FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2021. szeptember 30. ( 1 )
C‑283/20. sz. ügy
CO,
ME,
GC
és további 42 személy
kontra
MJ,
Európai Bizottság,
Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ),
az Európai Unió Tanácsa,
Eulex Kosovo
(a tribunal du travail francophone de Bruxelles [brüsszeli francia nyelvű munkaügyi bíróság, Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az Európai Unió koszovói jogállamiság‑missziójáról (Eulex Kosovo) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés – A Bíróság hatásköre – Az Európai Unió nemzetközi misszióinak személyi állománya – Munkaszerződésekkel kapcsolatos jogviták – A misszióvezető megbízatása – A nemzetközi személyzet munkáltatójának meghatározása”
I. Bevezetés
|
1. |
A tribunal du travail francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű munkaügyi bíróság, Belgium) e kérelme különösen a 2014. június 12‑i 2014/349/KKBP tanácsi határozattal ( 2 ) módosított, az Európai Unió koszovói jogállamiság‑missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló, 2008. február 4‑i 2008/124/KKBP tanácsi együttes fellépés ( 3 ) értelmezésére vonatkozik. A kérdést előterjesztő bíróság ismertetése szerint a jelen ügy az Eulex Kosovo nemzetközi személyzetének korábbi és jelenlegi tagjai által benyújtott követelések összefüggésébe illeszkedik, amelyek többek között a munkaszerződéseik meghosszabbításának elmaradásán és a feladataik besorolásának módosításán alapulnak, amire e misszió átszervezése következtében került sor. Az Eulex Kosovo az Uniónak a közös kül‑ és biztonságpolitikán (a továbbiakban: KKBP) belüli egyik nemzetközi missziója, amelynek személyi állománya a nemzetközi személyzet szerződéses alapon foglalkoztatott uniós és harmadik országbeli állampolgárokat jelentő kategóriáját foglalja magában, míg a misszióvezető a Tanács által meghatározott időre az e misszió személyi állományának irányítására és egyéb uniós szereplőkkel a felelőssége alá tartozó műveletek helyszínén való koordinálására kinevezett személy. ( 4 ) |
|
2. |
A jelen ügyben felmerülő probléma abból a tényből ered, hogy az alapjogvita a 2008/124 együttes fellépésnek a 2014/349 határozattal történt azon módosítását megelőző időszakra vonatkozik, amely révén az együttes fellépés úgy rendelkezett, hogy az Eulex Kosovo szerződéseket köthet, alkalmazottakat vehet fel és perképességgel rendelkezik, hatásköre így kiterjed a saját nevében a misszió vezetőjével kötött munkaszerződésekre. A Bíróság elé terjesztett fő kérdés tehát arra vonatkozik, hogy a 2008/124 együttes fellépés vonatkozó rendelkezései alapján ezen időszak alatt az Eulex Kosovo szolgálatában álló nemzetközi személyzet munkáltatójának a misszióvezető vagy olyan másik szervezeti egység tekinthető‑e, amelynek nevében a misszióvezető járt el, mint maga az Eulex Kosovo misszió, vagy munkáltatónak egy vagy több uniós intézmény és szerv, mégpedig az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) minősül. Az alapügyben szükséges e megkülönböztetés azon alperes meghatározásához, akivel szemben a követeléseket elő kell terjeszteni. |
|
3. |
Következésképpen a jelen ügy lehetőséget nyújt a Bíróság számára, hogy állást foglaljon az Unió nemzetközi misszióival kapcsolatban felmerülő munkaügyi vitákat érintő felelősség uniós jog alapján történő megállapításával kapcsolatos számos új és potenciálisan érzékeny kérdést illetően. ( 5 ) A Bíróságot arra is felkérik, hogy ebben az összefüggésben tisztázza a KKBP területén a Bíróságot megillető hatáskörre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának bizonyos szempontjait. |
II. Jogi háttér
A. A 2008/124 együttes fellépés a 2014/349 határozattal történő módosítását megelőzően
|
4. |
A 2008/124 együttes fellépés „A misszióvezető” című 8. cikke a következőképpen rendelkezik: „(1) A misszióvezető vállalja a felelősséget a misszióért, és gyakorolja az [Eulex Kosovo] feletti helyszíni parancsnoklást és ellenőrzést. […] (3) A misszió vezetője – a polgári műveleti parancsnok utasításait követve – az [Eulex Kosovo] hatékony helyszíni tevékenysége érdekében utasításokat ad az [Eulex Kosovo] teljes személyzetének, beleértve a brüsszeli támogató elemet is, koordinálja a műveleteket és ellátja a napi irányítást. […] (5) A misszióvezető felel az [Eulex Kosovo] költségvetésének végrehajtásáért. A misszióvezető e célból szerződést ír alá a Bizottsággal.” |
|
5. |
A 2008/124 együttes fellépés „Személyi állomány” című 9. cikke a következőképpen rendelkezik: „(1) Az [Eulex Kosovo] személyi állománya létszámának és szakértelmének összhangban kell lennie a 2. cikkben meghatározott megbízatással, a 3. cikkben meghatározott feladatokkal és az [Eulex Kosovo] 6. cikkben meghatározott szervezeti felépítésével. (2) Az [Eulex Kosovo] személyi állományát elsősorban a tagállamok vagy az uniós intézmények rendelik ki. Minden tagállam vagy uniós intézmény maga viseli az általa kiküldött személyi állománnyal kapcsolatos költségeket, beleértve a kiküldetési helyre történő utazás, valamint az onnan történő elutazás költségeit, a fizetést, az orvosi ellátást és – a napidíjak, a nehézségi és kockázati pótlékok kivételével – a juttatásokat. (3) Az [Eulex Kosovo] szükség esetén szerződéses alapon alkalmazhat nemzetközi polgári és helyi személyzetet is, amennyiben a szükséges feladatköröket a tagállamok által kirendelt személyzet nem látja el. Kivételesen, kellően indokolt esetben a részt vevő harmadik államok állampolgárainak szerződéses alapú felvételére is lehetőség van, amennyiben a tagállamokból nem áll rendelkezésre megfelelően képzett jelentkező. ( 6 ) […].” |
|
6. |
A 2008/124 együttes fellépésnek „Az [Eulex Kosovo] személyi állományának jogállása” című 10. cikke kimondja: „(1) Szükség esetén az [Eulex Kosovo] személyi állományának jogállását – beleértve adott esetben az [Eulex Kosovo] lebonyolításához és zavartalan működéséhez szükséges kiváltságokat, mentességeket és további garanciákat – a megállapodásban kell meghatározni. […] (3) A nemzetközi és helyi polgári személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit a misszióvezető és a személyzet tagja közötti szerződésben kell meghatározni.” |
|
7. |
A 2008/124 együttes fellépés „Pénzügyi rendelkezések” című 16. cikke a következőképpen rendelkezik: „[…] (4) A szerződésében vállalt tevékenységekkel kapcsolatosan a misszióvezető teljes körű jelentési kötelezettséggel tartozik az őt ellenőrző Bizottságnak. […]” |
B. A 2008/124 együttes fellépés a 2014/349 határozattal történő módosítását követően
|
8. |
A 2008/124 együttes fellépést különösen a 2014/349 határozat módosította, amely e határozat 2. cikke szerint 2014. június 12‑én lépett hatályba. |
|
9. |
A 2014/349 határozattal módosított 2008/124 együttes fellépés (a továbbiakban: módosított 2008/124 együttes fellépés) 8. cikkének (1a) bekezdése következőképpen rendelkezik: „A misszióvezető a misszió képviselője. A misszióvezető – általános felelőssége mellett – átruházhatja a személyzeti és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos irányítási feladatait a misszió állományának tagjaira.” |
|
10. |
A módosított 2008/124 irányelv 10. cikkének (3) bekezdése a következőket mondja ki: „A nemzetközi és helyi személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit az [Eulex Kosovo] és a személyzet adott tagja között megkötendő szerződésben kell meghatározni.” |
|
11. |
A módosított 2008/124 együttes fellépés „Jogi rendelkezések” című 15a. cikke következőképpen rendelkezik: „Az [Eulex Kosovo] ezen együttes fellépés végrehajtása érdekében szolgáltatásokat és árukat szerezhet be, szerződéseket és igazgatási megállapodásokat köthet, személyzetet alkalmazhat, bankszámlát tarthat fenn, vagyoni eszközöket szerezhet és idegeníthet el, teljesítheti a fizetési kötelezettségeit, valamint eljárhat bíróság előtt.” |
|
12. |
A módosított 2008/124. sz. törvény 16. cikke a következőképpen rendelkezik: „[…] (4) Az [Eulex Kosovo] felel a misszió költségvetésének végrehajtásáért. Az [Eulex Kosovo] e célból megállapodást ír alá a Bizottsággal. ( 7 ) (5) „Az [Eulex Kosovo] felel a megbízatása végrehajtásából eredően 2014. június 15‑étől kezdődően felmerülő követelésekért és kötelezettségekért, azon követelések kivételével, amelyek a misszióvezető súlyos kötelességszegéséből erednek, és amelyekért a misszióvezető viseli a felelősséget. […].” |
III. A tényállás, az eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
|
13. |
Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint CO‑t, ME‑t, GC‑t és további 42 személyt (a továbbiakban: az alapeljárás felperesei) az Eulex Kosovo szolgálatában nemzetközi polgári személyzet tagjaként foglalkoztatták, illetve jelenleg is foglalkoztatják határozott időre szóló munkaszerződések alapján, amelyeket egy vagy több hónapra, de egy évet meg nem haladó időtartamra kötöttek, és a későbbiekben meghosszabbítottak. E szerződések 2014 júniusáig a brüsszeli bíróságok, valamint 2014 júniusától az Európai Unió Bírósága javára szóló joghatósági kikötést tartalmaznak. |
|
14. |
MJ 2013. február 1‑jétől 2014. október 14‑ig az Eulex Kosovo misszióvezetői pozícióját töltötte be, a többek között a közte és a Bizottság között 2013. február 1‑jén és június 7‑én létrejött szerződésekben meghatározott feltételek szerint. |
|
15. |
Az alapeljárás felperesei szerint 2012‑ben egyes feladatok besorolásának módosítása a feladataik leírásának módosításához és díjazásuk jelentős csökkenéséhez vezetett. E módosítást a munkaszerződések meghosszabbítása elmaradásának három „hulláma” követte, 2013. tavasz és nyár között, 2014. ősszel és 2016. ősszel. |
|
16. |
2013. augusztus 6‑án benyújtott keresetlevelükkel az alapeljárás egyes felperesei az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be a Törvényszékhez a Bizottság, az EKSZ és az Eulex Kosovo ellen, vitatva az MJ által misszióvezetőként hozott azon döntések jogszerűségét, hogy nem hosszabbítja meg munkaszerződéseiket. A 2014. szeptember 30‑i Bitiqi és társai kontra Bizottság és társai végzésében ( 8 ) a Törvényszék hatáskör hiánya miatt elutasította e keresetet, mivel úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó jogviszony szerződéses jellegű volt, és így a munkaszerződésekben foglalt, a brüsszeli bíróságokat kijelölő joghatósági kikötés hatálya alá tartozott. |
|
17. |
2014. július 11‑én, július 14‑én és október 21‑én benyújtott keresetleveleikkel az alapeljárás felperesei keresetet indítottak a tribunal du travail francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű munkaügyi bíróság) előtt, vitatva a feladataik besorolásának módosítását és/vagy a munkaszerződéseik meghosszabbításának elmaradását, éppúgy, mint a rájuk többek között a társadalombiztosítás terén vonatkozó jogállást, továbbá kártérítést követelve. A feladatok besorolásának módosítására és a szerződések meghosszabbítása elmaradásának első hullámára a 2014/349 határozat elfogadását megelőzően, és MJ mint misszióvezető beavatkozása nyomán került sor. |
|
18. |
E kereseteket eredetileg MJ‑vel mint misszióvezetővel, a Tanáccsal, a Bizottsággal és az EKSZ‑szel szemben nyújtották be. E négy alperes többek között arra hivatkozott, hogy mivel az Eulex Kosovót jogi személyiséggel és perképességgel ruházták fel, a módosított 2008/124 együttes fellépés 16. cikke (5) bekezdésének megfelelően mind a jövőre nézve, mind a múlt tekintetében kizárólag egyedül az Eulex Kosovónak kell felelősséggel tartoznia a megbízatása végrehajtásából eredő követelésekért és kötelezettségekért. Következésképpen az alapeljárás felperesei az Eulex Kosovo perbevonása érdekében beavatkozási kérelmet terjesztettek elő. E kérelmek vizsgálatát azonban a kérdést előterjesztő bíróság elkülönítette az első négy alperes ellen benyújtott keresetek által felvetett előzetes elfogadhatósági és eljárási kérdések vizsgálatától. |
|
19. |
2018. június 1‑jei ítéletével a kérdést előterjesztő bíróság úgy határozott, hogy MJ‑t mint misszióvezetőt a 2014. június 12‑én kezdődő időszak tekintetében elbocsátja a perből, mivel a 2014/349 határozatot ebben az időpontban fogadták el, és MJ az alapeljárás felperesei tekintetében már nem a saját nevében, hanem a módosított 2008/124 együttes fellépés 8. cikkének (1a) bekezdése szerint kizárólag az Eulex Kosovo „képviselőjeként” jár el. A kérdést előterjesztő bíróság továbbá úgy határozott, hogy a Tanácsot, a Bizottságot és az EKSZ‑t ezen időszak tekintetében el kell bocsátani a perből azon az alapon, hogy a 2014/349 határozat értelmében az Eulex Kosovo saját jogi személyiséggel és perképességgel rendelkezik, és az e misszió által végrehajtott cselekményekre a saját nevében került sor. A 2014. június 12‑ét megelőző időszakot illetően azonban a kérdést előterjesztő bíróság elrendelte a jogvita újbóli megnyitását annak érdekében, hogy lehetővé tegye a felek számára, hogy előterjesszék az MJ és elődei részére ezen időszak alatt misszióvezetőként adott megbízatás fennállására, valamint adott esetben e megbízatás pontos természetére és MJ misszióvezetői minőségére, a Tanácsra, a Bizottságra és az EKSZ‑re kifejtett hatásaira vonatkozó érveiket. |
|
20. |
A felek meghallgatását követően a kérdést előterjesztő bíróság kételkedik abban, hogy MJ misszióvezetőként a 2014. június 12‑ét megelőző időszakban csupán az Európai Unió megbízottja volt. A kérdést előterjesztő bíróság többek között megjegyzi, hogy az MJ‑vel ezen időpont előtt kötött munkaszerződések MJ‑t kifejezetten nemcsak a saját nevében, hanem munkáltatóként is feltüntetik, és hogy a 2008/124 együttes fellépés 10. cikkének (3) bekezdése szerint a misszióvezetővel kell ilyen szerződéseket kötni. A kérdést előterjesztő bíróság arra is rámutat, hogy MJ a 2008/124 együttes fellépés 8. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottsággal kötött szerződéseket saját nevében írta alá, amelyek alapján bizonyos költségvetéseket osztottak ki a részére az Eulex Kosovo céljára, többek között a személyzet díjazásának fedezésére, és a 2013. június 7‑én kötött szerződés 11.1. cikke előírja, hogy a szóban forgó munkaszerződésekben foglaltak szerint MJ a nemzetközi személyzettel a saját nevében és a KKBP operatív fellépések végrehajtása céljára a Bizottság által megbízott különleges tanácsadókról, valamint a nemzetközi szerződéses alkalmazottakról szóló, 2009. november 30‑i C(2009) 9502 bizottsági közleményben (a továbbiakban 2009. évi közlemény) foglalt szabályok alapján köt munkaszerződéseket. |
|
21. |
A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az uniós bíróságok még nem foglalkoztak az Eulex Kosovo szolgálatában álló nemzetközi személyzet munkáltatója 2014/349 határozatot megelőző időszakra vonatkozó megállapításának kérdésével. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság a tribunal du travail francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű munkaügyi bíróság) egy másik tanácsa által hozott két ítéletre ( 9 ) hivatkozik, mivel úgy ítélte meg, hogy az Eulex Kosovo és másik uniós nemzetközi missziójának szolgálatában e missziók jogi személyiséggel való felruházása előtt foglalkoztatott nemzetközi személyzet munkáltatója az intézményei által képviselt Unió, nem pedig a misszióvezető volt. A kérdést előterjesztő bíróság szerint e kérdés rendezése alapvető fontosságú a jelen ügyben MJ‑vel mint misszióvezetővel, a Tanáccsal, a Bizottsággal és az EKSZ‑szel szemben előterjesztett egyes kérelmek elfogadhatóságáról és alapjáról való döntéshez, amennyiben a kérelmek a 2014. június 12‑ét megelőző időszakra vonatkoznak. |
|
22. |
E körülmények között a tribunal du travail francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű munkaügyi bíróság, Belgium) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé: „Úgy kell‑e értelmezni az Európai Unió koszovói jogállamiság‑missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló, 2008. február 4‑i 2008/124/KKBP tanácsi együttes fellépés 2014. június 12‑i 2014/349/KKBP tanácsi határozattal történt módosítását megelőző szövege – adott esetben minden más, esetlegesen releváns rendelkezéssel összefüggésben értelmezett – 8. cikkének (3) bekezdését és 10. cikkének (3) bekezdését, hogy azok a misszióvezetőt saját nevében és saját javára az EULEX KOSOVO misszió szolgálatában a 2014. június 12‑ét megelőző időszakban foglalkoztatott nemzetközi polgári személyzet tekintetében munkáltatói minőséggel ruházzák fel, vagy pedig – figyelemmel különösen a 2008/124/KKBP együttes fellépés 2014. június 12‑i módosítását megelőző szövege 8. cikkének (5) bekezdésére és 9. cikkének (3) bekezdésére – úgy, hogy azok munkáltatói minőséggel az Európai Uniót és/vagy az Európai Unió valamely intézményét ruházzák fel, például az Európai Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot, az Európai Unió Tanácsát vagy bármely más intézményt, amelynek javára a misszióvezető eddig az időpontig megbízás, hatáskör‑átruházás vagy adott esetben meghatározandó bármely más képviseleti forma alapján eljárt?” |
|
23. |
Írásbeli észrevételeket nyújtottak be a Bírósághoz az alapeljárás felperesei, a spanyol kormány, a Tanács, a Bizottság, az EKSZ és az Eulex Kosovo. A 2021. június 16‑án tartott tárgyaláson e felek előadták szóbeli észrevételeiket. |
IV. A felek észrevételeinek összefoglalása
|
24. |
Az alapeljárás felperesei azt állítják, hogy a 2008/124 együttes fellépést úgy kell értelmezni, hogy az az Európai Uniót, konkrétabban a Tanácsot és a Bizottságot mind 2014. június 12. előtt, mind azt követően munkáltatói minőséggel ruházza fel. Véleményük szerint MJ misszióvezetőként csak a szóban forgó munkaszerződéseket az Európai Unió nevében aláíró személyként járt el, mivel a KKBP kizárólag az Unió felelősségi körébe tartozik, és az Európai Uniót – minden más szervezet kizárásával – kizárólag az intézményei képviselik. A 2008/124 együttes fellépés ugyanis csak olyan ad hoc felhatalmazásokat biztosít, amelyekért a misszióvezető az Unióval, nem pedig az Eulex Kosovo személyzetével szemben felel, és tekintettel a 2018. július 5‑i Jenkinson kontra Tanács és társai ítéletre, ( 10 ) a munkaszerződéseket aláírói személyek mindegyik misszióvezetői váltással biztosított folytonossága arra utal, hogy a munkaviszony teljes időtartama alatt az Európai Unió a munkáltató. |
|
25. |
Amint az alapeljárás felperesei a tárgyaláson hangsúlyozták, a vitatott határozatok a Bizottságnak tudhatók be, mivel azok az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtásához kapcsolódnak, valamint többek között a fizetéseket, juttatásokat és munkafeltételeket érintő kérdéseket a Bizottság határozza meg. E határozatok a Tanácsnak is betudhatók, mivel a Tanács felel a jogi keret létrehozásáért és az általa kinevezett misszióvezetőre bízott nemzetközi személyzet jogállásával kapcsolatos hiányosságokért, valamint a műveletek területén végrehajtott szerkezetátalakítási határozatok elfogadásáért. Az az érv, amely szerint a módosított 2008/124 együttes fellépés 15a. cikke csak deklaratív hatállyal rendelkezik, összeegyeztethetetlen a 2015. november 12‑i Elitaliana kontra Eulex Kosovo ítélettel, ( 11 ) ezen együttes fellépés szövegével, a közös kül‑ és biztonságpolitika missziói pénzügyi irányításának szabályairól szóló, 2012. június 26‑i C(2012) 4052 végleges bizottsági közleménnyel (a továbbiakban: 2012. évi közlemény), valamint a misszióvezetők és a Bizottság közötti szerződésekkel. |
|
26. |
A spanyol kormány azt állítja, hogy az Unió munkáltatóként járt el 2014. június 12. előtt, annak ellenére, hogy a szóban forgó munkaszerződéseket MJ mint misszióvezető kötötte, és hogy abban a „munkáltató” kifejezés szerepel. MJ az Európai Unió megbízottjaként járt el, és a 2008/124 együttes fellépésben megfelelően rá bízott feladatokat látott el. Ezen együttes fellépés 8. cikkének (5) bekezdése és 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a misszióvezető a Bizottság felügyelete alá tartozik a költségvetés területén, valamint a Politikai és Biztonsági Bizottság (a továbbiakban: PBB) és a polgári műveleti parancsnok révén a Tanács politikai és stratégiai ellenőrzése alatt áll, ami feltételezi a misszióvezető Európai Unió általi tényleges ellenőrzését, valamint a 2008/124 együttes fellépés 8. cikkének (7) bekezdése alapján e szerződéseket az Európai Unió képviseletében kötötték meg. Amint azt a spanyol kormány a tárgyaláson kifejtette, a 2014/349 határozat jelentős innovációt jelentett az Eulex Kosovo jogi keretében, és a módosított 2008/124 együttes fellépés 16. cikkének (5) bekezdéséből arra lehet következtetni, hogy az Eulex Kosovo felelőssége csak a 2014. június 15‑én vagy azt követően bekövetkezett cselekményekre terjed ki. A Tanács és a Bizottság a jelen ügyben ugyan alperes lehet, továbbra is meg kell azonban határozni, hogy a misszióvezető a vitatott aktusait a Tanács vagy a Bizottság átruházott funkcióinak ellátása során hozta‑e meg. |
|
27. |
A Tanács arra hivatkozik, hogy mivel a kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárást a 2014/349 határozat elfogadását követően indították, az Eulex Kosovo 2014. június 12. előtti jogi helyzete nem releváns, és az Eulex Kosovo 2014. június 12‑ét megelőzően már mindenképpen rendelkezett jogi személyiséggel, így őt kell az egyedüli alperesnek tekinteni. Álláspontja szerint a módosított 2008/124 együttes fellépés 15a. cikke csak deklaratív hatállyal rendelkezik, és a szerződéses időszakok különböző munkáltatók szerinti esetleges szétválasztása nem szolgálja az alapeljárás felpereseinek érdekét. Mivel a Tanács nem volt a szóban forgó munkaszerződésekben részes fél, nem tekinthető alperesnek, és – amint azt a tárgyaláson hangsúlyozta – a 2016. július 19‑i H kontra Tanács és társai ítélet ( 12 ) az átcsoportosítás kérdésére vonatkozott, szemben azzal a jelen ügy szerinti szerződéses munkaviszonnyal, amelyben a Tanács nem volt részes fél. |
|
28. |
A Bizottság azt állítja, hogy a kérdés hipotetikus, és ezért elfogadhatatlan, tekintettel az Eulex Kosovóval szemben párhuzamosan folyamatban lévő perbevonási eljárásra, valamint arra a tényre, hogy a kérdés azon uniós jogi rendelkezés értelmére és hatályára vonatkozik, amely a keresetlevelek benyújtásának időpontjában már nem volt hatályos, mivel az kizárólag a 2014. június 12‑ét megelőző időszakra vonatkozik. Másodlagosan azzal érvel, hogy a módosított 2008/124 együttes fellépés 15a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy 2014. június 12. előtt az Eulex Kosovo szolgálatában álló nemzetközi személyzet munkáltatója a misszióvezető, és ha e személyzet felvételére vonatkozó képesség nem függ a jogképességtől, az Eulex Kosovót kell e tekintetben munkáltatónak tekinteni. Egyrészt ugyanis, mivel e rendelkezés vezette be az Eulex Kosovo számára azt a lehetőséget, hogy 2014. június 12‑től kezdődően szerződéseket kössön és alkalmazottakat vegyen fel, e misszió nem létesíthetett munkaviszonyt ezen időpontot megelőzően, és ebből következően a szóban forgó munkaszerződésekben részes egyetlen másik fél a misszióvezető, amint azt a 2008/124 együttes fellépés 10. cikkének (3) bekezdése előírja. Ezzel szemben az Eulex Kosovónak a 2008/124 együttes fellépés 9. cikkének (3) bekezdése alapján már 2014. június 12. előtt is volt lehetősége személyzetet toborozni, és ezen módosított együttes fellépés 16. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó a 2014. június 15‑ét megelőzően bekövetkezett cselekményekre, amennyiben a keresetet ezen időpontot követően nyújtják be, így ettől az időponttól kezdve minden, a megbízatás teljesítéséből eredő panaszt az Eulex Kosovóhoz kell benyújtani. |
|
29. |
A Bizottság azzal érvel, hogy nem tekinthető munkáltatónak, mivel szerepe a költségvetés végrehajtására korlátozódik, nem pedig a személyzeti kérdések kezelésére. Amint azt a tárgyaláson hangsúlyozta, a H ítéletnek megfelelően a Bizottság nem része a parancsnoki láncnak, és a jelen ügy semmilyen költségvetési határozatot nem érint; a misszióvezetőt a Tanács nevezi ki, megbízatását a Tanács állapítja meg, a 2009. és a 2012. évi közlemény semmilyen módon nem vonatkozik a nemzetközi személyzetre, és a Tanács által e tekintetben elfogadott szabályokat ismerteti. |
|
30. |
Az EKSZ azt állítja, hogy a 2008/124 együttes fellépés 8., 9. és 10. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az Eulex Kosovo e misszió szolgálatában álló nemzetközi személyzet munkáltatójának minősül. Álláspontja szerint, amennyiben a kérdés a 2014/349 határozat előtti misszióvezetőre vonatkozik, az nem bír relevanciával, mivel a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő jogvita e határozat elfogadását követően indult, a misszióvezető pedig semmiképpen nem tekinthető munkáltatónak. A 2008/124 együttes fellépés 9. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Eulex Kosovo toborozhat személyzetet, ezen együttes fellépés 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 10. cikkének (1) bekezdése pedig az Eulex Kosovo személyzetére utal. Így azt állítja, hogy az Eulex Kosovo már 2014. június 12. előtt is alkalmazhatott személyzetet, és e módosított együttes fellépés 15a. cikke csak deklaratív hatállyal rendelkezik. Amint azt a tárgyaláson hangsúlyozta, az EUSZ 47. cikk értelmében vett jogi személyiséget, amely rendelkezés kimondja, hogy az Unió jogi személy, meg kell különböztetni az uniós intézmények és más jogalanyok feladatok ellátására vonatkozó jogképességétől, így nincs ellentmondás az Elitaliana ítélettel, mivel a jogi személyiség hiánya nem akadályozza meg az Eulex Kosovót abban, hogy személyzet alkalmazására vonatkozó jogképességgel rendelkezzen. Az a tény, hogy a Tanács és a PBB az EKSZ‑hez tartozó polgári műveleti parancsnokon keresztül politikai ellenőrzést és stratégiai irányítást gyakorol az Eulex Kosovo felett, és az, hogy a költségvetés végrehajtása révén kapcsolat áll fenn a Bizottsággal, nem ruházza fel munkáltatói minőséggel a Tanácsot, a Bizottságot vagy az EKSZ‑t. Az alapeljárás felperesei ugyanis nem kötöttek velük munkaszerződést, és a H ítélet személyzeti átcsoportosítással kapcsolatos jogvitára vonatkozott, amely valamelyest összefüggött a misszió politikai ellenőrzésével és stratégiai irányításával, míg a nemzetközi személyzet toborzása és irányítása nem. |
|
31. |
Az Eulex Kosovo azt állítja, hogy a 2008/124 együttes fellépés 8., 9. és 10. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az Eulex Kosovo az e misszió szolgálatában álló nemzetközi személyzet munkáltatójának minősül. A misszióvezető az Eulex Kosovo megbízottjaként, nem pedig munkáltatóként jár el, és a Tanácsnak az Eulex Kosovo átszervezésére vonatkozó határozatait hajtja végre anélkül, hogy döntési jogkörrel rendelkezne az álláshelyek besorolásának módosítása és megszüntetése tekintetében. A Tanács, a Bizottság és az EKSZ ugyan fontos szerepet játszik az Eulex Kosovo megbízatásának kialakításában, azonban semmilyen szerződéses kapcsolatban nem áll az alapeljárás felpereseivel. Az a tény, hogy a 2008/124 együttes fellépés 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a szóban forgó munkaszerződéseket MJ‑vel mint misszióvezetővel kötötték, nem jelenti azt, hogy ő munkáltató lenne. Ezt szemlélteti az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata, ( 13 ) amely munkáltatóként az Eulex Kosovóra, nem pedig az egymást követő misszióvezetők személyére utal, még akkor is, ha a munkaszerződéseket a 2014/349 határozat előtt írták alá. Amint azt a tárgyaláson kifejtette, az Eulex Kosovo a 2008/124 együttes fellépés 9. cikkének (3) bekezdése alapján már toborozhatott személyzetet, és a módosított együttes fellépés 16. cikkének (5) bekezdése akkor is vonatkozik a 2014. június 15‑ét követően benyújtott követelésekre, ha a jelen ügyhöz hasonlóan a tényállás ezen időpontot megelőzően valósult meg. |
V. Értékelés
|
32. |
Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/349 határozattal történő módosítását megelőzően úgy kell‑e értelmezni a 2008/124 együttes fellépést, hogy a 2014. június 12‑ét megelőző időszak tekintetében az alapeljárás alperesének megállapítása szempontjából az Eulex Kosovo misszió vezetőjét, az Eulex Kosovót, a Tanácsot, a Bizottságot vagy az EKSZ‑t kell tekinteni az Eulex Kosovo szolgálatában foglalkoztatott nemzetközi személyzet munkáltatójának. |
|
33. |
Amint az az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, e kérdés abból ered, hogy az Eulex Kosovót a 2008/124 együttes fellépésnek a 2014/349 határozattal bevezetett módosításai, pontosabban a 2008/124 együttes fellépésnek a 2014. június 12‑től alkalmazandó 2014/349 határozattal beillesztett 15a. cikke alapján kifejezetten feljogosították arra, hogy szerződéseket kössön, személyzetet vegyen fel és perképességgel rendelkezzen, míg ezen időpontot megelőzően a misszióvezető a 2008/124 együttes fellépésben foglaltak szerint a munkaszerződéseket saját nevében kötötte, és felelősséggel tartozott e misszió költségvetésének végrehajtásáért. Ezenkívül a Tanács, a Bizottság és az EKSZ részt vesz az Eulex Kosovo létrehozásában és működtetésében, tehát felelősnek tekinthető a misszióvezető által a nemzetközi személyzet foglalkoztatása tekintetében végzett cselekményekért, amennyiben az Eulex Kosovo misszió maga nem vonható felelősségre. Amint arra az alapeljárás felperesei rámutatnak, a kérdést előterjesztő bíróságnak az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntése érdekében meg kell állapítania munkáltatójukat, és az alkalmazandó nemzeti jog szerint a munkáltatónak az a jogalany minősül, amely jogi személyiséggel rendelkezik és a munkaviszonnyal kapcsolatos követelésekért bíróság előtt felelősségre vonható. |
|
34. |
A jelen ügyben feltett kérdés megválaszolása érdekében elsőként néhány előzetes észrevételt kell tenni az Európai Unió nemzetközi misszióival és az Eulex Kosovóval kapcsolatban (A. szakasz). Ezt követően a Bíróság arra vonatkozó hatáskörével foglalkozom, hogy a 2008/124 együttes fellépést előzetes döntéshozatal útján a jelen ügy körülményei között értelmezze (B. szakasz), valamint a Bizottság által az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatóságával kapcsolatban előadott érvekkel (C. szakasz), mielőtt e kérdés vizsgálatára térnék rá (D. szakasz). |
|
35. |
Ezen elemzés alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik a jelen ügyben, és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadható. Azt is megállapítom, hogy a 2008/124 együttes fellépést a 2014/349 határozattal történt módosítását megelőzően úgy kell értelmezni, hogy az a 2014. június 12‑ét megelőző időszak vonatkozásában a Bizottságot ruházza fel az alapeljárás felperesei tekintetében munkáltatói minőséggel. |
A. Előzetes észrevételek
|
36. |
Az EUSZ V. címe szerinti KKBP területén a közös biztonság‑ és védelempolitika (a továbbiakban: KBVP) ( 14 ) biztosítja az Unió műveleti képességét annak érdekében, hogy polgári és katonai missziókat vethessen be az Unión kívül különböző feladatok, többek között konfliktusmegelőzés és békefenntartás ellátására. ( 15 ) Ugyanis, amint az a közelmúltban készült jelentésekben megállapításra került, az ilyen missziók az Unió eszközkészletének olyan egyedi eszközét jelentik, amely lehetővé teszi a konfliktus vagy válság kezelésére irányuló közvetlen fellépést, és így a biztonság megteremtésére, az országok konfliktusból való kilábalásának lehetővé tételére, valamint az Unió és polgárai külső fellépés révén történő védelmére irányuló stratégiai erőfeszítésekbe illeszkednek. ( 16 ) Jelenleg 17 folyamatban levő KBVP misszió – 11 polgári és 6 katonai misszió vagy művelet – létezik, amelyek világszerte mintegy 5000 főt foglalkoztatnak. ( 17 ) |
|
37. |
Az Eulex Kosovo a legutóbb a 2021/904 tanácsi határozattal módosított 2008/124 együttes fellépéssel létrehozott KBVP polgári misszió. E határozat alapján a 2008/124 együttes fellépés hatályát több alkalommal meghosszabbították, és az Eulex Kosovo jelenlegi megbízatása 2023. június 14‑ig tart. Az Eulex Kosovo az eddig létrehozott legnagyobb KKBP polgári missziónak tekinthető. ( 18 ) A 2008/124 együttes fellépés 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Tanács azon műveleti terv (a továbbiakban: OPLAN) jóváhagyását követően indította el az Eulex Kosovót, amely a műveleti koncepcióval (a továbbiakban: CONOPS) együtt az Eulex Kosovo megbízatásának végrehajtására vonatkozó alapvető tervdokumentum. ( 19 ) |
|
38. |
A 2008/124 együttes fellépés 2. cikke ( 20 ) szerint az Eulex Kosovo megbízatása arra irányul, hogy „[segítse] a koszovói intézményeket, igazságügyi hatóságokat és bűnüldöző szerveket a fenntarthatóság és elszámoltathatóság megteremtésére irányuló erőfeszítéseikben, továbbá a független, többnemzetiségű igazságügyi rendszer, valamint a többnemzetiségű rendőrségi és vámszervek továbbfejlesztésében és megerősítésében, biztosítva azt, hogy ezek az intézmények mentesek legyenek a politikai befolyástól, és megfeleljenek a nemzetközileg elismert normáknak és az európai legjobb gyakorlatoknak”. |
|
39. |
A 2010/322 és a 2014/349 határozattal módosított 2008/124 együttes fellépés 9. cikke értelmében az Eulex Kosovo személyzetét a szerződéses alapon foglalkoztatott nemzetközi és helyi személyzettel együtt a tagállamok vagy az uniós intézmények által kirendelt személyi állomány teszi ki. |
|
40. |
A 2010/322 határozattal módosított 2008/124 együttes fellépés 11. cikke értelmében az Eulex Kosovo a következő parancsnoki lánccal rendelkezik. A Tanács és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) felelőssége mellett a PBB, amely a Tanács KKBP‑vel foglalkozó különbizottsága, ( 21 ) gyakorolja az Eulex Kosovo politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását. ( 22 ) Az Európai Tanács és a Tanács által meghatározott KKBP keretében ( 23 ) a főképviselő biztosítja határozataik végrehajtását, beleértve a KBVP‑missziókra vonatkozó határozatokat is, és őt az EKSZ segíti, amely az Unió diplomáciai szolgálata. ( 24 ) A Tanács felhatalmazza a PBB‑t arra, hogy kinevezze a misszióvezetőt, ( 25 ) akinek megbízatása az Eulex Kosovo megbízatásának megfelelően meghatározott időszakokra, gyakran egy‑két évre szól. ( 26 ) |
|
41. |
Ezenfelül a polgári műveleti parancsnok – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, valamint a főképviselő általános felügyelete alatt – stratégiai szintű parancsnoklást és ellenőrzést gyakorol az Eulex Kosovo felett. ( 27 ) A polgári műveleti parancsnok egyben az EKSZ KBVP polgári misszióinak műveleti parancsnokságaként szolgáló igazgatóságának ( 28 ) minősülő polgári tervezési és végrehajtási szolgálat igazgatója. ( 29 ) Helyi szinten a misszióvezető gyakorolja az Eulex Kosovo feletti parancsnoklást és ellenőrzést, és közvetlenül a polgári műveleti parancsnoknak felel. ( 30 ) |
B. A Bíróság hatásköre
|
42. |
A felek nem vitatják a Bíróságnak a jelen ügy elbírálására vonatkozó hatáskörét. ( 31 ) A Bíróság ugyanakkor saját hatáskörének kérdését hivatalból vizsgálhatja. ( 32 ) Tekintettel arra, hogy a 2008/124 együttes fellépést a Szerződésnek a KKBP‑re vonatkozó rendelkezései alapján fogadták el, ( 33 ) szükségesnek tűnik megvizsgálni, hogy a Bíróságnak a 2008/124 együttes fellépés előzetes döntéshozatal útján történő értelmezésére vonatkozó hatáskörét esetlegesen érinthetik‑e az uniós bíróságok hatáskörének a KKBP területén történő korlátozását előíró, az EUSZ 24. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és az EUMSZ 275. cikk első bekezdésében foglalt szabályok. Ugyanis, amint arra az EKSZ rámutat, úgy tűnik, hogy ez lehet az e tekintetben a Bíróság elé kerülő első olyan ügy, amelyben valamely KKBP‑aktus értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelemről van szó. |
|
43. |
Emlékeztetni kell arra, hogy amint azt a Bíróság megállapította, az EUSZ 24. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint az EUMSZ 275. cikk első bekezdése értelmében az uniós bíróságok főszabály szerint nem rendelkeznek hatáskörrel a KKBP‑re vonatkozó rendelkezéseket és az ezek alapján elfogadott aktusokat illetően. Mivel azonban ezek a szabályok eltérést vezetnek be az EUSZ 19. cikk szerinti általános hatáskörre vonatkozó szabálytól, ezeket megszorítóan kell értelmezni. ( 34 ) E tekintetben a Bíróság hangsúlyozta, hogy mind az EUSZ közös rendelkezéseiben szereplő EUSZ 2. cikkből, mind pedig az Unió külső tevékenységére vonatkozó EUSZ 21. cikkből – amelyre a KKBP‑re vonatkozó EUSZ 23. cikk visszautal – az következik, hogy az Unió többek között a jogállamiság értékein alapul. ( 35 ) Így jóllehet az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikke nem hozhat létre hatáskört a Bíróság részére, amennyiben a Szerződések azt kizárják, az e rendelkezésben foglalt hatékony bírói jogvédelem elve – az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése értelmében a Bíróságra ruházott azon feladattal együtt, hogy a Szerződések alkalmazása és értelmezése során a jog tiszteletben tartását biztosítsa – azt is magában foglalja, hogy e szabályokat megszorítóan értelmezzék. ( 36 ) |
|
44. |
Továbbá létezik a KKBP‑val összefüggő hatásköri kérdésekre vonatkozó olyan ítélkezési gyakorlat is, amelyből kitűnik, hogy az, hogy egy adott ügy sajátos körülményei érintik a KKBP‑aktust, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a Bíróság hatáskörének az [EUSZ] 24. cikk (1) bekezdésében és az EUMSZ 275. cikkben megállapított korlátozásai érvényesülnek. ( 37 ) Mivel ez az ítélkezési gyakorlat részben az Európai Unió nemzetközi misszióira vonatkozik, a jelen ügy szempontjából hasznos felidézni bizonyos ítéletek főbb pontjait. |
|
45. |
Így a 2014. június 24‑i Parlament kontra Tanács ítélettől ( 38 ) kezdődően a Bíróság a KKBP‑re, és különösen az Unió nemzetközi misszióira vonatkozó nemzetközi megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozat megsemmisítése iránti keresettel összefüggésben elismerte, hogy rendelkezik hatáskörrel annak felülvizsgálatára, hogy egy ilyen megállapodást az EUMSZ 218. cikkben meghatározott azon eljárásnak megfelelően tárgyaltak és kötöttek‑e meg, amely általános hatályú, és arra szolgál, hogy azt főszabály szerint valamennyi nemzetközi megállapodásra alkalmazzák, a KKBP‑t is beleértve. |
|
46. |
Ezenkívül az Elitaliana ítéletben ( 39 ) a Bíróság megerősítette, hogy az uniós bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a felperes által annak alapján indított megsemmisítés iránti és kártérítési kereset elbírálására, hogy az Eulex Kosovo egy helikopteres szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződést egy másik ajánlattevőnek ítélt oda. A Bíróság megállapította, hogy a szóban forgó intézkedések – amelyek megsemmisítését az uniós közbeszerzési szabályok megsértése okán kérték – olyan közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkoztak, amely az Unió költségvetését terhelő kiadásokkal járt, következésképpen a szóban forgó közbeszerzés az uniós költségvetési rendelet hatálya alá tartozott. ( 40 ) |
|
47. |
Azt is nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a H ítéletben ( 41 ) a Bíróság megerősítette, hogy az uniós bíróságok hatáskörrel rendelkeznek egy másik uniós nemzetközi misszióhoz, nevezetesen az Európai Unió Bosznia‑Hercegovinában folytatott rendfenntartó missziójához (EUPM) valamely tagállam által kirendelt tisztviselő által az őt egy regionális irodába átcsoportosító, a misszióvezető által hozott határozatokkal összefüggésben indított megsemmisítés iránti és kártérítési kereset elbírálására. A Bíróság szerint, noha a vitatott határozatok a KKBP összefüggéseibe illeszkednek és a területhez tartozó operatív intézkedéshez kapcsolódnak, e határozatok lényegüknél fogva személyzeti igazgatási aktusoknak is minősülnek, az uniós intézmények által a hatásköreik gyakorlása során elfogadott valamennyi ilyen határozathoz hasonlóan. E körülmények között az uniós bíróságok hatáskörének a KKBP területén történő korlátozása nem zárta ki a tagállamok által kirendelt személyi állományra vonatkozó személyzeti igazgatási aktusok felülvizsgálatát, amennyiben az uniós bíróságok az EUMSZ 270. cikk alapján hatáskörrel rendelkeznek az uniós intézmények által kirendelt személyi állományt érintő ilyen intézkedések felülvizsgálatára. Ellenkező esetben, amennyiben a „helyszíni” műveletekkel kapcsolatos ugyanazon személyzeti igazgatási aktus egyaránt vonatkozik a tagállamok által kirendelt személyi állományra és az uniós intézmények által kirendelt személyi állományra, az előbbiekre vonatkozó határozat nem állna összhangban az utóbbiakra vonatkozó határozattal. |
|
48. |
Ennek alapján igaz, hogy a korábbi ügyek az EUMSZ 263. cikk és az EUMSZ 340. cikk második bekezdése alapján indított megsemmisítés iránti és kártérítési keresetekre vonatkoztak, nem pedig az uniós jognak az EUMSZ 267. cikk alapján történő értelmezésére vonatkozó előzetes döntésekre. Ezenkívül a H ítélet alapjául szolgáló körülmények egy uniós nemzetközi misszió kirendelt személyi állományának tagjára, nem pedig szerződéses alkalmazottjára vonatkoztak, és ez az ítélet részben a tagállamok, illetve az uniós intézmények által kirendelt személyi állományt érintő jogviták elbírálása során alkalmazott eltérő bánásmód elkerülésére törekedett. Mindazonáltal úgy tűnik számomra, hogy ezen ítéletből általános jelleggel levezethető, hogy az EUSZ 24. cikk (1) bekezdése és az EUMSZ 275. cikk nem zárja ki, hogy az uniós bíróságok az Unió nemzetközi misszióinak személyzeti igazgatásával kapcsolatos keresetek elbírálására hatáskörrel rendelkezzenek. A H ítélet fényében ugyanis az uniós bíróságok megerősítették a személyzeti igazgatási ügyekre vonatkozó hatáskörüket a KKBP‑n belüli uniós ügynökség korábbi szerződéses alkalmazottja által indított megsemmisítés iránti és kártérítési keresetek, ( 42 ) valamint az EUMSZ 272. cikken alapuló, az Unió valamely nemzetközi missziójának korábbi szerződéses alkalmazottja által indított, szerződéses jellegű jogvitára vonatkozó kereset keretében. ( 43 ) |
|
49. |
A fenti ítélkezési gyakorlat tehát alátámasztja azt az álláspontot, amely szerint az EUSZ 24. cikk (1) bekezdése és az EUMSZ 275. cikk nem zárja ki, hogy a Bíróság a jelen ügyben hatáskörrel rendelkezzen. |
|
50. |
Vitathatatlanul igaz, hogy a Bíróságot a 2008/124 együttes fellépés értelmezésére kérik fel, amelynek jogalapja a KKBP területéhez tartozik. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés a személyzeti igazgatást érintő általános ügyre vonatkozik, nem pedig a KKBP végrehajtásának módjára. E tekintetben a szóban forgó munkaszerződések megkötése – az ilyen szerződések meghosszabbításának elmaradásával és az álláshelyek besorolásának módosításával kapcsolatos vitatott határozatokkal együtt – lényegüket tekintve az Eulex Kosovo szolgálatában álló humánerőforrás‑szervezetben a személyzeti igazgatás tipikus aktusainak tekinthetők. Következésképpen a H ítéletből véleményem szerint az következik, hogy a Bíróság hatáskörének az [EUSZ] 24. cikk (1) bekezdésében és az EUMSZ 275. cikkében megállapított korlátozásai nem zárják ki azt, a Bíróság hatáskörrel rendelkezzen arra, hogy a jelen ügy körülményei között előzetes döntést hozzon a 2008/124 együttes fellépés értelmezéséről. Ez különösen igaz figyelemmel az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésére és a Charta 47. cikkére, mivel az alapeljárás felpereseinek hatékony bírói jogvédelemhez való jogáról van szó. |
|
51. |
Ennélfogva úgy vélem, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik a jelen ügyben. |
C. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatósága
|
52. |
A Bizottság érvei szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés hipotetikus jellege miatt elfogadhatatlan. |
|
53. |
Úgy vélem, hogy ezen érveket figyelmen kívül kell hagyni. |
|
54. |
Amint a Bíróság következetesen megállapította, a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267. cikk alapján létrehozott együttműködés keretében kizárólag az alapügyben eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelős nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel megítélje mind az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szükségességét az ügydöntő határozat meghozatala szempontjából, mind a Bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját. Következésképpen, amennyiben az előterjesztett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság főszabály szerint köteles határozatot hozni. ( 44 ) Ebből következik, hogy az uniós jogra vonatkozó kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálásának Bíróság általi megtagadása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben nyilvánvaló, hogy az uniós jog kért értelmezése nem függ össze az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, illetve ha a szóban forgó probléma hipotetikus jellegű, vagy a Bíróság nem rendelkezik azon ténybeli és jogi elemek ismeretével, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a neki feltett kérdésekre hasznos választ adjon. ( 45 ) |
|
55. |
A jelen ügyben – amint azt a jelen indítvány 20. és 21. pontjában jeleztem – a kérdést előterjesztő bíróság kérelmében nem csupán azokat az okokat fejtette ki kellőképpen, amelyek arra indították, hogy kérdést tegyen fel a Bíróságnak a 2008/124 együttes fellépés értelmezését illetően, hanem azokat az indokokat is, amelyek az alapjogvita eldöntése érdekében ezen értelmezést szükségessé teszik. |
|
56. |
Egyébiránt, mivel a Bizottság azt kifogásolja, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés olyan uniós jogi rendelkezésre vonatkozik, amely már nem volt hatályban a kereseteknek a kérdést előterjesztő bírósághoz való benyújtásának időpontjában, e kérdés a 2008/124 együttes fellépés releváns rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozik, annak megállapítása érdekében, hogy 2014. június 12. előtt ki volt az alapeljárás felpereseinek munkáltatója, ami magában foglalja annak értékelését is, hogy e rendelkezések mikor alkalmazandók. A Bizottság kifogása tehát inkább az előzetes döntéshozatal iránti kérelem lényegére, mintsem elfogadhatóságára vonatkozik. ( 46 ) |
|
57. |
E körülmények között meg kell állapítani, hogy a kért értelmezés nyilvánvalóan összefüggésben áll az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, és hogy a felmerült kérdések nem hipotetikusak. |
|
58. |
Ennélfogva úgy vélem, hogy a jelen ügyben előterjesztett kérdés elfogadható. |
D. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adott válasz
|
59. |
Amint azt a jelen indítvány 32. pontjában említettem, a Bíróság elé terjesztett kérdés a 2014. június 12‑ét megelőzően az Eulex Kosovo nemzetközi személyzete munkáltatójának minősülő, tehát az alapeljárás tárgyát képező jogvita szempontjából alperesnek tekinthető személy vagy szervezet megállapítására vonatkozik. Ezért először a misszióvezető, másodszor az Eulex Kosovo, harmadszor pedig a Tanács, a Bizottság és az EKSZ szerepét fogom megvizsgálni. |
1. A misszióvezető
|
60. |
A Bizottság által előadott érvek szerint a 2014. június 12‑ét megelőző időszak tekintetében a misszióvezető tekinthető az alapeljárás felperesei munkáltatójának, mivel ő a szóban forgó munkaszerződésekben részes másik fél, és mivel a módosított 2008/124 együttes fellépés 15a. cikkének bevezetését megelőzően az Eulex Kosovo nem lehetett munkáltató. Az alapeljárás felperesei, a spanyol kormány, a Tanács, az EKSZ és az Eulex Kosovo eltérő álláspontot képviselnek. |
|
61. |
Elöljáróban rögzítem, hogy a Bizottság érveivel ellentétben a 2008/124 együttes fellépés releváns rendelkezései alapján határozott jelek utalnak arra, hogy a misszióvezető sem 2014. június 12‑ét megelőzően, sem azt követően nem tekinthető az alapeljárás felperesei munkáltatójának. |
|
62. |
E tekintetben a 2008/124 együttes fellépés szövege több helyen az Eulex Kosovo, nem pedig a misszióvezető személyzetét említi. ( 47 ) Míg a 2008/124 együttes fellépés 10. cikkének (3) bekezdése a módosítását megelőzően úgy rendelkezett, hogy a nemzetközi és helyi személyzet munkaszerződéseit a misszióvezetővel kell megkötni, e rendelkezés ezen együttes fellépés 10. cikkén belül található, amelynek címe – első bekezdésével együtt – az Eulex Kosovóra és „személyi állományára” utal. |
|
63. |
Ezenkívül – amint arra az alapeljárás felperesei, a spanyol kormány és az Eulex Kosovo rámutatnak – a 2008/124 együttes fellépés rendelkezéseiből kitűnik, hogy a misszióvezető a nemzetközi személyzettel fennálló kapcsolatokat illetően továbbra is a Tanácsnak és a Bizottságnak van alárendelve. |
|
64. |
Ami a Tanácsot illeti, tekintettel az Eulex Kosovo parancsnoki láncára – amint azt a jelen indítvány 40. és 41. pontjában kifejtettem – a misszióvezető a PBB‑n és a polgári műveleti parancsnokon keresztül a Tanács politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása alá tartozik, és a 2008/124 együttes fellépés 8. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint a misszióvezető – a polgári műveleti parancsnok utasításainak megfelelően – utasításokat ad az Eulex Kosovo teljes személyzetének. A 2008/124 együttes fellépés 12. cikkének (2) bekezdéséből következik, hogy a PBB, és nem a misszióvezető módosíthatja az OPLAN‑t (lásd a jelen indítvány 37. pontját), amely az Eulex Kosovo átszervezését is magában foglalhatja (mivel a 2008/124 együttes fellépés 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján az Eulex Kosovo személyi állományát az OPLAN határozza meg). Ennélfogva a jelen ügy körülményei között úgy tűnik, hogy MJ mint misszióvezető köteles volt végrehajtani az Eulex Kosovónak az álláshelyek besorolásának módosításával és megszüntetésével kapcsolatos átszervezésére vonatkozó határozatokat, és e tekintetben semmilyen mérlegelési mozgástérrel nem rendelkezett. ( 48 ) |
|
65. |
Hasonlóképpen, ami a Bizottságot illeti, a 2008/124 együttes fellépés – a 2014/349 határozattal történt módosítását megelőző – 8. cikke (5) bekezdésének megfelelően a misszióvezető felel az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtásáért, és ennek érdekében szerződést kell aláírnia a Bizottsággal, míg a 2008/124 együttes fellépés – a 2014/349 határozattal történő módosítását megelőző – 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a szerződésében vállalt tevékenységekkel kapcsolatosan a misszióvezető teljes körű jelentési kötelezettséggel tartozik az őt ellenőrző Bizottságnak, tehát a nemzetközi személyzet foglalkoztatását illetően is. Elemzésemben erre a kérdésre később visszatérek (lásd a jelen indítvány 88–92. pontját). |
|
66. |
Ezt az értelmezést erősíti meg továbbá az a tény, hogy – amint az a jelen indítvány 40. pontjában említésre került – a misszióvezetőt az Eulex Kosovo megbízatásával összhangban határozott időre nevezik ki. Ennélfogva, amint arra az alapeljárás felperesei és az EKSZ rámutatnak, ellentmondásos lenne, ha az egymást követő egyes misszióvezetőket egyéni minőségükben munkáltatónak tekintenénk. A 2009. évi közlemény ugyanis a nemzetközi személyzet tagjai előmenetelének folyamatosságát irányozta elő, függetlenül a misszióvezetők egymást követő kinevezésétől. ( 49 ) |
|
67. |
Annak ellenére, hogy a szóban forgó munkaszerződéseket MJ mint misszióvezető írta alá, és azokban a misszióvezető „munkáltatóként” szerepel, véleményem szerint ez nem érthető úgy, hogy a misszióvezetőt egyéni minőségében e személyzet munkáltatójának kell tekinteni, és így személyesen felel a megkötött munkaszerződésekért. Éppen ellenkezőleg, amint arra az alapeljárás felperesei, a spanyol kormány és az Eulex Kosovo rámutatnak, úgy tekinthető, hogy a misszióvezető az Eulex Kosovo megbízatásának végrehajtása során a 2008/124 együttes fellépés alapján rá bízott feladatok révén az Unió nevében jár el. |
2. Eulex Kosovo
|
68. |
A Tanács, az EKSZ és az Eulex Kosovo által a Bizottsággal együtt másodlagosan előadott érvek szerint az Eulex Kosovót 2014. június 12‑ét megelőzően és azt követően is az alapeljárás felperesei munkáltatójának lehet tekinteni, figyelembe véve a módosított 2008/124 együttes fellépés 15a. cikkének állítólagos deklaratív hatályát, és azt a tényt, hogy az együttes fellépés 16. cikkének (5) bekezdése a 2014. június 15‑ét megelőzően bekövetkezett cselekményekre alkalmazandó, amennyiben – mint a jelen ügyben – a követelést ezen időpontot követően nyújtották be (lásd a jelen indítvány 17. pontját). Az alapeljárás felperesei és a spanyol kormány nem értenek ezzel egyet. |
|
69. |
Véleményem szerint a 2008/124 együttes fellépés szövege, összefüggései és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján az Eulex Kosovo a 2014. június 12‑ét megelőző időszak tekintetében nem tekinthető az alapeljárás felperesei munkáltatójának. Először a módosított 2008/124 együttes fellépés 15a. cikkét, majd a módosított 2008/124 együttes fellépés 16. cikkének (5) bekezdését vizsgálom meg. |
|
70. |
Először is, ami a 2008/124 együttes fellépés módosított 15a. cikkét illeti, meg kell állapítani, hogy a 2008/124 együttes fellépés 2014. június 12‑ét megelőző és azt követő rendelkezéseinek összehasonlítása egyértelműen rávilágít arra, hogy az Eulex Kosovo szolgálatában álló nemzetközi személyzet különböző munkáltatókkal rendelkezett. A 2014/349 határozat elfogadását megelőzően a 2008/124 együttes fellépés 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a nemzetközi személyzet munkaszerződései a misszióvezető és a személyzet tagjai között jöttek létre, és ezen együttes fellépés 8. cikkének (5) bekezdése értelmében a misszióvezető mint az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtásáért, így a nemzetközi személyzet foglalkoztatásáért felelős személy köteles volt e célból a Bizottsággal szerződést kötni. Ezzel szemben a 2014/349 határozat elfogadását követően a módosított 2008/124 együttes fellépés 10. cikkének (3) bekezdése és 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Eulex Kosovo köt munkaszerződéseket a nemzetközi személyzettel, és felel az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtásáért, amely célból szerződést köt a Bizottsággal, míg ezen együttes fellépés 8. cikkének (5) bekezdését elhagyták. |
|
71. |
Következésképpen a fenti rendelkezések alapján meg kell állapítani, hogy a módosított 2008/124 együttes fellépés 15a. cikkének bevezetését megelőzően, amely cikk feljogosítja az Eulex Kosovót többek között szerződések megkötésére, személyzet foglalkoztatására és perképességgel ruházza fel, az Eulex Kosovo nem rendelkezett az ahhoz szükséges képességgel, hogy e misszió szolgálatában álló nemzetközi személyzet munkáltatójának minősüljön. |
|
72. |
Úgy tűnik, hogy a 2008/124 együttes fellépés összefüggései megerősítik ezt az értelmezést. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy bár a 2008/124 együttes fellépés 9. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az Eulex Kosovo szerződéses alapon toborozhat nemzetközi személyzetet, hasonló előírások álltak rendelkezésre az európai uniós tervezőcsoport (a továbbiakban: EUPT‑Koszovó) ( 50 ) tekintetében, amely az Eulex Kosovo létrehozásának tervezési és előkészítési szakaszában vett részt, ( 51 ) ezáltal lehetővé téve számára, hogy szerződéses alapon nemzetközi és helyi személyzetet toborozzon, míg az ilyen személyzettel munkaszerződéseket az EUPT‑Koszovó vezetője kötött. Nehezen tudom elfogadni, hogy a jogképesség bármiféle kifejezett biztosítása nélkül az ilyen ideiglenes tervezőcsoportot e személyzet munkáltatójának lehessen tekinteni, és perképességgel rendelkezzen. |
|
73. |
Ezenkívül a 2012. évi közleményben ( 52 ) a Bizottság jelezte, hogy a KKBP‑missziókat jogi személyiséggel, vagy legalábbis kellően széles jogképességgel kell felruházni, amely ahhoz szükséges, hogy lehetővé váljon megbízatásaik végrehajtása, és szilárd jogalapot biztosítson annak érdekében, hogy az ilyen missziók mind az Unión belül, mind azon kívül eljárhassanak – ideértve a kereshetőségi jogot is. A Bizottság bejelentette arra irányuló szándékát, hogy a Tanácstól ilyen értelmű rendelkezések elfogadását kérje. Hasonló véleményt fogalmazott meg az Európai Számvevőszék is az Eulex Kosovóra vonatkozó, 2012‑ben elfogadott különjelentésében, ( 53 ) amelyben javasolta, hogy az Eulex Kosovo és a KKBP valamennyi jövőbeli missziója tartalmazzon ilyen rendelkezéseket. Erre az Eulex Kosovo és az Európai Unió más nemzetközi missziói ( 54 ) tekintetében a „Jogi rendelkezések” című különös rendelkezésnek a Tanács vonatkozó határozatába való beillesztése révén került sor, amint az a módosított 2008/124 együttes fellépés 15a. cikkében is szerepel. Ebből tehát az a következtetés vonható le, hogy szükségesnek tartották, hogy kifejezett jogképességgel ruházzák fel az Eulex Kosovót, amellyel korábban nem rendelkezett, különösen azért, hogy munkáltatóként személyzetet vegyen fel, és hogy megvédje magát a bíróság előtt. |
|
74. |
Úgy tűnik számomra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata megerősíti ezt az értelmezést. Közelebbről, az Elitaliana ítéletben ( 55 ) a 2014/349 határozat elfogadását megelőzően indított eljárás keretében a Bíróság megerősítette a Törvényszék azon megállapításait, amelyek szerint az Eulex Kosovo nem rendelkezik jogi személyiséggel, és nem létezik olyan rendelkezés, amely előírná a perképességét, aminek eredményeképpen nem minősülhetett az EUMSZ 263. cikk értelmében vett szervnek vagy hivatalnak, és hogy a Bizottságot kell az egyedüli alperesnek tekinteni. Következésképpen ebben az ítéletben a Bíróság kifejezetten hangsúlyozta az Eulex Kosovo jogképességének hiányát, mivel a 2008/124 együttes fellépés nem tartalmazott ilyen értelmű kifejezett felhatalmazást, és ennek alapján megállapította, hogy az Eulex Kosovo nem lehet alperes a jogvitában. |
|
75. |
Azt is meg kell jegyezni, hogy a H ítélet az Európai Unió Bosznia‑Hercegovinában folytatott EUPM‑re vonatkozott, és az azt létrehozó tanácsi határozat nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely azt jogképességgel ruházta volna fel. ( 56 ) A Bíróság ugyan közvetlenül nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, abból a tényből, hogy e misszió tekintetében kifejezetten nem biztosítottak jogképességet, arra lehet következtetni, hogy a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a vitatott intézkedések az egyik uniós intézménynek tudhatók be, anélkül, hogy a jogvita potenciális alpereseként e missziót figyelembe vette volna. |
|
76. |
Ezenkívül nem tűnik úgy számomra, hogy a Jenkinson ítélet ( 57 ) eltérő következtetést támasztana alá. Ezen ítéletben elsősorban az EUMSZ 272. cikken alapuló és az Unió bizonyos nemzetközi missziói – köztük az Eulex Kosovo – korábbi nemzetközi alkalmazottja által a Tanács, a Bizottság, az EKSZ és az Eulex Kosovo ellen az Unió szerződéses felelősségére vonatkozóan indított keresetről volt szó. A felperest 2010. április 5‑től 2014. november 14‑ig foglalkoztatták az Eulex Kosovo szolgálatában, de csak az utolsó, 2014. október 15. és 2014. november 14. közötti időszakra vonatkozó munkaszerződés tartalmazott az uniós bíróságok hatásköréről rendelkező, az EUMSZ 272. cikk értelmében vett választottbírósági kikötést. Ítéletében a Bíróság a jogvita szerződéssel kapcsolatos részének elbírálása tekintetében fennálló hatáskör terjedelmének Törvényszék általi értékelésére összpontosított, és megállapította, hogy amennyiben egymást követően megkötött szerződésekben megjelenő munkaviszonyról van szó, az a körülmény, hogy a korábbi szerződésekben nem szerepel választottbírósági kikötés, nem akadályozza az uniós bíróságokat abban, hogy a felek közötti jogviszonyokra vonatkozó értékelésük során figyelembe vegyék az összes korábbi szerződést. A Bíróság azonban nem foglalkozott a Törvényszéknek az Eulex Kosovo jogképességére vonatkozó megállapításaival. Ennélfogva véleményem szerint a Bíróságnak az uniós bíróságok EUMSZ 272. cikken alapuló hatáskörének terjedelmére vonatkozó érvelése nem tűnik alkalmazhatónak a munkáltató személyének eltérő kérdésére, amellyel ebben az ítéletben nem foglalkoztak. ( 58 ) |
|
77. |
Ennek alapján meg kell állapítani, hogy a módosított 2008/124 együttes fellépés 15a. cikke azt jelenti, hogy az Eulex Kosovo a 2014. június 12‑ét megelőző időszak tekintetében nem minősül munkáltatónak. Ezzel szemben e rendelkezésből az következik, hogy a 2014. június 12‑től kezdődő időszak tekintetében az Eulex Kosovo tekinthető az e misszió szolgálatában álló nemzetközi személyzet munkáltatójának, és így maga lehet az alperes az ilyen személyzettel kötött munkaszerződésekkel kapcsolatos jogvitákban. ( 59 ) |
|
78. |
Másodszor, ami a módosított 2008/124 együttes fellépés 16. cikkének (5) bekezdését illeti, e rendelkezés szövege nem egyértelmű a tekintetben, hogy azt jelenti‑e, hogy 2014. június 15‑től az Eulex Kosovo tartozik felelősséggel a megbízatás végrehajtásából eredő követelésekért és kötelezettségekért, beleértve, ha a cselekmények ezen időpontot megelőzően következtek be, vagy csak akkor, ha a cselekményekre ebben az időpontban vagy azt követően került sor. ( 60 ) |
|
79. |
E tekintetben meg kell állapítani, hogy a módosított 2008/124 együttes fellépés 16. cikkének (4) bekezdése, amelyet az együttes fellépés 16. cikkének (5) bekezdésével egyidejűleg illesztettek be, megállapítja, hogy az Eulex Kosovo váltja fel a misszióvezetőt a költségvetésének végrehajtásáért való felelősség tekintetében. Ennélfogva a két rendelkezés együttes olvasata alapján úgy tűnik számomra, hogy a módosított 2008/124 együttes fellépés 16. cikkének (5) bekezdése annak megerősítésére irányul, hogy 2014. június 15‑től kezdődően az Eulex Kosovo tartozik felelősséggel a költségvetés általa történő végrehajtásából eredő esetleges követelésekért és kötelezettségekért. Mindazonáltal, ami a jelen ügy ezen időpont előtt megvalósult tényállását illeti, a misszióvezető hajtotta végre a költségvetést. Következésképpen e rendelkezés alapján az Eulex Kosovo nem tekinthető az alapeljárás felperesei munkáltatójának. |
3. A Tanács, a Bizottság és az EKSZ
|
80. |
Ha a Bíróság követi azon javaslatomat, amely szerint a 2014. június 12‑ét megelőző időszak tekintetében sem a misszióvezető, sem pedig az Eulex Kosovo nem minősül az alapeljárás felperesei munkáltatójának, és ezért nem tekinthető alperesnek a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő jogvitában, meg kell vizsgálni, hogy a Tanácsot, a Bizottságot és/vagy az EKSZ‑t kell‑e munkáltatónak tekinteni. |
|
81. |
Az alapeljárás felperesei által érdemben előadott érvek szerint a jelen ügy körülményei között mind a Tanács, mind pedig a Bizottság tekinthető munkáltatónak. A Tanács, a Bizottság, az EKSZ és az Eulex Kosovo ugyanakkor nem értenek ezzel egyet. |
|
82. |
Véleményem szerint a Bíróság ítélkezési gyakorlata és a 2008/124 együttes fellépés releváns rendelkezései erősen abba az irányba mutatnak, hogy a 2014. június 12‑ét megelőző időszak tekintetében a Bizottság tekinthető az alapeljárás felperesei munkáltatójának. |
|
83. |
E tekintetben az Elitaliana ítéletben ( 61 ) a Bíróság megállapította, hogy bár a 2014/349 határozattal történő módosítását megelőzően a 2008/124 együttes fellépés az Eulex Kosovo misszióvezetőjét a misszió költségvetésének végrehajtásáért felelősnek minősítette, jogosultságait költségvetési és pénzügyi területen a Bizottság felügyelete és ellenőrzése alatt gyakorolta. Következésképpen a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélésével kapcsolatos vitatott aktusok a Bizottságnak voltak betudhatók. |
|
84. |
Egyébiránt a H ítéletben ( 62 ) a Bíróság megállapította, hogy a Bosznia‑Hercegovinában folytatott EUPM‑re vonatkozó tanácsi határozat értelmében a misszióvezetőnek a kirendelt személyzet tagjának átcsoportosítására vonatkozó vitatott határozatai a Tanácsnak voltak betudhatók, mivel a misszióvezetőt a PBB nevezte ki, amely e misszió politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását a Tanács irányítása alatt gyakorolta, és a polgári műveletek parancsnokának felelt, aki pedig a PBB ellenőrzése alá tartozott, és felelősséggel tartozott mind a PBB, mind a Tanács határozatainak végrehajtásáért. Ezzel szemben a Bíróság szerint e határozatok nem tudhatók be a Bizottságnak, mivel az nem volt része a parancsnoki láncnak, és mivel e határozatok nem az e misszió költségvetésének végrehajtására vonatkoztak, amely megkövetelte volna a misszióvezető és a Bizottság közötti szerződéskötést. |
|
85. |
A jelen ügy körülményeit a fenti ítélkezési gyakorlatra tekintettel kell vizsgálni. |
|
86. |
Az EKSZ‑t illetően meg kell állapítani, hogy a Bírósághoz nem nyújtottak be olyan információkat, amelyek azt bizonyítanák, hogy a 2014. június 12‑ét megelőző időszak tekintetében az alapeljárás felpereseinek munkáltatója lenne. Éppen ellenkezőleg – amint arra az EKSZ rámutat – a polgári műveleti parancsnok ugyan az EKSZ részét képezi, nem tűnik úgy, hogy az EKSZ tartozik felelősséggel a nemzetközi személyzet foglalkoztatásával kapcsolatos ügyekért. Ezenkívül – amint azt a jelen indítvány 41. pontjában említettem – a polgári műveleti parancsnok a Tanács ellenőrzése és a főképviselő, nem pedig az EKSZ átfogó felügyelete alá tartozik. |
|
87. |
A Tanácsot illetően úgy tűnik számomra, hogy a Bíróság rendelkezésére álló információk alapján a 2014. június 12‑ét megelőző időszak tekintetében nem tekinthető az alapeljárás felperesei munkáltatójának. Kétségtelen, hogy a H ítéletben meghatározott kritériumokra tekintettel a jelen ügy tartalmaz olyan elemeket, amelyek úgy tekinthetők, hogy a Tanács irányába mutatnak, különösen mivel az Eulex Kosovo átszervezésére vonatkozó határozatok következményekkel járhatnak az álláshelyek besorolásának módosítása és a nemzetközi személyzet munkaszerződéseinek megszüntetése tekintetében. Mindazonáltal véleményem szerint a H ítélet körülményei eltérnek a jelen ügy körülményeitől. Ez az ítélet különösen valamely tagállamból kirendelt alkalmazott átcsoportosításával kapcsolatos olyan ügyre vonatkozott, amely – amint arra a Tanács és az EKSZ rámutat – úgy tűnik, hogy a missziónak a Tanács irányítása alatt megvalósuló politikai ellenőrzéséhez és stratégiai irányításához kapcsolódott, és amely semmilyen kapcsolatban nem állt a misszió költségvetésének a misszióvezető és a Bizottság közötti szerződést megkövetelő végrehajtásával. Ezzel szemben a jelen ügyben úgy tűnik, hogy a szóban forgó nemzetközi személyzet foglalkoztatása közvetlenül kapcsolódik az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtásához és a misszióvezető és a Bizottság között e tekintetben kötött szerződéshez, és ebből következően annak középpontjában a Bizottság költségvetési felelőssége áll. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy semmilyen olyan információt nem terjesztettek a Bíróság elé az alapeljárás felperesei által ellátott feladatokkal, illetve egyéb olyan tényezőkkel kapcsolatban, amely megcáfolná a Tanács azon érveit, amelyek szerint a jelen ügy körülményei között a nemzetközi személyzet foglalkoztatása nem tartozik a Tanács feladatai közé. |
|
88. |
A Bizottságot illetően az Elitaliana ítéletre és a H ítéletre tekintettel úgy tűnik, hogy a Bíróság rendelkezésére álló információk alapján a 2014. június 12‑ét megelőző időszakban a Bizottságot az alapeljárás felperesei munkáltatójának lehet tekinteni azon az alapon, hogy az Eulex Kosovo szolgálatában álló nemzetközi személyzet foglalkoztatása e misszió költségvetésének a Bizottság felügyelete és irányítása mellett történő végrehajtásához kapcsolódik, és hogy úgy tűnik, a Bizottság feladata volt az ilyen személyzettel kötött munkaszerződésekre vonatkozó különös szabályok meghatározása. ( 63 ) |
|
89. |
Emlékeztetni kell arra, hogy a 2008/124 együttes fellépés – a 2014/349 határozattal történt módosítását megelőző – 8. cikkének (5) bekezdése és 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a misszióvezető az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtását – ideértve a nemzetközi személyzet foglalkoztatását is – illetően a Bizottság felügyelete és irányítása alá tartozott, és ennek érdekében szerződést kötött a Bizottsággal. Konkrétabban, a 2009. évi közleményen alapuló rendszer szerint a Bizottság szerződés útján különleges tanácsadóként foglalkoztatta a misszióvezetőt annak érdekében, hogy a misszió költségvetésének kezelésével bízza meg, és a szerződés szerint a misszióvezetőnek „a KKBP különleges tanácsadók által felvett vagy kirendelt alkalmazottakra alkalmazandó, jelen közleményben foglalt szabályok alapján” kellett a nemzetközi személyzettel munkaszerződéseket kötnie. ( 64 ) E tekintetben a 2009. évi közlemény konkrét szabályokat írt elő különösen arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit a misszióvezető által a nemzetközi személyzettel kötött szerződésbe kell foglalni, valamint a szerződés időtartamával, az álláshelyek besorolásával és a fizetések, adók és társadalombiztosítás szabályozásával kapcsolatos szabályokat foglalt magában. ( 65 ) |
|
90. |
Ezt szemléltetik az MJ mint misszióvezető és a Bizottság által a jelen ügyben 2013. február 1‑jén és június 7‑én kötött szerződések. Közelebbről, a 2013. június 7‑i szerződés 11.1. cikke rögzíti, hogy a misszióvezető a személyzetével a 2009. évi közleményben előírt szabályok alapján köt munkaszerződéseket, e szerződés 11.2. cikke pedig megállapítja, hogy a munkaszerződések időtartama általában nem haladhatja meg az Eulex Kosovo időtartamát. Ezenkívül az MJ által misszióvezetőként 2014. június 12‑ét megelőzően az alapeljárás egyik felperesével kötött, az előzetes döntéshozatalra utaló végzéshez csatolt munkaszerződésben e szerződés preambuluma kimondja, hogy a 2009. évi közlemény „meghatározza a nemzetközi személyzet alkalmazási feltételeit”, és hogy a Bizottság és MJ mint misszióvezető közötti szerződés 11.1. cikke ez utóbbi mint különleges tanácsadó számára „engedélyezi”, hogy saját nevében kössön munkaszerződéseket. ( 66 ) |
|
91. |
Következésképpen az a tény, hogy az alapeljárás felperesei a Bizottsággal nem írtak alá munkaszerződéseket, vagy hogy – amint azt a 2012. évi közlemény ( 67 ) jelzi – a Tanács a személyzeti kérdések szabályozására hatáskörrel rendelkező uniós intézmény, nem teszi érvénytelenné ezt az elemzést, mivel úgy tűnik, hogy MJ mint misszióvezető által az alapeljárás felpereseivel kötött munkaszerződések a 2009. évi közlemény keretébe illeszkednek, és olyan szabályokon alapultak, amelyek a Bizottság felelősségéből erednek. |
|
92. |
Mindezek alapján megállapítható, hogy a Bizottság a 2014. június 12‑ét megelőző időszak tekintetében az Eulex Kosovo szolgálatában álló nemzetközi személyzet munkáltatójának minősül, és ezért az alapeljárás tárgyát képező jogvita szempontjából alperesnek kell tekinteni. |
VI. Végkövetkeztetés
|
93. |
A fenti megfontolások alapján azt javasolom a Bíróságnak, hogy a tribunal du travail francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű munkaügyi bíróság, Belgium) kérdésére az alábbiak szerint válaszoljon: Az Európai Unió koszovói jogállamiság‑missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló, 2008. február 4‑i 2008/124/KKBP tanácsi együttes fellépést a 2014. június 12‑i 2014/349/KKBP tanácsi határozattal történő módosítását megelőző változatában úgy kell értelmezni, hogy az Eulex Kosovo szolgálatában a 2014. június 12‑ét megelőző időszakban foglalkoztatott nemzetközi személyzet tekintetében munkáltatói minőséggel az Európai Bizottságot ruházza fel. |
( 1 ) Eredeti nyelv: angol.
( 4 ) Lásd továbbá a jelen indítvány 36–41. pontját.
( 5 ) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Törvényszék előtt több ügy is folyamatban van, amelyek az Eulex Kosovo (lásd például: a BL és BM kontra Tanács és társai ügy, T‑204/19, OP és társai kontra Tanács és társai ügy, T‑183/21 és RI és társai kontra Tanács és társai ügy, T‑190/21) és más uniós nemzetközi missziók (lásd például: JF kontra EUCAP Szomália ügy, T‑194/20 és Stockdale kontra Tanács és társai ügy, T‑776/20) nemzetközi alkalmazottai által benyújtott hasonló követelésekre vonatkoznak.
( 6 ) A 2010. június 8‑i 2010/322/KKBP tanácsi határozattal (HL 2010. L 145., 13. o.) módosított változat. A 2008/124 együttes fellépés 9. cikke (3) bekezdésének eredeti szövege az alábbi volt: „Az [Eulex Kosovo] – szükség esetén – szerződéses alapon nemzetközi és helyi személyzetet is toborozhat.”
( 7 ) E rendelkezést később a 2021. június 3‑i (KKBP) 2021/904 tanácsi határozat (HL 20201. L 197., 114. o.) módosította ekképpen: „Az (1) bekezdésben említett, a valamely tagállamba áthelyezett bírósági eljárásokban való segítségnyújtással kapcsolatos kiadások fedezését szolgáló összegek kivételével az [Eulex] Koszovó felel a misszió költségvetésének pénzügyi végrehajtásáért. Az [Eulex] Koszovó e célból megállapodást ír alá a Bizottsággal.”
( 8 ) T‑410/13, nem tették közzé, EU:C:2014:871, különösen 25–28. és 37. pont. E végzéssel szemben nem nyújtottak be fellebbezést.
( 9 ) Amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, a 2017. december 12‑i ítéletével (RG 2015/AB/577) a tribunal du travail francophone de Bruxelles (brüsszeli francia nyelvű munkaügyi bíróság) megállapította, hogy az Eulex Kosovo szolgálatában a misszió 2014/349 határozat alapján jogi személyiséggel való felruházása előtt foglalkoztatott nemzetközi személyzet tagjának munkáltatója az intézményei által képviselt Unió volt, és hogy a misszióvezető csupán megbízott volt. Ezenfelül ez a bíróság a 2019. január 8‑i ítéletében (RG 2016/AB/411) hasonló értelemben határozott az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója (EUPOL COPPS) tekintetében, amikor megállapította, hogy a munkáltató a Bizottság által képviselt Európai Unió volt. Ez utóbbi missziót illetően lásd továbbá a jelen indítvány 54. lábjegyzetét.
( 10 ) C‑43/17 P, EU:C:2018:531 (a továbbiakban: Jenkinson ítélet).
( 11 ) C‑439/13 P, EU:C:2015:753 (a továbbiakban: Elitaliana ítélet).
( 12 ) C‑455/14 P, EU:C:2016:569 (a továbbiakban: H ítélet).
( 13 ) Az Eulex Kosovo többek között a Jenkinson ítéletre hivatkozik.
( 14 ) Lásd az EUSZ V. címe 2. fejezetének 2. szakaszát (42–46. cikk).
( 15 ) Lásd az EUSZ 42. cikk (1) bekezdését és az EUSZ 43. cikk (1) bekezdését.
( 16 ) Lásd e tekintetében: EKSZ, EU CSDP Missions & Operations for Human Security, 2019, 1. o. Lásd még például: Fiott, D. (szerk.), The CSDP in 2020: The EU’s legacy and ambition in security and defence, European Union Institute for Security Studies, 2020.
( 17 ) Amint az az EKSZ https://eeas.europa.eu címen elérhető honlapján szerepel.
( 18 ) Lásd e tekintetben: az Európai Számvevőszék 18/2012. sz. különjelentése: „A Koszovónak a jogállamiság területén nyújtott európai uniós támogatás”, 2012. (a továbbiakban: a Számvevőszék jelentése), 14. pont. Részletes tanulmányért lásd például: Spernbauer, M., EU Peacebuilding in Kosovo and Afghanistan: Legality and Accountability, Martinus Nijhoff, 2014.
( 19 ) Lásd e tekintetben: a Számvevőszéknek a jelen indítvány 18. lábjegyzetében hivatkozott jelentése, 68. pont.
( 20 ) E rendelkezést később a 2018. június 8‑i (KKBP) 2018/856 tanácsi határozat (HL 2018. L 146., 5. o.) módosította.
( 21 ) Lásd az EUSZ 38. cikket.
( 22 ) Lásd a 2010/322 határozattal módosított 2008/124 együttes fellépés 11. cikkének (2) bekezdését és 12. cikkének (1) bekezdését.
( 23 ) Lásd az EUSZ 26. cikket.
( 24 ) Lásd különösen az EUSZ 18. cikket és az EUSZ 27. cikket. Lásd még: az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról szóló, 2010. július 26‑i 2010/427/EU tanácsi határozat (HL 2010. L 201., 30. o.); Csernatoni, R., „The Evolving Role of the European External Action Service in Security and Defence”, European Foreign Affairs Review, 26. kötet, 2021, 87–100. o..
( 25 ) Lásd a 2010/322 határozattal módosított 2008/124 együttes fellépés 12. cikkének (2) bekezdését.
( 26 ) Lásd legutóbb az Európai Unió koszovói jogállamiság‑missziója misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról szóló, 2021. június 10‑i (KKBP) 2021/959 politikai és biztonsági bizottsági határozatot (HL 2021. L 212., 1. o.).
( 27 ) Lásd a 2010/322 határozattal módosított 2008/124 együttes fellépés 7. cikkének (2) bekezdését és 11. cikkének (3) bekezdését.
( 28 ) Lásd az EKSZ jelen indítvány 17. lábjegyzetében hivatkozott honlapját.
( 29 ) Lásd a 2008/124 együttes fellépés 7. cikkének (1) bekezdését.
( 30 ) Lásd a 2008/124 együttes fellépés 8. cikkének (1) bekezdését és 11. cikkének (5) bekezdését.
( 31 ) A Tanács, a Bizottság és az Eulex Kosovo a Bíróság előtti tárgyaláson, valamint az EKSZ írásbeli észrevételeiben jelezte, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata és különösen a H ítélet alapján a Bíróság hatáskörrel rendelkezik a jelen ügyben, mivel az a személyzeti igazgatással kapcsolatos kérdésekre vonatkozik.
( 32 ) Lásd ebben az értelemben: 2015. november 12‑iElitaliana kontra Eulex Kosovo ítélet (C‑439/13 P, EU:C:2015:753, 37. pont); 2020. október 6‑iBank Refah Kargaran kontra Tanács ítélet (C‑134/19 P, EU:C:2020:793, 25. pont).
( 33 ) A 2008/124 együttes fellépés a korábbi EU 14. cikken és az EU 25. cikk harmadik bekezdésén (jelenleg EUSZ 28. cikk és EUSZ 38. cikk), míg a 2014/349 határozat az EUSZ 28. cikken, az EUSZ 42. cikk (4) bekezdésén és az EUSZ 43. cikk (2) bekezdésén alapul.
( 34 ) 2020. október 6‑iBank Refah Kargaran kontra Tanács ítélet (C‑134/19 P, EU:C:2020:793, 32. pont).
( 35 ) 2020. október 6‑iBank Refah Kargaran kontra Tanács ítélet (C‑134/19 P, EU:C:2020:793, 35. pont).
( 36 ) Lásd: 2017. március 28‑iRosneft ítélet (C‑72/15, EU:C:2017:236, 74. és 75. pont).
( 37 ) Lásd e tekintetben: Wathelet főtanácsnok Rosneft ügyre vonatkozó indítványa (C‑72/15, EU:C:2016:381, 36–76. pont); Bobek főtanácsnok SatCen kontra KF ügyre vonatkozó indítványa (C‑14/19 P, EU:C:2020:220, 51–85. pont). Lásd még például: Butler, G., Constitutional Law of the Common Foreign and Security Policy: Competence and Institutions in External Relations, Hart, 2019, 145–222. o.
( 38 ) Lásd: C‑658/11, EU:C:2014:2025, 69–74. pont; 2016. június 14‑iParlament kontra Tanács ítélet (C‑263/14, EU:C:2016:435, 68. pont); 2018. szeptember 4‑iBizottság kontra Tanács (Kazahsztánnal való megállapodás) ítélet (C‑244/17, EU:C:2018:662, 21–24. pont); 2021. szeptember 2‑iBizottság kontra Tanács (Örményországgal való megállapodás) ítélet, C‑180/20, EU:C:2021:658, 27. pont.
( 39 ) Lásd: 2015. november 12 i Elitaliana kontra Eulex Kosovo ítélet (C‑439/13 P, EU:C:2015:753, 41–50. pont).
( 40 ) A releváns időpontban hatályos, a 2010. november 24‑i 1081/2010/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2010. L 311., 9. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25‑i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL 2002. L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.; helyesbítés: HL 2007. L 99., 18. o.). E rendeletet időközben felváltotta az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18‑i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2019. L 60., 36. o.).
( 41 ) Lásd: 2016. július 19‑iH kontra Tanács és társai ítélet (C‑455/14 P, EU:C:2016:569, 39–61. pont).
( 42 ) Lásd: 2020. június 25‑iSatCen kontra KF ítélet (C‑14/19 P, EU:C:2020:492, különösen 66. pont). Lásd még e tekintetben: 2020. július 10‑iKF kontra SatCen végzés (T‑619/19, nem tették közzé, EU:T:2020:337, 18–32. pont) (a fellebbezés folyamatban van a KF kontra SatCen ügyben, C‑464/20 P).
( 43 ) Lásd: 2018. április 12‑iPY kontra EUCAP Sahel Niger ítélet (T‑763/16, EU:T:2018:181, 53. pont).
( 44 ) Lásd például: 2021. május 18‑iAsociaţia Forumul Judecătorilor din România és társai ítélet (C‑83/19, C‑127/19, C‑195/19, C‑291/19, C‑355/19 és C‑397/19, EU:C:2021:393, 115. pont).
( 45 ) Lásd például: 2021. április 29‑iUbezpieczeniowy Fundusz Gwarancyjny ítélet (C‑383/19, EU:C:2021:337, 30. pont).
( 46 ) Lásd ebben az értelemben: 2021. március 17‑iAn tAire Talmhaíochta Bia agus Mara és társai ítélet (C‑64/20, EU:C:2021:207, 27. pont).
( 47 ) Lásd például a 2010/322 határozattal módosított 2008/124 együttes fellépés 8. cikkének (3) bekezdését, 9. cikkének (1)–(3) bekezdését és 14. cikkének (5) és (6) bekezdését.
( 48 ) Érdemes megjegyezni, hogy ezt szemlélteti két, a misszióvezető által az „Eulex Kosovo nevében” az alapeljárás egyes felperesei részére címzett, az előzetes döntéshozatalra utaló végzéshez csatolt értesítés, amelyben az szerepelt, hogy az álláshelyek besorolásának módosítása és megszüntetése az Eulex Kosovónak az új OPLAN és a CONOPS jóváhagyását követő átszervezésének következménye volt.
( 49 ) Lásd a jelen indítvány 20. pontjában hivatkozott 2009. évi közlemény 4a. pontját, 13. o.
( 50 ) Lásd: a jogállamiság területére és esetlegesen más területekre irányuló koszovói EU válságkezelési műveletre tekintettel egy uniós tervezőcsoport (EUPT‑Koszovó) létrehozásáról szóló, 2006. április 10‑i 2006/304/KKBP tanácsi együttes fellépésre (HL 2006. L 112., 19. o.), különösen a 4. cikk (5) bekezdése és a 11. cikk (3) bekezdése.
( 51 ) Lásd e tekintetben a 2008/124 együttes fellépés 4. cikkét.
( 52 ) Lásd a jelen indítvány 25. pontjában hivatkozott 2012. évi közleményt, különösen a 3.2–3.4. és 4.2. pontot.
( 53 ) Lásd a Számvevőszéknek a jelen indítvány 18. lábjegyzetében hivatkozott jelentését, különösen a 92–94. és a 107. pontot, valamint a 4. ajánlást.
( 54 ) Lásd például: az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról (EUPOL COPPS) szóló 2013/354/KKBP határozat módosításáról szóló, 2014. július 9‑i 2014/447/KKBP tanácsi határozat (HL 2014. L 201., 28. o.), 11a. cikk; az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójáról (EUBAM Líbia) szóló 2013/233/KKBP határozat módosításáról és meghosszabbításáról szóló, 2015. május 21‑i (KKBP) 2015/800 tanácsi határozat (HL 2015. L 127., 22. o.), 12a. cikk. Érdemes megjegyezni, hogy jelenleg a KBVP folyamatban lévő 11 polgári missziója rendelkezik ilyen rendelkezésekkel. Lásd többek között: az Európai Uniónak az iraki biztonsági ágazat reformját támogató tanácsadó missziójáról (EUAM Irak) szóló, 2017. október 16‑i (KKBP) 2017/1869 tanácsi határozat (HL 2017. L 266., 12. o.), 13. cikk; az Európai Unió közép‑afrikai köztársasági tanácsadó KBVP‑missziójáról (EUAM RCA) szóló, 2019. december 9‑i (KKBP) 2019/2110 tanácsi határozat (HL 2019. L 318., 141. o.), 12. cikk.
( 55 ) Lásd: 2015. november 12‑iElitaliana kontra Eulex Kosovo ítélet (C‑439/13 P, EU:C:2015:753, különösen 58., 59. és 66. pont). Lásd még e tekintetben: Jääskinen főtanácsnok Elitaliana kontra Eulex Kosovo ügyre vonatkozó indítványa (C‑439/13 P, EU:C:2015:341, 63–65. pont) és a SC kontra Eulex Kosovo ügyre vonatkozó indítványom (C‑730/18 P, EU:C:2020:176, 59. pont).
( 56 ) Lásd e tekintetben: 2010. július 22‑iH kontra Tanács és társai végzés (T‑271/10 R, nem tették közzé, EU:T:2010:315, 19. pont).
( 57 ) C‑43/17 P, EU:C:2018:531, különösen 15., 34. és 40–51. pont. Az ügy jelenleg folyamatban van a Törvényszék előtt (Jenkinson kontra Tanács és társai ügy, T‑602/15 RENV).
( 58 ) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Jenkinson ügyben hozott végzésében a Törvényszék megállapította, hogy az Eulex Kosovo jogi személyiséggel rendelkezik, és a módosított 2008/124 együttes fellépés 15a. cikke alapján bírósági eljárásban lehet alperes. Lásd: 2016. november 9‑iJenkinson kontra Tanács és társai végzés (T‑602/15, EU:T:2016:660, 32–37. pont).
( 59 ) Lásd továbbá e tekintetben: Heliskoski, J., „Responsibility and liability for CSDP operations”, in Blockmans, S. and Koutrakos, P. (szerk.), Research Handbook on the EU’s Common Foreign and Security Policy, Edward Elgar, 2018, 132–153. o., 143‑144. o.
( 60 ) Amint arra a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló végzéshez csatolt, 2018. június 1‑jei ítéletének 80. pontjában rámutatott, a módosított 2008/124 együttes fellépés 16. cikke (5) bekezdése különböző nyelvi változatainak összehasonlítása nem teremt egyértelmű helyzetet, mivel például a spanyol, német, angol, francia, olasz és holland nyelvi változat az egyik vagy a másik értelmezést támasztja alá.
( 61 ) C‑439/13‑P, EU:C:2015:753, különösen 62–66. pont.
( 62 ) C‑455/14 P, EU:C:2016:569, 65–68. pont.
( 63 ) E tekintetben – amint arra az alapeljárás felperesei rámutatnak – érdemes emlékeztetni az európai ombudsmannak a Tanácsra, a Bizottságra és a főképviselőre/EKSZ‑re vonatkozóan hivatalból indított OI/12/2010/(BEH)MMN vizsgálatát lezáró 2013. augusztus 30‑i határozatára, amelynek elfogadása az Unió azon nemzetközi misszióinak intézményi hátteréből eredő bizonytalanságok miatt vált szükségessé, amelyek tekintetében uniós intézmény vagy szerv rendelkezik hatáskörrel az esetleges hivatali visszásságok orvoslására. Ebben a határozatban az európai ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a főképviselő által előterjesztett javaslatra tekintettel jövőbeli panaszokkal a Bizottsághoz fog fordulni, ha a polgári missziók költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről van szó, és a főképviselőhöz/EKSZ‑hez fog fordulni, amennyiben bármilyen más, a KBVP missziókhoz köthető állítólagos hivatali visszásságról van szó.
( 64 ) Lásd: a jelen indítvány 20. pontjában hivatkozott 2009. évi közlemény, 3b. pont, 6. o.
( 65 ) Lásd: a jelen indítvány 20. pontjában hivatkozott 2009. évi közlemény, 4. és 4a. pont, 10–15. o.
( 66 ) Érdemes megjegyezni, hogy az a misszióvezető által az alapeljárás egyik felperesének címzett, az előzetes döntéshozatalra utaló végzéshez csatolt értesítés a következőket foglalja magában: „Az Európai Bizottság utasítására […] valamennyi álláshely és vonatkozó munkaköri leírás felülvizsgálatára a [2009. évi közlemény] alapján került sor.”
( 67 ) Lásd: a jelen indítvány 25. pontjában hivatkozott 2012. évi közlemény, különösen a 3.3. és 4.4. pont. Lásd még e tekintetben: a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a polgári KBVP területére vonatkozó paktum létrehozásáról, 14305/18., 2018. november 19., II. szakasz, 10. pont b) alpontja, 7. o. (e pont a Tanács és a tagállamok kötelezettségvállalásai között sorolja fel a KBVP polgári missziók nemzetközi szerződéses személyzete foglalkoztatási jogállásának felülvizsgálatát).