28.10.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CA 292/1


NYÍLT VERSENYVIZSGA-FELHÍVÁS – EPSO/AD/204-205/10

(2010/C 292 A/01)

Szeretne valamelyik európai intézményben dolgozni?

Megfelel az elvárásoknak?

Jelentkezzen!

Tegye próbára képességeit, adjon esélyt a sikernek!

Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) tartalékállomány létrehozása céljából képesítésen és vizsgákon alapuló nyílt versenyvizsgát hirdet igazgatási tisztviselői munkakörökre:

EPSO/AD/204/10 – STRUKTURÁLIS ALAPOK/KOHÉZIÓS ALAP IGAZGATÁSA (AD 6)

EPSO/AD/205/10 – ADÓÜGY/VÁMÜGY (AD 7)

E versenyvizsgák célja az európai uniós intézmények – konkrétan a Bizottság – üres álláshelyeinek betöltését célzó tartaléklisták felállítása.

A pályázók kötelesek ismerni a versenyvizsgákra vonatkozó útmutatót, melyeket a Hivatalos Lap 2010. július 8-i C 184 A számában, valamint az EPSO honlapján tettünk közzé.

Ezen útmutató a versenyvizsga-felhívás szerves részét képezi, és a versenyvizsga-eljárásra, valamint a jelentkezés módjára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

TARTALOMJEGYZÉK

I.

ÁLTALÁNOS KERET

II.

A MUNKAKÖRÖK JELLEGE

III.

A VIZSGÁRA BOCSÁTÁS KÖVETELMÉNYEI

IV.

VERSENYVIZSGÁRA BOCSÁTÁS ÉS BEHÍVÁS AZ ÉRTÉKELŐKÖZPONTBA

V.

NYÍLT VERSENYVIZSGA

VI.

TARTALÉKLISTÁK

VII.

A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA

I.   ÁLTALÁNOS KERET

1.

Sikeres pályázók száma

EPSO/AD/204/10 = 40

EPSO/AD/205/10 = 34

2.

Megjegyzések

Minden pályázó csak az egyik versenyvizsgára, és az EPSO/AD/205/10 versenyvizsgán belül csak az egyik szakterületre jelentkezhet.

A pályázónak az elektronikus jelentkezéskor kell eldöntenie, melyik versenyvizsgán kíván részt venni, és döntését az elektronikus pályázati adatlap érvényesítése és elküldése után már nem változtathatja meg.

II.   A MUNKAKÖRÖK JELLEGE

Az egyes profilok leírása a mellékletben található.

Az intézmények által keresett pályázók általános profilja részletesen a nyílt versenyvizsgákról szóló útmutató 1.2. pontjában olvasható.

III.   A VIZSGÁRA BOCSÁTÁS KÖVETELMÉNYEI

a pályázónak az alábbi általános és speciális követelményeknek kell megfelelnie:

1.

Általános követelmények

a)

Az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára.

b)

Állampolgári jogai maradéktalanul megilletik.

c)

A katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett.

d)

Megfelel a feladatai ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek.

2.

Speciális követelmények

2.1.

Végzettség és képesítés

Lásd a mellékletet

2.2.

Szakmai tapasztalat

Lásd a mellékletet

2.3.

Nyelvismeret

Az Európai Unió hivatalos nyelvei a következők:

BG (bolgár)

CS (cseh)

DA (dán)

DE (német)

EL (görög)

EN (angol)

ES (spanyol)

ET (észt)

FI (finn)

FR (francia)

GA (ír)

HU (magyar)

IT (olasz)

LT (litván)

LV (lett)

MT (máltai)

NL (holland)

PL (lengyel)

PT (portugál)

RO (román)

SK (szlovák)

SL (szlovén)

SV (svéd)

a)

1. nyelv

Fő nyelv:

az Európai Unió valamely hivatalos nyelvének alapos ismerete

és

 

b)

2. nyelv

Második nyelv (az első nyelvtől kötelezően eltérő):

az angol, francia vagy német nyelv kielégítő ismerete.

IV.   VERSENYVIZSGÁRA BOCSÁTÁS ÉS BEHÍVÁS AZ ÉRTÉKELŐKÖZPONTBA

1.   Az eljárás

Az általános és speciális követelmények, valamint a képzettség alapján történő kiválasztás először a pályázó által a jelentkezéskor tett nyilatkozatok alapján történik.

a)

Az általános és speciális követelményeket illető kérdésekre adott válaszokat ellenőrzik, és megállapítják azon pályázók listáját, akik a versenyvizsgára bocsátás valamennyi feltételének megfelelnek.

b)

Ezt követően a vizsgabizottság kiválasztja erről a listáról azokat a pályázókat, akik az ellátandó feladatok szempontjából a legmegfelelőbb képzettséggel rendelkeznek (végzettséget és képesítést igazoló okirat, szakmai tapasztalat) a nyílt versenyvizsga-felhívásban szereplő kiválasztási kritériumok tekintetében. Erre a kiválasztásra két szakaszban kerül sor:

—

a mellékletben felsorolt kritériumok fontossága szerint a vizsgabizottság minden kérdést súlyoz (1-től 3-ig). A képzettség alapján történő első kiválasztás a jelentkezési lap „tehetségszűrő” részében megjelölt válaszok, és ezek súlyozása alapján történik. A legtöbb pontot kapott pályázók elektronikus jelentkezési lapjai második kiválasztási fordulón vesznek részt. A második fordulóban körülbelül háromszor annyi jelentkezési lapot vizsgálnak meg, mint amennyi pályázót majd az értékelőközpontba behívnak,

—

a második kiválasztási fordulóban a vizsgabizottság megvizsgálja a pályázók válaszait, és képesítéseik alapján kérdésenként 0–4 pontot ad rájuk. A pontozott válaszokat ezután beszorozzák a kérdés súlyával, a b) pontban említettek szerint.

Ezt követően a vizsgabizottság a kapott pontszámok alapján rangsorolja a jelentkezőket. Az értékelőközpontba legfeljebb háromszor annyi pályázót hívnak be, mint amennyi a nyílt versenyvizsga-felhívásban szereplő sikeres pályázók száma (1). Ezt a számot az EPSO internetes oldalán közzé fogják tenni (www.eu-careers.eu).

2.   A pályázók által megadott adatok ellenőrzése

Az értékelőközpontban való részvétel után az ott elért eredményektől függően a pályázók által az elektronikus jelentkezési lapon megadott adatok alapján az EPSO ellenőrzi az általános követelmények, a vizsgabizottság pedig a speciális követelmények teljesülését, és elvégzi a képzettség szerinti kiválasztást. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a megadott adatokat nem támasztják alá megfelelő igazoló dokumentumok, az érintett pályázót a versenyvizsgából kizárják.

Az ellenőrzést az elért eredmény alapján csökkenő sorrendben végzik el azon pályázók esetében, akik az értékelőközpontban végzett d), e) és f) teszten együttesen megszerezték a minimálisan szükséges pontszámot, és a vizsgázók közül a legmagasabb pontszámokat érték el (lásd V. cím). E pályázókkal szemben követelmény, hogy előzőleg az a), b) és c) alkalmassági teszten is megszerezzék a minimálisan szükséges pontszámot (lásd V. cím). Az igazoló dokumentumok ellenőrzését mindaddig folytatják, amíg elegendő számú olyan pályázó nem áll rendelkezésre, aki a tartaléklistára vehető, és valamennyi vizsgára bocsátási követelménynek ténylegesen megfelel. E létszám betöltése után a további pályázók igazoló dokumentumait nem vizsgálják meg.

V.   NYÍLT VERSENYVIZSGA

1.

Behívás az értékelőközpontba

Amennyiben azon pályázók közé tartozik, akik

—

elektronikus jelentkezéskor tett nyilatkozatuk alapján eleget tesznek a III. cím szerinti általános és speciális követelményeknek,

és

—

a képzettség szerinti kiválasztás során az egyik legjobb eredményt (2) érték el,

behívást kap a szakterületéhez kapcsolódó esettanulmány elkészítésében és az értékelőközpont többi elemén való részvételre, melyekre általában Brüsszelben, egy vagy másfél napon keresztül kerül sor.

2.

Értékelőközpont

Az értékelőközpontban a pályázók különböző feladatmegoldó készségeinek felmérésére kerül sor (3). E felmérés a következő elemekből áll:

a)

szövegértési készséget vizsgáló teszt;

b)

matematikai–logikai készséget vizsgáló teszt;

c)

absztrakciós készséget vizsgáló teszt.

Ezenkívül felmérjük a pályázók szakterülettel kapcsolatos speciális készségeit, valamint a következő általános készségeket is:

—

elemzői és problémamegoldó képesség,

—

kommunikációs készség,

—

minőségi és eredményes munkavégzés,

—

tanulási és fejlődési képesség,

—

szervezőkészség és az elvégzendő feladatok rangsorolásának képessége,

—

munkabírás és rugalmasság,

—

együttműködési képesség,

—

vezetői készségek.

E készségekről részletesen a nyílt versenyvizsgákhoz készült útmutató 1.2. pontjában olvashat.

Az említett készségeket a következő feladatok segítségével mérik fel:

d)

a választott szakterületre vonatkozó esettanulmány;

e)

csoportos feladat;

f)

strukturált interjú.

3.

Az értékelőközpontban végzett feladatok nyelve

Az a)–f) vizsgarészek tekintetében a 2. nyelv.

Az esettanulmány (d) vizsgarész) során a fő nyelv (1. nyelv) ismeretét is vizsgálják.

4.

Pontozás

Különböző feladatmegoldó készségek

a)

szövegértés: 0–20 pont

minimálisan szükséges pontszám: 10 pont

b)

matematikai–logikai teszt: 0–10 pont

c)

absztrakciós tesz: 0–10 pont

a b) és a c) teszt tekintetében a minimálisan szükséges pontszám együttesen: 10 pont

Az a), b) és c) teszt „selejtező” jellegű, de e tesztek pontszámát nem összesítik az értékelőközpont többi feladatának eredményeivel.

Speciális készségek

0–100 pont

minimálisan szükséges pontszám: 50 pont

Általános készségek

valamennyi általános készségre összesen 0–80 pont (készségenként 10 pont)

minimálisan szükséges pontszám:

 

készségenként 3 pont és

 

a nyolc készségre összesen 40 pont

A fő nyelv ismerete

0–10 pont

minimálisan szükséges pontszám: 8 pont

VI.   TARTALÉKLISTÁK

1.

Tartaléklistára kerülés

A vizsgabizottság tartaléklistára (4) veszi azon pályázók nevét (a sikeres pályázók számát lásd az I. cím 1. pontjában), akik a IV. címben felsorolt valamennyi feltételnek eleget tesznek.

2.

Csoportokba sorolás az eredmények alapján

Versenyvizsgánként és szakterületenként külön lista készül; az egyes listákon az eredmények alapján legfeljebb 4 csoportot különítenek el, amelyeken belül a jelöltek neve betűrendben szerepel.

VII.   A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA

1.

Elektronikus jelentkezés

A versenyvizsgákra a pályázóknak elektronikus úton kell jelentkezniük az EPSO honlapján olvasható eljárás szerint.

Határidő: 2010. november 26. déli 12 óra, brüsszeli idő szerint

2.

A pályázati anyag beküldése

Az eljárás későbbi szakaszában, amennyiben Önt behívják az értékelőközpontba, felkérik majd a teljes jelentkezési anyag beküldésére (aláírt elektronikus jelentkezési lap és igazoló dokumentumok).

Határidő: a beküldés határidejéről a pályázó kizárólag saját EPSO-fiókján keresztül kap értesítést.

A beküldés módja: lásd a nyílt versenyvizsgákhoz készült útmutató 2.2. pontját.


(1)  Azok a jelentkezők, akiket nem hívnak be az értékelőközpontba, az erről kapott értesítéstől számított 10 naptári napon belül benyújtott kérelmükre megkaphatják értékelésük eredményeit, valamint az összes kérdés vizsgabizottság általi súlyozását.

(2)  Abban az esetben, ha a legutolsó hely odaítélése tekintetében több pályázó is azonos pontszámot ér el, valamennyi érintett pályázót behívják az értékelőközpontba.

(3)  Szervezési okok miatt előfordulhat, hogy a készségeket mérő tesztekre a tagállamokban lévő vizsgaközpontokban, az értékelőközpont többi elemétől függetlenül kerül sor.

(4)  Abban az esetben, ha a legutolsó hely odaítélése tekintetében több pályázó is azonos pontszámot ér el, valamennyi érintett pályázót felveszik a tartaléklistára.


I. MELLÉKLET

EPSO/AD/204/10 – IGAZGATÁSI TISZTVISELŐK (AD 6)

STRUKTURÁLIS ALAPOK/KOHÉZIÓS ALAP IGAZGATÁSA

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap/a Kohéziós Alap/az Európai Szociális Alap/az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap/az Európai Halászati Alap szakértői

E nyílt versenyvizsga az európai strukturális alapokkal és hasonló alapokkal foglalkozó tisztviselők (AD 6) felvételére irányul.

1.   A munkakörök jellege

A legfontosabb feladatok a következők lesznek:

—

az alapok (1) programozásáról, operatív programjairól vagy az alapokból finanszírozott nagy projektektől szóló, valamint az alkalmazandó rendeletek által előírt egyéb dokumentumok elkészítése céljából jóváhagyására vagy módosítására benyújtott valamennyi tagállami javaslat elemzése és az ezekről való tárgyalás,

—

a tárgyalásokon való részvétel, adott esetben a tárgyalási mandátum elkészítése, valamint jelentéstétel a támogatásfelügyeleti bizottságok üléseiről,

—

a kifizetési kérelmek vizsgálata, az éves jelentések és a stratégiai jelentések elemzése, valamint jelentéstétel a projektek és a programok előrehaladási állapotáról és konkrét fejleményeiről,

—

tanácsadás az irányító hatóságok és a támogatásfelügyeleti bizottságok többi tagjának a végrehajtás és az értékelés tekintetében az uniós rendelkezések szerint, különös figyelemmel az Európa 2020 stratégiára,

—

a programok/projektek lezárásával kapcsolatos dokumentumok kezelése; beszámolás az eredményekről. Hozzájárulás a program/projekt félidős vagy lezárás utáni értékelésének elkészítéséhez,

—

a tagállamok által a 2007–2013-as időszakra vonatkozó programokkal és nagy projektekkel kapcsolatban benyújtott módosító javaslatok elemzése és tárgyalása. A 2000–2006-os időszak programjai és projektjei záró dokumentumainak vizsgálata,

—

a Bizottság és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti éves találkozók szervezése, iránymutatások előkészítése és jelentéstétel,

—

az audit és ellenőrzési jelentések elemzése, alkalmazásuk nyomon követése a helyszínen, együttműködésben a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal,

—

kapcsolatteremtés az irányítóhatóságok, valamint a program/projekt végrehajtásában részt vevő többi partner között,

—

az uniós technikai segítségnyújtással kapcsolatos szerződések igazgatása,

—

az Európai Parlament képviselői által feltett írásbeli és szóbeli kérdésekre, valamint a Parlament által benyújtott petíciókra és panaszokra, továbbá a hatóságok, érintett felek vagy a polgárok információkérésére adandó válaszok elkészítése,

—

tájékoztató jegyzetek, beszédek és egyéb dokumentumok készítése a kabinettől, a hierarchiától és a horizontális szolgálatoktól érkező felkérések esetén,

—

tájékozódás az összes releváns információforrásból, legyen az gazdasági, tudományos vagy politikai, nevezetesen a nemzeti, regionális és helyi nyomtatott és audiovizuális sajtóból az érintett uniós politikákra vonatkozó hírekről, és konkrétan a programok megvalósításáról, ideértve a tagállamok által elfogadott állami támogatások és a szabálytalanságok nyomon követését is,

—

a tagállamok vagy az uniós intézmények által azonosított szabálytalanságok nyomon követése, ide értve a pénzügyi korrekciókat is.

2.   Végzettséget és képesítést igazoló okiratok

Oklevéllel igazolt, befejezett felsőoktatási tanulmányoknak megfelelő, az érintett szakterülettel kapcsolatos képzettség, ha a rendes tanulmányi idő legalább négy év,

VAGY

legalább hároméves rendes tanulmányi időnek megfelelő, oklevéllel igazolt, befejezett felsőoktatási tanulmányok az érintett szakterületen, melyet legalább egyéves szakmai tapasztalat követett az ellátandó feladatoknak megfelelő területen.

Megjegyzés: A legalább egyéves szakmai tapasztalat az oklevél szerves részét képezi, és az alább megkövetelt szakmai tapasztalat éveinek számába nem számítható bele.

3.   Szakmai tapasztalat

Legalább hároméves szakmai tapasztalat szükséges az állami vagy magánforrásokkal vagy kölcsönökkel kapcsolatos adminisztratív szabályok és eljárások alkalmazása, valamint az ilyenek segítségével finanszírozott beruházási programok és/vagy projektek tervezése, igazgatása és végrehajtása terén. Az ilyen szakmai tapasztalat csak akkor számít, ha azt a pályázó a versenyvizsgában való részvételre jogosító oklevél kézhezvétele után szerezte.

Az érintett szakterülettel kapcsolatos, nappali tagozaton szerzett doktori fokozat legfeljebb egyéves szakmai tapasztalatként számolható el.

Az oklevél megszerzését követően a kérdéses szakterülethez kapcsolódó kiegészítő tanulmányok folytatásának időszaka legfeljebb egyéves szakmai tapasztalatként számolható el.

4.   A kiválasztás kritériumai

A képzettség alapján történő kiválasztás során a vizsgabizottság a következő elemeket veszi számításba:

1.

Bizonyos betöltendő munkakörök jellegére való tekintettel – különösen a regionális politika területén – a III. szakasz 2.3. pontja szerinti 1. és 2. nyelvtől kötelezően eltérő, következő nyelvek legalább egyikének bizonyított ismerete:

 

(BG) bolgár, (CS) cseh, (EL) görög, (ET) észt, (HU) magyar, (LT) litván, (LV) lett, (MT) máltai, (PL) lengyel, (RO) román, (SK) szlovák és (SL) szlovén.

2.

Kiegészítő képesítés a következő szakterületek valamelyikén:

—

regionális fejlesztés,

—

foglalkoztatás, szakképzés és oktatás,

—

vidékfejlesztés és mezőgazdaság,

—

halászati ágazat.

3.

Érdemleges szakmai tapasztalat a strukturális alapok/a Kohéziós Alap, továbbá az EMVA és az EHA által támogatott programok és projektek igazgatása, auditja és ellenőrzése, valamint értékelése terén.

4.

A fenti 3. pont szerinti szakmai tapasztalat, az előírt 3 éven túlmenően.

5.

Az érintett alapokhoz kapcsolódó projektek megvalósításának valamely szakterületén szerzett szakmai tapasztalat, különös tekintettel a következőkre:

—

közlekedési, környezetvédelmi, telekommunikációs és energiaügyi infrastruktúra,

—

területrendezés városi és vidéki körzetekben,

—

termelési beruházások,

—

kutatás, innováció és technológiatranszfer,

—

a vállalkozások hitelhez jutása és pénzügyi tervezés,

—

foglalkoztatás, szakképzés és oktatás,

—

vidékfejlesztés és mezőgazdaság,

—

halászati ágazat.

6.

Tárgyalási tapasztalat egy nemzeti vagy nemzetközi szervezetnél.

7.

Egyetemi kutatási tapasztalat vagy tanítási tapasztalat a követező szakterületek valamelyikén:

—

regionális fejlesztés,

—

foglalkoztatás, szakképzés és oktatás,

—

vidékfejlesztés és mezőgazdaság,

—

a halászati ágazat fejlesztése és átalakítása.

8.

Publikáció a következő szakterület(ek)en:

—

regionális fejlesztés,

—

foglalkoztatás, szakképzés és oktatás,

—

vidékfejlesztés és mezőgazdaság,

—

a halászati ágazat fejlesztése és átalakítása.

9.

A fenti 3. pontban részletezett szakmai gyakorlattal kapcsolatos mesterképzés.

10.

A fenti 3. pontban részletezett szakmai gyakorlattal kapcsolatos doktori cím.


(1)  Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA); Kohéziós alap; Európai Szociális Alap (ESZA); Európai Halászati Alap (EHA); Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).


II. MELLÉKLET

EPSO/AD/205/10 – IGAZGATÁSI TISZTVISELŐK (AD 7)

VÁMÜGY/ADÓÜGY

E nyílt versenyvizsga az Európai Bizottságnál vámügy/adóügy területén dolgozó AD 7 besorolású igazgatási tisztviselők felvételére irányul.

1.   A munkakörök jellege

Vámügyi szakterület (17 sikeres pályázó kerül tartaléklistára)

A vámügyi szakterületen dolgozó igazgatási tisztviselők (AD 7) általános feladatai közé a következők tartoznak: elemzések folytatása, jelentések készítése és a vámunió fejlesztésével és igazgatásával kapcsolatos egyéb feladatok, továbbá magas szintű igazgatási, tanácsadási és felügyeleti feladatok ellátása.

A sikeres pályázók feladatai közé tartozik majd vámügyi jogszabályok tervezetének kidolgozása és elemzése a Közösségi Vámkódexben és a közösségi vámtarifában konszolidált jogszabályok alapján, a végrehajtási rendelkezéseknek és egyéb vonatkozó szabályoknak megfelelően, valamint egyéb olyan konkrét vámügyi területeken, mint például a vámellenőrzések, a vámügyek modernizációs folyamata és/vagy azok informatikai alkalmazásai. A jogszabályi fejlemények nyomon követése mellett a pályázót arra is kérhetik majd, hogy uniós és nemzetközi szinten képviselje az intézményt, illetve tárgyaljon annak nevében.

Adóügyi szakterület (17 sikeres pályázó kerül tartaléklistára)

Az adóügyi szakterületen dolgozó tisztviselők (AD 7) általános feladata az, hogy támogassák a döntéshozókat intézményük vagy szervezetük célkitűzéseinek végrehajtásában, valamint az EU közvetlen és közvetett adózásra vonatkozó szakpolitikáinak kezdeményezéséhez, kialakításához, irányításához és/vagy értékeléséhez szükséges magas szintű jogi, gazdasági és/vagy statisztikai elemzéseket végezzenek.

A sikeres pályázók feladatai közé tartozik a közvetlen és/vagy közvetett adózással kapcsolatos kérdések elemzése, jogi értékelések készítése az alkalmazandó adóügyi szabályok és eljárások figyelembevételével, ezek hatásának elemzése, valamint a fenti kérdésekkel kapcsolatos jogszabálytervezetek benyújtása és gazdasági elemzések készítése. Feladatuk lesz továbbá, hogy olyan koordinációs tevékenységeket lássanak el és olyan tárgyalásokat folytassanak nemzetközi szinten, amelyek az Európai Unió adópolitikájához kapcsolódnak a következő területeken:

Gazdasági elemzés és adóügyi értékelés

—

A jogszabályban előírt kötelezően fizetendő járulékokra és az uniós szakpolitikára hatással járó díjakra vonatkozó nemzeti szakpolitikák gazdasági hatásainak elemzése, különös tekintettel az adóügyi reformra és az új pénzügyi jogszabályok elfogadására.

—

A Bizottság által javasolt adóügyi intézkedések gazdasági és pénzügyi következményeinek értékelése.

Közvetlen adózás

—

Magas szaktudást igénylő gyakorlati szakmai tanácsadás társasági és/vagy magánadózási ügyekben.

—

A tagállami, uniós és nemzetközi szintű adózási politikák, a tagállamok adóügyi jogszabályainak, valamint az uniós szabályok végrehajtásának nyomon követése.

Közvetett adózás

Héa

—

Magas szaktudást igénylő gyakorlati szakmai tanácsadás a héapolitikák és -jogszabályok terén.

—

A héaellenőrzések és a csalásellenes tevékenységek értékelése.

—

Nemzeti héajogszabályok nyomon követése.

Egyéb közvetett adók (a környezetvédelem, a közlekedés, az energia és a jövedéki adók területe)

—

Adózási politika kidolgozása a környezetvédelem, a közlekedés és az energia terén.

—

Az EU jövedéki adókra vonatkozó jogszabályainak alkalmazása (alkohol- és dohánytermékek, ásványolajok), valamint megerősített ellenőrzési eljárások kidolgozása és a csalás elleni küzdelem.

—

Az új közvetett adók gazdasági és technikai potenciáljának felmérése.

2.   Végzettséget és képesítést igazoló okiratok

Oklevéllel igazolt, befejezett felsőoktatási tanulmányoknak megfelelő képzettség, ha a rendes tanulmányi idő legalább négy év,

VAGY

legalább hároméves rendes tanulmányi időnek megfelelő, oklevéllel igazolt, befejezett felsőoktatási tanulmányok, melyet legalább egyéves szakmai tapasztalat követett az ellátandó feladatoknak megfelelő területen.

Megjegyzés: A legalább egyéves szakmai tapasztalat az oklevél szerves részét képezi, és az alább megkövetelt szakmai tapasztalat éveinek számába nem számítható bele.

3.   Szakmai tapasztalat

Vámügyi szakterület

Legalább hatéves szakmai tapasztalat a szabályok és eljárások alkalmazása terén, a „munkakör jellege” szakaszban leírtaknak megfelelően.

Adóügyi szakterület

Legalább hatéves szakmai tapasztalat az adóügyi szabályok és eljárások alkalmazása vagy az adóügyi kérdések gazdasági elemzése terén. A pályázó szaktudásának ki kell terjednie a nemzeti és/vagy uniós közvetlen és/vagy közvetett adóügyi jogszabályok, valamint a vonatkozó közvetett és/vagy közvetlen adózási kérdések elemzésére a gazdasági szempontok megfelelő ismerete alapján; ezek jogi vagy gazdasági értékelésére az alkalmazandó nemzeti és/vagy uniós szabályok és eljárások figyelembevételével; gazdasági tanulmányok, valamint jogi dokumentumok készítésére.

Az ilyen szakmai tapasztalat csak akkor számít, ha azt a pályázó a versenyvizsgában való részvételre jogosító oklevél kézhezvétele után szerezte.

A szakterülettel kapcsolatos, nappali tagozaton szerzett doktori fokozat legfeljebb hároméves szakmai tapasztalatként számolható el. Amennyiben a pályázó három évnél rövidebb idő alatt szerezte meg a doktori fokozatot, csak a tanulmányok valós időtartama számít szakmai tapasztalatnak.

Az oklevél megszerzését követően a kérdéses szakterülethez kapcsolódó kiegészítő tanulmányok folytatásának időszaka legfeljebb egyéves szakmai tapasztalatként számolható el.

4.   A kiválasztás kritériumai

A képzettség alapján történő kiválasztás során a vizsgabizottság a következő elemeket veszi számításba:

Vámügyi szakterület

1.

Szakmai tapasztalat a vámügyi jogszabályok, szabályok és eljárások szövegezése terén (pl. központi szolgálatoknál, vámhivataloknál stb.).

2.

Szakmai tapasztalat a vámügyi jogszabályok, szabályok és eljárások végrehajtása terén (pl. központi szolgálatoknál, vámhivataloknál stb.).

3.

Szakmai tapasztalat a vámügyhöz kapcsolódó jogszabályok terén, mint például a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről, kábítószer-előanyagokról, készpénzellenőrzésről szóló jogszabályok terén.

4.

Szakmai tapasztalat a közös kereskedelempolitika terén.

5.

Szakmai tapasztalat más, vámpolitikai szempontból releváns uniós szakpolitikák terén, mint például a mezőgazdaság, a költségvetés, az egészségügy, a termékbiztonság vagy a környezetvédelem.

6.

Szakmai tapasztalat a vámügyhöz kapcsolódó adatbázisok használata és a vonatkozó statisztikai elemzések terén.

7.

Szakmai tapasztalat a vámügyekre vonatkozó nemzetközi kapcsolatok terén (pl. az ellátási lánc biztonsága, a szellemi tulajdonjogok érvényesítése, kereskedelemkönnyítés).

8.

Szakmai tapasztalat az üzleti folyamatok modellezése terén.

9.

Szakmai tapasztalat az informatikai projektek fejlesztése terén.

10.

Felsőfokú vagy posztgraduális tanulmányok versenyjogi, üzleti irányítási vagy gazdasági specializációval.

11.

Szakfolyóiratokban megjelentetett vámügyi publikációk és cikkek.

12.

Multidiszciplináris és multikulturális projektcsapatokban szerzett tapasztalat.

Adóügyi szakterület

1.

Szakmai tapasztalat a nemzeti és/vagy nemzetközi/uniós adójog szabályainak és eljárásainak alkalmazása terén, nevezetesen a következő területeken:

—

közvetlen adózás (különösen: jövedelemadók, társasági adók, osztalékok adóztatása, öröklési adó),

—

közvetett adózás (különösen: héa, jövedéki adók, környezetvédelmi adók);

a következő munkahelyek bármelyikén:

—

ügyvédi iroda,

—

vállalat vagy szakmai szövetség jogi szolgálata,

—

professzionális adótanácsadó cég,

—

nemzeti/nemzetközi adózási szervezet/hatóság, vagy pénzügy-/adózási minisztérium

—

adóügyekre vagy az adózás gazdaságtanára szakosodott egyetem vagy kutatóintézet,

—

igazságügyi intézmény.

2.

Az adózási szabályoknak a gazdaság versenyképességére, a stabil bevételnövekedésre és a szabályok betartásából adódó költségekre gyakorolt hatásának elemzése terén szerzett szakmai tapasztalat.

3.

Szakértelem adóügyi jogszabálytervezetek készítése terén.

4.

Nemzetközi szintű tárgyalások során szerzett szakmai tapasztalat.

5.

Szakmai tapasztalat az adójog vagy az adózás gazdaságtana terén végzett egyetemi kutatás vagy tanítás terén.

6.

Szakmai tapasztalat informatikai projektek fejlesztése terén.

7.

Felsőfokú vagy posztgraduális tanulmányok közvetlen és/vagy közvetett, nemzetközi és/vagy uniós adójogi specializációval.

8.

Az elvégzendő feladatok jellegéhez kapcsolódó szakmai képesítés (az adóhatóság vagy adótanácsadói szövetség által kiállított képesítések is).

9.

Felsőfokú vagy posztgraduális tanulmányok jogi egyetemen vagy jogi karon.

10.

Felsőfokú vagy posztgraduális gazdasági tanulmányok a következő területek egyikének vagy több területnek a hangsúlyozásával: az adózás gazdaságtana, állami pénzügyek, kormányzati gazdaságtan, gazdaságmodellezés, ökonometria vagy statisztika.