<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?><JUDGMENT xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRT12006HUA.0300113901.case.xml"><NO.CASE>T-17/03</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62003A0017</NO.CELEX><NO.SEQ>0011.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1142</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>1172</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>31</PAGE.TOTAL><AUTHOR>T</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20060406">2006. 04. 06</DATE>-I ÍTÉLET — T-17/03. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>SCHMITZ-GOTHA FAHRZEUGWERKE KONTRA BIZOTTSÁG</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Az Elsőfokú Bíróság Ítélete</HT> (negyedik kibővített tanács)</P><P><DATE ISO="20060406">2006. április 6</DATE><NOTE NOTE.ID="E0002" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A T-17/03. sz. ügyben,</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">a Schmitz-Gotha Fahrzeugwerke GmbH</HT> (székhelye: Gotha [Németország], képviseli: M. Matzat ügyvéd)</P><PARTY.STATUS>felperesnek</PARTY.STATUS></PLAINTIFS><DEFENDANTS><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai Közösségek Bizottsága</HT> (képviselik: V. Kreuschitz és V. Di Bucci, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)</P><PARTY.STATUS>alperes ellen</PARTY.STATUS></DEFENDANTS></PARTIES><P>a Bizottság által hozott, a Schmitz-Gotha Fahrzeugwerke GmbH számára Németország által nyújtott állami támogatásról szóló, <DATE ISO="20021030">2002. október 30-i</DATE> 2003/194/EK számú határozat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="077" DATE.PUB="2003" PAGE.FIRST="41">HL 2003. L 77., 41. o.</REF.DOC.OJ>) megsemmisítése iránt benyújtott keresete tárgyában</P><?PAGE NO="II-1143"?><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (kibővített negyedik tanács),</P><P>tagjai: H. Legal elnök, P. Lindh, P. Mengozzi, I. Wiszniewska-Białecka és V. Vadapalas bírák,</P><P>hivatalvezető: K. Andová tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20060112">2006. január 12-i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL><P>meghozta a következő</P></PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Ítéletet</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Jogi háttér</P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az EK 87. cikk értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="087.001"><NO.PARAG><QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><?PAGE NO="II-1144"?><PARAG IDENTIFIER="087.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető:</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA><ALINEA><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/>.</ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>Az EK 88. cikk értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="088.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a Bizottság — azt követően, hogy felhívta az érintett feleket észrevételeik megtételére — megállapítja, hogy egy állam által vagy állami forrásból nyújtott támogatás a 87. cikk értelmében nem egyeztethető össze a közös piaccal, vagy hogy az ilyen támogatást visszaélésszerűen használják fel, úgy határoz, hogy az érintett állam köteles a Bizottság által kitűzött határidőn belül a támogatást megszüntetni vagy módosítani.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="II-1145"?><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="368" DATE.PUB="1994" PAGE.FIRST="12">HL 1994. C 368., 12. o.</REF.DOC.OJ>, a továbbiakban: iránymutatások) jelen ügyben irányadó szövegének 2.4. pontja értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>Az EK 87. cikk (2) és (3) bekezdése lehetővé teszi az EK 87. cikk (1) bekezdésének tilalma alá eső támogatás mentesítését.</P><P>[…]</P><P>A Bizottság úgy véli, hogy a megmentési célú és szerkezetátalakítási támogatások hozzájárulhatnak a gazdasági ágak fejlődéséhez anélkül, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet a közösség érdekei ellenére befolyásolják, így amennyiben megfelelnek a 3. pontban meghatározott feltételeknek, az ilyen támogatásokat jóvá fogja hagyni. […]<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Az iránymutatások 3.2.2. pontja értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>3.2.2. Általános feltételek</P><P>Figyelemmel az alábbiakban részletezett, a támogatott területekre és a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó különös rendelkezésekre, a Bizottság csak abban az esetben hagyja jóvá a támogatásnyújtást, ha a szerkezetátalakítási terv megfelel a következő feltételeknek:</P><P>[…]</P><?PAGE NO="II-1146"?><LIST TYPE="ALPHA"><ITEM><NP><NO.P>C.</NO.P><TXT>A szerkezetátalakítás költségeihez és hozadékaihoz nyújtott arányos támogatás</TXT><P>A támogatás összegét és intenzitását szigorúan a szerkezetátalakítás lehetővé tételéhez feltétlenül szükséges minimumra kell korlátozni, és a támogatásnak a közösségi szempontból remélt előnyökhöz kell kapcsolódnia. A támogatás kedvezményezettjeinek a szerkezetátalakítási tervhez jelentős mértékben hozzá kell járulniuk saját forrásaikból, illetve a piaci feltételek között szerzett külső finanszírozásból. A torzító hatás korlátozása érdekében a támogatásnyújtás formáját úgy kell meghatározni, hogy a vállalkozás ne juthasson olyan forrástöbblethez, amelyet a szerkezetátalakítási folyamathoz nem kapcsolódó agresszív, piactorzító tevékenységre használhat fel. A támogatás nem fordítható a szerkezetátalakításhoz nem szükséges új beruházások finanszírozására. A pénzügyi szerkezetátalakítás céljából nyújtott támogatás nem csökkentheti túlzott mértékben a vállalkozás pénzügyi terheit.</P></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A jogvita előzményei</P></TI></TITLE><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>A Gothaer Fahrzeugwerke GmbH-t (a továbbiakban: GFW), amely korábban állami vállalat volt, 1994-ben privatizációjakor nyolc másik keletnémet társasággal együtt a Lintra Beteiligungsholding GmbH által vezetett csoportnak adták el. Mivel a privatizáció 1996-ban meghiúsult, a Bundesanstalt für vereinigungsbedingte Sonderaufgaben, amely állami szerv, újra átvette az ellenőrzést a GFW felett, hogy előkészítse újraeladását.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1147"?><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>Miután megállapította, hogy a GFW eladása nem lehetséges, a Bundesanstalt a nevezett társaság üzletrészeinek elkülönítése mellett döntött. Ez az ügylet az alábbi 7–9. pontban leírt szakaszokból álló eljárás során ment végbe.</TXT></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19970903">1997. szeptember 3-i</DATE> szerződéssel a GFW <FT TYPE="NUMBER">54000</FT> német márkáért (DEM) megszerezte a Widahvogel Vermögensverwaltung (a továbbikban: Widahvogel) társaság összes üzletrészét; e társaság ügyvezetője Josef Koch volt.</TXT></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19970910">1997. szeptember 10-i</DATE> szerződéssel az üzletrészek és a GFW <QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>autógyártás<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/> ágának az üzletrészekkel együtt járó megbízásai átszálltak a Widahvogelre. Egy — ugyanazon a napon kelt — másik szerződéssel a GFW üzletrésze átszállt a Weißstorch GmbH-ra, a későbbi Josef Koch GmbH-ra (az üzletrészek 30 %-a), valamint a a Schmitz Cargobull AG tulajdonában lévő Schmitz-Anhänger Einkaufsund Beteiligungsgesellschaft mbH &amp; Co. KG-ra (az üzletrészek 70 %-a). A befektetők 1 DEM-et fizettek az állóeszközökért. J. Kochot kinevezték a Widahvogel ügyvezetőjévé, amelynek cégneve Schmitz-Gotha Fahrzeugwerke GmbH-ra (a továbbiakban: Schmitz-Gotha vagy a felperes) változott.</TXT></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT><DATE ISO="19971009">1997. október 9-én</DATE> a felperes mintegy <FT TYPE="NUMBER">3700000</FT> DEM ellenérték fejében megszerezte egyik beszállítójának, a Trailer System Engineering-nek (a továbbiakban: TSE) teljes tőkéjét; ezt a társaságot többségi részvényese, J. Koch alapította és irányította.</TXT></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT><DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> levelével a Németországi Szövetségi Köztársaság értesítette a Bizottságot a Schmitz-Gotha szerkezetátalakításához 1997 januárja óta nyújtott támogatásokról (a továbbiakban: az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> bejelentés).</TXT></NP><?PAGE NO="II-1148"?><NP><NO.P>11</NO.P><TXT><DATE ISO="19980612">1998. június 12-i</DATE>, <DATE ISO="19991221">1999. december 21-i</DATE> és <DATE ISO="20000517">2000. május 17-i</DATE> levelében a Bizottság kiegészítő tájékoztatást kért a német hatóságoktól. Ez utóbbiak <DATE ISO="19981015">1998. október 15-i</DATE>, <DATE ISO="19990721">1999. július 21-i</DATE>, <DATE ISO="20000427">2000. április 27-i</DATE>, <DATE ISO="20001201">2000. december 1-jei</DATE> és <DATE ISO="20010108">2001. január 8-i</DATE> levelükben válaszoltak.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT><DATE ISO="20010523">2001. május 23-i</DATE> levelével a Bizottság értesítette a Németországi Szövetségi Köztársaságot az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="211" DATE.PUB="2001" PAGE.FIRST="15">HL C 211., 15. o.</REF.DOC.OJ>). Ezen eljárás keretein belül a Bizottság azt vizsgálta, hogy a Schmitz-Gotha javára tett intézkedések új, előzetes értesítés nélkül jóváhagyott támogatások-e az iránymutatások értelmében.</TXT></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>Ebben a határozatban a Bizottság különösen a szóban forgó támogatás arányossága tekintetében fejezte ki kétségeit, tekintettel az iránymutatások 3.2.2. C pontjában meghatározott feltételekre. A rendelkezésére álló adatok alapján a Bizottság ugyanis úgy vélte, hogy nem áll módjában megítélni, hogy a TSE visszavásárlása szükséges volt-e a Schmitz-Gotha szerkezetátalakításához. Következésképpen a Bizottság felszólította a német hatóságokat, hogy közöljék vele a Schmitz-Gothának a TSE-ben való részvételével kapcsolatos valamennyi információt, különösen azokat, amelyek ezen ügyletnek a vállalkozás szerkezetátalakításához való szükségességére vonatkoznak. Ezenkívül a Bizottság felhívta a Németországi Szövetségi Köztársaságot, hogy <DATE ISO="20010523">2001. május 23-i</DATE> levelét továbbítsa a támogatás kedvezményezettjének, és hangsúlyozta, hogy határozatát a rendelkezésére álló információk alapján hozza meg.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>A Bizottság a <DATE ISO="20010810">2001. augusztus 10-i</DATE> és <DATE ISO="20011214">december 14-i</DATE> levelekben kapta meg a Németországi Szövetségi Köztársaság észrevételeit. Ezzel szemben egyik érdekelt fél sem terjesztett a Bizottság elé észrevételt.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT><DATE ISO="20020304">2002. március 4-i</DATE> levelével a Bizottság újból kérte a német hatóságokat, hogy bizonyítsák, hogy a TSE visszavásárlása szükséges volt a Schmitz-Gotha szerkezetátalakításához.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1149"?><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>A Bizottság a <DATE ISO="20020516">2002. május 16-i</DATE>, <DATE ISO="20020528">május 28-i</DATE> és <DATE ISO="20020703">július 3-i</DATE> levelekben kapta meg a Németországi Szövetségi Köztársaság észrevételeit.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>A Bizottság az eljárást a Németország által a Schmitz-Gotha Fahrzeugwerke GmbH számára nyújtott állami támogatásokról szóló, <DATE ISO="20021030">2002. október 30-i</DATE> 2003/194/EK határozat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="077" DATE.PUB="2003" PAGE.FIRST="41">HL 2003. L 77., 41. o.</REF.DOC.OJ>, a továbbiakban: a megtámadott határozat) elfogadásával zárta le. Kifejtette, hogy az iránymutatások 3.2.2. C pontja értelmében az arányosság feltétele megköveteli, hogy a torzító hatás korlátozása érdekében a támogatást szigorúan a szerkezetátalakítás lehetővé tételéhez feltétlenül szükséges minimumra korlátozzák. A Bizottság ezenkívül pontosította, hogy a támogatás nem fordítható a szerkezetátalakításhoz nem szükséges új beruházások finanszírozására. A jelen ügyben a Bizottság álláspontja szerint a TSE támogatásból finanszírozott visszavásárlását új beruházásnak kell minősíteni, amelynek a szerkezetátalakítás lehetővé tételéhez való szükségességét a német hatóságok nem bizonyították. Ennél fogva a Bizottság úgy tekintette, hogy a támogatás nem felel meg az iránymutatások követelményeinek, és ennek következtében összeegyeztethetetlen a közös piaccal. A Bizottság szerint a megtámadott határozat értelmében a TSE megvásárlására fordított <FT TYPE="NUMBER">2200000</FT> DEM vételár nem korlátozódott a Schmitz-Gotha szerkezetátalakításához feltétlenül szükséges minimumra, mivel az <FT TYPE="NUMBER">1500000</FT> DEM értékű fennmaradó összeg kifizetése olyan feltételektől függött, amelyek a TSE megvásárlásának pillanatában még nem voltak ismertek. Ezért a megtámadott határozat 1. cikke értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás értéke <FT TYPE="NUMBER">2200000</FT> DEM (<FT TYPE="NUMBER">1120000</FT> EUR). A megtámadott határozat 2. cikke értelmében a Németországi Szövetségi Köztársaság köteles visszakövetlni ezt az összeget a Schmitz-Gothától.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Eljárás és a felek kérelmei</P></TI></TITLE><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>Az Elsőfokú Bíróság Hivatalánál <DATE ISO="20030116">2003. január 16-án</DATE> benyújtott kérelmével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1150"?><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>Az előadó bíró jelentésére az Elsőfokú Bíróság (kibővített negyedik tanács) úgy határozott, hogy megnyitja a szóbeli szakaszt.</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20060112">2006. január 12-i</DATE> tárgyaláson a felek megtették szóbeli előadásaikat, és válaszoltak az Elsőfokú Bíróság kérdéseire.</TXT></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>Az Elsőfokú Bíróság a tárgyalás szóbeli szakaszában jegyzőkönyvbe vette, hogy a szóbeli eljárást és az ítéletet illetően megszüntethető a TSE cégnevének bizalmas kezelése, amelyet a megtámadott határozatban és a tárgyalásra készített jelentésben fenntartottak.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>A felperes azt kéri az Elsőfokú Bíróságtól, hogy:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>elsődlegesen semmisítse meg a megtámadott határozatot;</P></ITEM><ITEM><P>másodlagosan annyiban semmisítse meg a határozatot, amennyiben az túl magas összegben állapítja meg a visszafizetendő támogatást;</P></ITEM><ITEM><P>kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP><?PAGE NO="II-1151"?><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>A Bizottság azt kéri az Elsőfokú Bíróságtól, hogy:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a keresetet mint megalapozatlant utasítsa el;</P></ITEM><ITEM><P>kötelezze a felperest a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A jogkérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>A felperes három jogalapot hoz fel keresete alátámasztására. Az első jogalapot a visszatérítendő támogatásnak az iránymutatások 3.2.2. C pontja értelmében való szükségessége tekintetében vétett értékelési hibára alapítja. A második jogalap a megtámadott határozat során való hatáskörrel visszaélést kifogásolja. Harmadik jogalapjával, amelyet másodlagosan említ, a felperes azt állítja, hogy a Bizottság hibázott a visszatérítendő támogatás összegének megállapításakor.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>Az első, a támogatás szükségessége tekintetében vétett mérlegelési hibára alapított jogalapról</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A felek érvei</P></TI></TITLE><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>A felperes elsősorban támadja a Bizottság azon értékelését, amely szerint a vitatott támogatás — a TSE megszerzésére fehasznált összeget (<FT TYPE="NUMBER">2200000</FT> DEM) illetően — összeegyeztethetetlen a közös piaccal, mivel nem felel meg az iránymutatásokban meghatározott követelményeknek.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1152"?><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>A felperes azt állítja, hogy a TSE-ben való részesedésszerzés kezdettől fogva a szerkezetátalakítási projekt lényeges és szerves részét képezte, és hogy a Bizottságot értesítették erről.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>E tekintetben a felperes vitatja a Bizottság azon megállapítását, miszerint a szerkezetátalakítási projekt a Schmitz-Gotha életképességének helyreállítását négy költségvetési évre írta elő, a TSE megszerzése nélkül, és így ez a részesedésszerzés legfeljebb annyiban lehetett hasznos a szerkezetátalakítás szempontjából, hogy annak időtartamát egy évvel csökkentette. A felperes megerősíti, hogy német hatóságok által neki bemutatott <DATE ISO="19970902">1997. szeptember 2-i</DATE> vállalkozási projekt és annak mellékletei (a <QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>fejlesztési terv — veszteség és nyereség<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/>, a pénzügyi igazgatási terv, a Schmitz-Gotha beruházási vagyonának fejlesztésére vonatkozó terv) együttesen képezték a Schmitz-Gothának a TSE-vel történő egyesülésén alapuló szerkezetátalakítási tervet. Ezenkívül a felperes hangsúlyozza, hogy a fent hivatkozott <QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>fejlesztési terv — veszteség és nyereség<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/> címet viselő tervet az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> bejelentés mellékleteként megküldték a Bizottságnak. Ezenfelül megjegyzi, hogy a befektetők csak a vállalkozási tervben meghatározott, a TSE visszavételét magában foglaló feltételekkel voltak készek a Schmitz-Gotha szerkezetátalakítására.</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>A felperes hozzáfűzi, hogy ellentmondás van a Bizottságnak a befektetők kilétének megismerésére vonatkozó álláspontjában. Megjegyzi, hogy iratai szerint a Bizottság nem tudott arról, hogy J. Koch a TSE egyik tulajdonosa, holott az erre a személyre vonatkozó részletes információt a megtámadott határozat elfogadását megelőzően megküldték számára. E tekintetben a felperes az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> értesítő levelére, valamint a Bizottságnak címzett <DATE ISO="20020516">2002. május 16-i</DATE> és <DATE ISO="20020703">július 3-i</DATE> levelére hivatkozik. Ezenkívül előadja, hogy a megtámadott határozatban a Bizottság maga erősíti meg, hogy J. Koch a TSE egyik tulajdonosa volt.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1153"?><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Másodsorban a felperes előadja, hogy a Bizottság alap nélkül állította a megtámadott határozat 64. pontjában, hogy a TSE-ben való részvétel nem volt szükséges a szerkezetátalakításhoz. A felperes előadja, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát vétett, mivel a támogatás jellege arányosságának értékelésekor nem vette figyelembe az előtte ismert lényeges tényeket.</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>A felperes úgy véli, hogy a szerkezetátalakítás sikerének biztosítására a Schmitz-Gothának saját termékeit kell fejlesztenie, hogy önállóan tudja teljesíteni a csoporton belüli megrendeléseket, és versenyképes legyen a piacon. A TSE-ben való részesedésszerzés lehetővé tette a megfelelő saját termékek kifejlesztéséhez szükséges know-how-nak a Schmitz-Gothába történő közvetlen integrálását, mivel a TSE tulajdonosai átvették az ügyvezetést, valamint részben a Schmitz-Gothán belül a gyártásért és a fejlesztésért felelős osztályt. Ennek következtében a felperes vitatja a Bizottság arra vonatkozó feltételezését, hogy a TSE megszerzésének egyetlen indítéka a Schmitz-Gotha termelési költségeinek csökkentése volt.</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>A felperes hozzáteszi, hogy csak a TSE visszavásárlása biztosíthatta a szerkezetátalakításhoz szükséges know-how integrációját. Feltételezésének alátámasztására a TSE rendkívül magas költségű — a know-how külső szolgáltatók általi feljesztésére irányuló — ajánlatára hivatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>A keresetlevél mellékletét képező információk segítségével, amely információk a Schmitz-Gothának a külső vállalkozások felé történt eladásokból származó üzleti forgalmának a növekedését mutatják be táblázat formájában (a továbbiakban: <QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>a Schmitz-Gotha üzleti forgalmának növekedése<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/> című dokumentum), a felperes az üzleti forgalmának jelentős növekedésével bizonyítja, hogy a TSE megvásárlásával az önálló fejlesztési egység közvetlen beillesztésének mekkora része volt a sikeres szerkezetátalakításban.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1154"?><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>A felperes azt is előadja, hogy a Bizottságnak a rendelkezésére álló információk alapján módjában állt megítélni, hogy a szerkezetátalakítás miatt szükséges volt a TSE-ben való részesedésszerzés, és módjában állt arra következtetni, hogy a támogatás összhangban volt az iránymutatások 3.2.2. C pontja szerinti feltétlenül szükséges minimum követelménnyel. Különösen nyilvánvalóan következik ez a német hatóságok <DATE ISO="20020703">2002. július 3-i</DATE> leveléből, amely szerint a Schmitz-Gotha termelési költségében csökkentek a beszállítások, és kizárólag a TSE-ben való részesedésszerzés tette lehetővé a Schmitz-Gotha számára a know-how-ban jelentkező elmaradásának orvoslását.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>A Bizottság elsősorban emlékeztet arra, hogy az EK 87. cikk (3) bekezdésére tekintettel széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az állami támogatásoknak a közös piaccal való összeegyeztethetőségének megítélése során. A Bizottság előadja, hogy a felperes érvei nem bizonyítják a nyilvánvaló értékelési hiba jelen ügyben való fennállását, és hozzáteszi, hogy a felperes a Bizottság értékelését a sajátjával igyekszik helyettesíteni.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>A Bizottság másodsorban hangsúlyozza, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata és az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, <DATE ISO="19990322">1999. március 22-i</DATE> 659/1999/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="083" DATE.PUB="1999" PAGE.FIRST="1">HL L 83., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.) értelmében jogosult lezárni az eljárást, és jogosult a rendelkezésére álló adatok alapján dönteni, amennyiben valamely tagállam a felé intézett felszólítások ellenére nem nyújtja be a tőle kért tájékoztatást.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a felperes a TSE visszavásárlásának állítólagos szükségességét, amely lehetővé tette a Schmitz-Gotha szerkezetátalakítását, alapvetően azokra az információkra alapozza, amelyekről nem volt tudomása a megtámadott határozat elfogadásakor, és amelyeket ebből következően az Elsőfokú Bíróság nem vehet figyelembe.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1155"?><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>A Bizottság pontosítja, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaságnak címzett, a TSE tulajdonosainak kilétére és a befektetés szükségességére vonatkozó információk benyújtására irányuló felszólítások és a német hatóságoknak címzett <DATE ISO="20020304">2002. március 4-i</DATE> levél ellenére a TSE megvásárlására irányuló, a keresetlevél mellékletét képező szerződésekről senki nem tájékoztatta őt a megtámadott határozat elfogadását megelőzően. Ugyanez a helyzet a vállalkozási projekt és a TSE által készített, a felperes know-how-jának fejlesztésére irányuló projekt esetében, amelyeket szintén csatoltak a keresetlevélhez, valamint az e tárgyban tett és magában a keresetlevélben található részletes észrevételek tekintetében. A Bizottság fenntartja, hogy sohasem állította, hogy nem ismerte J. Koch tulajdonost. Mindenesetre megjegyzi, hogy a közigazgatási eljárás során a német hatóságok által benyújtott információk csak mellékes módon említették J. Kochot mint a TSE tulajdonosát. Másrészt a Bizottság előadja, hogy sohasem tájékoztatták a TSE többi tulajdonosának kilétéről.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>A Bizottság úgy véli, hogy a megtámadott határozat elfogadása idején rendelkezésére álló információk alapján csupán a TSE megvásárlásának hasznosságát volt módjában megítélni, de soha nem bizonyították ezen beruházásnak a vitatott támogatásból történő finanszírozásának a szükségességét. Álláspontja szerint a TSE megvásárlására vonatkozó és az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> bejelentésben, valamint a <DATE ISO="20010810">2001. augusztus 10-i</DATE>, a <DATE ISO="20020516">2002. május 16-i</DATE>, a <DATE ISO="20020528">május 28-i</DATE> és a <DATE ISO="20020703">július 3-i</DATE>, a válaszirat mellékleteit képező levelekeben található információk nem engedtek arra következtetni, hogy a nevezett befektetés az iránymutatások értelmében a szerkezetátalakítás szükséges részét képezte.</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>A Bizottság azt is megállapítja, hogy a rendelkezésére álló információk a TSE visszavásárlását alapvetően a közbenső szállító elmaradásából érvényesített haszonra és az ennek megfelelő árrésre alapítják, miközben a keresetlevélben ezt a szempontot viszonylagossá tették. Még ha ebből az információból az következne is, hogy a TSE megvásárlása lehetővé tette az új termékek kifejlesztéséhez szükséges szakmai knowhow megszerzését, a Bizottság megjegyzi, hogy ezt az állítást nem indokolták, és nem fejtették ki pontosan. A Schmitz-Gotha csak a keresetlevélben fejtette ki és indokolta alaposan, hogy a TSE visszavásárlása szükséges volt szerkezetátalakításhoz szükséges<?PAGE NO="II-1156"?> know-how megszerzéséhez. A Bizottság azt is megemlíti, hogy a német hatóságok a közigazgatási eljárás során nem pontosították, hogy az említett ügylet szükséges a szerkezetátalakítási támogatás megszerzéséhez.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Harmadsorban a Bizottság úgy véli, hogy ezen beruházás céljait — nevezetesen a termelési költségek csökkentését és az új termékek kifejlesztéséhez szükséges knowhow megszerzését — a TSE megszerzése nélkül is el lehetett volna érni, tekintettel arra, hogy a Schmitz-Gotha ügyvezetője egyben a TSE ügyvezetője és fő részvényese is volt, aki ennek következtében különleges együttműködést tudott volna kialakítani a két társaság között.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>Az Elsőfokú Bíróság álláspontja</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>—</NO.P><TXT>Előzetes észrevételek</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>A Bizottság az EK 87. cikk (3) bekezdése értelmében széles mérlegelési jogkört élvez, amelynek gyakorlása magában foglalja a közösségi összefüggésben megvalósítandó gazdasági és szociális rendszerek összetett értékelését. A bírósági felülvizsgálat ezen mérlegelési jogkör tekintetében az eljárási és az indokolási szabályok betartására, valamint a megállapított tények tényleges pontosságának, a téves jogalkalmazás, a tények nyilvánvaló mérlegelési hibája hiányának és a hatáskörrel való visszaélés vizsgálatára korlátozódik (lásd a Bíróság <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-372/97" YEAR="2004" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-3679">C-372/97. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="20040429">2004. április 29-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2004., I-3679. o.]</REF.DOC.ECR> 83. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Mérlegelési jogkörének gyakorlása során a Bizottság ragaszkodhat olyan intézkedésekhez, mint a kérdéses iránymutatások, amennyiben ezek az intézmény által<?PAGE NO="II-1157"?> követett irányvonal elveit tartalmazzák, és nem térnek el a Szerződés rendelkezéseitől (az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR NO.CASE="T-214/95" YEAR="1998" EDITION="GEN" PAGE.ECR="II-717">T-214/95. sz., Vlaamse Gewest kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="19980430">1998. április 30-án</DATE> hozott ítéletének [EBHT 1998., II-717. o.]</REF.DOC.ECR> 79. pontja). Az ilyen intézkedések egybeesnek a Bizottság arra vonatkozó akaratával, hogy közzétegye az általa követni kívánt irányvonalra vonatkozó és egyedi döntési alapjául szolgáló elveket (az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR NO.CASE="T-187/99" YEAR="2001" EDITION="GEN" PAGE.ECR="II-1587">T-187/99. sz., Agrana Zucker und Stärke kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="20010607">2001. június 7-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2001., II-1587. o.]</REF.DOC.ECR> 56. pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>Ahhoz, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakítási támogatási tervéről ki lehessen nyilvánítani, hogy az EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal, a tervnek olyan szerkezetátalakítási tervhez kell kapcsolódnia, amely a vállalkozás tevékenységeinek csökkentésére vagy az e tevékenységekben bekövetkező irányváltásra vonatkozik (a Bíróság <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-278/92—C-280/92" YEAR="1994" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-4103">C-278/92 — C-280/92. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="19940914">1994. szeptember 14-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 1994., I-4103. o.]</REF.DOC.ECR> 67. pontja és a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-17/99" YEAR="2001" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-2481">C-17/99. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="20010322">2001. március 22-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2001., I-2481. o.]</REF.DOC.ECR> 45. pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>Az iránymutatás 3.2.2. pontja, amely pontosítja ezt a követelményt, a szerkezetváltási tervet három anyagi feltételnek rendeli alá. Az első: a tervnek a kedvezményezett vállalkozás számára lehetővé kell tennie az életképesség ésszerű határidőn belüli és reális módon történő visszanyerését (a 3.2.2. pont A pontja), a második: a tervnek meg kell akadályoznia a verseny torzulását, amely nem megengedhető (a 3.2.2. pont B pontja), a harmadik: a tervnek arányban kell állnia a szerkezetátalakítás költségeivel és előnyeivel (a 3.2.2. pont C pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>Mivel ezek konjunktív feltételek, már az egyik hiánya elegendő ahhoz, hogy a Bizottság összeegyeztethetetlennek nyilvánítsa a szerkezetátalakítási támogatás tervét (az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR NO.CASE="T-171/02" YEAR="2005" EDITION="GEN" PAGE.ECR="II-2123">T-171/02. sz., Sardegna kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="20050615">2005. június 15-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2005., II-2123. o.]</REF.DOC.ECR> 128. pontja; ebben az értelemben lásd a Franciaország kontra Bizottság ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 49. és 50. pontját is).</TXT></NP><?PAGE NO="II-1158"?><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>A jelen ügyben a megtámadott határozatot az iránymutatások alapján, pontosabban annak 3.2.2. C pontja alapján fogadták el.</TXT></NP><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>Ebből a rendelkezésből következik, hogy a szóban forgó támogatásnak feltétlenül szükségesnek kell lennie a kedvezményezett életképességének helyreállításához, azaz nemcsak az érintett vállalkozás szerkezetátalakítási céljainak kell megfelelnie, hanem egyben arányosnak is kell lennie ezzel a céllal, tehát a támogatás minden olyan része, amely meghaladja a kedvezményezett életképességének szorosan vett helyreállítását, főszabály szerint nem engedélyezhető az iránymutatások értelmében.</TXT></NP><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>Ezenkívül az érintett tagállamra hárul az a kötelezettség, hogy a Bizottsággal való együttműködési kötelezettségének való megfelelés érdekében valamennyi olyan adatot a Bizottság rendelkezésére bocsásson, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság ellenőrizze a tagállam által óhajtott felmentés feltételeinek meglétét (lásd a Sardegna kontra Bizottság ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 129. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).</TXT></NP><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>Ezen megfontolások értelmében kell a megtámadott határozatot vizsgálni, amely a felperes szerint nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>—</NO.P><TXT>A felperes által hivatkozott nyilvánvaló értékelési hibáról</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>50</NO.P><TXT>A megtámadott határozat 62–64. pontjában a Bizottság a következőket fejti ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><GR.CONSID><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>(62)</NO.P><TXT>[…] J. Koch a befektetők egyike volt, egyben pedig a TSE alapítója és ügyvezető tagja, valamint mindkét társaság jövőbeni ügyvezetője. A Bizottság ismét utal arra,<?PAGE NO="II-1159"?> hogy a felvilágosítás-nyújtás iránti felszólítás ellenére Németország sem az átruházási szerződést, sem a TSE eredeti tulajdonosi viszonyaira vonatkozó írásbeli adatokat nem nyújtotta be. Ezért — az egyéb körülményekre és a szóban közölt információkra figyelemmel — a Bizottság nem zárhatja ki, hogy az átvételt megelőzően a TSE jelentős része közvetlenül vagy közvetetten J. Koch, illetve családja tulajdonában állt. Németország kijelentette, hogy a Schmitz-Gotha nem tudta volna előállítani a TSE-től vásárolt alkatrészeket, és nem volt abban a helyzetben, hogy a szállítási feltételeken érezhetően javíthasson, így az átvétel fő célja a termelési költségek csökkentése volt. A Bizottság nem zárhatta ki azt, hogy a TSE megvásárlásával a finanszírozásra és a szerkezetátalakításra fordítandó összeg jelentős része ténylegesen az új befektetők valamelyikének került kifizetésre. Mindenesetre a TSE átvétele nem volt szükséges a TSE-vel való jó együttműködés kialakításához. Mivel J. Koch a TSE alapítója és ügyvezető tagja volt, és később a Schmitz-Gotha ügyvezetője is lett, valószínűtlennek tűnik, hogy nem lehetett volna kedvezőbb vásárlási feltételeket megállapítani. Ezenkívül egy versenyképes vállalkozásnak alapvetően képesnek kell lennie arra, hogy beszállítási szükségleteit a szokásos piaci árakon biztosítsa, anélkül hogy pénzügyi nehézségek közé kerülne.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(63)</NO.P><TXT>A Németország által benyújtott információk azt mutatják, hogy a TSE átvétele hasznos beruházás volt a társaság részéről, mivel figyelemreméltó megtakarításokhoz vezetett, amelyek hozzájárultak a szerkezetátalakítási szakasz egy évvel való megrövidítéséhez. Ez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a befektetés szükséges volt a szerkezetátalakítás végrehajtásához. Ha egy vállalkozás támogatást kap szerkezetátalakításának finanszírozására, alapvetően nem minden hatékonyságnövelő beruházás megengedett, hiszen ezek a beruházások csökkentik a támogatás kedvezményezettjének azt a képességét, hogy saját eszközeiből finanszírozza a szerkezetátalakítást. Mivel a támogatás célja a vállalkozás versenyképességének ésszerű időn belüli helyreállítására korlátozódik, valamely beruházás csak akkor tekinthető a szerkezetátalakításhoz szükségesnek, ha a beruházás nélkül a szerkezetátalakítás sikere összességében megkérdőjeleződne, vagy indokolatlanul késlekedne. Minden befektetés, amely meghaladja a versenyképesség ésszerű időn belüli helyreállításához szükséges mértéket, szükségszerűen olyan pénzügyi forrásokat használ, amelyeket a ténylegesen szükséges szerkezetátalakítási költségekre kellett volna fordítani, és amelyek ezáltal csökkentették volna a szerkezetátalakításhoz szükséges hozzájárulást. Ebből következik, hogy a szerkezetátalakításhoz nem<?PAGE NO="II-1160"?> ebben az értelemben szükséges beruházások olyan támogatási intenzitáshoz vezetnek, amelyek meghaladják a szerkezetátalakításhoz az arányosság követelménye szerint szükséges minimumot.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(64)</NO.P><TXT>A szállítási költségek csökkentése önmagában nem igazolhatja, hogy a TSE visszavásárlása szükséges volt a szerkezetátalakításhoz. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy Németország sohasem jelezte, hogy a TSE megvásárlása nélkül a szerkezetátalakítás sikere megkérdőjeleződött vagy indokolatlanul késlekedett volna. Az eredeti szerkezetátalakítási terv a TSE megvételének figyelembevétele nélkül is pozitív eredmény elérését irányozta elő a negyedik üzleti évre. A legújabb információk szerint ezt az időtartamot egy évvel csökkentették. Mindenesetre a nyereségességi küszöb négy év alatti elérése sem tekinthető a szerkezetátalakításhoz aránytalan időtartamnak. Sőt, ellenkezőleg, abból kell kiindulni, hogy az eredeti terv már a versenyképesség meglehetősen gyors helyreállítását írta elő. Ezért meg kell állapítani, hogy a szerkezetátalakítást a TSE megvétele nélkül is sikeresen végre lehetett volna hajtani ésszerű időn belül, a TSE megvétele tehát nem volt szükséges a szerkezetátalakítás sikeréhez. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a TSE megszerzése nem volt elengedhetetlen a terv céljainak eléréséhez, ebből azonban az következik, hogy az e vásárlásra fordított eszközöknek a szerkezetátalakítás finanszírozásához kellett volna hozzájárulniuk, hogy így csökkentsék a támogatásnak a szerkezetátalakítás finanszírozásához szükséges összegét.<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/></TXT></NP></CONSID></GR.CONSID></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>51</NO.P><TXT>Első jogalapjának alátámasztására a felperes először lényegében azt adja elő, hogy a megtámadott határozatot ténybelileg téves feltevésre alapozták, amely szerint a TSE megvétele csupán a szerkezetátalakítás egy évvel való csökkentését tette lehetővé. Állításának alátámasztására a felperes a vállakozási tervre és annak mellékleteire hivatkozik, nevezetesen a <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>fejlesztési terv — veszteség és nyereség<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/> -re, a pénzügyi igazgatási tervre, és a Schmitz-Gotha beruházási befektetéseinek fejlesztésére vonatkozó tervre, amelyeket a német hatóságok benyújtottak, és amelyek a keresetlevél mellékleteit képezik. Ezenkívül a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottságnak a TSE tulajdonosai kilétének tekintetében rendelkezésére álló információkra vonatkozó állításai ellentmondóak. Állításainak alátámasztására a felperes az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> bejelentésre, valamint a Bizottságnak címzett <DATE ISO="20020516">2002. május 16-i</DATE> és <DATE ISO="20020703">2002. július 3-i</DATE> levélre hivatkozik; ezeket csatolták a felek irataihoz.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1161"?><NP><NO.P>52</NO.P><TXT>A fenti érvelés nem fogadható el.</TXT></NP><NP><NO.P>53</NO.P><TXT>Előzetesen meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában a Bizottság nem rendelkezett a felperes által hivatkozott vállalkozási tervvel, kivéve a <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>Fejlesztési terv — veszteségek és nyereségek<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/> című dokumentumot, amelyet az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> bejelentéshez csatoltak.</TXT></NP><NP><NO.P>54</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlat értelmében valamely közösségi aktus jogszerűségét az aktus meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi elemek függvényében kell mérlegelni, és különösen a Bizottság által felhozott megfontolásokat kizárólag azon információk alapján kell vizsgálni, amelyekkel a Bizottság abban az időben rendelkezett (a Bíróság <REF.DOC.ECR NO.CASE="234/84" YEAR="1986" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-2263">234/84. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="19860710">1986. július 10-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 1986., I-2263. o.]</REF.DOC.ECR> 16. pontja, valamint az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR NO.CASE="T-371/94+T-394/94" YEAR="1998" EDITION="GEN" PAGE.ECR="II-2405">T-371/94. és T-394/94. sz., British Airways és társai kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="19980625">1998. június 25-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 1998., II-2405. o.]</REF.DOC.ECR> 81. pontja, a <REF.DOC.ECR NO.CASE="T-123/97" YEAR="1999" EDITION="GEN" PAGE.ECR="II-2925">T-123/97. sz., Salomon kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="19991006">1999. október 6-án</DATE> hozott ítéletének [EBHT 1999., II-2925. o.]</REF.DOC.ECR> 48. pontja és a <REF.DOC.ECR NO.CASE="T-126/99" YEAR="2002" EDITION="GEN" PAGE.ECR="II-2427">T-126/99. sz., Graphischer Maschinenbau kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="20020514">2002. május 14-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2002., II-2427. o.]</REF.DOC.ECR> 33. pontja). Ennek következtében a felperes a megtámadott határozat jogszerűségét nem kérdőjelezheti meg olyan körülményekre való utalással, amelyek a közigazgatási eljárás során nem voltak ismertek a Bizottság előtt (lásd e tekintetben a Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 31. pontját). Ugyanez érvényes arra, ha a felperes — mint a jelen ügyben — nem vett részt a vizsgálati eljárásban, noha, mint a kérdéses támogatás kedvezményezettjére, kifejezetten utaltak rá ezen eljárás során, és a Bizottság felhívta a német hatóságokat és az esetleges érdekelt feleket, hogy bizonyítsák a TSE megvásárlásának szükségességét (ebben az értelemben lásd az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR NO.CASE="T-111/01+T-133/01" YEAR="2005" EDITION="GEN" PAGE.ECR="II-1579">T-111/01. sz. és T/133/01. sz., Saxonia Edelmetalle kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="20050511">2005. május 11-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2005., II-1579. o.]</REF.DOC.ECR> 67–70. pontját). Amennyiben a Bizottság az érdekeltek számára lehetővé tette a megfelelő nyilatkozattételt, nem lehet felróni neki, hogy nem vett figyelembe olyan tényeket, amelyeket már a közigazgatási eljárás folyamán közölni kellett volna vele, de nem adták elő őket; a Bizottság nem kötelezhető arra, hogy hivatalból és feltételezések alapján vizsgálja, hogy milyen tényeket kellett volna a tudomására hozni. (ebben az értelemben lásd az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR NO.CASE="T-109/01" YEAR="2004" EDITION="GEN" PAGE.ECR="II-127">T-109/01. sz., Fleuren Compost kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="20040114">2004. január 14-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2004., II-127. o.]</REF.DOC.ECR> 48. és 49. pontját). Következésképpen jogalapjának megalapozása végett a felperes nem hivatkozhat a keresetlevélhez csatolt vállalkozási tervre.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1162"?><NP><NO.P>55</NO.P><TXT>Ezt a pontosítást követően lényeges emlékeztetni arra, hogy noha a TSE-t két esetben említették az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> bejelentésben, ezek az említések egyértelműen mellékesek voltak azokhoz képest, amelyek a felperes szerkezetátalakításának működésére vonatkoztak, és nem jelezték, hogy a TSE megvásárlását a bejelentett támogatási intézkedésből fogják finanszírozni. Azt jelezték, hogy J. Koch az általa alapított TSE ügyvezetője. Ez a dokumentum — a Schmitz-Gotha termelésére vonatkozó részében — pontosította, hogy <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>ezenkívül a gépjárművek gyártását különösen ésszerűen fogják megszervezni, a TSE beszállító megvásárlásának köszönhetően, illetve a [gépjárművek] gyártási szakaszainak, valamint az előzetes összeszerelés elkülönítése révén<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/>, és hogy <QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>az új társaság tulajdonosai termelési és <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="00BB"/>reengineering<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="00AB"/>-ismereteket hoznak a társaságba<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/>. A tárgyaláson a felperes az e pontra vonatkozó kérdéseknél nem tudta megmagyarázni, hogy — ha állítása szerint a TSE megvásárlása szükséges volt a Schmitz-Gotha szerkezetátalakításához — az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> bejelentésben miért csak ez a két mellékes említés történt. Másrészt a nevezett levél rendelkezéseiből, amelyeket az eljárás megindításáról szóló határozat megismétel, kiderül, hogy a Schmitz-Gotha 1997-ben kezdett szerkezetátalakítását 2000-ben be kellett volna fejezni. Az Elsőfokú Bíróság — a Bizottsághoz hasonlóan — hangsúlyozza, hogy ez az utalás a TSE-nek a Schmitz-Gotha által történt megvásárlásától teljesen függetlenül jelenik meg.</TXT></NP><NP><NO.P>56</NO.P><TXT>Ami felperes azon kifogását illeti, miszerint J. Koch kilétének ismeretével kapcsolatban a Bizottság állásfoglalása ellentmondásos, meg kell állapítani, hogy a Bizottságnak — mint azt a megtámadott határozat 62. pontjában jelezte — tudomása volt a J. Kochot a TSE-hez kötő személyes kapcsolatról. Ugyanakkor irataiban a Bizottság árnyalta az említett kapcsolatról való tudomásának szintjét. Mindenesetre a peres eljárás során érvényesített ezen megjegyzések e ponton nem érinthetik a megtámadott határozat tartalmát és jogszerűségét. A felperes e tekintetben tett bírálatai tehát eredménytelenek.</TXT></NP><NP><NO.P>57</NO.P><TXT>Másodszor, amikor a felperes számos, a keresetlevélhez csatolt iratra hivatkozik (nevezetesen az <DATE ISO="19971009">1997. október 9-i</DATE> két szerződésre, a vállalkozási projektre, az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> bejelentésre, <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>a Schmitz-Gotha üzleti forgalmának növekedése<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/> címet viselő dokumentumra, a know-how-nak a külső szolgáltatók általi fejlesztéséről szóló TSE-projketre, valamint az ellenkérelemhez mellékletként csatolt és a<?PAGE NO="II-1163"?> Németországi Szövetségi Köztársaság által a Bizottságnak címzett <DATE ISO="20010810">2001. augusztus 10-i</DATE>, <DATE ISO="20020516">2002. május 16-i</DATE>, <DATE ISO="20020528">május 28-i</DATE> és <DATE ISO="20020703">július 3-i</DATE> levelekre), akkor lényegében azt állítja, hogy a TSE-nek a vitatott támogatásból történt megvásárlása megfelelt a <QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>szigorúan szükséges minimum<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/> feltételének, mivel a TSE-nek a Schmitz-Gothába való integrálása elengedhetlen volt ahhoz, hogy lehetővé tegye számára saját termékei kifejlesztését, és ennek következtében önállóvá, illetve a piacon versenyképessé váljon. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság értékelésében arra az állításra szorítkozott, miszerint a TSE-nek a Schmitz-Gotha általi megvásárlásának az egyetlen követezménye a költségcsökkentés volt, és a Bizottság nem vette figyelembe a know-how integrálását, amely a felperes szerint csak ezzel a vásárlással volt megvalósítható.</TXT></NP><NP><NO.P>58</NO.P><TXT>Ez az érvelés még kevésbé állja meg a helyét.</TXT></NP><NP><NO.P>59</NO.P><TXT>Mindenekelőtt — a fenti 54. pontban a vállalkozási projekttel kapcsolatosan tett megállapításokhoz hasonlóan, amelyet az Elsőfokú Bíróság nem vehet figyelembe, mert a peres eljárás során terjesztették elő — a megtámadott határozat jogszerűségének vizsgálata során az <DATE ISO="19971009">1997. október 9-i</DATE> két szerződés, valamint a TSE-nek a know-how külső szolgáltatók általi kifejlesztésére vonatkozó projektje nem vehető figyelembe, mivel a megtámadott határozat elfogadását megelőzően ezeket az iratokat nem közölték a Bizottsággal.</TXT></NP><NP><NO.P>60</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a Bizottságnak a megtámadott határozat 62-64. pontjában található nyilvánvaló értékelési hibájára vonatkozó állítást kizárólag az ezen határozat elfogadásakor a Bizottság rendelkezésére álló dokumentumok alapján kell megvizsgálni, azaz az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> bejelentés (amely tartalmazta a Schmitz-Gotha által csatolt <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="201E"/>fejlesztési terv — veszteségek és nyereségek<QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="201D"/> című dokumentumot), a <QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>Schmitz-Gotha üzleti forgalmának növekedése<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/> címet viselő dokumentum, illetve a Németországi Szövetségi Köztársaság által a Bizottságnak címzett <DATE ISO="20010810">2001. augusztus 10-i</DATE>, <DATE ISO="20020516">2002. május 16-i</DATE>, <DATE ISO="20020528">május 28-i</DATE> és <DATE ISO="20020703">július 3-i</DATE> levelek alapján.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1164"?><NP><NO.P>61</NO.P><TXT>Ezután — ezekre a dokumentumokra figyelemmel — meg kell jegyezni, hogy az <DATE ISO="19980518">1998. május 18-i</DATE> bejelentésben a Németországi Szövetségi Köztársaság előadta egyrészt, hogy a gépjárművek gyártását a Schmitz-Gothán belül különösen ésszerűen szervezték meg, a TSE beszállító megvásárlásának köszönhetően, illetve a [gépjárművek] gyártási szakaszainak, valamint az előzetes összeszerelés elkülönítése révén”, másrészt <QUOT.START ID="QS0019" REF.END="QE0019" CODE="201E"/>az új társaság tulajdonosai termelési és <QUOT.START ID="QS0020" REF.END="QE0020" CODE="00BB"/>reengineering<QUOT.END ID="QE0020" REF.START="QS0020" CODE="00AB"/>-ismereteket hoztak a társaságba<QUOT.END ID="QE0019" REF.START="QS0019" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>62</NO.P><TXT><DATE ISO="20010810">2001. augusztus 10-i</DATE> levelükben a német hatóságok a TSE megvásárlásának két következményét jelölték meg. Először megemlítik, hogy a vásárlás lehetővé tette a gyártási költségek csökkentését egy közbenső szállító elmaradása és az így megmaradó árrés révén. Másodszor megerősítik, hogy ez a vásárlás <QUOT.START ID="QS0021" REF.END="QE0021" CODE="201E"/>olyan technikai know-how megszerzését eredményezte […], amely lehetővé tette a tiszta termelésnek és a technikai fejlesztési kapacitásoknak a versenyképesség visszaállítása érdekében történő összekapcsolását<QUOT.END ID="QE0021" REF.START="QS0021" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>63</NO.P><TXT><DATE ISO="20020516">2002. május 16-i</DATE> levelükben a TSE megszerzésének szükségessége tekintetében a német hatóságok hangsúlyozzák, hogy <QUOT.START ID="QS0022" REF.END="QE0022" CODE="201E"/>a Schmitz-Gotha számára a TSE megszerzésének elsősorban a költségoldalon volt nagy jelentősége<QUOT.END ID="QE0022" REF.START="QS0022" CODE="201D"/>. A know-how tekintetében megerősítik, hogy <QUOT.START ID="QS0023" REF.END="QE0023" CODE="201E"/>a Schmitz-Gothának nem volt lehetősége, hogy más módon szerezze meg a TSE által az alkatrészépítés területen kifejlesztett know-how-t. Az alkatrészek belső kifejlesztésének költségei és az alkatrészek saját termelés számára történő előállítása túl nagy ráfordítást igényelt volna pénzben és időben ahhoz, hogy a Schmitz-Gotha nyereségesen működjön, mivel az ehhez szükséges know-how majdnem teljesen hiányzott nála<QUOT.END ID="QE0023" REF.START="QS0023" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>64</NO.P><TXT><DATE ISO="20020528">2002. május 28-i</DATE> levelében a Németországi Szövetségi Köztársaság a TSE megvételének szükségességét egyrészt a magas színvonalú technológiát és kiváló minőséget képviselő gépjárműalkatrészek megszerzésének szükségességére alapítja, amelyet <QUOT.START ID="QS0024" REF.END="QE0024" CODE="201E"/>tekintettel a korlátozott termelési számokra, a Schmitz-Gotha nem tudott megfelelő mennyiségben vásárolni ahhoz, hogy jelentős költségcsökkentéshez szükséges beszerzési feltételeket érjen el, amely azután lehetővé teszi a versenyképes<?PAGE NO="II-1165"?> árképzést<QUOT.END ID="QE0024" REF.START="QS0024" CODE="201D"/>, másrészt pedig arra a körülményre, hogy a Schmitz-Gothának <QUOT.START ID="QS0025" REF.END="QE0025" CODE="201E"/>nem állt rendelkezésére más lehetőség, hogy megszerezze a TSE által az alkatrészek gyártásában kifejlesztett technológiát<QUOT.END ID="QE0025" REF.START="QS0025" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>65</NO.P><TXT>A felperes által a tárgyaláson ismét idézett <DATE ISO="20020703">2002. július 3-i</DATE> levelében a Németországi Szövetségi Köztársaság kiegészítette fent előadottakat. Így pontosította, hogy a TSE-ben való részvételnek köszönhetően a termelési költségeken belül csökkent a beszállítói rész, mivel a vásárlás közel <FT TYPE="NUMBER">5000000</FT> DEM értékű megtakarítási lehetőséget jelentett 1998–2002 között, és a Schmitz-Gotha rentabilitását a szerkezetátalakítás tervezett vége előtt egy évvel elérték. A TSE megszerzése különösen a felperes beszállítói költségeinek csökkentése szempontjából volt elengedhetetlen, mivel a Schmitz-Gotha számára kizárólag a TSE-ben való részesedésszerzés tette lehetővé a hiányzó know-how megszerzését, és mivel a Schmitz-Gotha nem volt olyan helyzetben, hogy kialkudja a többi vállalkozásnak biztosított engedményeket.</TXT></NP><NP><NO.P>66</NO.P><TXT>A <QUOT.START ID="QS0026" REF.END="QE0026" CODE="201E"/>Schmitz-Gotha üzleti forgalmának növekedése<QUOT.END ID="QE0026" REF.START="QS0026" CODE="201D"/> címet viselő, a keresetlevélhez csatolt dokumentum táblázat formában bemutatja a Schmitz-Gothának a harmadik társaságok részére 1997 és 2000 között történt eladásokból származó üzleti forgalmát.</TXT></NP><NP><NO.P>67</NO.P><TXT>A fent hivatkozott levelek összességéből az következik, hogy a német hatóságok egyrészt alapvetően a termelési költségek csökkentését célozták meg, amelyet a Schmitz-Gotha a TSE megszerzésével és ezáltal a közbenső beszállítók kiiktatásával kívánt elérni, másrészt kiemelték, hogy ez az üzlet megszerezte a felperes számára a saját termékei kifejlesztéséhez szükséges know-how-t.</TXT></NP><NP><NO.P>68</NO.P><TXT>Az első magyarázat tekintetében az Elsőfokú Bíróság megállapítja, hogy — mint azt a Bizottság joggal megjegyezte — az ilyen költségcsökkentések nem bizonyítják, hogy a<?PAGE NO="II-1166"?> Schmitz-Gotha szerkezetátalakítását a TSE megszerzése, azaz az állam számára kevésbé költséges beruházás nélkül nem lehetett volna az eredetileg megszabott határidőn belül megvalósítani. Különösen az a körülmény, amelyet a felperes által idézett <DATE ISO="20020703">2002. július 3-i</DATE> levél hangsúlyoz, nevezetesen hogy ezeket a megtakarításokat a Schmitz-Gotha 1998 és 2002 között, azaz a vitatott támogatás kifizetését követően tudta elérni, nem igazolja, hogy a TSE felperes általi megszerzése feltétlenül szükséges volt a Schmitz-Gotha szerkezetátalakításához, és így az átalakítást állami támogatási eszközökből kellett finanszírozni.</TXT></NP><NP><NO.P>69</NO.P><TXT>Ami a TSE know-how-jának a felperes üzleti tevékenységébe való beillesztését illeti, a német hatóságok a nevezett levélben csak a TSE megszerzésének szükségességét állítják, de nem adnak magyarázatot arra, hogy az eredmény eléréshez a TSE megszerzése miért volt az iránymutatások 3.2.2. C pontja szerinti értelemben feltétlenül szükséges. A német hatóságok ugyanis nem tudták megmagyarázni, hogy a Schmitz-Gotha autóalkatrészeinek fejlesztéséhez szükséges know-how megszerzéséhez miért az egész TSE megszerzésének finanszírozása volt a közpénzek legtakarékosabb felhasználási módja.</TXT></NP><NP><NO.P>70</NO.P><TXT>Igaz, mint azt a felperes is előadja, hogy a Bizottság csak nagyon röviden érintette a megtámadott határozat indokolásában a német hatóságok arra vonatkozó érvét, hogy a TSE-ben való részesedésszerzés azért volt szükséges, hogy a Schmitz-Gotha a gépjárműalkatrészek kifejlesztésére vonatkozó know-how-t megszerezze.</TXT></NP><NP><NO.P>71</NO.P><TXT>Eltekintve azonban attól, hogy ezt a kérdést nem egy nyilvánvalóan hibás értékelés, hanem egy esetleg hiányos indokolás vizsgálatának keretein belül kell érinteni, meg kell állapítani, hogy a Bizottság a megtámadott határozat 62. pontjában lényegében előadta, hogy a társasággal való jó együttműködés kialakításához a TSE átvétele nem<?PAGE NO="II-1167"?> volt szükséges, különösen mert valószínűtlennek tűnik, hogy J. Koch, mint a TSE alapítója és ügyvezető tagja, és később a Schmitz-Gotha ügyvezetője, valóban nem tudott volna kedvezőbb vásárlási feltételeket kialkudni a TSE-nél.</TXT></NP><NP><NO.P>72</NO.P><TXT>Egyebekben pedig nem elfogadható a felperes arra vonatkozó érvelése, hogy a szükséges know-how-t nem tudta külső szolgáltatók révén megszerezni, mivel ezek a szolgáltatások — mint az a keresetlevélhez csatolt, a TSE <DATE ISO="19970817">1997. augusztus 17-i</DATE>, a know-how külső szolgáltatók általi kifejlesztésére vonatkozó projektjéből kiderül — túl drágák voltak.</TXT></NP><NP><NO.P>73</NO.P><TXT>Emlékleztetni kell ugyanis arra, hogy az Elsőfokú Bíróság a megtámadott határozat jogszerűsége vizsgálatának keretein belül nem veheti figyelembe a keresetlevélhez csatolt iratot (lásd a fenti 59. pontot). Másrészt még ha figyelembe vehetné is, ez az irat önmagában nem jelent elegendő bizonyítékot arra, hogy a TSE megszerzése teljes egészében feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy lehetővé tegye a felperes számára az iránymutatások 3.2.2. C pontja szerinti szerkezetátalakításhoz szükséges know-how megszerzését.</TXT></NP><NP><NO.P>74</NO.P><TXT>Noha a <QUOT.START ID="QS0027" REF.END="QE0027" CODE="201E"/>Schmitz-Gotha üzleti forgalmának növekedése<QUOT.END ID="QE0027" REF.START="QS0027" CODE="201D"/> című, szintén a keresetlevélhez csatolt dokumentum azt mutatja, hogy az üzleti forgalom jelentősen nőtt az 1997-2000-es időszakban, önmagában nem mutatja ki az emelkedés és a TSE megszerzése közötti összefüggést, és főleg nem alapozza meg TSE megszerzésének a felperesnek az iránymutatások 3.2.2. C pontja szerinti szerkezetátalakításához szükséges voltát. Ebből következően a Bizottság, még ha a megtámadott határozatban elmulasztotta is e dokumentum különös vizsgálatát, nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1168"?><NP><NO.P>75</NO.P><TXT>A teljesség kedvéért az Elsőfokú Bíróság megállapítja, hogy a megtámadott határozat elfogadása idején rendelkezésre álló dokumentumok összességében a német hatóságok nem írták körül pontosan annak a know-how-nak jellegét, amellyel a Schmitz-Gotha a TSE megszerzését követően rendelkezett volna.</TXT></NP><NP><NO.P>76</NO.P><TXT>A Bizottság számára a megtámadott határozat elfogadása idején rendelkezésre álló dokumentumok alapján meg kell állapítani, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a megtámadott határozat — amikor úgy ítélte meg, hogy a német hatóságok nem bizonyították, hogy a TSE megszerzése szükséges volt a Schmitz-Gothának az iránymutatások 3.2.2. C pontja szerinti szerkezetátalakításához — nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz.</TXT></NP><NP><NO.P>77</NO.P><TXT>Az első jogalapot tehát el kell utasítani.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A második, a hatáskörrel való visszaélésre alapított jogalapról</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A felek érvei</P></TI></TITLE><NP><NO.P>78</NO.P><TXT>A felperes álláspontja szerint a megtámadott határozat hatáskörrel való visszaélést valósít meg, amennyiben elfogadásakor a Bizottság szubjektív megfontolásokra támaszkodott.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1169"?><NP><NO.P>79</NO.P><TXT>A felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozatot azért fogadták el, hogy szankcionálják J. Koch feltételezett gazdagodását, aki állami eszközök kihasználásával saját hasznára megvette a vállalkozását. A felperes előadja, hogy a Bizottság a megtámadott határozat elfogadása során nem vette figyelembe azokat a tényleges megfontolásokat, amelyek a TSE megvételének a Schmitz-Gotha szerkezetátalakításához szükséges voltára vonatkoztak.</TXT></NP><NP><NO.P>80</NO.P><TXT>A Bizottság szerint ez a jogalap nem megalapozott.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>Az Elsőfokú Bíróság álláspontja</P></TI></TITLE><NP><NO.P>81</NO.P><TXT>Az ítélkezési gyakorlat értelmében egy határozat csak akkor valósít meg hatáskörrel való visszaélést, ha objektív, helytálló és egybehangzó körülmények alapján feltehető, hogy a megadott céltól eltérő cél érdekében hozták (az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR NO.CASE="T-46/89" YEAR="1990" EDITION="GEN" PAGE.ECR="II-577">T-46/89. sz., Pitrone kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="19901023">1990. október 23-án</DATE> hozott ítéletének [EBHT 1990., II-577. o.]</REF.DOC.ECR> 71. pontja, valamint a <REF.DOC.ECR NO.CASE="T-92/00+T-103/00" YEAR="2002" EDITION="GEN" PAGE.ECR="II-1385">T-92/00. sz. és T-103/00. sz., Diputación Foral de Álava és társai kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="20020306">2002. március 6-án</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2002., II-1385. o.]</REF.DOC.ECR> 84. pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>82</NO.P><TXT>Meg kell állapítani, hogy jogalapja megalapozására a felperes nem hoz fel olyan objektív bizonyítékokat, amelyek arra engedének következtetni, hogy a megtámadott határozat elfogadásánál a Bizottságot a Schmitz-Gotha ügyvezetője esetleges gazdagodásának szankcionálására irányuló cél vezérelte.</TXT></NP><NP><NO.P>83</NO.P><TXT>Noha a Bizottság a megtámadott határozat 62. pontjában kiemelte az ügylet különlegességét, amennyiben kiemelte, hogy J. Koch, mint a felperes tulajdonosa és egyedüli ügyvezetője, olyan társaságot adott el, amelyet ő irányít, és már az övé, a<?PAGE NO="II-1170"?> vételárat pedig a Németországi Szövetségi Köztársaság vitatott állami támogatásából fizettette ki.</TXT></NP><NP><NO.P>84</NO.P><TXT>Mindenesetre, amint az a felperes által előadott első jogalap vizsgálatánál már megállapításra került, a megtámadott határozat 63. és 64. pontjából világosan kiderül, hogy a Bizottság objektív megállapításokra támaszkodott annak megállapításakor, hogy jelen esetben nem teljesülnek az iránymutatások 3.2.2. C pontjának feltételei.</TXT></NP><NP><NO.P>85</NO.P><TXT>Ennek következtében a felperes által felhozott második jogalapot el kell utasítani.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A másodlagosan felhozott harmadik, a Bizottság által a visszatérítendő támogatás összegének megállapításakor elkövetett hibára alapozott jogalapról</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A felek érvei</P></TI></TITLE><NP><NO.P>86</NO.P><TXT>A felperes szerint, még ha az Elsőfokú Bíróság a közös piaccal összeegyeztethetetlennek találná is a TSE megvásárlását, csak <FT TYPE="NUMBER">1500000</FT> DEM-et lehetne viszszakövetelni. A felperes előadja, hogy a vételár egy része, amely körülbelül <FT TYPE="NUMBER">700000</FT> DEM-nek felel meg, nem sérti az állami támogatásokról szóló rendelkezéseket, mivel nem állt fenn veszteségkockázat. Itt ugyanis a Schmitz-Gotha folyóeszközeiről van szó — mint például a tőkeszámla, a rendelkezésre álló nyereségről szóló jelentések és az összevont éves többletek —, amelyekkel a felperes rendelkezett, és amelyeket bármikor felhasználhatott.</TXT></NP><?PAGE NO="II-1171"?><NP><NO.P>87</NO.P><TXT>A Bizottság a felperes érveinek elutasítását kéri.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>Az Elsőfokú Bíróság álláspontja</P></TI></TITLE><NP><NO.P>88</NO.P><TXT>Mint korábban kifejtésre került, a vitatott támogatás összeegyeztethetőségének megítélése a támogatásnak az érintett vállalkozás szerkezetátalakításához adott esetben fennálló szükségességén alapul. A felperes előadásaival ellentétben az érintett beruházással járó kockázatnak ehhez a kérdéshez nincs köze. A jelen ügyben nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a vitatott támogatást kockázatmentes beruházáshoz használták fel.</TXT></NP><NP><NO.P>89</NO.P><TXT>Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy az iránymutatások 3.2.2. C pontja értelmében <QUOT.START ID="QS0028" REF.END="QE0028" CODE="201E"/>[a] torzító hatás korlátozása érdekében a támogatásnyújtás formáját úgy kell meghatározni, hogy a vállalkozás ne juthasson olyan forrástöbblethez, amelyet a szerkezetátalakítási folyamathoz nem kapcsolódó agresszív, piactorzító tevékenységre használhat fel<QUOT.END ID="QE0028" REF.START="QS0028" CODE="201D"/>. A jelen ügy konkrét körülményei alapján az összeegyeztethetetlen támogatás bármilyen részbeni visszakövetelése magában hordozná azt a veszélyt, hogy a Schmitz-Gotha az iránymutatások 3.2.2. C pontja szerinti forrástöbblethez jut. A megtámadott határozat 2. pontjában a Bizottság tehát joggal rendelte el a <FT TYPE="NUMBER">2200000</FT> DEM visszatérítését.</TXT></NP><NP><NO.P>90</NO.P><TXT>Ennél fogva a harmadik jogalapot — és ezáltal a keresetet teljes egészében — el kell utasítani.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="II-1172"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>91</NO.P><TXT>Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. § -a alapján az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pervesztes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján</P><P>AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (kibővített negyedik tanács)</P><P>a következőképpen határozott:</P></INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>A keresetet elutasítja.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A felperest kötelezi a költségek viselésére.</TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Legal</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>Lindh</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>Mengozzi</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>Wiszniewska-Białecka</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>Vadapalas</P></SIGNATORY><P>Kihirdetve Luxembourgban, a <DATE ISO="20060406">2006. április 6-i</DATE> nyilvános ülésen.</P><SIGNATORY><P>E. Coulon</P><P>hivatalvezető</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>H. Legal</P><P>elnök</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>