2004.8.24.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/3

A BIZOTTSÁG 1492/2004/EK RENDELETE

(2004. augusztus 23.)

az Európai Parlament és a Bizottság 999/2001/EK rendeletének módosításáról a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmának felszámolására irányuló intézkedések, a juh- és kecskefélék spermájának és embrióinak valamint meghatározott kockázatú anyagoknak a kereskedelme és importja vonatkozásában

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK rendeletére (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet előírja a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmának (TSE) megállapítását követően a felszámolás céljából végrehajtandó intézkedések szabályait.

(2)

2000. szeptember 14-én a Tudományos Operatív Bizottság (TOB) a szarvasmarhafélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmával (BSE) kapcsolatos szarvasmarha selejtezésre vonatkozó véleményében arra a következtetésre jutott, hogy nagymértékben ugyanolyan hatás érhető el a születési kohort selejtezéssel, mint az állományselejtezéssel. 2004. április 21-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság biológiai veszélyekkel foglalkozó csoportja olyan véleményt fogadott el, amelyben arra a következtetésre jut, hogy nem áll rendelkezésre elegendő további érv a TOB véleményének módosítására. A 999/2001/EK rendelet selejtezésre vonatkozó rendelkezéseit összhangba kell hozni ezekkel a véleményekkel.

(3)

A közösségi jogalkotás bizonyossága érdekében tisztázni kell a BSE esetére a kohort meghatározását is, valamint a kohortba tartozó állatokkal kapcsolatban teendő intézkedéseket, hogy elkerülhetőek legyenek az eltérő magyarázatok.

(4)

Ezen túlmenően tisztázni szükséges a TSE felszámolására irányuló intézkedések alkalmazását, hogy ezek miként érvényesek a vemhes anyajuhokra és a több nyájjal rendelkező gazdaságokra. A gyakorlati problémák megoldása céljából ezeket a szabályokat módosítani kell a további hízlalás céljából bárányokat termelő gazdaságok, az ismeretlen genotípusú anyajuhok fertőzött gazdaságokba történő bevitele, és annak az időtartamnak a vonatkozásában, amely során eltéréseket alkalmazhatnak az állatok megsemmisítésével kapcsolatban az olyan gazdaságokban vagy fajtáknál, amelyeknél az ARR allél gyakorisága alacsony.

(5)

A TOB 2002. április 4-ei véleményében javasoltak értelmében a juhok surlókórjának felszámolására irányuló intézkedéseket illesztettek a 206/2003/EK bizottsági rendelettel (2) módosított 999/2001/EK rendeletbe. Ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése fokozatosan történt abból a célból, hogy figyelembe vegye az irányítással kapcsolatos kérdéseket. A jelenleg hozzáférhető bizonyítékok szerint igen valószínűtlen, hogy a két hónaposnál fiatalabb állatok teste jelentős fertőzöttséget tartalmazna, feltéve, hogy a belsőségeket a fejjel együtt eltávolítják. A felszámolásra irányuló intézkedések további módosítása szükséges az ezekkel a fiatal állatokkal kapcsolatosan néhány tagállamban felmerülő problémák megoldására.

(6)

Korlátozásokat célszerű bevezetni a gazdaságokban azt követően, ha a juh- vagy kecskeféléknél surlókór gyanúja merül fel, hogy elkerülhető legyen más, esetleg fertőzött állat mozgatása, mielőtt a gyanú igazolódik.

(7)

Azok a vizsgálati követelmények, amelyek a fertőzött gazdaságokkal szembeni korlátozások feloldásához szükségesek, rendkívül terhesnek bizonyultak nagy birkanyájak esetén, és ezeket módosítani kell. Célszerű továbbá tisztázni a célcsoportok meghatározását az ilyen vizsgálatokhoz.

(8)

A juh- és kecskefélék spermájának és az embrióinak kereskedelmére és importjára vonatkozó általános szabályokat a 92/65/EGK tanácsi irányelv (3) határozza meg. E fajok spermájának és embrióinak piacra juttatásával kapcsolatban különleges TSE-szabályokat kell meghatározni ebben a rendeletben.

(9)

A 999/2001/EK rendeletben a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó jelenlegi szabályozással összhangban, amely kizárja az ágyék- és mellkasi csigolyák harántnyúlványát a fertőzési veszélyt jelentő anyagok listájából, ezeknek a csigolyáknak a tövisnyúlványát, a nyakcsigolyák haránt- és tövisnyúlványát és a keresztcsont középső taréját sem kell különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak tekinteni.

(10)

A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet I., VII., VIII., IX. és XI. melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet mellékletének 3. és 4. pontját 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. augusztus 23-án.

a Bizottság részéről

David BYRNE

a Bizottság tagja

(1)   HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb a 876/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 162., 2004.4.30., 52. o.) módosított rendelet.

(2)   HL L 37., 2003.2.13., 7. o.

(3)   HL L 268., 1992.9.14., 54. o. A legutóbb a 2004/68/EK rendelettel (HL L 139., 2004.4.30., 320. o.) módosított irányelv.

MELLÉKLET

Az I., VII., VIII., IX. és XI. melléklet a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet 2. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„2.

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározások is érvényesek:

a)

»BSE honi előfordulása«: a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmának olyan esetét jelenti, amelyről nem mutatták ki egyértelműen, hogy az élő állatként való behozatal előtti megfertőződés következménye;

b)

»elválasztott zsírszövet«: a vágási és a darabolási folyamat során a test belső és külső részeiről eltávolított zsír, elsősorban a szarvasmarhafélék szívéről, csepleszéről és veséiről származó friss zsír, továbbá a daraboló helyiségekből származó zsír;

c)

»kohort«: a szarvasmarhafélék olyan együttese, amely magában foglalja mind:

i.

azokat az állatokat, amelyek ugyanabban az állományban születtek, mint a fertőzött szarvasmarha, mégpedig a fertőzött szarvasmarha születését megelőző vagy követő 12 hónapon belül; valamint

ii.

azokat az állatokat, amelyek életük első évében bármikor együtt nevelkedtek a fertőzött állattal annak első életéve során.

d)

»jelző eset«: az első olyan állat, amelyen egy gazdaságban vagy egy járványtanilag meghatározott csoportban TSE-fertőzést igazoltak.”

2.

A VII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VII. MELLÉKLET

A FERTŐZŐ SZIVACSOS AGYVELŐBÁNTALMAK FELSZÁMOLÁSA

1.

 A 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett felmérésnek azonosítania kell:

a)

a szarvasmarhafélék esetében:

—

az abban a gazdaságban tartott összes többi kérődzőt, amelyhez az állat tartozik és amelyben a betegséget megállapították,

—

ahol a betegséget nőivarú állatnál állapították meg, annak utódait a betegség klinikai kitörését megelőző két éven belül, vagy azt követően,

—

az abban a kohortban lévő összes állatot, amelyben a betegséget megállapították,

—

a betegség lehetséges eredetét,

—

az abban a gazdaságban tartott egyéb állatokat, amelyben a betegséget megállapították, vagy az egyéb olyan gazdaságokban tartott egyéb állatokat, amelyek TSE-kórokozója által fertőzöttekké válhattak, vagy ugyanannak a takarmány- vagy szennyezési forrásnak voltak kitéve,

—

az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalmát vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a TSE kórokozóját a kérdéses gazdaságból vagy gazdaságba;

b)

juh- és kecskefélék esetében:

—

az abban a gazdaságban tartott összes többi, juh- és kecskefélén kívüli kérődzőt, amelyhez az állat tartozik és amelyben a betegséget megállapították,

—

amennyiben megállapíthatók, a szülőállatokat, továbbá nőivarú állatok esetében annak az állatnak, amelyben a betegséget megállapították, valamennyi embrióját, petesejtjét és utolsó utódát,

—

a gazdaságban, ahol az állatban a betegséget megállapították, a második francia bekezdésben felsoroltakon kívül tartott összes többi juh- és kecskefélét,

—

a betegség feltehető eredetét és a többi gazdaságot, amelyben vannak olyan állatok, embriók és petesejtek, amelyek megfertőződhettek a TSE kórokozójával, vagy ugyanabból a takarmányból ettek, vagy ki voltak téve ugyanannak a fertőzési forrásnak,

—

az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalmát vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a BSE kórokozóját a kérdéses gazdaságból vagy gazdaságba.

2.

 A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézkedések tartalmazzák legalább az alábbiakat:

a)

a BSE szarvasmarhafélében való megállapításakor az 1. pont a) alpontja második és harmadik francia bekezdésében hivatkozott felmérés által azonosított szarvasmarhafélék leölését és teljes megsemmisítését; a tagállam azonban úgy dönthet, hogy:

—

nem öli le és semmisíti meg az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében hivatkozott kohort állatait, ha bizonyítható, hogy az ilyen állatok nem jutottak ugyanahhoz a takarmányhoz, mint a fertőzött állat,

—

felfüggeszti az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében hivatkozott kohorthoz tartozó állatok leölését és megsemmisítését ezek termékeny élettartamának végéig, feltéve, hogy ezek folyamatosan spermagyűjtő központban tartott bikák, és biztosítható, hogy pusztulásukat követően teljes mértékben megsemmisítik azokat.

b)

TSE juh- vagy kecskefélében való megállapításakor 2003. október 1-jétől az illetékes hatóság döntése szerint:

i.

az 1. pont b) alpontja második és harmadik francia bekezdésében hivatkozott felmérés által azonosított állatok, embriók és petesejtek leölését és teljes körű megsemmisítését; vagy

ii.

az 1. pont b) alpontja második és harmadik francia bekezdésében hivatkozott felmérés által azonosított állatok, embriók és petesejtek leölését és teljes körű megsemmisítését, az alábbiak kivételével:

—

ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,

—

tenyész-anyajuhok, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk, valamint, ahol az ilyen tenyész-anyajuhok vemhesek a felmérés idején, a későbbiekben született bárányok, ha genotípusuk megfelel e bekezdés követelményeinek,

—

legalább egy ARR alléllal rendelkező juhok, amelyeket kizárólag vágásra szánnak,

—

ha az illetékes hatóság úgy határoz, a két hónaposnál fiatalabb juhok és kecskék, amelyeket kizárólag vágásra szánnak;

iii.

ha a fertőzött állatot más gazdaságból hozták, a tagország az eset története alapján eldöntheti, hogy alkalmaz-e felszámolási intézkedéseket a származási gazdaságban amellett a gazdaság mellett, vagy ahelyett a gazdaság helyett, ahol a fertőzést azonosították; abban az esetben, ha egy földterületet egynél több nyáj közös legeltetésére használnak, a tagállamok eldönthetik, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását csak egy nyájra korlátozzák, az összes járványügyi tényező indokolt megfontolása alapján; ahol egynél több nyájat tartanak egy gazdaságban, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az intézkedések alkalmazását csak arra a nyájra korlátozzák, amelyben a juhok surlóbetegségét megállapították, feltéve, hogy igazolták, hogy a nyájakat egymástól elkülönítve tartották, és hogy a fertőzés terjedése a nyájak között sem közvetlen, sem közvetett érintkezés útján nem valószínű.

c)

BSE juh- vagy kecskefélében való megállapításakor az 1. pont b) alpontja másodiktól ötödikig terjedő francia bekezdéseiben hivatkozott felmérés által azonosított állatok, embriók és petesejtek leölését és teljes körű megsemmisítését.

3.

 Ha juhok surlókórjának gyanúja merül fel egy juh- vagy kecskefélénél egy gazdaságban az egyik tagállamban, az összes többi juh- vagy kecskefélét hatóságilag szállítási tilalom alá kell helyezni, amíg a vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak. Ha beigazolódik, hogy az a gazdaság, ahol az állat tartózkodott, amikor a surlókór gyanúja felmerült, nem valószínű, hogy az a gazdaság, amelyben az állat a surlókórnak ki lett téve, az illetékes hatóság a rendelkezésre álló járványügyi információk alapján dönthet úgy, hogy csak más gazdaságokat, vagy csak azt a gazdaságot helyezi hatósági ellenőrzés alá, ahol a fertőzés történt.

4.

 Csak a következőben felsorolt állatok vihetők be olyan gazdaság(ok) ba, ahol megsemmisítést hajtottak végre a 2. pont b) alpontja i. vagy ii. alpontjai szerint:

a)

ARR/ARR genotípusú hímivarú juh;

b)

legalább egy ARR alléllal rendelkező, és VRQ alléllal nem rendelkező nőivarú juh;

c)

kecskefélék, feltéve, hogy:

i.

nincsenek az a) és b) alpont szerintiektől eltérő genotípusú juhfélék tenyésztés céljából a gazdaságban;

ii.

az állománycsökkentést követően alaposan megtisztították és fertőtlenítették az állatok építményeit és helyiségeit;

iii.

a gazdaság fokozott TSE megfigyelés alatt áll, beleértve az összes kecskeféle vizsgálatát, amelyek 18 hónapnál idősebbek és:

—

emberi fogyasztás céljából levágják termékeny élettartamuk végén, vagy

—

amelyek elpusztultak vagy amelyeket leöltek a gazdaságban, és amelyek megfelelnek a III. melléklet A. fejezete II. része 3. pontjában hivatkozott feltételeknek.

5.

 Csak az alábbi magzati juh termékek használhatók a gazdaság(ok) ban, ahol megsemmisítést hajtottak végre a 2. pont b) alpontja i. vagy ii. alpontjai szerint:

a)

ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;

b)

legalább egy ARR alléllal rendelkező, és VRQ alléllal nem rendelkező embrió.

6.

 Egy, legkésőbb 2006. január 1-jéig tartó, átmeneti időszak során, és a 4. pont b) alpontjában szabályozott korlátozástól eltérve, ahol nehézségekbe ütközik egy ismert genotípusú juhfélére történő csere, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy engedélyezik ismeretlen genotípusú, nem vemhes anyajuhok bevitelét a 2. pont b) alpontja i. vagy ii. alpontjaiban hivatkozott gazdaságokba.

7.

 Azt követően, hogy egy gazdaságban a 2. pont b) alpontja i. vagy ii. alpontjai szerinti intézkedést hajtottak végre:

a)

ARR/ARR juh szállítása a gazdaságból nem esik semmilyen korlátozás alá;

b)

csak egy ARR alléllal rendelkező juh a gazdaságból csak közvetlenül humán fogyasztás céljából történő vágásra vagy megsemmisítésre szállítható; azonban

—

egy ARR alléllal rendelkező, és VRQ alléllal nem rendelkező anyajuhok szállíthatók más gazdaságokba, amelyek korlátozás alá esnek a 2. pont b) alpontja i. vagy ii. alpontjai szerinti intézkedések végrehajtását követően,

—

ha az illetékes hatóság úgy határoz, egy ARR alléllal rendelkező, és VRQ alléllal nem rendelkező bárányok kizárólag vágás előtti hízlalás céljából elszállíthatók más gazdaságokba; a célgazdaságban nem tartózkodhat semmilyen más juh- vagy kecskeféle, csak amelyeket a vágás előtt hizlalnak, és nem küldhetnek élő juh- vagy kecskefélét más gazdaságokba, kivéve közvetlenül vágás céljából;

c)

ha a tagállam úgy határoz, a két hónaposnál fiatalabb juhok és kecskék elszállíthatók a gazdaságból, közvetlenül emberi fogyasztásra történő vágás céljából; az ilyen állatok fejét és a hasüregi szerveit azonban az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendelete (*1) 4. cikke (4) bekezdésének a), b) vagy c) pontjával összhangban kell elhelyezni;

d)

a c) pont sérelme nélkül, az a) és a b) pontban nem hivatkozott genotípusok a gazdaságból csak megsemmisítés céljából szállíthatók el.

8.

 A 4., 5. és 7. pontban hivatkozott korlátozások továbbra is érvényesek a gazdaságra az alábbi időpontoktól számított három éves időtartamra:

a)

a gazdaságban lévő összes juhféle ARR/ARR státuszának megszerzési dátuma; vagy

b)

az utolsó dátum, amikor juh- vagy kecskeféléket tartottak a helyiségekben; vagy

c)

a 4. pont c) alpontja esetében az a dátum, amikor a fokozott TSE megfigyelést megkezdték; vagy

d)

az a dátum, amikor a gazdaságban az összes tenyészkos ARR/ARR genotípusú, és az összes tenyész-anyajuh legalább egy ARR alléllal rendelkezik és nincs VRQ allélja, feltéve, hogy a három éves időszak során negatív eredménnyel jártak a TSE-vizsgálatok a következő 18 hónaposnál idősebb állatok esetében:

—

a produktív élettartamuk végén emberi fogyasztás céljából levágott állatok éves mintája a III. melléklet A fejezete II. részének 4. pontjában található táblázatban jelzett minta nagyság szerint, és

—

a III. melléklet A fejezete II. részének 3. pontjában hivatkozott összes juhféle, amely elpusztult vagy leölésre került a birtokon.

9.

 Ahol az ARR allél gyakorisága a tenyészeten vagy a birtokon belül alacsony, vagy ahol a beltenyészet elkerülése végett szükségesnek tekintik, a tagállam dönthet, hogy:

a)

legfeljebb öt tenyésztési évig késlelteti a 2. pont b) alpontja i. és ii. alpontjaiban hivatkozott állatok megsemmisítését;

b)

engedélyezi a 4. pontban hivatkozottaktól eltérő juhfélék bevitelét a gazdaságokba a 2. pont b) alpontja i. és ii. alpontja szerint, feltéve, hogy nem rendelkeznek VRQ alléllal.

10.

 A 6. és 9. pontokban szabályozott eltéréseket alkalmazó tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot azoknak a körülményeknek és feltételeknek a listájáról, amelyeket az eltérések engedélyezésekor alkalmaznak.”

3.

A VIII. mellékletben az A. fejezet a következőképpen módosul:

a)

A fejezet címe helyébe a következő cím lép:

„Az élő állatok, sperma és embriók Közösségen belüli kereskedelmének feltételei”

b)

Az I. rész a következő d) ponttal egészül ki:

„d)

2005. január 1-jétől a juh- és kecskefélék spermáját és embrióit:

i.

olyan állatoktól kell gyűjteni, amelyeket születésüktől kezdve folyamatosan, vagy életük utolsó három évében olyan gazdaságban vagy gazdaságokban tartottak, amely(ek) három éve kielégíti(k) az a) alpont i) alpontjának, vagy ahogy célszerű, az a) alpont ii alpontjának követelményeit; vagy

ii.

juhfélék spermája esetén a 2002/1003/EK bizottsági határozat (*2) I. mellékletében meghatározott ARR/ARR prion fehérje genotípusú hímivarú állatoktól kell gyűjteni; vagy

iii.

juhfélék embriói esetén a 2002/1003/EK határozat I. mellékletében meghatározott ARR/ARR prion fehérje genotípusú legyen.

(*2)   HL L 349., 2002.12.24., 105. o.” "

4.

A IX. melléklet a következőképpen módosul:

A következő H. fejezettel egészül ki:

„H FEJEZET

Juh- és kecskefélék spermájának és embrióinak behozatala

A juh- és kecskefélék Közösségbe behozott spermájának és embrióinak 2005. január 1-jétől ki kell elégíteniük a VIII. melléklet A. fejezete I. alfejezete d) pontjának követelményeit.”.

5.

A XI. melléklet A része (1) pontjának a) alpontja i. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„i)

a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék koponyája az alsó állkapocs kivételével, beleértve az agyat és a szemeket, gerincoszlopa a farokcsigolyák, a nyaki, mellkasi és ágyéki csigolyák tövis- és harántnyúlványai, valamint a középső keresztcsonti taréj és a keresztcsont szárnyai kivételével, de beleértve a gerincalapi idegdúcokat és a gerincvelőt, valamint bármilyen korú szarvasmarhafélék mandulái, belei az epésbéltől a végbélig és a bélfodor;”.

(*2)   HL L 349., 2002.12.24., 105. o.” «

(*1)   HL L 273., 2002.10.10., 1. o.