(1)

2020 júniusában a Bizottság az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínából és Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára (a továbbiakban: eredeti szubvencióellenes vizsgálat). A szubvencióellenes intézkedések formája a Kínából származó behozatal esetében 17 % és 30,7 % közötti értékvám, az Egyiptomból származó behozatal esetében pedig 10,9 %-os értékvám volt.

(2)

A Bizottsághoz az alaprendelet 23. cikkének (4) bekezdése és 24. cikkének (5) bekezdése alapján kérelem érkezett a Kínai Népköztársaságból és Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan bevezetett kiegyenlítő intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálása, valamint az érintett behozatalokra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetése érdekében.

(3)

A kérelmet 2021. május 19-én a TECH-FAB Europe e.V, az üvegrostszövet-gyártók uniós szövetsége (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be.

(4)

A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra, hogy az üvegrost szövetekre vonatkozó intézkedések bevezetését követően megváltozott a kereskedelem szerkezete a Kínából, Egyiptomból és Marokkóból az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában. A kereskedelem szerkezetének megváltozása vélhetően olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként állt elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nem volt.

(5)

Ezenkívül a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a gyakorlat, az eljárás vagy munka aláásta a hatályos kiegyenlítő intézkedések javító hatását a mennyiség és az árak tekintetében. Úgy tűnt, hogy a vizsgált termékből jelentős mennyiségek érkeznek az EU piacára. Elegendő bizonyíték állt rendelkezésre továbbá arra vonatkozóan, hogy az üvegrost szövetek behozatala kárt okozó árakon történt.

(6)

Végezetül a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék és/vagy annak részei továbbra is részesülnek a támogatás előnyeiből. A vizsgált terméket és annak részeit olyan, Kínában és Egyiptomban működő vállalatok gyártják és exportálják Marokkóba, amelyekről a meglévő intézkedések keretében megállapítást nyert, hogy a vizsgált termék gyártásáért és értékesítéséért kiegyenlíthető támogatásban részesülnek.

(7)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó, az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendelet hatálybalépésekor az ex 7019 39 00, ex 7019 40 00, ex 7019 59 00 és ex 7019 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019390080, 7019400080, 7019590080 és 7019900080) alá tartozó, következőképpen meghatározott termék: folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (a továbbiakban: érintett termék). A jelenleg hatályban lévő intézkedések ugyanerre a termékre alkalmazandók.

(8)

A vizsgált termék az előző preambulumbekezdésben meghatározottal megegyező, jelenleg az ex 7019 61 00, ex 7019 62 00, ex 7019 63 00, ex 7019 64 00, ex 7019 65 00, ex 7019 66 00, ex 7019 69 10, ex 7019 69 90, ex 7019 72 00, ex 7019 73 00, ex 7019 80 10, ex 7019 80 90 és ex 7019 90 00 KN-kódok alá tartozó, de Marokkóban feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett termék (TARIC-kódok: 7019 61 00 81, 7019 62 00 81, 7019 63 00 81, 7019 64 00 81, 7019 65 00 81, 7019 66 00 81, 7019 69 10 81, 7019 69 90 81, 7019 72 00 81, 7019 73 00 81, 7019 80 10 81, 7019 80 90 81 és 7019900081, a továbbiakban: vizsgált termék) (3).

(9)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a Kínából és Egyiptomból az Unióba exportált, valamint a Marokkóban feladott, akár Marokkóból származó, akár nem onnan származó ilyen üvegrost szövetek alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai megegyeznek ennélfogva az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek kell őket tekinteni.

(10)

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 23. cikke szerinti vizsgálat megindításához, a Bizottság a 2021. május 28-i (EU) 2021/863 végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított a kiegyenlítő intézkedések esetleges kijátszására vonatkozóan. Az alaprendelet 23. cikkének (4) bekezdése és 24. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság a vizsgálatot megindító rendelet révén utasította a vámhatóságokat is, hogy vegyék nyilvántartásba a Marokkóban feladott üvegrost szövetek behozatalát, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként van bejelentve.

(11)

Az Unióban székhellyel rendelkező LM Wind Power széllapátgyártó azzal érvelt, hogy a kiegyenlítő intézkedések kijátszására vonatkozó vizsgálat megindítása nem indokolt, mivel nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték az alaprendelet 23. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott tényezőkre vonatkozóan.

(12)

Azzal érvelt, hogy a 23. cikk (3) bekezdése második albekezdésének megfelelően elegendő bizonyítéknak kell lennie egy olyan gyakorlatra, eljárásra vagy munkára, amely a következőképpen határozható meg:

(13)

Az LM Wind Power különösen megjegyezte, hogy a (2) preambulumbekezdésben említett kérelem mindenekelőtt az összeszerelési műveletekre és az átrakodásokra vonatkozó állításokat tartalmazott, amelyek alapján a Bizottság megindította a vizsgálatot. Fő érve az volt, hogy a Marokkóban zajló összeszerelési tevékenységekre vonatkozó állítások irrelevánsak voltak a szubvencióellenes intézkedések kijátszását feltáró vizsgálat megindítása szempontjából. E felhasználó szerint az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése – a dömpingellenes alaprendelet (5) 13. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésétől eltérően – nem sorolja fel az összeszerelési műveleteket olyan gyakorlatként, eljárásként vagy munkaként, amely kijátszásnak minősül. Az LM Wind Power ezért azt is kérte, hogy a Bizottság haladéktalanul szüntesse meg ezt a vizsgálatot.

(14)

Az egyiptomi hatóságok azt állították, hogy országuknak ebbe a vizsgálatba történő bevonása jogtalan, mivel Egyiptomban nem került sor kijátszásra. E tekintetben az egyiptomi hatóságok azt állították, hogy Egyiptomban az eredeti dömpingellenes vizsgálat óta minden szükséges eljárást megtettek az intézkedések kijátszásának megakadályozása érdekében. Az egyiptomi hatóságok továbbá – az LM Wind Power állításaihoz hasonlóan – azzal érveltek, hogy nem állt rendelkezésre bizonyíték a kijátszás igazolására a következő formák egyikében sem:

(15)

A marokkói hatóságok arra kérték a Bizottságot, hogy azzal indokolva, hogy a PGTEX Morocco SARL nem játssza ki az Unió által bevezetett intézkedéseket, szüntesse meg a folyamatban lévő vizsgálatot. A marokkói hatóságok kijelentették, hogy a PGTEX Morocco SARL létrehozása Marokkóban egy hiteles és hosszú távú partnerség eredménye, amelyben a PGTEX csoport (6) és Marokkó is részt vett. Azt is állították, hogy a PGTEX Morocco SARL gyártási folyamata jelentős beruházásokat és kiterjedt műveleteket foglalt magában, és hozzájárult a marokkói gazdasághoz. Következésképpen, még ha megállapítható is a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változás, úgy tűnik, hogy ezt nem az intézkedések kijátszásának gyakorlata okozza. Végül a marokkói hatóságok azt állították, hogy hivatalos statisztikáik cáfolják a kérelmező azon állítását, amely szerint a PGTEX Morocco SARL átrakodás útján kijátszotta a hatályban lévő intézkedéseket.

(16)

A fent említett vizsgálat megindításával kapcsolatos állításokat illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vizsgálat megindítására a kérelemben benyújtott bizonyítékok alapján került sor. Bár a vizsgálat nem tudta megerősíteni az összeszerelési műveletek nélküli átrakodást, az összeszerelési vagy befejezési műveletekre vonatkozó bizonyítékokat talált. E tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése kifejezetten a „többek között” kifejezést használja, így kiterjed az intézkedések kijátszására irányuló olyan gyakorlatokra, például az összeszerelési műveletekre, amelyeket a cikk kifejezetten nem sorol fel. A kérelem elegendő bizonyítékot (7) szolgáltatott az összeszerelési műveletek meglétére, valamint arra vonatkozóan, hogy ezeket az összeszerelési műveleteket Kínából és Egyiptomból származó üvegrost előfonatok felhasználásával végezték (8).

(17)

A kérelem elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan is, hogy a vámokon kívül nincs más gazdasági indok, mint például a PGTEX China 2019. évi éves jelentése. E jelentés szerint a PGTEX Morocco SARL létrehozásának fő célja az volt, hogy „aktívan reagáljon az EU Kínával szembeni dömpingellenes vizsgálatára, tovább optimalizálja és kiigazítsa a nemzetközivé válásra vonatkozó stratégiáját, megszilárdítsa és növelje a termékek piaci részesedését Európában és az Egyesült Államokban, kielégítse a fogyasztói keresletet és védje a fogyasztói kínálatot”, és különösen, hogy a PGTEX (9)„úgy döntött, hogy 100 %-ban tulajdonolt leányvállalatot épít Marokkóban, hogy áttörjön az EU dömpingellenes vizsgálatain, elérje a vevőket, megfeleljen a piaci keresletnek és alkalmazkodjon a fenntartható fejlődéshez.” . A kifejezetten említett külön dömpingellenes vizsgálatot a szubvencióellenes vizsgálattal párhuzamosan folytatták le, amely a kiegyenlítő vámok kivetéséhez vezetett. Ez a nyilatkozat tehát azt mutatja, hogy szándékában áll kijátszani a Bizottság vizsgálatából eredő vámokat.

(18)

A Bizottság ezért elutasította az LM Wind Power, valamint a marokkói és egyiptomi hatóságok arra vonatkozó állításait, hogy a kérelem nem tartalmazott elegendő bizonyítékot a vizsgálat megindításához.

(19)

A vizsgálati időszak a 2019. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a vizsgálati időszak) terjedt ki. 2019 előtt nem volt jelentős mennyiségű a Marokkóból érkező üvegrostszövet-behozatal az Unióba. A Bizottság a vizsgálati időszakra vonatkozóan adatokat gyűjtött többek között a kereskedelem szerkezetének az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követő állítólagos megváltozásával, továbbá olyan gyakorlat, eljárás vagy munka fennállásával kapcsolatos vizsgálathoz, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nem volt. Részletesebb adatokat gyűjtött a 2020. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: az adatszolgáltatási időszak) annak vizsgálata érdekében, hogy a behozatal aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását az árak és/vagy mennyiségek tekintetében, valamint, hogy fennáll-e támogatás.

(20)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta Kína, Egyiptom és Marokkó hatóságait, az említett országok exportáló gyártóit, az uniós gazdasági ágazatot, valamint az EU-Marokkó Társulási Tanács elnökét.

(21)

Emellett a Bizottság felkérte Marokkó Európai Unió melletti képviseletét, hogy bocsássa rendelkezésére azoknak az exportáló gyártóknak és/vagy képviseleti szervezeteknek a nevét és címét, amelyek a kérelemben foglaltak szerint a PGTEX Morocco SARL-on, a vizsgált termék egyetlen gyártóján kívül érdekeltek lehetnek a vizsgálatban való részvételben. A marokkói hatóságok három másik vállalatot felsoroló választ nyújtottak be. E vállalatok közül kettő nem jelentkezett, a harmadik vállalat azonban kijelentette, hogy nem exportál üvegrost szövetet az Unióba.

(22)

A marokkói gyártók/exportőrök, a kínai és egyiptomi gyártók/exportőrök és az uniós importőrök számára összeállított kérdőíveket a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján tették közzé.

(23)

Csak a PGTEX Morocco SARL nyújtott be mentesség iránti kérelmet, és kérte a 2021. június 21-én tartott meghallgatást is. Ezen túlmenően a (45) preambulumbekezdésben említettek alapján a PGTEX csoport meghallgatást kért és kapott a Bizottságtól 2022. január 10-én, 2022. január 12-én pedig a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel került sor meghallgatásra.

(24)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az összes releváns információ benyújtásának elmulasztása, illetve a hiányos, hamis vagy félrevezető információk benyújtása az alaprendelet 28. cikkének alkalmazását, valamint azt vonhatja maga után, hogy a vizsgálat ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozzák.

(25)

2021. december 20-án (az érdekelt felek tájékoztatásának napján) a Bizottság 2021. december 16-i dátummal beadványt kapott a marokkói hatóságoktól, amely időpont túl késő volt ahhoz, hogy a tájékoztatás szakaszában figyelembe lehessen venni. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a marokkói hatóságok egy második beadványt küldtek, amelyben összefoglalták 2021. december 16-i beadványukat. A marokkói hatóságok lényegében megismételték a vizsgálat megszüntetésére irányuló kérelmüket, és a következő érveket hozták fel.

(26)

Először is, a marokkói hatóságok azt állították, hogy az üvegrost szövetet a PGTEX Morocco SARL gyártja olyan tevékenységek révén, amelyek nem minősíthetők befejezési vagy összeszerelési műveletnek. Másodszor azt állították, hogy ezek a termékek Marokkóból „származónak” minősülnek az EU–Marokkó társulási megállapodás (10) 29. cikke (11) értelmében, és azokról további részletek olvashatók az EU–Marokkó társulási megállapodás 4. jegyzőkönyvének II. mellékletében foglalt lista szabályai alatt. Ezenkívül az EU–Marokkó társulási megállapodás 9. cikke értelmében „a Marokkóból származó termékek vámmentesen és azonos hatású díjak nélkül hozhatók be a Közösségbe” , továbbá, hogy az EU–Marokkó társulási megállapodás csak néhány kivételt ír elő. Ezt a preferenciális származást a marokkói vámhatóság is megerősítette, amely az EU–Marokkó társulási megállapodás 4. jegyzőkönyvének 17. cikke alapján preferenciális származási bizonyítványokat (EUR.1) állított ki a PGTEX EU-ba irányuló üvegrostszövet-kivitelére.

(27)

A Bizottság elutasította azt az állítást, hogy az importált üvegrost előfonatok üvegrost szövetté történő feldolgozását Marokkóban nem lehetett összeszerelési vagy befejezési műveletnek minősíteni. A (16) preambulumbekezdésben említettek szerint a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt jogi normák analógia útján alkalmazhatók a szubvencióellenes ügynek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben történő értékeléséhez. Ebben az összefüggésben a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése nemcsak a (több) alkatrész késztermékké történő összeszerelési műveleteire terjed ki, hanem a köztes termékeknek az érintett termékké történő átalakítására is. Ez különösen a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjából következik, amely kimondja, hogy „az összeszerelési vagy befejezési művelet során a behozott alkatrészekhez hozzáadott érték nagyobb, mint...”. Ezenkívül az a tény, hogy a marokkói vámhatóságok „EUR.1”-es okmányokat állítottak ki a PGTEX Morocco SARL számára, amelyek megerősítették a társulási megállapodás szerinti preferenciális származásukat, irreleváns, mivel a kijátszásellenes vizsgálat alkalmazandó jogalapja az alaprendelet, különösen annak 23. cikke (12).

(28)

Továbbá az érdekelt felek tájékoztatását követően a marokkói hatóságok – a PGTEX Morocco SARL támogatásával – azt állították, hogy a kijátszásellenes vizsgálat az EU–Marokkó társulási megállapodás 24. cikke értelmében nem megengedett, mivel ez a cikk csak akkor teszi lehetővé a marokkói termékekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetését, ha teljesülnek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkében foglalt feltételek.

(29)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, mivel az EU–Marokkó társulási megállapodás 24. cikke nem zár ki semmilyen kijátszásellenes vizsgálatot, tekintettel arra is, hogy ez a cikk a kapcsolódó belső jogszabályokra is hivatkozik. Amikor Marokkó és az EU 2000-ben ratifikálta a társulási megállapodást, az alkalmazandó alaprendelet már tartalmazott kijátszásellenes rendelkezéseket.

(30)

Végül a marokkói hatóságok, valamint a PGTEX Morocco SARL azt állították, hogy a Bizottság kijátszásellenes vizsgálata nem megengedett a WTO szabályai, különösen a GATT VI. cikke és a VI. cikk végrehajtásáról szóló megállapodás alapján.

(31)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, és hivatkozott az alaprendelet (13) (18) preambulumbekezdésére, amely meghatározza a Bizottság ezzel kapcsolatos megközelítését. Ennek alapján – sok más WTO-taghoz hasonlóan – az uniós jogszabályok rendelkezéseket tartalmaznak az intézkedések kijátszásának kezelésére.

(32)

Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kijátszás megállapítása érdekében a Bizottság egymás után megvizsgálta a következő kérdéseket:

(33)

Az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése nem sorolja fel kifejezetten az összeszerelési műveleteket olyan gyakorlatként, eljárásként vagy munkaként, amely kijátszásnak minősül. Mindazonáltal az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése kifejezetten a „többek között” kifejezést használja, ami azt jelenti, hogy nem kimerítő jelleggel felsorolja az intézkedések lehetséges kijátszását megvalósító gyakorlatait. Következésképpen kiterjed a szóban forgó cikkben kifejezetten fel nem sorolt egyéb, kijátszást megvalósító gyakorlatokra is, mint például az összeszerelési műveletekre. Ezért, mivel a kérelmezők által a kérelemben szolgáltatott bizonyítékok marokkói összeszerelési tevékenységeket jeleztek, a Bizottság a jelenlegi vizsgálatban azt is elemezte, hogy teljesülnek-e a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételek, különösképpen, hogy:

(34)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PGTEX csoport azt állította, hogy nem volt alap arra, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt előírást „analógia útján” alkalmazzák annak értékelésére, hogy sor került-e kijátszásra az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése értelmében. Különösen azzal érvelt, hogy ha a jogalkotó az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett gyakorlatot, eljárást vagy munkát kívánta volna lefedni az összeszerelési műveletekre, ezt kifejezetten megemlítette volna, ahogyan azt a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése is tette. Továbbá azon szabályok célját illetően, amelyeknek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése a részét képezi, a rendelet célja „...az olyan termék gyártására, előállítására, kivitelére vagy szállítására közvetlenül vagy közvetve nyújtott támogatás ellentételezése, amelynek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása kárt okoz (14)”. Az alaprendelet 2. cikkének a) pontja egyértelmű abban, hogy egy termék csak akkor tekinthető támogatottnak, ha ezt a támogatást a következők nyújtják: „a behozott termék származási országának kormányzata vagy egy közbenső olyan ország kormányzata, amelyből a kérdéses termék az Unió területére kerül kivitelre.” E tekintetben a PGTEX csoport úgy ítélte meg, hogy Marokkó mind a származási, mind az exportáló ország.

(35)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést. A (16) preambulumbekezdésben már említettek szerint a Bizottság elismerte, hogy az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése nem sorolja fel kifejezetten az összeszerelési műveleteket olyan gyakorlatként, eljárásként vagy munkaként, amely kijátszásnak minősül, jóllehet kifejezetten használja a „többek között” kifejezést. Konkrét korlátozás hiányában az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése kiterjed a szóban forgó cikkben kifejezetten fel nem sorolt egyéb, kijátszást megvalósító gyakorlatokra is, mint például az összeszerelési műveletekre. Egyébiránt a kiegyenlítő vámok valójában könnyen kijátszhatók.

(36)

A PGTEX Morocco SARL az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdése szerinti, mentesség iránti kérelmet nyújtott be. A PGTEX Morocco SARL a kínai PGTEX csoporthoz tartozik, és székhelye a marokkói Tangerben található szabadkereskedelmi övezetben van.

(37)

Emellett a vele kapcsolatban álló két kínai vállalat, a Chongqing Polycomp International Corporation (a továbbiakban: CPIC) és a PGTEX China Co., Ltd (a továbbiakban: PGTEX China) szintén benyújtotta a kitöltött kérdőíveket. A PGTEX Morocco SARL a PGTEX China 100 %-os tulajdonában lévő leányvállalata, amelyre az (EU) 2020/776 rendelettel kivetett 17 %-os kiegyenlítő vám vonatkozik.

(38)

A PGTEX Morocco SARL és két kapcsolt kínai vállalata (a továbbiakban: PGTEX csoport) kérdőívre – és ideértve a hiánypótlásra felszólító levélre – adott válaszait a következő okok miatt hiányosnak találták:

(39)

Ezért a Bizottság az alaprendelet 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2021. október 5-én tájékoztatta a PGTEX csoportot arról, hogy az előző preambulumbekezdésben ismertetett elemek nem kimerítő felsorolása az alaprendelet 28. cikkének alkalmazásához és a rendelkezésre álló tények felhasználásához vezethet. Felkérte továbbá a PGTEX csoportot, hogy tegye meg észrevételeit az alaprendelet 28. cikkének esetleges alkalmazásával kapcsolatban.

(40)

2021. október 12-én a PGTEX csoport azt állította, hogy a rendelkezésre álló tények alkalmazása a jelen ügyben jogilag nem indokolt a következő okok miatt:

(41)

A Bizottság elemezte a PGTEX csoport 2021. október 12-i levelében benyújtott információkat és dokumentumokat. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2021. október 5-i levelében felvetett legtöbb elem tekintetében nem nyújtottak be sem kielégítő válaszokat, sem meggyőző igazoló dokumentumokat.

(42)

Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a PGTEX csoport által szolgáltatott információk részben hiányosak és félrevezetőek voltak, így azokra a Bizottság nem támaszkodhatott teljes mértékben. Mindazonáltal a Bizottság nem hagyta teljes mértékben figyelmen kívül a PGTEX csoport által benyújtott adatokat, és elemzésének kiindulópontjaként a PGTEX csoport által benyújtott értékesítési és költségadatokat egyaránt felhasználta.

(43)

Az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének első mondatával és 28. cikke (5) bekezdésével összhangban a Bizottság kiegészítette a PGTEX csoport által benyújtott adatokat adatbázisokból, például a Globális Kereskedelmi Atlaszból (Global Trade Atlas, a továbbiakban: GTA) (15) kinyert adatokkal, amelyről további részletek a 2.3. szakaszban olvashatók. A Bizottság a behozatali adatokat az Eurostattól kérte le, és a GTA-t a Kínából és Egyiptomból Marokkóba exportált üvegrost előfonatok exportvolumenének meghatározásához használta.

(44)

Végül a Covid19-járvány kitörése, valamint a különböző tagállamok és harmadik országok által bevezetett korlátozó intézkedések miatt a Bizottság nem tudott az alaprendelet 26. cikke értelmében ellenőrző látogatásokat tenni az együttműködő jogi személyek helyiségeiben és területein. A Bizottság a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló 2020. március 16-i közleménnyel (16) összhangban a PGTEX csoport által szolgáltatott információkat, például kitöltött kérdőíveket és hiánypótlási felhívásokra adott válaszokat vette figyelembe. A korábbi preambulumbekezdésekben meghatározott problémákra tekintettel nem volt szükség az adatok egybevetésével végzett távoli ellenőrzésre.

(45)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PGTEX csoport megismételte azon állítását, miszerint a rendelkezésre álló tények alkalmazása nyilvánvalóan megalapozatlan, és a PGTEX csoport által szolgáltatott információk alapján nem indokolt. Emellett a PGTEX csoport 2022. január 10-én meghallgatást kért a Bizottságtól, ezt követően pedig 2022. január 12-én meghallgatták a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselőt az alaprendelet 28. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásával kapcsolatban.

(46)

A 2022. január 12-i meghallgatás során a Bizottság további magyarázatokkal szolgált azon megállapításával kapcsolatban, hogy a 28. cikk szerinti levélre adott válasz nem oszlatta el a Bizottság aggályait. A (42) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság fenntartotta azt az álláspontját, hogy a PGTEX csoport által szolgáltatott információkra a Bizottság nem támaszkodhatott teljes mértékben. Ezenkívül a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő a 2022. január 12-i meghallgatáson kijelentette, hogy a Bizottság tiszteletben tartotta a PGTEX csoport védelemhez való jogát.

(47)

Az alábbi 1. táblázat a Kínából, Egyiptomból és Marokkóból származó üvegrost szövetek behozatalának alakulását mutatja 2019 és 2020 között. Mivel a TARIC-kódokat csak 2019. február 21-én hozták létre, a Bizottság extrapolálta a 2019. január 1. és 2019. február 20. közötti időszakra vonatkozó adatokat, hogy pontosan ugyanazt az időszakot (12 hónap) használja mind a 2019., mind a 2020. évre.

1. táblázat

Az üvegrost szövetek 2019. és 2020. évi behozatala (tonnában)

(48)

Az 1. táblázat azt mutatja, hogy a Marokkóból származó üvegrost szövetek behozatala a 2019. évi 277 tonnáról 2020-ban 2 809 tonnára nőtt. A 2019-hez képest 2020-ban tapasztalt jelentős növekedés időben egybeesett a PGTEX Morocco SARL termelésének kezdetével. Bár a vállalat hivatalosan 2019. október 2-án jött létre, a mentesség iránti kérelmében azt állította, hogy csak 2020 áprilisától kezdte meg a gyártást és az exportértékesítést. E tekintetben a behozatali adatok azt mutatták, hogy a 2020 áprilisa és decembere közötti időszak havi átlagos importja körülbelül tizenötször magasabb volt, mint a 2019. január és 2020. március közötti átlagos havi behozatal.

(49)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a PGTEX Morocco SARL bejelentett exportértékesítései magasabbak voltak, mint a Marokkóból az Unióba irányuló teljes behozatal. Tekintettel arra, hogy a PGTEX Morocco SARL volt az egyetlen olyan marokkói vállalat, amely együttműködött a Bizottsággal ebben a vizsgálatban, valamint hogy a létrehozását megelőzően jelentéktelennek volt mondható az üvegrost szövetek – Marokkóból az Unióba irányuló – exportvolumene, a Bizottság észszerűnek ítélte azt a következtetést, hogy a PGTEX Morocco SARL volt az egyetlen olyan marokkói gyártó, amely az adatszolgáltatási időszakban üvegrost szövetet exportált az Unióba.

(50)

Az 1. táblázat azt mutatja, hogy a Kínából származó üvegrost szövet behozatala a 2019. évi 13 720 tonnáról 2020-ban 19 315 tonnára nőtt, míg az Egyiptomból származó üvegrost szövet behozatala a 2019. évi 146 tonnáról 2020-ban 4 302 tonnára nőtt. A (48) preambulumbekezdésben említettek szerint a PGTEX Morocco SARL átlagos havi behozatali volumene 2020 áprilisától az előző időszakokhoz képest jelentős mértékben megemelkedett.

(51)

Az alábbi 2. táblázat a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost előfonatok Marokkó általi behozatalának alakulását mutatja a GTA adatbázisból származó marokkói behozatali statisztikák alapján 2019 és 2020 között.

2. táblázat

Az Egyiptomból és Kínából származó üvegrost előfonatok Marokkó általi behozatala 2019-ben és 2020-ban (tonnában)

(52)

Az üvegrost szövet gyártásának fő alapanyaga az üvegrost előfonat. Ezen alapanyag további feldolgozására kerül sor az üvegrost szövet előállítása céljából. A Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok azt mutatták, hogy a Marokkóból az Unióba exportált üvegrost szövetet főként üvegrost előfonatokból állították elő.

(53)

A 2. táblázat azt mutatja, hogy az üvegrost előfonatok Kínából Marokkóba irányuló behozatala jelentősen, a 2019. évi 2 378 tonnáról 2020-ban 7 839 tonnára nőtt. Az üvegrost előfonatok Egyiptomból Marokkóba irányuló behozatala szintén, a 2019. évi 1 297 tonnáról 2020-ban 3 687 tonnára emelkedett. A Kínából és Egyiptomból érkező behozatal 2019-ben és 2020-ban egyaránt az üvegrost előfonatok teljes marokkói behozatalának mintegy 90 %-át tette ki.

(54)

A PGTEX Morocco SARL azt állította, hogy az üvegrost szövetek előállításához általa használt összes üvegrost előfonatot Kínából (nem Egyiptomból), elsősorban annak anyavállalatától (PGTEX China) szerezték be. Hozzáfűzte, hogy ezeket az előfonatokat a 7019 12 HR-kód alatt importálta. Az e kód alá tartozó behozatal jelentette a legszámottevőbb növekedést a Marokkó által megvalósított kínai behozatalban.

(55)

Az üvegrost előfonatok Kínából, valamint Egyiptomból Marokkóba irányuló behozatalának jelentős növekedése arra utal, hogy Marokkóban nőtt az ilyen alapanyagok iránti kereslet, ami – legalábbis részben – azzal magyarázható, hogy az adatszolgáltatási időszakban nőtt az üvegrost szövetek termelése, valamint a Marokkóba és Marokkóból történő kivitele. Ezt a PGTEX Morocco SARL által szolgáltatott információk is megerősítik.

(56)

Tekintettel arra, hogy a PGTEX Morocco SARL, az üvegrost szövetek látszólag egyetlen uniós exportőre (lásd a (49) preambulumbekezdést) az összes üvegrost előfonatát Kínából szerezte be, a Bizottság nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az Egyiptomból származó üvegrost előfonatokat vagy a PGTEX Morocco SARL, vagy bármely más marokkói üvegrostszövet-gyártó használta volna fel az Unióba irányuló export céljából. E tekintetben a Kínából származó üvegrost előfonatok behozatala 2019 utolsó negyedévétől, a PGTEX Morocco SARL létrehozásának negyedévétől kezdett növekedni. A Kínából származó üvegrost előfonatok havi átlagos behozatali volumene 2019 utolsó negyedévében jelentősen meghaladta az előző időszakok havi átlagos behozatali volumenét. Emellett az üvegrost előfonatok havi átlagos behozatali volumene 2020-ban (az az év, amikor a PGTEX Morocco SARL megkezdte gyártását) sokkal magasabb volt, mint 2019 utolsó negyedévében a havi átlagos behozatali volumen. Annak ellenére, hogy 2020-ban nőtt az üvegrost előfonatok Egyiptomból Marokkóba irányuló behozatala, a Bizottság nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezt a behozatalt üvegrost szövetté való további feldolgozás céljából Marokkóban felhasználták volna, hogy azt a későbbiekben az Unióba exportálják. Ezért a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok nem támasztották alá azt az állítást, hogy az Egyiptomot érintő kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlatból eredt, amelynek célja az Egyiptomból származó üvegrost szövetekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések elkerülése volt.

(57)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PGTEX csoport és az LM Wind Power azt állította, hogy a kereskedelem szerkezete nem változott. A PGTEX csoport azzal érvelt, hogy a Marokkóból származó üvegrost szövetek behozatala nem a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalának kárára történt. Ellenkezőleg, a Marokkóból származó üvegrost szövetek behozatalának növekedése kevésbé volt jelentős, mint a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalának párhuzamos növekedése.

(58)

A fenti (47)–(56) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság megállapította, hogy az üvegrost szövetek Marokkóból az Unióba irányuló exportja nőtt, valamint az üvegrost előfonatok Kínából Marokkóba irányuló behozatala 2020-ban jelentősen nőtt 2019-hez képest. Ez önmagában is változást jelent a kereskedelem szerkezetében.

(59)

Továbbá, míg az üvegrost szövetek Kínából az Unióba irányuló teljes exportja valóban nőtt, a PGTEX China által e kijátszásellenes vizsgálat keretében benyújtott áttekintő táblázatok azt mutatták, hogy a PGTEX China – a PGTEX Morocco SARL anyavállalata és egyetlen üvegrostelőfonat-beszállítója – Unióba irányuló exportvolumene 2020-ban több mint kétszer alacsonyabb volt a 2018. évhez viszonyítva, 2020-ban pedig több mint háromszor olyan alacsony volt, mint 2019-ben.

(60)

A Bizottság ezért megállapíthatta a kereskedelem szerkezetének megváltozását, és elutasította az állításokat.

(61)

Az üvegrost szövetek Marokkóból az Unióba irányuló kivitelének növekedése az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése értelmében változást jelent a Marokkó és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében, valamint 2020-ban az üvegrost előfonatok Marokkóba irányuló kínai exportjának 2019-hez viszonyított jelentős növekedése mellett (lásd a 2. táblázatot). Másrészt nem találtak bizonyítékot az Egyiptomot érintő, üvegrost szövetekre vonatkozó kiegyenlítő intézkedések állítólagos kijátszására vonatkozóan.

(62)

Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként áll elő, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs.

(63)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a gyakorlat, eljárás vagy munka magában foglalja a meglévő intézkedések hatálya alá tartozó termék harmadik országokon keresztül való szállítását, valamint az alkatrészek összeszerelésének/befejezési műveleteknek harmadik országban történő elvégzését, a (16) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(64)

A marokkói hatóságoknak a (15) preambulumbekezdésben említett beadványa szerint a PGTEX csoporttal a marokkói üzem létesítésére vonatkozó első kapcsolatfelvételre 2019. március 20-án, egy hónappal az eredeti dömpingellenes vizsgálat megindítása után (17) és két hónappal az eredeti szubvencióellenes vizsgálat megindítása előtt (18) került sor. A PGTEX Morocco SARL-t 2019. október 2-án hozták létre, körülbelül 5 hónappal a szubvencióellenes vizsgálat megindítása után. Ez az időbeli egybeesés arra utal, hogy a vámok esetleges kivetése volt az oka a PGTEX Morocco SARL létrehozásának.

(65)

A PGTEX Morocco SARL által benyújtott értékesítési jegyzék alapján 2020-ban a PGTEX Morocco SARL valamennyi exportértékesítése az uniós piacra irányult, míg 2020-as termelésének csak kis töredékét értékesítették belföldön. Emellett 2020-ban valamennyi exportértékesítését olyan uniós vevőknek értékesítették, amelyeknek a múltban a PGTEX China szállított. Ez ismét arra utalt, hogy a vámok esetleges kivetése volt az oka a PGTEX Morocco SARL létrehozásának. Ez kifejezetten megerősítette a PGTEX China 2019. évi éves jelentése (lásd a (17) preambulumbekezdést).

(66)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PGTEX csoport azt állította, hogy a PGTEX Morocco SARL létesítésének megvolt a megfelelő magyarázata és gazdasági indoka. Azt állította, hogy a marokkói üzem létrehozása hosszadalmas folyamat eredménye, amely magában foglalta a megvalósíthatósági tanulmányokat, a kínai és marokkói kormánytól a szükséges engedélyek megszerzésére irányuló kérelmeket, valamint ezen engedélyek beszerzését.

(67)

A Bizottság megjegyezte, hogy a PGTEX csoport által 2021. október 15-én benyújtott dokumentáció azt mutatta, hogy a csoport jóval a vizsgálat megindítása előtt értékeli, hogy melyik országban kíván vállalatot alapítani. Különböző lehetséges országokat vettek figyelembe, köztük Marokkót is. Továbbra is tény azonban, hogy a PGTEX Morocco SARL-t végül 2019. október 2-án, körülbelül 7 hónappal az eredeti dömpingellenes vizsgálat megindítása után hozták létre. Ez az időbeli egybeesés arra utalt, hogy a dömpingellenes vizsgálat volt az oka a PGTEX Morocco SARL létrehozásának. Ezt a marokkói hatóságok nyilatkozata is megerősítette, amely szerint 2019. március 20-án, közvetlenül az eredeti vizsgálat megindítását követően (19) vették fel a kapcsolatot a PGTEX-szel egy üzem létesítése céljából. Ez azt mutatta, hogy a marokkói hatóságokkal egy vállalat Marokkóban történő létrehozása érdekében folytatott hivatalos kapcsolatfelvétel 2019 márciusára nyúlik vissza, amely közvetlenül az eredeti dömpingellenes vizsgálat megindítását követően történt.

(68)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az LM Wind Power azzal érvelt, hogy a PGTEX azért hozta létre marokkói üzemét, hogy kiszolgálja a marokkói és a közel-keleti piacot, és ezért a vámok elkerülésén kívül más gazdasági indoka is volt a létesítésének.

(69)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést. A Bizottság olyan bizonyítékokra hivatkozott, amelyek alátámasztják, hogy a vámokon kívül más gazdasági indok nem volt (lásd ebben az összefüggésben a PGTEX China 2019. évi éves jelentését, a (17) preambulumbekezdésben említettek szerint). Ezenkívül a bizonyítékok nem támasztották alá az LM Wind Power azon érvét, miszerint a PGTEX Morocco SARL-t a marokkói és a közel-keleti piacok kiszolgálására hozták létre. E tekintetben, amint azt a (65) preambulumbekezdés kifejti, a PGTEX Morocco SARL valamennyi exportértékesítése az Unióba irányult, és termelésének csak kis részét értékesítették belföldön Marokkóban.

(70)

A fentiekre tekintettel a vizsgálatból nem derült ki, hogy a marokkói gyártóüzem létesítésére a jelenleg hatályban levő vámok fizetésének elkerülésén kívül más megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok lenne.

(71)

A dömpingellenes alaprendelet (20) 13. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az összeszerelési tevékenységnek a dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azelőtt kellett elindulnia, illetve jelentősen meg kellett növekednie, az érintett alkatrészeknek pedig a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó országból kell származnia. A (33) preambulumbekezdésben említettek szerint a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt jogi normák analógia útján alkalmazhatók a szubvencióellenes ügynek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben történő értékeléséhez.

(72)

Az eredeti szubvencióellenes vizsgálatot 2019 májusában indították, majd 2020 júniusában végleges kiegyenlítő vámot vetettek ki (lásd az (1) preambulumbekezdést). A PGTEX Morocco SARL hivatalosan 2019. október 2-án jött létre, és 2020 áprilisától kezdte meg a termelést a mentességi kérelmének megfelelően. Ez egybeesik a kereskedelem szerkezetének a 2.3. szakaszban ismertetett változásával.

(73)

A PGTEX Morocco SARL értékesítési jegyzéket nyújtott be, amelyből kiderül, hogy a saját előállítású üvegrost szövetek teljes exportértékesítése az Unióba irányult az adatszolgáltatási időszak alatt. Ezenkívül fő alapanyagainak (főként üvegrost előfonatok) 100 %-át kapcsolt kínai anyavállalatától szerezték be. A vállalat Egyiptomból nem vásárolt üvegrost előfonatot.

(74)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az összeszerelési művelet a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt eredeti szubvencióellenes vizsgálat megindítása óta kezdődött, míg az érintett alkatrészek főként Kínából származnak, amely az eredeti szubvencióellenes intézkedések hatálya alá tartozó két ország egyike.

(75)

Az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy az összeszerelési műveleteket illetően az intézkedések kijátszásának további feltétele, hogy az (ez esetben Kínából származó) alkatrészek az összeszerelt termék alkatrészei összértékének 60 vagy annál nagyobb százalékát tegyék ki, és a behozott alkatrészekhez az összeszerelési vagy a befejezési művelet során hozzáadott érték alacsonyabb legyen a gyártási költségek 25 %-ánál. A dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt jogi normák analógia útján alkalmazhatók a szubvencióellenes ügynek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben történő értékeléséhez.

(76)

Az üvegrost szövetek előállításának fő nyersanyaga az üvegrost előfonat. A PGTEX Morocco SARL a vele kapcsolatban álló kínai anyavállalatától vásárolta meg az általa használt üvegrost előfonatok 100 %-át. Ezeket az üvegrost előfonatokat a Marokkóban végrehajtott varrás-kötési folyamattal – amely egy befejezési művelet – üvegrost szövetté alakították át. A PGTEX Morocco SARL által benyújtott információk szerint az üvegrost előfonatok az összeszerelt/befejezett termék alkatrészei összértékének közel 100 %-át teszik ki a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében.

(77)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Marokkóban zajló folyamat befejezési művelet (összeszerelési művelet), és hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott 60 %-os kritérium – az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének szövegezésére tekintettel analógia útján alkalmazva, a (33) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – teljesült.

(78)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PGTEX csoport és az LM Wind Power megismételte azt az állítását, hogy az üvegrost előfonatok importált fő nyersanyagból történő gyártása a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében nem minősül „összeszerelési művelettel történő alkatrész-összeszerelésnek”. Ebben az összefüggésben azt állították, hogy egyrészt az üvegrost előfonatok nem az üvegrost szövetek „részei”, hanem inkább „olyan áruk, amelyek egy másik áru gyártási folyamatának tárgyát képezik”, másrészt pedig, hogy az üvegrost előfonatokat nem „összeszerelik” üvegrost szövetté, hanem különböző üvegrost előfonatok és egyéb anyagok szövésével és összevarrásával, összetett gépek felhasználásával dolgozzák fel üvegrost szövetté.

(79)

A Bizottság elutasította ezeket az állításokat. A fenti (76) preambulumbekezdésben ismertetett gyakorlat olyan befejezési műveletnek tekinthető, amely az alaprendelet 13. cikke szerinti összeszerelési műveletek fogalmába tartozik, amint azt a fenti (33) preambulumbekezdés kifejti.

(80)

A PGTEX Morocco SARL azt állította, hogy hozzáadott értéke meghaladná a 25 %-os küszöbértéket. A hozzáadott érték kiszámításának két fő költségeleme az értékcsökkenési költség és a bérleti díj volt, amelyek a PGTEX Morocco SARL által a mentességi kérelemben benyújtott, az adatszolgáltatási időszakra vonatkozó pénzügyi adatok részét képezték.

(81)

Az értékcsökkenési költséget illetően a PGTEX Morocco SARL azt állította, hogy a telephelyén tíznél kevesebb üvegrostszövet-gépet (21) szereltek fel, és e gépek mindegyike a 2020. évi 360 napból 300 napon át üzemelt. Az adatszolgáltatási időszakra vonatkozó értékcsökkenési összeget a következő három elem alapján számította ki:

(82)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az értékcsökkenési költségnek a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke szerinti, hozzáadott értékre vonatkozó számítás keretében történő kiszámításával. Különösen az a tény, hogy az értékcsökkenési összeg kiszámításához 300 napot vettek figyelembe, elfogadható lehet a nemzetközi számviteli standardok szerint, de a PGTEX Morocco SARL által a hozzáadott értékre vonatkozóan végzett számítások különböző okokból a kiszámított értékcsökkenési összeget túlbecsülték. Először is, amint azt a PGTEX Morocco SARL a mentesség iránti kérelmében előadta, az üvegrostszövet-gépek kapacitáskihasználása (a kg-ban kifejezett tényleges termelés és a kg-ban kifejezett tényleges termelési kapacitás hányadosa) 2020-ban alacsony volt (23). A termelési kapacitás alacsony kihasználtsága miatt a Bizottság a bejelentett értékcsökkenési költséget ezért túlbecsültnek találta. Másodszor, az üvegrostszövet-gépek közül négyet csak 2019 novemberében szállítottak Sanghajból Tangerbe, így azok 2020-ban nem üzemelhettek 300 napig, figyelembe véve a Sanghaj és Tanger közötti szállítási időt, valamint az említett 4 üvegrostszövet-gép kirakodásához, telepítéséhez és teszteléséhez szükséges időtartamot. Harmadszor, a PGTEX Morocco SARL a mentesség iránti kérelmében azt állította, hogy a termelés csak 2020 áprilisában kezdődött meg. Ha ez így lenne, az egyes beépített üvegrostszövet-gépek teljes működési ideje legfeljebb 270 nap lehet (2020 áprilisától 2020 decemberéig), még akkor is, ha nem veszik figyelembe a szükséges karbantartásból, a szabadnapokból és az ünnepnapokból eredő leállások által okozott nem üzemképes időt. Ennek eredményeként a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hozzáadott érték kiszámításához figyelembe veendő értékcsökkenési költségnek jóval alacsonyabbnak kell lennie a PGTEX Morocco SARL által kiszámított értékcsökkenési költségnél.

(83)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PGTEX csoport azzal érvelt, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibákat követett el, és megsértette a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdését a hozzáadott értékre vonatkozó számítások során. Ebben az összefüggésben a PGTEX csoport szerint a teljes értékcsökkenést figyelembe kell venni, mivel ezek a költségek 2020-ban ténylegesen felmerültek az üvegrost szövetek gyártásával kapcsolatban.

(84)

A Bizottság a következő okokból elutasította ezt az állítást:

(85)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PGTEX csoport azt javasolta, hogy amennyiben a Bizottság (a PGTEX csoport 2021. október 12-i levelének 7.2. mellékletében közöltek szerint) továbbra is a kapacitáskihasználás alapján igazítja ki az értékcsökkenési költséget, az érdekelt felek tájékoztatását követő észrevételeiben javasolt három alternatív módszer bármelyikének alkalmazása érdekében:

(86)

A Bizottság elutasította a PGTEX csoport által javasolt három alternatíva bármelyikének alkalmazását, tekintettel a Bizottság által a 2021. október 12-i levél 7.2. mellékletében a javasolt alternatívákkal kapcsolatban megállapított számos következetlenségre:

(87)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező azt állította, hogy az üvegrostszövet-gépek értékcsökkenési költségét teljes mértékben ki kell zárni a hozzáadott értékre vonatkozó számításokból, mivel ezeket a gépeket nem független szállítótól, hanem az anyavállalattól szerezték be.

(88)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést. Az értékcsökkenési ráfordításokat általában a helyi és nemzetközi számviteli elvek alapján fogadják el. A „megfeleltetési” számviteli elv különösen azt írja elő, hogy a kiadásokat ugyanabban az időszakban kell elszámolni, amikor a bevétel keletkezik. Ez azt jelenti, hogy ezen üvegrostszövet-gépek használatával el lehet adni a kész üvegrost szöveteket, és abból bevételt lehet elérni. Az értékcsökkenés ebben az esetben a befektetett eszközök (az üvegrostszövet-gépek) azon részei, amelyeket a tárgyidőszakban felhasználtnak tekintettek, és ezért elszámoltak, függetlenül attól, hogy kitől vásárolták a gépeket. Ennek a ráfordításnak az a célja, hogy fokozatosan csökkentse a befektetett eszközök könyv szerinti értékét, mivel értékük idővel elfogy.

(89)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező azt is állította, hogy amennyiben a Bizottság nem egyszerűen törli a kapcsolatban álló kínai vállalatától átruházott PGTEX üvegrostszövet-gépek teljes értékcsökkenését a hozzáadott értékre vonatkozó számításokból, az értékcsökkenési összeg meghatározásának tükröznie kell az ilyen gépek és kapcsolódó berendezések tényleges hasznos élettartamát. A kérelmező utalt arra, hogy nem szokatlan, hogy az ilyen gépek több mint 20 évig üzemelnek.

(90)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, mivel kérelmében maga a kérelmező hivatkozott az üvegrostszövet-gépek körülbelül 10 éves hasznos élettartamára. Nem nyújtottak be bizonyítékot azon állításaival kapcsolatban, amelyek szerint nem ritka, hogy az üvegrostszövet-gépek több mint 20 éve üzemelnek.

(91)

Ami a bérleti költséget illeti, a PGTEX Morocco a 2020-ban felmerült jelentős bérleti költségek ellenére sem nyújtotta be a bérleti szerződéseit a mentesség iránti kérelemben adott válaszában (26). A mentesség iránti kérelemben arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az összes üvegrostszövet-gépét egyetlen helyszínen szerelte fel (üzem – 1. szakasz). Kezdetben azt állította, hogy csak egy üzemet bérelt, mivel kijelentette, hogy „csak egy gyártási hellyel rendelkezik”, annak ellenére, hogy a mentességi kérelemben feltett kérdés szerint meg kell adni valamennyi gyártóüzemének címét. Ezt követően azonban a PGTEX Morocco SARL két bérleti szerződést nyújtott be a Bizottság hiánypótlásra felszólító levelére válaszul, jelezve, hogy a PGTEX Morocco SARL az adatszolgáltatási időszakban két különböző ingatlantulajdonostól két különálló telephelyet bérelt. Mivel a PGTEX Morocco SARL korábban a mentesség iránti kérelmében azt állította, hogy a 2020-ban működő üvegrostszövet-gépeket e két bérelt üzem közül csak az egyikben szerelték fel, a második üzem (üzem – 2. szakasz) 2020-ban felmerült bérleti díjának összegét ki kellett volna zárni a bérleti költségből és a hozzáadott értékből. Ezen túlmenően a Bizottság az alacsony kapacitáskihasználás miatt a hozzáadott értékre vonatkozó számításában nem tudta elfogadni az üzem 1. szakaszának teljes bérleti költségét sem, mivel azt nem használták ki teljes mértékben, hiszen az üvegrostszövet-gépek 2020 első negyedévében nem folytattak termelést, és 2020 többi negyedévében nem üzemeltek teljes kapacitással. A bejelentett teljes bérleti költséget a Bizottság a fenti okok miatt nem fogadta el.

(92)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PGTEX csoport azzal érvelt, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibákat követett el, és megsértette a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdését, mivel a Bizottság nem vette figyelembe a teljes bérleti költséget.

(93)

A Bizottság a PGTEX csoport által a vizsgálat során tett alábbi állítások alapján elutasította ezt a felvetést. Először is a hiánypótlásra felszólító levélre adott válaszában (27) a PGTEX csoport csak az üzemre – az 1. szakaszra – hivatkozott a termelés, a nyersanyagok és késztermékek tárolása, valamint a közigazgatási terület tekintetében. Másodszor, a hiánypótlásra felszólító levélre adott válaszában (28) a PGTEX csoport azt állította, hogy a 2020-ban üzemelő üvegrostszövet-gépek mindegyike az üzem 1. szakaszában található. Következésképpen a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy e 2020-ban működő gépek egyike sem található az üzem 2. szakaszában. Ezt a PGTEX csoport hiánypótlásra adott válaszában tett egyéb nyilatkozatok is megerősítették (29).

(94)

A bejelentett értékcsökkenési és bérleti költségeknek a fent ismertetett problémák figyelembevételével történő kiigazítása az így megállapított átlagos hozzáadott érték az adatszolgáltatási időszakban a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott 25 %-os küszöbérték alatt volt. Megállapításra került, hogy néhány más költségtételt is túlbecsültek, de nem igazítottak ki, mivel az ilyen kiigazításoknak a hozzáadott érték még alacsonyabb százalékát eredményezték volna. Ennek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az összeszerelési vagy a befejezési művelet során behozott alkatrészek hozzáadott értéke nem éri el az előállítási költség 25 %-át, ami az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében szükséges lenne ahhoz, hogy ezek a műveletek kijátszásnak minősüljenek.

(95)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott második kritérium – az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének szövegezésére tekintettel – analógia útján alkalmazva teljesült.

(96)

A Bizottság az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerint megvizsgálta, hogy a vizsgált termék behozatala a mennyiségek és árak tekintetében egyaránt aláásta-e a jelenleg hatályban lévő intézkedések javító hatásait.

(97)

Ami a mennyiségeket jelenti, a fenti (48) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Marokkóból származó üvegrostszövet-behozatal jelentős mértékben növekedett. A Marokkóból érkező 2020. évi behozatal már most is tízszer magasabb volt: a 2019. évi mindössze 277 tonnáról 2020-ra 2 809 tonnára emelkedett. A 2020. évi uniós felhasználást a kérelmező ugyanakkor 135 000 és 140 000 tonna közöttire becsülte. A Marokkóból érkező behozatal piaci részesedése meghaladta a 2 %-ot.

(98)

Az árakat illetően a Bizottság összehasonlította az eredeti szubvencióellenes vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó átlagárat a PGTEX Morocco SARL által szolgáltatott információk alapján megállapított CIF-exportárak súlyozott átlagával, amelyet megfelelően kiigazítottak, hogy tartalmazza a vámkezelés utáni költségeket. Az árak összehasonlítása azt mutatta, hogy a PGTEX Morocco SARL-tól származó behozatal több mint 10 %-kal alulkínált az uniós áraknak.

(99)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált marokkói behozatal a mennyiségek és az árak tekintetében aláásta a meglévő intézkedéseket.

(100)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PGTEX csoport azt állította, hogy a kárt nem okozó ár Bizottság általi kiszámítása csak a 2018-ban fennálló helyzetet tükrözte. Ugyanakkor nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Bizottság által alkalmazott, kárt nem okozó ár nem volt pontos és/vagy csökkent 2018 óta. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(101)

A Bizottság az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerint azt is megvizsgálta, hogy az importált hasonló termék és/vagy annak részei továbbra is támogatásban részesültek-e.

(102)

Az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendeletben foglaltak szerint a kínai exportáló gyártókról kiderült, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya, valamint regionális és helyi önkormányzatok által biztosított számos támogatási rendszer előnyét élvezik. E tekintetben megállapítást nyert, hogy a PGTEX China és a CPIC számos támogatási rendszerből is részesül, például kedvezményes hitelkamatokból, támogatási programokból és adókedvezményekből.

(103)

E vizsgálat során nem állt rendelkezésre olyan új információ, amely megkérdőjelezné az eredeti támogatási vizsgálat azon következtetését, hogy az ilyen támogatási rendszerek már ne lennének érvényben.

(104)

A PGTEX Morocco SARL a vele kapcsolatban álló kínai anyavállalatától, a PGTEX Chinától vásárolta meg az általa használt üvegrost előfonatok 100 %-át, amely vállalat azokat a CPIC-től, az üvegrost előfonatok gyártójától vásárolta.

(105)

Jogilag vélelmezhető a támogatásoknak az egymással kapcsolatban álló felek közötti továbbgyűrűzése (30), különösen akkor, ha a vele kapcsolatban álló downstream vállalat összeszerelte és exportálta a végterméket az Unióba. Ebben az esetben, mivel a PGTEX China és a PGTEX Morocco SARL üvegrost szöveteket gyárt és exportál, és a CPIC által gyártott üvegrost előfonatokat használ, a számukra nyújtott kiegyenlíthető támogatások összegének figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a közöttük fennálló kapcsolat miatt képesek ezeket a kedvezményeket a számukra megfelelő módon az Unióba exportált érintett termékre is áthárítani.

(106)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az importált hasonló termék és/vagy annak részei továbbra is részesülnek a támogatásból.

(107)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PGTEX csoport azt állította, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a Marokkóból származó üvegrostszövet-behozatal a következő okok miatt továbbra is részesül a kínai üvegrostszövet-gyártóknak nyújtott támogatásokból. Először is, az eredeti szubvencióellenes vizsgálat (lásd az (1) preambulumbekezdést) nem az üvegrost előfonatok és -fonalak támogatására vonatkozott, hanem csak az üvegrost szövetek támogatására, amely egy másik termék. Másodszor, az összeszerelési műveletek nem tartoznak az alaprendelet hatálya alá, mivel nem vezethetnek sem a származási ország, sem az exportáló ország által nyújtott olyan támogatáshoz, amely az állítólagosan kijátszott termék javára szolgálna. Harmadszor, a PGTEX Morocco által a PGTEX China vállalattól, valamint a PGTEX China CPIC-től történő felvásárlásai a szokásos piaci árat tükrözték. E tekintetben a PGTEX csoport azt állította, hogy a PGTEX China gyakran magasabb árat fizetett, mint a CPIC többi vevője. Ennek eredményeként a CPIC nem jutott előnyhöz a PGTEX China, majd ezt követően a PGTEX Morocco részére nyújtott támogatásokból.

(108)

A Bizottság a következő indokok alapján elutasította ezeket az érveket. Először is, még ha az eredeti szubvencióellenes vizsgálat elsősorban az üvegrost szövetek támogatására vonatkozott is, a PGTEX csoport teljes mértékben együttműködött e vizsgálat során. E tekintetben az eredeti szubvencióellenes vizsgálatból kiderült, hogy mind a CPIC, mind a PGTEX China, amelyek kapcsolatban állnak a PGTEX Morocco SARL-lal, támogatásban részesült a kínai kormánytól. Másodszor, amint az a (33) preambulumbekezdésben már említésre került, az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése egyéb, kijátszást megvalósító gyakorlatokra is kiterjed, amelyeket az említett cikk nem sorol fel kifejezetten, mint például az összeszerelési műveletek. Harmadszor, a (105) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint jogilag vélelmezhető a támogatásoknak az egymással kapcsolatban álló felek közötti továbbgyűrűzése, különösen akkor, ha a velük kapcsolatban álló downstream vállalat összeszerelte és exportálta a végterméket az Unióba. Ezenkívül az egymással kapcsolatban álló vállalatokra való továbbhárítás számos módon (például bizonyos kezelési díjak felszámításával) történhet, és nem feltétlenül korlátozódik az alapanyagok ügyfeleknek felszámított árszintjére. Mindenesetre az üvegrost előfonatok és -fonalak árainak a kérdőívre a PGTEX China által adott válaszokon alapuló összehasonlítása azt mutatta, hogy a PGTEX China a vizsgálati időszak alatt alacsonyabb árakat alkalmazott a PGTEX Morocco SARL-lal szemben, mint más vevők esetében.

(109)

A fenti ténymegállapítások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő intézkedéseket a PGTEX Morocco SARL a Marokkóban feladott vizsgált termék behozatalával kijátssza. Tekintettel arra, hogy a PGTEX Morocco SARL bejelentett exportértékesítései magasabbak voltak, mint a Marokkóból az Unióba irányuló teljes behozatal, és egyetlen más marokkói vállalat sem jelentkezett mentesség iránti kérelemmel, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a PGTEX adta a Marokkóból az Unióba irányuló összes üvegrostszövet-kivitel egészét. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy a PGTEX Morocco SARL tekintetében megállapított kijátszást megvalósító gyakorlatokkal kapcsolatos megállapításokat az egész országra ki kell terjeszteni.

(110)

A Bizottság nem talált bizonyítékot az Egyiptomot érintő, üvegrost szövetekre vonatkozó kiegyenlítő intézkedések állítólagos kijátszására vonatkozóan. A fent említettek szerint a PGTEX Morocco SARL az összes üvegrost előfonatát Kínából szerezte be, Egyiptomból pedig nem. Az Egyiptomból származó üvegrost szövetek állítólagos kijátszására vonatkozó vizsgálatot ezért meg kell szüntetni.

(111)

Ennek megfelelően az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó, hatályban lévő szubvencióellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára.

(112)

Az alaprendelet 23. cikke (2) bekezdése értelmében a kiterjesztendő intézkedésnek meg kell egyezniük az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a „minden más vállalatra” megállapított intézkedéssel, amely a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó CIF-árra alkalmazandó 30,7 %-os mértékű végleges kiegyenlítő vám.

(113)

Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése és 24. cikkének (5) bekezdése szerint a kiterjesztett intézkedés a vizsgálatot megindító rendelettel bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettség mellett az Unióba érkező behozatalokra is alkalmazandó, ezért a vámot a vizsgált termék nyilvántartásba vett behozatalai tekintetében is be kell szedni.

(114)

A PGTEX Morocco SARL volt az egyetlen marokkói vállalat, amely az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdésével összhangban mentességet kért az esetleges kiterjesztett intézkedések alól.

(115)

A fentiekben leírtak szerint kiderült, hogy a PGTEX Morocco SARL részt vett az intézkedések kijátszásában. Ezért e vállalat nem részesülhet az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdése szerinti mentességben.

(116)

2021. december 20-án a Bizottság az összes érintett felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérte őket észrevételeik megtételére.

(117)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1037 rendelet 25. cikkének (3) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,