelkeznek.
A domborzat, különösen a terület túlnyomórészt déli irányú fekvése rendkívül kedvező mikroklímákat teremt a vörösborok termesztéséhez.
Éghajlat
A borvidék nyugati részén 10,8 °C, a keleti részen 11,2 °C az éves átlaghőmérséklet. A telek viszonylag rövidek, a leghidegebb hónap átlaghőmérséklete –2,1 °C, a legmelegebb hónapé pedig +22,4 °C.
A heliotermikus erőforrások általában bőségesek, ami kedvez a szőlő érésének és a fás részek növekedésének. A domboldalakon a minimális hőmérséklet körülbelül 3 °C-kal magasabb, mint a síkságokon, és ritkábbak a téli fagyok. A domboldalakon termesztett szőlő ezért védelem nélkül is át tud telelni.
A borvidék nyugati részén a csapadékmennyiség több (587,7 mm), míg kelet felé haladva kevesebb (508 mm). A tél folyamán a talajban elraktározott víz a vegetációs időszak első részében elősegíti a hajtások intenzív növekedését. A nyár eleji esőzés serkenti a szőlő növekedését, míg az érési szakaszban (augusztus–szeptember) kevesebb eső esik, ami kedvez az érésnek.
A kedvező éghajlatnak köszönhetően ezen a területen készülnek a legjobb romániai testes és színgazdag vörösborok, valamint a kiváló, rendkívül ínycsiklandó fehérborok.
A must teljes savtartalmát erősen befolyásolja a hőerőforrások bősége.
A termikus mutatók emelkedésével nő a cukor, az aroma, a szín és a fenolos anyagok koncentrációja.
8.2. Ok-okozati összefüggés
A körülhatárolt terület szőlőtermesztés számára kedvező éghajlata bőséges heliotermikus erőforrásokat biztosít a szőlő vegetációs időszakában (áprilistól októberig). Az ősz hosszú és napsütéses, különösen nyáron és ősszel nem hullik túlzottan sok csapadék, általában véve nincsenek problémákat okozó szélsőséges éghajlati viszonyok. Mindez tükröződik a borok minőségében, ami az aromát, a vörösborok bársonyos ízét és a fehérborok kerek és telt ízét illeti.
A terület túlnyomórészt déli irányú kitettsége rendkívül kedvező a vörös- és fehérborfajták termesztéséhez, ugyanilyen pozitív hatást jelent a talajok sokfélesége, a különösen a vörös agyagos és márgás talajok jelenléte, a finom vöröses talajok pedig főként vörösborok előállítására alkalmasak.
A borvidék nyugati részén (Ceptura, Valea Călugărească, Valea Mantei és Valea Popii térségében) a dombok lejtőin és az alacsonyabb területeken elhelyezkedő szőlőültetvények magas vas-oxid-tartalmú agyagos talajai szintén kiválóan alkalmasak a vörösbor szőlőfajták termesztésére. Bár csak kismértékben vannak jelen, de bizonyos helyeken előfordulnak magas kalcium-karbonát-tartalmú szikes talajok is, amelyek szintén kedveznek az aromás (hosszan tartó aromával rendelkező) borok előállításának.
A bőséges heliotermikus erőforrások kedveznek az érésnek, a domboldalakon a minimális hőmérséklet 3 °C-kal magasabb, mint a síkságokon, és a téli fagyok sokkal ritkábbak. A domboldalakon termesztett fajták ezért védelem nélkül is át tudnak telelni, ami optimális minőségi termésszintet eredményez.
A szőlő érési szakaszában (augusztustól szeptemberig) kevesebb a csapadék, ami kedvező feltételeket teremt az éréshez. A termikus mutatók emelkedésével nő a cukor, az aroma, a szín és a fenolos anyagok koncentrációja. A szüretet a jó minőség eléréséhez és különösen a fajták aromás jellemzőinek kiemeléséhez szükséges érettségi szinten végzik, különös tekintettel a nagyobb potenciállal rendelkező fajtákra, ami állandó egyensúlyt eredményez a savtartalom, az identitás, az expresszív jelleg és az eredetiség, valamint adott esetben a borok virágos vagy gyümölcsös sajátosságainak megőrzése érdekében.
9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)
—
A termékleíráshoz vezető link
https://www.onvpv.ro/sites/default/files/caiet_de_sarcini_ig_dl_munteniei_modif_cf_cererii_1628_21.08.2023_notrack_changes.pdf
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2378/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)