2014.10.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/66


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. október 30.)

Ausztrália központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

(2014/755/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében rögzített eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni a központi szerződő felek tekintetében, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja: az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan szintű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) az Ausztráliában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről alkotott szakvéleményét. A szakvélemény következtetése szerint a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt rendelkezések mindegyike esetében létezik megfelelő, az Ausztráliában engedélyezett központi szerződő felekre igazságszolgáltatási szinten alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmény.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

Az Ausztráliában engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeket a 2001. évi gazdasági társasági törvény tartalmazza; e törvény és a 2001. évi gazdasági társasági rendelet együtt alkotják az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok jogi keretét. A gazdasági társasági törvény 7.3. része úgy rendelkezik, hogy az elszámolási, illetve kiegyenlítési tevékenység folytatására jogosító engedély megadása előtt a miniszternek meg kell győződnie többek között arról, hogy az érintett központi szerződő fél az alkalmazandó törvényekkel és rendeletekkel összhangban lévő, megfelelő működési szabályokkal és eljárásokkal rendelkezik annak – ésszerű keretek közötti – biztosítására, hogy a rendszerszintű kockázat csökken és a központi szerződő felet tisztességes és hatékony módon működtetik. A központi szerződő félnek továbbá megfelelő mechanizmusokkal kell rendelkeznie az összeférhetetlenség kezelésére, valamint belső szabályainak és eljárásainak érvényesítésére. Az ausztrál értékpapír- és befektetési bizottság (Australian Securities and Investments Commission – ASIC) és az ausztrál központi bank (Reserve Bank of Australia, RBA) látja el tanáccsal a minisztert az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok engedélyének megadására, valamint belső szabályaik és eljárásaik módosítására vonatkozóan, és e két intézmény feladata annak értékelése (illetve az ASIC esetében annak értékelése és kikényszerítése), hogy a központi szerződő felek megfelelnek-e a gazdasági társasági törvényben foglalt kötelezettségeiknek.

(7)

Az ASIC szabályozási iránymutatást nyújt szabályozott vállalkozásoknak, ennek során jogszabályok által már lefedett, konkrét témákhoz szolgáltat magyarázatot. Az ASIC 2012 decemberében a 211. számú, aktualizált szabályozási iránymutatás (Elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok: ausztrál és tengerentúli piaci szereplők) keretében felülvizsgálta az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok engedélyezéséről és az engedélyek felügyeletéről szóló szabályozási iránymutatását. Az ASIC 211. számú szabályozási iránymutatása a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott, a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó, a gazdasági társasági törvényben foglalt kötelezettségek szempontjából releváns elveket hajtja végre, emellett iránymutatást nyújt a központi szerződő feleknek arra vonatkozóan, hogyan feleljenek meg a gazdasági társasági törvényben foglalt kötelezettségeiknek. Ezért a gazdasági társasági törvény 211. számú szabályozási iránymutatás által értelmezett rendelkezéseinek való megfelelés elmulasztása végrehajtási intézkedéseket és szankciókat vonhat maga után.

(8)

Az RBA a gazdasági társasági törvény által rá ruházott hatáskörben pénzügyi stabilitási standardokat határozhat meg annak biztosítására, hogy a központi szerződő felek az ausztrál pénzügyi rendszer általános stabilitását megteremtő vagy azt elősegítő módon működjenek. 2012 novemberében az RBA fizetésirendszer-testülete új pénzügyi stabilitási standardok meghatározását hagyta jóvá; a központi szerződő felekre vonatkozó pénzügyi stabilitási standardok (a továbbiakban: pénzügyi stabilitási standardok) 21 standardot, valamint kapcsolódó alstandardokat és iránymutatást foglalnak magukban. A központi szerződő felekre vonatkozó pénzügyi stabilitási standardok 2013 márciusában, míg egyes alstandardok 2014. március 31-én léptek hatályba. A központi szerződő felekre vonatkozó pénzügyi stabilitási standardokat minden engedélyezett központi szerződő félnek teljesítenie kell.

(9)

A gazdasági társasági törvény 7.3. részében és a gazdasági társasági rendeletben rögzített, az ASIC 211. számú szabályozási iránymutatásában értelmezett, az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusokra vonatkozó alapvető elvek és az RBA által meghatározott pénzügyi stabilitási standardok (együttesen az elsődleges szabályok) határozzák meg azokat a magas szintű előírásokat, amelyeknek a központi szerződő feleknek meg kell felelniük ahhoz, hogy elszámolási szolgáltatások Ausztráliában történő nyújtására jogosító engedélyt szerezhessenek. Ezek az elsődleges szabályok alkotják a jogilag kötelező érvényű kötelezettségek első szintjét Ausztráliában. Az elsődleges szabályoknak való megfelelés érdekében a központi szerződő felek emellett belső szabályokat és eljárásokat fogadnak el, amelyeknek összhangban kell lenniük a gazdasági társasági törvényben és a gazdasági társasági rendeletben rögzített, a 211. számú szabályozási iránymutatásban értelmezett specifikus követelményekkel és a pénzügyi stabilitási standardokkal; a belső szabályokat és eljárásokat az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusként való engedélyezés előtt be kell nyújtani a miniszternek. A központi szerződő fél belső szabályainak és eljárásainak módosításáról tájékoztatni kell a minisztert. A miniszter elutasíthatja a központi szerződő fél belső szabályainak és eljárásainak módosítását. A központi szerződő felek belső szabályainak és eljárásainak joghatása a szerződések joghatásával egyenértékű és jogilag kötelező érvényű a központi szerződő felekre és az azokban részt vevőkre.

(10)

Az Ausztráliában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó elsődleges szabályokban rögzített, jogilag kötelező érvényű követelmények lényegileg a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt követelményekkel egyenértékű eredményre vezetnek.

(11)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(12)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá essenek.

(13)

Az Ausztráliában engedéllyel rendelkező központi szerződő felek az ASIC és az RBA folyamatos felügyelete és felvigyázása alatt állnak. Az ASIC felelősségi körébe tartozik annak kikényszerítése, hogy a központi szerződő felek eleget tegyenek a gazdasági társasági törvényből eredő kötelezettségeiknek; e tekintetben az ASIC rendszeresen értékeli, hogy a központi szerződő felek teljesítik-e az engedélyből eredő, a pénzügyi stabilitási standardokhoz kapcsolódó és a rendszerszintű kockázat csökkentésére vonatkozó kötelezettségüktől eltérő kötelezettségeiket, mindenekelőtt tisztességes és hatékony módon működnek-e az ésszerűség keretei között – az értékelésről az ASIC jelentést nyújt be a miniszternek, a jelentést közzéteszik. Az RBA nyomon követi, hogy a központi szerződő felek eleget tesznek-e az engedélyükből fakadó és a pénzügyi stabilitáshoz, valamint a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez kapcsolódó kötelezettségeiknek, minden egyes központi szerződő fél esetében rendszeres értékelést készít a pénzügy stabilitási standardok teljesítéséről és jelentést nyújt be a miniszternek – ez a jelentés ugyancsak közzétételre kerül. Az Ausztráliában engedéllyel rendelkező központi szerződő felek írásos utasítást kaphatnak a minisztertől és az ASIC-tól. Amennyiben valamely központi szerződő fél nem teljesíti az írásos utasításban foglaltakat, az ASIC bírósághoz fordulhat, a bíróság pedig elrendelheti, hogy a központi szerződő fél hajtsa végre az írásos utasítást.

(14)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek.

(15)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(16)

A harmadik országbeli központi szerződő felek „tengerentúli elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusokra vonatkozó engedélyért” (tengerentúli központi szerződő felek engedélye) folyamodhatnak, ez az engedély lehetővé teszi számukra azon elszámolási szolgáltatások mindegyikének vagy egy részének Ausztráliában történő nyújtását, amely szolgáltatások nyújtására a székhelyük szerinti országban engedéllyel rendelkeznek.

(17)

A tengerentúli központi szerződő felek engedélyéért folyamodó harmadik országbeli központi szerződő felekre Ausztráliában alkalmazott kritériumok összehasonlíthatóak azokkal, amelyek a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerinti elismerést kérelmező harmadik országbeli központi szerződő felekre alkalmazandók. Az elismerés előfeltétele, hogy azon harmadik ország szabályozási rendszerét, ahol a központi szerződő fél engedéllyel rendelkezik, a rendszerszintű kockázattal szembeni védelem mértéke és a szolgáltatások hatékonyságának és tisztességességének szintje tekintetében a hasonló belföldi központi szerződő felekre alkalmazandó ausztrál szabályozási rendszerrel „kellően egyenértékűnek” minősítsék. A „kellő mértékű egyenértékűség” értékelése során a 648/2012/EU rendelet szerinti értékelés során figyelembe vett szempontokhoz hasonlóak kerülnek mérlegelésre. A tengerentúli központi szerződő felek engedélyének megadásához szükség van az ausztrál hatóságok és az érintett illetékes külföldi felügyeleti hatóságok közötti együttműködési megállapodásra is.

(18)

Ezért úgy tekintendő, hogy Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(19)

Úgy tekinthető tehát, hogy Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak – az ESMA-tól kapott tájékoztatást figyelembe véve – továbbra is nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos ausztrál jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(20)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 25. cikke alkalmazásában Ausztráliának az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere, amely a 2001. évi gazdasági társasági törvény 7.3. részét és a 2001. évi gazdasági társasági rendeletet (mindkettőt a 211. számú szabályozási iránymutatás „Elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok: ausztrál és tengerentúli piaci szereplők” értelmezésében), valamint a központi szerződő felekre vonatkozó pénzügyi stabilitási standardokat foglalja magában, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben rögzített követelményekkel.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)   HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2)  A Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságának neve 2014. szeptember 1-jével Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottságra változott.